Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

1986. március 1.

PETŐFI NÉPE • 3

Miske méltón g SZOBORAVATÁS, D*f JÁTADÁS

emlékezett Tóth Menyhértre

, A miskei tanácsház folyosójára szorult az érdeklődők, a itisztel- gők egy része csütörtökön kora délután Kovács László festő- és fotóművész Tóth Menyhértet idéző kiállításának megnyitóján. Az egybegyűltek előzőleg az 1980. január 9-én elhunyt .művész emlékházában meghallgatták Gvergyá-. desz László .monodrámáját, a Fényimát. A Hatvani Zoltán méltó tolmácsolásában elhangzott mű is érzékeltette a különös sorsú, naigy tehetségű alkotó jelentőségét. emberségét, akárcsak a tanácstermi kiállítás. Miskoczi Janos, a kalocsai várost párt bizottság első titkára joggal állapította meg megnyitójában: „két olyan művész találkozik most, akik mély barátsággal közelítettek egymáshoz. A tanítvány, Kovács László köszönti mesterét. Elénk hozza hétköznapjait.’'

E két rendezvénytől is ihletett tisztelgők ezt követően az általános iskolába mentek. Csodálatosan tiszta téli déultánon a tanintézet udvarán dr, Gajdócsi István, az Elnöki Tanács tagja, a Bács-Kisikun megyei Tanács elnöke avatta fel Kiss Sándor szobrászművész Tóth Menyhért-port.- réját. ..A szobor azt a szelíd, de számonikérő Tóth Menyhértet mutálja be, aki életében is megkérdezte a fiataloktól, s most majd nap minit nap megkérdezi: megtettél-e mindent barátom, ami tőled telik?”

Méltatta azt az elhatározást, hogy e naptól Tóth Menyhért nevét viselje az általános isikola. „A hely szelleme, a névadó életműve lendítő erő lehet az isko’ai művészeti nevelésben, de erkölcsi tartásra is nevel. Hűnek kell lenni masunkhoz, népünkhöz.”

A továbbiakban a névadó mű- v érzetét jellemezve megállapitot- tu: „az anyanyelvi beszéd gördü- Mkeny.ségével építi műveit. Építi, jolenidőbcm, merít ezek a művek szellemi és fizikai valóságukban is élnek

A névadás és a szoboravatás ünnepi keretei között adta át beszéde végén a Bács-Kiskun megvet Tanács Tóth Menyhérlt-ala- 1 tt / iiiyánaik diját dr. B. Supka 1 l'.ydol nának, aki az elsők között hír a föl a figyelmet a mislkei í Jt", korszakos jelentőségére, r <j; rr ű vészetére.

A kitüntetett művészettörténész é'e'e nagy örömének mondta, hogy Tóth Menyhért kontársa lehetett. Kedves, megható, meggyőző közvétl ens éggel, szemléiét esen érzékeltette: mát jelenít Miskének, a magyar falunak, népünk kultúrájának a már életében elismert — ritka magyar sors — Tóth Menyhért,. Az általános iskolások

• A kalocsai pártbizottság első titkára két művész alkotó kapcsolatairól is szólt Kovács László (balról) Tóth Menyhért emlékkiállításán. Miskolczi János mellett dr. Gajdócsi István, B. Supka Magdolna és Mátray Károly, a kalocsai tanács elnök, helyettese.

• Falusig városi emlékezők.

Horvai Miklósné álltai összeállított irodalmi, zenei műsoj-a közelebb hozta az ünnepség résztvevőihez a szeretett Menyus bácsit, a Maigyair Népköztársaság Érdemes Művészét,

A gondozottá iskola, a rendezvények színvonala, az emlékezés minden pillanatában megnyilvánuló igényesség, a Tóth Béla iskolaigazgató által fölolvasott fölhívás, az úttörőik fogadatomtétt- le, a házi emlékkiállítás, a tervezett nyári itábor, a hagyományok továbbéltetésének szándéka azt sugallja!, hogy a nagy életmű a község életének mindinkább szerves részévé válik, véglegesen otthont talált a miskei emberek szívében, a felnövekvő új nemzedékeik tudatában.

H. N.

• Kiss Sándor szavak nélkül beszélő Tóth Menyhért portréja. (Straszer András felvételei)

Versenyben az ipari szövetkezetek

Ha a szocialista munkaverseny kerül szóba, rendszerint a brigádmozgalomra gondolunk. Pedig hasonló megmérettetés zajlik a nagyobb közösségek, vállalatok és szövetkezetek között is, amikor a kiváló címek oda7 Ítéléséért vetélkednek. Ezeket pályázatok útj ján lehet elnyerni.

Tavaly, a XIII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaversenyben — a brigádok felajánlásaival párhuzamosan —, Bács- Kiskun megye valamennyi ipari szövetkezete bejelentette, hogy részt vesz a vetélkedésben, azaz célul tűzi ki a kiváló cím elnyerését. A KISZÖV megyei elnöksége a minap értékelte az ilyen irányú pályázatokat.

A megye több mint hetven (hagyományos és kis-) szövetkezete közül az 1985-ös tevékenysége alapján végül huszonkettő ítélte olyannak a saját teljesítményét, hogy esély- lyel pályázhat valamilyen címre. Ez a szám alacsonyabb az egy évvel korábbi huszonnyolcnál, holott akkor az előzetes szándékot nem is mindenki jelezte. A nagyobb nekibuzdulás a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny hatását tükrözi, míg a valamivel kevesebb konkrét pályázat a gazdálkodás nehezebb körülményeit mutatja, s jelzi, hogy a megyei ipari szövetkezetek termékszerkezetének átalakítása lassúbb a kívánatosnál.

. Az értékelési szabályok a korábbihoz képest jelentősen változtak, hiszen a szövetkezeteket azonos szempontok szerint bírálják el, bármelyik alágazatban dolgozzanak, s attól is függetlenül, hogy elsősorban szolgáltatással vagy árutermeléssel foglalkoznak. Az árbevétel, az anyagmentes termelési érték, a bér- és eszközarányos nyereség, a készletgazdálkodás, az export, a lakásépítés, a brigád- mozgalom, az újítómozgalom és a munkavédelmi helyzet számadatainak elemzése után az elnökség egy szövetkezetét minisztertanácsi vándorzászlóra, nyolcat pedig a kiváló címre terjesztett fel az illetékesek elé, négy kisszövetkezetnek pedig az elismerő oklevélre szóló pályázatát támogatta.

B. F. I.

TERMELTETÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS

Több zöldségféle és gyümölcs

A Bácskai és Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének taggazdaságai a VI. ötéves terv időszakában bővítették árutermelésüket, folyó áron számolva 45 százalékkal több alaptevékenységből származó terméket értékesítettek. Az elmúlt esztendőben 7,5 milliárd forintnál nagyobb bevétel mellett mintegy 1,5 milliárd forint értékű volt az a termék, amelyet kistermelőktől vettek át. A szövetkezetekben nőtt a minőség javításához szükséges pótlólagos ráfordítások költsége, amelyeket'viszont az árakban nem tudtak elismertetni.

Az idén eddig megkötött termékértékesítési szerződések a várható piaci igényekhez, a szabályozó- rendszerhez való alkalmazkodást tükrözik. A gépesítetten termeszthető zöldségfélék termesztési kedvének növekedése abból is kitűnik, hogy az üzemek több termékre szerződtek, mint 1985-ben. Viszont eladási nehézségek tapasztalhatók. A bajai hűtőiház zöldborsóból a tavalyi mennyiségnél 30 százalékkal kevesebbet igényel partnereitől, ugyanakkor a konzervgyárak többet vásárolnak ebből, valamint zöldbabból is. Fűszerpaprikából a szükséges mennyiség termeltetésére már megkötötte a szerződést a KAGE gyára. E fűszernövénynek 90 százalékát a kistermelők, háztáji gazdaságok termesztik. Javultak a piaci értékesítési lehetőségek gyümölcsből, így az idén 40 százalékkal nagyobb meny- nyiségre írtak alá szerződést a felvásárlók.

A szerződésekből is érezhető, hogy csökkent ebben a térségben is a szarvasmarha és a Sertések száma, nemcsak a nagyüzemekben, hanem a háztájiban is. Ez utóbbiból az idén még mintegy 20 százalékkal kevesebb jut az átvevőhelyekre, mint az elmúlt esztendőkben. Hasonló a helyzet a juhágazatban, viszont több baromfi felvásárlására van lehetőség.

A szerződéskötések helyzetéről, az ezzel összefüggő tennivalókról is szó volt a Bácskai és Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnökségi ülésén, amelyen még megvitatták a közös vállalatok múlt évi gazdálkodását, állást foglaltak abban, hogy mely gazdaságokat tartják érdemesnek a Kiváló szövetkezet, illetve Kiváló társulás cím odaítélésére, s jóváhagyták a szövetség munkatervét.

PÁLYÁZAT:

megyei gyorsíró- és gépíróversenyre

A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségének kecskeméti helyi csoportja, a Bács-Kiskun megyei Tanács, a megyei KlSZ-bizottság, és a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága gyorsíró- és gépíróversenyt hirdet.

Jelentkezni március li-lff lehet. A nevezési lapokat és díjakat (gyorsírásból verseny- fokonként, gépírásból tokmegjelölés nélkül 20 forint) Gönczi .Józscfné rímére (MSZMP megyei Bizottsága, Kecskemét, Május 1. tér 5.) kell elküldeni.

A verseny feltételei gépírásból: sokszorosított szöveg másolása (saját villany- vagy mechanikus gépen) 15 percen át, legalább 250 leütcsnyi átlagsebességgel. három ezreléken belüli hibaszámmal. A gyorsírók 180, 200, 220, 250, 300 és 350 szótagos versenyfokok közül két szomszédos fokon indulhatnak, díjat azonban csak az egyiken nyerhetnek. A diktátumok — saját sztenogramlapot használva — ötpercesek. Az áttételeket egységes papírra tollal kell írni.

A megyei versenyre bárki nevezhet haladó (öt év feletti munkaviszony) és pályakezdő

(öt év alatti munkaviszony) kategóriában.

A gépírók március 22-én, szombaton 8.3G úWUől. a gyorsírók ugyanezen a napon 9.30 órától mérik össze tudásukat Kecskeméten, a Közgazdasági Szakközépiskolában (Katona József tér 4.)

A sikeres szereplés érdekében minden szerdán délután negyed hattól Ingyenes gyakorlóórákat tartanak az iskola II. emeleti, I C osztálytermében.

A verseny eredményhirdetésére március 22-én 16 órakor kerül sor, a megyei tanácsnál.

Betétek és hitelek az év első hónapjában

Az OTP adatai szerint ez év januárjában a lakosság a betétekben 2,6 milliárd forintot helyezett eí, 8 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Továbbra is a hosszabb időre lekötött, magasabb kamatozású betétek a legnépszerűbbek.

Az OTP és a Takarékszövetkezetek által nyújtott hitelek összege 15 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első hónapjában. Most összesen 4,4 milliárd forintot folyósítottak a lakosság részére a pénzintézetek. Különösen a hosszúlejáratú — elsősorban a lakáslétesítésre kért — kölcsönök mennyisége és összege növekedett. Az elmúlt esztendő januárjában 1100-an kértek 380 millió forint, ezúttal 1600-an 610 millió forint építési kölcsönt családiházak létesítésére. Az elmúlt évinél lényegesen többen kívánják OTP, illetve Takarékszövetkezeti kölcsönből felújítani lakásukat: idén januárban 27 százalékkal volt nagyobb az igénylők száma, mint az elmúlt év elején.

Áruvásárlási hitelt az egy évvel korábbinál 10 százalékkal többen igényeltek, összesen 50, ezren és 20

százalékkal nagyobb összeget vettek föl. Személyi hitelt 80 ezren kértek és kaptak a pénzintézetektől. A valutáforgalom is magasabb volt . a januárban megszokottnál: 45 ezren adtak és vettek valutát a fiókoknál a tavalyi 35 ezerrel szemben.

A totó- és lottószelvények értékesítésének mérlege: 63 százalékkal több itoitó- és 16 százalékkal több lottószelvényt értékesítettek, mint tavaly januáriban, összesen 104 millió darabot. A nyeremények összege 200 millió forint volt. (MTI)

és wkYrű-hal1’ A nap nyugaton kelt fel

szigeteknél történt hidrogénbomba-robbantás borzalmairól)

A kilencvenkilenc tonnás japán halászhajó, a HUKURJU MARU, (Boldog Sárkány) a tonhalá- szat befejezése után útban volt hazafelé.

1954. március 1-én reggel a Marschall-szigetek- ihez járt közel. Aiikicsi Kubojáma, a 39 éves rádió- itelegráfus éppen kollégáival csevegett a reggeli után, amikor a látóhatáron egy vörös golyót pillantott meg.

— A kajüt ablakából úgy látszik, mintha a nap kelne fel — mondotta Takagi, de ez a nap nyugaton látható. A különös csillogásra a hajó személyzete a fedélzetre tódult, és távolról valami félelmetes robbanás zaja hallatszott, de a fény lassanként elhalványult.

— Hetedikén mindnyájan éreztük, hogy fáj a szemünk .. . Öh, valami esik... de hiszen ez fehér! Ugyan mi ez? — így beszéltek néhányan és feltették a szemüvegüket, mások mélyen a szemükbe húzták sapkájukat. Három nap után észrevették, hogy arcuk megfeketedik. Ketten-hárman hasmenésről panaszkodtak. Két hét eltelt és Jaizuba, a hazai kikötőbe való érkezés előtti napon, mindnyájan összegyűltünk a gépvezető szobájában. Az estét csevegéssel, vidáman töltöttük el.

Közülünk egy a fejét vakargatta, és íme, a keze tele lett hajjal. Természetesen nagyon csodálkozott. Mások is megpróbálták kihúzni a hajukat és az is nagyon könnyen kihullt.

Mindnyájan meggyőződtünk tehát, hogy hajunkat fájdalom nélkül ki tudjuk húzni. Mindenesetre a/, a dolog rettenetesen meglepett bennünket. Nemsokára hazaérkezünk, ez járt mindenkinek az eszében. Hazai kikötő, óh. milyen boldogság! Beérkeztünk Jaizuba, és elfelejtkeztünk a néhány nap előtti nyugtalanságról, az arcunk megíeketedéséről és a hajhullásról. Hazaérkezésünk után nemsokára megtudtuk, hogy a mi hajónk áthaladt a legborzalmasabb hidrogénbomba-robbamtás területén. A nyugaton felkelő nap, amiről mi így vélekedtünk, nem volt egyéb, mint a Bikini- és Mar- söhall-szigeteknél történt robbantás fénye,

Egy pár nap után Kubojáma és néhány társa magas lázzal megbetegedett. Hajuk színe a gyökerénél gyakran változott fehérre, majd violaszínűre. A betegek közül a két legsúlyosabbat bevitték a tokiói kórházba további kivizsgálásra. Ez az ügy felrázta az egész japán népet. A japánok már jól tudták, hogy milyen borzalmas volt az atombombázás Hirosimában és Nagaszakiban.

A fehér hamp, amiről a hajósok beszéltek, nem volt más, mint a „halál hamuja”. A hajó rakománya szennyeződött, a vizsgálat radioaktivitást mutatott ki. Habár a radioaktivitás gyenge volt, mégis nagy nyugtalanságot keltett a népben. Az egész országból özönlöttek a szimpátialevelek, és sok ajándékot kapott a hajó személyzete.

• Az országban széles mozgalom indult meg az atom- és hidrogénbomba robbantása ellen. Kubojáma meghalt, itthagyita a feleségét, négy gyermekét és szüleit. A nép felháborodása nőttön-nőtt. Nagyon sokan megértették az egész országban, de szerte az egész világon, hogy a népek összefogása tudja csak megakadályozni a szörnyű pusztulást és a tömegszerencsétlenség veszélyét.

A mai feszült nemzetközi helyzetben, az egész világ békeszerető népeinek mindig emlékezniük kell erre a borzalomra.

(A Béke című eszperantó újságból fordította: id. Zakar János.) *

„Mindig csendesen, egyszerűen éltem

55

Egy matróna vallomása

Kecskeméten éL Róna Jánosné Kerekes Margit, aki ma ünnepli születésének 100. évfordulóját. ' A naipokban széchenyivárosi lakásában a csöngetésre magas, vékony termetű, mosolygós, ezüsthajú, jólápolt, szemüveges asz- szony nyitott ajtót. Alig léptem át a küszöböt, tekintetemmel a matrónát keresve, vendégfogadóm már válaszolt is szaporám » még fel sem tett kérdéseimre O ugyanis már várt, de én nem gondolhattam, hogy ez a ,»fiatalos” hölgy az én százévesem.

— A családban a lányok közül/ én voltam a legkisebb, nekem illik utoljára elmen,nem. Berta né- ném 90, Giza 85 évesen hagyott el. Nyolcán voltunk testvérek. Kassához nem messze, Szórnál - nokon éltünk. Lánykorunkban valamennyien hímezni tanultunk, sok fehérneműt varrtunk. Négyöt üzletnek is dolgoztunk egyszerre. Sosem felejtem el, amikor Kassára hozták Rákóczi hamvait. Nagy ünnep volt. Éjjel-nappal varrtuk a 300 fős bandérium egyenruháit, a fekete bő gatyáikat, piros díszítéssel. Az ing is fekete volt. A nyakkendőkön aranyszállú hímzések.

Az egyszerű szép ruháikat mi is nagyon szerettük. (Közben előkerültek a Stolp Ernő kassai fotográfus készítette képeik.) iEz maradt nekem. Az egyik nővéremet szép Kerekes-!ánynak hívták, engem nagyhajú Margitkának.

Huszonnyolc évesen mentem férjhez, a kassai lemezárugyér vezetőjéhez. Szilárd fiunk még ott született. Amikor felszámolták a gyárat, Kecskemétre jöttünk. Férjem itt lett kádgyáras. A kerítésen belül láttatunk, szolidan éltünk, ö állandóan dolgozott, én neveltem a gyerekeket. Győző fiam ebben a városiban született. Akkoriban nem volt mulatság. Ügy kéthavonta összejöttünk egy-egy ismerős családdal. A színházba bérletünk volt, de sokszor kárba veszett, mert János, a férjem sose ért rá.

Nekem sokáig idegen volt ez a város. Nehezen melegedtem itt fel. Kezdetben azt írtam a nővéremnek, hogy nincs ennél nagyobb és sárosahb falu. Ma már! Szegény uram, ha éllne, ha láthatná, milyen szép lett az a hely, ahová elhozott. Negyedszázada vagyok özvegy, ö 40 évet húzott ki egy munkahelyen. Mindenki szerette. Néha nem győzte a munkát, akkor segítettem neki.

Mennyi emléket őrzök! Még jóval a Batthyány utcai lakásba költözés előtt, 1934-ben szörnyű vihar tombolt. A hatalmas jégdarabok levitték a fejünk fölül a tetőt, a gyönyörű függönyeimet szétszaggatták. Másnap az újságok is gyászikeretesen jelentek meg. A sáros utak, a városközpontban a piac ... Ott mentek a lovak...

Nyolc éve lakom itt Előtte nem sokkal még végigutaztam Franciaországot. Sailárd fiam ott él. Most azért nincs itt, mert délután érkezik a repülőtérre. Elvagyok nap nap után. Jövök-megyek, takar ítga tok. Zuhanyozás nélkül nincs ám lefekvés! Most voltam a fodrásznál is. Piroska — egy ismerősöm — eljár hozzám segíteni. Mindennap jön, 6 hozza az ebédemet. Tavaly ősszel Bailó- szögbe is elvitt, szüreti mulatságra. Néha felidegesítem, mert hirtelen nem tudja, hogy hol keressen. Százévesen nem mindig egyformán ébred az ember... Halottak napján szépen sütött a nap, kimentem egyedül a temetőbe.

Tévém nincs, mert homályosan látok. Sajnálom is a könyveket. Lehet, hogy csak meg kellene operáltatni a szemem. Jó lenne még egyszer Budapestet és Párizst újra látni. A rádió a szórakozásom, de a legnagyobb ünnep, ha jönnek a gyerekek, mert öt unokám és két dédunokám is van.

Mindig csendesen, egyszerűen éltem. Arcomon még nem volt púder, de kényes voltam magamra. A szépet szerettem. Varrtam, kötöttem, kézimunkáztam rengeteget. . Én horgoltam ezt a csipke ágyterítőt, azt a párnát 92 évesen hímeztem. Ott az a teababa szinte egyidős velem. A mai lányok? Néha haragszom rájuk. De vannak aranyosak is. Kettő rendszeresen eljön hozzám. Az egyik virágkötő, nézze, az ott az első munkája. Én minden lánynak azt tanácsolom, hogy kézimunkázzon sokat. Az olyan jó a léleknek, a szívnek ... száz évig is lehet tőle élni.

Igyon kávét! Ebből a porcelán csészéből, ez velem együtt átélt két világháborút, sok-sok megpróbáltatást. Nem is mesélem... Nekem a kávé meg a gesztenyepüré a kedvencem, bár a szívem néha bolondozik. Persze, tudom én, hogy .nem a kávétól... — mo- solyodott el Margit néni, akinek szívből kívánjuk,, még sokáig érezze tiszta szíve ibolondozását.

Lejegyezte: Pulal Sára