Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

1980. január 13. • PETŐFI N£PE • S

A kiskunsági olajbányászat jövője

A vezérigazgató nyilatkozata

A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat, s azon belül a kiskunsági üzem jelentős szerepet tölt be a hazai szénhidrogén-termelésben. A Duna—Tisza közi kollektíva az elmúlt években mindig eléget tett az országos energiamérleg egyensúlyi követelményeiből adódó, reá háruló feladatoknak. Évi egymilliárd köbméter földgáz, s mintegy kettőszázötven ezer tonna kőolaj kerül felszínre munkájuk nyomán. Megvannak-e ennek a feltételei a VII. ötéves terv időszakára vonatkozóan? Ezt a kérdést tettük fel .először Trombitás István vezérigazgatónak, miközben a vállalat Bács- Kiskun megyei tevékenységéről beszélgettünk.

— Vállalatunk és annak minden üzeme a VI. ötéves terv folyamán valóban maradéktalanul eleget tett kötelezetségeinek, nemcsak a termelésben, 'hanem a kutatásban is. Az energiatermelés komplex rendszerének ugyanis szerves része a fúrás is, amelyből évente átlagosan 70 ezer métert teljesítettünk a Duna—Tisza közén.

A kérdésre válaszolva külön kell választanunk a kőolajat és a földgázt. Az előbbinél ugyanis bekövetkezik egy olyan természetes hozamcsökkenés, amit — sajnos —, nem pótoltak új előfordulások. Ezért a VII. ötéves terv során a kiskunsági üzem várhatóan kevesebb kőolajat hoz majd felszínre, mint az előző időszakban, ez azonban nem az itt dolgozók munkáját minősíti, hanem a földtani adottságok következménye. A szénhidrogén-bányászatban persze sohasem lehet tudni, hogy mikor akadunk újabb mezőre, s ha ilyet találunk, akkor az is lehet, hogy több olajat hozunk a felszínre a tervezettnél.

Földgázból a következő tervidőszakban is körülbelül évi egymilliárd köbméterre számítunk, összességében azt mondhatjuk, hogy a Kiskunsági Üzem a házai

energiahordozó-termelésben ugyanolyan fontos szerepet tölt majd be, mint korábban. A kitermelt szénhidrogén továbbra sem ingyen hullik az ölünkbe, azért keményen meg kell dolgozni, s valóra kell váltani bizonyos műszaki-fejlesztési elképzeléseket. így például a kiskunsági üzem közel egymilliárd forintot fordíthat majd új kőolaj- és földgáztermelő létesítmények építésére, valamint korszerűsítésére. Ebben szerepel — egyebek között —, a „Szánk—Tázlár nyomásfokozás” című beruházás keretében telepített Ganz—Tho- masen kompresszorok* üzemeltetésének megoldása, és a folya- dékkihozatal intenzifikálása is. Utóbbi a nagyobb olajhányad elérését célozza. A vízbesajtolásos másodlagos művelés — amelyet a kiskunhalasi kőolajtermelés kihozatalának növelésére alkalmazunk —, kivitelezési munkái

1986-ban befejeződnek.

— Ismert, s a mostani beszélgetésünkben is érintettük, hogy a Duna—Tisza közi szénhidrogénmezők széttagolták, az egyes kutak hozama még közepesnek sem mondható. További lelőhelyek feltárásához világbanki hiteleket vettek igénybe. Milyen reményeket fűz ön az így finanszírozott nagy mélységű kutatásokhoz, s megkezdődött-e már ezek végrehajtása?

— A kutatásfejlesztési program keretében a Duna—Tisza közén három mélyfúrás létesül. Dolgozunk az Alpár—I. számú fúrásponton, s az elmúlt hetekben történt meg a következő, Kiskunhalas—I. jelű mélyfúrás kitűzése és kiviteli tervének elkészítése. A

harmadik, sorrendben utolsó fúrás ugyancsak Kiskunhalas térségében létesül, korszerű három- dimenziós szeizmikus méréseket követően. A program végrehajtása tehát megkezdődött, sőt előrehaladott szakaszában tart.

Nagy mélységű fúrásaink eredményei, tapasztalatai a jövőben kamatoznak. Ezektől nem azt várjuk, hogy új telepek felfedezésével döntő változást hoznak majd készletellátottságunkban, hanem olyan ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az új területek, nagyobb mélységtartományok és bonyolultabb tárolóösszletek kutatása felé meglehessük az első, komolyabb lépéseket. Jövőbeni ásvány vagyonunk nagyobbik felét ugyanis ezekből kell biztosítanunk.

— A fenti elképzeléseket menynyiben módosíthatja a kőolaj- és földgázkutatás országos koncepciójának változása?

— A szóban forgó változás és a folyamatban lévő kutatásfejlesztési program között nincs semmiféle ellentmondás. Az országos kutatásirányítás ismét megfo^glmazott szándéka — miszerint a legnagyobb eredmény- nyel kecsegtető területek kutatását kell előtérbe helyezni —, a végrehajtás során tökéletesen érvényesül. Hiszen a „világbankos fúrások” olyan területen létesülnek, amelyet ma a szakemberek a legreményteljesebbek közé sorolnak.

— Az egyes kutak fúrása termőföldek közepén történik, iszappal árasztva el a környéket. Okoz- e ez konfliktusokat az itteni mezőgazdasági üzemek és a KFV között?

— A bányászati munkák helyét

mindig az ásványvagyon előfordulási helye határozza meg. Maga a művelet zárt rendszer, amelyből a fúrási iszap kivételével — amelyet külön e célra létesített földgödörben gyűjtünk — anyag nem kerülhet ki, hacsak nem fordul elő súlyos műszaki baleset (például kitörés). Az ingatlanokkal mindig a tulajdonos előzetes hozzájárulásával vesszük igénybe, kártalanítási kötelezettség vállalása, majd annak teljesítése mellett. A helyreállítást rendszerint ők végzik, a mi költségünkre. Nincs konfliktus közöttünk, amit az is bizonyít, hogy egyszer sem volt ellenünk sem hatósági, sem bírósági eljárás.

— Ügy tudjuk, hogy ön a KFV- riél új, a Mobil-Oilnál alkalmazotthoz hasonló vezetési módszerekkel próbálkozik. Kérjük, ismertesse ennek lényegét, s hogy mit vár ettől a hazai társadalmi, gazdasági környezetben?

— Régóta tudatosan törekszünk arra, hogy — a műszaki fejlesztés mellett —, korszerűsítsük szervezési, vezetési, irányítási módszereinket. Hosszabb helyzetfelmérés és elemző munka után a

megegyezéses eredménycélokkal való vezetés (MEV), angol nevén: Management by Objectives módszerét választottuk. Ez nem a tevékenységet jelöli meg a vezető feladatául, hanem az eredmény elérését tűzi ki célul. A klasszikus mintapélda szerint az udvart takarító dolgozónak ne azt írjuk elő, hogy mikor, mivel, hogyan söpörjön, hanem azt, hogy tiszta legyen az udvar.

Már a bevezetés kísérleti szakaszában kitűnt, hogy a MEV vállalatunk gyakorlatában csak szűkített változatban alkalmazható. Ennek oka, hogy a KFV — államigazgatás alatt álló tröszti bányászati vállalat —, nem rendelkezik azzal az autonómiával, amit a megegyezéses eredménycélok kitűzésén alapuló módszer feltételez. Mivel az önálló vállalkozással járó jogosítványokkal a vezérigazgató nem rendelkezhet, így maga sem adhat lehetőséget erre beosztottainak. A megoldás az, hogy a megegyezéses feltételbiztosítás, és a megegyezéses teljesítményértékelés lehetőségét gyakorolhatják a vezetők. Ezt alkalmazzuk tehát.

Eddigi tapasztalataink szerint átalakulóban van a vállalati vezetők szemlélete, felfogása. Növekszik a megbeszélésre és a vitára való készség, egymás megbecsülése, a vezetők és kollektívák között is. A teljesítmény és az elismerés összhangja ma jobb, mint a vállalat történetében eddig bármikor. Azt várom, hogy gazdasági eredményeinkre a vezetői munka az eddigieknél nagyobb hatással lesz,

— A szénhidrogén-bányászatban sok a reumatikus megbetegedés. Támogatja-e a KFV a kis- kunmajsai melegvíz-program végrehajtását, s tervezik-e —, esetleg más intézményekkel közösen —, valamilyen gyógyüdülő felépítését?

— Vállalatunknál a betegség miatt kieső összes munkaidőnek több mint húsz százaléka reumatikus, illetve mozgásszervi megbetegedésből ered. A gyógyüdülő-építés — mint általában minden lényeges üdülőfejlesztés —, a tröszt összefogásával, a vállalatok közreműködésével történik. Nincs olyan információm, hogy ilyen létesítményt Kiskunmaj- sára tervezne az olajipar.

Ami a kiskunmajsai program támogatását illeti, 1981 őszén vállalatunk adta meg az egész megyére vonatkozóan azon kutak kataszterét, amelyek meleg víz termelésére alkalmasnak látszanak. A Jonathán téesz vezetői elsőként éltek a lehetőséggel, s az- ótg máris híres fürdő létesült erre a vízre, ami mellett rendelke- kezésünkre áll egy 400 négyszög- öles telek. Olajbányászaink igénylik, hogy ide úgynevezett „brigádházat” építsenek társadalmi .munkában, természetesen igénybe véve az üzem segítségét. Itt pihenésükre, szórakozásukra és gyógyulásukra is lehetőség nyílik majd.

Bálái F. István

Orvos-tanácskozások

• A módszer már sokszáz esztendős: a parton Harangba rakott (át a vízen álló uszályba kell hordani.

Export az ártérből

• A vastalicska — az erdészzsargonban 0 tragacs — súlya fával együtt több mint száz kilogramm. Egy napra személyenként negyven forduló Jut. Felvételünk idején Zatkó András aznap tizenhatodszor billegett végig a pallón.

0 Ezekben a napokban, amikor a hőmérő higanyszála itt egyszer sem kúszott a fagypont fölé, bizony jól esik egy-egy pohár meleg tea.

Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye

Tizennyolc orvostudományi kongresszust, tudományos ülést rendez az idén a Magyar Orvostudományi Tár- sífságok és Egyesületek Szövetségének Kongresszusi Szervező Irodája. A programból különösen kiemelkedik a Magyar Allergológiai és Klinilkai Immunológiai Társaság, valamint az Európai Allergológiai és Immunológiai Akadémia XIII. európai kongresszusa, amelyet május ő. és 10. között tartanak Budapesten. A rendezvényre mintegy háromezer résztvevőt várnak, akik megvitatják az allergiával, s az emberi szervezet immunitásával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete és a Nemzetközi Bálint Társaság nemzetközi emléldkongresz- szusa május végén, amely többek között a neurózis kezelésének általános gyakorlatát vizsgálja.

Az urológia időszerű kérdései szerepelnek a Magyar Urológusok Társasága és az Európai Urológiai Társaság Kongresszusán: a veseátültetés, a hormonális változások a vesebetegségek végső szakaszában, a gyógyszerek és vese betegségeik lesz a témája a Magyar Nephrológiai Társaság, az EDTA és az EDTNA nemzetközi társaságok közös kongresszusainak, amelyeket június végén, július elején tartanak meg Budapesten több mint háromezer résztvevővel.

Az 1986. évi népgazdasági terv előirányzataival összhangban a hatósági áras termékek és szolgáltatások fogyasztói árai, illetve díjai — szűk körben, nagyobb részt nem alapvető fogyasztási javak esetében — emelkednek.

Január 13-tól a következő ár- intézkedésekre került sor:

A déli gyümölcsök az importárak változása miatt kilogrammonként átlag 3 forinttal drágulnak. A mazsola ára kilogrammonként 72 forintról 80 forintra emelkedik. Nem változik a citrom fogyasztói ára.

A hazad előállítású tartós gépipari fogyasztási cikkek közül a hűtőgépek és fagyasztók ára átlagosan 5,6 százalékkal nő. A háztartási villamos forróvíztárolók (bojlerek) ára átlagosan 5 százalékkal emelkedik. Ezen belül csökkennek a horganyzott bojlerek, és emelkednek a zománcozott bojlerek árai, A gáz-vízmelegítők és a konvektorok ára átlagosan 4 százalékkal, a lakásfűtő készülékeké 3 százalékkal emelkedik. A konvektorok közül nagyobb mértékben — átlagosan 15 százalékkal — emelkedik a speciális kivitelű típusok ára, míg a többi alaptípusé nem változik! Átlagosan 5 százalékkal drágulnak a hazai gyártású automata mosógépek.

A személygépkocsik fogyasztói ára — az Importbeszerzési árak emelkedése miatt — a jelenleg forgalmazott típusoknál a következők szerint alakul: a Lada, a Skoda és a Zasztava típusok ára

3—4, a Polski Fiat 126-é 4,6, a Dácia 1310-é 1,5 százalékkal emelkedik.

Nem változik a Trabant és Wartburg típusú gépkocsik ára. Az új árak a január 13-át#

követően kiértesített és befizetett gépkocsik átvételénél érvényesülnek. A típusok szerinti árváltozásokról a MERKUR-vállalat részletes tájékoztatást ad.

Az áztató-, mosó- és mosogató- szerek fogyasztót óra átlagosan 4 százalékkal emelkedik.

Átlagosan 6 százalékkal emelkedik a fogtechnikai és gyógyászati segédeszközök ára.

Február 1-től havi 20 forinttal emelkedik a televízió előfizetési díja. A páratlan hónapban díjat befizetők első ízben márciusban, a páros hónapban fizetők első alkalommal februárban fizetnek emelt díjat.

Március 1-ével a nemzetközi csomagszállítási díj átlagosan 60 százalékkal emelkedik. Április

1-től a nemzetközi egyezményekkel szabályozott szocialista vi- szonylatú légi személyszállítási

díjak emelkednek, mintegy 3 százalékos mértékben.

Július 20-tól emelkednek a telefonbeszélgetések díjai. A belföldi előfizetői forgalomban az időszámlálásba bekapcsolt készülékeknél három percenként, az időszámlálásba be nem kapcsolt készülékeknél hívásonként 1,50 forintról 2 forintra emelkedik a helyi beszélgetési díj. Átlagosan 33 százalékkal növekednek a távolsági beszélgetések díjtételei.’ Változatlan marad a nyilvános készülékekről folytatott beszélgetések díjai. A díjemelésből származó többletbevétel a telefonhálózat bővítését szolgáló pénzügyi forrásokat növeli. A Magyar Posta az elszámolás és díjfizetés rendjéről július hónapban részletes tájékoztatást ad.

Á felsorolt hatósági árintézkedések 0,4 százalékkal növelik a fogyasztói árszínvonalat. (MTI)

m Ki-ki, »hogy Fodor Gábor éo Kertész Barnabás is, m*r* válogatja a megbontott halomból a métere* hasábokat.

Indulás újból a farakáshoz.