Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-07 / 5. szám

1986. január 1. • PETŐFI NÉPE • S NAGY TUMULTUS — „MENNYIT LEHET?” „rfC Sikeres nyitány nap délelőtt , ^ ' , vfrÖsSk t^í- A kecskeméti kötvényjegyzés első percei csának kö­zépiskolai kötvénye. A végrehajtó bizottság üléstermében tumultuózus jelenetek során kezdődött meg a vásárlás, s már az első húsz percben több mint 4 millió forint értékű kötvény kelt el. Az értékpapírból — amely, az országban először, öt év után egyszerre fizeti vissza a kama­tokat — a fővárosban előjegyzésben elkelt több mint 10 millió forintnyi. Ember ember hátán; nagy nyüzs­gés a máskor oly csendes ülés­teremben: a kötvényvásárlás el­ső percei. Dr. Járal Zsigmond, az Állami Fejlesztési Bank (ÁFB) osztályvezetője (a magyarországi értékpapírpiac megteremtője) a feltétele'.«.t magyarázza a jelenlé­vőknek. Türelmességet érzek a le­vegőben: akik idejöttek, a jelek szerint már minden fontosat tud­nak. A 00001. számú kötvényt a tanács oktatási ügyekért felelős elnökhelyettese, Fischer István veszi meg. A második vevő — nevük egyébként titokban marad, sem most, sem később senki meg nem kérdezi, a pénz az okmány bemutatójának jár — 30-as évei­nek közepén jár, és 300 ezer fo­rintot tesz az asztalra. A harma­dik vásárló — nem kecskeméti — egy különleges diplomatatás­kából hatszázezer forintot helyez a zöld drapériás asztalra. — Óriási az érdeklődés — jegy­zi meg nem kis örömmel dr. Fáy Ferencné tanácselnök-helyettes. — Az ÁFB tájékoztatása szerint Bu­dapesten eddig 12,5 millió forin­tos előjegyzésük van — eddig — a kötvényre. A kötvényvásárlás alighanem a legkisebb bürokráciával járó fog­lalatosság: egy hölgy a pénzt szá­molja, egy másik a kiadandó köt­vényeket, és kész is, egyszerűbb, mint zakót venni... Boldogan sétálgat az asztal mö­gött Szűcs Tibor pénzügyi osz­tályvezető. — A kötvénnyel öt évvel ko­rábban tudunk megvalósítani egy nagyon is konkrét társadalmi igényt: középiskolára enélkül nem lenne pénze Kecskemétnek. — A tervek a munkásszállás megvételéről, az ONI átalakítá­sáról ismertek, de mikor kezdő­dik a megvalósításuk? Gyulai Tibor, a tervosztály ve­zetője : — A munkásszállást a múlt év végén megvásároltuk, s a pénzt — 65 millió forintot — átutaltuk a Dutépnek. A vállalat megígér­te, hogy az ONI átköltözésének lehetőségét július végéig megte­remti. Az ONI épületének átala­kítására kedden (ma) tartandó ülésünkön határoztunk — a jö­vő tanévre szeretnénk átadni a 18 gimnáziumi tantermet. — Számított-e ekkora érdeklő­désre a tanácselnök? — Számítottam — mondja elé­gedetten dr. Mező Mihály, — az ÁFB-nél folytatott tárgyalásokon, az ő eddigi tapasztalataik feljo­gosítottak erre. A lakosság érdek­lődése is nagy, engem például a napokban felkeresett egy asszony azzal a kérdéssel: mekkora a kötvényvásárlás felső határa ? Mondtam neki, 49 millió forint értékben bocsátottuk ki a köt­vényt: ez a felső határ. A másik kérdése az volt, átutalhatja-e az összeget a takarékbetétkönyvéről, mert ő annyi pénzt nem tud át­hozni . .. — Mi történne, ha túljegyez­nék a kötvényt? — ezt dr. Járai Zsigmondtól kérdezem. — Negyvenkilenc millió a tel­jes kibocsátás, eladni ennyit tu­dunk. Ameddig tart, addig árul­juk. — Tíz perce tart a vásárlás — ön hogyan ítéli meg az érdeklő­dést? — Talán ez a legnagyobb siker, amit valaha is láttam. Biztos va­gyak benne, hogy egy-két nap alatt elkel a 49 millió. Megérkezett dr. Bodóczky László, a városi pártbizottság el­ső titkára, kollégájával, Németh Ferenc titkárral — kíváncsiak ők is a városfejlesztés ezen újszerű módszerének fogadtatására. Ki és miért vásárol kötvényt? Íme néhány indoklás. — Édesapám meghalt, s a ránk­maradt pénzt, amíg anyu él, nem akarom elkölteni, s ez jó üzletnek látszik. — Így talán meg tudom őrizni a pénzem értékét, mert az OTP- ben — szerintem — már romlik. — A pillanatnyi lehetőségek közül ez a legvonzóbb. — Csábító a 11 százalékos ka­matos kamat. A férjemmel úgy döntöttünk, bogy'béfekt^tÜhk 100 ” ezer forintot. — A férjem és éri is rokkant­nyugdíjasok vagyunk, nem tud­hatjuk, mikor lesz szükségünk valamire, amit pénzzé kell — és lehet — tenni. A kötvény a leg­KO/I rlSMHAl KŐlVtNU *». -.**,*■> ***»*»-------­w • Ez csak a minta. Az igazi töb­bet ér. mint az ára. értékállóbb, jobb, mint az arany, amit egyébként nincs is módunk­ban venni. Most 60 ezer forintért vásárolok kötvényt. — Van egy kevés pénzünk, s mivel nyugdíjam nem lesz, úgy gondoltuk a feleségemmel, hogy kötvényt veszünk. Egyelőre csak érdeklődöm, mert nem tudom, mi lesz a kötvénnyel, ha én rrnfgha- lok? (örökölhető, adó- és ille­tékmentes — kapja a választ. Vett is kötvényt, rögtön, 50 ezer forintért.) — Ma már, nem is titkoltan, inflációról beszélünk. Ilyen kö­rülmények között 11 százalékos kamatos kamat talán meg tudja őrizni a pénz mai erejét — a családom ezért határozott úgy, hogy negyedmilliót most ebbe fektet. Számomra külön vonzó, hogy a kamatokat nem kénysze­rülök minden évben felvenni, ha­nem csak a legvégén. Húsz perc telt el kilenc óra óta. Dr. Járai Zsigmond a ta­nácselnöki páncélszekrényhez lép. — Muszáj ebbe rakni a pénzt, a kazettákba, kint már nem fér — magyarázza. — Mennyi gyűlt össze eddig? — Jó négymillió. A városházáról jövet — hónom alatt a mintakötvénnyel — hár­man állítottak meg a kérdéssel: időben mennek-e még? .. . Eny- nyit az első percekről — és a hi- hetetléű SsiRerröH-* M jr | * 15 * 15 (Utóirat. A déli zárásig: kereken 20 millió forint árú kötvény kelt el — dr. Járai telefonon kért az AFB-tol 15 milliós köteget délutánra ...) Ballai József Ezrelékek árnyéka A statisztikák nem ismerik, nem ismerhe­tik az egyéni tragédiákat, a bánatot, a gyászt. A hivatalos megfogalmazás így hangzik: ha­zánkban továbbra is törekedni kell a cse­csemőhalálozás mérséklésére, mert az 1984. évi 20,4 ezrelékes arány még mindig magas. E szavakat — parlamenti bizottsági ülésen — a legilletékesebb, az egészségügyi minisz­ter mondta ki. Ez a magunk laikus nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy ezer kisded közül 1984-ben 20,4 nem érte meg első születésnap­ját. Nem vigaszként a családok gyászára, de a tárgyilagos ítéletalkotás érdekében tudnunk kell: Magyarország történelmileg, ilyen érte­lemben is, az elmaradott területek közé tar­tozott Európában. Az az arány, amelyet 1984- re vonatkozóan említettünk, s amelyet so- kallunk, 1941-ben 115,6 volt...! Döbbenetes? Igen, az. Erőfeszítések eredménye Persze, ne feledjük, azóta alapjaiban vál­tozott meg a bennünket körülfogó világ, a szülők táplálkozása, életmódja, életkörülmé­nyei, ugyanúgy, mint az egészségügyi hálózat felkészültsége, a terhesgondozástól a szülésze­ti osztályokon át a csecsemő sorsát nyomon követő védőnői szervezet kialakításáig. Je­lentős erőfeszítések állnak tehát amögött, hogy az 1941. évi 115,6 ezrelék 1951-re 83,9- ig, 1961-re 44,1-ig, újabb tíz év elteltével pe­dig 35,1-ig hátrált vissza, s jutott el 1984- ben a 20,4-ig. Egyszer már sikerült áttörni a húszezrelékes ‘bűvös határt — 1983-ban —, de esztendők óta lényegében nincsen vál­tozás, ott toporgunk a már említett mutató­szám jelezte mezsgyén. Minden eszközzel át kell törni ezt a határvonalat, vagy törődjünk bele, fogadjuk el, hogy itt megrekedtünk? Egyetlen, éppen hogy megszületett élet el­múlása sem fogadható el — érzelmeinktől vezéreltetve. Értelmünk azonban beláttatja, mint az élet legtöbb dolgában, itt is elkerül­hetetlenek bizonyos veszteségek, a fogamzá- si, kihordási idő alatti rendellenességek kö­vetkezményei. S az sem mellékes, hogy a magyar összesítések minden olyan gyerme­ket figyelembe vesznek, aki születése pillana­tában élt, míg a külföldi statisztikák java része nem tartalmazza azokat a kisdedeket, akik a születést követő 24, 48, 72 órában — sőt, bizonyos országok esetében egy héten belül — meghaltak. Egyetlen tragédiára sem vigasz a számok rideg világának szorosabb vagy lazább kötődése a valósághoz. A ma­gunk gondjára magunknak kell keresnünk a megoldást, éppen a lehetőségek ismereté­ben, Országok népes csoportja képes ugyanis ma már ezt a fájdalmakat, könnye­ket takaró arányszámot — például Svédor­szág. Hollandia. Norvégia — tíz ezrelék alatt tartani. A KGST-tagállamok többségében — így a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában — szintén alacsonyabb a mérték a hazai mutatószámnál. Tartós különbségek Nemcsak ilyen eltérések vannak, hanem országon belüliek, megyék közöttiek is. Rá­bukkanhatunk olyan közigazgatási területre, ahol ezer élve született kisdedből tizenkét hónap elteltével 23,5—24,3 már nem gőgicsél, nem mosolyog, s lelhetünk olyan megyéket is, ahol az ezrelékek nyomasztó árnyékát már szűkebb területre, 13,4—13,5-re (!) szo­rították vissza. S akkor még nem hoztuk szóba a megyéken belüli — meghökkentő nagyságú és időben is tartósnak bizonyuló — különbségeket! Bonyolult okok, okozatok szövevénye ez, mert éppúgy szerepet kapnak benne ma még nem teljesen felderített genetikai tényezők, mint a terhes nők alkoholfogyasztása, do­hányzása, idegi, fizikai igénybevétele. Az viszont tagadhatatlan: az egészségügyi háló­zatban dolgozók — a felvilágosítástól, a megelőzéstől, az életmód befolyásolásától a terhes nő, a gyermekét szoptató kismama személyi higiéniájáig — bőségesen találnak itt szerepet, tárgyat, célt, tennivalót. Már csak azért is így van ez, mert a legnagyobb a legszélesebb rendet a születés körüli idő­szakkal összefüggő bizonyos állapotok, és' a gyermekkel vele született anomáliák vág­ják a kisdedek soraiban. Olyan tényezők te­hát, amelyek bizonyos mértékig — nem egyik napról a másikra, de — befolyásolhatók. Az alig megszületett és máris megpihent kicsi­nyek nyolcvan százalékát az e két csoportba sűríthető okok ragadják el közülünk, azaz itt húzható meg a frontális támadás fő iránya is. Tenni mindenütt Szándékokban, tervekben, tettekben nincsen hiány, ahogyan eddig sem volt, csak éppen ezek összeforrottságán, hatóerején, eredmé­nyén lehetséges és szükséges alakítani, javí­tani. Az egészségügyi szervezetben is rábuk­kanhatunk a téves felfogásra, amelynek hívei, hangoztatói az egész bonyolult teendőkört az érintett szakma, s csakis annak vállára rak­nák, amint a társadalmi szervezetekben, az intézményekben, a gazdálkodó egységekben is sók esetben leszűkül a teendők listája arra, Ibiként könnyíthetnek a terhes nődolgozó helyzetén. A társadalmi érdek megértésére, érvényesítésére való következetes törekvésre van szükség mindenütt, ahol tenni lehet az ezrelékek árnyékának kisebbítéséért. S tenni mindenütt lehet. M. O. Finn-öböl partján • Marija Zagladova, az Észt Október halászati szö­vetkezet halfeldolgozó üzemének mérnöke, bemu­tatja egyik terméküket. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Jelentkezés tiszthelyettesképzőbe MEG KEZDŐDÖTT A SÍ IDÉNY Alföldről a téli hegyekbe Halfeldolgozó a Az Észt SZSZK egyik leghíresebb halászati szö­vetkezetének, az Október­nek a „felség­vizei” több mint 100 kilo­méter hosz- szan húzód­nak a Finn­öböl partvidé­kén. A szövet­kezetnek több kikötője van, közöttük az Uszty-Nar- vai a legna­gyobb, ahol egyben hajójavító, halfeldolgozó üzem is működik, melynek leg­híresebb terméke a narvai ingo- lakonzerv. A szövetkezet három halfeldolgozó üzemében több más ízletes konzervet is készí­tenek. Nemcsak a Balti-tenger halait dolgozzák fel, hanem más tengerek és óceánok halállomá­nyából is érkeznek ide szállít­mányok. A márka- és mintaboltok szá­ma ma már országosan mintegy hétezer, egy részük a kereskede­lem és a termelők közös, más részük a gyártók saját üzlete. Az utóbbi néhány esztendőben a ko­rábbinál gyorsabban gyarapodott a termelő vállalatok saját bolt­hálózata, mivel a gyártók egyre inkább felismerik: a mintaboltok­ban szerzett információkat gyor­sabban, jobban hasznosíthatják a termékválaszték alakításánál. Be­váltak a közös érdekeltségű üzle­tek is, amelyekben a kereskede­lem üzlethelyiségekkel, eszközök­kel, s szakképzett eladókkal, a termelő pedig árukészletével vesz részt. Társulási formában is van le­hetőség közös érdekeltségű bolt­hálózat létesítésére, akár egy, akár több termelő, illetve kereskedel­mi vállalat között. Az ilyen bolt­hálózatok előnye, hogy mód nyí­lik alaposabb és hatékonyabb piackutatásra, az áru útjának rö­vidítésére, s az adott márkájú termékek széles körű népszerű­sítésére. A vevők is jól járnak, A halászati szövetkezet magas jövedelme lehetővé teszi a gyár­tás korszerű gépesítését. Most újí^nak fel két halfeldolgozó üzemet, Purtsze és Toila közsé­gekben. Az új gépek nemcsak a termelés növelését, hanem a ter­mékminőség javítását is lehető­vé teszik. hiszen vonzóbbak az olyan újdon­ságok, amelyek a szokásosnál gyorsabban jutnak el a termelő­től a fogyasztóig. A márka- és mintaboltok be­vétele 1985-ben elérte a 36 mil­lió forintot, s ez a kiskereske­delmi forgalom mintegy 8 száza­lékát jelenti. A legtöbb minta­bolt az élelmiszerszakmában mű­ködik, de hagyománya van az ilyen értékesítésnek a bútor-, il­letve a textilkereskedelemben is. Nem, vagy csak alig néhány min­tabolt működik viszont a mű­szer-, a híradástechnikai, illetve a gépkereskedelemben. Pedig a vá­sárlók igényelnék, hogy ezeket a termékeket is megismerhessék a speciális árusító-, illetve bemu­tatóhelyeken. A társulás formájában létreho­zott közös érdekeltségű boltok ázáma elenyésző, ezek általában nem is önálló üzletek, inkább az áruházak egyes osztályain alakí­tanak ki dlyan részlegeket, ahol egy-egy termelő áruválasztéká­nak szélesebb skáláját kínálják. Jelentkezésre hívjuk fel az ál­talános iskolák 8. osztályos fiú­tanulóit, akik vonzalmat éreznek a katonai életpálya, a tiszthelyet­tesi hivatás iránt, szüleikkel (tör­vényes képviselőjükkel) egye­temben erkölcsi és anyagi köte­lezettséget vállalnak arra, hogy tanulmányaik befejezése után néphadseregünk tiszthelyettesei­ként teljesítsenek szolgálatot. A pályázók felvételüket kérhe­tik: a gépjárműteohnikai szak- középiskolába — Szabadszállásra —, ahol egyidejűleg gép- és harc- járműtéchnikai tiszthelyettes- képzésben részesülnek; a repülő­gépszerelői és repülőgépműsze- rész-szakközépiskolába — Szol­nokra —, ahol egyidejűleg repü­lőgépszerelői tiszthelyetteskép­zésben részesülnek; a szakács szakmunkásképző iskolába — Budapestre —, ahol egyidejűleg élelmezési' tiszthelyettesképzés­ben részesülnek. A képzés és ellátás rendje: az iskolákban a tanulmányi idő négy év, a tanév kezdete szeptember 1. A felvételi követelményeknek megfelelt tanulók — szülői (gyám- hatósági) egyetértés és szerző­dés megkötése után — az iskola növendékeiként, a negyedik év­ben már tiszthelyettes-hallgató­ként folytatják tanulmányaikat. A hallgatók a negyedik év végén, érettségi képesítő vizsgát (a tiszt- helyettes- és s z aíkm u nk ásk ép ző iskolában szakmunkásvizsgát), valamint tiszthelyettes-kibocsátó vizsgát tesznek, ezt követően ke­rül sor hivatásos tiszthelyettessé avatásukra. A tiszthelyetteskép­ző szakközépiskolákban jeles eredménnyel végzők a katonai főiskolák második évfolyamán folytathatják tanulmányaikat. A fiatalok az iskolán teljes és in­gyenes (kollégiumi elhelyezés, ét­kezés, ruházat, tanszer, egészség­ügyi, kulturális és sport) ellátás­ban részesülnek, zsebpénzt és — eredményüktől függően — tanul­mányi pótlékot, a negyedik év­folyamos hallgatók illetményt kapnak. A képzés során — térí­tésmentesen — hivatásos gépjár­művezetői jogosítványt is szerez­hetnek. A jelentkezés feltételei: ma­gyar állampolgárság, hivatásos katonai szolgálatra való egészsé­gi alkalmasság és rátermettség, az előírt tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika és orosz nyelv) osztályzatait figyelembe véve, legalább „jó” tanulmányi eredmény elérése. Azonos felté­telek esetén a felvételnél előny­ben részesülnek: a nagycsaládos fizikai dolgozó szülők gyerme­kei, az egyedülálló szülő által eltartottak, az állami gondozottak, a fegyveres erők és testületek hi­vatásos állományú tagjainak gyermekei. A jelentkezés rendje: a pályá­zók a jelentkezési lapot iskolá­juk igazgatójától szerezhetik be és kitöltés után, azokat az iskola útján a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Fővárosi Had­kiegészítő) parancsnokság sze­mélyügyi (iskoláztatási) osztályán adják le. A pályázók egyidejűleg más középfokú oktatási intéz­ménybe is jelentkezhetnek. A tiszthelyettes-iskolai jelentkezést az általános iskolákban rend­szeresített továbbtanulási nyom­tatványra nem kell rávezetni. A felvétel rendje: a pályázók- a Magyar Néphadsereg Veszpré­mi Sorozó Központjában február hónapban kezdődő kétnapos fel­vételi vizsgán vesznek részt. A felvételi vizsga egészségi és pszic­hológiai alkalmassági vizsgála­tokból, fizikai képességvizsgálat­ból, valamint bizottsági beszélge­tésből áll. A felvételi vizsgára vinni kell: az iskolai ellenőrző könyvet, féléves tanulmányi ér­tesítőt. a szülők jövedelmére vo­natkozó hivatalos igazolásokat. A felvételi döntésről a tiszthelyet­tesképző szakközép- (szakmunkás) iskolák igazgatói a pályázókat írásban értesítik. Pályázati ha­táridő: a jelentkezési okmányok beérkezése az illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Fővárosi Hadkiegészítő) pa­rancsnokságra: január 31. Megnőtt a téli sportok rangja az utóbbi években, különösen a sízés híveinek ltjábona gyarapodik biztatóan. Divatos lett — a televízió jóvol­tából is — az ekézés, tojásülés tudománya, és egyre többen próbálják ki a valóságban is, milyen érzés siklani a fehér hegyoldalakon. Itthon viszonylag rövid iá síidény, az idén aiz el­múlt hétén leesett hóval kez­dődött el. Ezért aki teheti, a környező országok hegyvidékeit keresi fel. Az utazási .irodák téli kínálatában Bács-KJskumban is jelentős helyet foglalnak el a hazai é9 külföldi sítúrák. Az előrelátók már hónapok­kal ezelőtt lefoglalták a szállást, de egy ids utánjárással még most is lehet — februárra, már­ciusra — helyet találni. A leg­népszerűbb úticél a korona ár­folyamváltozása ellenére is Cseh­szlovákia. Az IBUSZ például a (Magas-Tátrában a Csorba-tó környékére, az Alacsony-Tátra északi oldalán a. Jasna sípara­dicsomba szervez téli síüdülést. A Cooptourist megyei irodájá­nál a bulgáriai utazások iránt nőtt meg az érdeklődés. Szófia környékére és a Rila-hegységbe indítanak elérhető áron sítúrá­kat. Az Expressnél színes fotóal­bumból választhatják ki a leg­inkább tetsző szállást, síterepet az érdeklődők. A sláger Lip- tovsky Jan, egy kis hegyifalu az Álac&ohy-Tátrábani, Chopdk közelében. Itt tölti a vakációt a kecskeméti főiskolások csoport­ja is, míg a Síbarát Kör edzett tagjai egy vadregényes turista- házat foglaltak le a Beszkidek- ben. A síoktatással, léckölcsönzés­sel egybekötött túrák az NDK- ban azoknak a fiataloknak kí­nálnak alkalmat sízésre, akik még nem rendelkeznek a költ­séges saját felszereléssel. Az utolsó napon vizgázni is lehet a tanultakból, s a tudásszinttől függően igazolványt állítanak ki a jelentkezőknek. Az utazási irodák ‘kínálata egyre több jugoszláviai és auszt­riai programmal bővül. Az IBUSZ a Szarajevó melletti Vo- gostyébe, a Cooptourist a szer­biai Kopaonikba szervez utakat, a legsoksaínűbb ausztriai aján­lattal pedig a Budapest Tourist kecskeméti irodája várja az ér­deklődőket. Belföldön a hétvégi túrák a legnépszerűbbek. Az Express olcsó munkásszállóban tud szál­lást biztosítani például Egerben, ahonnan gyorsan elérhetők a mátrai síterepek. Kezdő sdzők- nek ajánlja a Budapest Tourist a szentléleki gyakorlást, és feb­ruár végéig tártának a bánkúti, nagyhideghegyi sítanfolyamok. A főváros utazási irodája sok­színű téli programjaival új színt jelent a megyei kínálatban. Ugyancsak először jelentkezik az idei télen a Mávtours területi irodája Romániába a bánáti havasokba szerveznek síüdülést. L. D A VEVŐK IS JÓL JÁRNAK Bővülő márka- és mintabolthálózat • Tátrai tél a Csorba-tónál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom