Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

« • PETŐFI NÉPE • 1986. január 13.

^ dunapataji Ábrahám István abba a generációba tartozik. amelynek tagjai a háború előtt voltak gyerekek. Hogy ez a szegényebb sorban élők számára mit jelentett, arról Ábrahám Istvánnak is közvetlen tapasztalatai vannak:

— Gazdálkodók voltak a szüleim, hat gyereket neveltek. Még iskolába sem jártam, amikor már megkaptam beosztásomat a családi munkamegosztásban. Mindig a legkisebb feladata volt a pásztorkodás, libákat, malacokat, tehenet legeltettem. Közben játszhattam is — egymagám, ha nem volt kivel —, de úgy, hogy a szememet a jószágon kellett tartanom. Ahogy nőttem, egyre nehezebb feladatokat kaptam, ezt volt annak elismerése, is, hogy „nagyfiúnak" tekintenek. Tanyán laktunk, felsőtagozatba a tőlünk öt kilométerre levő iskolába jártam, természetesen gyalog. Másfél órába telt, amíg hazaértem, s utána sem a tanulás volt az első, hanem a munka. Nem nagyon bántam. Az édesapám ugyan mondogatta, hogy menjek elipa- rostanoncnak, de én nem akartam. A gazdálkodás érdekelt.

Ez meg is határozta életének alakulását. A maga földjén gazdálkodott 1960-ig —, akkor azonban az elsők között lépett a mai Petőfi Tsz jogelőd szövetkezetébe. A gazdálkodásban tapasztalt, megbízható és a szövetkezés ügyét szívén viselő — kötelességtudó — lévén, már az alakuláskor beválasztották a vezetőségbe.

— Először leltároztunk, számba vettük az összeadott közös vagyont. Később a kertészetben dolgoztam. Mindig azt, amit a közös érdekében kellett. Hatvankettőben elvégeztem a növényvédő gépkezelő, a következő évben a traktoros tanfolyamot. Attól kezdve tíz éven keresztül traktorosként dolgoztam a szövetkezetben.

— Milyen volt az első gépe?

— Csehszlovák gyártmányú Szuper-Zetor. Szélvédője volt ugyan, de fülkéje nem: rengeteg port nyeltem. Akkoriban a növényvédő szerek többsége is por volt. ahogy szórtuk, szállt a levegőben, belélegeztük. Másokkal előfordult, hogy megbetegedtek tőle, engem azonban inkább a traktor készített ki. A gyomromat, derekamat, hallásomat. Ez volt a szövetkezetben az egyik legnehezebb munka.

— Nem gondolt rá. hogy abbahagyja?

— Arra nem, de azt éreztem, hogy nem bírom ki a nyugdíjig. Végül a szövetkezet vezetői „vettek le a gépről". Könnyebb munkát, mezőőri beosztást kaptam. Akkor voltam negyvennyolc éves.

Kötelességtudat: Ez a belülről jövő kemény parancs akadályozta meg Abrahám Istvánt abban, hogy saját érdekéhez ragaszkodjon, de kötelességtudata volt az alapja a mindig egyenletes színvonalú, megbízható munkájának. Lett légyen kertészeti dolgozó, traktoros vagy mezőőr.

Ez utóbbi beosztással kapcsolatban egyébként némi előítélettel viseLtetniek az emberek. Hiszen jórészt a mezőőr lelkiismeretére van bízva, visszaél-* a munkája jellegéből adódó szabadsággal. Hálátlan is ez a feladat, hiszen ha az ember komolyan veszi azért, ha nem, azért kerül(het) ellentétbe munkatársaival. A mezőőrre haragszik meg a „tettenért" traktoros, aki hanyagságból, kényelmességből belehajt a vetésbe. De a letiport háztáji gazdája is haragszik a mezőőrre: mondván, miért nem volt ott, hiszen az a dolga?! Mindezt Ábrahám István tudta — és vállalta.

— A mezőőr munkája könnyebb mint a traktorosé — folytatja —, de az sem „fenékig tejfel".

Mindig a munkája volt a legfontosabb

SAJTÖPOSTA

Békétlen szomszédság

Sokat áztam, fáztam, éjszakáztam, napi tizenöt kilométert is kerékpároztam hóban, sárban. Az éjszakai szolgálat volt mindig a legnehezebb: például amikor a növényvédő repülőgépet őriztük felváltva a kollégámmal. Kíváncsiak az emberek ...

— Előfordult-e, hogy használni kellett a fegyverét?

— Csak riasztásra. De sokszor nem a fegyveremben kellett bíznom, hanem önmagámban. Találkoztam olyannal is, aki azt mondta: neki áz elnök elvtárs megengedte azt, amit éppen „csinált”. Ha elhiszem neki, engem is felelősségre vonnak. Mindig a józan eszemre hallgattam.

— A mezőőr fizetése kevesebb mint a traktorosé. Nem hiányzott a különbözet?

— Otthoni munkával pótoltam Birkát tartottunk, disznót neveltünk, zöldséget termeltünk. Pénzeltünk belőle. Most, hogy nyugdíjba mentem, ezt folytatom. Mert ugyan nekünk a feleségemmel van már házunk, fürdőszobás, központi fűtéses, de a fia- méknak kell a pénz. „Hajtanak" ők is, munka után a háztájiban dolgoznak, emellett a fiam gmk-ban is, de építkeztek, két gyerekük van, elkel a segítségünk.

Ábrahám István tovább dolgozhatott volna a szövetkezetben, ha akar. De már egy kis „lazításra” vágyott: ez volt az, amit munka közben soha nem engedett meg magának. Nyugdíjba vonulásakor — a meglévő kitüntetései mellé — megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát.

— Nem szakadt meg a kapcsolatom a szövetkezettel azóta sem, hogy nyugdíjas vagyok. Időnk — például a nagyobb szállítások éTTéhörzésénél

a vezetők kérik, hogy segítsek. És én vállalom, rr^gr^ tudom, hogy szükség van rám.

Almás! Márta

Frei Ferencnek, SoHvadkertre: ön

sérelmezi, hagy a használt állapotban — rendszám nélkül — vásárolt kis teherbírású gépkocsija után nem a sikeres műszaki vizsga Időpontjától. hanem az adásvételtől számítják az úgynevezett tulajdona,trutiá- zás illetékfizetési kötelezettségét. Nos, ez az Intézkedés megfelel a Jogszabályban foglaltaknak, s aki nem Így tájékoztatta önt, tévedett. £s az Is előírás, hogy a határidőre ki nem egyenlített tartozás összegét késedéi, ml pótlékkal kell növelni. Más a helyzet a gépjárműadónál. melyet csak a forgalmi engedély kézhezvételétől kezdve köteles fizetni az autótulajdonos.

K. J.-nénak, Jánoshalmára: Meglepődve olvastuk sorait arról, hogy önt kényszeríteni akarják a belterületi birtokának teljes bekerítésére. Ennek pedig aligha lehet jogalapja, ugyanis a szomszédjogról szóló törvény világosan közli: a tulajdonos a telek közúttal párhuzamos homlok- vonalát, a közútra merőleges Jobb oldali telekhatárt és a telek hátsó mesgyéjének a Jobb oldali telekhatártól mért fele szakaszét köteles bekeríteni. Illetve a kerítés fenntartásának költségeit viselni. Hfi esetében ezzel ellentétes döntést tapasztal, forduljon orvoslásért a munkahelyi Jogsegélyszolgálathoz vagy ügyvédhez.

Kusztor Erzsébetnek, Bajára: Az ön

által említett Idős nagymama tiszteletet érdemel, ha 6 gondoskodik kiskorú unokái telje« ellátásáról. Annál meglepőbb, hogy a gyermekek apja megfeledkezik tartási-nevelési teendőjéről. Ez ügyben bíróságnak van Jogköre eljárni. Vagyonjogi kérdésére válaszolva elmondjuk: a törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyótól elsősorban annak leszárm&zói (gyermekei) örökölnek. Készíthet azonban az örökhagyó más tartalmú végrendeletet Is, ám a legközelebbi hozzátartozók Ilyenkor Igényt tarthatnak a köteles részre, ami fele annak, melyet törvényes örökösként kapnának. Az ezzel összefüggő további fontos tudnivalókról szakembertől kérjen felvilágosítást.

Vargánénak, Kalocsára: A SZOT Üdülési és szanatóriumi Főigazgatósága, valamint az Egészségügyi Minisztérium közős intézkedése eredményeként lehetőség van arra, hogy a beteg gyermekek a tanév Idején la gyógyüdültetésben részesüljenek. Ez Idő alatt kis létszámú osztályokban tanulnak, s a napi foglalkozásuk fő része a gyógytoroázás. A négy hétre, vagy indokok esetben ennél hosszabb időre szóló beutaláshoz szükséges űrlap a Szabadsághegyi Gyermekgyógyintézet beutalóközpontjától (Budapest, XII. kér. Pf.: 39. 1531) Igényelhető. Az országban Jelenleg csak a Dunántúlon, Kőszegen és a Fejér megyei Vajtán működik Ilyen gyógyüdülő, az előb. bl helyen légúti. Illetve asztmás betegségben szenvedő, az utóbbi helyen a ferde gerincű, s az egyéb okból sérült gyermekeket várják. További Információt a már említett fólgazgadekeltek.

A kecskeméti Tinódi utca kertes lakóépületekkel övezett oldalán laknak, akik — Nagy József, Lugosi Nándorné és Tóth István — szerkesztőségünk segítségét kérték.

Voltaképpen a szomszédok békétlenségéről van szó, ami magánügyetek tekintendő, mivel azonban korántsem ritkák megyénkben az efféle eseteit, ezúttal nyilvánosságra hozzuk a panaszt, a tanulságával, s a tudnivalókkal együtt.

Olvasóink közölték:

— Négylakásos társasházunkat 10—12 méter távolság, s a középütt húzódó kerítés választja el o szomszédos hasonló épülettől, illetve annak telkétől. Az oltani egyik lakótárs sok-sok évvel ezelőtt nyárfái ültetett közvetlenül a mezsgye mentén, arra gondolva, hogy megtisztítja a levegőt a portól és egyéb szeny- nyeződéstöl. A fa ebbéli rendeltetésében nem csalódtunk, más hatásában annál inkább.

A gyökereiről van szó elsősorban, melyek sűrűn behálózzák a környező négyzetmétereket, s ezáltal már tönkretették a kiskertjeinket, megrongálták a melléképületünk alapzatát. Tavasszal. virágzás idején a fa vattaszerű anyaga borítja be az udvart, sót a padlásra is bőven jut belőle, ősszel pedig a lehullott levelek seprése, letakarítása okoz nekünk Rengeteg teendőt.

Bosszúság forrása lett a fa, melynek rossz tulajdonságát nem cáfolja a szomszéd, de semmit sem tesz a tarthatatlan alpot megszüntetésére. És a károkozás folytatódik. Meddig tűrjük ezt. és mit tegyünk?

Az esetről szakemberekkel beszélgettünk. akik többi között az alábbiakat mondották:

— A hazánkban elterjedt őshonos nyárfákról (például a fehér-. a fekete-, a rezgő- és a Je- kenyenyárróL) illik tudni, hogy ahány méternyi magasra nőnek, olyannyira terebélyesek a gyökerei, melyek a felszín alatt kúszva lehetetlenné teszik a kerti növénytermesztést, f elszakítják a járdát, rongálják a fal- alapozást stb., következésképpen nem is ajánlatos ilyeneket telepíteni sűrűn lakott térségben. Helyettük sok más hasznosabb, praktikusabb fa ültetendő, melyekről — ha kérik — készséggel adtak volna tájékoztatást a tanácsi szakemberek az említeti utcabelieknek is. Ami az ottani kárt Illeti, azt alighanem megtérítteti szabálysértési eljárás során a hatóság, s dönt a 15a sorsáról is, feltéve, ha ilyen vizsgálat és intézkedés céljából a valósi tanács igazgatási, valamint műszaki osztályához fordulnak az érdekeltek.

Egyébként előírás, hogy melyik fajtát milyen távolságra lehet ültetni a kerítéstől vagy irtás határvonaltól, s ezek részletei is megtudhatók a tanácsnál. Ha a környezetük szebbé, csinosabbá tétele előtt kellően informálódnak az állampolgárok, elejét vehetik, hogy bajt okozzanak szomszédjaiknak.

TÉNYEK ÉS REMÉNYEK

A számítógépek és a vállalatok

FOGADÓSZOBA

Magyarországon a íO-as évtized végén kezdett hatni az a felismerés, hogy a számítástechnika alkalmazása a gazdaságfejlesztés jelentős eszköze lehet. 1971-ben ezért elkezdődött a központi számítás- technikai fejlesztési program megvalósítása. Az első években a megalapozás, oktatás-fejlesztés szer repelt kiemelkedő súllyal, majd a gyártás és az alkalmazás közé egyenlőségjel került. Az elmúlt ötéves tervben viszont már egyértelműen az alkalmazás vitte el a pálmát azzal, hogy ennek a nagyobb része a hazai és a szocialista eszközökre épült, s a számítógépek használata a gazdaságpolitikai célok elérését támogatta, elsősorban a vállalati gazdálkodásban, a termelésirányításban.

Nagy előrelépést jelentett

Az átlag magyar vállalatok 'szintjeihez képest a Bács-Kiskun beli vállalatok nincsenek lemaradva, bár a kívánatostól még messze állnak. Ák egy évtizede megalakult Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat kecskeméti számítóközpontjának kapacitásait főként a bérfeldolgozásban használták ki a vállalatok, de már ez is nagy előrelépést jelentett, mert addig a megyében elvétve fordultak elő számítástechnikai megoldások. Persze a cégek anyag': teherbírása sem tette egyik pillanatról a másikra elérhetővé a drága .gépeket. öt-tíz év alatt viszont fokozatosan sikerült leküzdeni a hátrányt, amelyhez kétségkívül hozzájárult a mikroszámítógépek megjelenése, amelyek már viszonylag elfogadható áron voltak hozzáférhetők.

Csakhogy a mi • rendszerünkben oly természetes tervgazdálkodás ezen a körön nagyobbrészt kívül rekedt. Jelenleg jóval több üzem gyárt valamilyen formában mikroszámítógépet, mint az indokolt lenne. Ez némi Zűrzavart jelent a piacon, hiszen mintegy löO-féle készüléket lehrt vásárolni, s ezek nagyobb hányada sem kiforrott műszaki háttérit], sem szervizlehetőséggel nem rendelkezik, s egvikükmásikuk valószínűleg soha nem is éri meg a sorozatgyártásnak a lehetőségét sem. Csak érzékeltetésképpen annyit, hogy a gyártásiban utánunk következő Csehszlovákia mindössze 18-féle mikroszámítógépet készít, s a számítástechnikai nagyhatalmaknál a gyártmányfajták nem haladják meg a .tízet.

Mire és hogyan használják?

A Kecskeméti Városi Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt évben körülnézett néhány vállalat háza táján, hogy miként is állnak a számítógépekkel, vásárol- nak-e ilyen berendezéseket, s ha igen, mire, és milyen hatékonysággal használják azokat. A tájékozódás látványos eredményt nem hozott, nem hozhatott.

Felszínre kerültek viszont olyan gondok, amelyeket eddig elfedett az újdonság, a nagyszerű technikai eszköz létezésének varázsa. Sokan azt várták a számítógéptől, hogy egycsapásra kiküszöböl minden addigi olyan hiányosságot, amelyet a dolgozók túlterheltségével, a kézi munka nehézkességével, vagy esetleg a munkaerőhiánnyal magyaráztak. Ám az elektronikus csoda inkább reflektorfénybe állította az ügyvitel, számvitel addigi rendezetlenségét. A gép éppen fordítva járt el, mint ahogy egyes helyeken vártáik. Ha hamis vagy félér.tékű információt kapott, többnyire megmakacsolta magát, és nem működött tovább. Ilyenkor vagy szerelőit hívtak, vagy újabb szakembereket vettek föl, akiktől remélték a zökkenőmentes működés .helyre- állítását. Ám az ügyviteli kulturáltság helyenként alacsony fokát ők sem .tudták varázsütésre megváltoztatni. így aztán hiába vásárolják meg a drága gépekeit, marad a velük való kísérletezgetés. a próbaüzemelés, a r.em sokra használható adatok kikényszerítése. Pedig a számítástechnika nemcsak a parciális adatfeldolgozás, hanem a sokkal tágabb 'körű informatika eszköze, amely az egész vállalati gazdasági vezetést érinti.

Jó néhány vállalatnál nem elég a technikai eszközeik puszta megvásárlása', azután azonnal el kell kezdeni a küzdelmet egyes vezetők szemléletének megváltoztatásáért is. Egyrészt le kell győzni az (indokolatlan) félelmet alttól, hogy a gép elveszi a munkájukat. Másrészt kiirtani a vállalati eufémizmust, azt, hogy szebbnek tüntetik fel a dolgokat. mint amilyenek: a valóságban. Ilyen körülmények között ugyanis egyszerűen felszívódnak a kritikus pontok, s ezeket a számítógép sem képes megtalálni önmagától.

Feltétel:

a belső szervezettség

Persze az imént említett sokszínű gép-paletta sem könpyíti meg az új technika alkalmazásért. A gyártók és a vevők kapcsolata addig, amíg a reklámszövegekre támaszkodnak, igen jó. A megrendelés után el'hidögül a viszony, hiszen a hazai készitók legtöbbször alig képesek eleget tenni' garanciális kötelezettségeiknek. S Ilyenkor mindegyik mondja a magáét. Ám két monológ még nem párbeszéd.

Természetesen ennek igen sok háttéroka van, amelyeket az illetékesek Igen jól ismernek. Például pénzhiány, szakembergondok. esetleges igénytelenség. Ezek mind igazak lehetnek adott kö- íülmények, gazdasági nehézségek között. Csakhogy ezekre nincs és nem is lehet tekintettel az a felismert szükségszerűség, hogy meg kell gyorsítani a műszaki felzárkózás folyamatát az európai élvonalhoz. Külső szervezőtől várni a vállalati irányítás mechanizmusának megváltoztatását, hiábavaló dolog. Ha a belső szervezettség helyreállításában a számítástechnika alkalmazására is fogadóképesek lesznek a ma még többnyire kísérletezgető vállalatok, arra is rádöbbennek, az információ valóban hatalom, amely remélhetőleg a döntéshozatalban is előbb-utóbb szerepet játszik majd.

Tusa Béla

A történet tavaly augusztusban kezdődött, amikor használhatatlanná vált gázzal üzemelő «hűtőszekrényem. Megjavítására felkértem a Kecskeméti Elektromos Karbantartó Vállalatot, ahol közölték: egyelőre hiányzik a szükséges alkatrész. Szerencsére pár hót múlva megszűnt az ..ínséges helyzet”, s kijött lakásomra a szerelő. Szerinte a motor romlott el, mélyet annak rend- jte-módja szerint kicserélt, csaknem kétezer fontait ellenében.

Mivel (alacsony \ nyugdíjból élek. e számla kiegyenlítésekor elfogyott megtakarított pénzen*, de azzal vigasztalódtam, megér ennyi áldozatot, hogy újból hibátlan fontos háztartási eszközöm. Akkor még. nem gondoltam. mekkorát csalódom. Merthogy ez történt, hiszen a hűtő továbbra sem hűtött.

Üjabb értesítésem után néhány héttél tiszteletét tette a cég dolgozója, valamit Igazított a szerkezeten, s elköszönt. Kell-e mondanom: minden maradt a

Szeptember 9-én a hasábokon számoltunk be arról, hogy a bugaci Rádóczi Antalnét jelentős összeggel „megrövidítették” a helyt szövetkezeti szakboltban, ahol a valódi áránál 1200 forinttá« drágábban vehette meg a Sever típusú, 380 voltos árammal működő vízszlvlabtyút, (melyhez számlát, és jótállási papírt nem kapott. Bár az üzletiben többször reklamált, sőt panaszt tértit az illetékes áfész központjában is, vizsgálatra, intézkedésre hetekig hiába várt. A tanulságos esetre felhívtuk a MÉSZÖV, a koreskedeiimi felügyelőség, valamint a fogyasztók tanácsa figyelmét.

Cikkünk megjelenése óta immáron négy hónap telt el, ám egyetlen említett illetékestől sem érkezett válasz szerkesztőségünkbe. Viszont nemrégen ismét eljött olvasónk, s a fejleményekről ezeket mondotta:

— A közlés utáni napokban nagy sürgés-forgás volt tanyai otthonomban, ahol jnegjelentek a megyei tanács kereskedelmi

régi bért, Ekkor ismét megrendeltem a javítást, előbb levélben, ltesóbb telefonon, de ígéreteknél egyébben nem volt részem. Végül is az iparhatóság közbenjárására jelent meg otthonomban az BLBKTROSZER (képviselője, aki rájött arra, .valójában nem is a motorral volt baj, hanem a gázcső korrodálódott Mivel ez utóbbi beszerez he tértién, a hűtőgép nem javítható — mondotta, és sarkon fordult. Ezt követően személyesen tettem panaszt a vállalat igazgatójánál, aki intézkedésekkel biztatott, de azokra máig sem került sor. Néhány napja a szervizvezetőt Is kerestem telefonon, aki ahelyett, hogy elnézést ként volna, vagy azonnali segítséget ajánlott volna, sértő hangnemű magyarázkodásba fogott, s végül is megszakítottam vele a beszélgetést.

Akárhogyan számolom. körülbelül háromezer forintom bánja eddig a kecskeméti karbantartó furcsa szolgáltatását, s a nem egészen fél évi tortúra

osztályának és a VIDIA megyei nagykereskedelmi vállalatnak, valamint a helyi műszaki boltvak a munkatársai, akik tüzetesen megszemlélték a szivattyút, s végül bevallották: téves áron adták el. A különbözetet, s a hiányolt számlát szeptember

13-án, a jótállási iratot pedig pár nappal később kézhez kaptam. Az illetékes eladó pedig bocsánatot kért...

Rádócziné ezek után megmutatta az ügyében lefolytatott megyei tanácsi vizsgálatról, s az egyidejűleg .tett intézkedésről szóló hivatalos — 1973/1985. számon iktatott — értesítést, melyből kiderültek a következők:

A VIDAI gondatlanul adta ki az árut, ugyanis a 220 volttal működő szivattyúk közé keveredett a 380 volttal üzemelő, hasonló típusú termék, pedig az utóbbi éppen 1200 forinttal került kevésebbe az előbbinél. Mindezekre ráadásként elcserélődtek a garancia jegyek.

Hibát követett el a bugaci boltos is, ügyében fegyelmi jogkör

után tartok jelenleg a „se pénz, se posztó" állapotnál. Remélem, e nyilvánosság elé tárt történetből kellőképpen leszűrik a ta* nulságot a vállalatnál ... (Elmondta: Fejszés István ázsákl olvasónk.)

alapján járt el a kiskunfélegyházi áfész elnöke.

Végezetül egy idézet a panaszosnak címzett levélbőd:

Az ön sérelmére bekövetkezett fogyasztói megkárosításért és a garancia jegy kiadásának elmulasztásáért Fekete László üzletvezető-helyettest a Kereskedelmi Felügyelőség szabálysértési úton vonja felelősségre. Bejelentését köszönjük."

•

Mi is köszönetért mondunk a fogyasztói érdekvédelemért, s határozott intézkedéseikért melyekhez egyetlen megjegyzést fűzünk: az ilyen diszkrét és har tásoa ügyintézésről is joggal tájékozódni akar a közvélemény. Ezt az igényit elégítettük most ld.

Szerkeszti: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.

Telefon: 27-611

CIKKÜNK NYOMÁN

Csöndben, de határozottan intézkedtek