Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám

1986. március 14. © PETŐFI NÉPE • 3 ELBÍRÁLTÁK A TERVEKET — KÖRNYEZETBE ILLŐ ÁRUSÍTÓFÜLKÉK VÁRJÁK A LAKOSSÁG VÉLEMÉNYÉT Bódék, sátrak, pavilonok Városukat becsülő kecskemé­tiek óránként tiltakoztak kará­csony előtt a főteret és környé­két csúfító bódék miatt. Formát­lan, többnyire zárva tartó desz­kaalkotmány éktelenkedett az ősi református templom (és az egész évben — meddig?? — ott díszelgő, túlcsorduló kukák) mel­lett. Sokan kérdezték: ki és mi­ért engedélyezte a Szabadság téri kalibát, a városi autóbusz-pá­lyaudvarnál kialakult perzsavá­sárt? Utcai árusítás? Mértékkel! Csak átmeneti megoldásként fogadható el a hétvégi turisták ellátását szolgáló asztalos árusí­tás! A városszépítők által fel­kért szakemberek is sürgették a mostani Pusztatourist bejáratá­nál csúfoskodó újságárusító-pa- vilon és mozi-hirdetőoszlop el­távolítását. A mind türelmetlenebb és in­dokoltabb háborgás ellenére lát­szólag» semmi sem változott. Felvetődik a kérdés: egyálta­lán szükség van-e állandó vagy ideiglenes utcai elárusítóhelyek­re? Fiatalok és idősebbek, férfiak és nőik szívesebben vásárolnak az időjárás viszontagságaitól a vevőt és a kínálatot védő üzle­tekben. A forgalmas Petőfi Sán­dor utcai Hírlapbolt bizonyítja, hogy a hagyományosan utcai terjesztésű újságokért is szíve­sen benyitnak az emberek a megszokott üzletbe. Csupán a friss gyümölcs- és zöldség utcai árusítása kívánatos. Elképzelhe­tő néhány egyedi, főként ven­dégforgalmi célú árucikk pavilo- nos árusítása is. Mennyit'és hova? Jó ügyet szolgált Kecskemét tanácsa a városban telepítendő (telepíthető) pavilonok tervezé­sére kiírt pályázattal. A remélt­nél kevesebb tervről formálha­tott véleményt a napokban ta­nácskozó zsűri, de így is számos értékes gondolatot, hasznosítha­tó javaslatot gyümölcsözött a kezdeményezés. A dr. Fáy Ferencné tanácsel­nök-helyettes irányításával dol­gozó bírálóbizottság szerint: a kevesebb több. Vagyis csak a belterület néhány pontján érde­mes pavilont elhelyezni. Szóba kerülhet a Kéttemplom köz be­járata, de a felvetődő építészeti problémák további mérlegelést tesznek szükségessé. Lapunk az­zal a vitában is elhangzott meg­állapítással ért egyet, amely sze­rint semmi sem zavarhatja a Ta­nácsháza és a Cifrapalota közti páratlan szépségű várostáj har­móniáját. (A Hornyik János ut­ca tengelyében elhelyezett pavi­lonok sajnálatosan csökkentik a Komszomol «téri műemlékek és a tervezett új könyvtárépület vá­rosképi hatását. Előnyösebben mutatnának, ha közelebb kerül­nének az úttörő- és ifjúsági ház­hoz.) A zsűri úgy véli: a távolsági autóbusz-pályaudvar környékén csak a park délnyugati részén célszerű elárusítóhely kialakítá­sa. A minden második fűrészfogas ház bejárati öblébe tervezett egy-egy pavilon élénkítené a vá­rosképet. Vásárvárosi hangulatot teremtene a szerencsésen meg­formált kispiaccal a nézelődő, ajándéktárgyakat kereső helybe­liek és turisták sokasága. • Felejtsük el.. .* ütött-kopott bódék a karácsonyt váró Kecske­méten, reméljük utoljára. • A díjnyertes pályázók egyik pavilonterve. (Méhesi Éva felvé­telei) Néhány árusítófülke is elkelne — lesz is — a Domus áruház kör­nyékén, az idegenforgalmi autó­buszok tervezett „pályaudvarán”. Stílus és yárostáj A bírálóbizottság helyesellte a zenepavilon létesítését szor­galmazó javaslatot. (Már a múlt század közepén volt „hanga­domb” a belső sétatéren.) Cél­szerű elhelyezéséről megoszlot­tak a vélemények. Máris zsúfolt ugyanis a kínálkozó Szabadság tér, a Kiskörút beszűrődő forgal­mi zaja talán zavarná a műélve­zetet. A városrészek sajátosságainak figyelembevételével döntsön a városi tanács műszaki osztálya az árusítófülkék számáról, elhe­lyezéséről, stílusáról, építészeti anyagáról: ajánlotta a zsűrj. Örömmel tapasztalták a kiírók, hogy a belvárosi építészet han­gulatához illeszkedő pavilonter­veken kívül új, a mai korra jel­lemző építészeti megoldásokra törekvő munkákkal is pályáztak. Helyesellték az összeszerelhető, alkalmi, szállítható pavilonok ké- szíttetését.-* | A Boros Pál, Vas Tibor, Vá­sárhelyi Dániel és Dányi Mária által készített, változatos, jól megvalósítható pályamunkákat minősítették a bírálók sikerül­tebbnek, első díjra méltónak. Kiállítás és közönségdíj A beküldött tervrajzok, ma­kettek március 17-től 22-ig, na­ponta 8-tól délután 5, csütörtö­kön este 7 óráig megtekinthetők a Hazafias Népfront városi szék­házában. A városszépítő egyesü­let és a tanács ezúton is kéri, hogy a látogatók jelezzék véle­ményüket az e cikkben is ismer­tetett kérdésekről, szavazzanak a legjobbnak ítélt pályaműre. (Az egyesület egy tavaszi ren­dezvényén adják át a közönség­díjat.) Minden érdekeltet óva intett a bírálóbizottság minden kam­pányszerűségtől, erőszakolt ak­ciótól. (Közérdek a tetszetős, ám meggondolatlan ötletek vissza­szorítása. Helyesellnék, ha minél több üzletet élénkítene nyaran­ta napernyő. A Kossuth térihez hasonló, vászontetős, könnyed sátrak közül egy-kettő is élén­kíthetné a városképet. Heltai Nándor ILLEGÁLIS IZGALOM - LEGÁLIS UNALOM? Pornófilm a képernyőn, a tanácsháza tőszom­szédságában, fényes nappal — a többi között ezt is feltárták annak a különleges vizsgálatnak a kere­tében, melyben a Bács-Kiskun megyei vendéglátó egységekben rendezett videoműsorokat ellenőriz­ték. A tapasztalatokról dr. Jobbágy Lajost, a Bács- Kiskun Megyei Tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjét és Pető Istvánt, a megyei ta­főelőadóját kér­/ Videomérleg — vizsgálat után Elkobzott kazetták, följelentett diszkósok nács művelődésügyi osztályának deztük. — Miért volt „különleges” a vizsgálat? Dr. Jobbágy Lajos: — Az Or­szágos Kereskedelmi Főfelügye­lőség utasítására, központilag el­rendelt témákban, egész Ma­gyarországon, rövid idő, 10 nap alatt kellett helyzetképet adni a videózásról. Az ellenőrzést a me­gyei tanács kereskedelmi osztá­lyának kereskedelmi felügyelő­sége, a művelődésügyi osztály és a rendőrség illetékes szervei vé­gezték. — Tulajdonképpen mit és mi­ért kellett ellenőrizniük? J. L.: — Általában azt vizs­gáltuk, hogy a vendéglátó üzle­tekben betartják-e a videómű­sorok rendezésére vonatkozó sza­bályokat. Ez konkrétan annak ellenőrzése, hogy az adott egy­ségnek van-e egyáltalán videó- engedélye, a videódiszkós meg­szerezte-e a jogszabályban meg­határozott működési jogosít­ványt, és a bemutatott filmeket engedélyezték-e hivatalosan. — Még mielőtt beszámolna a tapasztalatokról, kíváncsi len­nék, milyen szerv adja ki ezeket az engedélyeket, s milyen felté­telekkel? J. L.: — A művelődési minisz­ter még 1982-ben úgy határozott — erről a döntésről a szaklapok természetesen tájékoztatást is adtak —, hogy a videoműsoro­kat azok a vendéglátó üzletek mutathatják be, amelyek erre engedélyt kérnek. Pető István: — A gyakorlati munkában az a helyzet, hogy mindenki megkapja az engedélyt, aki kéri. Az ellenőrzés a helyi tanácsok szakigazgatási szervei­nek a dolga. Miután pedig bizo­nyos jogokkal kapcsolatban pénz­ügyi kötelezettségekről is szó van, a Szerzői Jogvédő Hivatalt is tájékoztatjuk a kiadott enge­délyekről, az ő munkatársaik is jogosultak helyszíni vizsgálat végzésére. A diszkósok az Orszá­gos Szórakoztatózenei Központ szakértői előtt tesznek vizsgát, s kapnak működési engedélyt. — Huszonhat Bács-Kiskun me­gyei üzletben ellenőrizték a vi­deózást. Miért épp ennyiben, és miért pont ezeket vizsgálták? J. L.: — Azokat az üzleteket tartottuk célszerűnek ellenőriz­ni, amelyekről köztudomású volt, hogy rendeznek videoműsoro­kat: így és ezért vizsgáltunk ép­pen 26 egységet. Az induláskor egyébként 16 üzletnek volt hiva­talos engedélye a videózásra. Az ellenőrzés híre futótűzként ter­jedt, s már a vizsgálat ideje alatt sokan folyamodtak engedélyért. P. I.: — Azóta éppen megdup­lázódott a videojogosítványok száma; a művelődésügyi osztály­ra heti 3—4 kérelem fut be. — Hogyan összegezhetők ta­pasztalataik? J. L.: — Kilenc esetben zárult az ellenőrzés szabálysértési el­járást indítványozó javaslattal. Hat üzletben engedély nélkül vi­deóztak, háromban engedély nél­küli filmet vetítettek. Két disz- kós ellen is eljárást kezdemé­nyeztünk, ezenkívül lefoglaltunk 136 videokazettát. Az engedély nélküli filmek több csoportba oszthatók: egy részük tévéből felvett zenés videoklippet tartal­mazott, ahol a kifogás az, hogy nem fizetnek szerzői jogdíjat; de szép számmal találtak ellenőre­ink horror- és pomófilmet, ame­lyeket közintézménytől pár lé­pésre, fényes nappal vetítettek; továbbá a lefoglaltak között olyan — a szakmában akciófilm­nek nevezett — alkotások is akadnak, amelyeknek a monda­nivalója nem elfogadható szá­munkra. — Mi fog történni? J. L.: — A szabálysértési el­járás lefolytatására a helyi szak- igazgatási szervek jogosultak; maximum 5000 forintos bírsá­got róhatnak ki, döntésük ellen lehet fellebbezni. A kazetták kö­zül azokat fogják megsemmisí­teni, amelyeken jogszabályaink­kal ellentétes szellemű alkotások vannak. Érdekes egyébként, hogy a nagyobb városokban nem találtunk kifogásolnivalót, míg például Hartán és Solton két-két üzletet kellett följelenteni, ezen­kívül pedig Úszódon, Harkakö- tönyben, Tiszakécskén indíttat­tunk eljárást. — Milyen tanulságot vontak le az ellenőrzésből? Azért is érdekelne a véleményük, mert hiszen aligha lehet letagadni, hogy van igény a videoműsorok- ra. J. L.: — A legelső következte­tés: ahol van igény, s ahol a le­hetőségek is megfelelőek, meg kell kérni — és kapni is — a hivatalos engedélyt. Ez azonban csupán a jogi alap, ha úgy tet­szik, formaság. Számomra az igazán fontos tanulság az, hogy míg egyfelől a közönség igényli az izgalmas filmeket, ezt az igényt állami, hivatalos, engedé­lyezett kínálat nem tudja kielé­gíteni. A kisebbik baj, hogy pél­dául Bács-Kiskunban csupán egy videotéka kölcsönöz kazettát, s még talán sokan azon is túlten­nék magukat, hogy nagyon — in­dokolatlanul — drága a bérleti díj. Az igazi gond az, hogy nem tudnak mit kínálni. Indiánfilm vagy a mesekazetta aligha lendí­ti föl a forgalmat egy vidéki ét­teremben. P. I.: — Az illegális forgalom­ban hazánkba került kazetták helyett nincs valódi kínálat, ami megfelelne ezeknek a speciális igényeknek. Száz kazetta közül — nagy jóindulattal — legföl­jebb 4—5 vetíthető egy kocsmá­ban, noha igény bőséggel akad­na. — Mit kellene ajánlani? P. I.: — Kis anyagi befektetés­sel lehetne zenés videoklippek tu­catjait másolni — ezek iránt is óriási az érdeklődés. Elképzelhe­tő, hogy a moziforgalmazáson már túljutott krimik, kalandfil­mek is újravetíthetők videokocs- mákban. — Ez úgy hangzott, mintha már lenne is egy hivatalos kon­cepció az illegális forgalom le­törésére. P. I.: — Egyelőre terveink vannak, az év második felében szeretnénk létrehozni a Katona József Megyei Könyvtár és az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont összefogásával megyei köz- művelődési videotékát. Amel­lett sem mehetünk el szó nél­kül ugyanis, hogy sem az isme­retterjesztésben, sem a nyelvok­tatásban nincs videokínálat. Központi alapból — pályázat alapján t- 70—80 képmagnót vá­sárolunk a művelődési házak szá­mára, hisz ma a „szegény” kul- túrház a képmagnó hiánya miatt is hátrányban van egy kocsmával szemben. A gyorsvizsgálatból én a magam számára azt a tanul­ságot vontam le, hogy a videó iránti igény elemi erejű, s nem dughatjuk a fejünket a homok­ba, mintha semmit sem látnánk belőle. Ballal József Vasárnapi munkanapok A 'társadalmi munkaidőalap jobb 'kihasználása érdekében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke úgy rendelke­zett, hogy az idén az ünnepek táján már megszokott munka­nap- áthelyezéseken 'kívüli, a torlódó munkaszüneti napok miatt két vasárnap — az áp­rilis 6-a és a december 28-a — rendes hétköznapi munka­nap legyen, amelyekért a dol­gozóknak két szabadnap jár az év során. Az ÁBMH-thoz érkezett információk szerint a vállalatok jelentős része a ren­delkezés célkitűzéseivel ellen­tétesen kívánja ezt a két va­sárnapot kihasználni. A mun­kaidőalap bővítése helyett a vállalatok jó része ezekre a napokra kívánja minden dol­gozójának kiadni a fent emlí­tett két szabádnaipot, illetve ha mégis dolgoznak ezen a két vasárnapom, akkor máskor akarják leállítani a gyárat két napra. Más vállalatok pedig azt tervezik, hogy előre ledol­gozzák ezt a két Vasárnapot. Ezek közül egyik módszer sem felel meg az elvárásoknak, mert a kollektíva egészét érin­tő szabadnapok elrendelésével nem 'bővül , a vállalat éves munkaidőalapja, 6 az előre le­dolgozott munkanap a tapasz­talaitok szerint általában nem olyan hatékony, mint 'ha a megszokott munkarendben termelne a vállalat. Ezért az ÁBMH felhívja a (vállaltaitok figyelmét arra, hogy a jogsza­bály szerint e munkával töl- itöitt két vasárnapért járó sza­badnapokat a szabadságokhoz hasonlóan kell káadini, tehát a vállalatoknál a munkából csak annyian lőhetnek távol, hogy a bent levő létszámmal még biztosítani tudják a zavarta­lan), folyamatos munkavégzést az év minden munkanapján. A vállalatok akkor járnak el a rendelkezésnek megfelelően, ha az április 6-a és december 28-a valóban .rendes munka­nap lesz náluk, s dolgozóik kö­zül az átlagosnál nem lesznek többen szabadságon. Megalakult a Polgári Védelem megyei propagandabizottsága Csürötrtckön délelőtt a me­gyei tanácsnál Szemán Imre ez­redes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka tartott érte­kezletet a t ömegko mmu nikáci ó- ban dolgozó, illetve a .társfegy- veres testületeknél a propagan­dával foglalkozó szakembereik számára. Szabó Attila, a megyei tanács művelődésügyi osztály- vezetője bevezetőjét követően Bánfalv y Pál százados ismer­tette a múlt évi propagandate­vékenységét. Mint elmondta, a munkaviszonyban nem álló lakosság Oktatása és a fiatalok hazafias honvédelmi nevelése volt a központi feladat. Emellett jelentős felvilágosító tevékenységet fejtették ki az ipari és természeti katasztrófáik következményéinek elhárítására, az elsősegélynyújtásra. Az el­múlt esztendőben először .ren­dezték meg a filmnapokat, amelynek során 67 helyen mint­egy 30 ezer néző előtt vetítettek polgári védelmi témájú filme­ket. A 33 helyen megrendezett kiállításukat 56 ezren tekintet­ték meg. Az ez évi tennivalókról el­mondta, »hogy a tömegkommu­nikációs eszközökre támaszkod­va szeretnék folytatni munká­júkat. Az idén is megrendezik a kiállításokat, a fiilminaipotaat. A hozzászólásokat követően, amelyek sok ötletet adtak a polgári védelem propaganda- munkájának továbbfejlesztésé­hez, megalakult a polgári véde­lem megyei parancsnoksága mellett működő propagandabi- zottság. G. G. Kisiparosok a szolgáltatásban A kisiparosok szerepe növek­szik a lakosságnak végzett .javí­tó-szolgáltató tevékenységben; a KIOSZ igyekszik elősegíteni azt, hogy a kisiparosok — szerződéses megállapodásaik alapján — be­kapcsolódhassanak a nagyobb szövetkezeti és állami szolgáltató válla Iáitok tevékenységébe, fölvál­lalva egy-egy részfeladat megol­dását. A mindkét félnék előnyös kö­zös tevékenységbe elsőként az Ál­lami Biztosító vonta .be a meste­reket: a lakossági károkat állít­ják helyre. Az autójavítók és üvegesek mellett egyre több más szakma gyakorlója kapcsolódik be a lakosságnak végzett ilyen tí­pusú szolgáltatásba, mivel a KIOSZ az együttműködés .további bővítésére törekszik. Újabban például olyan építő kisipari mun­kaibrigád alakítását szorgalmazza, amely fővállalkozásban végzi el a kárt szenvedett lakás, épület tel­jes helyreállítását. A híradástechnikai .berendezé­sek, háztartási gépek garanciális javítására vette .igénybe a Gelka, szervezett formában, a kisiparo­sokat. Több mint nyolcvan ipa­rost, és egyelőre négy gmk-t lát el alkatrészekkel, míg partnerei különösen a kistelepüléseken vál­lalják sikeresen a rádiók, televí­ziók, háztartási gépek garanciális javítását. A ma gá nlakás - építés növekedé­sével és a rekonstrukciós munká­latok bővülésével az építőipar te­rületén dolgozó több mint 40 ezer építő kisiparos közül is mind töb­ben hangolják össze munkájukat a nagy szervezetek tevékenységé­vel. Egyre több megyei építőipari vállalat bízza — különösen a szakipari munkák egy részét — kisiparosokra. Az Építőipari Gé­pesítő Vállalattal kialakított kap­csolat eredményeként a kisiparo­sok könnyebben, gyorsabban fut­nak hozzá az építőiparban hasz­nálatos nagy- és kisgépekhez. Ezeket bérbe veszik a vállalattól. Számos építő kisiparos az anyagellátás javítására az Építő­ipari Termelőeszköz Kereskedel­mi Vállalattal működik együtt. A KIOSZ és az ÉPTEK megállapo­dása alapján könnyebben juthat­nak hozzá a munkájukhoz szük­séges termékekhez, anyagokhoz, úgy, .hogy a kereskedelmi vállalat azokat más kisiparosokkal legyár­tatja. Ennek eredményeiként javul a kisiparosak burkolóanyag- és szerelvényellátása. A kisiparosok munkájának támogatására. a KIOSZ és az ÉPTEK legutóbb koordinációs irodát hozott létre. Megkezdték a közös üzemeltetésű országos házépítő bolthálózat ki­építését is. A KALOCSAI FÉM- ÉS VILLAMOSIPARI VÁLLALAT munkatársakat keres — termelési osztályvezető, — fejlesztő mérnök, — technológus, — anyaggazdálkodó, — belsőellenőr munkakörökbe. FELTÉTELEK: — Szakirányú felső-, illetve középfokú iskolai, és / vagy szaiktanfolyami végzettség. — Egyes munkakörökben középfokú politikai végzettség. — Erkölcsi feddhetetlenség. A vállalat „B” kategóriás, a küldöttgyűlés általános vezetésével működik, 270 főt foglalkoztat, termelési értéke 140 millió forint. Jelentkezni a vállalat igazgatójánál lehet. Fém- és Villamosipari Vállalat Kalocsa, Marx tér 8. 528

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom