Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

1986. március 8. • PETŐFI NÉPE • 5 »> MINDENBEN DEMO KR A TIK US A N DÖNTÜNK" Párttitkár Bajáról Hi­Melegszívű asszony Sza­bó Gergelyné. Mindenki számára van jó szava, mo­solya' Talán csak akkor szomorodik el, ha valakinek nem tud segíteni. Megszok­ta, hogy az élet minden te­rületén helyt kell állnia. Ügy is, mint két gyermekét egyedül is példásan felne­velő édesanya, és úgy is, mint Baja legnagyobb vál­lalatának, az Alsódunavöl. gyi Vízügyi Igazgatóság­nak a párttitkára. önmagá­ról nem szívesen beszél, szinte észre sem veszem, és már a nagyobb közösség dolgaira térünk át. Több mint ezer dolgozóból áll az a nagyabb közösség, amely­ről lelki ismeretesen igyek­szik gondoskodni, amelyet saját családjának tekint. — Szüleim a bukovinai székely csoportok tagjai­ként kerültek Dél-Báes- kába, majd a háború idején. 1942—43-ban a Dunántúlra, dason laktunk, Bonyhádon kezd­tem a gimnáziumot. Bár jól ta­nultam, nehéz anyagi körülmé­nyeink miatt csak az első osztályt végeztem el. (Édesapám tsz-tag volt, és öten voltunk testvérek.) Ezután költöztünk Csátaljána, ahol tavasztól késő őszig szerző­dött vagy alkalmi munkásként dolgoztam a földeken, éppen úgy, mint a többi falusi fiatal. Sokat tanultam a munkatársaimtól, és talán ők is tőlem, amikor elmesél, tam egy-egy regény történetét ne­kik. Tizennyolc éves koromban men­tem férjhez, és ekkor kerültem Bácsalmásra, mert férjemet — aki katonatiszt volt — hivatása ide szólította. Itt született a kis­lányom. Albérletben laktunk, csak az utolsó ott töltött eszten­dőben kaptunk szolgálati la­kást. Férjemet 1960-ban Bajára helyezték, itt együtt tanultunk és érettségiztünk a gimnázium leve­lező tag ozat áriá. Kisfiam a szóbeli és az érettségi vizsga között szü­letett. Nem volt könnyű időszak, mert ugyanekkor a ruhaüzemben két műszakban dolgoztam. Mégis szép emlékeket jelentenek szá­momra ezek az évek. — Egyévi jelöltség után 1962- ben lettem párttag, A felvételkor nagyon komolyan értékelték párt- megbízatásom elvégzését: szak- szervezetibizal,mi-helyettes vol­tam. Később megválasztottak párttitkárnak is, amit nagyon ne­hezen vállaltam, mert nem érez­tem magamat elég képzettnek. A gyerekekre való tekintettel hoz­zájárultak, hogy egy műszakba járjak, és közben sorra jöttek a pártmegbízatások. — Hót esztendeje vagyok a víz­ügyi igazgatóság függetlenített párttitkára, a városi pártbizottság, illetve a megyei pártépítési bi­zottság tagja. Vállalatunk terü­lete az országhatártól Kunszent. mitelósig terjed, három alapszer- vezetünk van. Jó az összhang a vállalat vezetőségével és a szak- szervezettel. Támaszkodunk az idősebbek tapasztalatára és a fiatalok lelkesedésére. Itteni munkámban nagy eredménynek tartom, hogy mindig és minden kérdésben az alapszervezetek­kel, a párttagsággal közösen, de­mokratikusan döntünk. — Hogy mit kívánnék a jövő­re? Mindenekelőtt békességet, nyugalmat, azt, hogy megálljon ez a veszett fegyverkezési hajsza. Kívánom — amit a párt- és szak- szervezeti kongresszus is megfo­galmazott —, hogy a nyolcórai munka becsülete ismét helyreáll­jon, megszűnjenek a társadal­mat irritáló, kirívó és munka nélkül szerzett jövedelmek. Hogy a fiatalok könnyebben teremt­hessenek maguknak egziszten­ciát. — Magamnak? Hogy kisebb és nagyabb családomban, otthon és munka társaim között továbbra is megtaláljam életem értelmét. Gál Zoltán KÉT ÉVTIZEDE HÁROM MŰSZAKBAN Félegyházi munkásasszony A kívülálló számára csöndben, szinte eseménytelenül lezajló élet- utakból jóval több van — akár legszűkebb környezetünkben is —, mint a hangos sikerekben, kiugró eredményekben bővelkedőkből. Visszhangot mégis inkább az utóbbiak kapnak. Az alábbiakban egy olyan asszony vall magáról, akinek eddigi pályáját annyiban lehetne összefoglalni: több mint két évtizede három műszakban, ugyanabban a gyárrészlegben, közösségben dolgozó családanya. Saját bevallása szerint: elégedett, boldog ember. Magyari Pálnénak hívják. — Ezerki- lencszáz- hatvanötben kerültem ide, a kiskunfél­egyházi villa­mosszigetelő és műanyag­gyárba. Nagy szó volt ez ak­kor: a nőknek még sokkal ne­hezebb volt elhelyez­kedni, mint manapság. Ne­kem főleg, mert abban ez esztendőben született meg Pali fiam, Klá­rikám is csak egyéves volt. A férjem Pest­re járt dolgoz­ni. A nagyné- ném, akinél ab­ban az időben laktunk, vál­lalta el a gye­rekek gondo­zását. Nagyon sokat segített ezzel, hiszen én rögtön há­rom műszak­ban kezdtem el dolgozni. („Gazdasági munkáját ki­emelkedő szor­galommal, át­lag feletti tel­jesítménnyel és selejtmentesen végzi. Nagy gyakorlata alapján minden géptípuson és technoló­giai soron eredményesen foglal­koztatható”.) — A hőre keményedé termé­keket gyártó üzemrészben dolgo­zom azóta is. Közben, munka mellett letettem a szakmunkás- vizsgát, de a beosztásom, mond­hatom, ugyanaz, mint mikor ide­jöttem: fizikai állományú mű­anyagfeldolgozó. Nem is vágyom másra, többre, szeretem ezt a munkát és — túlórákkal, géem­„NAGYON SZERETEM AZ EMBEREKET” Majsai tsz-tagok szószólója Hidegtől pirosra csípett arccal érkezik az elnöki irodába Rá- dóczi Lászlóné, Piroska, a kis- kunmajsai Petőfi Termelőszövet­kezet nőbizottságának elnöke. L,assan-lassan nemcsak fázós tag­jai, hanem hangja is átmeleg­szik, amikor az elmúlt húsz évet idézi: — Háztartásbeli voltam 1966 előtt, elfoglalt a család, a major­ság. Akkor úgy éreztem, hogy be kell lépni nekem is a szövetke­zetbe, egyrészt, mert így diktál­ta a falu fejlődése, másrészt, mert rájöttem, mennyit jelent­het az asszonyoknak, ha van mun­kahelyük. A közösségbe be kel­lett illeszkednem, hiszen jósze­rével addig csak a tanyaszom­szédokat ismertük. Igyekeztem azonban a környékünkön élő — akkor már Májsára költöztünk — asszonyokat is meggyőzni ar­ról, hogy ők is tegyék meg ezt a nem könnyű lépést, vállalja­nak munkát. — Miként vált a szövetkezet nődolgozóinak szószólójává? — Azt hiszem, ez a sürgés­forgás volt az oka, hogy a nőbi­zottság tagjává választottak, 1971-től pedig elnöke vagyok. Megértünk kétszeri egyesülést más gazdaságokkal, ami bizony néha türelmetlenséget váltott ki az emberekből. Az ilyen dönté­sek előkészítésekor nagyon meg­szaporodott a munkánk, de nem bántam. Nagyon szeretem az em­bereket, jó érzés, amikor egy ki­csit segíteni tudok azoknak, akik rászorulnak. Főleg az idősebbek és a kismamák ügyes-bajos dol­gai foglalkoztatnak. Tanyán élő időseknek még a házukat is se­gítettük megjavítani. Többen be­jutottak a mi javaslatunkra a szociális otthonba. De igazi örö­met valamennyiüknek az öregek napján és az ünnepi csomagok­kal, látogatásokkal szerzünk. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a távol, vagy közel élő csa­ládtagok lelkiismeretét feléb­resszük, gondoljanak idős hoz­zátartozóikra. — A nőbizottsági munkája sok utánjárást igényel, időt vesz el az otthoni dolgoktól, a család­tól. Nem veszik zokon a hozzá­tartozói? • Rádóczi Lászlóné. Piroska. (Méhesi Éva felvétele) — Részesművelő vagyok a gaz­daságban, itehált az otthoni mun­kámat úgy tudom beosztani, hogy mindenre jusson időm. Amióta libaágazat van, azóta li­bát is nevelek, az idén már öt­százat írattam. Meg persze van sertés, aprójószág otthon is. A fiam már felnőtt, ő is a téesz tag­ja, a tmk vezetője. A család megszokta, hogy időnként más­felé hív a kötelességem. Ügy szeretném, ha az utódomnak is ilyen háttere lenne, nagyon jó, ha otthon megértik, hogy men­nie kell az embernek. — Utód? — Lassan elér a nyugdíj. Meg el is fáradtam egy kicsit. Ez az utolsó ciklus, amit még végig szeretnék csinálni. Úgy érzem, amíg én álltam ezen a helyen, megalapoztam az utódom hely­zetét. Igaz, eleinte nem tudtam, mire vállalkoztam, de végül is talán nem vallottam szégyent. A javaslatainkat — tűnődik el Pi­roska — ha lehet, megvalósítot­ta a téesz vezetése. Ilyen volt, amikor az asszonyok a tej házban panaszkodtak a szociális létesít­mények hiánya miatt. Nem so­kat kellett várniuk, megszűnt ez a gondjuk. — Az eddigiekből kiderül, hogy hallgatnak a szavára. Elisme­rik-e másképp is a munkáját? — Jutalomként elküldött a szövetkezet a Szovjetunióba ki­rándulni, most pedig abba az NDK-beli szövetkezetbe utazha­tok a nőnapi ünnepségre, amély- lyel kulturális kapcsolatunk van — búcsúzik Rádócziné. — Szeretném kiegészíteni Pi­roska portréját — állít meg Klu- csó Vilmosnak, a Petőfi Tsz el­nökének szava. — Legelőször is én hadd dicsekedjek. Kétszer kapta meg a Kiváló Termelőszö­vetkezeti Munkáért kitüntetést. Nem érdemtelenül. Ügy nevez­ném, hogy ő a mi „pozitív ve­zetőségi tagunk”. Meghatározó személyiség, nem tűri az igazság­talanságot. Remekül illeszkedik a kollektívánkba. Ha nyugdíjba megy, mindenképpen érezni fog- juk a hiányát, különösen az idő­seink. Gál Eszter kázással — a számításom is meg­találom vele. Kellett eddig a pénz nagyon, a lányom belkereskedel­mi főiskolára járt, tavaly vég­zett. Aztán még a nyáron férj­hez ment, Kőszeg mellett lak­nak. A fiam, aki szobafestő lett, még itthon él velünk, de ő meg a napokban vonult be katonának. Szerencsére legalább mi* ketten együtt vagyunk most már a fér­jemmel: tavaly óta ő is a gyár­ban dolgozik, egy műszákiján velem. („Munkatársaival jó kapcsola­tot tart fenn, az új dolgozók be­illeszkedését eredményesen segí­ti elő. A pártvezetőség pártépíté­si nőfelelőse. A városi bíróság testületében népi ülnök. Szocia­lista brigádtaig, tizennyolc éve brigádvezető”.) — Nagyon zsúfolt egy-egy na­pom. Főleg akkor tűnik annak, ha — mint most is — éjszakás vagyok. Hazudik, aki azt mond­ja: ezt meg lehet szokni. Elég sok társadalmi funkcióm van, s az ezzel kapcsolatos feladatokat szinte csakis nappal lehet csinál­ni. Meg azért rám vár a bevá­sárlás, a házimunka is, amit ugyancsak napközben kell elvé­geznem. Mindezek után éjjel úgy kell a gép mellett teljesíte­ni — mindnyájunknak! —, mint­ha teljesen üdén, frissen, kdpiihen- tén •kezdtük volna a műszakot. Kikapcsolódás? Majd, valamikor, ha a lakásba már nem kell sem­mi új; most éppen a gázt készü­lünk bevezetni. Ez sem lesz ol­csó mulatság, ki vehetjük a ré­szünk a kétkezi munkából is megint, ahogy annak idején, mikor építettük a házat. Nem, még soha nem gondoltam arra, hogy lazítani kéne egy kicsit. Szégyellném is magam: ehhez még túl fiatal vagyok, bírnom kell a munkát! Szabó Klára ASSZONYAINK ARCA (a nagy gondolkodók szemével) .. vajon a természet törvé­nye aláveti-« a nőit a férfinak? Nem ... Az unalom, melyet rajtuk gyakorlunk, valóságos zsarnok­ság: ők is csak azért törődtek ibdle, ment szelídebbek, ' tehát emberségesebbek és okosabbak nálunk.” (Montesquieu) * » „A nőket általában nyugodt- riak, csendesnek tartják, pedig a nők éppen úgy szeretik a ké­pességüket, tehetségüket próbá­ra tenni, mint fivéreik. Ők is éppen úgy szenvednek, ha túl­ságosán megkötik őket, ha tét­lenségre vannak kárhoztatva, vnnt a férfiak, és kicsinyesség azt kívánni az asszonyoktól, hogy elégedjenek meg a főzés­sel és harisnyakötéssel, a ka­limpálással és a hímezgetéssel.” (Charlotte Bronte) „... A férfi és a nő tökéletes alkotás: tesitülk míimden porci- kája lényük lényeges részét al­kotja:, a természetnek semmi­képpen sem lőhet célja, hogy egymást ne ismerjék meg töké­letesen;, vagy hogy valamilyen titok vagy misztikum lappang­jon a két nem között mind­örökké.” (Robert Owen) * „Csak egyetlen eszköz bizto­síthat a nő részéről a mainál több hűséget a házasságban: a fiatal lányoknak szabadságot adni, valamint a válás lehető­ségét a házasoknak.” (Stendhal) * „Csak ia nők tudnak igazán sebezni és simogatni. Milyen nehézkes a mi kezünk az övék- héz képest!” (Flaubert) KÜLDÖTTGYŰLÉS A KISKŐRÖS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZNÉL Negyvenmillió célrészjegyekben A Kiskőrös és Vidéke Áfész ma tartja az elmúlt esztendő munkáját értékelő és a jövő feladatait meghatározó küldöttgyűlését. Az igaz­gatóság beszámolójából —. amelyet Pétervári János elnök ismertet — ‘kitűnik, hogy az elmúlt esztendőben is igyekeztek alkalmazkodni a változó gazdasági körülményekhez. A fizetőképes kereslettel össz­hangban nőtt a kiskereskedelmi forgalom, és az alapellátást sikerült megfelelő szinten tartami. A kistelepüléseken végrehajtott rekonstruk­ciós programmal érezhetően javultak a vásárlási körülmények, bővült az áruválaszték. A mozgóbolt elősegítette a tanyán élő lakosság áru­ellátását. Az új üzemelési formákban rejlő lehetőségeket kihasznál­ták, s ez éreztette hatását ans árbevétel és a gazdálkodás eredménye alakulásában, A VI. ötéves tervidőszakot a szigorodó közgazdasági feltéte­lek és a nehezebb piaci viszonyók jellemezték. A szövetkezet sike­resen birkózott meg a feladatok­kal, a fejlődés fő iránya alapve­tően megfelel azoknak a köve­telményeknek, amelyeket a kö­zéptávú terv és a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa megjelölt. A tervet teljesítették. Az elmúlt esztendő számotte­vő fejlődésit hozott a szövetkezet életében. Az ésszerű költség- gazdálkodás, a takarékosság szem előtt tartása elősegítette a nye­reség jelentős, mértékű növeke­dését'. Tavaly 323-an léptek be a szövetkezetbe, így jelenleg mű­ködési területükön — amelyhez . Kiskőrös város és 7'község tar­tozik — csaknem 8600 tagja van az áfésznék. Az elmúlt évben is tovább javult a tagsággal ki­alakult anyagi kapcsolat, amit bizonyít, hogy 16 millió forint célrészjegyet vásároltak. Így a célrészjegy-állomány az év végén megközelítette a 40 millió forin­tot. Tovább erősödött a szövet­kezeti jelleg, előbbre léptek a de­mokrácia és az önkormányzat fejlesztésében. A testületi szer­vek döntő többségükben jól dol­goztaik. A gazdálkodás eredményének alakulásában, a kereskedelmi munka, színvonalának javításá­ban nagy jelentőségük van a szocialista brigádoknak. Az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. év­fordulója tiszteletére meghirde­tett szocialista munkaverseny­ben a dolgozók 80 százaléka, 25 brigád több mint 200 taggal vál­lalta, hogy elősegíti a hatéko­nyabb munkát, feltárja a tarta­lékokat és azon munkálkodik, hogy az áruellátás színvonala emelkedjék. A versenyen több brigád kiemelkedő teljesítmé­nyekét nyújtott. Szociálpolitikai tervüket lénye­gesen túlteljesítették. Tavaly a munkakörülmények javítására több mint egymillió, üzemi ét­keztetésre félmilliót meghaladó, üdültetésre pedig negyedmillió forintot költöttek. Alapvető feladatként határoz­zák meg az áruellátás már elért színvonalának megtartását, az alapellátás körébe tartozó cik­kek választékának bővítését és a kistelepüléseken élő lakosság ellátásának további javítását. A jobb ellátás mellett előrelépnek az áruforgalom szervezésében. Az anyagi ösztönzőket alkalmazó módszerek elősegítik az áruellá­tás és a vevőkkel történő fog­lalkozás színvonalának emelke­dését. Tavaly az áfész engedélyt ka­pott nagykereskedelmi tevékeny­ségre. A szocialista országok szö­vetkezeteivel kialakított árucse­re és az egyéb nagykereskedelmi munka eredményeképp 48 millió forinttal nőtt a szövetkezet ár­bevétele és bővült az üzletháló­zat áruválasztéka. A tavalyi árbevétel megközelí­tette az egymilliárd forintot, amely csaknem 20 százalékkal több, mint az előző évben, a nye­reség pedig 28 millió forint. A beszámoló az idei tervekről szólva rámutat, hogy tovább folytatódik a gazdaságirányítá­si rendszer korszerűsítése, foko­zatosan kiteljesedhet a szövet­kezeti önállóság, az önerőre való támaszkodás. Egyúttal mérsék­lődnek a különféle kedvezmé­nyek. Mindezek ésszerű, célra­törő tevékenységet, kezdeménye­zőkészséget és nagyobb rugal­masságot követelnek meg a gaz­dálkodó szervezetektől, így az áféíszeiktől is. A feladatok között megemlíti a beszámoló az olcsó cikkek vá­lasztékának bővítését, a nagy­kereskedelmi tevékenység to­vábbi kibontakoztatását. Az ipa­ri tevékenység hozzájárulhat az árualapok bővítéséhez, a gazdál­kodás hatékonyságának javításá­hoz. Továbbra is jó kapcsolatot tartanak a, háztáji és a kisegítő gazdaságokkal és igyekeznek be­folyásolni termelési kedvüket, a piaci igényekhez igazodva. A ven­déglátásiban alapvető követel­mény a minőség, a szolgáltatási színvonal és az ár összhangjá­nak javítása, ,a kínálatnak job­ban kell igazodni az igényekhez. Az idén egy új élelmiszerbol­tot, éttermet létesítenek. Kávé­zót alakítanak ki, bizományi üz­letet nyitnak. Ezenkívül folytat­ják a kistelepülések bolthálóza­tának ütem szerinti rekonstruk­cióját. Kereskedő Sándor • A Kiskőrös és Vidéke Áfész legjelentősebb tavalyi beruházása az új csengődi ABC-áruház építése volt. Az üzlet harvi forgalma meg­haladja a kétmillió forintot. Most érdemes TETRH—SL naposjércét vásárolni! A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát TETRA—SL tojóhibrid-naposjércét ad el' nagyüzemek, áfósizek és kistermelők részére. A naposjércék ára, szállítási és csomagoílósi ár nélkül: 20 Ft/db. A naposjércék a következő címen rendelhetők meg: MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT, BÁBOLNA, Baromfiértékesítés és Szaktanácsadás, 2943 Bábolna. 546

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom