Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
2 G PETŐFI NPJPE • 1986. március 1. AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSÁRÓL JELENTJÜK Az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) vezethető vissza, ami különösen az intenzív gazdálkodásra való áttérésben okoz következetlenséget. A péntek délelőtti ülésen üdvözölte a kongresszust Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsának elnöke, Gaston Plissonnier, a Francia KP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Babrak Karmai, az' Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afgán Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke. A péntek délutáni ülés első és nagy érdeklődéssel várt szónoka Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetynió külügyminisz- ' tere volt. Elsősorban a szovjet—amerikai kapcsolatokról. a fegyverkezési hajsza megfékezésével összefüggő kérdésekről beszélt a kongresszuson elhangzott beszédében Eduard Sevardnadze. Leszögezte: a korszerű fegyverek nyújtotta lehetőség és e fegyverek jellege olyan, hogy egyszerűen értelmetlenné teszi a konfrontáció és a párharc politikáját. Kiemelte a Mihail Gorbacsov januári nyilatkozatában szereplő, a tömegpusztító fegyverek maradéktalan megsemmisítését szolgáló program jelentőségét, s felhívta a figyelmet arra, hogy Nyugaton még mindig megvannak a nukleáris fegyverek prókátorai, akik megpróbálják bebizonyítani, hogy szükség van az ilyen fegyverekre. Az európai közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szovjet javaslattal kapcsolatos nyugati magatartásról szólva Sevardnadze hangsúlyozta: korábban a NATO-államok vezetői a kétoldalú kapcsolatok javítását attól tették függővé, hogy a Szovjetunió kész-e eltávolítani Euró- * pából közepes hatótávolságú rakétáit. Most, hogy a Szovjetunió kifejezte erre irányuló készségét, ezek a politikusok szemmel láthatóan különböző kibúvóhoz, kerteléshez folyamodnak. Meg akarják nehezíteni a megállapodást, s ezért mesterségesen bevonják a megvitatandó problémák körébe az ázsiai katonai egyensúly kérdését. Ennek megoldását a megfelelő szakaszban a Szovjetunió által előterjesztett békeprogram előirányozza. Az egyetlen dolog, amit Franciaországtól és Nagy-Britanniától akarunk az, hogy ne gyarapítsák •megfelelő nukleáris fegyverzetüket, ha létrejön a megállapodás az Egyesült Államokkal. Minden, e kérdéskörbe tartozó problémát közvetlenül is megvitathatnánk Franciaországgal és Nagy- Britanniával — szögezte le a szovjet külügyminiszter. A szovjet nukleáris leszerelési program ellenzőinek nem tetszik, hogy e program egybekapcsolja a hadászati nukleáris eszközök csökkentését a csapás- mérő űrfegyverek létrehozásának tilalmával. Ennek pedig igen egyszerű oka van: hiába is próbálják védelmi célokat szolgálónak feltüntetni a csillagháborús programot, az a legenyhébben fogalmazva is ikertestvére a nukleáris fegyvereknek. A Szovjetunió meggyőződéses híve a komoly és becsületes párbeszédnek. Mi érdekeltek va- , gyünk a megbeszélések eredményességében, ezért arra törekszünk, hogy tökéletesítsük a tárgyalási mechanizmust. Ügy akarunk tárgyalni, hogy érzékelhető legyen javaslataink megalapozottsága, s mindig a gyakorlati eredmények elérését tartjuk szem előtt. Az utóbbi időben egyre gyakrabban szemünkre vetik, hogy nyilvánosságot biztosítunk külpolitikai lépéseinknek, és azzal vádolnak bennünket, hogy propagandát folytatunk. Mi valóban hatalmas jelentőséget tulajdonítunk a nyílt diplomáciának. Mihail Gorbacsov a leghatékonyabban alkalmazta ezt párizsi és genfi közszereplése idején. Nyugaton a propaganda fogalmát a demagógiával és a szónokiasság- gal kapcsolják össze. Számunkra a propaganda a szavak és a tettek egységét jelenti, és azt, hogy közvetlenül fordulhatunk a világközvéleményhez — mutatott rá beszédében Eduard Sevardnadze. A Kongresszusi Palotát ezután a különböző köztársaságok iskolásai, komszomolistái népesítették be. Üdvözölték a kongresz- szus küldötteit és vendégeit, s átnyújtották az elnökségnek a lenini Komszomol szimbolikus jelentését a fiatalok eredményeiről. Dmitrij Gagarov, a szovjet Távol-Keleten fekvő primőrjei határterület pártbizottságának első titkára rámutatott, hogy évszázadunk végére itt lesz a Szovjetunión belül a legdinamikusabb az energia-, a fűrészáru- és a színesfémtermelés növekedése. Ugyanakkor a közelmúltban visszaesés mutatkozott ezekben az ágazatokban. Gagarov bírálattal illette az Állami Tervbizottságot, amely egy évtizede halogatja egy bánya- és kohóipari komplexum létrehozását Szovjet Távol-Keleten, helyi nyersanyagbázisra építve. A kerületi párttitkárok hétköznapjairól adott képet ezután Zsanna Fjodorova, a voronyezsi területről, majd Szapar Nyijazov, a Türkmén KP KB első titkára emelkedett szólásra. Az SZKP KB politikai beszámolója ismeretes módon e köztársaság pártvezetését is elmarasztalta. Nyijazov elismerte a bírálat jogosságát, és ígéretet tett a köztársaságban elég hosszú ideje megfigyelhető gazdasági pangás felszámolására. Lázár György látogatása Uljanovszkban (Folytatás az 1. oldalról.) juk tiszteletünket a nemzetközi proletár.iátus halhatatlan vezére, Vlagyimir Iljics Lenin emléke előtt. Lenin életműve új irányt adott a századunk arculatát, ak emberiség sorsának alakulását meghatározó társadalmi és politikai folyamatoknak, eszmei ha. gyatéka pártjaink és minden forradalmi erő számára ma is az elméleti tájékozódás és a gyakorlati munka biztos és kimeríthetetlen kincsestára. Emlékeztetett rá, hogy Ulja- novszk a magyar és a szovjet nép barátságának is egyik szimbóluma. Népünk számon tartja és büszke rá, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején százezernyi magyar internacionalista fogott fegyvert azért, Ho.gy oroszországi osztálytestvéreivel együtt védelmezze a fiatal szovjet hatalmat. A magyar internacionalisták ott voltak és helytálltak Szimbirszkben is. A szocializmus építésének ma. gyarországi tapasztalatairól szólva Lázár György elmondta, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa a múlt év tavaszán kritikusan és mélyrehatóan elemezte helyzetünket és meghatározta tennivalóin, •kát. Számbavéve a szocialista rendszer nyújtotta lehetőségeket és felmérve a realitásokat, azt a feladatot tűzte elénk, hogy belső tartalékaink feltárásával, a hatékonyság, a munkafegyelem, a minőség gyökeres megjavításával, a műszaki haladás meggyorsításával, a KGST tagállamaival folytatott együttműködés elmélyítésével teremtsük meg a feltételét e|y lendületesebb előrehaladásnak. Ebben a szellemben, dolgoztuk ki és kezdtük meg nép. gazdaságunk VII. ötéves tervének végrehajtását. A közös tapasztalatok — A kitűzött cél elérése, a magasabb követelmények teljesítése új megoldásokat, új módszeréket is igényel. Ebből kiindulva határoztuk el, hogy a szocializmus általános törvényszerűségeire alapozva, nemzeti adottságainkat figyelembe véve, és a közös tapasztalatok felhasználásával továbbfejlesztjük gazdaságirányítási gyakorlatunkat. Ennek keretében növelni kívánjuk a hatékony gazdálkodásban való anyagi érdekeltséget, a szocialista demokrácia további kibontakoztatásával pedig tág teret szándékozunk nyitni a dolgozó kollektívák alkotó kezdeményezései számára. — Népünket a. megbonthatatlan barátság erős szálai fűzik a világ első szocialista államához, a Szovjetunióhoz. A magyar— szovjet kapcsolatok fejlesztésében — amelyek átfogják az élet minden területét — meghatározó szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja Internacio- nalistá elvtársi