Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

* * PETŐFI NÉPE • 1986. március 8. \ HA TÉKONYÁN, SZEMÉL YES FELELŐSSÉGGEL ...2000 emelet boldogság A Moszkva folyó le- 'r'' leUi magas dom­bon, a főváros északnyu­gati részén három év alatt, új lakótelep nőtt ki a földből: Sztrogino. Lakos­sága ma máir meghaladja a 150 ezer embert. Sokemeletes épületek, tágas terek, sugárutak fiatal fákkal övezve, villamos- es trolibusz- vonalak — mindez a befeje­zettség érzetét kelti. De Sztroginót tovább építik. Építőiknek kötelezettségei kö­zött még sok létesítmény szere­pel. amelyeket az idén kell át­adni. A kongresszusi murrkaver- senyben az építők között veze­tő helyét tartja ^ brigád, amelynek vezetője Vlagyimir Andrejevics Zatvornyickij. a szocialista munka hőse. — Kollektívánk Sztroginóban két húszon kétemeletes házat épített fel — mondja — és most kezdtünk hozzá a harmadikhoz. A brigád kötelezettségei vállalt 15 emelet átadására az SZKP kongresszusának megnyitásáig. Az év végéig ugyanitt tel kel! építenünk egy iskolát, kórhá­zat, kenyérboitot. fodrászüzletet. Sok különböző rendeltetésű épületet emelt Moszkvában Zat­vornyickij brigádja. Ha az ál­taluk épített házakat egymásra helyeznénk, majdnem 2000 emeletes felhőkarcoló keletkez­ne. Területére nézve ez egyen­lő egy egész lakóteleppel, amely­nek lakossága 150—200 ezer ember. De a kollektíva a fővá­rosi építők között nemcsak a felépített épületek mennyiségé­vel szerzett hírnevet: a brigád állandóan tökéletesíti a munka szervezettségét, a termelékeny­ség fokozásának egvre újabb, tartalékait tárja fel. fokozza az építendő létesítmények 'minősé­gét. ' Vlagyimir Andrejevics úgy -beszél :i0 tagú brigádjáról, mint egy családról. Ez nem megle­pő, hiszen a brigádtagok több­sége már több mint harminc éve dolgozik vele: együtt kezd­ték az ipari technikum elvégzé­se után. A veteránok közül ket­ten már elérték a nyugdíjkor­határt, de még dolgoznak. Itl mindenki fél szóból is megérti a másikat. A lusta, közömbös emberek nem maradnak sokáig Zatvornyickij brigádjában. Egy építőbrigád Moszkvában ■l Teljes a hangulat a Zatvornyickij brigád által épített házakban. (Fotó: APN—KS) Nem véletlen, hogy éppen ő gondolt először komplex építő- brigádok létrehozására. Koráb­ban egy .területen önállóan dol­goztak a kőműveseik, az állvá­nyozók, a honitok, egyéb foglal­kozások képviselői, A brigád Ve­zető kezdeményezésére közben­ső foglalkozásokat sajátítottak el. Léhetövé vált a rugalma­sabb gazdálkodás a munkaerő­vel. Ha szükséges volt. fi szét­szerelésen dolgoztak a bontók és a kőművesek is. Ennek ered­ménye, hogy a brigád létszáma 12 emberrel csökkent, a munka termelékenysége pedig a más­félszeresére nőtt. Amikor befejezik egy ház építését, a szerelők, villanysze­relők. i vaku tóm u n kasok, festők aláírják az építési naplót, így garantálják munkájuk magas színvonalát. Személyes felelős­séget vállalnák az építkezés jó minőségéért. és kötelezik magu­kat bármilyen — két éven be­lül kiderült — mulasztás sze­mélyes kijavítására. Ez a fele­lősség fegyelmezi a brigádtago- kák: jellemző, hogy az utóbbi fejtés az ekibásztuzi medencében. Egymilliárd tonna szén A kazahsztá­ni bányászok egymilliárd tonna szenet hoztak felszín­re azóta, hogy megkezdődött aiz ekibásztuzi lelőhely kiak­názása. Ennek alig harminc esztendeje. A szénkészlet óriási: tízmil- li'árd tonna. A szénrétegek a felszínhez közel vannak és ez módot ad arra, hogy az ekibásztuzi medencét egy­ben terepként is használják a nagy teljesít­ményű szovjet exkavátorok, valamint az NDK-ban készült bányagépek próbaüzemelésére. A legújabb gépek órámként öt tonna szenet tudnak kiemelni. Az egész Szovjetunióban itt ai legkevesebb egy tonna fűtőanyag önköltsége. A Szovjetunióban inaponta kitermelt stén minden tizedik tonnáját, a külszíni fejtéssel kitermelt szén minden második tonnáját az eki­básztuzi medencében hozzák felszínre. Az új tervidőszakban (1986— 1990) a külszíni fejtéseken közel háromszorosára növelik a termelést és elérik éves átlagban a 100 millió tonnát. Ifjú technikusok A belorusziai Vityebszkben az ifjú technikusak klubjának tagjai 39 olyan gépet szerkesztet­tek, amelyeket az illetékes szak­mai körök elfogadtak, és már sok­felé alkalmaznak is. Munkáikat 121 alkalommal tüntették ki a VDNH érmével, 13 fiú pedig dí­jat nyert az országos Alkotó Ifjú­ság pályázatokon. A Vityebszkben kigondolt gépekről és eszközökről sokfelé tudnak az országban, mi­vel a Modellező-Konstruktőr cí­mű műszaki-tudományos ifjúsági folyóirat rendszeresen ír az ifjú technikusok munkáiról. Maguk a fiúk százával kapják a levele­ket a klub címére, melyekben raj­zokat, vázlatokat, műszaki leírá­sokat kérnek tőlük. Meleghangú köszönőleveleket kaptak például Uljanovszkból, ' ahol kifogástalanul üzemel a „Szn.yezsok” (Hógolyó) elnevezé­sű hókotró gép, amit ők tervez­tek. A vityebszki terület egyik gazdaságában üzemel egy másik találmányuk: „Zubtrojok” (Kis. bölény) elnevezésű minitraktor, amelyhez kiskerti használatra ekét vagy utánfutót lehet kap­m A „Kisbölény" utánfutóval. években egyetlen- reklamáció .sem érkezett hozzájuk a minő­ségre ... Zatvornyickij brigádjának tapasztalatát az ország sok épí­tő brigádja átvette. De a brigád- vezető nem elégedett az elért eredményekkel, és tovább töri a fejéi az építkezés hatékonysága növellésenék más módjain. A brigádja által épített létesítmé­nyen úgynevezett kombinált munkarendet készül bevezetni. — Miben áll a munkaszerve­zés új formájának lényege? — A kombinált munkarend — magyarázza Vlagyimir Andre­jevics —. biztosítja az „építési futószalag" különböző láncsze­mei nek összehangoltabb mun­káját. Hiszen az építkezés be­fejezésének határideje az utolsó simításokat végzők munkájától függ. Most már megkezdhetik a munkát az ötödik emelet fel­húzása után, nem kell megvár­niuk az egész létesítmény ös­szeszerel ését. A. P. Együttműködés az egészségügyben Bolgár, csehszlovák, kubai, lengyel, magyar, NDK-beli és szovjet szakemberek nemzet­közi tudományos kollektívá­ja foglalkozik onkológiai ku­tatásokkal. A kutatócsoport idén kezdi munkáját a moszk­vai onkológiai tudományos központban. Szergcj Szjagajev, a KGST egészségügyi titkárságának osztályvezetője hangsúlyozta, hogy ez az 1986-—1990-cs öt­éves terv egyik legfontosabb programja a KGST-tagorszá- gok orvostudományi és egész­ségügyi együttműködésében. Az elkövetkező időszakban a KGST-tagországok szakem­berei 15 fontos orvostudomá­nyi probléma közös megoldá­sán dolgoznak. Ezek közül hármat az endokrinológia, a reumás megbetegedések és a táplálkozás-egészségügy kér­déseit, először tanulmányoz­zák sokoldalúan. A közösen kidolgozott új orvosi eszközökben széleskö­rűen alkalmazzák a mikro­processzorokat és az elektro­nikát. Igen Tontosnak tartják a lakosság tömeges szűrővizs­gálatára alkalmas automati­zált rendszerek, az ultrahan­gos készülékek kidolgozását, a lézertechnika felhasználását és más korszerű diagnosztikai eszközök előállítását. költségvetésből? Az 1986. évi szovjet állami költségvetésben a védelmi célokra szánt összegek az előző évhez viszonyítva nem változtak. Ez a tény lényegében újabb ajánlat az amerikai part­nereknek, hogy állítsák le a fegyverkezési versenyt, fagyasszák be és a jövőben csök­kentsék az erre a célra szánt összegeket. A 414 milliárd rubel összegű deficitmentes költségvetés java része az ország társadal­mi-gazdasági fejlődésének meggyorsítását, a szovjet emberek életszínvonalának emelését szolgálja. Ezzel kapcsolatban az iparnak 247 millió rubel jut — 6,6 százalékkal több, mint az elmúlt évben. 1986-:ban gyorsított ütemben fejlődnek a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak — 4,9 százalékkal, az ipar egészének 4,3 százalékos növekedésével szemben. Fejlesztésükre jóval nagyobb összeg jut, mint a múlt esztendő­ben. Az állam 7,1 százalékkal nagyobb összeget, 149 milliárd rubelt fordít az agráripari komp­lexum társadalmi-gazdasági fejlesztésére. A közoktatás, az egészségügy és a testneve­lés fejlesztésére, szociális támogatásokra és társadalombiztosításra, valamint egyéb szo­ciális programokra szintén 6,4 százalékkal nagyobb összeget fordít az állam, mint ta­valy. A felsoroltakon kívül jut a költségvetésből a lakosság életszínvonalának emelését célzó központi intézkedések finanszírozására. Ilyen például a dolgozók munkabérének emelése a népgazdaság különböző ágazataiban, vagy a családok fokozott állami támogatása. A nagy­szabású lakásépítés folytatódik. NAPIRENDEN AZ AUTOMATIZÁLÁS Ötmillió munkást képeznek át A Szovjetunióban a XII. ötéves tervben (1986 _ 1 990) kétszeresére kívánják növelni a /termelés au­tomatizálásának szintjét. De előreláthatóan még ez az ütem sem kielégítő: sok gazdasági ágban to­vábbra is érezhető lesz a munkaerőhiány. Ez két okkal magyarázható: a munkaerő-tartalé­kok növekedésének nagyarányú csökkenésével — ez .még a második világháború demográfiai, kö­vetkezménye — és azzal, hogy sajnálatos módon egyelőre még sokmiUió ember kézzel végez fizikai munkát. Az alacsonyan kvalifikált munka csökkentésével összefüggő kérdés megoldatlansága nemcsak a.mun­katermelékenység növekedését fékezi, hanem a tár­sadalomban meglévő szociális különbségek folya­matát is. Vagyis ez az egyik legégétőbib társadal­mi-gazdasági problémává vált, s megoldásának el­sődleges jelentőséget tulajdonítanak. A fő hangsúly a tudományos-műszaki haladás meggyorsításán, a termelés gépesítésén és a komp­lex automatizáláson van. Ez még várat magára: sóik vállalatnál az alapvető munkák automatizálá­sa mellett egy sor egyéb műveletet kézi erővel vé­geznek. Ilyen esetékben a munkatermelékenység 5—7-szerte alacsonyabb, mint a gépesített munkák esetében. A Szovjetunióban komplex célprogramot dolgoz­tak ki a kézi erővel végzétt munka csökkentésére. A kézi munka hányada 2000-re 15—20 százalékra csökken, de a kérdés teljes megoldása áthúzódik a következő évszázadra. Szakemberek számításai szerint a szovjet nép­gazdaságban potenciális lehetőségek nyílnak 20— 25 millió ember munkájának komplex gépesítésé­re és automatizálására. Már összeállították azoknak a szakmáknak a jegyzékét, amelyekét átsorolnak majd a gépesített szakmák kategóriájába, Mintegy 5 millió ipari munkásnak kell áttérnie magasabb színvonalra. Ehhez természetesen át kell képezni őket. Az átképzés1 idejére megkapják a havi átlag- keresetnek megfelelő összeget. KÖRNYEZETVEDELEM Geológiai megfigyelőközpont a Krímben A Krím híres kertjeiről, szőlőjéről és bőtermésű búza­földjeiről. A félsziget, a Szov­jetunió egyik legjobb üdülő­körzete, és az ország legna­gyobb szanatóriuma is egy­ben. Évente 8 millió ember talál itt pihenést és gyógyu­lást. 2000-re az üdülők létszá­ma meghaladja a 16 milliót, és ez nagy megterhelést je­lent a környezetre nézve. Ah­hoz, hogy a tájék természeti szépsége, az erdők és vizek tisztasága az üdülőkörzet fej­lesztése mellett is megmarad­jon, széles körű természetvé­delmi intézkedések szüksége­sek. Az egyik legfontosabb prob­léma a félsziget geológiai egyensúlyának megőrzése, mely „A litoszféra — környe­zetünk alkotóeleme — védel­me” nevű nemzetközi UNES­CO—UNEP—Szovjetunió program keretében folyik. — A geológusok figyelme el­sősorban a félsziget egyik leg­értékesebb kincse, az ideális tisztaságú, kémiai összeitételű és i/.ű édesvíz felé irányul — tá- .lékoztalt Jurij Jacenko, a Krím- gecxlógiái Vállalat igazgatója A környék és a félsziget sztyepp­vidékeinek lakói időtlen idők óta oltották és oltják szomju- kat e vízzel. Az Éseak-Krím csatorna megépítéséig főként tulaj,vízzel öntözték a termőte­rületeket. Azonban a rendszeres megcsapolás a rétegékben ta­lálható ivóvízkészlet rohamos csökkenéséhez vezetett, miköz­ben a sótamtatom nőtt. Az ipari szennyvizek is rontották a víz minőségét. A geológusok erőfe­szítései a természetes állapot visszaállítására és megőrzésére irányulnak. A teendők meghatározásához nagy segítségét nyújt a „Krím Hidrodinamikai Modellje” elne­vezésű kutatóközpont, melynek iő feladata a területről kapott összes geológiai információ (ta­• Krím Hidrodinamikai Modelljének nevezik a krimi geológiai tudo­mányos központot. lajvíaszint, sótartalom ég an­nak változása stb.) begyűjtése és feldolgozása. Az adatokat 600 megfigyelő fúrás szolgáltatja. >A kúthálózat beborítja a félsziget úgyneve­zett artézi sákmedencéjének egész területét. Az információ­kat számítógépen dolgozzák fel, a megfigyelések eredményeit a gazdasági szervezetek használ­ják fel környezetvédő intézke­déseik meghozatalánál. így például már több helyen nem a talaj vizet, hanem az Észak-Krím csatorna vizét hasz­nálják a termőföldek öntözésé­re. Több mint 80 szűrőmeden­ce napi egymillió köbméter vi­zet termel majd vissza a táro­ló talajrétegekbe, ahol lassan visszaáll a talajvíz eredeti szintje. Jelenleg hét ilyen gyűj­tőmedence működik. A fennsíkokon és lejtőkön erdőültetvények segítségével „fogják meg” a talajvizet. Az utóbbi években háromezer hek­tár védőerdot telepítettek ezek­re a helyekre, főként fenyőből. A számítások szerint a fennsí­kon minden hektárnyi erdő évente ezer köbméter vizet ké­pes „megkötni”. A Krím felszínformálásában nagy szerepet játszó felszíni le­pusztulási folyamaitok ellenőr­zése céljából a part- és sztyepp­vidékeken megfigyelő hálózatot hoztak létre. A tervekben ten­geri megfágyelőponitok létesítése ia szerepel. A kutatási adatokat a geológusok az eróziós folya­matok előrejelzéséhez használ­ják fel. — Jelenleg 2000rig bezárólag meglehetősen nagy biztonsággal meg tudjuk állapítani a csu- szamlások és kőomlások helyét és idejét, azaz időben felké­szülhetünk rájuk — magyaráz­za a krími geológusok vezetője.. A krími modell az UNESCO— UNEP döntése szerint a kör­nyezetvédelmi munkák köz­pontjává válik. 1986-tól kezdve a fejlődő országok szakemberei tanfolyamokon , Ismerkedhetnek meg itt a szovjet tudósok, és szakemberek környezetvédő munkájával. Űrkutatás és termelés csolni. Üzemel az a szemétgyűjtő kiskombájn és a „Vetyerok” (Szelec&ke) elnevezésű söpröge- tőgép is, amelyet szintén a vi­tyebszki újítók szerkesztettek. Külső formájára mindkét gép ré­gi személyautókra hasonlít. A kozmikus megfigyelések alapján nyert információk népgazdasági hasz­nosítását célzó átfogó kutatási progra­mot dolgoztak ki az Azerbajdzsán Tu­dományos Akadémia űrkutatási tudo­mányos termelési egyesülésének mun­katársai. Ennek eredményeként a mesterséges holdakról és a földfelszíni mérőkomp- lexumoktól érkező információkat olyan célokra lehet felhasználni, mint pél­dául a köztársaság természeti és ég­hajlati zónájának vizsgálata, az eró­ziós folyamatok dinamikájának, a le­gelők bioproduktivitásának tanulmá­nyozása. Lehetővé válik a gyapot, a búza és más mezőgazdasági kultúrák várható terméshozamának előrejelzé­se. Komoly jelentőséggel bírnak ezek az információk a Kaszpi-tenger álla­potának ellenőrzésében is. Az űrkuta­tási tudományos termelési egyesülés bármely időpontban adatokkal szolgál­hat a tenger víztartalmára, a halak vándorlási irányára, a halrajok felle­lési helyére vonatkozóan. Az Azerbajdzsán Tudományos Aka­démiának ez az egyesülése az első a ha­sonló típusú szovjet akadémiai tudo­mányé« intézetek rendszerében, ahol az elméleti kutatásoktól kezdve a mű­szerek és berendezések gyártásáig a teljes folyamat megtalálható. Ez utób­bi feladatot az egyesülés kísérleti üze­me végzi. Széles körben alkalmazzák a korszerű mikroelektronika legújabb eredményeit, aminek ékes bizonyítéka, hogy az egyesülés fejlesztései közül ed­dig már 50 élvez szabadalmi védelmet. Az azerbajdzsán tudósok úttörő sze­repet vállaltak a tudomány ezen új fiatal ágazatának — a kozmikus ter­mészetismereteknek — a kialakításá­ban, amelyre igen nagy jövő vár, hi­szen elősegíti Földünk jobb megisme­rését. • A* aero- kozmikus informá­ciófeldol­gozó köz­pontban Tatjana Muszajeva főoperátor az azer­bajdzsánt mezőgaz­daságra vo­natkozó adatokat dolgozza fel számítógép segítségé­vel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom