Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

1986. március 8. • PETŐFI NÉPE V 3

5

NEMZETKÖZI VISSZHANG AZ SZKP KONGRESSZUSÁRÓL

• Kádár János küldöttekkel beszélget.

LONDON

Moszkva szilárdan kitart az enyhülés eszméje mellett — ezt a címet adta a liberális The Guardian pénteki számában Mihail Gorbacsov kongresszusi záróbeszédéről szóló tudósításának. A lap szerint Gorbacsov, nyilvánvalóan Reagan elnök előző napi megjegyzéseire utalva, leszögezte, hogy a Szovjetuniót nem lehet eltéríteni attól az eltökélt szándékától, hogy előmozdítsa az enyhülést és a „szuperhatalmi párbeszédet '. Moszkvai szovjet források meg vannak győződve arról — írja a lap tudósítója, Martin Walker —, hogy végül is a csúcstalálkozóra sor kerül, és legalább egy lényegi kérdésben, mint az atomkísérletek beszüntetése, vagy a középhatótávolságú eurorakéták leszerelése, elvi megegyezés érhető el addig. A belső gazdasági kérdésekről szóló kommentárjában a lap kiküldött tudósítója. Martin Walker kiemeli a háztáji termékek szabadabb értékesítésére és az ármechanizmus nagyobb szerepére vonatkozó utalásokat, de azt írja, hogy a gazdasági korszerűsítés nem lesz könnyű feladat. A szovjet vezetésnek számolnia kell Reagan elnök űrfegyverkezési kihívásával is — mutat rá.

A Financial Times úgy vélekedik, hogy a kongresszus szónokai egyetértettek a gazdasági változások szükségességében, és folytatódik annak kutatása, hogy a fejlődés gyorsításához strukturális reformra van-e szükség vagy elegendő a felszerelés korszerűsítése és a jobb gazdaság- irányítás.

A kommunista Morning Star rámutat, hogy a Központi Bizottságban nagyarányú megújulásra került sor, s először választottak Alekszandra Birjukova

• Lázár Györgyöt kenyérrel

személyében nőit a KB titkárává. A lap kiemeli az SZKP főtitkárának beszédéből, hogy a kongresszus fő eredménye az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének meggyorsítása és a világbéke megszilárdítása volt. PÄRIZS

A francia sajtó pénteken részletes jelentésekben, tudósításokban foglalkozott az SZKP XXVII. kongresszusának záró eseményeivel, ismertette Gorbacsov beszédét és a vezető szervek megválasztását. A mérlegkészítő kommentár még kevés, lényegében csak a Le Figaro és a L'Huma- nité vállalkozott átfogóbb értékelésre.

A polgári Le Figaro értékelése szerint a kongresszus fő mondanivalója a szovjet gazdaság mélyreható reformja és modernizálása volt. „Gorbacsov kettős receptet írt elő erre: korszerűsíteni a termelőeszközöket és az

eredményekhez igazítani az anyagi elismerést.” A Le Figaro úgy látja, hogy a hangsúly a műszaki megújulásra került és ennek alátámasztására idézi Gurij Marcsuk miniszterelnök-helyettes beszédéből, hogy a Szovjetunió az ezredfordulóra utói akarja érni a Nyugatot az informatikában. A gazdasági megújulás fontos hajtóereje lesz a kezdeményezés ösztönzése, írja a Le Figaro és idézi Rizskov miniszter- elnök beszámolójából azt a részt, amelyben kifejti, hogy az iparban a béreket ezentúl a megtermelt áruk mennyisége és minősége szerint fogják számítani, vagyis vége a kizárólag mennyiségi szemléletnek. Idézte Rizskov beszédének azt a mondatát, amelyben leszögezte, hogy a gazdasági reform nem jelent eltávolodást a központi tervezéstől.

A kommunista L’Humanité a XX. kongresszuséhoz hasonlította a XXVII. jelentőségét. „Ez a kongresszus folytatta az 1956- ban megkezdett, de akkor korlátozott időszerűsítések művét. A leglényegesebb újításoka gazdaságot érintik. A Szovjetunió sokkal gyorsabban és az eddiginél sokkal nagyobb méretekben akarja összekapcsolni a szocializmust az informatikával és ro- botikával, röviden szólva házasítani a társadalmi és műszaki forradalmat.”

A külpolitikával kapcsolatban a lap idézte Zaglagyih beszédéből, hogy a szovjet állam új megközelítési formákat, módokat és eljárásokat keres a nemzetközi kapcsolatokban. „Az erőviszonyokat kedvezőnek ítélik Moszkvában a haladó erők számárai, de hozzáteszik, hogy változatlan az imperializmus agresszivitása”.

és sóval köszöntötték Uljanovszkban.

Hazai vélemények

Közvéleményünk mindvégig élénk érdeklődéssel figyelte az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját. Az MTI .munkatársainak hárman fejtették ki személyes gondolataikat a kongresszuson elhangzottakról.

Fejlődő

mezőgazdasági kapcsolatok

Balia László, az MTA marton- vásáni mezőgazdasági kutatóin-' tézetének igazgatóhelyettese:

— Nagy érdeklődéssel figyelem a szovjet mezőgazdaság megújulási törekvéseit, azt az agrárpolitikát, amely a XXVII. kongresszuson is na.gy hangsúlyt kapott. Meggyőződésem, hogy a program megvalósítása ugrásszerű fejlődést eredményez majd a szovjet népgazdaságnak, a szovjet nép élets zí nvonaIában. Mint búzanemesitési szakember főként a gabonaprogram megva- Iósítáksára irányuló törekvéseket kísérem nagy figyelemmel, annál is inkább, mert a búzane- mesítésben, valamint a genetikai és fiziológiai alapkutatásokban, a fajtafenntartó nemesítésben, a vetőmagtermesztésben és az agrotechnikai módszerek fejlesztésében már hagyományai vannak a két ország együttműködésének. Mint ismeretes, a magyar búzatermés ztésben igen nagy fejlődést eredményezett a Bezosztája—1 és a Jubilejnaja—50 búzafajták 1960- as évékben történt magyarországi elterjedése.

— Intézetünk részt vesz abban az együttműködésben, amelynek kerete jelenleg a KGST-o belül működő búzanemesítési koordináció. A közös munka hat témában és tizenöt altémában folyik. Nagy jelentősége van a kölcsönös alapanyagcserének. amelynek megkönnyítésére az együttműködésben részt vevő országok Odesszában génbankot hoztak lét-, re.

— Jó tudományos kapcsolat alakult ki hazánk és a Szovjetunió kukoricanemesítői között is. amit bizonyít. hagy megszületett az első magyar— szovjet közös nemesí.tésű hibridkukorica. Egyelőre a nagyüzemi termesztési kísérletekben

vizsgázik, és várhatóan már az idén állami elismerést kap a Szovjetunióban. Jól illeszkedik majd a szovjet mezőgazdaság fejlesztési programjába, 10—15 százalékkal nagyobb termést hoz ugyanis, mint a jelenleg termesztett fajták.

Munkánk

megújítására ösztönöz

Horváth Gáspár, a. székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat pártbizottságának titkára:

— A Videoton dolgozói nagy érdeklődéssel tanulmányozták az SZKP XXVII. kongresszusán előterjesztett nagyszabású gazdaságpolitikai programot, a szovjet gazdaság megújulási, intenzifi- kálási törekvéseit, hiszen vállalatunk legnagyobb exportpiaca a Szovjetunió. A szovjet partnereinkkel kialakított szoros gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult fej. lődésünkhöz, eredményeinkhez, piaci pozíciónk megtartása ugyan, is á _ gyártmányszerkezet állandó megújulására, korszerűsítésére, a műszaki színvonal növelésére és a minőség javítására ösztönzött.

— Vállalatunk a gyártmányszer- kezet további korszerűsítésére, műszaki fejlesztésére és a minőség javítására törekszik, örülünk annak, hogy a szovjet gazdaság jelentős feladataiból vehetjük ki részünket, így a komplex program keretében bekapcsolódunk az elektronikai és az automatizálási programba, azon belül a robottechnika kifejlesztésébe. A Szovjetunió különböző minisztériumaival, valamint a szovjet tudományos akadémiával együttműködve részt veszünk a gázipari rendszer egységes irányításának, automatizálásának és a rendszerhálózat kiépítésének munkáiban, a

szovjet partnerekkel közösen számítógép- és adatfeldolgozó rendszereket, valamint tervezőrendszereket, vezérlő terminálokat fejlesztünk ki. A jövőben célszerű lenne a szorosabb együttműködés érdekében a vállalati szintű együttműködést is fejleszteni, s annak új formáit kialakítani.

Szakítani az idejétmúlt formákkal

Dr. Hársfalvi Rezső, a Magyar Jogász Szövetség titkára:

— Rendkívül nehéz akárcsak szakmailag is kiragadni egy-egy részt az SZKP XXVII. kongresz- szusán elhangzottakból, hiszen azok együtt szerves egészet képeznek, összefüggésükben adják igazán a valós tartalmat. Mégis az ember indíttatva érzi maigát a továbbgondolkodásra, nevezetesen arra, mi az, ami a kongresszus gondolataiból nálunk Magyarországon, illetve szűkebben egy-egy szakterületen hasznosítható.

— Rendkívül érzékletesnek tartottam Gorbacsov főtitkárnak azt az utalását egy lenini gondolatra. hogy minden helyzetre érvényes sémák és megoldási receptek nincsenek, megmerevedett téziseknek a szajkózása egyértelműen ellentmond a marxizmus—leninizmus lényegének, szellemének. Így például a gazdaságban — mind a mai helyzetben, mind a fejlődés általunk belátható szakaszában — különösen szükség van a megújulásra, az idejétmúlt formákkal való szakításra — röviden: a továbblépésre — a termelésszervezésben, az országos és a helyi gondolkodásiban és más tekintetben is. Minit jogász, ilyen jellegű feladatnák érzem nálunk a gazdasági életben a szerződéses kapcsolatok javítását, a fegyelem erősítését. Az irányításban fokozottabb jelentőségre kell szert tennie a szocialista önigazgatásnak csakúgy, mint a tanácsi munkának. Elengedhetetlen követelmény, hogy a szocialista demokrácia és a törvényesség együtt érvényesüljön.

Történelmi felelősség

A magyar társadalom és az egész nemzetközi közvélemény nagy érdeklődéssel figyelt az SZKP most véget ért, rendkívül tartalmas, a lenini hagyományok szellemében lezajlott kongresszusára. A

Útkeresésre ösztönző nyíltság

Miként Mihail Gorbacsov fogalmazott a kongresszus utolsó munkanapján elhangzott zárszavában: a párt bel- és külpolitikájának elfogadott és megerősített általános irányvonala, a gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsításának, az egyetemes béke megszilárdításának irányvonala, ezek az SZKP XXVII. kongresszusának legfontosabb eredményei. Az SZKP KB főtitkára utalt'arra is, hogy ,,a szovjet kommunistáik tudatában vannak annak, milyen nagy felelősséget, milyen hatalmas terhet vállalnak magukra a programban meghatározott feladatok és célok kitűzésével”.

A történelmi felelősség és annak következetes vállalása tükröződött a kongresszus elé terjesztett politikai beszámolóban és a gazdasági számvetésben csakúgy, mint a küldöttek hozzászólásában és a határozatokban. Ami a párt megújított programját illeti, abban például kimondják: elsietettnek bizonyultak az előző programnak azok a megfogalmazásai, amelyekben meghirdették az‘áttérést a kommunizmus kiterjedt építésére, noha — miként az új program fogalmaz — belátható idieig még a szocializmus tökéletesítése lesz napirenden.

Ez a bátorság és őszinteség a régi beidegződések megszüntetésére, a kezdeményezésre és az útkeresésre ösztönöz nemcsak az SZKP-ban, s nem csupán a Szovjetunióban, hanem nemzetközi viszonylatban is. Ebben, az egyetlen állásfoglalásban is tükröződik a kongresszus nyíltsága, kritikus, elemző légköre, a realitások figyelembevétele. Nehéz lenne másként értékélni azt a másik, ugyancsak figyelemreméltó megállapítási, hogy a hetvenes években a je- IVntős vívmányok mellett a táraddal mi és a gazdasági élet különböző területein negatív tendenciák bontakoztak ki, amelyekkel szembe kellett nézni. A Központi Bizottság politikai beszámolója nagyfokú nyíltsággal fogalmazta meg, hogy az ország fejlődésében egy időben gyorsabban növekednék a problémák, mint ahogyan megoldották őket.

Radikális reform

Minden bizonnyal ezek a kialakult helyzet gondos és realista elemzése nyomán született megállapítások is szerepet játszottak abban, hogy a párt a társadalmi és a gazdasági szféra fejlődésének gyorsítását határozta el. Lényegében ezt a programot hirdette meg már a Központi Bizottság múlt év áprilisi ülése is, ennek szellemében dolgoztak a pánt felsőbb szervei, ezt a programot fogadta el most a kongresszus. A gyorsításnak ki kell terjedni minden lényeges kérdésre. ,

Az egyik a gazdaságirányítás és az azzal ösz- szefüggő problémák, amelyek megoldásához új módon közelítettek. A dokumentum ezzel ösz- szefüggéstoen hangsúlyozza: az irányítás rendszerének folyamatos tökéletesítésében elért eredményeket nem szabad lebecsülni. Ugyanakkor megállapítja: ,jnosit olylan a helyzet, hogy a dolgokat nem korlátozhatjuk részleges javításokra, radikális reform szükséges”. Ez a megfogalmazás a kongresszus falain kívül, a Szovjetunió határain túl is nagy visszhangot váltott ki. Amint a vitát összefoglaló zárszóból, s magából a kongresszusi határozatból is kitű-, nik, az SZKP vezetése a „radikális reformon” belül az egyik legfontosabb kérdéskörnek az irányítás tökéletesítését, az érdekeltség és a gazdaságosság közötti kölcsönhatást tekinti. Azt, hogy érdekeltté tegyék az egyes embere-, két és a kollektívákat a munka jövedelmező-, ségáben, s hogy annak arányában javadalmazzák őket.

Figyelemre méltó, hogy az idevonatkozó megállapítások, egyes korábbi elméleti tételek újbóli vizsgálatát, az áru- és pénzviszonyök, a szocialista tulajdon és a vállalati önállóság kérdésének a megváltozott körülményekhez való hozzáigazítását szorgalmazzák. E a magyar társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából is igen fontos. Továbbgondolkodásra ösztönző állásfoglalás.

A változások azonban nem korlátozódnak a gazdasági megújulásra. A kongresszus a termelés és a tudomány eddiginél szorosabb összekapcsolására, a csúcstechnológiák meghonosítására és elterjesztésére ösztönzött. Hangsúlyozta továbbá, hagy a változásoknak, a fejlődés gyorsításának ki kell terjednie társadalmi viszonyaikra, az intézményrendszer és az egyes intézmények, röviden a szocialista demokrácia tökéletesítésére is.

Elbben a vonatkozásban mindenekelőtt a vezetők és a vezétő testületek tevékenységének ellenőrzésére, a társadalmai: érintő döntések körültekintő előkészítésére, illetve a döntésekbe való beleszólás jogának gyakorlására, e jog tágítására hangzottak el javaslatok, ame- lydket a határozatokban is rögzítettek.

sével kapcsolatos állásfoglalás született, amelyek befolyással lesznek nemcsak a szovjet emberek, t

nemcsak a szocialista országok népei, hanem az ,

egész emberiség sorsának alakulására. I

A kongresszus arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felmerült problémák megoldása nem csupán a szovjet társadalom belső fejlődésének igénye, hiszen azt a merőben új nemzetközi helyzet is sürgeti. Utalás ez arra. hogy a nagyszabású, a népjólét emelését célzó gazdasági program és a társadalomformáló célkitűzések megvalósítása nem képzelhető el a kedvező külső feltételek biztosítása nélkül. Ebben a legsürgetőbb feladat m,ost a fegyverkezési verseny megfékezése, a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének megszilárdítása és kiszélesítése. '

Szembenállás helyett együttműködés

A kongresszus és annak idevonatkozó határozata az SZKP és a szovjet állam vezetőinek nagyfokú rugalmasságáról, kompromisszumos készségéről tanúskodik. Együttműködésre szólítja fel a világ valamennyi népét és államát, mindenekelőtt az amerikai kormányt és nyugati szövetségeseit egy olyan biztonsági rendszer megteremtésében, amelyben nem a haditechnika, nem a fegyverek nyújtanak védelmet, hanem a kölcsönös biztonság elvének elfogadása, s e biztonság garantálása. A Szovjetunió abból indul ki, hogy az űrkorszakban egyetlen állam sem teremtheti meg .'faját maga vagy szövetségesei biztonságát dsupán a katonai erőre támaszkodva.

A kérdés korszerű megközelítéséről tanúskodnak azok a szovjet javaslatók, amelyeket ez év január 15-én terjesztettek elő, s amelyeket a kongresszus szónoki emelvényéről Gorbacsov megismételt. Ezek konkrét leszerelési elképzelésék, és abbőll indulnak ki, hogy a szembenállás helyett az együttműködésre kell törekedni, a Saját biztonság mellett a másik fél biztonságát is figyelembe kell venni. Cáakis ezen az úton, politikai és nem katonai eszközök révén valósítható meg a tartós biztonság.

Megkülönböztetett figyelmet szentelt a kongresszus a szocialista országok együttműködésének. a nemzetközi kommunista és. munkás- mozgalom kérdéséinek. Ami az ‘előbbit illeti, hangsúlyozta, hogy a szocialista országok együttműködését az eddiginél is j'obban össze kell hangolni, egyeztetni a nemzeti érdekeket, kizárni a zavaró tényezőket.

Gyorsítás közös erővel

A cél a szocialista országok fejlődésének közös erővel történő felgyorsítása, hogy a- társadalom és a gazdaság fejlesztésében elért eredményeikkel gyakoroljanak vonzást az őket körülvevő világra, azokfla az országokra, amelyéknek népei saját útjukat keresik. Hogy milyen utat választanaik, az nagyban függ attól, milyen példát mutatnak nekik a szocialista országok.

Ami a nemzetközi kommunista és a munkás- mozgalom kérdéseit illeti, a kongresszus hangsúlyozta, hogy nem lehetséges és nem is szükséges a téljes nézetazonosság valamennyi kérdésben. Az álláspontokat elvtársi vitában kell egyeztetni. Az egység tehát nem monolitikus, hanem a kölcsönös tiszteleten éS megbecsülésen, a mozgalomhoz tartozó pártok gazdag tapasztalatainak cseréjén alapiszik.

Minthogy a Szovjetunió soknemzetiségű állam, érthető, hogy szó esett a nemzetiségi kérdésekről is. A kongresszus hangsúlyozta: a kommunista pártoknak különös figyelmet kell tanúsítaniuk a nemzetiségi kérdés lenini hagyományoknak megfelelő kezelése itánt. A magyar társadalom vezető erejének, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a gyakorlati munkában szerzett tapasztalatai is arról tanúskodnak, hogy szocialista Ország számára ez az egyedüli, történelmileg helyes és követendő út.

Mindent egybevetve megállapítható: a szovjet kommunisták most véget ért kongresszusa a népek sorsáért viselt történelmi felelőíslség tudatéiban nagy bátorsággal és őszinteséggel él ennie zte az ország társadalmi és gazdasági helyzetét, a nemzetközi életben mutatkozó veszélyeket, realista szemlélettel közelített valamennyi bel- és külpolitikai problémához. Olyan megoldásokat javasolt, amelyek figyelembe veszik nemcsak a szovjet emberek szükségleteit, hanem az egész emberiség legfőbb célját, a béke és a biztonság megteremtését, a tartós ■együttműködés ültjén.

Ezért is fogalmazott így a magyar nép üdvözletét tolmácsolva Kádár János: „... A kongresszus állásfoglalásai nemcsak e hatalmas ország fejlődését fogják meghatározni, ha’nem sokféle mód'on Hatni fognak az egész emberiség számára legfontosabb kérdés, a béke megőrzése szempontjából” ...

Kanyó András

megkülönböztetett figyelem indokolt, hiszen a szovjet kommunisták tanácskozásán számos, a társadalmi és a gazdasági fejlődéssel, a nemzetközi béke és biztonság megőrzé-^