együttműködésének. Erről tanúskodnak a magyar párt- és kormányküldöttség 1983 júliusában a Szovjetunióban tett látogatásakor született megállapodások és az a .megbeszélés, amelyen a múlt év szeptemberében Kádár János és Mihail Gorbacsov elv,társak áttekintették a magyar—szovjet kapcsolatok valamennyi lényeges kérdését. Barátainkkal együtt — A világ népei tudják, hogy a Szovjetunió fennállása óta a bókéért folytatott harc élvonalában halad, hogy a szovjet nép minden más népnél nagyobb áldozatot hozott a fasizmus felett aratott győzelemért, amelynek 40. évfordulójáról az elmúlt évben az egész haladó emberiség megemlékezett. A Szovjetunió béke- szerető lenini külpolitikájának, bókekezdaményezéseinek a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben is meghatározó szerepük van a feszültség csökkentéséért, a leszerelésért, az enyhülés útjára való visszatérésért folytatott harcban. — A Magyar Népköztársaság külpolitikájának sarokköve volt és marad barátságunk és szövetségi kapcsolataink erősítése . a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a KGST tagállamaival, a testvéri szocialista országokkal. Barátainkkal együtt a jövőben is következetesen síkraszállunk a nemzetközi feszültség csökkentéséért, az egyenjogúság és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásáért, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd folytatásáért. — A jövőben is maradéktalanul támogatjuk és magunkénak valljuk a Szovjetunió, a Varsói Szerződés békekezdeményezéseit. Mint kiemelkedően fontos eseményt üdvözöltük a genfi csúcs- találkozót és a Gorbacsov elvtárs január 15-i nyilatkozatában megfogalmazott nagy horderejű leszerelési javaslatokat, amelyek célja az atomfegyverek tel. jes és általános megsemmisítése, az emberiségnek a nukleáris háború veszélyétől való megszabadítása, a világűr militarizálásának megakadályozása. A XXVII. kongresszuson megismételt és megerősített program a Szovjetunió békeszerető külpolitikájának olyan meggyőző bizonyítéka, amely méltán számíthat az emberek millióinak rokonszenvéne és támogatására. Beszéde végén Lázár György a magyar kommunisták, egész dolgozó népünk nevében további kiemelkedő sikereket kívánt a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet népnek a XXVII. kongresszuson hozandó határozatok végrehajtásához, a XII. ötéves terv feladatainak teljesítéséihez, a Szovjetunió felvirágoztatásához. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után Lázár György átnyújtotta a gyár vezetőinek Ócsai-Kiiss István „Fiatal munkás” című szobrát. A vendéglátók a látogatás emlékéül egy számjegyvezérlésű szerszámgép kicsinyített domborművű ábrázolásával kedveskedtek a magyar kormányfőnek. A barátsági gyűlés a két nép megbonthatatlan barátságának éltetésével ért véget. Este a magyar pártküldöttség tagjai részt vettek a Lenin-mú- zeumban és .emlékkomplexumban rendezett ünnepi hangversenyen. MOSZKVA — SAJTÓÉRTEKEZLET A KÜLPOLITIKÁRÓL A Szovjetunió kollektív biztonsági rendszert javasol • : . , - ■ , . -■ lágháború legsúlyosabb időszakában volt igaz — mondotta. Az SZKP és a szovjet állam külpolitikájának legfontosabb irányairól, a szovjet—amerikai kapcsolatokról, a fegyverkezés megfékezése és a leszerelés kérdéseiről, továbbá más időszerű nemzetközi problémákról tartottak sajtóértekezletet pénteken Moszkvában, a kongresszusi sajtóközpontban. Georgi) Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese a sajtóértekezleten rámutatott, hogy a központi bizottság politikai beszámolójában jelentős helyet foglalnak el a külpolitikai kérdések. A szovjet külpolitika azon a megállapításon alapszik, hogy a két társadalmi rendszer közötti történelmi vitát csak békés — társadalmi, gazdasági és szociális — eszközökkel és semmiképpen sem katonai erővel lehet megoldani. Az új szovjet program a béke megőrzésére irányul, s nemcsak a Szovjetunió, hanem minden ország számára biztosítani kívánja a békét, mivel csak békés körülmények között lehetséges a társadalmi haladás, csak a béke megőrzése útján maradhat fenn az emberiség. Ma, amikor az ember kezében van az önmegsemmisítés eszköze, a Szovjetunió a feladatok feladatának tartja a fegyverkezési hajsza megfékezését és a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozását, s a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek teljes felszámolását. Ennek programja fogalmazódik meg Mihail Gorbacsov január 15-i nyilatkozatában. Georgij Kornyijenko kijelentette, hogy a jelek szerint az Egyesült Államok kormányzatának nem áll szándékában pozitív lépéseket tenni a programban kitűzött célok elérése érdekében. Erre engednek következtetni Reagan elnök közelmúltban tett kijelentései és a szovjet javaslatokra adott válaszok. Az SZKP és a szovjet állam nemzetközi kollektív biztonsági rendszer megteremtését javasolja. Ennek politikai, gazdasági, társadalmi összetevőit részletesen Ismerteti a politikai beszámoló. A szovjet vélemény szerint nemzetközi értekezletet kell összehívni e cél elérése érdekében. Ebben a munkában különösen nagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának felelőssége. Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője, a szovjet javaslatokra adott amerikai válaszról elmondta, hogy az nem nevezhető konstruktívnak, s éppen a szovjet javaslatokkal ellentétes irányba mutat. Nem tartalmaz átfogó programot a legfontosabb problémák megoldására, feltételekhez köti a szovjet elképzelések elfogadását, s. az Egyesült Államok kizárólag az erő pozíciójából kíván tárgyalni. A válasz nem tartalmaz döntést a világűrbeli fegyverkezési hajsza megakadályozására vonatkozóan. Reagan elnök javaslata alapján az Egyesült Államok hadászati síkon több mint kétszeres fölénybe kerülne a Szovjetunióval szemben, a szovjet félnek le kellene szerelnie jelenlegi hadászati erőit és az amerikai elvárásoknak megfelelően átépíteni azokat. A Szovjetunió erre nem hajlandó. Szergej Ahromejev, a Szovjetunió marsall- ja, a honvédelmi miniszter első helyettese, a szovjet fegyveres erőik vezérkari főnöke hozzáfűzte, hogy az elnök továbbra is Ijesztgeti az amerikai népet és a nemzetközi közvéleményt az állítólagos szovjet fenyegetéssel. Amerikai vélemény szerint a Szovjetunió az 1970-től 1985-ig terjedő Időszakban 500 milliárd dollárral többet költött fegyverkezési célokra, mint az Egyesült Államok. A számítás abszurd. Az Egyesült Államok ebben az időszakban kétbillió dollárt költött, a Szovjetuniónak tehát 2,5 billió dollárt kellett volna katonai célokra fordítania. Ez kétbillió rubel. A Szovjetunió egész költségvetése ebben az Időszakban négybillió rubel volt. A washingtoni számítás azt jelentené, hogy felerészben katonai célokra fordították a költségvetési összegeket. Ez csak a második vlAz elnöik azt állítja, hogy a Szovjetunió ötször annyi páncélossal, kétszer annyi tüzérségi löveggel rendelkezik, mint az Egyesült Államok. Am Vlagyivosztokból vagy Lentn- grádból nem lehet ilyen eszközökkel fényé-' getni Amerikát, mint ahogy Bostonból vagy San Franc lse óból sem a Szovjetuniót. A Varsói Szerződés és a NATO erőit kell összehasonlítani, s ez nagyjából egyenlő képet mutat. Kérdésre válaszolva' Leonyid Zamjatyin rámutatott, hogy a Szovjetunió továbbra Is kész a nyári szovjet—amerikai csúcstalálkozóra, de olyan találkozóra készül, amely valóban politikai eredményekre törekszik és nem az a célja, hogy a két vezető még jobban megismerkedjék egymással. A nukleáris kísérleti robbantások beszüntetése, az európai közepes hatótávolságú rakéták felszámolása és a világűr militarizálásának megelőzése jelentik a fő kérdéseket. Ezeket politikai úton kell megoldani. Ha a találkozó célja e kérdések megoldása, akkor nem Okozhat gondot az ldőipont kijelölése. Am ha a következő csúcs- találkozó nem a fegyverzetcsökkentés konkrét kérdéseivel foglalkozna, elvesztené értelmét. Ez a szovjet álláspont nem jelenti a csúcstalálkozó elutasítását — hangsúlyozta Zamjatyin; Leonyid Zamjatyin emlékeztetett a beszámolónak arra a megállapítására, hogy a fegyverkezési hajszának ugyanúgy nem lehet győztese, mint a nukleáris háborúnak. A fegyverkezési hajsza révén nem lehet fölénybe kerülni, az erőegyensúly fenn fog maradni. Felhívta a figyelmet, hogy a Szovjetunió ugyanakkor számos egyoldalú lépést tett a fegyverkezési hajsza korlátozása érdekében. Az Egyesült Államok nem csatlakozott ehhez a lépéshez, sőt Reagan elnök kijelentette, hogy amíg nukleáris fegyver létezik, Washington folytatni fogja a tökéletesítésével kapcsolatos munkálatait. Ilyen körülmények között a Szovjetuniónak át kell gondolnia a kérdést: fenntarthatja-e egyoldalúan a nukleáris robbantások szüneteltetését, különösen akkor, amikor az amerikai eszközök fejlődnek, kidolgozás alatt állnak az űrfegyverzet egyes összetevői. Pénteken az Országházban tanácskoztak az Országgyűlés tisztségviselői, a parlamenti bizottságok elnökei, a fővárosi és a megyei képviselőcsoportok vezetői. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette a tavaszi ülésszak előkészítésével kapcsolatos teendőket. Hetényi István pénzügyminiszter az illetékekről, Pet- rik Ferenc igazságügyminiszterhelyettes a sajtóról szóló törvény- javaslat főbb elveit vázolta fel, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről adott tájékoztatást. (MTI) A KNEB ülése az egészségügyi ellátásról Pénteken Budapesten ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület a többi között áttekintette a népi ellenőrzés tavalyi tevékenységét és vizsgálati tapasztalatait, a lakosság egészségügyi ellátásának alakulását a kórházak és a rendelőintézetek összevonását követő időszakban, s megvitatták a leltározás szabályozását, bizonylati rendjét, illetve az ezzel kapcsolatos anyagi, erkölcsi felelősség érvényesülését elemző vizsgálat tapasztalatait. Az elfogadott jelentéseket a KNEB elnöksége a kormány elé terjeszti. A testület ezután jóváhagyta két, a közeljövőben induló vizsgálat programját. A nem rubel elszámolású ipari export bővítésének feltételeit, lehetőségeit elemző országos vizsgálat során a népi ellenőrök 42 Ipari — főként feldolgozóipari — nagyvállalatot és nyolc külkereskedelmi vállalatot keresnek fel a fővárosban, illetve nyolc megyében. Elsősorban a konvertibilis kivitel növelését befolyásoló műszaki, gazdasági, piaci és irányítási tényezőket veszik számba, s javaslatokat dolgoznak ki arra, hogy milyen vállalati, illetve központi intézkedések segíthetik az exportérdekeltség és -képesség fokozását, Illetve a VII. ötéves tervben meghatározott exportfeladatok teljesítését. Ugyancsak a közeljövőben kezdődik az egészségügyi intézmények műszerezettségét felmérő vizsgálat is, amelyben a fővárosi és 12 megyei népi ellenőrzési bizottság vesz részt. Az átfogó vizsgálat jelentőségére utal, hogy a gyógyítást szolgáló több mint 100 ezer műszer, illetve berendezés értéke ma már meghaladja a 11 milliárd forintot. Az országos felmérés egyik fő kérdése lesz, hogy e nagy értékű műszerparkot miként hasznosítják a diagnosztikai, a gyógyító, illetve a kutatómunkában. Gyorsabb és hatékonyabb felelősségre vonás szabálysértésért A szabálysértési felel ősségre- vonás gyorsítását és hatékonyabbá tételét hivatott elősegíteni az a törvényerejű rendelet, amelynek mostani megalkotásával az Elnöki Tanács módosította a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvényt. Az új rendelkezések március 1-től lépnek hatályba. A jogszabályok korszerűsítésekor a szabálysértési ügyek intézésének tapasztalataiból indultak ki. A módosítást mindenekelőtt az tette szükségessé, hogy a szabálysértések száma hosszabb idő óta magas: szabálysértési feljelentések és helyszíni bírságolások együttesen évente mintegy másfél millió esetben, fordulnak elő — s ebben a helyzetben a tárgyalással elintézendő ügyekre vonatkozó rendelkezések már nem segítették elég hatékonyan a szabálysértési ügyek gyors befejezését. Tapasztalati tény viszont: ha a feljelentés és a felelősségre vonás között hosszú idő telik el, csökken a felelősségre vonás visz- szatartó ereje, lazul aZ állampolgári fegyelem. Alapvető tudnivaló, hoigy a törvény azokat a jogellenes cselekményeket tekinti szabálysér. tésnek, amelyek csekély — a bűn- cselekményeknél csekélyebb — fokban veszélyesek a társadalomra. Mindamellett a törvény büntetéssel sújtja a szabálysértőket, akik rendszerint az állam- igazgatási szervek munkáját akadályozzák, vagy sértik a társadalmi együttélés szabályait. Az utóbbi időben a szabálysértési ügyekben az elővezetések száma jelentősen emelkedett, például 1984-ben 25 516 elővezetést hagytak jóvá az ügyészi szervek. Ezért az elővezetéssel kapcsola. tos költségek növekedtek, s az eljárás megszüntetése'esetén ez a költség általában az államot terhelte. (Elővezetésre akkor kerül sor, ha a megidézett Ismételt idézés ellenére sem jelent meg a szabálysértési hatóság előtt.) Ilyen esetben Indokolt, hogy ne az állam, hanem — az ide vonatkozó új rendelkezés értelmében — mindenképpen az elővezetett személy viselje az elővezetéssel kapcsolatban felmerült költségeket. A statisztikai adatok szerint az alkoholisták mellett a kábítószerélvezők és a gyógyszert kóros mértékben fogyasztók száma is növekszik. Ezért szükségessé vált az alkoholistáknak a kötelező gondozás és gyógykezelés alóli kibúvással elkövetett szabálysértésére vonatkozó rendelkezést kiterjeszteni a kábítószerélvezőkre, illetőleg a gyógyszert kóros mértékben fogyasztó személyekre is. Egyben — célszerűségi óikból — e szabálysértés elbírálása a rendőrségtől a tanácsi szabálysértési hatóság hatáskörébe került; a kiszabható pénzbírság egyébként ötezer forintig terjedhet. A törvénymódosítás több rendelkezéssel is elő kívánja segíteni az alkoholizmus elleni küzdelem eredményesebbé tételét. Így például kiterjed ez a küzdelem az úgynevezett zugpáltnlkafőzés felszámolására is. A vám- és pénzügyőrség szervei ugyanis számos esetben az ilyen főzésnek csak az előkészületét észlelik, a lepárlás közben nem sikerül tetten érni az elkövetőket. Az engedély nélküli szeszfőzés egészségi ártalmaira is figyelemmel, ezután a szesszel mint jövedékkel való visszaélés előkészületi cselekményét — a berendezések tartását, az alapanyagok felhalmozását — is szabálysértésiként bírálják el, és ezzel mód nyílik például az engedély nélküli pálinka főzésére alkalmas készülék elkobzására. Az ittas vezetéssel elkövetett szabálysértés fokozott társadalmi veszélyességére figyelemmel — az elkövetők visszatartása érdekében — az e miatt kiszabható pénzbírság felső határát az eddigi ötezerrel szemben tízezer forintra emelték. (MTI) Eredmények és tervek a szövetkezetekben (Folytatás az 1. oldalról.) rlmtos árbevétel mellett 7,3 millió forintos eredményt ért el. A következő ötéves Időszakban a környékbeli szövetkezetekkel, ipari üzemekkel a korábbinál Is jobb kapcsolatokat kívánnak kialakítani. A szomszédos gazdaságokkal pedig együttműködések létrehozását tervezik, Cz. P.—K. S. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Sport NB I-es férfi kosárlabda-mérkőzésen (Kecskeméten): Kecskeméti SC—Pécsi VSK 115—97 (60—52).
