Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

1986. március 13. • PETŐFI NÉPE • 5 MÁTÓL: KECSKEMÉTI TAVASZI Kétségtelenül nagyon jelentős az az út, amit Kecskemét — a kulturális, szellemi örökség, illetve a megfelelő kvalitással, di­cséretes lendülettel párosuló kezdeményező kedv jóvoltából — megtett az utóbbi évtize­dekben a művészetek, a művelődés fellendí­tése terén. Országos, sőt nemzetközi hírű al­kotó műhelyek születtek a megyeszékhelyen ez idő alatt — mint a Kodály Zoltán Zene- pedagógiai Intézet, a rajzfilmes műterem, a Forrás, a Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stú­dió, a játékműhely és múzeum, a Nemzet­köze Zománcművészeti Alkotótelep, s még sorolhatnánk. • Törő esik Jolán: Végzetlesők. Nem véletlen tehát, hogy — Sopron és Szentendre után — a mindem tekintetben dinamikusan fejlődő Kecskemét is részese le­het a Budapesti Tavaszi Fesztivál nemzetiközi mércével mérve sem mindennapi rendezvénysorozatá­nak. Fischer Istvánt, a ma kez­dődő — és tíz napon át tartó — Kecskeméti Tavaszi Napok szer­vezőbizottságának elnökét, a vá­rosi tanács elnökhelyettesét e ha­gyományteremtő kulturális ren­dezvénysorozat részleteiről kér­deztük. — A megye és a város vezetői kezdeményezték, hogy kapcsolód­junk a Budapesti Tavaszi Feszti­válhoz, ami új lehetőség arra, hogy Bács-Kiskun kulturális éle­te, illetve — az utóbbi években jelentősen megnövekedett — ide­genforgalma tovább fejlődjön. •Október elején ült össze először a város politikai, állami vezetői­ből, illetve a művelődési, oktatási intézmények, idegenforgalmi iro­dák, s a vendéglátóipar képvise­lőiből alakult, mintegy húsz fős szervező bizottság. November vé­gére elkészült a műsorterv, s nem sokkal később nyomdába került a Kecskeméti Tavaszi Napok tet­szetős, sóik hasznos információval szolgáló műsorfüzete. — Időközben azonban néhány program módosult. — Igen. Januárban fixálódott például, hogy Szervátiusz Tibor szobrászművész mellett nem Szász Endre, hanem a szintén vi­lághírű Aindré Kertész mutatko­zik be önálló kiállítással az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Továbbá megváltozott a Cziffra- alapítvány hangversenyének és az öt kecskeméti grafikus közös tárlatának a színhelye. — Ettől függetlenül színes, gazdag program várja az érdek­lődőket tíz napon át Kecskemé­ten is. — A cél az, hogy minden ré­tegnek kínáljunk valami kitűnő, nem mindennapi látnivalót, s hogy minél többen látogassanak városunkba e rendezvénysorozat Idején. A megye művészei, mű­vészeti műhelyei nagy érdeklődést mutatnak a tavaszi napok iránt, s a körvetkező évekjben is szorgal­mazzuk, hogy 'többen bemutatkoz­hassanak — nemcsak Kecskemé­ten, a többi fesztiválvárosiban is Ez pedig művészeti életünk nép­szerűsítésén, jobb megismerésén túl a városok közötti kulturális együttműködés erősödését ered­ményezheti. Most például a Nem­zetközi Kerámia Kísérleti Stúdió 34 alkotóművésze mutatkozik be a fővárosi Csontváry Teremben ... — Mennyi pénzbe kerül a Kecskeméti Tavaszi Napok ren­dezvénysorozata? — Több mint egymillió forint­ba. Ebből 500 ezret az Idegenfor­galmi Propaganda és Kiadó Vál­lalat fedez, a többit pedig a me­gyei és a városi tanács adja. — És mennyi bevételre számí­tanak? — Becsléseink szerint mintegy 400 ezer forintot inkasszálhatunk a belépőjegyekből. Az idegenfor­galmi, illetve a vendégláitóip>ari egységék (bevételét megsaccolni előre még hozzávetőlegesen sem lehet. Nem beszélve arról, hogy milyen jelentős az a pénzzel nem mérhető haszon, amit kulturális életünkben eredményez ez a ren­dezvénysorozat, miközben Bács- Kiskun hírnevét növeli határain­kon belül és itúl. — A szervezés során mi jelen­tette a legnagyobb gondot? — Talán felesleges ennyire le­sarkítani ezt a kérdést. Kétség­telen, hogy összefogás, körültekin­tő szervezés nélkül egy ilyen vo­lumenű rendezvényt életrehívni nem lehet. Mi főpróbának tekint­jük az idei Kecskeméti Tavaszi Napokat; a szervezését, műsor- politikáját, propagandáját egy­aránt. Az elkövetkezendő tava­szok nyitányának... * « • Horváth Antaltól, a városi ta­nács általános elnökhelyettesétől megtudtuk, hogy a kereskedelem, a vendéglátás körültekintően ké­szül a tavaszi napok rendezvé­nyeire, az Idelátogató vendégek fogadására. iMa kezdődik a Hírős Étteremben a homoki borok fesz­tiválja, s március 21-én megala­kul — a tájjellegű borok nemzet­közi elismerését szolgálva — a Kecskeméti Borrend. Gasztronó­miai bemutatót a város több ven­déglátóipari egységében tartanak. Az Alföld Áruház hangszerfciál- lításit, a Centrum Áruház divat­bemutatót rendez a tavaszi napx>k idején, s, az üzletek jelentős1 része nevezett az ez alkalomra meghir­detett kiirakatversenyre. Március 16-ání — vasárnap — a kecskeméti pi áccsá makiban tava­szi vásár lesz, amelyet virágkiál­lítás, száraz- és élővirágköftószeti bemutató, sokszínű folklórműsor kísér. Az orazág megannyi részé­ről érkeznek a különböző kismes­terségek legjobb művelői. Ezen a vasárnapon a város töhb üzlete is nyitva tart. A Kecskeméti Tavaszi Napok — s ezzel együtt valamennyi ki­állítás — ünnepi megnyitóiét ma délelőtt 11 órakor tartják a vá­rosháza dísztermében. Koloh Elek ZENEI ESEMÉNYEK MÁRCIUS 13-ÁN, csütörtö­kön 19 árakor a Kodály-Sskola dísztermében a Kodály Iskola Kórusa i(Kecskemét), a Liszt Ferenc Kórus (Baja) és a Pe­dagógus Énekkar (Kecskemét) közös hangversenye. MÁRCIUS 14-ÉN, pénteken 19 órakor a Kodály Iskola díszter­mében Lehotka Gábor orgona- estje és a Kodály Zoltán Zene­művészeti Szákközépiskola ve­gyeskarának műsora. MÁRCIUS 15-ÉN, szombaton 19 órakor a Kodály Iskola dísz­termében Péczeli Sarolta dal­estje. MÁRCIUS 17-ÉN, hétfőn 19 órakor a Kodály Intézetben S’za bő Orsolya zongorahangver- senye. MÁRCIUS 18-AN, kedden 19.30 óraikor az Erdei Ferenc Művelődési Központban a Ben- kó Dixieland Band koncertje. MÁRCIUS 19-ÉN, szerdán 19 órakor az Erdei Ferenc Műve­lődési Központban Perényi Miklós gordonkaművész zene­kari estje. MÁRCIUS 20-ÁN, csütörtö­kön 19 órakor a Szalvay Mihály Úttörő és Ifjúsági Otthonban a Kecskeméti Régi Zene Együttes műsora. (Művészeti vezető: Pá­linkás Albert.) MÁRCIUS 22-ÉN, szombaton 19 órakor a Kodály Iskola dísz­termében a Cziffra Alapítvány hangversenye. MÁRCIUS 23-ÁN, vasárnap 20 órakor a Városi Sportcsar­nokban Cziffra György zongo­raestje. KIÁLLÍTÁSOK A Kecskeméti Tavaszi Napok­kal agyidőben az alábbi kiállí­tások nyílnak a megyeszékhe­lyen : EfcDEI FERENC MŰVELŐ­DÉSI KÖZPONT: André Ker­tész fotókiállítása. 1 Szervátiusz KODÁLY INTÉZET: öt kecs­keméti grafikus: — Balanyi Ká­roly, Bodri Ferenc, Hegedűs L. László, Molnár Péter, Probstner János — közös kiállítása. KECSKEMÉTI GALÉRIA < Gulácsy Lajos festőművész és grafikus kiállítása. SZMT-székház: Bozsó János festőművész 1 tárlata. SZMT MŰVELŐDÉSI KÖZ­PONT: Törőcsik Jolán intarzia­művész kiállítása. SZALVAY MIHÁLY ÜTTÖ- Rö ÉS IFJÚSÁGI OTTHON: Az országos szobajáték- és ját­szótéri pályázat anyagának be­mutatása. FOLKLÓR MÁRCIUS 15-ÉN ÉS 16-ÁN az Erdei Ferenc Művelődési Központban a szövetkezeti nép­táncosok XI, országos találko­zójának területi bemutatója. MÁRCIUS 16-ÁN, vasárnap a piaccsarnolkban kirakodóvásár — kismesterségek bemutatója, virágkötészeti kiállítás, népze­nészek műsora. IFJÚSÁGI ÉS GYERMEKPROGRAMOK A Pannónia Filmstúdió kecs­keméti műtermének népszerű alkotásait vetítik a (Mesemozi- bán és a város különböző isko­láiban a Kecskeméti Tavaszi Napok ideje alatt. A Circka Bábegyüttes előadá­sai Kecskemét iskoláiban. SZAKMAI TALÁLKOZÓK MÁRCIUS 15-ÉN, szombaton a Tudomány és Technika Házá­ban Barátom a számítógép cí­mű általános és középiskolai vetélkedő megyei döntője. MÁRCIUS 17-ÉN, hétfőn a Tudomány és Technika Házá­ban megyei mikroszámítógépes találkozó. MÁRCIUS 21-ÉN és 23-AN a Szórakaténusz Játékműhely és Múzeumban országos játékkon­ferencia. GASZTRONÓMIAI KÜLÖNLEGESSÉGEK/ Kecskeméti borfesztivál a Hí­rős Étteremben. Újvidéki gasztronómiai napok az Aranyhomok Szállodában.. (Mindkét rendezvény a Kecs­keméti Tavialszi Napok egész ideje alatt várja az érdeklődő* kot.) KÍSÉRŐ RENDEZVÉNYEK MÁRCIUS 22-ÉN, szombaton az árpádvárosi Sportcsarnokban országos társastánc minősítő verseny), továbbá diszkótánc-, dzsesszbalett- és breakbemu- tató. MÁRCIUS 22-ÉN ÉS 23-ÁN a kecskeméti gokartpályán IBUSZ- kupa nemzetközi évadnyitó go­kartverseny. EGYÉB KÍNÁLATOK MÁRCIUS 13-TÓL 23-IG, hétközna­ponként délelőtt lé órától a Kodóly- iskola dísztermében népi játékok és Kodály-feldolgozások tekinthetők meg gyermekek közreműködésével. A Garabonciások mindenekelőtt a fiatalokat várják székházukban gaz­dag műsorral, a Kecskeméti Tavaszi Napokon. A Magyar Naiv Művészek Múzeu­ma, a Bozsó-gyűjtemény, a Népi Ipar­művészek Múzeuma, a Katona Jó­zsef Múzeum, a Katona. József-emlék- ház, a nagyhírű kecskeméti hang­szergyűjtemény állandó kiállításai Ugyancsak megtekinthetők. Jegyek válthatók: az Idegenforgal­mi Hivatalban., az utazási Irodákon keresztül, az Erdei Ferenc Művelődési Központban, valamint a helyszíneken. Tibor szobrászművész tárlata. SZÁMÍTÁSTECHNIKA Szombaton: nyilvános döntő és közönségjáték Az ízléses műsorfüzetet lapozgatva, sokakban fel­merülhet a kérdés; hogyan kerül két számítás- technikai rendezvény is az alapvetően kulturális jellegű Kecskeméti Tavaszi Napok programjába? Talán nem kell nagyon bizonygatni, hogy a szá­mítástechnika egyre fontosabb részévé válik az egyetemes emberi kultúrának. Rendkívüli gyorsa­sággal hatol be a társadalmi élet szinte minden te­rületére. Az ipari és agrártermelés, a tudomány és az államigazgatás, de a korszerű háztartás is ro­hamosan bővülő körben alkalmazza a számítógépet. Az általános műveltséghez egyre inkább hozzátar­tozik az alapvető számítástechnikai ismeretek el­sajátítása, melynek alapjait a közoktatás keretein belül kell megteremteni. Ezek a gondolatok készítették a rendezőket, hogy felhasználják a Kecskeméti Tavaszi Napokat is a számítástechnika népxszerűsítésére, fórumot teremt­senek a diákok elméleti és gyakorlati tudásának összemérésére, s a szakemberek tapasztalatcseréjé­re. Az első számitásteohnikai rendezvényre március 15-én 9 ómkor kerül sor Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában (a nyomtatott progra­mokban tévesen a Szalvay Mihály Ülttörő és Ifjú­sági Ház szerepel e rendezvény