Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

1986. február 19. • PETŐFI NÉPE • 3 MAGYAR VÁLLALKOZÁS AZ „OROSZLÁNPIAC" TERÜLETÉN KOCKÁZAT NÉLKÜL NEM MEGY — ÚJ ÉRDEKELTSÉG ARCCAL BÁCS-KISKUN FELÉ — ÖNÁLLÓBB EGYSÉGEK DUNA TISZA KÖZI ÁLLAM! ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Csőd után — hogyan s merre tovább? Mi van — és főleg: mi lesz — a Dutéppel? Ez a kérdés — a szükségesnél hosszabb ideje — nem­csak a szakembereket, a cég dolgozóit, hanem a szélesebb közvéleményt is foglalkoztatja. Ennek csak egyik oka, hogy hazánk második legnagyobb építőipari szervezete a Dutép, melynek kiegyenlítetlen adósságai meghaladják a két milliárd forintot. Legalább ennyire fontos körülmény, hogy 6300 ember munkahelyéről, jelenéről és jövőjéről van szó. A MEGYE BETEGEIT IS GYÓGYÍTANÁK Gyűjtőakció — szemünk világáért A néhány hónappal ezelőtt még válságos. helyzetből csak az idáig vezető út ismeretében le­het fölvázolni a jövőt. Lássuk tehát, milyen okokkal magyaráz­ható a korábban jóhírű Duna— Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat bukása. (írásunkban mi ezeket sorrendbe szedtük, ám ez nem feltétlenül fontosságot je­löl: a csődhöz a különféle kö­rülmények együttes hatása veze­tett, egyik ok a másikat erősí­tette). A veszteség okai 1. Aránytalan fejlesztés A történtek tükrében hibás vállalati stratégiának bizonyult a vállalat ipari tevékenységének túlduzzasztása, aminek következ­tében képessé vált ugyan arra, hogy egész lakónegyedeket szin­te hetek alatt összeszereljen (lásd például Kecskeméten a Március 15. utcát), ám a továb­biakhoz nem volt elég szakem­bere, ezért alvállalkozókat kény­szerült szerződtetni. Amíg azon­ban a lakásár maga maximált, az alvállalkozó szolgáltatása sza­badáras — ez a Dutép számára szolid haszon helyett tetemes veszteséget hozott. (Alvállalkozó­kat más cég is igénybe vesz, ha­sonló feltételekkel, gond nél­kül, mert egy ésszerű határt nem lépnek túl. A Dutép e határokat is átlépni kényszerült — épp az aránytalan fejlesztés miatt). 2. Az ablakgyár létesítése A szakminisztérium, az igények felmérése után, 1,2 millió négy­zetméterre látta helyesnek fel­futtatni a korszerű nyílászárók évi termelését. E mennyiségből . a Dutép ablakgyára 250 ezer négyzetmétert jelent, s bár a ter­mék korszerű, mivel időközben kínálati piac alakult ki, csak az értékénél alacsonyabb áron ad­ható el. (Tulajdonképpen arról van szó, hogy az új termékek be­vezetését nem előzte meg a kor­szerűtlen nyílászárók gyártásá­nak és forgalmazásának a leál­lítása, azaz a korszerű, takaré­kos ablakok-ajtók. árát a hagyo­mányos, nagy energiaveszteséget okozó olcsóbb termékek lenyom­ták). 3. Az algériai vállalkozás Három év alatt két városban összesen 2680 lakás megépítését vállalta a Dutép, forintban szá­molva 7 milliárd 800 millióért. Ez a munka túl nagy falatnak bizonyult, s az ekkorra már egyébként is megrendült válla­lati helyzetet tovább gyengítet­te. Ma — utólag — már látszik, hogy olyasmibe vágott bele a cég, ami jelentősen meghaladta erejét. Az igazság kedvéért azon­ban hozzá kell tenni: a) a Duté- pet új — külországbeli — piac meghódítására ösztökélte az or­szág gazdasági helyzetén kívül az akkori (azóta részben ki is cserélődött) minisztériumi veze­tés, hiszen b) ebben az időszak­ban (amint ma is) az ország legfontosabb, feladata a fizetőké­pesség megtartása volt, ami ne­hezen ment volna dollárbevétel nélkül, márpedig a 7,8 milliárdos beruházás elszámolása nagy rész­ben dollárban történt. Kijutni a mélypontról E stratégiai okokon kívül szá­mos más körülmény is szerepet játszott a Dutép csődbejutásában. A rendkívül alacsony színvonalú számviteli munka nem volt ké­pes mérni a ráfordításokat; en­nél a vállalatnál is kívánnivalót hagyott maga után a minőség, meglehetősen nagy volt a nem­törődömség. E tényezők együttes hatására a vállalat rendkívül sú­lyos pénzügyi helyzetbe került. A Dutép vezérigazgatójától ka­pott tájékoztatás szerint jelen pillanatban is meghaladja a két­milliárdot az az összeg, amit a vállalat önerejéből képtelen megfizetni, ami miatt az első .pillanatban nyilvánvaló volt, hogy a cég központi segítség nélkül képtelen lesz kijutni a mélypontról. Nemcsak a Dutép aggódhat, hanem az őt anyaggal, szolgálta­tással, géppel ellátó vállalatok is. Tud-e, s ha igen, mikor tud fizetni nekik a Dutép? A holt­ponton 1985 tavaszán megyei célhitel. formájában a bankszer­vek segítették átlendíteni a cé­get. A kiút a szanáláson át vezet. 1985 elején az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium által kinevezett bizottság mérte fel a helyzetet és tett javaslatot a rendezésre. Az 1985 februárjá­ban kinevezett új vezérigazgató, dr. Fáy Ferenc vezetésével, a szanálási bizottság javaslatai­nak figyelembevételével kidol­gozták a Duna—Tisza Közi Ál­lami Építőipari Vállalat új stratégiáját, amely lehetővé te­szi, hogy a Dutép három év múlva teljes körűen konszolidá­lódjék, s az elvárásokat teljesí­teni tudó, ütőképes, eredményes (nyereséges) építőipari vállalat­tá váljék. A jövő programja A biztonságos jövő felé vezető út lépései: 1. az algériai export­munkát más vállalkozónak ad­ják át, 2. csökkentik a tevékeny­séget a nem hagyományos mű­ködési területen (például a fo­kvárosban), azaz jelszavuk ismét így hangzik: arccal Bács-Kiskun felé!, 3. a termelés visszafogásá­val is biztosítják á koncentrál­tabb, tehát eredményesebb mun­kát, 4. korlátozzák a számukra veszteséges alvállalkozói meg­bízásokat, és 5. termelőegységei­ket területileg önálló, s önállóan vállalkozó egységekre szervezik (a nagyobb jövedelemtermelés­re képes egységek nagyobb vál­lalkozási jogot kapnak). Mi történt — és mi történik — montanság a Dutépnél? 1985 márciusában — mint már emlí­tettük — hitelekkel újraindítot­ták a szanálási program alapján működő vállalatot. Megkezdődött a nem kellő szakmai színvonalú számviteli, közgazdasági szervezet megerő­sítése, helyreállítása. kísérleti stádiumának vége felé iár a számítógépes anyaggazdálkodási rendszer, melytől a ráfordítások folyamatra, és építményre vonat­koztatott mérését: a gvors előre­becslés lehetőségét várják. Ki­dolgozták. és kísérleti jelleggel már alkalmazzák a valós telje­sítményeket. felmérő és elismerő új érdekeltségi rendszerüket is. A nagymértékben felduzzadt, ám kevéssé ütőképes nem ter­melő létszámot nyolcvanhat fő­vel hagyták csökkenni. Ez azt jelenti, hogy hagyták elmenni az embereket, ha nem végeztek pótolhatatlan munkát. Ezt a fo­lyamatot az idén — például bé­rezési módszerekkel — tovább viszik, tudatosan próbálják sza­bályozni az alkalmazottak szá­mát. (Konkrétan ez mintegy száz­fős további csökkentést jelent). Szükség csak azokra van — de órájuk nagvon — akik készek kivenni részüket a rendezésből, kezdeményezői és példaadói a takarékos, fegyelmezett munká­nak. S mert ezt ingyen nem kí­vánhatják. a vállalat első hatvan emberének a más cégeknél átla­gos szintre emelték — erősen differenciálva — a fizetését. Volt. aki 1500 forintot is kapott, és van 3000 forintos különbség is az üzemvezetők között. (A fő­üzemvezetői. beosztást megszün­tették, így kinek-kinek a koráb­binál tisztázottabb a feladata és a felelőssége). Ennek már lát-' szanak az első eredményei, hi­szen úgynevezett költséggazdák kinevezésével egyes fajlagos rá­fordításokból 1985 végéig 17,9 százaléknyit faragtak le. A rendezés lépései Időközben megszületett a sza­nálás konkrét programja is. arríely a Dutép vezetői szerint szigorú ugyan, de reális. Ennek értelmében a vállalat 1984. de­• Lakótelep-építkezés Kecskeméten, a Március 15. utcában. A Dutép nélkül elképzelhetetlen, (Tóth Sándor felvétele) cember 31-ig „összeszedett” veszteségeire (visszafizetendő, kamatos kamatú) szanálási hi­telt vehetnek igénybe. Az ÉVM- től megkapták a műszaki fej­lesztési alap 28 millió forintos visszatérítését. 55 milliót tesz ki az 1984—85-ös érdekeltségi alap visszatérítése. A program szerint elengedik a forgóalap- feltöltési kötelezettséget, ha ren­dezett készletszintre állnak be (ez megtörtént, eredménye több mint 100 millió forint). Elenged­ték számukra az 1984-ig alkal­mazott kísérleti bérszábályozás vállalati végrehajtása miatt kirótt béradót a bírságokkal együtt (112+35 millió forintos tétel). Ezek a pénzek a valóságos veszteség negyedét-harmadát te­szik ki. A fennmaradó összeget a következő években kell meg­termelniük és visszafizetniük. Sikerült jelentősen előrelép­niük az algériai ügyek rendezé­sében is. A kormány Gazdasági Bizottsága által kívánatosnak tartott * márciusi határidőnél ugyan valamivel később, de leg­később május közepére átadják az Annaba I. ütem 562 lakását, amelyek egyébként már csak­nem készek (az avatás a külső közművektől függ, ez pedig az erre vállalkozott arab cég mun­katempójától). Minden valószí­nűség szerint a kalkulált vesz­teségen — 966 millió forinton — belül maradnak, ami a mai hely­zetben pozitívumnak minősít­hető. (A kinti költségekről szem­léletes adat: egy dolgozó egy hónapban mintegy 70 ezer fo­rintba „kerül”, de ebben az ösz- szegben nincsenek benne a lakó­tábor. a bázistelep ráfordításai, az adók stb.). A másik építkezé­si színhely, a magvarul Orosz­lánpiac elnevezésű Soufch- Anash munkáit 1985 augusztu­sában olasz partnernek adták át, s azóta nincsenek velük komo­lyabb gondok. Itt a Dutép a NI- KEX generál vállalkozója volt, s az eredeti szerződés mai értel­mezése szerint az 1 milliárd 20 milliós veszteség 70 százaléka az övé, ám a megváltozott körül­mények miatt a Dutép bíróság előtt kívánja bebizonyítani, hogy ennél kisebb hányadért felelős. A Dutép 1986-os vállalati ter­ve sok szállal kötődik a jövőhöz. Az ipari termelés mennyiségét enyhén csökkenőre tervezik (a kereslet hiánya miatt), de válto­zatlan haszonnal. Az építés-sze­reléstől 1,9 milliárdot várnak — amihez 10 százalékos termelé­kenység-növekedésen át vezet az út. Ez ugyan látványos felfutás­nak tűnik, de a Dutép vezetői önkritikusan úgy fogalmaznak, hogy ezzel csak a más vállalatok­nál már átlagosnak tekintett ter­melékenységet kívánják elérni. A belső szakipari (befejező) ka­pacitás hiányát differenciált bér­emeléssel, „többszakmásítási” programmal akarják csökkente­ni (hiszen így kevesebb alvállal­kozót kell alkalmazniuk drága pénzen). Levonták a szükséges követ­keztetéseket az elkövetett hi­bákból, és megtörtént a felelős- ségrevonások nagy része: egé­szében a vezetők 'egyharmada kapott kisebb-nagyobb bünte­tést. (A fegyelmik sora az 1985- ös mérleg elkészülése után feje­ződik be, mert ez tisztáz még .bizonyos kérdéseket). Szükség van rá Mi van (mi lesz) tehát a Dutép­pel ? A vállalat ugyan továbbra is rendkívül súlyos pénzügyi hely­zetben van, de már kilendült a holtpontról. Van programjuk, ezért ma jobban bíznak a jövő­ben, mint tavaly ilyenkor. Okuk az optimizmusra kézenfekvőén egyszerű: vitán felül áll, hogy a Dutépre szükség van. Ma már tapasztalhatók ugyan a verseny jelei az építési-beruházási pia­con, mégis bizonyos: a Dutép helyett Bács-Kiskunban nincs, aki vállalja az egész tömeges lakásépítést, általános és közép­iskolai tantermeket, és sok más beruházást. Számos jel mutat arra, hogy a Dutép ma már olyan igények kielégítésére is hajlandó, amire alig egy éve még kénysze­ríteni sem lehetett volna. Ami­lyen apró, annyira jellemző er­re az új kecskeméti széchenyi- városi középiskola versenytár­gyalásán tett ajánlata (a rivális cég csaknem ugyanolyan kíná­latát a Dutép végül is azzal trom- folta le, hogy az iskolaépület és a konyha átadása közti néhány hónapban a saját költségén vál­lalta az ebédhordást a diákok­nak). Sok mindenre lehet következ­tetni egy ilyen példácskából. A legfontosabbra is: a Dutép min­den ésszerű dologra hajlandó, hogy a központi segítséget is igénybe véve kijusson nehéz helyzetéből. S ez aligha csupán vállalati érdek. Ballal József Olvasóink a közelmúltban már értesülhettek a televízióból a hód­mezővásárhelyi HÓDIKÖT kol­lektívájának felhívásáról: a gyár dolgozói széles körű gyűjtést kezdeményeztek két munkatár­suk kisgyermeke számára. A gyermekek olyan szembetegség­ben szenvednek, amelynek gyó­gyítása csakis egy hazánkban egyelőre nem használatos precí­ziós műszerrel lehetséges. Mivel azonban a külföldi operációk költ­sége majdnem eléri a szükséges orvosi berendezés árát, úgy dön­töttek — sok-sok hasonló beteg­ségben szenvedő embertársunk érdekében is —, hogy a készülék megvásárlására kezdik el a gyűj­tőakciót. — Mit tud ez a drága műszer? — kérdeztük az ismert szakem­bertől, dr. Vass Zoltán bajai sze­mészspecialistától. — A szóban forgó üvegtest-se- bészeti készülékkel — természe­tesen operációs mikroszkóp segít­ségével — tizedmilliméteres pon­tossággal lehet a szem üvegtest- jében kialakult, homályt okozó, látást zavaró kötegeket átmetsze­ni, illetve eltávolítani. — Ml a véleménye a berende­TALÁLKOZÁSl PONT zés megvételére indított gyűjtés­ről? — Mindenképpen helyeslem, hogy a készülék beszerzéséért fo­lyik az akció. A tervek szerint a szegedi szemészeti klinikán he­lyezik majd el. Ezzel a klinika vonzáskörzetébe tartozó Bács- Kiskun megye betegeinek gyógyí­tása is megoldódna. A gyűjtésben egyébként a kez­deményező Csongrád megyeieken kívül •— hasonló reménnyel — részt- vesz Békés és Szolnok me­gye is. Ennek a négy körzetnek a szembetegeit látnák el ugyanis elsősorban a szegedi egyetem kli­nikáján a mintegy 20 ezer dollá­ros — közel egymillió forintos — üvegtest-sebészeti készülék segít­ségével. A munkahelyi kollektívák kom- munistaműszak-vállalásain kívül egyéni befizetésekre is van lehe­tőség a következő számlaszámon: SZOTE Szemészeti Klinika, Sze­ged, OTP 2232. Az adakozók megértése, össze­fogása sok család reményét ad­hatja vissza, hogy gyermekeik egyszer talán újra csillogó szem­mel csodálkozhatnak rá a világ­ra. Sz. K. Balotaszállási faluszépítők A társadalmi munka szervezését nehezíti a gazdasági hely­zet szigorodása. Az életszínvonal megtartása érdekében a ba­lotaszállási lakosok jelentős hányada is jövedelemkiegészítő i .......... ................. ' f orrást keresett magának a munkahelyi elfoglaltságon felül. Ennek hatása a társadalmi munkában való részvétel meg­csappanásában is érezhető — tudatta velem Dózsa Benő, a balotaszállási tanács elnöke. A tanács vezetői arra töreked­tek, hogy a helyi családokkal, a település minden, lakosával meg­értessék: ha szebb környezetben akarnak élni, s ha jobbítani szán­dékoznak lakóhelyi közérzetü­kön, személyesen is részt kell venniük a környezetalakításban. A lakosság döntő többségét sike­rült megnyerni az ügynek. A ta­nácstagok jelentős érdemeket szereztek ebben. Nekik is részük van abban, hogy három eszten­deje 508, két éve 816, tavaly 952 négyzetméter járda létesülhe­tett Balotaszálláson. A közös gon­dolkodás és az együttcselekv.és szép példája nyilvánult meg ab­ban, hogy a járdákat nem egyes állampolgárok, hanem kollek­tívák építették kalákában. Ma csaknem mindegyik utcában — legalább az egyik oldalon — szi­lárd burkolatú járda található. Három évvel ezelőtt az óvoda 3. foglalkoztatójának építését tervezték. Ezt az-óvoda vezetői és a lelkes szülői munkaközösség szervezte. A tanácselnök úgy lát­ja, e téren nagyabb sikert köny­velhettek volna el, ha több szü­lőt sikerül bevonniuk a társadal­mi munkába. S noha az építési teendőket végül a tanács szakap­parátusa vállalta magára, az el­végzett társadalmi munka ellen­értéke 68 ezer forintra tehető. A balotaszállásiaknak gyümöl­csöző kapcsolatuk van a Kiskun- halasi Állami Gazdasággal, és a mélykúti nehézgépüzemmel. Az állami gazdaságtól gépi segít­séget kaptak a terep rend eziés- hez. Ennek kapcsán telekki­alakításra alkalmassá vált a Jókaii utcai szeméttelep és a homokbánya környéke; egy­idejűleg a szánkózódomb és a lő­tér karbantartása is megtörtént. Az így elvégzett munka együttes ellenértékét 170 ezer forintra be­csülik. A mélykúti üzem évente két alkalommal gépet ad a sze­méttelep rendezéséhez. Az óvodánál játszóudvart léte­sítettek a szocialista brigádok ön­zetlen segítségével, a hintákat a kiskunhalasi Fémmunkás Gyár dolgozói készítették. Az általános iskolában korszerűsítették a vilá­gítást. Az ehhez szükséges tartó­elemeket a Kossuth Termelőszö­vetkezet egyik szooialista bri­gádja társadalmi munkában ké­szítette. A helyi termelőszövetke­zet brigádjainak segítsége mel­lett a kisiparosok is készséggel vállalnak részt a társadalmi mun­kából. Az utóbbi években jelen voltak az óvodai és az iskolai vi­lágítás korszerűsítésénél, a köz­ponti fűtés szerelésénél, s az azt követő feljavításoknál, valamint a szolgálati lakás tetőszerkezeté­nek javításánál. A belterületi utcák és utak kar­bantartását mindenütt a lakosság vállalta. Felemelő látvány, hogy az új házak felépülését követően az utca felől mindenütt kertet lé­tesítenek, s a házak elé facseme­téket ültetnek. Dózsa Benő tanácselnök szerint aninak elleniére, hogy a társadalmi munka szervezése és a lakosság aktivizálása nehezebb, megfe­lelő, előremutató program is­mertetésével, ajánlásával és elfo­gadtatásával meg lehet találni azt a pontot, ahol a település és a la­kosság személyes érdekei talál­koznak. Südi Bertalan BŐVÜL A HATÉKONY NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK KÍNÁLATA Mit keresnek a kistermelők? A mezőgazdasági termeléshez szükséges kemiká­liák országos forgalmazásából a Bács megyei Agro- ker Vállalat jelentős mértékben veszi ki részét: az általuk eladott évi kétmilliárd forint értékű nö­vényvédő szer, műtrágya tíz-tizenkét százaléka az országban forgalmazottnak. Ennek mintegy tíz szá­zalékát a kiskerttulajdonosak, kistermelők vásárol­ják meg. A vállalat tizenkilenc közös, illetve saját szakboltot üzemeltet, a műtrágyaértékesítést — bi­zományos formában — harmincegy lerakatuk segíti. Kereskedelmi hálózatuk tehát jól kiépített, de va­jon a vásárlók igényeit mennyire sikerül kielégíte­ni? Egyebek között ennek felmérése volt a célja annak a tanácskozásnak, amit az Agroker Vállalat hétfőn rendezett szakboltjai dolgozói számára a Bu­dapesti Vegyiművek, valamint a CIBA-GEIGY sváj­ci gyógyszer- és vegyianyaggyártó cég képviselőinek közreműködésével. A résztvevőket stencilezett kérdőív várta, amely­nek segítségével azt akarták kideríteni, hogy egyes rovar-, illetve gomhaölő szerekből, gyomirtókból, műtrágyákból, talaj trágyákból mekkora, milyen cso­magolási egységekre legnagyobb a kereslet? A gyár­tó cégek képviselői készítményeikről, valamint ar­ról tartottak tájékoztatást, hogy az idén milyen új, a kistermelésben használatos kemikáliák kerülnek forgalomba. A tájékozódást különböző prospektu­sokkal is segítették. Az Agroker Vállalat egyébként rendszeresen ta­lálkozik az általuk szervezett különböző rendezvé­nyeken — például a méregkezelői tanfolyamon — a szakboltok vezetőivel, dolgozóival: az ilyen alkal­makkor kapott információk nélkül el sem képzel­hető, hogy a kereskedők meg tudjanak felelni fel­adatuknak. Hiszen a boltba betérő kistermelőnek nemcsak árúval, hanem szaktanácsadással is szol­gálniuk kell. * De más oldalról is szükségesek az Agroker által vi­szonteladóknak szervezett rendezvények: a vásár­lók igényeiről kapnak ezúton visszajelzéseket. A hétfői tanácskozás azért bizonyült az eddigieknél is hasznosabbnak, mert a boltok dolgozói — a kister­melők igényeinek ismerői — és a gyártók képviselői közvetlenül cserélhették ki tapasztalataikat, tehet­ték fel egymásnak kérdéseiket. A vállalat vezetői a jövőben rendszeressé teszik a tegnapihoz hasonló, háromoldalú tanácskozásokat. Az elhangzott tájékoztatókból az derült ki, — és a vállalat ez évi megrendeléseinek visszaigazolásai is ezt támasztják alá —, hogy a kistermelők a koráb­binál jobb ellátásra számíthatnak ebben az évben. Nem csak amiatt, hogy a már ismert, keresett ke­mikáliák az igényeknek inkább megfelelő kiszere­lésben és mennyiségben kerülnek forgalomba: 1986- ban új, hatékony szerek bővítik a választékot. A. M. A CEGLÉD VÁROSI TANÄCS V. B. PÉNZÜGYI ÉS TERVOSZTÁLYA A TERVCSOPORTHOZ. tervfőelttadót keres Belépés március elsején. Közgazdasági szakközép - Iskolád vagy magasabb iskolai végzettség szükséges. A terv-beruházói szak­vizsga vagy a költségvetési gazdálkodási gyakorlat előny. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet az osztály vezetőjénél, fcím: Cegléd, Kossuth tér 1. 2700. 249

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom