Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
Előrejelzés az ország területére ma estis: Nyugaton, északnyugaton Is megnövekszik a felhőzet. Átmenetileg országszerte borult, párás Idő, sokfelé eső, néhol hő várható. Időnként kisüt a nap, kevesebb helyen várható csapadék. A déli szél napközben Időnként megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 4 és I fok között alakul. világ Proletárjai, egyesüljetek! PETŐFI NÉPE AI MSZMP BACS-KISKIIN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 68. szám Ára: 1,80 Ft 1986. március 21. péntek IDŐJÁRÁS Tizenkilenc „A magyar proletárforra- dalom még a vakot is látóvá teszi." Lenintől származnak a sokszor idézett szavak — az orosz proletárforradalom vezére a magyar proletárforradalom vezetőihez küldött üzenetében írta e mondatot. Egy világforradalomban gondolkodó teoretikus és gyakorlati politikus szavai ezek, amelyekkel az ugyancsak világforradalmi távlatokban cselekvő kis forradalmi párt világforradalmi jelentőségű lépéséj üdvözölte: a Kommunisták Magyarországi Pártját a hatalom megragadása után. Hogy mivel tette látóvá a vakot a magyar munkásosztály? Elsőképpen azzal, hogy az egész világ előtt bebizonyította: a munkásság győztes forradalma korántsem orosz sajátosság, hanem a kor, a proletárforradalmak korának sajátossága — az imperializmus végképp megszakadt, s megkezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba való világméretű átmenet kora. A Tanácsköztársaság köny- nyen „látóvá" is tehette a vakot. A történelemben ugyanis soha nem volt annyira egyértelmű a forradalom és az ellenforradalom nemzetközisége, mint az oroszországi október után. Erőt és felelősséget adott a forradalmároknak az a körülmény, amit Kun Béla, a Budapesti Munkás- és Katona Tanács 1919. április 19-i ülésén megfogalmazott: „Két világáramlatnak harca csap össze a Magyarországi Tanács- köztársaság fölött: az imperialista kapitalizmus és a bolsevista szocializmus... Ez a nemzetközi osztályharc kérdése ... Amikor mi megalapítottuk a proletárdiktatúrát Magyarországon, nem arra alapítottuk számításainkat, hogy mi képesek leszünk majd katonai erővel, rendszeres háborúval megbirkózni az antant csapataival. Nem hittük azt, hogy azzal a hat divízióval, amelyet a fegyverszüneti szerződés a Tanácsköztársaság számára engedélyezett, meg tudjuk állítani azt az offenzívat, amely minden oldalról fenyeget bennünket. Hangsúlyoztuk és hangsúlyozzuk, hogy mi a Magyarországi Tanácsköztársaság sorsát a nemzetközi proletárforradalomra alapítottuk”. Folytathatjuk a lenini mondat értelmezését a'Tanácsköz- társaság alkotását illetően is. Kádár János szavait idézve a Magyar Tanácsköztársaság 133 napos fennállása azért is népünk történelmének kiemelkedő szakasza, mert „létrejötte azt jelentette, hogy hazánkban először került minden hatalom a dolgozó nép kezébé.” A munkáshatalom súlyos örökséget vett át a megbukott tőkés-földbirtokos rendszertől, amely rendkívül kimerült országot hagyott maga után. Rendkívüli erőfeszítéseket tett is a termelés és az elosztás megszervezésére, a tanácsrendszer gyors kiépülése és működése, a pénzintézetek, az ipari és a kereskedelmi vállalatok államosítása, s a népgazdaság megszervezése, a szűkös lehetőségek közepette is a dolgozók ellátásának bizonyos javítása, jelentős szociálpolitikai intézkedések kezdeményezése és bevezetése, a munka- és életkörülmények emberibbé válása mind-mind mutatta, hogy a dolgozók új világa épül. A proletárhaza védelmében létrejött a magyar Vörös Hadsereg. A forradalmi honvédelemnek alapja mindenekelőtt a munkásság elszántsága, továbbá mindazok segítsége, akik tisztelettel tekintettek az antanttal dacoló tanácshatalomra, és készek voltak támogatni az ország védelmét. Az antant katonai túlereje megdöntötte a Duna völgye első proletár hatalmát. A proletárhatalom emléke azonban tovább élt a munkásság és a földműves szegénység tudatában, éltetve a reményt, hogy ismét fölvirrad a győzelmes forradalom napja. P. G. A KISZ KB VÖRÖS VÁNDORZÁSZLAJA Kitüntetés a Kismotor- és Gépgyár bajai fiataljainak • Az aranykoszorús Kiváló Ifjúsági Brigád vezetője, Párducz Lajos századmilliméter pontossággal dolgozik. Ünnepi ifjúsági nagygyűlés keretiében vette ót .tegnap a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárának Lőwy Sándortól elnevezett KISZ- szervezete a KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlaját. A magas kitüntetést —, amelyet immár másodszor érdemelt ki az üzem ifjúsága — Szállási Béla, a KISZ megyei bizottságának titkára adita át Mezőfi Józsefnek, a KISZ-szervezet titkárának. A vándorzászlót főként a szocialista brigádmozgalomban végzett jó munkával érdemelték ki. Védnökséget vállaltak az exportra készülő termékek felett, aminek példásan eleget tettek. i G. Z. ELFOGADTÁK AZ ILLETÉKEKRŐL ÉS A SAJTÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön, 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az ország- gyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tavaszi ülésszakot. Az időközi választásról szóló jelentést Pesta László jegyző ismertette. A február 22-i időközi választáson Zala megye 5. számú országgyűlési képviselői választókerületében megválasztott dr. Czoma László képviselőt az országgyűlés igazoltnak jelentette ki. Az országos választási listán — elhalálozás folytán — megüresedett két képviselői hely betöltésére az országgyűlés Boldizsár Ivánt — két tartózkodással — és dr. Schöner Alfrédot — egy tartózkodással — képviselővé választotta. Az országgyűlés Kárpáti Ferenc képviselőt — miniszterré történt megválasztására tekintettel — a külügyi bizottságban viselt tagsága alól felmentette; majd dr. Búzás József né képviselőt a kereskedelmi bizottság, Boldizsár Iván, Duschek Lajosmé és dr. Schöner Alfréd képHETÉNYI ISTVÁN ELŐTERJESZTÉSE Méltányos közteherviselés Hetényi István előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a kormány megbízásából olyan törvényjavaslat elfogadását kéri, amely minden magyar állampolgárt közvetlenül érint. A törvényt a kormány azért kezdeményezte, mert az 1966-ban hozott jogszabály most már végleg elavult. Az akkor meghatározott mértékek mára az ár- és jövedelmi viszonyúk lényeges átala- kulásla miatt részben túl alacsonnyá, részben túl magassá váltak. De ami ennél is fontosabb: társadalmi, gazdasági fejlődésünket más rendező elvek alakítják, ma másként vélekedünk például az ésszerű személyi vagyon mértékéről, a tulajdon köréről, mint húsz évvel ezelőtt. Sok vonatkozásban változott lakáspolitikánk is, és ezt az illetékszabályoknak is tükrözniük kell. iA pénzügypolitikai koncepció egyik sarkalatos pontja a méltányos közteherviselés elvének következetesebb érvényrejutta- tása. — folytatta a miniszter. Az illetékek egyik része nem más, mint meghatárözott vagyontárgyak után — a megszerzéskor fizetendő — egyszeri vagyonjellegű adó. Méltányos és igazságos ugyanis, hogy mindenki anyagi lehetőségei függvényében járuljon hozzá a közterhek arányos viseléséhez. Az illeték másik fajtája az eljárási illeték, amely hozzájárulás a bíróságok, államigazgatási szervek eljárásának költségeihez, de az esetek többségében semmiképpen sem jeleníti az eljárás költségeinek teljes megfizetését. E két, immár évszázados múltra visszatekintő illetéknem fenntartását — megfelelő belső változásokkal — továbbra is indokoltnak tartjuk. A rendelkezések egyszerűsítésének szándéka viszont arra vezetett, hogy az eddig ugyancsak hagyományos harmadik illetéknemet, az okirati illetéket megszüntessük, illetve egy részét beolvasszuk a megmaradó illetékekbe. A józan mértékű illetékek lehetővé teszik, hogy a mentességek, kedvezmények rendszere is ésszerű körre szoruljon vissza. A miniszter a továbbiakban az egyes ililetéknemek főbb vonásaira és összefüggéseire hívta fed a figyelmet. — A vagyoni javak újraelosztásához — például az örökléshez, az ajándékozáshoz, az adásvételhez kapcsolódó illetékek a társadalom értékítéletét hivatottak kifejezni az egyes vagyontárgyaktól, azok megszerzésének módjáról. Ellentmondó szempontok összhangja Hogyan ítéljük meg azt a va- gyonfelihailmozódást, amely az öröklés útján végbement? Az örökség erőteljes adóztatása esetén nem veszélyeztetnénk-e azt az ösztönző erőt, mely ma a családok jelentős részénél érvényesül az utódókról való gondoskodás sarán? Másfelől a nagyértékű örökségek mennyiben állnak összhangban a társadalmi esélyegyenlőségről vallott nézeteinkkel? Több, egymásnak részben ellentmondó szempont összhangját kellett megteremteni. Mindezek figyelembevételével az ingyenes vagyonszerzés esetében a fizetendő illeték továbbra is az örökhagyó, az ajándékozó és a vagyonszerző közötti rokoni kapcsolat jellegétől és a vagyon értékétől függ. Ez azt jelenti, hogy igen csekély az 11- letékteher a közvetlen hozzátartozók közötti kisebb értékű vagyonmozgás esetén, de lényegesen napmbb a távdlabbi rokonok között, illetve sávosan progresszív a vagyoni érték növekedése esetén. Az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel az öröklési és ajándékozási illetékek a javaslat szerint általában 20—40 százalékkal alacsonyabbak lesznek, mint a * ma hatályban lévők. Az általános szabályokat néhány indokolt mentesség, illetve kedvezmény egészíti ki: például a 100 000 forint alatti ingó örökség, a takarékbetét, illetve a kötvény öröklése illetékmentes. Miai és előre látható gazdasá- - gi viszonyaink közepette a leginkább elterjedt és figyelmet érdemlő vagyontárgy a lakás. A lakáspolitikai célokkal való összhang megkívánja —, és ennek az igénynek a javaslat következetesen eleget tesz —, hogy a lakás megszerzésének általában igen jelentős terhét az illeték érzékelhetően ne fokozza. A lakásvásárlás esetén fizetendő illeték például — amely néhány éve még 17 százalék volt és ma 5 százalék — a javaslat szerint csak 2 százalék lesz. A lakásépítést szolgáló telekszerzés illetékmentes lesz, ha a lakás valóban megépül. Lakás öröklése, ajándékozása1 esetén pedig az egyébként járó illeték felét kell csak fizetni. A vázolt elvek érvényesítése bizonyos esetekben megkívánja az illeték emelését is. Így például növekszik a nem lakáshoz kapcsolódó használati jogok alapításának illetéke és a 20 év óta változatlan összegű gépjármű- átruházási illeték. Egyszerűsített eljárás Tökéletesítjük az fllétékeljá- rást is. A forgalmi értékek megállapítását a jövőben kizárólag az illetékhivatalok látják el. Az illetékek második nagy csoportja: az eljárási illeték. Ez azon alapszik, hogy aki az állami szervekét „dolgoztatja”, az vállaljon részt ennek költségeiből. Ez azonban nem lehet olyan mértékű, hogy az állampolgárt jogainak érvényesítésében az illeték gátolja. Az egyes konkrét államigazgatási eljárások költségei nem, vagy csak nagy nehézségek árán lennének megállapíthatók. Ezért széles körben átalányjellegű eljárási illetéket indokolt meghatározni. Ennek célszerű mértéke 100 forint, s ez egyszerre helyettesítheti az eddig külön-külön lerovott bead- Ványi és kiad vány i illetéket. Egyes eljárások illetéke részben bonyolultabb voltuk miatt, részben mert nagyobb vagyoni értékkel kapcsolatosak —, az általánosnál, magasabb lesz. Illetékmentességet biztosít a javaslat az alapvető állampolgári jogok érvényesítésével, illetve a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárásokban.. A mindennapi életben gyakran találkozunk különböző hatósági díjakkal. Lényegüket tekintve ezek is illetékek: például a személyi igazolvány vagy a munkakönyv kiállításának díja. Ezeket az illetékes szervek jogszabályai határozzák meg. Újraszabályozásira — a díjak sokfélesége miatt — most nem vállalkoztunk, a ma létező díjakat a törvényjavaslat nem érinti. A bírósági eljárási illetékek rendszerében a szabályozás egyszerűsítésén és az elavult mértékek átfogó korrekcióján, léhe- tőség szerinti egységesítésén túl, további lényeges változást neim javasolunk. A törvényjavaslat megítélésénél fontos szempont, hogy az hogyan érinti a költségvetési bevételekét. A számítások azt mutatják, hogy az új szabályok hatására az állam illetékbevétele tízmilliárd forintot megközelítően alakul majd. Ebből körülbelül 4 milliárdot a lakosság, ihatmilliárdot pedig a gazdálkodó szervezetek fizetnek. A teljes összeg körülbelül egyharmada tanácsi bevétel, kétharmadával rendelkezik a központi költségvetés. Azt javasoljuk, hogy az új törvény 1986. július 1-jén lépjen hatályba. Végezetül a miniszter kérte az országgyűlést, hogy az illetékről szóló törvényjavaslatot, a beterjesztett módosításokkal vitassa meg és fogadja el. Módosító indítványok a vitában Dr. Bölcsey György (Budapest, ,63. vk.), az országgyűlés jogi, igazgatáisi és igazságügyi bizottságának titkára, a tönvényjavasviselőt a külügyi bizottság, Weibl Elemér képviselőt a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagjává megválasztotta. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztáirsaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés december 21-én berekeszt,ett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezután az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta az illetékekről szóló törvényjavaslatot, dr. Markója Imre igazságügy-miniszter a sajtóról szóló törvényjavaslatot, továbbá három képviselő interpellációt nyújtott be. • Hetényi István pénzügy- miniszter. A képviselők döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. Az illetékekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A sajtóról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolója az építő- és az építőanyagipar helyzetéről és feladatairól; 4. Interpellációk. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Iáit bizottsági előadója Budapest XXI. kerületi tanácsának elnöke hangsúlyozta: az illetékekről szóló törvénytervezet hűen tükrözi az országgyűlési bizottságok érdemi javaslattevő szerepét. A bizottságok, az igazságosabb teherviselést szem előtt tartva a gyakorlathoz jobban igazodó költ- ségemelési, illetve -csökkentési indítványokkal egyaránt éltek. Elmondta, hogy a házastársi bontóperek tervezett illetékével kapcsolatban olyan érvek is elhangzottak, hogy az összeg nagysága konzerválhatja a rossz, a társadalom számára sem kívánatos családi kapcsolatokat is. Akik az illeték változatlanul hagyását javasolták, azzal érveltek, hogy ezzel is segítsük elő a rossz házasságok felbontását. Ezzel szemben a bizottság véleménye az volt, hogy az illeték nagysága a helyre nem hozható, megromlott házasságok felbomlását nem fogja megakadályozni, de várhatóan visszatartó hatása lesz a meggondolatlan perindításra .— mutatott rá. Élénk vita forrása> volt az eljárási illetékek és az igazgatási szolgáltatások díjainak megállapítása is. A bizottság álláspontja az volt: a törvény szerinti szabályozás életszerűbb lesz, jobban igazodik az értékviszonyokhoz, ugyanakkor sokoldalú mentességre és a méltányosság alkalmazására is módot ad. Bölcsey György végezetül a testület nevében javasolta, hogy a bizottság által beterjesztett módosító indítványokkal a törvényjavaslatot a képviselők fogadják el. Dr. Horváth Jend (Budapest 1, vk.), a budapesti ügyvédi kamara elnöke hangsúlyozta, hogy az illetékekről szóló törvény megfelelően segíti gazdaságpolitikai, társadalompolitikai feladataink megvalósítását. Megkönnyíti például a lakáshoz jutást, s a csökkenő anyagi terhek következtében felgyorsulhat a lakásforgalom is. Dr. Tallósy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa az illetékről szóló törvénytervezethez két kiegészítő javaslatot tett: a lakásingatlan illetékmentes haszonélvezetét rögzítő szabály kibővítését ajánlotta képviselőtársainak azzal, hogy e kedvezmény bizonyos értékhatárig vonatkozzon az üdülőkre, a hétvégi házakra és a zártkerti ingatlanokra is. A módosítás azokat az ingatlanokat érintené, amelyeket kisjövedelmű emberek saját munkájukkal alakítottak ki, műveltek meg, s amelyek így nem a vagyonszerzést szolgálják. A társadalmi igazságosságot javítaná, ha ezeket az ingatlanokat nem terhelné a haszonélvezeti jog uitán járó illeték — hangsúlyozta. Ugyancsak javasolta, hogy a gyermektelen házaspárok esetében a túlélő házastárs illetékfizetés nélkül örökölhesse a közös munkával szerzett lakásingatlant. Ennek szükségességét azzal indokolta, hogy ez a probléma általában kis keresetű, idős nyugdíjasokat érint. A napirendi pontokhoz több felszólaló nem lévén, Hetényi István válaszolt az elhangzottakra. Dr. Tallósy Frigyes javaslataira reagálva kiemelte: a saját és a kormány véleménye szerint nem szükséges ezekkel az indítványokkal módosítani a törvény- javaslat tervezetét. Indoklásként elmondotta: a lakásnak az üdülőtől .való megkülönböztetésére hangsúlyt helyez a törvény, de ezzel nem kisebbíti az állampolgároknak a pihenéshez való jogát. Mindazonáltal helytelen lenne az üdülőtulajdont — még ha csak bizonyos értékhatárig, a javaslattevő szerint 500 ezer forintig — azonosítani a lakástulajdonnal. Az sem kívánatos, hogy a közösen szerzett lakást a túlélő házastárs illeték nélkül örökölhesse, • ugyanis így a gyermeket nem vállaló családok jutnának pótlólagos előnyhöz. He- témyi István kérte az országgyűlést, hogy tekintsen el a képviselő által javasolt módosításoktól. Az országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát öt tartózkodással elfogadta. A képviselők külön szavaztak abban a kérdésben, hogy elfogadják-e a dr. Tallósy Frigyes képviselő felszólalásában elhangzott további módosításokat. A javaslat mellett 193-an, ellene 90-en szavaztak, kilencen tartózkodtak a szavazástól, tehát elfogadták a képviselő indítványát. Ezután határozathozatal következeit: az országgyűlés általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is — egy tartózkodással — elfogadta a törvényjavaslatot. MARKÓJA IMRE EXPOZÉJA Felelősségteljes feladat hárul a tömegtájékoztatásra Markója Imre bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaságban az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit az alkotmány tartalmazza. Most az egyik legfontosabb alkotmányos jogunknak, az állampolgárok alapvető politikai jogai közé tartozó szólás- és sajtószabadságnak az alapelveit és a legfontosabb jogi garanciát ösz- szefoglaló, magas szintű jogszabály tervezete került az ország- gyűlés elé. Ez első szocialista sajtótörvényünk. Megalkotásával ismét egy alkotmányos alapjogunk kap részletes, törvényi szintű szabályozást. Történelmi visszapillantásként a miniszter egyebek között felidézte: — A magyar sajtójog fejlődésének igen fontos állomása volt a Tanácsköztársaság sajtójoga. A mai magyar szocialista sajtó közvétlen történelmi előzményét ebben a korszakban találjuk meg. A Tanácsköztársaság valósította meg történelmünk során először a munkásosztály sajtójának szabadságát. Ezzel összhangban a Tanácsköztársaság 1919. június 28-án elfogadott alkotmánya kimondta: „A Ta(Folytatás a 2. oldalon.) !
