Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

4 • PETŐFI NÉPE 0 1986. március 13. A Bajai Mezőgazdasági TERVEK - pályaívek Simon Gyula, a Bajai Mezőgazdasági Kombi­nát vezérigazgatója az elmúlt három és fél év­tizedben — lehet úgy is fogalmazni — együtt él a szocialista mezőgazda­sággal. 1950-ben kezdte meg tanul­mányait, előbb a pesti agrártudomá­nyi egyetemen, majd Gödöllőn, aho­vá ebben az időszakban került ez az agrároktatási intézmény. Ekkor volt az első „téeszesítés” is. Diáktársaival a gödi földműveseket próbálta meg­győzni a kollektív gazdálkodás .elő­nyeiről. Az államvizsga előtti gya­korlati idejét a Kiskunhalasi Tangaz­daságban töltötte. 1955 februárjától állattenyésztési gyakornok a Hild­pusztai Állami Gazdaságban. Innen előbb az állami gazdaságok megyei központjába került takarmányozási előadónak, majd a Tajói Állami Gaz­daságban főállattenyésztő, később kerületvezető, főagronómus, s igaz­gatóhelyettes. 1965 májusától a Bács­almási Állami Gazdaság élére került, tíz évvel később az Állami Gazdasá­gok Kereskedelmi Irodájának igaz­gatóhelyettese. Májusban lesz (har­madik esztendeje, hogy vezérigazga­tóként irányítja a Bajái Mezőgazda- sági Kombinát munkáját. A Simon Gyula: — A mi pályánkon a tíz- tizenöt évenkénti „egészséges” vezetőcsere a munkahely előnyére is válik. Veszélyes az elkényelmesedés — Az elmúlt három év­tizedben mezőgazdasági ve­zetőként szinte egész Bács- Kiskunt bejárta. Szeren­csésnek érzi ezt? — Biztos, én ugyanis mindig jól éreztem magam. Nehéz meg­ítélni, mi a szerencsésebb. Egy munkahelyen leélni egy életet, vagy időnként váltani. Egyén és cég válogatja. Bőven tudnék pél­dát hozni arra, hogy valaki egyet jelent munkahelyével. Ha ez a vezető a kor igényének megfele­lően változni is tud, akkor kata­lizátora lehet a gazdaság előre­lépésének. Én egyébként a mi pályánkon a tíz-tizenöt évenkén­ti „egészséges” vezetőcsere híve vagyok. Tapasztalatgyűjtés, új vonalak, az elkényelmesedés megelőzése és sorolhatnám továb­bi előnyeit. Azt hiszem, ez a cse­re sok esetben egy-egy üzem előnyére is válik. Ide sorolhat­nám az információs csatornák ki­alakulását is. A személyes kap­csolatok száma ugyanis megnö­vekszik. Nekem már a pályám indításakor szerencsém volt, mert első főnökeimtől, Rada Antaltól. Maár Andrástól és Aradi József­től sokat tanultam. — Már régóta milliárdos termelési értéket előállító üzemek élén áll. Egy-egy döntése sok embert érint­het. S nagy összegeket moz­gathat ... — Bármilyen furcsa, de egy személyben még egymilliós érték fölött nem is döntöttem. Általá­ban száz-kétszázezer forintos dol­gok kibányászására terjed a „hatalmam”. Egyébként ezt üze­münk szerkezete is meghatároz­za. A 3400 darabos szarvasmarha­állomány és a sertések is igény­lik az állattenyésztők, valamint a növénytermesztők közötti pon­tos egyeztetést. Tizenháromezer hektár szántóterületünk termék- szerkezetét ez olyannyira meg­határozza, hogy nagyot mondok, ha száz-kétszáz hektáron variál­hatunk. A kétszázmillió forintos fejlesztésünknek is pontosan meg­van a helye. Hiteltörlesztés, gép­vásárlás, az étkezésinapraforgó- feldolgozás kialakítása ... Ide sorolhatom a szociális támogatás kérdését is. Tizenkét községben laknak dolgozóink. Az egyik he­lyen az iskola fűtéséhez, máshol útépítéshez, víz-, esetleg a gáz­hálózat fejlesztéséhez kérnek tá­mogatást. Szívem szerint adnék én mindenkinek, de anyagi le­hetőségeinken belül dönteni kell, hogy melyik évben ki lehet a kedvezményezett. Nem jutott so­ha eszembe, hogy ez hatalom lenne, még az ötvenes években sem, vagy a tervutasításos rend­szer idején. Csak akkor döntöt­tem, ha a végrehajtókat meg tudtam győzni igazamról. Kezdeményezőkészségre van szükség Egy-egy munkahely-vál­toztatás óhatatlanul sze­mélyi konfliktusok veszé­lyét hordozza. Hogyan le­het ezeken úrrá lenni? — Nem mondanék igazat, ha ezek jelentőségét lekicsinyelném. Amikor Bajára jöttem, a múlttal egyáltalán nem foglalkoztam. Munkatársaimmal megnéztük: a 83-as tervet hogyan tehetne si­kerrel megvalósítani? Félmilliárd forint hiányzott a megkezdett be­ruházások befejezéséhez, vala­mint a forgóeszköz-állomány fel- töltéséhez. Ugyanekkor négy- százmillió forintot érő elfekvő vagy kihasználatlan forgóeszkö­zünk volt. Tabula rasát kellett csinálni. Adtunk, vettünk, végül majdnem nullára hoztuk az egyenleget. A közvélemény ke­délyét akkoriban borzolta a kom- .binát fagylaltüzeme. A magam részéről az ötletet jónak tartot­tam, de a tizenegy milliót érő gépeket el kellett adnunk, mert az üzem indításához még nyolc­vanmillió forint hiányzott. 1985- ben, aradkor újbóli fontolóra vet­tük a korábbi javaslatot, a piac­kutatás után meg kellett arról győződnünk, hogy az országban már féltucatnyi helyen gyárta­nak jégkrémet, s nagyon erős lenne a konkurencia. Visszaka­nyarodva 1983-hoz, az akkori helyzetből a kiutalt a társulásos kooperációs kapcsolatok létre­hozásában láttuk. Huszonötféle társulás tagja vagyunk, amelyek két véglete: a Sugovica Hotel és a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombináttal történő közös bo­rászati tevékenységünk. A tár­sulások 1985-ben 17 millió 600 ezer forintos eredményt hoztak. — Ezek szerint a jövő egyik útját a kooperáció­ban látja? — Feltétlenül. De a kiskapukat azért nyitva kell hagyni. Itt van a vaskúti pincészetünk esete is. A tárolótér 120 ezer hektolite­res. A feldolgozóvonal 150 ezer tonna szőlőt fogadhat. Ezzel szemben saját szőlőnkből csak 22 ezer hektoliter bort érleltünk. Gondolkodtunk valamilyen ter- mékszerkeziet-váltáson ; vermut-, esetleg pezsgővonal beindításán. Ehhez pénzünk nem volt. Az évenként képződő 8 millió fo­rintos veszteség viszont sürge­tett. A Hosszűhegyi Mezőgazda- sági Kombinát éppen százezer hektoliteres pincészetet keresett, hamar megegyeztünk. Tavaly például hatmillió forint nyeresé­get kaptunk a társulástól. Ide sorolhatom a Bácshússal kötött szerződésünket is. Nem hiszem, hogy sok nagyüzem dicsekedhet azzal, hogy sertésenként 290 fo­rralt nyereséggel zárhatta a tava­lyi esztendőt. Említettem a kis­kaput. A szőlőtermesztésünket például nem adjuk fel. Bár a hosszúhegyiek felajánlották, hogy az ezredfordulóig meghosz- szabbítják a szerződést, ezt azon­ban nagy elkötelezettségnek tar­tanám. Erről a termő szőlők re­konstrukciója után döntünk, le­het, hogy akkor már mások lesz­nek a jövedelmezőségi viszonyok. A rugalmasság alapvető követelmény — Végezetül: milyenek a kombinát lehetőségei a VII. ötéves tervidőszak­ban? — Az Ágkénnél rengeteget tanultam a multinacionális cégek tervezési munkájából. Például a Pioneer kis, de biztos hasznot hozó tömegcikkekkel manipulál. Valahogy így vagyunk mi is. Az alaptevékenységünk arányain, súlyán nem akarunk változtatni. Legfontosabb mutatószámnak a hatékonyságot tekintem. Ez 1982- ben a termelési érték és az ered­mény arányában 1,7 százalékos volt. Tavaly már 5,7 százalék, 1990-1« szeretnénk elérni a 9 százalékot. 1,1 milliárdos terme­lési érték mellett a tavalyi ered­ményünk 59 millió 300 ezer fo­rint volt. A vetőmag- és étfkezési- növény-termelés súlyát tovább nö­veljük. Vetőmagexportunk 1985- ben 5 és fél millió dollár értékű volt. 1990-re szeretnénk a nyolc­milliót túllépni. A szervesanyag- termelés érdekében fejlesztjük a .tehenészetet is. Vállalati straté­giánkban szerepel, hogy a kon­junktúráit a termelési érték 2—2,5 százalékáig szeretnénk meglova­golni. Ilyen a tepsigyártás vagy a tójástermelés. Az ágazatoknak viszont 50—60 százalékban plasz­tikusnak kell lenni. Mit értek ezen? Tavaly 2600 tonna repce­vetőmagot tudtunk értékesíteni, idén úgy néz ki, hogy csak nyolc- száz tonnát. Tóhát 500 millió fo­rint értékű másik növényt kell termelni. Czauner Péter mint a nagy termelőüzemek kooperációs partnerei, ipari szövetkezeteink jól kiegészí­tik megyénk ipari termelését. Emellett a lakossági szolgál­tatásból nagymértékben veszik ki ré­szüket: némely szakmában, például a fodrászatban, cipő javításban stb.; illetve a községekben, kisebb telepü­léseken szinte egyedüli letéteménye­sei a szolgáltatás iránt jelentkező igények kielégítésének. A tevékenységük széles skálájával nélkülözhetetlen ipari szövetkeze­Önállóan — jobb eredményekkel IS A kecskeméti Gyorstisztító Kis­szövetkezet az elsők között tar­totta évzáró közgyűlését. A több évtizeden keresztül jó hírnévnek örvendő Ruvesz szétválása ré­vén létrejött szövetkezet mind­össze háromniegyedéves eredmény­ről adhatott számot, mivel jelen­legi szervezeti formájában a múlt év április elseje óta működük: a la­kosság és a szövetkezet dolgo­zóinak megelégedésére. Az az út ugyanis, amit — bár gazda­sági kényszerből — választottak, helyesnek bizonyult, önállósodá­sukkor egyik fő szempontjuk az volt, hogy a lehető legkisebb lét­számmal, ennek megfelelően ala­csony költséggel, a magasabb követelményeket teljesíteni tudó dolgozógárdával oldjáik meg fel­adataikat. Sikerült. A múlt év április elseje óta 8,58 millió fo­rint árbevételre tettek szert, en­nek túlnyomó része közvetlen la­kossági szolgáltatásokból szár­mazott. Dolgozóik jövedelme 15 százalékkal növekedett. A kis létszám — kis költség — bérnövelés — hatékony munka összefüggéseire alapított 'koncep­ció szerint dolgoznak ebben az évben is. A nyugdíjba vonulók helyett nem vesznek fel újakat, a múlt évinél is kevesebb létszám­mal akarnak nagyobb — 11,2 millió forintos — árbevételt el­Elégedettek a megrendelők tek összességében jó eredménnyel zárták az 1985. évet. Erről a február közepén elkezdődött küldött-, illetve évzáró közgyűlésen számolnak be a vezetők. E fórumon tárgyalják meg — és hagyják jóvá — az idei felada­tokat tartalmazó tervet is: ennek alapja mindenhol az elmúlt eszten­dőben végzett munka. érni. Feltett szándékuk a szolgál­tatás minőségének javítása, a vállalt határidők 'betartása, vala­mint a munkahatékonyság to­vábbi növelése. Ez utóbbit gép­parkjuk korszerűsítésével is se­gítik: erre az elmúlt évi nyere­ségük megteremtette az anyagi lehetőséget. Ugyancsak a Ruvesz szétválásá­val jött létre a kecskeméti Tex­tiltisztító Kisszövetkezet, a Te- kisz. E szövetkezet gazdasági eredményei ás azt bizonyítják, hogy a kényszerből választott út tehetőségeivel jól sáfárkodtak. Ennek köszönhetőén teljesítet­ték túl árbevételi tervüket, 1985. április egytől az év végéig 17 millió forintot könyvelhettek el maguknak. Textiltisztításra ala­kultak, év közben azonban újabb tevékenységbe, importból szár­mazó használt ruhák értékesíté­sébe kezdtek. Sikeresnek bizo­nyult ez a Lépésük is, fél év alatt 2,3 millió forint árbevételt és jó nyereséget hozott kereskedelmi tevékenységük —. ami egyébként a meglévő termelő kapacitásuk ki­használása szempontjából is hasznos volt. (A használt ruhá­kat ugyanis tisztítás után forgal­mazzák.) A kedvező tapasztalatok bir­tokában döntöttek úgy. hogy az idén még több import (használt) • Korszerű, nagy telje­sítményű gépekkel dolgoznak a Teklsz- ben. A ké­pen látható mosógép­ben 180 ki­logramm ruha (ér el egyszerre. ruhát értékesítenek, hatmillió forintra növelik az ebből ezár- mazó bevételüket. A textiltisztí­tás-, kölcsönzés árbevételét 20,7 millió forintra tervezték, ez negy­ven százalékkal több az elmúlt évben — e tevékenységben — elértnél. Ezen belül jelentős mér­tékben növelik a közületektől vállalt munkát, amit még a múlt év decemberében megalapoztak. A különböző vállalatokkal kö­tött szerződések értelmében mun­kásszállásokon használt ágyne­műt, lakástextíliát (szőnyeget, függönyt stb.) tisztítanak, illet­ve kölcsönöznek. A lakástextília kölcsönzésével az országban (de alighanem a szocialista országok között is) egyedülálló szolgálta­tást indítottak el. Bővítik be­gyűjtőhálózatukat, Hartán, Bal- iószögön új felvevőhelyet létesí­tenék ebben az esztendőben. Almás! Márta OllaARI \7EDHEM A Polgári Védetem munkáját, a kiképzések tapasztalatait éven­te részletesen elemzik. Ezek egy­értelmű eredményeikről tanúskod­nak a VII. ötéves Itery időszaká­ban a szervezett erőik kiképzésé-, ben, a lakosság felkészítésében. Az eredmények alapján határoz­hatjuk meg a VII. ötéves terviben — az államigazgatási és gazda­ságirányítási rendszerben bekö­vetkezett válltiozásoikait követően — a polgári védelmi szervezetek kiképzési feladatait. A szervezett erők, kiképzésére, a lakosság folyamatos -tájékozta­tására szükség van -még akkor is, ha ez áldozatvállalást jelent, s nem mindig és közvetlenül esik egybe a vállalatok gazdasági ér­dekével. Munkaidőn kívül Az elemzések rámutatnak: egyes vállalatoknál kialakult az a helytelen szemlélet, amely szerint a létrehozott polgári védelmi szakszolgálat, az önvédelem és a dolgozók differenciált felkészíté­sét, annak tartalmát, illetve szük­ségességét az igazgatótanács dön­ti el. Lehetőleg úgy, hogy az ne sérts-e a dolgozók érdekét, tehát ne legyen munkaidőn túl, mert akkor nem tudnak a vállalati gmlk-'ban -vagy más formában túl­munkát végezni, és keresetkiesés­sel kell számolnia. A kiképzés viszont ne tegyen munkaiidőben sem — ami egyébként nem ás en­gedélyezett —, mert az nyereség- csökkenést okoz. Az ilyen vállalatoknál születik meg olyan döntés, amelynék ér­telmében a kötelező tűzvédelmi és balesetelhárítási oktatás kereté­ben a 6—8 órás polgári védelmi kiképzést 10—20 perc alatt .le­tudják”. Ezeken a helyeken a ki­képzés, a dolgozók felkészítéséinek színvonala — enyhén szólva — kritikáin aluli. • Elsősegélynyújtás. • Az áru mentesítése. A gazdasági vezetők feladatai ________________ A z érdekek ütköztetése nehéz feladat elé állítja a gazdasági ve­zetőiket. Pedig a helyes válasz ki­alakítása nem nehéz: az egyén érdekeit alá kell rendelni ai cso­portérdeknek, a csoport érdekeit a népgazdaság érdekének, E gon­dolatsorból egyenesen következik: a haza védelme egész szocialista társadalmiunk érdeke. Ez tükröző­dik pártunk honvédelmi politiká­jában és az MSZMP XIII. kong­resszusán elfogadott határozatai­ban is. Kormányunk mindent megtesz e politika megvalósításá­ért, honvédelmünk, és ezen belül a lakosság felkészítéséért, a pol­gári védetem fejlesztéséért. A VII. ötéves terviben a szer­vezett polgári védelmi erők ki­képzésénél folytatni kívánjujk a -jól bevált — szeptembertől júliu­siig itairtó — kiiképizésd ciklust, amelynek keretéiben megvalósít­ható a vezetők és beosztottak, a munkaviszonyban álló dolgozók differenciált gyakorlati feifcó&zí- ítése, ezen belül'’ a katasztrófák megelőzése, illetve -következmé­nyeik felszámolása. Ez az időbe­osztás lényegesen jobb tervező- és szervezőmunkát kivan és. tesz le­hetővé. A vezetők, s a dolgozók is sokkal aktívabban vesznek részt a foglalkozásokon és a gya­Kedvező tapasztalatok Rendkívül jó tapasztalatokat szereztünk a különböző szintű, mindenekelőtt az üzemi komplex gyakorlatokon. A következő terv­időszakban ezek teljességének nö­velésével kell emelni a* felkészí­tés színvonalát. Törekedni kell arra, hogy a polgári védelmi ösz- szevonások kapcsolódjanak a ma­gasabb szintű gyakorlatokhoz, és így elérhető, -hogy egy helyen, egy tervidőszakban, egy alkalommal kerüljön sor nagyobb megmozdu­lásra. Ennek során a különböző résztvevő szervezetek, a tényleges helyzetet leginkább megközelítő feltételek szerint, a gyakorlatban sajátíthatják el együttműködési feladataikat. A gyakorlatok komplex terve­zésével el tehet érni. hogy a pol­gári védetem korszerűsített szer­vezeteinek 'beosztottjai 6&iát fel­adataikat megismerjék és felszá­molhassuk a végnélkül! elméleti kiképzések sorát. 'Ez a módszer viszont feltételezi a munkav'- szonyba-n álló dolgozók tartalma­sabb és konkrétabb, differenciált felkészítését, valamint azt, hogy az üzemek vezetői követik a pol­gári .védelmi követelmények az időközben megváltozott technoló­giai folyamatokhoz történő igazo­dását. A gondolatokat összegezve: meggyőződésem, hogy a polgárt védelmi felkészítést az MSZMP honvédelmi politikájának megfe­lelően, a kormányhatározatban foglalták alapján a VII. ötéves terv időszakában a módszerek jobb megválasztásával, valami'nt a rendelkezésünkre álló lehetősé­gek gazdaságosabb és céltudato­sabb kihasználásával magasabb szinten kell elvégeznünk. Ezt kö­veteli tőlünk a -Iáik osságunk érde­ke is. Molnár Miklós ezredes a Polgári Védelem országos törzs parancsnok-helyettese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom