Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1986. március 5 AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSÁRÓL JELENTJÜK (Folytatás az 1. oldalról.) gépgyártási minisztert és ti Me- zőgazdaságtudományi Akadémi­át, szorgalmazta a kádercserét a kolhozok és a szovhozok kö­zött. Minőségileg kell átalakítani a társadalmat — hangoztatta kedd déle. tti felszólalásában a Kazalt Közti "sa.ság miniszterelnöke, Nursz^linn Nazarbajev, aki a csimkeiiti és alma-atai városi pártbizottságok első titkárainak leváltása kapcsán kritizálta a köztársaságban érvényesülő ká­derpolitikát. Kazahsztánban a ve­zetés stabilitását egyesek úgy értelmezték, hogy végtelenségig maradjanak magasabb beosztá­súak a vezető posztokon, hibái­kat, mulasztásaikat nézzék el ne­kik. Nazarbajev a köztársaság kormánya nevében önkritikát gyakorolt és megígérte a múlt tanulságainak elemzését. Egy szibériai vegyipari építé­si főnökség vezetője, Pjotr Pro- nyagin panaszolta el ezután, hogy a tomszki területeken nem ritka az építési dokumentáció késése, az építőanyag-ellátás akadozása, az építőanyag-ipari gépek hiánya, sőt, olykor maguk az építőipari dolgozók is évekig várnak lakás­ra. „Csizmadia csizma nélkül, építőmunkás lakás nélkül" — így jellemezte a helyzetet, amely sürgős orvoslásra vár. A Szovjetunió „vezető valuta­termelő műhelyének" nevezte Ja­kutföldet a következő felszólaló. Jurij Prokopjev, a területi párt- bizottság első titkára. Szólt az arany-, gyémánt- és ólombányá­szatról, különösen az utóbbi fej­lesztését sürgetve, amivel függet­leníteni lehetne a Szovjetuniót az ólombehozataltól. Az első titkár elmondta, hogy tetszik az embe­reknek a területi pártbizottság munkájának nagyobb nyitottsá­ga, de kívánatos volna lélekta­ni változást elérni a munkáskol­lektívákban is. Nyugat-Szibéria gabonaterme­lése 10 év óta nem emelkedett — rótta fel Filip Popov, az al- táji határterületi pártbizottság első titkára, aki az intenzív tech­nológia meghonosítását követelte az elégtelen mezőgazdasági telje­sítmények megszüntetésére. A kedd délelőtti ülés utolsó felszólalója az ország tudomá­nyos életének egyik ismert ve­teránja, Borisz Paton akadémi­kus volt. Az Ukrán Tudományos Akadémia elnöke elmondta, hogy az akadémia tudományos mun­kássága az elmúlt 5 évben há- rommilliárd rubelt „gyümölcsö­zött". A délutáni ülésen a felszóla­lók sorát Mahomed Juszupov, a dagesztáni területi pártbizottság első titkára nyitotta meg. Foko­zottabb ellenőrzést sürgetett a nem munkából eredő jövedelmek fölött. Állást foglalt amellett, hogy internacionalista szellem­ben neveljék az ifjúságot. A Bajkál-Amur vasútvonal építéséről és mai problémákról beszélt a kongresszuson egy fia­tal építömunkásnő, Galina Kosz- tyenko. A keddi szovjet felszólalók so­rát Alekszej Szozinov, a tudo­mányos akadémia általános ge­netikai intézetének igazgatója zárta. GÁSPÁR SÁNDOR FELSZÓLALÁSA A szakszervezetek a társadalmi haladásért küzdenek FÉLMILLIÓ KORONA JUTALOM A NYOMRAVEZETŐNEK A stockholmi rendőrfőnök türelmet kér Öröm és megtiszteltetés _ szá­mú nikira, hogy a Szakszervezeti Világszövetség képviseletében részt vehetünk a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusán. A meghívás is kifejezi, hogy Lenin pártja, a szovjet kommu­nisták megkülönböztetett figyel­met szentelnek és megkülönböz­tetett jelentőséget tulajdoníta­nak a szakszervezeti mozgalom­nak. Az SZKP kongresszusa erőt és biztatást ad a munkásmozgalom­nak, a szakszervezeteknek nap­jainkban is, amikor a tőkés világ gazdasági válsága tovább mélyül, annak minden következménye a dolgozók élet- és munkakörül­ményeit nehezíti. A munkásosztály, a szakszer­vezetek visszautasítják a burzsoá közgazdászoknak azt az elképze­lését, a tőkés országok kormá­nyainak azt a törekvését, hogy a gazdasági folyamatoknak sza­bad utat engedve a válság le­küzdésének terheit a dolgozókra hárítsák. Az ez év szeptemberében meg­tartandó XI. szakszervezeti vi­lágkongresszus feladata, hogy a jelenlegi konkrét helyzetből ki­indulva fogalmazza meg a szak- szervezetek teendőit, adjon olyan útmutatást és ajánlásokat, ame­lyekre támaszkodva a szakszer­vezetek eredményesen szembe­szállhatnak a tőke támadásával a dolgozók jogainak, érdekeinek védelmében. Korunk nemzetközi szakszer­vezeti mozgalmának egyik sajá­tossága a sokrétűség, ami törté­nelmi tény. A Szakszervezeti Vi­lágszövetség a jövőben is az ösz- szefogás útját szándékozik járni, és kész kezét nyújtani mindazok­nak, akik hajlandók az együtt­működésre. Új helyzetben találják magu­kat a munkáshatalom körülmé­nyei közepette, a szocializmust építő országokban működő szak- szervezetek is. A társadalmi ha­ladás, a demokratizmus bővülése, a gazdasági élet irányításának to­vábbfejlesztése bővíti a szakszer­vezetek tevékenységi körét, nö­veli felelősségüket. Mindez a szakszervezeteket bátor útkeresés­re ösztönzi. Ez tükröződik az SZKP XXVII. kongresszusának munkájában is. A szakszervezeteknek a szo­cialista társadalomban saját ren­deltetésük, sajátos szerepük és hivatásuk van. Teljes felelősség­gel részt vesznek a munkáshata­lom politikájának kialakításá­ban és annak végrehajfásában. Eközben nem feledkeznek meg arról, hogy — mint az a kong­resszus is megfogalmazást nyert —, hogy a szakszervezetek szá­mára „a dolgozók érdekei mindig az első helyen kell hogy szere­peljenek. Valójában ez az alap­vető értelme tevékenységük­nek.'’ Befejezésül engedjék meg, hogy elismerésünket és hálánkat fe­jezzük ki a szovjet szakszerve­zeteknek az SZVSZ-ben végzett tevékenységükért. Biztosak va- • gyünk abban, hogy e tevékenység az elkövetkezendő években még jobban kiteljesedik és a szovjet szakszervezetek — mint mindig — a jövőben is példát mutatnak önfeláldozásból és szolidaritás­ból. STOCKHOLM Kis híján elfogták Olof Palme gépkocsin menekülő gyilkosát — közölte keddi sajtóértekezletén a stockholmi rendőrfőnök. A svéd hatóságok félmillió korona jutal­mat ígérnek a nyomravezetőnek., Hans Holmer rendőrfőnök kedd délután tartotta meg nagy érdek­lődéssel várt sajtóértekezletét. A keddi sajtóértekezleten Hol­mer felügyelő közölte: a gyilkos­ság után néhány perccel egy ta­xisofőr arról tájékoztatta az egyik rendőrségi járőrkocsit, hogy — pár száz méterre a tett helyszíné­től — éppen akkor látott egy futó férfit, aki bevágta -magát egy sze. mélygépkocsi utasülésére, s pz au­tó villámgyorsan elviharzott. A rendőrjárőr kis híján el is fogta a feltételezett tettest — valamint a volánnál ülő bűntársát. A ta­xis állítólag megjegyezte a kocsi rendszámának legalább egy ré­szét, de a rendőrség egyelőre sem­mi közelebbit nem hajlandó el­árulni a rejtélyes autóról. Az1 elkövetés módjából egyértel­műen kitűnik, hogy hivatásos gyilkossal állunk szemben — mondta Holmer, és hozzátette: a rendőrség 500 ezer svéd koronát (több minit 70 ezer dollár) ajánl fel a nyomravezetőnek. Holrner egyúttal azt is kérte, hogy a tájé­koztatási eszközök „vegyék le a reflektorfényt” a nyomozó ható­ságokról, a nyugodt munka érde­kében. Eddig négyezer tippet kap­tunk, hatszáz személyt hallgattunk ki — mondta a rendőrfőnök. NAPI KOMMENTÁR Az nlsteri Traktorokkal elzárt utak, el­torlaszolt kereszteződések, lán­goló gépkocsik, utcai megmozdu­lások, álarcos felvonulók. Meg­lehetősen. ijesztő állapotok ural­kodtak a hét elején Észak-lror- szágban, ahol az unionista pár­tok vezetői egynapos „figyelmez­tető sztrájkot" hirdettek. A bal­jóslatú akciók szervezőinek cél­ja az volt, hogy — úgyszólván — kifejezzék a tartomány lakossá­gának „egységes tiltakozását" a brit és az ír kormány által ta­valy novemberben megkötött egyezmény ellen, amely — ha korlátozott mértékben is — bf­GONDOL ATÉBRESZTÖ, HASZNOSÍTHATÓ FELVETÉSEK Hazai vélemények a kongresszusról Változatlanul élénk érdeklődés kíséri hazánkban a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kong­resszusának munkáját. A szovjet kommunisták ta­nácskozásán számos, nemcsak a baráti országban, hanem Magyarországon is hasznosítható, gondolat- ébresztő felvetés fogalmazódott meg az eddigi vi­tában. Ez alkalommal közéletünk három képviselő­je fejtette ki a kongresszusról alkotott véleményét az MTI munkatársainak. Lukács József akadémikus, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója: — Az eddigi vitában elhangzottak alapján fon­tosnak tartom, hogy a változtatás igényét az SZKP XXVII. kongresszusa nemcsak elvileg fogalmazza meg, hanem harcba száll a restségnek és a kon­zervativizmusnak az egyes gazdálkodó egységekben, intézményekben és vezető testületekben tapasztal­ható megnyilvánulási formáival is. A vita lényegi jellemzője továbbá az is, hogy a bíráló célzatú megjegyzések konkrét személyekre, helyzetekre vo­natkoznak. Megragadta a figyelmemet, hogy a gaz­dasági problémáknak a politikai-ideológiai ikérdé- sekkel való összefüggése hangsúlyozottan került elő­térbe. Ezt mondhatjuk úgy is: először a tudatkifej­lődésnek kell eljutnia oda, hogy az egyes emberek felismerjék a változtatás szükségességét, s ezután kerülhet sor a gazdasági életben tervezett változ­tatások megvalósítására. Jelentős gondolatnak tartom, hogy a szocialista demokrácia fejlesztését alapvető feltételeként fo­galmazta meg a kongresszus. Lényeges mozzanata a vitának, hogy a központi tervezés, valamint az áru- és pénzviszonyok összefüggéseivel többen is foglalkoztak. A marxizmus—leninízmus különböző tudományelemeinek összekapcsolásához a kongresz- szus jó lehetőséget adott. Nógrádi Róbert, a pécsi Nemzeti Színház igazga­tója, a moszkvai Szovremennyik Színház vendége­ként, a pártkongresszus előtti napokban a szovjet fővárosban tartózkodott, s így emberközelből érzé­kelte a lakosság — mindenekelőtt a moszkvai szín­házi vezetők, rendezők és színészek — nagy érdek­lődését és várakozását az SZKP XXVII. kongresz- szusa iránt. Mint az MTI munkatársának adott nyi­latkozatában elmondta, szinte kitapinthatóan a le­vegőben volt az újra való törekvés, amelynek a fő­titkári beszámoló és az egész kongresszus hangot adott. A vezetés és a közvélemény egysége kitűnő­en érzékelhető a szovjet fővárosban látható új szín­darabokból Is: valamennyiből a kritikai szellem és a megújulás vágva árad. Közéjük tartozik a Szov- remennvik Színházban játszott Petrusevszkaja-da- rab. a „Columbina lakása”, vagy Gelman alkotása, a „Visszajelzés”. — Különösen nagy hatást tett rám a Lenini Kom­szomol Színházban bemutatott „A lelkiismeret dik­tatúrája” című dráma, amelyet Mihail Satrov írt és Mark Zaharov rendezett. S feltétlenül meg kiéli említenem a vihart kavart „Ezüstlakodalom” című művet, amelyet a Művész Színiházban játszanak telt házak előtt. j — Ezekben a szovjet drámákban ugyanazt a ha­tározott törekvést éreztem, amely a kongresszusi anyagok tanulmányozása során tárult elém. Közé­jük sorolom az őszinte helyzetfeltárás szándékát, tényét, s ennek nyomán bizonyos negatív társadal­mi jelenségek nevén nevezését, nyílt bírálatát, to­vábbá a változtatás igényét. Az én véleményem szerint a kongresszusnak éppen ez a főmondaniva­lója. Rendkívüli élmény volt számomra a szovjet közönség reagálása, az előadások alatti magatartása. Forró hangulatú nézőtéren ültem, a közönség tel­jesen együtt élt a darabbal. A néző — a szovjet ember — érti és átérzi a dráma mondanivalóját, tehát minden bizonnyal ugyanúgy érti és átérzi ezeket a gondolatokat akkor is, amikor a politika nyelvén fejezik ki a kongresszus előadói és doku­mentumai. Becskei Jenő, a Csepel Autógyár Táncsics Mi­hály szocialista brigádjának vezetője: — Fokozott várakozás előzte meg a kongresszust az üzem dolgozóinak körében is. A párt legfelső plénuma munkáját nagy érdeklődéssel figyeltük. Rokonszenves volt a felszólalások, beszámolók őszin­te kritikus hangvétele. Vállalatunk profiljából adódóan főleg azokra a kérdésekre fordítottunk fokozott figyelmet, amelyek az ország életének műszaki-tudományos fejlődését irányozzák elő. A hozzászólásokból kiderült, hogy a jövőben a szabadalmak, újítások az íróasztalok­tól az eddiginél rövidebb időn belül kerülnek az iparba. Igyekeznek gördülékenyebbé, rugalmasabbá tenni az ügyintézést. A kemény bírálatokból úgy tűnt számunkra, hogy a minőség javításának programja, a munkafegye­lem erősítése nem pusztán kimondott szó marad, hanem szigorú ellenőrzéseket végeznek annak ér­dekében, hogy termékeik megfeleljenek a nemzet­közi piac követelményeinek. Jónéhány kérdésben — mint például a vállalati önállóság fokozása, a demokratizmus kiszélesítése — saját törekvéseinket is igazolni látjuk, hiszen ezeken a területeken már nálunk is történtek elő­relépések. Az egész világ feszülten figyeli a különböző szin­tű haderőcsökkentési tárgyalásokat, a feszültség megoldását várva tőlük. A kongresszusi hozzászó­lásokból világosan kitűnt számunkra, hogy a Szov­jetunió mindent megtesz a teljes leszerelés, a vi­lág békéjének elérése érdekében. zonyos beleszólási jogot biztosit Dublinnak az észak-ír ügyekbe. S épp ez az, amiről a Nagy- Britanniához fűződő államjogi kötelék bármilyen lazításától me­reven elzárkózó unionista veze­tők hallani sem akarnak. Szá­mukra a legkisebb engedmény is fenyegető távlatot nyit, s felidézi a hat északi grófság Írországhoz való csatolásának rémképét — amelyet szerintük meg kell aka­dályozni, bármi áron, bármilyen eszközzel. A mostani sztrájknap „iskolai piknik volt csupán" — jelentette ki Paisley tiszteletes, a legnagyobb unionista párt fe­je, hozzátéve, hogy a tartomány „egyik parttól a másikig lángok­ban áll majd", ha London nem hajlandó visszakozni. Nem csoda hát, hogy a brit sajtó komor hangon értékeli a legújabb fej­leményeket, s rámutat, hogy az Ulsterben állomásozó angol csa­patok megerősítése önmagában aligha jelenthet gyógyírt az is­mét kiéleződő helyzetben. A te­kintélyes Sunday Times a kö­vetkező borúlátó címet adta a fe­szültség elharapódzásáról beszá­moló cikkének: „Ulster újra a szakadék felé tart". Nos, a tör­téntek. egyelőre valóban a pesz- szimistákat igazolják. A sztráj­kokkal és felvonulásokkal indu­ló akciónap végső mérlege elég riasztó. London a jelek szerint hajthatatlan. Dublin ugyancsak ragaszkodik jogaihoz, a katolikus kisebbség ellenreakcióitól lehet tartani, az unionisták pedig már a következő, ezútal határidő nél­küli általános sztrájkról beszél­nek, amivel teljesen meg akar­ják bénítani a tartományt. Ügy tűnik, egyáltalán nem túlzás a szakadék vagy a zsákutca sűrű emlegetése, hisz kibontakozás he­lyett az erőszak burjánzása fe­nyeget a válság sújtotta Észak- Irországban. Egyiptomi fejlemények A kormány irányvonalát tük­röző kairói Al-Ahram kedden in­terjút közölt az új belügyminisz­terrel, Zaki Badr vezérőrnagy- gyal. Badr szerint elképzelhető az, hogy a gizai piramisoknál egy hete kirobbant rendőrzendü­lést beszivárgó politikai elemek szították. Erre — mint mondot­ta — az vall, hogy szerte Kairó­ban szinte egyidejűleg lázadt fel ennek a sorozott állománynak több körlete, s hogy a lázongás vidéki városok rendőrtáboraira is átcsapott. Kairóban a helyzet nyugodt. A kijárási tilalom időszakát csök­kentették. Reggel hat és este nyolc között szabad az utcára menni. A tilalom előreláthatóan péntekig marad fenn. „A VALÓSÁGFELTÁRÁS LEHETŐSÉGÉT ADJA'’ Szociofotók Kiskunfélegyházán A Magyar Néphadsereg kiskun­félegyházi helyőrségi művelődé­si otthonában tegnaptól egész március végéig Kovács László bajai fotóművész alkotásait lát­hatják: szűkebb műfajuk szerint szociofotókat. A kiállítást teg­nap kora este Hodossi Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának titkára nyitottá meg, hangsúlyozva, hogy „elsősorban a valóságábrázolásban nőnek túl a fotóművészet lehetőségei a kép­zőművészet más ágain. A fotó az — folytatta Hodossi Sándor —, amely eszköztárával, módsze­reivel, technikai kellékeivel a valóságfeltárás egyik legponto­sabb és leghatásosabb lehetősé­gét biztosítja”. A kiállító művész a -bajai Eöt­vös József Tanítóképző Főisko­la docense (nem mellesleg: fes­tőművész, Xantus Gyula tanít­ványa), évek óta az — országos hírű — nagybaracskai szociofotós alkotótelep résztvevője. A tárlatmegnyitón Hodossi Sándor így értékelte Kovács László alkotásait: „elsősorban az ember, valamint az ember és környezete ábrázolására törek­szik. Fotói egyrészt művészi port­rék, és képben megfogalmazott szociológiai tanulmányok. Mon­danivalóját erősíti, jól húzza alá az alkalmazott fotótechnikai mű­vészeti bravúr, a mesterségbeli tudás és biztonság, amely első­sorban a fény és árnyék kölcsö­nös kontrasztjának ábrázolásá­ban jut kifejezésre". (Ballai) Élelmiszer-gazdasági export Képviselők tanácskozása a Parlamentben Élelmiszer-gazdasági exportunk piaci problémái, különös tekintet­tel a húsexportra — ezzel a cím­mel tűzték napirendre a mező- gazdasági és élelmezésügyi, ille­tőleg a külkereskedelmi .minisz­ter közös jelentését az országgyű­lés terv- és költségvetési, vala­mint mezőgazdasági bizottságá­nak a Parlamentben tegnaip tar­tott együttes ülésén. Több órás elemző vita után a képviselők el­fogadták a beszámoló munka­anyagot, amelyhez megelőzően/, szóbeli kiegészítést fűzött Dunai Imre külkereskedelmi és Papócsi László MÉM-miniszt er helyettes. A kiegészítés lényeges gondola­ta volt, hogy a külgazdasági cél­jaink megvalósításában kulcs­szerepet játszó agrárágazat kivi. telében meghatározó tételek az élő állatok és a húsipari termé­kék. Az ágazat tavalyi exportter- vét a rubeleiszámcúású piacon alapjában véve teljesítették, az úgynevezett tőkés kivitel azonban — részben árualaphiány, részben a számunkra kedvezőtlen, csere- arányromlás miatt — elmaradt a tervezettől. A VII. ötéves terv időszakában a szocialista piacon a kivitel várhatóan mintegy 25 százalékos fokozásával együtt előtérbe kerülnek a minőségi kö­vetelmények, így különösen a szállítások megbízható ütemezé­se, a tetszetős csomagolás, a vá­laszték bővítése. A nyugati pia­con — amely jelenleg igencsak kí­nálati jellegű — helytállásra csak akkor lehet számítanunk, ha mindinkább növeljük termé­keink _ feldolgozottsági fokát. A húsipari szakágazat értékesí­tési lehetőségeinek meghatáro­zó elemeként került szóba a szov­jet piac, ahova 1990-ig meghosz- szabbított egyezmény keretében történik vágómarha- és marha- hússzállítás. A fejlett tőkés orszá­gokba leginkább darabolt, kitű­nő minőségű marhahúst, a Közös Piac tagországaiba kis súlyú álla­tokat tudunk jó áron eladni, a fej. lődő — elsősorban közel-keleti — országokba a magas fuvarköltsé­gek miatt c"!ak mérsékeltebb ha­szonnal szállíthatunk. Minden piacra érvényes, hogy verseny- képességünk fokozása érdekében a hústípusú szarvasmarha-terme­lés fejlesztése, a húsminőség ja­vítása a VII. ötéves tervben Is az egyik kiemelt tenyésztés politikai cél. Az állattenyésztés több ágaza­téiban visszaesett tenyésztési kedv­ről, az érdekeltség helyenkénti hiányáról csakúgy szó esett a vi­tában, mint a nagyüzemek és a kistermelők állami, támogatási rendszerének jabbításáról, vagy arról, hogy adóztatási eszközökkel is lehet, és kell javítani a terme­lés feltételeit. A képviselők közül kifejtette gondolatait többek között Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m.) Hitelek exportnöveléshez, költségcsökkentéshez A Magyar Nemzeti Bank idei feladatai Tímár Mátyás, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke tegnap sajtótá­jékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatai­ról. Elmondotta, hogy 1985-ben a népgazdaság teljesítménye el­maradt a külgazdasági követel­ményektől, a konvertibilis vi­szonylatban nem sikerült elérni a kitűzött célokat. Az áruforga­lom aktívuma jelentősen elma­radt a tervezettől. A Magyar Nemzeti Bank a múlt esztendőben is pontosan eleget tett valamennyi fizetési kötelezettségének. Az ország lik­viditási helyzete kedvezően ala­kult, sikerült egyes, korábban felvett nehezebb feltételű hite­leket kedvezőbb lejáratú és ka­matozású hitelekkel felváltani. Az 1985-ben kötött megállapodás alapján a Világbank összesen 228 millió dollár hosszú lejáratú fej­lesztési kölcsönt nyújt Magyar- országnak az állattenyésztés, a vegyipar és a közlekedés fejlesz­tésére. Hazánk tagja lett a Vi­lágbank-csoport keretében műkö­dő két szervezetnek, a Nemzet­közi Pénzügyi Társaságnak (IFC), valamint a Nemzetközi Fejlesz­tési Társulásnak (IDA). A rubelelszámolású árucseré­ben elért külkereskedelmi aktí­vum tavaly meghaladta a ter­vezettet. Így a számítottnál na­gyobb .mértékben sikerült csök­kenteni az adósságot. A KGST- országokkal folytatott külkeres­kedelmi forgalom évközi finan­szírozására az MNB átmeneti hi­teleket .vett fel a moszkvai Nem­zetközi Gazdasági Együttműkö­dési Banktól. Hosszú lejáratú hi­tel megállapodást kötött a Nem­zetközi Beruházási Bankkal egyes r ekon strukciók finanszírozására. A belföldi hitelpolitika múlt évi eredményeiről Tímár Mátyás elmondotta: a beruházási hitel- folyósítás négymilliárd forinttal haladta meg a tervezettet. A hi­telek fele a fizetési mérleget ja­vító, a termelési költségeket csök­kentő fejlesztéseket szolgálta. Tervszerű a világbanki hitelek felhasználása a gabonaprogram­ban, de elmaradás tapasztalható az energiaracionalizálási és az ipari szerkezetátalakítási prog­ramok megvalósításában. A hitelpolitika céljai, feladatai alapvetően 1986-ban sem változ­nak. Beruházási hitelezésre az idén 21,8 milliárd forint áll ren­delkezésre. Ebből 14,6 milliárd forint jut az exportfejlesztés, il­letve költségmegtakarító beru­házások megvalósítására. Ezek­nek az összegeknek jelentős ré­szét már lekötötték. Az MNB még szabad hitelforrásainak dön­tő részét pályázat útján, a válla­latokat versenyeztetve kívánja kihelyezni. A pályázat elnyerői állami preferenciákban is része­sülhetnek, amelyek mérséklik fejlesztési terheiket. Előnyt él­veznek a termelési struktúra át­alakítását szolgáló, a versenyké­pes árualapot előállító gyors megtérülésű fejlesztések. Tímár Mátyás elmondotta, hogy 1986-ban tovább folytatódik a kétszintű bankrendszer, az erős, korszerű módszerekkel irányító jegybankitól külön álló üzleti ala­pon működő kereskedelmi ban­kok létrehozásának előkészítése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom