Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-19 / 66. szám
1986. március 1». • PETŐFI NÉPE • S UTAZÁS ’86 AZ Ál LOM ANYFPiTÉS t’NKTI I I.ADA I Fényújság a malomablakban • A neubergi polgármester (állva) és kísérői tárgyalás közben. (Stra- szer András (elvétele) Helyünk az idegenforgalmi palettán A vásárváros! kiállítási csarnok labirintusában mesz- sziről magára vonja a látogatók tekintetét a reflektorokkal megvilágítóit sárga vitorlás szélmalom. Négy alföldi megye — köztük Bács- Kiskun —, idegenforgalmi hivatala fogadja itt az érdeklődőket. A szélmalom négy égtájra nyíló ablakaiban, a csinos lányok feje fölött fényújság betűi futnak, úticélokat, vonzó programokat kínálva. A szép számú hazai és külföldi utazási iroda között szükség is van a figyelmet felkeltő ötletekre. A kínálat az idén is sokszínű, a versenyfutás a vendégekért, úgy tűnik, tovább erősödött. A kiállítást járva, s a szélmalom Bács-Kiskun megyei ablakánál érdeklődőket hallgatva arra keresem a választ; mire kíváncsiak leginkább a vásár látogatói, mennyire érzékelhető a Duna—Tisza közi tájegység je-‘ lenléte az idegenforgalmi seregszemlén ? Vízpart és puszta — Sokan érdeklődnek az idén a látogatók közül vízparti üdülésről. Olyan helyeket keresnek, ahová családdal, gyerekekkel lehet menni, viszonylag olcsón — tudom meg Ikrényi Tündétől, a Pusztatourist főiroda-vezetőjétől. — Tiszakécske környékét, Tőserdőt, a Szslidi-tavat ajánljuk. Egy budapesti nyugdíjasklub például a tőserdei kemping faházaiban foglalt helyet júliusra: innen járnak majd a termálfürdőbe. Adtunk el itt, a kiállításon szállást a Magony- tanyára és a bajai Sugovica Szállóba is. Célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a megye sokféle természeti és kulturális értékére. Amíg a Bács-Kiskun megyei kiállítás vezetőjével • beszélgetünk, jó náhányan megfordulnak a malomablaknál. A többség a kirakott prospektusok közül válogat, de érdeklődő is akad. Dr. Boros Edit veszprémi középiskolai tanár német nyelvű ismertetőt keres a Kiskunsági Nemzeti Parkról: — A természetbarát szövetség tagja vagyok, bejártam már a tanítványaimmal az országot. Túráztunk a Kiskunságban is. A nyáron német vendégeim lesznek, szeretném nekik megmutatni az Alföldet. Erre készülök. Egy bajuszos fiatalember, Fekete Mihály több tucat prospektust gyűjt be a táskájába. Mint elmondja, néhány éve magán- utazási-irodát nyitott, és vendégeit’ gyakran hozza el a Duna—Tisza közére. Szerinte a külföldieknek elsősorban a puszta jelenti a vonzerőt. Tehát hazaiaknak vízpart, külföldieknek pusztai? Magyar Piroska, a Balatontourist idegenvezetője szintén gyakran megfordul Bács-Kitskunban. ö úgy látja, nemcsak a szép környezet számít, sok múlik a programok, a vendégfogadás színvonalán: — A bugaci program nyújtja a legeredetibb puszrtaélményt az országban. Egy hibája van: ha főidényben megy az ember Bugacra, úgy érzi, ott nyüzsög fél Európa. Éppen ezért egy fokkal jobBSaf szeretem a solti és a kalocsai túrát. Itt is színvonalas a lovasprogram, látványos a kalocsai népművészeti bemutató, és a vendégek úgy érzik, mindegyikükkel személyesen törődnek. Máshol is solti módra kellene csinálni. Polgármester Neubergböl Az Utazás ’86 kiállítás