Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

I 2 » PETŐFI NÉPE ® 1986. február 19. LIBANON Ismét a fegyvereken a sor? A libanoni belpolitikát kedden sajátos módon a „külső tényezők” uralták, miközben mértékadó he­lyi elemzők ' értékelése szerint „csakis az alaposan mérlegelt ka­tonai akció” billentheti egyik vagy másik oldalra a mérleg nyel­vét az országban szemben álló fe­lek között. A libanoni sajtóban nagy vissz­hangja volt Asszad szíriai elnök nyilatkozatának. A szíriai állam­fő a Libération című párizsi lap­nak adott nyilatkozatában három lényeges dolgot említett: 1. Szí­ria immár semmiféle katonai be­avatkozásra nem hajlandó Liba­nonban. Ha a bókeerőfeszítések kudarcot vallanak, Damaszkusz „néző" lesz csupán. 2. A tavaly decemberben kötött háromoldalú egyezmény az „egyetlen megol­dás” a libanoni polgárháborúban. 3. Dzsemajel elnök szerepe „nem éppen pozitív” a damaszkuszi egyezmény aláírása óta. Kedd dél­előtt az izraeli hadsereg folytatta példátlan méretű kutatóakcióját Dél-Libationban, mégpedig az úgynevezett biztonsági övezet (azaz az izraeli csapatok által megszállt dél-libanoni területek­től) északra. A libanoni területre mélyen behatoló több mint ezer, helikopterektől, és páncélosok­tól támogatott izraeli katona a hadseregnek azt a két tagját ke­resi, akiket a siita-szunnita szél­sőségesekből álló Iszlám Ellenál­lási Front tagjai ejtettek hétfőn fogságba — az Izraellel együtt­működő áruló libanoni tiszt, An­toine Lahad egyik emberével együtt. A Dél-Libanon területen folyó, több mint húsz falvat érin­tő izraeli hadművelet — bejrúti hírmagyarázók szerint — kiter­jedhet „messze északra”, azaz Bejrut irányába, és gyökeresen megváltoztathatja a libanoni bel­politika jelenlegi képletét. NSZK Készülőben a botrány A jövő évi választásokat megelőző kampány első igazi botránya rajzolódik ki a nyugatnémet belpoli­tikában: a koblenzi állam- ügyészség esetleg vizsgá­latot indít Helmut Kohl ellen. Ha igen, ez lesz az első eset, hogy hivatalban lévő kancellár ellen bíró­sági eljárás indul. A hétfői bejelentés sze­rint a vizsgálat megindí­tásához a Bundestag elnö­kének fel kell függesztenie Kohl kancellár képviselői mentelmi jogát, illetve a koblenzi államügyészség bejelentésének kézhezvé­telétől számítva 48 órán belül közölnie kell, ha ki­fogása van a vizsgálat el­len. Azóta a jogászok szor­galmasan vizsgálják az előírások biztosította kis­kapukat, és olyan híreket is közölt a sajtó, amelyek szerint magát a vizsgála­tot minden körülmények között meg lehet indítani, csak a vád alá helyezés­hez szükséges a mentelmi jog felfüggesztése. A koblenzi bejelentés nem teljesen váratlan. A pártoknak nyújtott pénz­ügyi támogatások, az ezzel kapcsolatos anyagi vissza­élések ügye már sok kelle­metlen percet szerzett a bonni politikusoknak. Kohl kancellárt júliusban Mainzban arról faggatták, hogy egy évtizeddel koráb­ban, amikor RajnarPíalz tartomány miniszterelnöke volt, mennyire volt tudo­mása az egyes cégek és a pártok anyagi összefonó­dásairól. Kohl többnyire kitérő válaszokat adott, s sokáig úgy tűnt, nemigen lehet kikezdeni. Otto Schily, a zöldek parlamenti képviselője a jelek szerint mégis megtalálta a kancel­lárnak azt a megnyilatko­zását, amely alapot nyújt­hat további vizsgálatra, és a közelmúltban a mainzi államügyészségnél vádat emelt hamis tanúzás miatt. Az ügy Mainzból Kob- lenzbe került át. A hétfői bejelentés nyomán Fried- helm Ost kormányszóvivő közölte: a kancellár nyu­godtan néz szembe a vizs­gálattal. jogi védelméről már Schily vádemelési ké­résekor gondoskodtak. Szovjet biztonságpolitika Az APN szovjet sajtóügynök­ség az elmúlt napokban több írásban foglalkozott a szovjet le­szerelési elképzelések egyes vo­natkozásaival, az űrfegyverkezés megakadályozásának szükséges­ségével. A január 15-én előterjesztett három szakaszos szovjet leszere­lési terv célul tűzi ki, hogy az évszázad végére földünkről telje­sen eltűnjenek a nukleáris fegy­verek. A szovjet javaslat értel­mében az első szakaszban a Szov­jetunió és az: Egyesült Államok semmisítené meg európai köze­pes hatótávolságú nukleáris fegy­vereit. Ezzel valamennyi európai állam nyerne: a nyugat-európai országokból eltűnnének áz ame­rikai közepes hatótávolságú nuk­leáris rakéták, s a Szojetunió európai övezetéből is eltűnnének a nyugat-európai célpontok elle­ni csapás mérésére alkalmas SS—20-as rakéták. A terv igen fontos sajátossága, hogy az első szakasz szovjet— amerikai „ügyletéből" kimaradna a francia és brit nukleáris erő. Logikus ugyanakkor, hogy az Egyesült Államoknak kötelezett­séget kellene vállalnia, hogy ha­dászati és közepes hatótávolságú rakétáit nem adja át más orszá­goknak, Franciaország és Ang­lia pedig nem növeli saját nuk­leáris erőit. Ellenkező esetben ugyanis felborulhatna az erő- egyensúly. A Mihail Gorbacsov által elő­terjesztett terv szerint Anglia és Franciaország a következő sza­kaszban kapcsolódnék be a nuk­leáris leszerelés folyamatába. Ez azonban csak azután történne meg, miután a Szovjetunió és az Egyesült Államok már radikáli­san csökkentette a maga nukleá­ris fegyverzetét. Francia és an­gol vezetők már több alkalom­mal megerősítették, hogy egyet­értenek ezzel. A brit és francia nukleáris erő megsemmisítése a második sza­kaszban a harcászati fegyverek­kel kezdődnék. Azoknak a nuk­leáris eszközöknek a felszámolá­sára, amelyeket ezek az államok hadászatinak tartanak, csak a harmadik szakaszban kerülne sor. A többszakaszos nukleáris leszerelés megvalósítását a szov­jet elképzelések összekapcsolják a világ militarizálásának megaka­dályozásával. Az Egyesült Álla­mok azonban változatlanul szor­galmazza a csapásmérő űreszkö­zök kifejlesztésére szolgáló kuta­tások folytatását. Gsád Líbiát vádolja Az agresszió kiszélesítésével vádolta Líbiát a csádi külügymi­nisztérium hétfőn nyilvánosság­ra hozott közleményében. A köz­lemény volt az első hivatalos csá­di reagálás arra, hogy bombázták az afrikai ország fővárosának re­pülőterét. A dokumentum szerint a bombatámadás csak kisebb ká­rokat okozott, de a légikikötőt le­zárták a polgári járatok elől. A külügyminlsztériumi nyi­latkozat azt állította, hogy líbiai gépek hajtották végre a repülő­tér elleni támadást. Líbiában ezt hétfőn határozottan cáfolták. Mo­hammed Sarafaddin Fituri líbiai tájékoztatási miniszter a Reuter brit hírügynökségnek adott inter, jójában elmondta, hogy a táma­dásban részt vevő gép a felkelők­höz, a Gukuni Veddei vezette GUNT-hoz tartozik. Fituri közöl­te azt is, hogy a konfliktusban Líbia ugyan a GUNT-ot támogat­ja, de egyben felszólítja a szem­benálló feleket, hogy az Afrikai Egységszervezeten belül próbálja­nak békés megoldást találni a csádi válságra. MAFFIAPER Feltűnően sokan gyengélkednek Néhány nappal el kellett halasztani a szicíliai Paler- móban zajló, maffiaellenes rfóriásper” keddi ülését, mivel megbetegedett az egyik ül­nök. A több mini egy hetiéi ezelőtt kezdődött tárgyalás meglehetősen nehezen indul. Az ülnök megbetegedésével az esküdtszék hurmadik tag­ja „esett ki". A per második napján ugyanis egy ülnöck végleg visszavonult egészségi állapotára hivatkozva, egy másikat pedig törölni kellett az esküdtszék tagjainak sorá­ból, mivel kiderült: lánya is magánvádló. Feltűnően sokan lettek rosz- szul a vádlottak közül is a per kezdete óta eltelt egy hét alatt. A múlt szerdán a rá­csok mögött két maffíatag lett rosszul, ki kellett őket vinni a teremből. Egy nappal ezelőtt újabb három személy- lyel történt meg ugyanez. VAGYIM ZAGLAGYIN INTERJÚJA ,,A kongresszuson megoldandó kérdések forradalmi jellegűek” A Szovjetunió szerint az európai és az ázsiai kö­zéptávú atomfegyverek kérdése ném kapcsolható össze egymással — jelentette ki a Jomiuri Simbun című japán lapnak Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB tagja, a párt nemzetközi osztálya helyettes vezetője. Zaglagyin a Szovjetunió külpolitikájáról, a szov­jet-amerikai és a szovjet—japán kapcsolatokról, továbbá az SZKP küszöbönálló kongresszusáról nyi­latkozik a tekintélyes japán polgári újságnak, amely kedden címoldalon közli nyilatkozatát. A szovjet—amerikai viszonyról, a fegyverzetellen­őrzés és leszerelés problémáiról Zaglagyin nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió várja Wa­shington hivatalos válaszát Mihail Gorbacsov ja­nuári — a tömegpusztító fegyverek teljes megsem­misítését előirányzó — javaslatára. Az amerikai vá­lasz befolyásolja a genfi fegyverzetkorlátozási tár­gyalások menetét: amennyiben az Egyesült Álla­mok pozitívan válaszol, a tárgyalások új ösztönzőt kapnak — jelentette ki az SZKP tisztségviselője. Vagyim Zaglagyin elmondta, hogy Mihail Gorba­csov tervezett Egyesült Államok-beli látogatásának időpontját még nem rögzítették, diplomáciai csator­nákon keresztül folyik az egyeztetés. Zaglagyin elmondotta, hogy Eduard Sevardnadze Jtülügyminiszter januári tokiói látogatása a Szov­jetunió szerint eredményes volt. Kiemelte a két or­szág közötti magas szintű párbeszéd jelentőségét. Rámutatott: a legfontosabb az elért megállapodá­sok valóra váltása. Hangsúlyozta a Szovjetunió kész­ségét a sokoldalú és kölcsönösen előnyös együttmű­ködés fejlesztésére Japánnal. Utalt Nakaszone Ja- szuhiro miniszterelnök moszkvai és Mihail Gorba­csov tokiói látogatásának lehetőségére, hozzátéve, hogy mindez nagymértékben függ a kétoldalú kap­csolatok további alakulásától. Zaglagyin rendkívül fontos eseménynek mondta az SZKP küszöbönálló kongresszusát. „A kongresz- szuson megoldandó kérdések tömören szólva forra­dalmi jellegűek” — jelentette ki. A belpolitikában legfontosabb a termelés növelése, a gazdaságirányí­tás korszerűsítése, továbbá a párt- és az államve­zetés stílusának és formájának újjászervezése, míg a diplomácia frontján a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok közötti normális kapcsola­tok és együttműködés biztosítása — mondta. Egy kérdésre válaszolva Vagyim Zaglagyin el­mondta, hogy a jövő héten kezdődő kongresszusra az SZKP meghívta a Kínai Kommunista Párt kép­viselőit is. A kínai párt nem fogadta el a meghí­vást, mégpedig azzal az indokkal, hogy az SZKP és a KKP közötti kapcsolatok normalizálása „még várat magára”. NÉMETH KÁROLY BESZÉDE A CSEPELI NAGYGYŰLÉSEN Kun Béla-centenárium Kun Béla születéséinek 100. év­fordulójáról ünnepi nagygyűlé­sen emlékeztek meg kedden a csepeli Munkásotthonban. Az eseményen részt vett Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkárhelyet­tese, Grósz Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Miniszterta­nács, a társadalmi és a tömeg­szervezetek több képviselője. Je­len voltak az ünnepségen Kun Béla családjának tagjai, s ott volt Nyikita Dar esi jer, a Szov­jetunió budapesti nagykövetsé­gének tanácsosa is. A nagygyűlést Grósz Károly nyitotta meg, ünnepi beszédet Németh Károly mondott. Emlé­keztetett arra: a Kommunisták Magyarországi Pártjának meg­alapítóját, a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság vezetőjét, a XX. századi magyar történelem nagy alakját határainkon túl is megbecsülés övezi. Személyisége elválaszthatatlan az I. világhá­borút követő nemzetközi forra­dalmi fellendülés történetétől. Tetteit, munkásságát az egész ha­ladó világ ismeri, nagyra érté­keli. Kun Béla egyszerre volt a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő egyénisé­ge. Életműve szerves része a magyar forradalmi munkásmoz­galom, a párt és a nemzet tör­ténetének, azon korszaknak, amelyben élt, s amelynek nagy társadalmi kérdései megoldásán munkálkodott. A továbbiakban az MSZMP fő­titkárhelyettese Kun Bélának a KMP megalakításával kapcso­latos szerepéről szólt. Kiemelte: a forradalom iskoláját kijárt, a lenini tanításokat követő Kun Béla a nemzetközi forradalmi mozgalom magyar osztagának Irányítójaként élt és dolgozott. Elévülhetetlen érdemeket szer­zett abban, hogy Budapesten 1918. november 24-én megala­kult a Kommunisták Magyaror­szági Pártja. A pártalapítást ki­mondó gyűlésen ott voltak a for­radalmi harc iskoláját kijárt. egykori hadifoglyok, a magyar szociáldemokrata balszárny ki­próbált vezetői, a magyar ifjú­ság legjobbjait képviselő forra­dalmi szocialisták. A párt veze­tője, ideológusa és egyben a Vö­rös Újságnak az első szerkesztő­je Kun Béla lett. ö és harcostársai 1918 őszén azért tartották a legsürgetőbb fel­adatuknak a magyarországi for­radalmi munkáspárt létrehozá­sát, mert világosan felismerték, hogy a munkásosztály csak ak­kor érheti el forradalmi céljait, a kizsákmányolás megszünteté­sét, a szocialista társadalom fel­építését, ha élenjáró munkáspárt vezeti — hangsúlyozta Németh Károly. Az, hogy Magyarorszá­gon az elsők között jött létre a kommunista párt, hogy csaknem hét évtizedes a magyar kommu­nista mozgalom, jórészt Kun Bé­la történelmi érdeme. Születésének centenáriuma jó alkalom arra, hogy teljes elis­merést kapjon annak a forradal­márnak életműve, akinek tevé­kenységével kezdetét vette a ma­gyar kommunista mozgalom harci tapasztalatokban gazdag, viszontagságos, de végső soron mégis győzelmes útja Kun Béla munkásságának, életművének bemutatásában tel­jességre és hitelességre kell tö­rekednünk. Maradandó értéke­it haladó örökségünknek tekint­jük, ma is érvényes tapasztala­tait hasznosítjuk, hiányosságai­ból pedig okulunk — hangoztat­ta az ünnepség szónoka. — Ez utóbbiak közé sorolhatjuk az agrárkérdés megoldatlanságát, amelynek következtében elma­radt az annyira várt földosztás. Vagy például azt, hogy nagy ta­pasztalatai ellenére jó ideig ő sem vette észre: a fasizmus ter­jedésével szemben a népfrontpo­litikával lehet eredményesen fel­venni a küzdelmet. Tévedését felismerve azonban korrigálta korábbi hibás álláspontját, s et­től kezdve a széles körű össze­fogáson nyugvó antifasiszta nép­front létrehozásának szószólója lett. Kun Béla nem érhette meg annak az ügynek magyarországi győzelmét, amelynek egész éle­tét szentelte. 1937-ben alkotó erejének teljében koholt vádak alapján letartóztatták, és bör­tönben halt meg 1939-ben. Sú­lyos veszteség érte a magyar és a nemzetközi munkásmozgalmat. A Kun Bélát éveken át vissza­váró harcostársak megdöbbenve tapasztalták, hogy a Rákosi-féle vezetés agyonhallgatta és megha­misította szerepét és a magyar munkásmozgalom számos más jelentős egyéniségét is megrá­galmazta, a politikai életből fél­reállította. Elvi, politikai és er­kölcsi szempontból egyaránt je­lentősége van annak, hogy ami­kor veszélybe kerültek a szocia­lista vívmányok — a súlyos sé­relmek ellenére — oly sok 1919- es elvtársunk vett részt az ellen- forradalom leverésében, majd a Magyar Szocialista Munkás­párt zászlóbontásában, a kon­szolidációért folytatott minden­napi küzdelemben — mutatott rá Németh Károly. Az MSZMP főtitkárhelyettese végezetül arról szólt, hogy Kun Béla 70 éves lett volna, amikor a Szovjetunió Kommunista Párt­jának történelmi jelentőségű XX. kongresszusa ülésezett, s nem vé­letlen, hogy éppen akkor került sor nyilvános rehabilitálására a Pravda hasábjain. Hosszú hall­gatás után ez volt róla az első méltó megemlékezés. Azóta Kun Béla életútjának feltárásáért, örökségének ápolásáért sok min­dent tettünk, de még nem ele­get. Kötelességünk, hogy tovább vigyük az általa képviselt forra­dalmi hagyományokat, még tel­jesebben mutassuk be a magyar kommunista mozgalom e nagy harcosát, a küzdelmet vállaló, a cselekvő, az áldozatra kész for­radalmárt, akit méltán tarthatunk számon a magyar szabadsághar­cok, és forradalmak legkiemelke­dőbb vezetőinek sorában. A centenáriumi ünnepség má­sodik részében zenés irodalmi emlákműsort adtak elő Kun Bé­láról a nagygyűlés résztvevőinek. ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS A KERESKEDELMI KAMARA Érdekegyeztetés és -képviselet A Magyar Kereskedelmi Ka­mara Dél-alföldi Területi Bizott­sága elnökségi ülést tartott teg­nap a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalatnál. Dr. Tobak Ist­vánnak, a vállalat vezérigazga­tójának, a területi bizottság társ­elnökének megnyitója után Ke- lényi Gábor, sj. MKK főtitkárhe­lyettese összefoglalta a kamara négyéves munkáját és célkitűzé­seit. Egyebek között kijelentette, hogy megnőtt a vállalatok igé­nye (és várakozása is) munká­juk iránt, mivel lehetőségeik ki­teljesedtek, a kormány elhatáro­zásaiba is van (véleményezési szinten) beleszólási joguk. Ugyan­akkor a vállalati önállóság kö­vetkeztében a kamara képviseli az összekötő láncszemet a gaz­» A győztes csapat. Tegnap a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezetben gyűltek össze a Bá­bolnai Iparszerű Kukoricaterme­lő Rendszer, az IKR úgynevezett 5000-es körzetének, vagyis Bács- Klskun, Pest, Szolnok és Heves megye taggazdaságainak vetél­kedő fiataljai. Műszaki, agronó­dálkodó egységek és a kormány­zati szervek között, valamint ér­dekképviseleti munkát is ellát. Együttműködnek a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsával, a Szövetkezetek Országos Szö­vetségével és a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetségével is. A vállalati és népgazdasági érdekek összehan­golásában, képviseletében fej­lesztik tevékenységüket, például a tisztább vállalati megítélés és értékrend kialakítása érdeké­ben, az exportnövelés lehetősé­geinek kimunkálásában. Felada­taik között említette a gazdasági és piaci információáramlás gyor­sítását, hogy a biztonságosabb vállalati döntésekhez jobban hoz­zájárulhassanak. Juhász Géza, a dél-alföldi bi­zottság elnöke az 1982 óta végzett miai, és politikai felkészültsé­gükről adhattak számot a négyfős csapatok. A körzeti elődöntőt, mint az elmúlt években is, a Fel- sőszentiváni Termelőszövetkezet csapata nyerte meg. Helyezésük­kel az országos döntőiben való részvételre nyílik módjuk. munkáról szólt. Egyebek között a külgazdasági kapcsolatok • fej­lesztésében, a határmenti árufor­galom bővítésében, a kooperáló partnerek egymásra találásában működtek közre. A vajdasági ka­marai együttműködés eredmé­nyes tapasztalatait követően a modenai kamarai szervezettel is megállapodást kötöttek a gazda­sági-kereskedelmi kapcsolatok erősítésére és kiszélesítésére. Az idei feladatok között említette a kapcsolatok erősítését a szövet­kezeti szektorral (Ipari, fogyasz­tási, mezőgazdasági), a vállalati érdekegyeztetés szerinti képvi­seletet, a hazai és külföldi terme­lőegységek közötti kooperációk bővítését, a piaci szemlélet tel­jes körű érvényre juttatását, és a kecskeméti Hírős Napok program­jához való kapcsolódást. Az elnökség elfogadta az MKK Dél-alföldi Területi Bizottságának idei munkaprogramját, majd a márciusban sorra kerülő tisztújí­tó tagvállalati üléssel kapcsolatos teendőkről határozott, és je­lölőbizottságot választott. Cs. I. A barátsági szerződés évfordulóján A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés aláírá­sának 38. évfordulója alkalmából kedden Kaposvárott ünnepi meg­emlékezést tartottak. A Kilián György Ifjúsági és Úttörő Műve­lődési Központban rendezett ün­nepségen — amelyen részt vettek a megye, a város párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervek, valamint az MSZBT-tagcsopor- tok képviselői — Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára mondott beszédet. Felszólalt az ünnepi megemlé­kezésen Ivan Bagyul, a Szovjet­unió magyarországi nagykövet­ségének tanácsosa, a Szovjet Ba­ráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője. • Moszkvában kedden ünnepé­lyesen megemlékeztek a magyar— szovjet barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyújtá­si szerződés aláírásának 38. év­fordulójáról. A szovjet baráti társaságok szö­vetségének székházéban tartott rendezvényen A. A. Sevcsuk, az Oroszországi Föderáció gépkocsi­közlekedési miniszterének he­lyettese mondott beszédet. Az ün­nepségen jelen volt Rajnai Sán­dor, Magyarország szovjetunló- bell nagykövete. LAPZÁR I ÁKOR ÉRKEZETI • Bányaomlás Kedden délután* bányaomlás történt a Mecseki Szénbányák Vasas Bányaüzemében. A mentési munkálatok lapzártakor folytak. Felsőszentivániak győztek fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom