Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-05 / 54. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1986. március 5 AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSÁRÓL JELENTJÜK (Folytatás az 1. oldalról.) gépgyártási minisztert és ti Me- zőgazdaságtudományi Akadémiát, szorgalmazta a kádercserét a kolhozok és a szovhozok között. Minőségileg kell átalakítani a társadalmat — hangoztatta kedd déle. tti felszólalásában a Kazalt Közti "sa.ság miniszterelnöke, Nursz^linn Nazarbajev, aki a csimkeiiti és alma-atai városi pártbizottságok első titkárainak leváltása kapcsán kritizálta a köztársaságban érvényesülő káderpolitikát. Kazahsztánban a vezetés stabilitását egyesek úgy értelmezték, hogy végtelenségig maradjanak magasabb beosztásúak a vezető posztokon, hibáikat, mulasztásaikat nézzék el nekik. Nazarbajev a köztársaság kormánya nevében önkritikát gyakorolt és megígérte a múlt tanulságainak elemzését. Egy szibériai vegyipari építési főnökség vezetője, Pjotr Pro- nyagin panaszolta el ezután, hogy a tomszki területeken nem ritka az építési dokumentáció késése, az építőanyag-ellátás akadozása, az építőanyag-ipari gépek hiánya, sőt, olykor maguk az építőipari dolgozók is évekig várnak lakásra. „Csizmadia csizma nélkül, építőmunkás lakás nélkül" — így jellemezte a helyzetet, amely sürgős orvoslásra vár. A Szovjetunió „vezető valutatermelő műhelyének" nevezte Jakutföldet a következő felszólaló. Jurij Prokopjev, a területi párt- bizottság első titkára. Szólt az arany-, gyémánt- és ólombányászatról, különösen az utóbbi fejlesztését sürgetve, amivel függetleníteni lehetne a Szovjetuniót az ólombehozataltól. Az első titkár elmondta, hogy tetszik az embereknek a területi pártbizottság munkájának nagyobb nyitottsága, de kívánatos volna lélektani változást elérni a munkáskollektívákban is. Nyugat-Szibéria gabonatermelése 10 év óta nem emelkedett — rótta fel Filip Popov, az al- táji határterületi pártbizottság első titkára, aki az intenzív technológia meghonosítását követelte az elégtelen mezőgazdasági teljesítmények megszüntetésére. A kedd délelőtti ülés utolsó felszólalója az ország tudományos életének egyik ismert veteránja, Borisz Paton akadémikus volt. Az Ukrán Tudományos Akadémia elnöke elmondta, hogy az akadémia tudományos munkássága az elmúlt 5 évben há- rommilliárd rubelt „gyümölcsözött". A délutáni ülésen a felszólalók sorát Mahomed Juszupov, a dagesztáni területi pártbizottság első titkára nyitotta meg. Fokozottabb ellenőrzést sürgetett a nem munkából eredő jövedelmek fölött. Állást foglalt amellett, hogy internacionalista szellemben neveljék az ifjúságot. A Bajkál-Amur vasútvonal építéséről és mai problémákról beszélt a kongresszuson egy fiatal építömunkásnő, Galina Kosz- tyenko. A keddi szovjet felszólalók sorát Alekszej Szozinov, a tudományos akadémia általános genetikai intézetének igazgatója zárta. GÁSPÁR SÁNDOR FELSZÓLALÁSA A szakszervezetek a társadalmi haladásért küzdenek FÉLMILLIÓ KORONA JUTALOM A NYOMRAVEZETŐNEK A stockholmi rendőrfőnök türelmet kér Öröm és megtiszteltetés _ számú nikira, hogy a Szakszervezeti Világszövetség képviseletében részt vehetünk a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusán. A meghívás is kifejezi, hogy Lenin pártja, a szovjet kommunisták megkülönböztetett figyelmet szentelnek és megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak a szakszervezeti mozgalomnak. Az SZKP kongresszusa erőt és biztatást ad a munkásmozgalomnak, a szakszervezeteknek napjainkban is, amikor a tőkés világ gazdasági válsága tovább mélyül, annak minden következménye a dolgozók élet- és munkakörülményeit nehezíti. A munkásosztály, a szakszervezetek visszautasítják a burzsoá közgazdászoknak azt az elképzelését, a tőkés országok kormányainak azt a törekvését, hogy a gazdasági folyamatoknak szabad utat engedve a válság leküzdésének terheit a dolgozókra hárítsák. Az ez év szeptemberében megtartandó XI. szakszervezeti világkongresszus feladata, hogy a jelenlegi konkrét helyzetből kiindulva fogalmazza meg a szak- szervezetek teendőit, adjon olyan útmutatást és ajánlásokat, amelyekre támaszkodva a szakszervezetek eredményesen szembeszállhatnak a tőke támadásával a dolgozók jogainak, érdekeinek védelmében. Korunk nemzetközi szakszervezeti mozgalmának egyik sajátossága a sokrétűség, ami történelmi tény. A Szakszervezeti Világszövetség a jövőben is az ösz- szefogás útját szándékozik járni, és kész kezét nyújtani mindazoknak, akik hajlandók az együttműködésre. Új helyzetben találják magukat a munkáshatalom körülményei közepette, a szocializmust építő országokban működő szak- szervezetek is. A társadalmi haladás, a demokratizmus bővülése, a gazdasági élet irányításának továbbfejlesztése bővíti a szakszervezetek tevékenységi körét, növeli felelősségüket. Mindez a szakszervezeteket bátor útkeresésre ösztönzi. Ez tükröződik az SZKP XXVII. kongresszusának munkájában is. A szakszervezeteknek a szocialista társadalomban saját rendeltetésük, sajátos szerepük és hivatásuk van. Teljes felelősséggel részt vesznek a munkáshatalom politikájának kialakításában és annak végrehajfásában. Eközben nem feledkeznek meg arról, hogy — mint az a kongresszus is megfogalmazást nyert —, hogy a szakszervezetek számára „a dolgozók érdekei mindig az első helyen kell hogy szerepeljenek. Valójában ez az alapvető értelme tevékenységüknek.'’ Befejezésül engedjék meg, hogy elismerésünket és hálánkat fejezzük ki a szovjet szakszervezeteknek az SZVSZ-ben végzett tevékenységükért. Biztosak va- • gyünk abban, hogy e tevékenység az elkövetkezendő években még jobban kiteljesedik és a szovjet szakszervezetek — mint mindig — a jövőben is példát mutatnak önfeláldozásból és szolidaritásból. STOCKHOLM Kis híján elfogták Olof Palme gépkocsin menekülő gyilkosát — közölte keddi sajtóértekezletén a stockholmi rendőrfőnök. A svéd hatóságok félmillió korona jutalmat ígérnek a nyomravezetőnek., Hans Holmer rendőrfőnök kedd délután tartotta meg nagy érdeklődéssel várt sajtóértekezletét. A keddi sajtóértekezleten Holmer felügyelő közölte: a gyilkosság után néhány perccel egy taxisofőr arról tájékoztatta az egyik rendőrségi járőrkocsit, hogy — pár száz méterre a tett helyszínétől — éppen akkor látott egy futó férfit, aki bevágta -magát egy sze. mélygépkocsi utasülésére, s pz autó villámgyorsan elviharzott. A rendőrjárőr kis híján el is fogta a feltételezett tettest — valamint a volánnál ülő bűntársát. A taxis állítólag megjegyezte a kocsi rendszámának legalább egy részét, de a rendőrség egyelőre semmi közelebbit nem hajlandó elárulni a rejtélyes autóról. Az1 elkövetés módjából egyértelműen kitűnik, hogy hivatásos gyilkossal állunk szemben — mondta Holmer, és hozzátette: a rendőrség 500 ezer svéd koronát (több minit 70 ezer dollár) ajánl fel a nyomravezetőnek. Holrner egyúttal azt is kérte, hogy a tájékoztatási eszközök „vegyék le a reflektorfényt” a nyomozó hatóságokról, a nyugodt munka érdekében. Eddig négyezer tippet kaptunk, hatszáz személyt hallgattunk ki — mondta a rendőrfőnök. NAPI KOMMENTÁR Az nlsteri Traktorokkal elzárt utak, eltorlaszolt kereszteződések, lángoló gépkocsik, utcai megmozdulások, álarcos felvonulók. Meglehetősen. ijesztő állapotok uralkodtak a hét elején Észak-lror- szágban, ahol az unionista pártok vezetői egynapos „figyelmeztető sztrájkot" hirdettek. A baljóslatú akciók szervezőinek célja az volt, hogy — úgyszólván — kifejezzék a tartomány lakosságának „egységes tiltakozását" a brit és az ír kormány által tavaly novemberben megkötött egyezmény ellen, amely — ha korlátozott mértékben is — bfGONDOL ATÉBRESZTÖ, HASZNOSÍTHATÓ FELVETÉSEK Hazai vélemények a kongresszusról Változatlanul élénk érdeklődés kíséri hazánkban a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának munkáját. A szovjet kommunisták tanácskozásán számos, nemcsak a baráti országban, hanem Magyarországon is hasznosítható, gondolat- ébresztő felvetés fogalmazódott meg az eddigi vitában. Ez alkalommal közéletünk három képviselője fejtette ki a kongresszusról alkotott véleményét az MTI munkatársainak. Lukács József akadémikus, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója: — Az eddigi vitában elhangzottak alapján fontosnak tartom, hogy a változtatás igényét az SZKP XXVII. kongresszusa nemcsak elvileg fogalmazza meg, hanem harcba száll a restségnek és a konzervativizmusnak az egyes gazdálkodó egységekben, intézményekben és vezető testületekben tapasztalható megnyilvánulási formáival is. A vita lényegi jellemzője továbbá az is, hogy a bíráló célzatú megjegyzések konkrét személyekre, helyzetekre vonatkoznak. Megragadta a figyelmemet, hogy a gazdasági problémáknak a politikai-ideológiai ikérdé- sekkel való összefüggése hangsúlyozottan került előtérbe. Ezt mondhatjuk úgy is: először a tudatkifejlődésnek kell eljutnia oda, hogy az egyes emberek felismerjék a változtatás szükségességét, s ezután kerülhet sor a gazdasági életben tervezett változtatások megvalósítására. Jelentős gondolatnak tartom, hogy a szocialista demokrácia fejlesztését alapvető feltételeként fogalmazta meg a kongresszus. Lényeges mozzanata a vitának, hogy a központi tervezés, valamint az áru- és pénzviszonyok összefüggéseivel többen is foglalkoztak. A marxizmus—leninízmus különböző tudományelemeinek összekapcsolásához a kongresz- szus jó lehetőséget adott. Nógrádi Róbert, a pécsi Nemzeti Színház igazgatója, a moszkvai Szovremennyik Színház vendégeként, a pártkongresszus előtti napokban a szovjet fővárosban tartózkodott, s így emberközelből érzékelte a lakosság — mindenekelőtt a moszkvai színházi vezetők, rendezők és színészek — nagy érdeklődését és várakozását az SZKP XXVII. kongresz- szusa iránt. Mint az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondta, szinte kitapinthatóan a levegőben volt az újra való törekvés, amelynek a főtitkári beszámoló és az egész kongresszus hangot adott. A vezetés és a közvélemény egysége kitűnően érzékelhető a szovjet fővárosban látható új színdarabokból Is: valamennyiből a kritikai szellem és a megújulás vágva árad. Közéjük tartozik a Szov- remennvik Színházban játszott Petrusevszkaja-da- rab. a „Columbina lakása”, vagy Gelman alkotása, a „Visszajelzés”. — Különösen nagy hatást tett rám a Lenini Komszomol Színházban bemutatott „A lelkiismeret diktatúrája” című dráma, amelyet Mihail Satrov írt és Mark Zaharov rendezett. S feltétlenül meg kiéli említenem a vihart kavart „Ezüstlakodalom” című művet, amelyet a Művész Színiházban játszanak telt házak előtt. j — Ezekben a szovjet drámákban ugyanazt a határozott törekvést éreztem, amely a kongresszusi anyagok tanulmányozása során tárult elém. Közéjük sorolom az őszinte helyzetfeltárás szándékát, tényét, s ennek nyomán bizonyos negatív társadalmi jelenségek nevén nevezését, nyílt bírálatát, továbbá a változtatás igényét. Az én véleményem szerint a kongresszusnak éppen ez a főmondanivalója. Rendkívüli élmény volt számomra a szovjet közönség reagálása, az előadások alatti magatartása. Forró hangulatú nézőtéren ültem, a közönség teljesen együtt élt a darabbal. A néző — a szovjet ember — érti és átérzi a dráma mondanivalóját, tehát minden bizonnyal ugyanúgy érti és átérzi ezeket a gondolatokat akkor is, amikor a politika nyelvén fejezik ki a kongresszus előadói és dokumentumai. Becskei Jenő, a Csepel Autógyár Táncsics Mihály szocialista brigádjának vezetője: — Fokozott várakozás előzte meg a kongresszust az üzem dolgozóinak körében is. A párt legfelső plénuma munkáját nagy érdeklődéssel figyeltük. Rokonszenves volt a felszólalások, beszámolók őszinte kritikus hangvétele. Vállalatunk profiljából adódóan főleg azokra a kérdésekre fordítottunk fokozott figyelmet, amelyek az ország életének műszaki-tudományos fejlődését irányozzák elő. A hozzászólásokból kiderült, hogy a jövőben a szabadalmak, újítások az íróasztaloktól az eddiginél rövidebb időn belül kerülnek az iparba. Igyekeznek gördülékenyebbé, rugalmasabbá tenni az ügyintézést. A kemény bírálatokból úgy tűnt számunkra, hogy a minőség javításának programja, a munkafegyelem erősítése nem pusztán kimondott szó marad, hanem szigorú ellenőrzéseket végeznek annak érdekében, hogy termékeik megfeleljenek a nemzetközi piac követelményeinek. Jónéhány kérdésben — mint például a vállalati önállóság fokozása, a demokratizmus kiszélesítése — saját törekvéseinket is igazolni látjuk, hiszen ezeken a területeken már nálunk is történtek előrelépések. Az egész világ feszülten figyeli a különböző szintű haderőcsökkentési tárgyalásokat, a feszültség megoldását várva tőlük. A kongresszusi hozzászólásokból világosan kitűnt számunkra, hogy a Szovjetunió mindent megtesz a teljes leszerelés, a világ békéjének elérése érdekében. zonyos beleszólási jogot biztosit Dublinnak az észak-ír ügyekbe. S épp ez az, amiről a Nagy- Britanniához fűződő államjogi kötelék bármilyen lazításától mereven elzárkózó unionista vezetők hallani sem akarnak. Számukra a legkisebb engedmény is fenyegető távlatot nyit, s felidézi a hat északi grófság Írországhoz való csatolásának rémképét — amelyet szerintük meg kell akadályozni, bármi áron, bármilyen eszközzel. A mostani sztrájknap „iskolai piknik volt csupán" — jelentette ki Paisley tiszteletes, a legnagyobb unionista párt feje, hozzátéve, hogy a tartomány „egyik parttól a másikig lángokban áll majd", ha London nem hajlandó visszakozni. Nem csoda hát, hogy a brit sajtó komor hangon értékeli a legújabb fejleményeket, s rámutat, hogy az Ulsterben állomásozó angol csapatok megerősítése önmagában aligha jelenthet gyógyírt az ismét kiéleződő helyzetben. A tekintélyes Sunday Times a következő borúlátó címet adta a feszültség elharapódzásáról beszámoló cikkének: „Ulster újra a szakadék felé tart". Nos, a történtek. egyelőre valóban a pesz- szimistákat igazolják. A sztrájkokkal és felvonulásokkal induló akciónap végső mérlege elég riasztó. London a jelek szerint hajthatatlan. Dublin ugyancsak ragaszkodik jogaihoz, a katolikus kisebbség ellenreakcióitól lehet tartani, az unionisták pedig már a következő, ezútal határidő nélküli általános sztrájkról beszélnek, amivel teljesen meg akarják bénítani a tartományt. Ügy tűnik, egyáltalán nem túlzás a szakadék vagy a zsákutca sűrű emlegetése, hisz kibontakozás helyett az erőszak burjánzása fenyeget a válság sújtotta Észak- Irországban. Egyiptomi fejlemények A kormány irányvonalát tükröző kairói Al-Ahram kedden interjút közölt az új belügyminiszterrel, Zaki Badr vezérőrnagy- gyal. Badr szerint elképzelhető az, hogy a gizai piramisoknál egy hete kirobbant rendőrzendülést beszivárgó politikai elemek szították. Erre — mint mondotta — az vall, hogy szerte Kairóban szinte egyidejűleg lázadt fel ennek a sorozott állománynak több körlete, s hogy a lázongás vidéki városok rendőrtáboraira is átcsapott. Kairóban a helyzet nyugodt. A kijárási tilalom időszakát csökkentették. Reggel hat és este nyolc között szabad az utcára menni. A tilalom előreláthatóan péntekig marad fenn. „A VALÓSÁGFELTÁRÁS LEHETŐSÉGÉT ADJA'’ Szociofotók Kiskunfélegyházán A Magyar Néphadsereg kiskunfélegyházi helyőrségi művelődési otthonában tegnaptól egész március végéig Kovács László bajai fotóművész alkotásait láthatják: szűkebb műfajuk szerint szociofotókat. A kiállítást tegnap kora este Hodossi Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára nyitottá meg, hangsúlyozva, hogy „elsősorban a valóságábrázolásban nőnek túl a fotóművészet lehetőségei a képzőművészet más ágain. A fotó az — folytatta Hodossi Sándor —, amely eszköztárával, módszereivel, technikai kellékeivel a valóságfeltárás egyik legpontosabb és leghatásosabb lehetőségét biztosítja”. A kiállító művész a -bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola docense (nem mellesleg: festőművész, Xantus Gyula tanítványa), évek óta az — országos hírű — nagybaracskai szociofotós alkotótelep résztvevője. A tárlatmegnyitón Hodossi Sándor így értékelte Kovács László alkotásait: „elsősorban az ember, valamint az ember és környezete ábrázolására törekszik. Fotói egyrészt művészi portrék, és képben megfogalmazott szociológiai tanulmányok. Mondanivalóját erősíti, jól húzza alá az alkalmazott fotótechnikai művészeti bravúr, a mesterségbeli tudás és biztonság, amely elsősorban a fény és árnyék kölcsönös kontrasztjának ábrázolásában jut kifejezésre". (Ballai) Élelmiszer-gazdasági export Képviselők tanácskozása a Parlamentben Élelmiszer-gazdasági exportunk piaci problémái, különös tekintettel a húsexportra — ezzel a címmel tűzték napirendre a mező- gazdasági és élelmezésügyi, illetőleg a külkereskedelmi .miniszter közös jelentését az országgyűlés terv- és költségvetési, valamint mezőgazdasági bizottságának a Parlamentben tegnaip tartott együttes ülésén. Több órás elemző vita után a képviselők elfogadták a beszámoló munkaanyagot, amelyhez megelőzően/, szóbeli kiegészítést fűzött Dunai Imre külkereskedelmi és Papócsi László MÉM-miniszt er helyettes. A kiegészítés lényeges gondolata volt, hogy a külgazdasági céljaink megvalósításában kulcsszerepet játszó agrárágazat kivi. telében meghatározó tételek az élő állatok és a húsipari termékék. Az ágazat tavalyi exportter- vét a rubeleiszámcúású piacon alapjában véve teljesítették, az úgynevezett tőkés kivitel azonban — részben árualaphiány, részben a számunkra kedvezőtlen, csere- arányromlás miatt — elmaradt a tervezettől. A VII. ötéves terv időszakában a szocialista piacon a kivitel várhatóan mintegy 25 százalékos fokozásával együtt előtérbe kerülnek a minőségi követelmények, így különösen a szállítások megbízható ütemezése, a tetszetős csomagolás, a választék bővítése. A nyugati piacon — amely jelenleg igencsak kínálati jellegű — helytállásra csak akkor lehet számítanunk, ha mindinkább növeljük termékeink _ feldolgozottsági fokát. A húsipari szakágazat értékesítési lehetőségeinek meghatározó elemeként került szóba a szovjet piac, ahova 1990-ig meghosz- szabbított egyezmény keretében történik vágómarha- és marha- hússzállítás. A fejlett tőkés országokba leginkább darabolt, kitűnő minőségű marhahúst, a Közös Piac tagországaiba kis súlyú állatokat tudunk jó áron eladni, a fej. lődő — elsősorban közel-keleti — országokba a magas fuvarköltségek miatt c"!ak mérsékeltebb haszonnal szállíthatunk. Minden piacra érvényes, hogy verseny- képességünk fokozása érdekében a hústípusú szarvasmarha-termelés fejlesztése, a húsminőség javítása a VII. ötéves tervben Is az egyik kiemelt tenyésztés politikai cél. Az állattenyésztés több ágazatéiban visszaesett tenyésztési kedvről, az érdekeltség helyenkénti hiányáról csakúgy szó esett a vitában, mint a nagyüzemek és a kistermelők állami, támogatási rendszerének jabbításáról, vagy arról, hogy adóztatási eszközökkel is lehet, és kell javítani a termelés feltételeit. A képviselők közül kifejtette gondolatait többek között Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m.) Hitelek exportnöveléshez, költségcsökkentéshez A Magyar Nemzeti Bank idei feladatai Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondotta, hogy 1985-ben a népgazdaság teljesítménye elmaradt a külgazdasági követelményektől, a konvertibilis viszonylatban nem sikerült elérni a kitűzött célokat. Az áruforgalom aktívuma jelentősen elmaradt a tervezettől. A Magyar Nemzeti Bank a múlt esztendőben is pontosan eleget tett valamennyi fizetési kötelezettségének. Az ország likviditási helyzete kedvezően alakult, sikerült egyes, korábban felvett nehezebb feltételű hiteleket kedvezőbb lejáratú és kamatozású hitelekkel felváltani. Az 1985-ben kötött megállapodás alapján a Világbank összesen 228 millió dollár hosszú lejáratú fejlesztési kölcsönt nyújt Magyar- országnak az állattenyésztés, a vegyipar és a közlekedés fejlesztésére. Hazánk tagja lett a Világbank-csoport keretében működő két szervezetnek, a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak (IFC), valamint a Nemzetközi Fejlesztési Társulásnak (IDA). A rubelelszámolású árucserében elért külkereskedelmi aktívum tavaly meghaladta a tervezettet. Így a számítottnál nagyobb .mértékben sikerült csökkenteni az adósságot. A KGST- országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom évközi finanszírozására az MNB átmeneti hiteleket .vett fel a moszkvai Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banktól. Hosszú lejáratú hitel megállapodást kötött a Nemzetközi Beruházási Bankkal egyes r ekon strukciók finanszírozására. A belföldi hitelpolitika múlt évi eredményeiről Tímár Mátyás elmondotta: a beruházási hitel- folyósítás négymilliárd forinttal haladta meg a tervezettet. A hitelek fele a fizetési mérleget javító, a termelési költségeket csökkentő fejlesztéseket szolgálta. Tervszerű a világbanki hitelek felhasználása a gabonaprogramban, de elmaradás tapasztalható az energiaracionalizálási és az ipari szerkezetátalakítási programok megvalósításában. A hitelpolitika céljai, feladatai alapvetően 1986-ban sem változnak. Beruházási hitelezésre az idén 21,8 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 14,6 milliárd forint jut az exportfejlesztés, illetve költségmegtakarító beruházások megvalósítására. Ezeknek az összegeknek jelentős részét már lekötötték. Az MNB még szabad hitelforrásainak döntő részét pályázat útján, a vállalatokat versenyeztetve kívánja kihelyezni. A pályázat elnyerői állami preferenciákban is részesülhetnek, amelyek mérséklik fejlesztési terheiket. Előnyt élveznek a termelési struktúra átalakítását szolgáló, a versenyképes árualapot előállító gyors megtérülésű fejlesztések. Tímár Mátyás elmondotta, hogy 1986-ban tovább folytatódik a kétszintű bankrendszer, az erős, korszerű módszerekkel irányító jegybankitól külön álló üzleti alapon működő kereskedelmi bankok létrehozásának előkészítése.
