Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. • 76. szám Ára: 1,80 Ft 1986. április 1. hétfő KOSZORÚZÁS, KITÜNTETÉS, AVATÁS F elszabadulásunk évfordulójára készülünk A felszabadító hősökre emlé­kező koszorúzásokat, intézmé­nyi ünnepségeket, baráti talál­kozókat rendeznek a következő napokban országszerte nemzeti ünnepünk, április 4-e tiszteleté­re. A főváros és valamennyi te­lepülés utcáit, tereit zászlódísz­be öltöztették már, s felkerültek a színes dekorációk a középüle­tek, állami intézmények hom­lokzatára is. Budapesten díszki­világítást kapnak a középületek és a műemlékek. Április 3-án ünnepi külsősé­gek között, katonai tiszteletadás­sal felvonják az állami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköz- társaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászla­ját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál 4-én délben ze­nés őrségváltás lesz a Parlament előtt. A felszabadulás évfordulója alkalmából az Országházban át­adják a művészet területén el­ért kimagasló eredményekért a Kiváló és Érdemes Művész cí­meket, valamint az Elnöki Ta­nács kitüntetéseit eredményes munkásságuk és közéleti tevé­kenységük elismeréséül az álla­mi és gazdasági élet különféle területein dolgozóknak. Az ün­nep előestéjén az Elnöki Tanács fogadást ad a Parlamentben. A meghívottak között lesznek a po­litikai, az állami, a társadalmi élet képviselői, üzemek, válla­latok, intézmények kiváló dolgo­zói. Országszerte koszorúzási ün­nepségeken tisztelegnek a ha­zánk szabadságáért vívott har­cokban elesett szovjet hősök és más népek elesett katonái em­léke előtt. Április 3-án az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tö- megszervezetek és mozgalmak képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősök emlékművét és a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. El­viszik a kegyelet koszorúit a harkányi bolgár hősi emlékmű­höz, Beremenden a jugoszláv ka­tonák temetőjébe, a hajdúböször­ményi román katonai sírkertbe, a solymári angol katonai teme­tőbe és a Budaörsi útra, a fa­sizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák em­lékművéhez. Az évforduló alkalmából szá­mos intézményt avatnak fel: a fővárosban átadják, a Margit Kórház-Rendelőintézet új- épü­letét; Várpalotán megnyitják az Országos Vegyészeti Múzeumot, Visontán pedig üzembe helyezik a Mátra Gázbeíongyárat. A hagyományoknak megfele­lően ünnepli Bács-Kiskun lakos­sága is hazánk felszabadulásá­nak negyvenegyedik évforduló­ját. A megye városaiban, közsé­geiben megkoszorúzzák a fel- szabadulási emlékműveket, a szovjet hősi emlékműveket. Áp­rilis 3-án Kecskeméten, a Sza­badság téren 10 óra 30-kor, a tavaly felavatott, Május 1. téri emlékműnél 11 órákor lesz a megyei koszorúzási ünnepség. Tisznkécskén is virágokat he­lyeznek el a román hősök em­lékművénél. A munkahelyeken ünnepi gyű­léseken emlékeznek meg április 4-ről. A megyei nagygyűlés áp­rilis 3-án délután 3 órakor kez­dődik Kalocsán, az I. István Gimnáziumban. E napon rende­zik a városi ünnepséget Bácsal­(Folytatás a 2. oldalon.) Az ünnepek alatt is dolgoztak a földeken A húsvét vasárnapján is dol­goztak a mezőgazdasági nagyüze­mekben és a kiskertekben. A kedvező időjárást kihasználva előkészítették a talajt, és vetették a tavaszi növények magját. Vas megyében, a homokos te­rületeken a tavaszi árpa és a zöld­borsó, néhány szövetkezetben pedig a zab, a napraforgó, és a kukorica szaporítóanyaga került a földbe. A Bács-Kiskun megyei határban szintén a tavaszi árpát, a borsót vetették, s ültették az előcsíráztatott burgonyát. Kecs­kemét környékén lucernát telepí­tettek, Mélykút, Kiskunfélegy­háza és Harta környékén repülő­gépekről szórták a műtrágyát. Csongrád megyében, a Dél-Al­föld híres burgonyatenmő vidé­kén sok ezren munkálkodtak a földeken, ültették a korai burgo­nya csíráztatott gumóit. Ahol a falajviszonyok megengedték, mint­egy félszáz géppel szórták az őszi kalászosokat serkentő műtrá­(Folytatás a 2. oldalon.) Mihail Gorbacsov csúcstalálkozót javasol Újabb robbantás lesz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szom­baton este elmondott tévébeszédében közölte: már a közeljövőben kész Londonban, Rómában, vagy bármely más európai fővárosban találkozni Ronald Reagan amerikai elnökkel, hogy megállapodást érjenek el a kísérleti atomrobbantások morató­riumáról. A szovjet vezető bejelentette: ha az Egye­sült Államok március 31. után nem hajt végre újabb nukleáris kísérleti robbantást, a Szovjetu­nió továbbra is fenntartja nyolc hónappal ezelőtt életbe léptetett, eddig a dátumig érvényes egyol­dalú moratóriumát az atomrobbantásokra; ellenke­ző esetben azonban a Szovjetunió felújítja atom­kísérleteit. Mihail Gorbacsov bevezetőben emlékeztetett ar­ra, hogy az Egyesült Államok néhány nappal ez­előtt újabb nukleáris robbantást hajtott végre. Nyilvánvaló, hogy az időpont kiválasztása nem volt véletlen, az egyoldalú szovjet moratórium le­jártának közeledtéhez időzítették. Pénteken ismert­té vált, hogy az Egyesült Államok a közeli napok­ban még egy atomrobbantást szándékozik végre­hajtani. Ez a hír — mondotta az SZKP KB főtitkára — felháborodást keltett a Szovjetunióban és világ­szerte. Az SZKP Központi Bizottságához számos az amerikai válasz? levél érkezett, amelyeknek szerzői a helyzet érté­kelésére kérik a testületet, s felteszik a kérdést, hogy mit szándékozik tenni ilyen körülmények kö­zött a szovjet vezetés. Nyíltan megmondom, hogy az amerikai kormány cselekedeteit provokációnak tekintjük, kihívásnak, amely a Szovjetunió és az egész világ, minden nép, köztük az amerikai nép ellen irányul. Olyan kö­rülmények között, amikor a világban nukleáris fűtőanyagból egész hegyek halmozódtak fel, a nuk­leáris kísérletek beszüntetésének kérdése óriási je­lentőségű. A nukleáris kísérletek beszüntetése — mondotta Mihail Gorbacsov — a fegyverkezési hajsza be­szüntetéséhez vezető legreálisabb út. Ilyen kísér­letek nélkül nem lehet tökéletesíteni a nukleáris fegyvereket és nem lehet új atomfegyver-fajtákat létrehozni. Röviden szólva, ha az Egyesült Álla­mokkal, más nukleáris államokkal együtt, megál­lapodnánk az atomrobbantások beszüntetéséről, ez lehetővé tenné, hogy elmozdítsuk a nukleáris le­szerelés egész folyamatát a holtpontról. A nukleáris kísérletek folytatása hatalmas, ta­lán teljes egészében még fel sem mért károsodást (Folytatás a 2. oldalon.) Másodszor is élenjáró magasabb egység a kiskunhalasi határőrkerület • Mád ay András határőr alezredes átadja a zászlót Vasmanszki Ká­roly határőr ezredesnek. • Szatmári Szilveszter határőr szüleivel. Szombaton már jóval tíz óra előtt sok százan igyekeztek Kiskunha­lason a határőrkerület laktanyájába, hogy tanúi legyenek az ifjú határőrök eskütételének és a kerület parancsnoksága kitüntetésének. Szülők, menyasszonyok, barátok állták körbe a laktanya alakulóte­rét, amikor 10 órakor felhangzott a díszjel, amely az ünnepség kez­detét jelentette. A vezénylő parancsnok jelentett Vasmanszki Károly határőr ezredesnek, majd a Himnusz hangjai töltötték be a teret. Dr. Szabó János határőr alezre­des, a kerület politikai osztályve­zetője köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Szabó Miklóst, a vá­rosi pártbizottság első titkárát, Tihany Jánost, a megyei pártbi­zottság munkatársát, Kiskunhalas állami vezetőit, illetve a társfegy­veres testületek képviselőit. Ezt követően felolvasták a határőr­ség országos parancsnokának pa­rancsát, amelyben — 1985 után — másodszor ítélte oda a kiskun- halasi határőrkerület parancs­nokságának a Határőrség Élen­járó Magasabb Egysége címet, az ezzel járó zászlót és oklevelet. A zászlót Máday András határőr al­ezredes, az MSZMP _ határőrség bizottságának titkára adta át Vas­manszki Károly határőr ezre­desnek, amit a határőrök fergete­ges hajrája köszöntött. Máday András alezredes beszé­dében elmondta, hogy a magas kitüntetést a határőrkerület a ki­képzésben és a határőrizetben ki­magasló érdemei elismerésekép­pen kapta meg. Ez arra kötelezi a határőröket, hogy úgy, mint ed­dig, őrizzék, védjék a Magyar Népköztársaság államhatárát. Vas­manszki Károly határőr ezredes, kerületparancsnok válaszbeszé­dében ígéretet tett arra, hogy a politikai, katonai, harcászati ki­képzés feladatait, a határőrizetet továbbra is magas színvonalán látják el. Az ünnepség kedves színfoltja volt, amikor Szatmári Szilveszter határőr édesanyjával és édesapjá­val együtt lépett az egység előtt álló mikrofonhoz. (Szatmári Bé­la. az apa Kecskeméten a Kon- zum KereiKéc. wni Vállalatnál áruforgalmi előadó, felesége a sütőipari vállalat számlázója. Két gyermekük van, a fiú, Szilveszter Szegeden érettségizett a Vedres István Építőipari Technikum­ban, s bevonulásáig az Eszaik- Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vál­lalat technikusa volt. Lányuk a Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola utolsó éves hall­gatója.) A fiatal katona elsőként mondta az eskü szövegét, amelyet társai megilletődött arccal is­mételtek utána; a Szózat hangjai adtak zenef aláfestést. Az esküt tett katonák nevében Berkó Fe­renc határőr tett ígéretet a szü­lőknek, parancsnokoknak, hogy esküjükhöz híven teljesítik köte­lességüket. A katonai ünnepség a fiatal ha­tárőrök díszmenetével fejeződött be. G. ti. KECSKEMÉTI GÉPELEMEK VILÁGSZÍNVONALÚ NYUGATI TERMÉKEKHEZ Gyorsaság, kifogástalan minőség Társadalmi vezetőség FIAT, Völvo, Valimét, Hassiton. Valamennyi világhírű cég. Kevés honi vállalatunk büszkélkedhet azzal, hogy rendszeresen szállít ilyen igényes partnereknek. Nem . könnyű ugyanis megfelelni ezen nyugati vállalatok magas minősé­gi követelményeinek. .Az Újpesti Gépelemgyár — ezen belül a kecs­keméti kollektí va — munkáiét di­cséri, hogy a svéd Volvo például már tizenöt esztendeje szerepel megrendelői között. Dömötör Tibortól, a megyeszék­helyi gyáregység igazgatójától r megtudtuk: az elmúlt évben nyolcvanmyolc millió forint ter­melési érték elérésiét tervezték. Az előirányzatot 14,5 millió forint­tal sikerült túlteljesíteniük. A gyártmányok tíz százalékát pneu­matikus fékberendezések, mun- kiahengerek és lengéscsillapítók formájában francia, svéd, finn, NSZK és olasz megrendelőknek szállították. Közvetett export for­májában — Ikarusz buszokba építve — lengéscsillapítóik elju­tottak a Szovjetunióba is. Tavaly rekordösszegű nyereséget, száz- hativankétmdlllió forintot könyvel­hetett el a vállalat, amelyhez har­mincmillióval járult hozzá a kecskeméti gyáregység. Az idei esztendő első negyed­évében nem ilyen kedvezőek a számok. Az erre az időszakra eső harminckét—harminchárom mil­liós rendelésállományból csupán hús zonnvol érni llió forintnyit tud­tak kielégíteni. Az elmaradás el­sődleges oka, hogy soronkívúl több nyugati megrendelést is el­• Kertész János a Kleine cégnek gyártott műnk »hengerek dugattyúi­nak fejelt munkálja meg programvezéreit esztergagépen. vállaltak. Az NSZK Kleine cég cukorrépa-betakarító gépéhez gyártott ötféle munkalhenger pro­totípusát például tavaly augusz­tusban készítették el. A szántó­földi próbákat követően a konk­rét megrendelés idén, január má­sodik felében futott be a vállalat­hoz, a imunkahengerek eflső darab­jait ennek ellenére a napokban már ki is szállították. A FIAT Allis részére szintén három új, kettős működésű mun- kahengert kell gyártaniuk. Az NSZK Kinshofer ugyancsak úi partner. Számára szintén kettős működésű munkahengereket ké­szítenek. Az új tennék előállítása egy sor újkeletű problémát vet fei. A FIAT Állás mezőgazdasági gépedhez rendelt kétféle munka- hengerhez például még hiányoz­nak a tömítések. A dörz&hegesz- itésí technológia alkalmazása kői­ben pedig műszaki nehézségek adódtak. ’ A lemaradás elsősorban egyik legnagyobb belföldi partnerüket a Kapós gépet érinti. Ám, szeren­csére a szállítás késése nem okoz (Folytatás a 2. oldalon.) A jogszabályok segítenek, figyelmeztetnek: ne feled­kezzünk meg kötelességeink­ről. Intik például a műve­lődési intézmények fönntar­tóit és vezetőit, hogy ötéven­ként— vagyis mostanában — válasszák újra a társadalmi vezetőségeket. Hiába azon­ban az írás — tűnik ki egy megyei fölmérésből — csak nagyon kevesen foglalkoztak a kérdéssel. „A \társadalmi vezetőség — vélik sokán — csak púp a hátunkon. Hiába volt a sok korszerűsítés és egyszerűsítés, a formalitások nem szűnnek soha." Miben téved az, aki így vélekedik? Mindenekelőtt talán abban, hogy úgy hiszi: egyes „formaságokat’’ meg kell szüntetni, s nem pedig tartalommal megtölteni. Ügy gondolom, hogy ma, amikor oly sokat beszélünk demokra­tizmusról, a társadalmi ve­zetőségek szerepének növelé. sére lenne szükség. A helyi lakosság szolgála­tára létrehozott és mene­dzselt művelődési ház soha éj sehol nem működhetett jól a társadalom — a csoportok, a tömegek — érdekeinek, ér­deklődésének figyelembevé­tele nélkül. Ahol a közműve­lődési létesítmény kong az ürességtől, és a munkahely, vagy a lakóközösség a ren­dezvényekről való távolma­radással jelzi, hogy az ille­tékesek nem azt kínálják, amire a ,itulajdonosoknak” valóban szükségük lenne, nos az ilyen helyeken ége­tően fontos lenne' valóban működő véleményközvetítő tanácsadó testületre. Ennek segítségével a pénzt emész­tő tehetetlenségből haté­kony, valós igényekre figye­lő közművelődést próbálhat­nának meg életre hívni. Hány helyen panaszkodnak: nem érdekelnek bennünket az unos-untalan kínált, rá­adásul számunkra idegen és érthetetlen kiállítások, tudo­mányoskodó előadások; azt sem vesszük jónéven, hogy közpénzen néhányaknak ba­lettoktatás dukál, de szóra­kozni, egy jóízűt nevetni, •nótázni. vagy beszélgetni nem lehet a közpénzen fönn­tartott, társadalmi munká­ban kiglancolt épületben. A társadalmi vezetőség munkája természetesen csak ott tud igazán kiteljesülni, ahol a rábízott intézmény működik is. Mégpedig jól. Mert azt már nem mondja ki semmiféle jog- vagy alap­szabály. hogy a közművelő­dési tevékenység szervezése is a társadalmi vezetőség feladata lenne; a testület tagjai elsősorban javítanak, módosítanak, saját környeze­tükben propagandát fejtenek ki és tanácsot adnak. Rend­szerint ott szokott e munka merevvé, formálissá válni, t ahol már eleve eldöntött kérdésekben kérik ki a se­gítő testület véleményét. Ma — amikor a jogsza­bály szerint újra kellene szervezni, megújítani az ef­féle közösségek munkáját — azt mondhatjuk: az ilyen jellegű társadalmi képviselet •nem működik igazán. Van­nak olyan intézmények —, ahol talán éppen az ellenőr­zés hiánya miatt — bejelen­tés nélkül maguktól fölosz­lottak a vezetőségek, vagy a kezdetben megszerkesztett és elfogadott ügyrendtől eltérően, egyre kisebb gyakorisággal üléseznek. Pedig ma a segít­ségre — kivétel nélkül min­den intézményben — óriási szükség van. A jövő. a fej­lődés csak fokozott demokra­tizálódással képzelhető el. A megváltozott gazdálkodási körülmények között az ilyen testületeknek arra kelléne vigyázniuk például, hogy az új jogszabályok ne csak az anyagiak — az egyéni ha­szon — megszerzésére, ha­nem a minőség növelésére ösztönözzenek. Farkas P. József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom