Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-05 / 54. szám
i • PETŐFI NÉPE • 1986. március 5. VESZÉLYZÓNÁBAN AZ ÉLELMISZER-KERESKEDELEM? (2 Akik mertek vállalkozni • Bódogh Istvánné nem gyalog« kilométereket, hogy friss kényé rét vásárolhasson. Heggel óta frissen meszelt Halali közt, s a polcokon nemrég hozott áruk kai vár vevőkre üzlettársával Daru Mária, a kecskeméti Bem utcai kanyarban újra megnyílt élelmiszerbolt- bun. Az előző tulajdonosnak — állítólag — nem érte meg itt árusítani. A fiatal kereskedőnő viszont, másodmagával, mégis rnegpróbája. Rugalmas nyitvatartási időben^ keddtől péntekig 7—12 és 15—18, szombaton 7— 14, vasárnap pedig 7—10 óráig szolgálják ki a vásárlóikat. Hétfő az árubeszerzés napja. • Felül lakás, alul bolt. Szarkás- ban így oldották meg a napicikk- ellátást. gos Szövetsége megyei szervezetének titkára is megerősíti'. Ki mennyit szállít ? — A Kiskunfélegyházi Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat kiskereskedőknek 80 kilogrammnál kevesebb árut nem értékesít. Hogy a vállalat termékeiből mégis jusson valamennyi a magánkereskedőknek, egy időben nyugdíjas húselosztót foglalkoztattunk. Ez a módszer csak átmenetileg vált be. Most azt tervezzük, hogy árubeszerző társulást a lakit un k k étszá znegy venhaí élelmiszer- magánkereskedő beszerzésének könnyítéséül — tájékoztat Rozs- nyai Simon. — Ennyire rugalmatlan a nagy keres kedelem ? — Azt azért nem állítom. — mostoha körülményei, munkaerőgondjai és csekély haszna miatt — szegény rokonnak nevezett élelmiszer-kereskedelem nem szorulhat vég nélkül az állam támogatására. Mint február 21-a számunkban megírtuk; a Belkereskedelmi Minisztérium erre az évre 760 millió forint árkiegészítést kapott azzal a céllal, hogy megállítsa az élelmiszer-kiskereskedelem további elszegényedését, a vásárlási körülmények romlását. Vajon az államkassza ekkora áldozatván lalása az egyetlen bizonyítéka a ,.szegény rokon" talpraállatásá- nak? Nem. A helyi anyagi erőforrások, a vállalkozókedv, a szakmai hozzáértés, nem utolsósorban pedig a kielégítő érdekeltség az alapja a , napicikk-ellátás megfelelő fel tételeinek. Hadd mondják jó példát is. A Tisza Füszérttől rendeltünk 170- léte fogyasztási cikket. Két órán belül megkaptuk. Ilyen partnerek kellenének, az évente kétmilliárd értékű árut forgalmazó megyei magánkereskedelemnek/ Figyelmet érdemlők Rozsmyai Simon szavan. Annál is inkább, mivel a termékforgalmazásban • Daru Mária: Míg nincs kódszám — nincs (ej. (Gaál Béla felvételei) Szarkúsbari: „Mit kérnek ?” Eg.y nagy ház — amúgy pincének vagy garázsnak való — alsó helyiségében nyitott február 3-án vegyeskereskedést a Kunpeszérről ideköltözött Csertő Gáborné. Első kérdése az volt a vevőkhöz: „Mit kérnek?" E szerint rendelt árut. így az ailapvető, fontos élelmiszerek mellett lisztérzékenyeknek gyártott vietnami tésztát is vásárolt. Hamarosan lesz petróleum, s a tavaszi munkák idejére kerti szerszámokat is kínál. Bár ilyen gyorsan megkapná a — különben féléves szállítási határidőre ígért — hűtőládát is! Bódogh Istvánné vásárló 500 lépésnyire lakik inneni, Balló- sízögben. Miközben választ magának egy kenyeret a konténerből, azt mondja: — A mozgóbalt is nagyon jó volt nekünk, de ez itt még jobb! Másképp be kellene menni a homokbányái üzletközpontba. Az ide hat kilométer. Vissza újra hat. Ki győzné idővel és erővel, ilyen messziről mindennap elhozni a háztartási árukat? Csertőnének nem ráfizetéses a kis szarkáéi vegyeskereskedés. Napi 4500 forint a forgalma. Amellett otthon dolgozhat. Háza egyben munkahelye is. Kohl Anitái (Folytatjuk.) MEGERŐSÍTETT LÉTSZÁMMAL, KÉTMŰSZAKOS TERMELÉSSEL Jó kezdés, remélhetőleg jó folytatás a Dunatáji Vendéglátó Vállalatnál Fordulatokban bővelkedett az év eleje a bajai Dunatáji Vendéglátó Vállalatnál, mióta a kecskeméti székhelyű Bács-Kiskun megyeitől különválva, 85 üzletével önállóan gazdálkodik. Ha izgalmas napokról írnánk, az sem lenne túlzás. Tucatnyi dologban kellett intézkedniük. Új számlát nyitottak a Magyar Nemzeti Banknál. Üj statisztikai számra, üzleteikben új bélyegzőre, működési engedélyre, haszon- kulcs-táblázatra és új cégérre volt szükség. Mit csináljanak a jogelődtől, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalattól örökölt nyomtatványokkal, köztük 28 ezer forint értékű étlappal? Kidobják? Annyira nem gazdagok. Amiben viszont változtatniuk kellett: szállítóikkal megerősítették a kapcsolatukat, új szerződést kötöttek velük. Vezetői állásokba rátermett szakembereket vettek fel. Az irányító apparátus immár csaknem teljes, öten a közeljövőben jönnek a vállalathoz, miután jelenlegi munkáltatójuknál a felmondási időt letöltötték. Az önállóvá és kisebbé lett vállalat életében így ma több, sajátos vonást találunk. Míg a leendő munkaügyi osztályvezető készül új beosztását elfoglalni, otthon esténként kidolgozza az alkalmazottak munkarendjét. Lovretity Antal közgazdász igazgató személyében a vendéglátóiparban 35 éve dolgozó szakember került a vállalat élére. Munkahelyi környezete is elárulja pályája iránti vonzalmát. Múlt és e századbeli ételrecepteket, régi díszes étlapokat, mozsarat, egykori konyhai edényeket, poharakat, kelyheket és más vendéglátói emlékeket őriz a Duna szállóbeli irodájában. — Mennyi volt az év eleji bevétel? — érdeklődöm. — Az első hónapot az egy évvel korábbinál 10 százalékkal nagyobb. 21 millió forint forgalommal zártuk — válaszolja Lovretity Antal. — Az önálló gazdálkodásra való átállás szervezési problémái nem érintették a fogyasztókat. Épp úgy főztünk naponta 5200 előfizetéses ebédet, ugyanúgy árusítottunk Kiskunhalason, Kalocsán, Baján, Jánoshalmán, Tompán, Kisszálláson, s 5 üzemi büfénkben, mint azelőtt. — Az eddigi gyakorlatnál alighanem többre törekszenek a vendéglátásban. — Keressük — s részben már megtaláltuk — a módját annak, hogy kisebb vállalatként az átállással ne veszítsünk időt a helyi fogyasztói szükségletekre és az idegenforgalomra alapozott ellátásban. Mire gondolok? Arra, hogy minél több, étel- és ital- választékban egymástól különböző üzletünk legyen változatosabb árukkal, esetleg más-más vendégkör számára. — Fogalmazhatunk úgy, hogy a gazdálkodásban jobban figyelembe veszik az eltérő fogyasztói igényeket? — Igen. A bajai Zsuzsi presz- szóban 60—80 féle süteményt hozunk forgalomba, meglehetősen nagy választékot abból a 300 fajta cukrászsüteményből, főleg tortából, amelyet mi készítünk. Négy üzemi büfében árusítunk cukrászsüteményeket, amelyekből rendelhetnek a dolgozók otthoni fogyasztásra. Mivel a sütemények iránt nőtt a kereslet, elhatároztuk, hogy a cukrászüzemben áttérünk a kétműszakos termelésre. Szeretnénk, ha a hideg- konyhai készítmények és a különféle franciás ételek iránt is felkelthetnénk az érdeklődést. Ezekből árubemutatót tartunk majd az üzemi büfékben, ahol megpróbáljuk fóliás uzsonnacsomagok — szendvics, hozzá paradicsom, uborka vagy paprika — es olcsóbb, csomagolt felvágottak értékesítését is. — A cukorbetegekre gondolnak-e? — A kiskunhalasi kórháztól kapott receptek szerint diabetikus süteményeket gyártunk és forgalmazunk 1986-tól. — Ezen kívül? — Szűkösebb anyagi lehetőségeink nem engedik, hogy hálózatunkat rövid időn belül jelentősebben fejleszthessük. Kisebb célt tűztünk magunk elé: szállodáink és nagyobb éttermeink épületállagának javítását. Változtatni szeretnénk azon is, hogy 60 szobás bajai szállodánkhoz ne csupán 6 fürdőszoba tartozzék. Amiről nem mondhatunk le, az idegenforgalomban vállalt szerepünk. Kalocsán a nemzetiségi ünnepek, Baján pedig a Jugoszláviába készülő, onnét hazatérő, illetve a Dél-Dunántúlról érkező vendégek ellátása adja ezzel kapcsolatban a legfontosabb feladatot. Több idegenforgalmi vállalattal megállapodást kötöttünk. A Duna Szállóiban évente megforduló külföldiek száma nem csökkent. Közöttük sok a visz- szatérő vendég. — Bács-Kiskun és a szomszédos Baranya megye tájjellegű borai közismertek. Mégis, gyakran halljuk: a fehér pecsenyeborok ize az országban mindenhol egyforma. — Ninlcs rosszabb a vendéglátásban, mint az egyformaság, a szürkeség. Ezt úgy igyekszünk elkerülni, hogy Pécs, Szekszárd és Siklós környékének, s a Kiskun- halasi Állami Gazdaságnak a boraival változatosabbá tesszük a választékot. Ezzel is szeretnénk elérni, hogy az Önállóbb árubeszerzés nyújtotta keretek közt növeljük a forgalmat, javíthassuk a gazdálkodást — mondta befejezésül Lovretity Antal. K—1 JOBB A TAVALYINÁL Tavaszi—nyári ruházati kínálat A kirakatokban már néhány napja .megjelentek a tavaszi divatcikkek, bár az utcán még mindenki tóiikatoátban, csizmában jár. A ruházati kiskereskedelem tavaszi-nyári felkészüléséről a Belkereskedelmi Minisztériumban elmondták, hogy a körülbelül négy hónapig tartó tavaszi-nyári szezonban a ruházati kereskedelem 22—25 milliárd forint értékű forgalomra számít. Az árualapok — amelyeknek mintegy háromnegyed részét a hazai ipar állítja elő — rendelkezésre állnak. A kínálat a tavalyinál jobbnak ígérkezik, mert a készletek minősége és összetétele is kedvezőbb az elmúlt évinél. Javul a kínálat egyebek közt — a múlt évben még hiánycikknek számító — férfi- és fiúöltönyökből, tréningruhákból, csecsemőruházati cikkekből. A harisnyagyárral is sikerült megállapodni többletszállításban, így várható, hogy javul a harisnyaválaszték, a cipőkínálatot pedig az idén kínai importtermékek színesítik. A kereskedelem továbbra is igyekszik a választékot termeltetés útján bővíteni: a vállalatok alapanyagokat és gépeket vásárolnak a gyárak számára. Minden igyekezet dacára úgy tűnik azonban, hogy változatlanul nem lesz elegendő olcsó áru az üzletekben, e területen ugyanis még mindig nem találták meg a vállalatok a megfelelő beszerzési lehetőségeket. A boltok kínálatát több helyen úgy alakították ki, hogy az egymáshoz kapcsolódó termékeket egy helyen szerezhessék be a vásárlók. A Belkereskedelmi Minisztérium szorgalmazza, hogy mind több 'ilyenfajta üzlet nyíljék örszágszerte. A' ‘íréi,“ ho&r az öltözködés egymáshoz illeszkedő darabjait a vevők egyhelyütt válogathassák ki, lehetőleg a kiegészítőkkel együtt. Ezt szolgálja például a szabadidőruhák koordinált értékesítési rendszere, amelyet az Interfer gazdasági társulás oldott meg. A tapasztalatok szerint a szerződéses üzletek vezetői is alkalmazkodnak az igények ilyen irányú változásához: a legtöbb üzletiben már nem csak cipő, csak alsónemű vagy csak konfekció- áru kapható, hanem nemenként vagy korosztályonként az öltözködés minden darabja. Ahhoz azonban, hogy valamennyi állami és szövetkezeti üzletben színvonalas, ötletes kínálatot találjanak a vevők, jobb ösztönzésre lenne szükség — mondották a minisztériumban. Kedvezményes ajtó-, ablakvásár, amíg a készlet tart! A DUTÉP magánépítők részére, kecskeméti telephelyén — 100 000 Ft-ot meghaladó DU FA ajtó-ablakvásárlás esetén — március 3-tól kezdődően 15% ÁRENGEDMÉNYT ad. További kedvezményként darabonként 50 Ft fuvarköltségtámogatást Is nyújt. ▼árjuk kedvos ügyfeleinket hétfőtől péntekig 8—14 óra köaött Kecskemét. István király körút 20. sz. alatti telephelyünkön. NEM KELL AZ ORSZÁGOT JÁRNIA, nálunk a lakásához szükséges összes nyílászárót EGY HELYEN MEGVÁSÁROLHATJA! DUTÉP KECSKEMÉT 539 SZOVJETUNIÓ Az élet folyója A 110 kilométerrel meghosszabbított Ka- rakum-csatorna vizével 1985-ben több mint 500 ezer hektárnyi területet öntöztek Türkmenisztánban abban az óriási pusztaságban, amely a köztársaság négyötöd részét foglalja el. Az életet adó mesterséges folyam segítségével épülhetett meg Türkmenisztán legnagyobb villamoserőműve, a Mari vízerőmű. Kapacitása 1,260 ezer kilowatt. Több mint ötven várost és települést lát el villannyal, és ezzel óriási lendületet ad az egykor elmaradott terület gazdasági fejlődésének. A csatorna övezetében a gáz- és vegyipar is intenzív fejlődésnek indult. Az olyan jelentős gázmezők, mint a satliki és a szovjetabadi, valamint a türkmén műtrágyagyár, elképzelhetetlen a Karakum- csatorna vize nélkül. Mintegy 20 ezer ember dolgozik jelenleg is a csatorna meghosszabbításán. A tervek szerint a munkát 1990-re fejezik be, és akkor a csatorna teljes hossza 1400 kilométer lesz, Ashaibadtól a Kaszpi-tenge- rlg. © Árokásó gépekkel vágnak utat a csatorna vizének a földekre. © Hatalmas csövek viszik tovább a csatorna vizét a földekre. © Évenként 7000 mázsa pontyot, harcsát, csukát, fehér amurt, busát halásznak le a csatorna víztározóiból.
