Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 99. szám

1986. április 28. • PETŐFI NÉPE » 3 Bács-Kiskun Megyei Bizottsága munkáját. A küldöttgyűlés állás foglalt két további javaslat sorsa fölött is. Támogatta azt az ötletet, hogy azok a KISZ-szervezetek, amelyek háromszor elnyerik a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, örökre megtarthassák azt, egyet­értettek azzal is, hogy a gazdál­kodó egységek vezető testületéi dönthessenek arról, hogy szüksé­gük van-e, vagy sem függetlení­tett KISZ-titkárra. Helyeselték Mester Sándor javaslatát, hogy a KISZ-tagkönyv járjon együtt kü­lönböző jogosítványokkal, és tá­mogatták azt a Bogácsi Attiláné által elmondott véleményt is, amely a szociálpolitika finomí­tására hívott fel. A napirendi vita tárgyalása határozathozatallal fejeződött be. A küldöttek egyhangúlag jó­váhagyták a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának beszámo­lóját a legutóbbi küldöttértekez­let óta végzett munkáról, és ugyancsak egyhangúlag elfogad­ták a pénzügyi ellenőrző bi­zottság jelentését is. A delegá­tusok szavazatukkal erősítették meg, s emelték határozattá a következő időszakra vonatkozó teendőket is. Ezzel a KISZ Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának mandátuma lejárt. Bejelentették, hogy Grá- ner Gyula a jövőben más fontos munkakört tölt be. A megye if­júságmozgalmi munkájában vég­zett tevékenységét az Ifjúságért Érdeméremmel ismerték el — a kitüntetést Gubcsi Lajos adta át. A küldöttgyűlés határozata A KISZ Bács-Kiskun megyei küldöttértekezletén elfogadott ha­tározat szükségesnek tartja az ifjúsági szövetség politikai jelle­gének erősítését, felhívja tagjait a megye gazdasági és település- fejlesztési feladatainak végre­hajtására, egyúttal pedig a kis­községek és tanyás térségek né­pességmegtartó képességének fo­kozására is ráirányítja a figyel­met. „Tagjainkat neveljük kommu­nista szellemben, a legkiválób­bakat ajánljuk a párt soraiba” — hangsúlyozza a dokumentum, amely ezután a békét élteti, és javasolja, hogy alakuljon minél több békeklub. Az érdekképviselet és érdek- védelem ügyében szükséges az előrelépés, állapítja meg a ha­tározat. „Megengedhetetlennek" tartja a dokumentum a lakás- és építőanyagárak további emelke­dését, miközben a KlSZ-szerve­zeteket a népszerű lakásépítési mozgalmak támogatására hívja fel. Szükséges a szocialista demok­rácia továbbfejlesztése is, ennek pedig egyik módja az, hogy az állami és társadalmi szervek munkájában a KISZ delegáltjai is kapjanak szerepet. A határozat további pontjai a fiatalkorúak veszélyeztetettségé­nek csökkentéséről, a környezet- védelemről, a KISZ-vezetők fel­készítéséről, az úttörők segítésé­ről, a szaíbad idő hasznos eltölté­séről, a klubmozgalom felélesz­téséről, a fiatal művészek felka­rolásáról, a testedzési lehetősé­gek bővítéséről szólnak, majd ré­tegenként veszik sorra a legfon­tosabb teendőket. Külön megha­tározzák az iparban, a szolgálta­tásban, az élelmiszer-gazdaságban dolgozók, a fiatal értelmiségiek, a főiskolások, a középiskolások tennivalóit. Választások A KISZ Bács-Kiskun megyei küldöttértekezlete ezután zárt ülést tartott. A küldöttek szemé­lyi kérdésekben döntöttek, és Molnár Mihályt megválasztották a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bi­zottsága első titkárává. A me­gyei bizottság titkárává Szöllősi Bélát, Taracközi Katalint és Ka­tus Zoltánt választották. A me­gyei testületbe hat tagot a terü­leti küldöttgyűléseken már de­legálták, és a megyei úttörőta­nács is döntött képviselete kér­désében, öt további tagot pedig a rétegszekciók választottak meg, így a küldöttértekezleteken há­rom KISZ-tagot választottak meg közvetlenül a bizottságba. Megválasztotta a küldöttgyű­lés az új, tizenegy tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot is, melynek elnöke ismét Dózsa László, új titkára pedig Osváth Mária lett. A KISZ Központi Bizottságá­ba a kiskunhalasi Kovács Imrét, és a kiskunfélegyházi Zsibrita Lászlót delegálta a küldöttérte­kezlet. Döntöttek a kongresszusi kül­döttekről is. Mivel az ezer főnél nagyobb létszámú KlSZ-bizott- ságok közvetlenül választhattak delegátust (ez Bács-Kiskunban öt helyen volt lehetséges), harminc kongresszusi küldöttet a tanács­kozáson jelöltek ki szavazatuk­kal a résztvevők. A választási eredmények is­mertetése után Molnár Mihály megválasztott társai nevében is megköszönte a bizalmat, majd a küldöttgyűlés a DlVSZ-induló hangjaival befejezte munkáját. A KISZ BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA Első titkár: Molnár Mihály. 28 éves, a szegedi József Attila Tu­dományegyetem angol-földrajz szakán szerzett középiskolai ta­nári képesítést. 1982-ben, az egyetem után a kalocsai I. Ist­ván Gimnáziumban volt tanár, majd 1983. július 1-től a KISZ kecskeméti városi, október 1-től pedig a megyei bizottságának po­litikai munkatársa, 1984 óta a KISZ megyei bizottságának tag­ja, titkára. 1985-ben országgyű­lési pótképviselővé választották. Titkárok: Katus Zoltán (22 éves), Szöllősi Béla (30), és Taracközi Katalin (30). Tagok: Bohos Ildikó (Baja küldötte, 16 éves), Dósai Imre (Kiskun- majsa, 26), dr. Kerefkes Csaba (Kecskemét, 30), Ládi Csaba (Kecske­mét, 20), László Anikó (Kecskemét, 26), László Tibor (Kunszentmik- lós, 30), Raies István (Baja, 29), Romsits László (Kalocsa, 24), Sulik József (Kecskemét, 32), Tóth Mária (Kiskőrös, 24), Láda Erzsébet (Kis- kuníhalas, 25), Kiss István (Kiskunfélegyháza, 30), Gallcz Zoltán (Bács­almás, 32), Mándity Istvánné (Lajosmizse, 26), Torbán László (Tisza- kécske, 26). KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEK: Danka Márta (Kecskemét), Dósai Imre (Kiskunmajsa), Dózsa László (Tiszakécskie), Fodor Lajos (Dunavecse), Galicz Zoltán (Bácsalmás), Gráner Gyula '(Kecskemét), Gyienes Zsuzsanna (Lajosmizse), Hl at ki Miklós (Kiskunihalas), Sörös József '(Kiskunhalas), Kovács Imre (Kis­kunhalas), Mihó Mihályné (Kecskemét), Mizjsei Emese (Kiskunfélegy­háza), Molnár Mihály (Kecskemét), dr. Édes Veronika (Kecskemét), Raies István i(Baja), Romsits László (Kalocsa), Ruzsinikó Gáborné (Ka­locsa), Kovács Sándor (Kecskemét), Szekeres Gyula (Izsák), dr. Szla- vikovics Ilona (Baja), Takács Gábor (Kiskőrös), Taracközi Katalin (Kecskemét), Tóth István (Kiskőrös), Vörös Erzsébet (Kunszentmik- lós), Zsibrita Sándor (Kiskunfélegyháza), Beregszászi Attila (Kecske­mét), Molnár Erzsébet (Kecskemét), Martonosi Attila (Baja), Varga Csaba (Kiskunfélegyháza), Varga Sarolta (Kiskunhalas), Bohos Ildikó (Baja), Gmóser Mónika (Kiskőrös), Raffai Barbara (Kecskemét), Bol- dóczky Éva (Baja), Szeberényiné Schmidt Éva (Kecskemét). Tudósítók: Ballai József, Méhesi Éva (fotó), Kormos Emese, Szabó Klára. Megindult a forgalom Hegyeshalomnál Vasárnap is folytatódott Nic- kelsdorfban a burgenlandi pa­rasztok tüntetése, amellyel szom­bat óta megbénították a forgal­mat az osztrák—magyar hatá­rom Miután a tüntetők trakto­raikkal lezárták a gépkocsiközle­kedést a határ osztrák oldalán, a forgatom szombat óta kerü­lővel, a soprojr—klingenbachi határállomáson bonyolódott le. Az első világháború után ha­zánktól Ausztriához került Bur­genland az ország viszonylag legkevésbé fejlett és legalacso­nyabb jövedelmű, főként mező- gazdaságiból élő tartománya. A kormány agrárpolitikája ellen tiltakozó tüntetők többek között sérelmezik a tavalyi borhamisí­tási botrány után hozott új, szi­gorú bortörvényt, amely sok sző­lősgazda számára gazdaságta­lanná teszi a termelést. Nem ke­vésbé fontos szempontjuk, hogy a gyümölcs- és zöldségtermelők, akik nagy erőfeszítésekkel, gyer­mekeket is dolgoztatva próbál­nak megélni, nem jutnak megfe­lelő jövedelemhez — vélemé­nyük szerint az ár- és adópoli­tika, valamint a Kelet-Európá- böl való behozatal miatt, és ál­talában az import korlátozását ■ äsu»; , f" T • Burgenlandi parasztok traktorai torlaszolják el ati osztrák—magyar határt, a hegyeshalmi átkelőhely nickelsdorfi oldalán. igénylik. A tüntetők Günter líiaiden mezőgazdasági miniszter megjelenését követelték. A kül­földön tartózkodó miniszter he­lyett szombaton helikopteren a tárca államtitkára. Gerulf Mu­rer érkezett Nickelsdorfba, ám vele a parasztok nem érték be, s Fred Sánowatz kancellárt igé­nyelték. Vasárnap délután 2 órakor megindult a forgalom a hegyes­halmi magyar—osztrák határát­kelőhelyen. 0>>.0.w>.0>.w.v.w.í A békemozgalom erőinek egyetértése szükséges Nyugat-Európában és az észak-amerikai kontinensen él, erősödik a békemozgalom, ugyanakkor éppen a legutóbbi he­tek eseményei bizonyították, hogy mindinkább szükség van erőinek egyesítésére — erről szóltak a Békevilágtanács szó­fiai ülésszakán részt vevő nyugat-európai és amerikai küldöt­tek. Ketten közülük — a brit és az amerikai békemozgalom egy-egy kiemelkedő képviselője — nyilatkoztak Császár At­tilának, az MTI kiküldött tudósítójának. James Lamond brit munkás­párti parlamenti képviselő né­hány nappail ezelőtt még azon a londoni tömegdemonstráción vett részt, amelyen elítélték a Líbia elleni amerikai támadást, s kü­lönösképpen azt a közvetlen se­gítséget, amelyet a brit kormány nyújtott aihhoz. Mint mondotta a széles körű felháborodás nyomán kibontakozott akciók is jelzik a brit békeimozgalom erejét. Figye­lemre méltó — mondta —, hogy a politika iránt egyébként kevés­sé érdeklődő emberek tömegei is hallatták hangjukat. Bár felhá­borodásuk mögött gyakran csu­pán az állt, hogy a brit kormány teljesen kiszolgálta az amerikaia­kat — lényegében az egyedüli or­szágként Európában —. mások pedig egyszerűen féltek: érezték a veszélyét annak, hogy ez az ösz- szecsaipás a világ egészének béké­jét, tehát saját békés életüket is fenyegető konfliktussá válhat. James Lamond kifejtette, hogy a British Peace Assembly elneve­zésű szervezet, amelynek az élén áll, számos nagy szakszervezettel szorosan együttműködik. A ha­tékonyabb, mind nagyabb töme­geket megmozgató kezdeménye­zések kibontakoztatása érdeké­ben most az a céljuk, hogy a szer­vezett dolgozók körében ösztö­nözzék a békemozgalomban való aktívabb részvételt. A közös cselekvés előfeltétele otthon is, nemzetközi méretekben is az, hogy a háború ellen küzdő erők tudjanak egymás munkájá­ról, közelebb kerüljenek egymás­hoz — hangsúlyozta. Ezzel össze­függésben elmondta, hogy az an­gol átlagember szinte semmilyen információval nem rendelkezik arról, hogy például az Egyesült AUamakban tömeges, jól szerve­zett békemozgalmak működnek, vagy például a Szovjetunióban, a szocialista országokban milliók vesznek részt a bókéért kibonta­koztatott küzdelemben. Mozgal­muk ezért is tartja fontosnak a szocialista országok békemoz- galmaival kialakított kapcsola­tok erősítését, s mint mondotta, a Kelet-Európából. érkező küldött­ségeket, köztük az Országos Bé­ketanács delegációját, elviszik a szigetország számos városába, hogy közvetlen, emberi kapcsola­tok szövődjenek. Eugen Newport, a kaliforniai Berkeley város polgármestere, a BVT alelnöke azt jelölte meg az amerikai békemozgalom egyik legfontosabb feladataként, hogy a kormányzat politikáját egy-egy kérdésben elítélő erőket összefog­ja. Mint mondotta, jelentékeny társadalmi erők lépnek fel a nuk­leáris fegyverzet befagyasztá­sáért, ugyancsak tömegek bírál­ják a kormányzatot Nicaragua el­leni politikája miatt, mások pe­dig a dél-afrikai fajüldöző rend­szer elleni hatékonyabb szank­ciókat követelve rendeznek meg­mozdulásokat. — Remélem, ezek az erők egyre inkább felismerik, hogy céljaik összefüggnek, közö­sen kell tehát küzdeni azokért. — A cselekvés pedig nálunk azt jelenti, hogy fokozódó nyomást gyakoroljunk a kormányzatra, változtasson a fegyverkezésben érdekelt katonai-ipari komple­xum érdekeit szem előtt tartó po­litikáján. Az amerikaiak millióit persze amiatt is nehéz bevonni e mozgalmakba, mert a propagan­daeszközök rögtön kommunista­szimpatizánsnak bélyegeznek bár­kit, aki „a másik oldal" javasla­tait, például a legutóbbi békekez­deményezéseket támogatja. Olyan kezdeményezéseket, amelyek pe­dig a nukleáris fegyverektől men­tes világ megteremtését, tehát az amerikai nép érdekeit is szolgál­ják — hangsúlyozta Newport. Az olasz kormány szigorító intézkedései Líbia ellen RÓMA Az olasz kormány szombaton felszólította Líbia diplomáciai képviseletét, (Népi Irodáját), hogy csökkentse 10 fővel személyzeté­nek létszámát. A líbiai diploma­ták a jövőben csak lakóhelyük megyéjének határain belül mo­zoghatnak szabadon. Az olasz kormánynak a líbiai diplomaták ellen tett szigorító intézkedései a „tizenkettek” áp­rilis 21-én Luxemburgban szü­letett megállapodásának kereté­be illeszkednek. Róma nem ha­tározta meg pontosan, hogy ki legyen az országot elhagyni kény­szerülő 10 líbiai, senkit nem nyilvánított „nem kívánatos sze­mélynek”, hanem Líbia római diplomáciai képviseletének kell döntenie arról, hogy ki utazzék haza. Itáliában 46 líbiai diplo­mata dolgozik, 39 közülük a ró­mai nagykövetségen, heten pe­dig a milánói és palermói kon­zulátuson. Olaszország a jelek szerint a nyugat-európai szövetségeseivel közösen elfoglalt álláspontjának megfelelően járt el, amely kö­zös nyugat-európai erőfeszítése­ket helyez kilátásba. Ebben a szellemben tárgyalt szombat es­te Bettino Craxi olasz miniszter- elnök, francia kollégájával, Ja­cques Chirac-ikal az észak-olasz­országi Milánóban. A két kor­mányfő a terrorizmus, a földkö- ti-tengeri térség és a kétoldalú kapcsolatok témáit egyaránt át­tekintette. Craxi jelezte: nem ki­zárt, hogy az olasz kormány a jövőben újabb szigorító intézke­déseket tesz Líbiával szemben. Craxi és Chirac arra összpon­tosította figyelmét, hogy a „ti­zenkettek” Európája milyen mó­don erősíthetné jelenlétét a tér­ségben. Francia atomrobbantás Franciaország újabb kísérleti atamrobbantást hajtott végre va­sárnap csendes-óceáni szigetén, Mururoán. Ez volt az első idei francia atomrobbantás.. Erejét az új-zélandi megfigyelők négy kilotonna TNT-re becsük. Fran­ciaország tavaly nyolc nukleáris robbantást hajtott végre Muru­roán. David Lange új-zélandi minisz­terelnök elítélte az újabb atom­kísérletet, rámutatva, hogy Fran­ciaország a csendes-óceáni térség minden országának tiltakozása ellenére folytatja nukleáris kí­sérleti programját. A nukleáris kísérletek minden szférában tör­ténő megtiltása döntő lépés len­ne a fegyverkezési verseny be­szüntetésének útján — mondta Lange az AFP tudósítójának. NAPI KOMMENTÁR Státhsok^s keretei Ahhoz már hozzászokhattunk, hggy a világszervezet New York-i üvegpalotájában nemcsak a nem­zetközi politika éppen időszerű válságai és konfliktusai kerülhet­nek napirendre. Sűrűn előfordul, hogy az ENSZ különböző fóru­main más, általánosabb ügyek is előtérbe , kerülnek, nemegyszer' évekre, vagy akár évtizedekre szó­ló programot adva a világ kor­mányainak, kormányközi és tár­sadalmi szervezeteinek. Ilyen volt például a nők éve és évtize­de, a népesedési évtized 'stb. Most azonban sajátos problé­ma szólítja az ülésterembe az ENSZ-hez akkreditált diploma­tákat: saját magukról, tehát az ENSZ-ről kell hétfőtől ttárgyal­niuk. A tanácskozás témája ugyanis a világszervezet anyagi helyzete, amihez várhatóan egyéb, a státusokkal és a létszámokkal kapcsolatos viták is járulnak majd. A kérdés fontosságát jelzi, hogy Pérez de Cuellar főtitkár rendkívüli -ülésszakot hívott ösz- sze a lassan kritikussá váló álla­potok megvitatására. Bármilyen furcsának tűnjön is egy, az ENSZ-hez hasonló ma­mutszervezet leseiében, a New York-i üvegpalotában egyre több szó esik az elmúlt hónapokban az elkerülhetetlen takarékossági in­tézkedésekről, a költségvetés vár­ható megkurtításáról. A mosta­ni válság azonban — s itt van a viták igazi jelentősége — nem szűkén pénzügyi-gazdálkodási ere­detű, hanem töményen politikai. A költségvetésben tátongó lyu­kak ugyanis leginkább az Egye­sült Államok megszorító rendel­kezéseiből fakadnak, abból, hogy a washingtoni törvényhozás az USA-ra jutó hozzájárulást az el­múlt időben tudatosan és jelen­tős mértékben csökkenti. . Ráadásul a pénzügyi keretek mellett az elmúlt hetekben egy új feszültségforrás is jelentkezett, amikor az amerikai kormány ön­kényes bejelentésével követel­te a szovjet, ukrán és belorusz képviseletek munkatársi létszá­mának csökkentését. A diploma­ták (s itt már jóval nagyobb kör­ről, más, szocialista és harmadik világbeli országokról is szó van) mozgásának, ténykedésének kor­látozása eddig is iszámos bírálatot szült, de Washington egyelőre ra­gaszkodik a múlt hónapban nyil­vánosságra hozott intézkedés­hez. A jelek szerint tehát aligha lesz könnyű dolga az elkövetkéző napokban az amerikai fődelegá­tusnak, amikor a szónoki emel­vényre lép. E. E. Pillantás a hétre A diplomáciai mozgások, utazások jelentős része a hét második felében sorra kerülő újabb tőkés csúcsértekez­lettel kapcsolatos: a japán fővárosba tartó állam- és kormányfők több megállót tartanak; Kohl kancellár például Thaiföldön, Thatcher asszony pedig Dél-Koreá- ban tárgyal. Az amerikai elnök Honolulu és Báli érinté­sével érkezik Tokióba. HÉTFŐ: Rendkívüli értekez­let kezdődik az Egyesült Nem­zeteik Szervezette helyzetéről. Az elmúlt hónapokban — el­sősorban az Egyesült Államok egyes intézkedései miatt — a világszervezetnek anyagi gon­dokkal kell szembenéznie. KEDD: Apró, de a nagyhatal­mak közti feszült viszony idő­szakában mégis pozitív hír, hogy e naptól felújítják a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti rendszeres lé­giforgalmat. Emlékezetes, hogy a közvetlen légijáratokat 1981-ben függesztették fel a Washingtonban hozott gazda­sági és egyéb szankciók ré­szeként. SZERDA: Megkezdi első ülés­szakát az új összetételű szudá- ni parlament. A khartoumi törvényhozás megújítására éppen egy esztendővel a Ni- meri hatalmát megdöntő ta­valyi puccs után került sor. CSÜTÖRTÖK: A délkelet­ázsiai országok szervezete (ASEAN) megkezdi Báli szi­getén tizedik miniszteri érte­kezletét. A tanácskozáson részt vesz Ronald Reagan amerikai elnök is. PÉNTEK: Hamburgban kong­resszust tart a Német Kom­munista Párt. A konferencián a _ nyugatnémet belpolitika időszerű kérdései mellett az NSZK és az USA közötti kap­csolatok, az SDI-programban való részvétel is előtérbe ke­rül. SZOMBAT: Befejeződik az osztrák elnökválasztási kam­pány. Kirchschläger mandá­tumának lejárta után a vá­lasztópolgárok vasárnap dön­tik el, hogy a szocialista Steyrer, avagy a néppárti je­lölt Waldheim tölti be a kö­vetkező időszakban a köztár­sasági elnök posztját. VASÁRNAP: A japán fővá­rosban megkezdődik a hét legfejlettebb tőkés ország ve­zetőinek csúcstalálkozója. Az évenkénti rendszeres értekez­leten az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Kana­da, Olaszország és az NSZK vezető politikusai vesznek részt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom