Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
1986. január 18. • PETŐFI NÉPE © T BERUHÁZÁSI TAPASZTALATOK A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Még nincs igazán verseny • Az elmúlt öt évben 6100 lakás épült a megyében, a BACSBER lebonyolításában. (Tóth Sándor légi felvétele) A mögöttünk lévő tervidőszakban sokat olvashattunk a beruházási tevékenység visszaeséséről, kevesebb pénz jutott a műszaki fejlesztésre, az új létesítmények építésére. Mindettől a szakemberek a verseny éleződését várták, s azt remélték, hogy javul a kivitelezési színvonal, ritkább lesz a határidő- és költség- túllépés. Hogyan tükröződött ez a Bács-Kiskun Megyei Beruházási Vállalat tevékenységében, milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt öt év során Csányi Sándor építészmérnök, igazgató. Az eredményekről, gondokról és a következő tervidőszak kilátásairól Kecskeméten, az Üjkollégium- ra néző irodájában beszélgettünk. — Beruházási Vállalat. Sokan elképzelni sem tudják, mivel is foglalkozik egy ilyen cég. — Ha valaki — rendszerint vállalat vagy intézmény —, építtetni akar mondjuk egy 100 lakásból álló épülettömböt, vagy iskolát, mindenekelőtt területet kell hozzá szereznie, azután tárgyalnia kell tervezőkkel és kivitelezőkkel a lehetséges műszaki megoldásokról és költségekről, s meg kell kötnie a szükséges szerződéseket. Ellenőriznie kell, hogy az elvégzett' munka minősége meg- íelelő-e, s hogy a pénzéért egyáltalán azt kapta-e, ami neki jár. Egy ilyen nagyságrendű építkezésnél mindehhez komoly szakértelemre és hosszú időre van szükség, célszerű tehát, hogy az építtető — ha maga ilyen apparátussal nem rendelkezik, — egy szakvállalatot bízzon meg a dolog lebonyolításával. Ezt végezzük nrii, s ha az építtető így dönt, szívesen állunk rendelkezésére. Munkánk az építőipar tevékenységi körére terjed ki. Figyelmünket elsősorban Bács- Kiskun megyére összpontosítjuk, megbízóink főleg a városi és községi tanácsok, az OTP és különböző intézmények. Dolgozóink létszáma 82 fő, közülük 35- en mérnökök, húszán technikusok. Évente mintegy másfél—két milliárd forint értékű munka lebonyolítására vagyunk képesek. — Ismereteim szerint energiájuk nagy részét állami lakásépítésekre fordítják, s köztudomású, hogy ez az utóbbi években erősen csökkent. Okozott-e ez a vállalatnak megélhetési gondokat? — A lakásépítésekre szóló megbízásaink száma valóban csökkent. 1976-tól 1980-ig 9 ezer lakást adtunk át Bács-Kiskun megyében, a VI. ötéves terv során viszont csak 6100-at. Ennek ellen- súlyozására megkerestük a lehetséges megbízókat, s lényegesen nagyobb számban vállaltuk más beruházások, köztük iskolák építésének a lebonyolítását. A korábbi 127 után az elmúlt tervidőszakban 227 tanterem létesült a közreműködésünkkel, de megnövekedett a felújítások száma is. Nekünk is köszönhető, hogy Kecskeméten megszépült az Újkollégium és a Katona József Gimnázium. Nem utasítottunk vissza olyan feladatokat sem, mint például néhány tantermes iskolabővítés, vagy kisebb út- és közműépítés. összességében elmondhatjuk, hogy az elmúlt öt év során a tervezett 6,6 milliárd helyett 7,7 milliárd forint értékű munka lebonyolításában vettünk részt, árbevételünk meghaladta a százmillió forintot, 22 millióval múlva felül az eredeti elképzeléseket. A szóban forgó időszakban összesen 20 millió forint nyereségre számítottunk, ezt 79 százalékkal túlteljesítettük. Dolgozóink átlagbére 54-ről 78 ezer forintra nőtt. — Az utóbbi években azonban jelentősen emelkedett a lakások ára is! Minek arányában jut hozzá a Beruházási Vállalat saját árbevételéhez, s fűződik-e érdeke az árak csökkentéséhez? — Vállalatunkat annak idején azért hozták létre, s ma is ez a fő feladatunk, hogy a megye által kitűzött beruházási célok — minél olcsóbban és határidőre —, megvalósuljanak. Az általam legfontosabbnak tartott —, munkánkra jellemző adat —, hogy az öt év során építtetőink részére — az árajánlatokhoz viszonyítva —-, 500 millió forintot takarítottunk meg, vagyis közreműködésünk nélkül a megyében ötszáz lakással kevesebb épült volna meg. Ha az árbevételünket és a megtakarításokat összehasonlítjuk, kiderül, hogy tevékenységünk mintegy ötszörösen térül meg a megbízók számára! — Engem meglepnek ezek a számok — ne haragudjon —, az árakat ismerve másra számítottam. Miért drágák mégis a lakások? — Az okok mélyebb elemzése, és a következtetések levonása meghaladná e beszélgetés kereteit. A kérdésre adandó választ befejezve elmondom még, hogy munkát többféle díjkonstrukcióban vállalunk. A régebbi — részben még ma is élő —, gyakorlat szerint a bekerülési költség valahány — körülbelül másfél —. százalékát kapjuk. Elterjedőben v#n a rögzített lebonyolítási díj, eszerint akkor sem kapunk többet, ha a létesítmény költségei időközben nőnek. Ilyen feltételek mellett épült Kecskeméten a megyei kórház rendelő- intézete, a kiskunfélegyházi kórház diagnosztikai épülete, s a kecskeméti víztorony. Kezd gyakorlattá válni az olyan szerződés- kötés, amelyben — külön díjazásért —, érdekeltséget vállalunk, a határidő megrövidítésében, és a költségek csökkentésében. Így épül fel például a Démász kecskeméti kirendeltségének Szultán utcai irodaháza is. Hasonló szerződéseket a jövőben mind nagyobb arányban kívánunk az építtetőkkel kötni. — Milyen lehetőségeik vannak a költségek csökkentésére? — Erre már a tervezés folyamatában is törekszünk, majd átvizsgáljuk a kivitelező árajánlatát. Kijavítjuk a helytelen árképzésből adódó hibákat, de tapasztaljuk a műszaki megoldások rossz értelmezését is. Ha szükség van rá, olcsóbb, de egyenértékű műszaki megoldásokra is javaslatot teszünk. 1983 elején például — amikor a lakásárak ugrásszerű emelkedését észleltük —, kezdeményeztük a házgyári sorozattervek átdolgozását. Ugyanekkor próbaalapozásokat végeztettünk a gazdaságos megoldás megkeresésére. Javaslatunkat az Általános Épülettervező Vállalat és a Dutép kedvezően fogadták. Ennek is köszönhető, hogy az árak miatt megakadni látszó építési folyamat átlendült a holtponton, s ma Kecskeméten a Széchenyiváros- ban ilyen tervek alapján épülnek a lakások. , — Az elmúlt öt év során ta- pasztalta-e a kivitelezők hozzáállásának változását, van-e versenyhelyzet a piacon? — Annak ellenére, hogy a kivitelezők versenyeztetése gyakorlattá vált, igazából nem tapasztalunk ilyet. Az elmúlt évek során több versenytárgyalás hiúsult meg, mert csak egy kivitelező jelentkezett, vagy több esetén is igen magas ár alakult volna ki. Sikert hozott viszont Baján a vásárhelyi lakótelepen 285 lakás felépítésére kiírt pályázat, eat a Tolna megyei ÁÉV nyerte el. Hasonlóan eredményt hozott például ugyanebben a városban egy 80 lakásos garzonházra, valamint Kecskeméten a gimnáziumra meghirdetett verseny is. Az építőiparban egyébként rendkívül sokat számít a szállítási távolság, s a megyében — főleg az északi részen —, bizonyos nagyobb munkák elvégzésére a Dutépen kívül alig van más vállalkozó. — Visszatérve saját vállalatára: mit vár a következő tervidőszaktól? — Továbbra is eleget kívánunk tenni a velünk szemben támasztott elvárásoknak, s a nyereséges gazdálkodás követelményeinek is. Az országban megvalósuló beruházásokban nem nagy részarány az a másfél—két milliárd forint, aminek a lebonyolítását szeretnénk elvégezni. Ha Bács-Kiskunban nem megy, nyitnunk kell a megye határain túlra, vagy például a mezőgazdaság felé. A megye változatlanul 20 ezer lakás felépítését tervezi, az ebben való közreműködés marad a fő profilunk. Kivitelezőkkel, vágy más építtetőkkel társulva fővállalkozásba is bele kívánunk fogni, s- arra számítunk, hogy megrendelőink köre változatosabb lesz. Bálái F. István JAVÍTJÁK A KISTELEPÜLÉSEK ÁRUELLÁTÁSÁT Az élelmiszer-kereskedelem tervei Az idén az elmúlt évekéhez hasonlóan jó, kiegyensúlyozott ellátás várható élelmiszerekből. A kereskedelemnek továbbra is fontos célja az egészséges táplálkozás szélesebb körű elterjesztése, a vásárlási körülmények javítása, s a differenciálódó igények jobb kielégitése, főként a diétás készítményekből és az olcsóbb élelmiszerekből. A Belkereskedelmi Minisztérium alapvető feladatként jelöli meg a kistelepülések és a peremkerületi kisebb üzletek áruellátásának javítását, ennek érdekében a partnerintézményekkel, szervezetekkel közösen ismételten felülvizsgálják a túrajáratok sűrűségét, valamint az üzletszerzők munkáját. A termelő vállalatoknál is szorgalmazzák, hogy a kis üzletek részére kisebb adagokban is csomagoljanak árukat. A kereskedelem az anyagi lehetőségekhez mérten az üzletek további korszerűsítésével, a hűtés, gépesítés fokozásával, a raktárak bővítésével, újabb mozgóboltok beállításával is javítja a kistelepüléseken a vásárlási lehetőségeket. A Belkereskedelmi Minisztérium és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányelveinek megfelelően az élelmiszer-kereskedelmi vállalatok arra törekednek, hogy az olcsóbb áru- választék már a termelőkkel kötött szállítási szerződésekben is kiemelt helyet kapjon, s mind több ilyen termék jelenjen meg az üzletekben. Az előzetes tárgyalások alapján az ez évi élelmiszerkínálat a korábbiakhoz hasonlóan általában kiegyensúlyozott lesz. Hús- és húskészítményekből a rendelkezésre álló árumennyiség mintegy 3—4 százalékos forgalomnövekedést tesz lehetővé. Mivel továbbra is várható az olcsóbb tőkehúsok, illetve húskészítmények iránti igények emelkedése, a kereskedelem a választékot úgy állítja össze — s erre az ipari háttér lehetőséget ad —, hogy ezek a termékek alkossák a kínálat több mint felét. Baromfiból szintén 5—6 százalékkal növekszik a forgalom, az ipar azonban belsőségekből és aprólékokból továbbra sem tudja kielégíteni a keresletet. Egyre többen keresik az olcsóbb tejtermékeket, ezért a kereskedelem mind több alacsony zsírtartalmú tejet, olcsóíbb sajtot, különféle szendvicskrémeket hoz forgalomba. A lehetőségekhez mérten mind több helyen árusítják az alacsonyabb zsírtartalmú — és olcsóbb — tejfölt is. A zöldség- és gyümölcskonzervek, valamint a főzelékkonzervek választéka már hosszabb ideje hiányos, s egyelőre nem várható javulás. Egyedül gyümölcsszörpökből folyamatos a kínálat. A hiányok részbeni pótlására a kereskedelem fokozza a termeltetést, növeli a beszerzést a helyi árualapokból, s árucseréből igyekszik beszerezni a szükséges termékeket. A tanácsok múltja és jövője /O \ A tanácsok gazdasági önállóságának kifejve”/ lesztése egy olyan időszakban vált politikai programmá, melyben a központi gazdaságvezetés továbbra is a külső és belső gazdasági egyensúlyt tekinti alapvető feladatának. Ezen belül is külön jelentőséggel bír a költségvetési kiadások mérséklése. Ebben a helyzetben nem árt, ha elmondjuk, hogy az önfinanszírozás nemcsak társadalompolitikai célként jelenik meg, hanem az államháztartás terheinek egy bizonyos fokú csökkentését is szolgálja. Ilyen körülmények között már jobban érthető, hogy településfejlesztési hozzájárulás bevezetésével miért most került sor az újszerű helyi adózásra. Élni kell a lehetőséggel A jogszabály széles utat nyit a végrehajtás szférájában, s ahol lényeges társadalompolitikai célok azt indokolják, élni kell az új helyi bevételi lehetőséggel. Megyénkben azonban különösen célszerű ügyelni arra, hogy ahol a helyi lakosság a víz, villany, gáz, út, esetleg csatornahálózat társulásos megoldásából, vagy a társadalmi murikéból szinte erején felül vállalt, — talán — ne tartsuk a markunkat a településfejlesztés forintjaiért. Ez tényleg legyen helyi döntés eredménye, különben, az egyébként is sok teherrel küzdő lakosságot a közömbösség útjára sodorhatjuk, s ilyen árat nem adhatunk az adó-forintokért. Viták folynak az egységes szocialista önkormányzat .tartalmáról, amely az eddiginél is nagyobb jogokat biztosítana a tanácsoknak a gazdálkodásban, szervezetalakításban, az intézmények létesítésében stb. Megyénk helyzetét figyelembe vjéve, ez idő szerint nem indokolt több hatáskörnek az alapegységekhez történő leáramoltatása, inkább a meglevő hatáskörök begyakorlását célszerű előtérbe helyezni. Városaink és községeink egy igen tiszteletreméltó része különösebb gond nélkül, viszonylag gyorsan eleget fog tenni a demokratizmus és a nagyobb gazdasági hatáskör által támasztott sokrétűbb követelményeknek. A községeknek viszont egy nem elhanyagolható hányada a régi beidegzés és a vezetés „régies” felfogása miatt még ott tart, hogy gyakorlatilag összekeverik az „erővonalakat”, tudniillik azt, hogy a tanács a választóknak, a végrehajtó bizottság a tanácsnak van alárendelve. Helyenként tapasztalható, hogy az apparátus ugyancsak megszokásból „nem tudja”, hogy hol a helye, s előfordul az is, hogy neki kényelmesebb a tisztázatlan állapot. Ehhez az is hozzájárul, hogy tőlük másfajta magatartást korábban seki nem követelt meg. .Nem arról van szó, hogy az említett községekben nem Olvasták el a tanácstörvényt, hiszen közel másfél évtizede hatályban van, de nem alkalmazzák, csak nagyon hézagosán. Mi lenne, ha ide még több hatáskört adnánk? A jelenlegi többlettel is alig tudnak néha mit kezdeni. A kétkedők tanulmányozzák egy-két közismerten gyenge vezetésű községünk tanácsüléseinek előkészítését és lefolyását, s lehangoitan fogják tapasztalni, hogy egyes helyeken bizony még elég kezdetleges a tanácsdemokrácia és a jogszabály-végrehajtás. , Szerencsére megyénkben tanácsaink vezetői és az apparátusok nagyobb része felismerte, hogy a ta- nácsülési előterjesztések, javaslatok csak akkor válnak valóra, ha azt a tanácsi testület magáénak elismerte és dolgozik megvalósulásukért. Legtöbb helyen akkor sincs „harag”, ha a jól szerkesztett, esetleg alternatívákat is tartalmazó előterjesztéseket a tanács megváltoztatja, vagy nem azt a változatot szavazza meg, ami a vezetés, vagy az apparátus előtt kedvesebb. A helyi politika megújításáért Újszerű, sikeres tanácsválasztások után jogosan vagyunk derűlátóak, hiszen a jó politikát, településeink arculatának változásait lakosságunk készséggel nyugtázta. Ugyanakkor észre kell vennünk, hogy az idő nem áll meg, és az emberek az újszerű választások után a helyi politika megújulását és az élet minőségének további javulását remélik tőlünk, és ebben nem szabad csalódniok. A politika vallja, és a gyakorlatban érvényesíti is, hogy a közigazgatással kapcsolatos koncepció a lehetséges mértékben legyen időálló és életszerű. A politikai dokumentumok a középszintű igazgatás átszervezésével a város és környéke kapcsolatának teljesen új, a mellérendeltségi Viszonyon alapuló megvalósulását tűzte ki célul. Ezzel kívánta megelőzni, hogy a megszűnő járási hivatalok érdekközvetítő és beavatkozó funkcióját a körzetközpontok átvegyék. Ily módon a középszint — a város — nem vesz részt a tervegyeztetési folyamatban. A körzetközpont azonban változatlanul közreműködik a községi tanácsok és végrehajtó bizottságaik tevékenységének törvényességi felügyeletében. A helyi szakigazgatási tevékenység irányításábaii is részt vesznek a városi szervek, ennek tartalmát viszont a tanácstörvény és a végrehajtását szolgáló rendeletek a mai napig nem rendezték. Ez a rendezetlenség alkalmat kínál arra, hogy a körzetközpont — a politikai akarattal ellentétben '— a községi tervezési és pénzügyi tevékenységet jogi eszközökkel is befolyásolhatja. Ez a fajta beavatkozás megyénkben ez ideig markáns módon nem jelentkezett, mert a politikai vezetés eléggé figyelt a kezdeti törekvésekre is. Az önkormányzat és az érdekérvényesítés édestestvérek. Azok számára, akik ennek a szférának a határvidékén vannak, nehezebb az érdekérvényesítés. Ilyen helyeken csökken a funkció politikai súlya és presztízse. Akik a beosztást hátrányaival együtt vállalják, azoknak kisebb az érdekérvényesítési készségük, de ritkábban is tapasztalunk náluk bátor, kezdeményező magatartást. Tapasztalat, hogy nem is látják tisztán azt a mechanizmust, amelyben tevékenykednek, igaz, hogy e viszonyoknak csak egy kisebb része közvetítődik hozzájuk. Magasabb követelmények A szóban forgó gondokkal is küzdve, indokolt megfontoltsággal haladunk — megyénkben is — a kétlépcsős közigazgatás felé, ami lehetővé teszi az önkormányzat teljes kibontakozását. Megyénk közigazgatásában kisebb gond, hogy mi lesz az államigazgatási határozatok fellebbezésével, ami az egészhez képest majdnem töredék százalékot jelent csupán, de a távolságok miatt az Aggodalom mégis indokolt lehet. Az e témában folyó vitákból talán az a leginkább életrevaló javaslat, hogy fellebbezések ne kerüljenek ki az önkormányzat hatásköréből, hanem külső szakemberekkel megerősített tanácstagi bizottság döntsön ezekben másodfokon. Nagyobb gond, hogy a tanácsi vezetés és apparátus gyengébb részét is szakmailag és intellektuálisan olyan magaslatra hozzuk fel, hogy megbirkózzék az önkormányzat által támasztott magasabb követelményekkel. Ebben a megvilágításban a tanácsi káder- és személyzeti munkára a jövőben hallatlan felelősség hárul; nyilvánvaló, hogy ilyen mértékben kell a támogatást is megadni. Külső szemlélő is láthatja, hogy a szóbanforgó gondok megoldásához hosszabb idő szükséges, amit jól kell kihasználni. Dr. Posváncz László szociológiai kutató, a megyei tanács tagja Változatosabb vállalkozási formák a tsz-ukben Mind sokszínűbb az anyagi érdekeltségi rendszer a termelőszö- vetkezétekben' gazdagodnak a vállalkozási formák a föld- és eszközhasználatban. A TOT elemzése szerint — ehhez a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi, átfogó felmérését vették alapul — a közös gazdaságok kiterjedten alkalmazzák a különböző érdekeltségi formákat a nagyüzemekből kiszoruló kézimunka-igényes növények termesztésénél. Mindenekelőtt a zöldségtermesztésben és a gyümölcsöskertekben vezették be sikerrel a részesművelést és más vállalkozási formákat. Ezek fő jellemzője: a nagyüzem vállalja a nagyobb talajmunkák elvég-» zését, a növényápolás pedig a szövetkezeti tagok, családtagok, nyugdíjasok és sok esetben a kívülállók — kistermelő szakcsoportok — dolga. Új ültetvényeket is létesítenék ilyen érdekeltségi rendszerben az egyéni munkaerő bevonásával. Az adatok szerint 14 ezer hektárral csökkent a tsz-ekben 5 év alatt a szántóföldi zöldséaterület, ugyaniakkor a bérbeadott és egyénileg hasznosított szántó 13,2 ezer hektárral nőtt, anélkül természetesen, hogy a földtulajdon változott volna. Szőlőművelésre .még nagyobb a vállalkozói kedv: 5 óv állatit két és félszeresére nőtt az ily módon gondozott terület, amely már megközelíti a 4 ezer hektárt. A tsz-elk szőlőterületének 5 százalékát művelik részes formában. A gépkiihasználást is úi- szerű. a tagokkal, alkalmazottakkal kötött szerződések segítik. Számos gazdaságban az arra vállalkozók, meghatározott összeg ellenében, ellátják a gépi munkákat és például a gépek javítása is az ő feladatuk. FAKITERMELÉS A Bakony alján és a pannonháti terület mintegy ötezer hektárén télen sem szünetel a fakitermelés: a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaság mecséri hat brigádja most is dolgozik. A kivágott fákból 12 ezer köbméter tűzifa, 13 ezer köbméter ipari fa, 3 ezer köbméter papírfa lesz.