nemcsak a nagyközönségnek szóló látványosság, hanem egyúttal idegenforgalmi börze is. Jó alkalom, hogy az utazási szakemberek megismerjék egymás kínálatát, személyes kapcsolatokat építsenek ki, s akár üzletet is kössenek. Hivatalos látogatásra érkezik Hans Schöggl is két kísérőjével, a Pusztatouristhoz. Schöggl úr a Bécs és Graz között félúton fekvő, kétezer lakosú Neuberg polgármestere. S hogy miért maga a polgármester vezeti a városka küldöttségét az Utazás ’86-on? Válaszul szép kiállítású, magyar nyelvű prospektust mutat: — Az idegenforgalom nálunk az együk legfontosabb üzletág, sok ember megélhetésének forrása. Fontos, hogy minél többen megismerjenek bennünket. A másik célunk; olyan tájakat keresünk Magyarországon, ahol még megtalálható az eredeti természeti környezet. Érdekelnek bennünket a vadászati lehetőségeik is. A most szerzett benyomásaink kedvezőek, lehetőséget látok a kapcsolatfelvételre. Még az idén személyesen is ellátogatnak a neubergi idegenforgalmi megbízottak Bács-Kiskunba. Sajátos színfolt A kiállítást járva több helyen is felfedezzük a megye vendégváró tájait. íme néhány példa: az IiBUSZ, a Pegazus-Tours standját színes bugaci fotók díszítik. Jelen vannak a vásárvárosban a megyében működő kisvállalkozások is: a soltvadkerti Szakái-panzió, a kerekdombi tanyakemping. A legújabb prospektusokban is sok vonzó kép található a megyéről. Ez nem véletlen. A Duna—Tisza köze jellegzetes színfolt a hazai idegenforgalmi palettán. Jelen van a tájegység azon a nemzetközi sajtótájékoztatón is, melyet a Duna menti Országok Propagandaközössége rendezett a kiállításon. Nemcsak olyan formában, hogy a bejáratnál színpompás kalocsai népviseletbe öltözött lányok fogadják az újságírókat. Dr. Meggyes Istvánnak, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnökének tájékoztatójában szó esik Bajáról, Is, mint a Magyarországon áthaladó Duna-túrák egyik fokozatosan kiépülő állomásáról. S végül az Utazás ’86-nak is keretet adó Budapesti Tavaszi Fesztiválról. Innen sem hiányzik Bács-Kiskun megye, hiszen az idén Kecskemét is bekapcsolódott a rendezésbe. A sajtótájékoztató szünetében érdekes adatokat tudok meg Kiss Imrétől, a tavaszi fesztivál igazgatójától, a még javában zajló rendezvénysorozatról. Amit elmond, kiállítási vizsgálódásunk összegzésének is tekinthető: — Az idei fesztivál a szervezést tekintve nagyon sikeresnek mondható. A rendezvényekre kibocsátott kétszázezer jegy kilencven' százaléka elkelt. Szépen megteltek a szállodák, ám így is csak az eladott jegyek nyolc százaléka jut a külföldi vendégeknek. A többit hazai érdeklődők vették meg, méghozzá negyven százalékban vidékiek. Mindebből kitűnik, hogy a kulturális turizmus egyaránt járható út a nemzetközi és a hazai idegenforgalomban. Az idén Kecskemét is megtette az első lépéseket. S ami külön is érdekes: elindult egy folyamat. Nemcsak a vidékiek kíváncsiak a budapesti rendezvényekre, hanem fordítva is. A kecskeméti zenei eseményekre — Cziffra György és Lehotka Gábor koncertjére — száznál több jegyet adtunk el a fővárosban. Lován Dániel Ma: Gulácsy-emlékest KECSKEMÉTI TAVASZI „Mi elhallgatunk egy Beetho- ven-szimfóniát, és a hangokat színnel fogjuk fel” — vallotta századunk magyar képzőművészetének egyik legendás alakja, Gulácsy Lajos, akinek több mint félszáz alkotása látható a Kecskeméti Tavaszi Napok idején a Kecskeméti Galériában. A kiállításon szereplő -művek jó része magángyűjtők tulajdona. Gulácsy, alkotói korszakának kezdetén a szecesszióhoz, illetve — itáliai tanulmányútjai után — a preraffaelisták stílusához vonzódott, életművének egészét tekintve azonban a sokféle irányzatot elegyítő posztimpresszionizmus követői közé sorolható. „A történelmi jellegű, vagy irodalmi ihletésű ,visszaálmodá- saiban’ éppúgy, mint az ezektől mentes későbbi ,tiszta festőiség- től’ áradó képeiben megtaláljuk a maga borongás kedélyállapotának különféle sajátosságait: örömeit, bánatait, sóvárgásait, az elmúlás fölötti örökké szomorkás meditációit — írja Gulá- csyról Szíj Béla. — Bemutatják a kiállítás löípei, rajzai, játékos képzeletének, a mese iránti fogékonyságának nagyon sok esztétikai természetű eredményét... Az áhítatos festői alázatot, a naiv gyermeki érzésrétegek festői kifejezését, a műalkotáshoz szükséges szellemi erőfeszítést, az erőfeszítések megvívása fölötti fel- szabadultságot, a szárnyaló örömöt éppúgy nyomon követhetjük a kiállításon, mint a démoni erőkkel küzdő, a tragikus életérzés közepette is alkotó művész elár- vultságát, kilátástalan magányát.” Alig 32 esztendős volt — az első világháború idején — Gulácsy Lajos, amikor először ideggyógykezelésre szorult, s három esztendővel később állandó lakója lett az idegszanatóriumnak ... Minden bizonnyal kevesen tudják, hogy Gulácsy — az önkifejezés más formáival is próbálkozva — a rajz, a festészet mellett esszéket, verseket, novellákat írt. Művészetében a kép és a szó szorosan összefonódik. Esz- széi a tudatos alkotó elméleti biztonságával körvonalazzák festészetének esztétikai hátterét, miközben megannyi izgalmas alkotáslélektani mozzanatra hívják fel a figyelmet. Gulácsy szépírói próbálkozásai — bár művészileg kétségtelenül egyenetlenebbek, mint festészete — egy érdékes és sokoldalú egyéniség világnézetét, gondolkodását tükrözik igen érzékletesen. Ma 17 óra 30 perckor, a Kecskeméti Galéria második emeleti kiállítótermében Gulácsy Lajos- emlékest kezdődik, amelyen válogatás hangzik el írásaiból. Közreműködik: Geltz Péter és Szo- kolay Péter. K. E. NAPOK Munkásőrök Tabdiról Érdeklődnek a fiatalok A párt fegyveres testületének, a munkásőrségnek a létszámutánpótlása a pártalapszerveze- tek feladata. Az ott dolgozó kommunistáknak kell kiválasztani azokat a fiatalokat, akik nemcsak fizikailag alkalmasak e nagyon sok lemondást kívánó pártmegbízatás ellátására, hanem kedvet, elhivatottságot is éreznek az önkéntes fegyveres szolgálatra. A munkásőrség állományépítése tehát nagyon alapos, körültekintő munkát kíván a pártalapszervezetek, sőt a gazdasági egységek vezetőitől is. Brről beszélgettünk a tabdi Szőlőskert Termelőszövetkezetben Szabó Lászlóval, az alapszervezet titkárával, Tóth Sándor elnökkel és Horváth Sándorral, a kiskőrösi Petőfi Sándor munkásőregység parancsnokával. — Alapszervezetünk a termelőszövetkezetre épül — kezdte Szabó László —, ugyanis a tagság majdnem kétharmada a közös gazdaságban dolgozik. A munkásőrállomány-építés nálunk nagyon érdekesen alakult. Korábban két idős kommunista szolgált tőlünk a testületben, de mivel a parancsnokság erőteljesebben nem igényelte az ilyen jelle• Tóth Sándor elnök: — Nagyra értékelem a munkásőrségben végzett pártmunkát. i gű pártmegbízatásokat, nem foglalkoztunk velük különösebben. A múlt évben kerestek fel bennünket a munkásőrségtől, s mi természetesen örültünk a felkínált új lehetőségnek, meghirdettük valamennyi munkahelyen, a kertészetben, a pincészetben, a gépüzmben, ugyanakkor a szervezéssel, a kiválasztással megbíztuk a párttagokat. A múlt évben két önként jelentkező, párttagsági felvétel előtt álló fiatalt küldtünk a munkásőrségbe, akik jelentős társadalmi munkát végeztek ezt megelőzően is. Az idei év meglepetést hozott. Az alapszervezet titkára beszélt erről: — Meglepődtem, mert ebben az évben öten jelentkeztek nálam azzal a kéréssel, hogy munkásőrök akarnak lenni. A parancsnokság három személyt kért, de mi mind az öt jelentkező felvételi kérelmét továbbítjuk. Ez az alapszervezet pártépítési munkáját is segíti, hiszen ezekre a fiatalokra számítunk, s ha megállják a helyüket a testületben, felvesszük őket a pártba. A munkásőri megbízatás nagyon kedvező fordulatot hozott az alapszervezet számára, mert általa felgyorsulhat a párttaggá nevelés. — A munkásőrségben végzett pártmunkát — mondta a közös gazdaság elnöke — nagyra értékelem. A kezdet nehéz volt nálunk, de amióta foglalkozunk vele, a fiatalok érdeklődnek. A kiválasztásnál alapvetőnek tartjuk: csak azokat javasoljuk, akik emberileg megfelelnek, példamutatóan dolgoznak... A munkaidő-kiesés nem túl nagy, s mindenképpen megtérül, hiszen a munkásőrök jelentik a munkahelyeken az igazi húzóerőt. A szolgálat tartást ad az embernek, sokat alakulnak, komolyodnak, politikailag fejlődnek. Mint kommunista vezető, támogatom a munkásőrséget, a kiképzést, a gyakorlatot. — Az állományépítés eddig a körzetben Tabdiban a legjobb — vélekedett Horváth Sándor egységparancsnok. — Ennél a párt- alapszervezetnél több a jelentkező, mint amennyit vártunk, s ez elsősorban a kommunisták érdeme. Nem minden községben, gaz• Horváth Sándor egységparancsnok: — Tabdin többet tettek, mint vártuk. • Szabó László, a pártalapszer— vezet titkára: — A munkásőr- szervezés a pártépítést is segíti. dasági egységnél ilyen kedvező a helyzet. Jól kezdődött a munkásőrök kiválasztása Tázláron és Pá- hin is, s az a célunk, hogy a Kiskőrös vonzáskörzetéhez tartozó valamennyi községben legyen munkásőr. Olyan új bázisokra is építünk, mint a páhi és a bócsaí Petőfi, valamint az akasztói Béke Téesz, ahol alegységek alakultak. A pártalapszervezetek, pártszervek támogatása, nevelő, kiválasztó tevékenysége nagyon fontos számunkra. Gémes Gábor MIÉRT HÜZÓDIK EL A BERUHÁZÁSOK ÁTADÁSA ? Tűzvédelem és jogszabály Nem ,,kitalált” előírások Az elmúlt évben a megszokottnál jóval többször beszéltek az emberek a tűzoltóságról és az ott dolgozók munkájáról. A legemlékezetesebb nap március 31-e volt, amikor Kecskeméten, az Akadémia körút 20. számú ház középső lakásai közül négy teljesen, hat pedig részben kiégett. A tűzvész utáni első napokban a károsultak ígéretet kaptak, hogy három hónap múlva visszaköltözhetnek. A DUTÉP 10 lakás felújítására, az IKTV 20 otthon kijavítására vállalkozott. Ám az építőipar malmai lassan őrölnek. A tervezők először április 23-án konzultáltak a tűzoltóparancsoksá- gon a legfontosabb tűzvédelmi szabályokról. Ezután június 12-én érkezett terv a szellőzőrendszer lezárásához. Csakhogy ez az elképzelés nem felelt meg a szabvány előírásainak? Az épület komplett felújításával kapcsolatos teljes tűzvédelmi dokumentációt végül is augusztus 28-án kapta meg a tűzoltóság. Ezután már különösebb gond nélkül ment minden, így karácsonyra visszaköltözhettek a lakók. * * * A kecskemétieknek megszokott látvány már az ugyancsak tavaly üzembe helyezett 3 ezer köbméteres víztorony. Ám amíg ez elkészült, sokféle akadályt kellett elhárítani. Július 1-én a tűzoltóság az üzembehelyezési hozzájárulást megtagadta, mert a szabvány szerint előírt gázkoncentráoió- mérőt nem építették be, s az ehhez kapcsolódó szellőzőrendszer sem volt megfelelő. Nem ‘készült el a belső kezelőtér gázmentes lezárása sem. Az akkumulátorhelyiség kialakításához szükséges számítások ugyancsak nem álltak rendelkezésre. Amíg ezeket a tervezői, kivitelezői hiányosságokat nem szüntették meg, lehetetlen volt — a meleg és a csúcsfogyasztási idény ellenére — a víztorony használatba állítása. * * * Az említetteknél is több gondot jelentett a kecskeméti, Dobó körút 101—103. számú lakóház építése. A tervezés időszakában mindössze egy alkalommal történt egyeztetés a tűzoltósággal, még 1980-iban. Azután csak öt év múlva, tavaly májusban kereste meg a beruházó a tűzoltóságot, amely a tervezői hiányosságok sorozatát tárta föl. Néhány példa: a tetőszinti közös helyiségek és a folyosó tűzszakaszainak lezárása nem szerepelt a kiviteli tervben. Tűz esetén a lángok és az égéstermékek szabadon terjedhettek volna az egész épületben. A szabvány szerinti szerelőaknák nyílászáróit vasajtók helyett faajtókkal tervezték. A száraz felszálló vezeték alsó csatlakozási pontját a helyes tervtől eltérően a kivitelező a külső íalslk helyett a szeméttárolóba építette ki, ami baj esetén többnyire megközelíthetetlen. A konyhai függönyöket a tervező egészen közel helyezte el a gáztűzhely égőihez. Végül is májustól egészen augusztus közepéig javították ezeket a hibákat, és pótolták a hiányosságokat, így, bár jókora késéssel, de az épület első lépcsőházát át tudták adni a lakóknak. A költözés azóta is folyamatos, mert a lakótömb most már megfelel a tűzvédelmi jogszabályokban foglaltaknak. Csakhogy a példák után úgy tűnik, a beruházók, tervezők, kivitelezők egy része nem rendelkezik a megfelelő tűzvédelmi szabályismerettel. Még ennél is nagyobb gond, hogy nem kérik idejében a tűzoltóság szakmai segítségét sem. Sajnos, ezzel a mulasztással azt érik el, hogy indokolatlanul húzódik egy-egy beruházás átadása. Az eddigieknél sókkal inkább figyelembe kellene venni, hogy a tűzoltóságok nem találnak ki semmiféle előírást sem, csak a rendeletekben, szabványokban szabályzatokban rögzítettek érvényesítését kívánják, figyelemmel a biztonsági követelményekre. Tun Béla Még mindig tart a $S DUTÉP ▼ ▼ KECSKEMÉT nyílászárók kedvezményes vására A Dutép munkanapokon 8—14 óra között várja kedves vásárlóit, Kecskemét, István király körút 20. sz. alatti telephelyén.