helyeként!) Lapunk hasábjain az elmúlt hónapokban rend­szeresen találkozhatnak az olvasók a „Barátom a számítógép" emblémával, a TIT, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság és a Petőfi Népe közös számítástechnikai vetélkedőjének kérdései­vel. Szombaton a legjobb harminc általános és középiskolás versenyző méri össze tudását a döntő­ben. Nem maradnak ki a versengés lehetőségéből azok sem, akik ezúttal nem kerültek a legjobbak közé. Számukra ugyanebben az időpontban nagy­szabású számítógépes játékot rendeznek a Tudo­mány és Technika Háza kongresszusi termében. A „Barátom a számítógép” verseny győztesei egy-egy Primo-számítógépet nyernek, s értékes jutalmat kapnak a játékos vetélkedő legsikeresebb szereplői is. A Kecskeméti Tavaszi Napok keretében render zett másik szakmai rendezvény színhelye is a Tu­domány és Technika Háza Lesz. Március 17-én me­gyei mikii^sZámítógépes találkozót és software bör­zét szerveznek. A rendezők célja, hogy fórumot te­remtsenek mindazok számára, akik ezt a fontos szakmát tanulják, oktatják, vagy alkalmazzák. A szakmai találkozón vállalatok, szövetkezetek és in­tézmények vesznek részt olyan, a gyakorlatban al­kalmazott számítógépes programokkal, melyek mun­kájukat eredményesebbé teszik, s alkalmasak má­sok okulásába is. A tapasztalatcsere mellett lehető­ség nyílik üzletkötésre is. A Iáitogatők — a rende­zők a fiatalokra is számítanak — a szakmai prog­ramok mellett játéklehetőséget is kapnak, termé­szetesen számítógéppel. Különböző mágneses adat­hordozók, szakkönyvek és számítástechnikai segéd­eszközök is megvásárolhatók a találkozó helyszí­nén. MŰSORNAPTÁR - március 13-23. iHMMMIMHMHH Gál Farkas­BILINCSBEN ) — Azaz, Kővári Imre. A Péter nem mondott ilyet. Méa mink is csudálkoztunk rajta, hogy hogyan lehet valaki ennyire jámbor lélek. Kihúzzák alóla a lepedőt, megfosztják miii- dentől. és még majdnem ő kér bocsánatot. — És maga Kása Mátyás, mon­dott-e olyat Sárosinak, hogy ma­ga kiontaná a Kővári belit? — kérdezte a bíró, és a tanú azon­nal elfehéredett. Megijedt. — Hát ugye sok mindenről volt szó, amikor beszélgettünk, már én pontosan szó szerint ugye nem emlékezhetek — hímelt-hámolt a tanú, majd mert látta, hogy a bí­ró Összeráncolja a homlokát, je­lezve; ezzel nem sokra megyünk, kihúzta magát és elszántan a kö­vetkezőket válaszolta: — Persze, hogy mondtam. Mert tessék megmondani, hogyan lehet valakit így szerencsétlenné tenni büntetlenül. Ennek a Sárosi Pé­ternek senkije sincs az égadta egy világon, úgy áll egymagában, mint az ujjam, kizsigerelték, húsz esz­tendeig robotoltatják, és akkor még misét mondasson a gazdája jó lelkiért? — fakadt ki Kása Má­tyás, de a bíró leintette: — Nem miséről van szó. Arról, hogy maga beszélte rá, ölje meg Kővárit, a gazdáját. Igaz, vagy nem igaz? — csattant a bíró hang­ja. Kása azonban most sem ijedt meg. — Én arra nem beszéltem rá. Azt mondtam, és ezt a többiek is tanúsíthatják, hogy megérde­melné az a gazember, így mond­tam, gazember, hogy kiontsák a belit. Akkor én úgy gondoltam tisztelt bíróság, bevallom őszintén. Nem azt mondtam, hogy a Péter ontsa ki a belit, csak azt, hogy megérdemelné. A bíró magában igazat adott az előtte heveskedő tanúnak. Tetszett neki a kőműves kiállása, az az őszinteség, amivel feltárja önma­ga érzelmeit, még akkor is, ha netán ezzel saját fejére hozna bajt. De bajról nincs szó. Tudta, hogy felbujtásről sem lehet be­szélni, s hogy enyhítsen a kihall­gatáson, a restiben tartott közös sörözésre terelte a szót: — A restiben miről beszélget­tek azon az estén?. — Arról folyt főképpen a be­széd, hogy a Péter megnősül, és minket is meghív a lakodalomba. El is mentünk volna, az mán biz­tos. Azt is mondta, vagy inkább csak ábrándozott róla, hogy vesz egy kicsi tanyát, ha megkapja a pénzt. Mink, már úgy értve, hogy a brigád helyrehozzuk nekik, még fürdőszobát is csinálunk mert a Péter a szálláson nagyon megkedvelte a fürdőszobát. Saj­náltuk ezt a gyereket tisztelt bí­róság, és úgy voltunk vele, hogy ahol tudjuk segítjük. De a pénzt ugye nem kapta meg, pedig na­gyon bízott benne. Mán abba is belenyugodott volna, ha néhány disznót, vaav épp tehenet kap, de a Kőhegyi arra sem mutatott haj­lamot. Pedig egyszer felkereste a Péter, hogy alkudjon vele. Elker­gette. Mindig nagyon mérges lett a Sárosi, ha ez eszébe jutott. Meg persze mink is. — Mondott-e olyasmit a vád­lott, hogy megbosszulja a volt gazdáját? *— Dehogy mondott, dehogy. Hát éppen az előbb soroltam, hogy még ő könyörgött a néhány disznóért. Ezen mink nagyon el­csodálkoztunk. Mondtuk is ma­gunkban, ha a Péter nem volt a közelében, hogy ritka jámbor por­téka ez az ember. De neki is mondtuk tréfálkozva, hogy de nagy bolond vagy. ő csak bazsaly- gott, és lapátolta tovább a sódert, vagy bement a fürdőszobába. Mert azt nagyon megszerette. — Szóval erről folyt a beszéd a restiben? — Ezekről. Aztán ő felült a vo­hozz&.natra, elment. — Mennyit ittak azon az es­tén? — Nem ittunk sokat, mert nem vagyunk italos emberek, meg a Péternek indult is a vonatja. Csak napok múlva tudtuk meg, hogy mi történt. — Van-e kérdés a tanúhoz? — nyújtotta ki a nyakát a bíró. — Igen! Azt szeretném kérdez­ni — kezdte az ügyész —, hogy láttak-e a vádlottnál egy agancs, nyelü bicskát? — Volt neíci egy ilyen bicská­ja, azt mindig magánál hordta. Kedvence volt. Állítólag még a gazdája vette neki egy vásárban. — De ott, a restiben nála volt-e a bicska? — Hát azt nem tudom, ott nem láttam nála, de attól még lehetett a zsebében, vagy a táskájában. — Mit mondott a vádlott, ami­kor elváltak, hogy hová utazik? — Nem kellett azt mondani, tudtuk, hogy <j Rózsiikhoz megy. Megváltotta a jegyet Felsőszékre, mint máskor, oszt ment. — Általában hogyan gazdál­kodott a pénzével Sárosi? — Nehezen volt elég a pénze egyik fizetéstől a másikig, ö ugye nem volt ahhoz szokva, hogy pén­ze van, és ha megkapta, azonnal elkezdett vásárolgatni minden­félét. Mink mondtuk neki, hogy ezt nem szabad. Megtanítottuk beosztással élni, és azután már jobban ment a gazdálkodás. De hónap végén gyakran ki kellett segíteni pár forinttal. — Köszönöm, nincs több kérdé­sem — szólt az ügyész, s most az ügyvéd emelte fel a kezét. — A vádlott a kihallgatása so­rán azt vallotta, hogy ön a resti­ben azt mondta; kiontaná a belit Kővári Imrének. Elismeri, hogy így volt? — Nem! Kérem ott olyan sok mindenről szó esett, hogy én már nem tudom ki mit mondott. Egy azonban biztos: ha mondtam is valamit, akkor se úgy, hanem azt mondhattam, ha mondtam, hogy megérdemelné, hogy kiontsák a belit. Meg aztán ittunk is egy ke­veset. — Ez a baj! — csapott le az ügyvéd. — Isznak és azután be­szélnek össze-vissza. A vádlott pe­dig éppen a maga szavait forgat­hatta a fejében hazafelé a vona­ton — harsogott az ügyvéd, de a bfró újra közbeszólt: (Folytatjuk) 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom