Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-05 / 285. szám

1985. december 5. • PETŐFI NÉPE • S Üzemi balesetek a mezőgazdaságban Megyei munkavédelmi felügyelők tapasztalatai Az elmúlt esztendő közepén alakult az Országos Munka- védelmi Főfelügyelőség, valamint a fővárosi és a megyei fel­ügyelőségek. Az új szervezet átvette a hatósági feladatokat a szakszervezetektől, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyaitól, a kisiparosok és a kiskereskedők szervezeteitől. A csaknem másfél év munkavédelmi tapasztalatairól érdeklőd­tem Székely Árpád megyei munkavédelmi felügyelőtől, aki­hez 55 mezőgazdasági állami üzem — állami gazdaságok, ku­tató intézetek, erdőgazdaságok, vízügyi szervek, valamint téesz-közi vállalkozások, termelési rendszerek — ellenőrzése tartozik. Székely Árpád már 1968 óta foglalkozik munkavé­delmi feladatokkal, az elmúlt 17 esztendő alatt jelentős ta­pasztalatokat gyűjtött. A BÁCSKÁNÁL Hétszázan a pult másik oldalán — Sajnos 1985-ben számottevő­en emelkedett az üzemi balese­tek száma. A tavalyihoz viszo­nyítva mintegy 20 százalékos nö­vekedést mutat a grafikon. A ha­lálos balesetek az elmúlt évi 2- ről 7-re. Az elmúlt tíz évben nem volt ennyi baleset, mint az idén és hozzá kell tenni, hogy a kiesett munkanapok száma is magas volt: a tavalyihoz képest több mint félezerrel nőtt. A szo­katlanul gyors emelkedésre fel­figyeltünk, és már az év első ne­gyedében a MEDOSZ megyebi­zottságával közösen összehívtuk az állami gazdaságok igazgatóit, majd ezt követően a munkavé­delmi vezetőket. Ugyanis a bal­esetek száma itt növekedett leg­jobban. — Miben látják a szokatlan emelkedés okait? — Főként a technológiai, a műszaki fegyelem lazulásában, a magatartási szabályok megszegé­sében. Nemcsak a dolgozók, akik a balesetveszélyes helyeken nem tartják be az előírásokat, hanem az irányítók is vétkesek az ellen­őrzés elmulasztásában. — Milyen intézkedéseket tettek a balesetvédelem megszilárdítá­sára? — Két állami gazdaság igazga­tója, a helvéciai és a kiskunhala­si rendkívüli szemlét rendelt el és a munkavédelmi felügyelők vizsgáztatását. Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója tagja a MEDOSZ or­szágos központja mellett működő munkavédelmi bizottságnak. Dr. Lippai László, a Helvéciai Álla-, mi Gazdaság termelési igazgató- helyettese pedig a megyei fel­ügyelőség mellett működő mun­kavédelmi bizottságnak a tagja. Ebből is következik, hogy na­gyobb felelősséget éreztek a bal­esetvédelemért. Helvécián 5, Kis­kunhalason 4 személy nem felelt meg és újból kellett vizsgázniuk. Amennyiben másodszor sem sike­rül a vizsga, más beosztásba ke­rülnek. — Felelősségrevonást alkalmaz­nak? — Tavaly óta a helyszínen sza­bálysértési bírságot szabunk ki. Az elmúlt két esztendőben 75 esetben volt szabálysértési tár- sek 17 ezer forintot fizettek. Hat esetben volt szabálysértési tár­gyalás. Nem célunk a szankciók alkalmazása. Ellenőrzéseink során inkább a hibák feltárására törek­szünk, igyekszünk megmagyaráz­ni a dolgozóknak, hogy miként lehetne elkerülni a baleseteket, vagyis a meggyőzés módszereivel élünk. Rebek József állami munkavé­delmi felügyelőt, akihez a megye termelőszövetkezeti gazdaságainak negyed része tartozik, szintén a balesetvédelem megszervezéséről faggatom. — A közös gazdaságokban csökkentek a balesetek az utóbbi években, kivéve az idei esztendőt. Az idén ebben a szektorban is növekedés tapasztalható. A bal­esetek száma 7, a kiesett mun­kanapok száma 6 százalékkal nőtt az év első 9 hónapjában. Októ­berben pedig szinte ugrásszerű az emelkedés az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, eléri a 98 százalékot. — Minek tulajdonítja az emlí­tetteket? — Főként a közös gazdaságok ipari üzemeiben jelentkeznek gondok. Olyan gépekkel ismer­kednek meg a szövetkezeti tagok, amelyekhez nincs megfelelő hasz­nálati utasítás vagy ha van is, hiányos. Ez egyébként vonatkozik nemcsak a mezőgazdasági szövet­kezetek által használt gépekre, hanem a többi mezőgazdasági üzemben is ez tapasztalható. Ért­hető, hogy az ilyen hanyagság növeli a balesetek számát. Ter­mészetesen az egyéni mulasztások is sok gondot okoznak. A beszélgetést azzal zárjuk: sokszor hangoztatjuk, hogy a leg­főbb érték az ember. A gazdál­kodó szervezeteknél törődjenek többet a belesetek megelőzésével, a munkások védelmével, szigo­rúbban ellenőrizzék a szabályok betartását. Kereskedő Sándor Pályázat tudományos továbbképzési ösztöndíjakra A Tudományos Minősítő Bi­zottság pályázatot hirdet az 1986. szeptember 1-én kezdő­dő belföldi és az 1987. szep­tember 1-én kezdődő külföldi tudományos továbbképzési ösztöndíjakra. A továbbképzés belföldön és külföldön egy­aránt ösztöndíjas és levelező formában történik. Időtartama három év, a külföldi levelezőé pedig négy év. Belföldi to­vábbképzésre pályázni lehet azokra a kutatóhelyekre, ame­lyeket a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége tudomá­nyos képzésre kijelölt. Külföl­di továbbképzésre a Bolgár Népköztársaságba, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságba, a Kubai Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztár­saságba, a Román Szocialista Köztársaságba és a Szovjet­unióba lehet pályázni. A Tudományos Minősítő Bi­zottság a tudományos kutatás hosszú-, illetve középtávú té­maköreire pályázókat részesí­ti előnyben. A továbbképzésre pályázhatnak az egyetemek, az egyetemi jellegű főiskolák utolsó évfolyamaira beiratko­zott hallgatók, valamint egye­temet, vagy egyetemi jellegű főiskolát végzett, 35 évnél fia­talabb szakemberek közül azok, akik szakmai tanulmá­nyi eredményeikkel, tudomá­nyos diákköri, illetve azzal egyenértékű tevékenységük­kel vagy gyakorlati munkájuk idején elért tudományos telje­sítményükkel már igazolták a kutatómunka iránti készségü­ket. Feltétel továbbá, hogy a pályázók valamely idegen nyelvnek, külföldi továbbkép­zés esetén a fogadó ország nyelvének vagy az ott hasz­nálható idegen nyelvnek leg­alább középfokú ismeretével rendelkezzenek. Jelentkezési lap a TMB tit­kárságán, az egyetemek déká­ni hivatalában, a kutatóinté­zetek, vállalatok igazgatósá­gán, a minisztériumok (orszá­gos hatáskörű szervek) sze­mélyzeti és oktatási főosztá­lyán szerezhető be. Ugyanitt tekinthető meg a belföldi to­vábbképzést végző kutatóhe­lyek névsora. A pályázatok benyújtásának határideje 1986. február 15. A szabályos pályá­zatot benyújtók legkésőbb 1986 áprilisában felvételi vizs­gát tesznek egy szakmai tárgy­ból és — szükség esetén — idegen nyelvből. A pályázat eredményéről a Tudományos Minősítő Bizottság 1986. júni­us 30-ig értesíti a jelentkező­ket. A napi vevő—eladói kapcsola­tokban a kereskedelmet gyakran elmarasztaljuk anélkül, hogy eszünkbe jutna; mennyi gond, baj van a pult másik oldalán is. Pe­dig ez is hozzátartozik a tárgyi­lagos megítéléshez. A kiváló cím_ mel nyolcszorosán kitüntetett, ba­jai központú Bácska Kereskedel­mi Vállalat kecskeméti kirendelt­ségén arról is beszélgetünk; mit tesznek azért, hogy a vásárlók elégedetten távozzanak üzleteik­ből. — Vállalatunk negyedszázada igyekszik helytállni — mondja Schaffer József kirendeltségve­zető. — Az új nevet tavaly kap­tuk, amellyel nagykereskedelmi jogot is nyertünk. Fő feladatunk a ruházati termékek kínálata, s ebből a megye összes forgalmá­nak mintegy negyven százalékát mi bonyolítjuk. Bács-Kiskun öt városában egy-egy kisáruhá- zunk, illetve gyermekruházati boltunk, és néhány szaküzletünk van. Bácsalmáson, Kecelen és Tiszakécskén is jelen vagyunk. Baján és Kalocsán iparcikkbolt­jaink is vannak, ezekben bútoro­kat, illetve —az Agrokerrel kö­zösen — munkaruházati, mező- gazdasági, textil-, kötél- és mű­szaki árukat kínálunk. A mint­egy hetven egység közül a legna­gyobb a tízéves bajai Bácska Áru­ház. — Milyennek tartják kiterjedt bolthálózatukat? — Soha nem vagyunk elége­dettek vele, ezért sok gondot for­dítunk a fejlesztésre. Az utóbbi hónapokban több mint tíz üzlet felújítását, korszerűsítését fejez­tük be. Bácsalmáson a napokban adtuk át a gyermekruházati áru­házát, Kecskeméten befejeződött a Pajtás Áruház átalakítása, a Rákóczi úti lakástextilbolt fel­újítása, új helyre, a Hornyik Já­nos utcába költözött a divatáru- üzlet, a gyermekcipőbolt, a bőr­díszműrészleg. Ugyancsak új a vállalat széchenyivárosi boltja, a kiskunfélegyházi rövidáru-, bőr­díszműüzlete. Egyidejűleg át­alakítottuk a félegyházi ikisáru- házat is. Nem véletlenül hagytam utoljára a kecskeméti Arany Já­nos utcai boltot, amelyet a na­pokban adtunk át megszépítve a nagyközönségnek. E minden igényt kielégítő üzlet az úgyneve­zett Revű-hálózathoz tartozik, és országosan tizenötödik. • A tízéves bajai Bácska Aruház. — Üzleteikben többnyire nők fogadják a vásárlókat... — Több mint hétszázan állnak a pult másik oldalán, és kilenc­ven százalékuk nő — kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth Imréné párt­titkár, boltcsoportvezető. — Nő­dolgozóink hatvan százaléka fia­tal, közülük sokan gyesen van­nak. Ezért nagy figyelmet fordí­tunk az iparitanuló-képzésre. Akik hűtlenek lesznek hozzánk, többnyire a kedvezőtlen munka- beosztás miatt mennek el, mert valóban nem könnyű a helyzete annak a családanyának, akit mun­kája reggel 8-tól este 6-ig elszólít otthonról, és szombaton sincs sza­badnapja. Hadd mondjam el, hogy a helyzet azért nem annyira rossz, hiszen négyszáznál több törzs- gárdatagunk van. Sokan szeret­nek nálunk dolgozni. — Mit tesznek azért, hogy mi­nél kevesebben hagyják el a Bács­kát? — A jól gazdálkodó vállalatok közé tartozunk — mondja Schaf­fer József. — Az alapfizetések ugyan nem magasak, de ha hoz­zátesszük a forgalmi jutalékot, a délutáni munkáért, valamint a nehézáruk mozgatásáért járó pótlékot, akkor nem mondható rossznak a kereset. Az idén kétszer volt összesen 10,5 százalékos bér­emelés. Bevezettük a takaré­kosságra ösztönző, ésszerű bol­ti gazdálkodásért járó prémiu­mot is. — A munkahelyek szétszórt­sága menyire nehezíti a dolgozók­kal való törődést? — Én ismét főbizalmi lettem — mondja Kircsi Mihályné boltve­zető-helyettes. — Megtisztelő ez a számomra, de sok munkával jár. A többiek nevében is elmond­hatom, türődünk dolgozóinkkal, a másfélszáznál több nyugdíjassal is. A többgyermekesek rendsze­resen beiskolázási segélyt kap­nak, minden évben megszervez­zük a Télapó-ünnepélyt, a nőnapi köszöntőt, a nyugdíjastalálkozót. Évente többen kapnak kamat­mentes lakásépítési kölcsönt, a bejáró dolgozók pedig útiköltség­térítést. Ingyenesek a téli és a nyári munkaruhák, a gyógyci- pők. Minden évben más város a vállalati sportnapok házigazdája. Központunk vezetői vélemény- kutatással döntötték el azt is, hol béreljenek üdülőt. Az idén százhúszan pihenhettek az ország négy városában, szinte névleges térítési díj ellenében. Baján és Kecskeméten ingyenes jogsegély- szolgálatunk van. Évenként csaknem százezer forintot osz­tunk szét szociális segély cí­mén. Ügy érezzük, nincs hátrá­nyunk a- szétszórtságból. — Minden munkahely rend­szeresen megkapja az igazgatói tájékoztatót. Ez nálunk egyfajta házi újság, ebből mindenről tá­jékozódhatunk — veszi át a szót ismét a kirendeltségvezető. — Ezen kívül évente — más-más vá­rosban — koordinációs érte­kezletet tartunk, amelyen részt vesznek a munkahelyek gazda­sági, párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetői. A szocialista bri­gádmozgalom is közösségformá­ló erő. Évente hatvannál több kollektíva verseng a kitüntető cí­mért, illetve annak magasabb fo­kozatáért. A tavalyi értékelés alapján a kalocsai divatárubolt és a kecskeméti Pajtás Áruház kollektívája érdemelte ki a Vál­lalat Kiváló Brigádja elismerést. Kiváló a kiskunhalasi és a kecs­keméti Szivárvány Áruház — mondja végezetül Schaffer József. * Elmondták még: a múlt évi­nél hat százalékkal több — egy- milliárd-háromszázmillió forint — idei forgalomra számítanak vállalati szinten. És amit szá­mokban nem fejezhettek ki a ke­reskedők: a mindennapi vevő— eladói kapcsolatban formálják a jó ízlést, törődnek a vásárlók érdekvédelmével. > Pulai Sára • A Revü­hálózat 15. boltja, »ne. tyet a közel­múltban Kecskemé­ten, az Arany János utcában ad­tak át. Élénkülő ÁFB-kötvénypiac Az Állami Fejlesztési Bank kötvénypiacán az idén nemcsak a lakossá­gi kötvények, hanem a vállalati értékpapírok iránt is jelentősen meg­nőtt az érdeklődés. Ko­rábban elsősorban a la­kosság által vásárolható értékpapírok kereslete haladta meg a kínálatot. A vállalati értékpapírok növekvő forgalma azzal is magyarázható, hogy ezeket újabban a bank nem bizományba, hanem készpénzért vásárolja meg. Ez megnövelte az ilyen kötvények iránt a bizalmat, ami most már piaci forgalmukban is jelentkezik. Ugyancsak élénkíti a forgalmat, hogy az utóbbi néhány esztendőben alakult új pénzintézetek nemcsak az értékpapírok kibocsá­tásába, hanem a kötvé­nyek vásárlásába is be­kapcsolódtak. Többségük főként azért jelentkezik mindinkább vásárlóként is a piacokon, mert tartalékainak egyre na­gyobb hányadát igyek­szik könnyen értékesít­hető kötvényekben elhe­lyezni. Összességében megál­lapítható: a kötvénypiac jelentős mértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy a lakosság körében és a vállalatoknál egyaránt nőjön a megtakarítási kedv, s gyorsuljon a tő­keátcsoportosítás. A köt­vényvásárlók 20—40 szá­zaléka általában nem az OTP-ből veszi ki pénzét, hanem egyéb megtakarí­tásait fekteti be az ér­tékpapírokba. Az ÁFB- nél új értékpapírformák kidolgozásával szeretnék tovább növelni a meg­takarítási kedvet, s egy­úttal újabb rétegeket is be kívánnak vonni a kötvényvásárlásokba. A kötvénypiac műkö­dési feltételéinek javítá­sa érdekében a2 Állami Fejlesztési Bank össze­hangolja tevékenységét más pénzintézetekkel. Már eddig is jó együtt­működés alakult ki la­kossági kötvények kibo­csátásában az ÁFB és az OTP, illetve a vállalati kötvényforgalomban az ÁFB és a Magyar Nem­zeti Bank között. Lehe­tőséget látnak arra is, hogy a pénzintézetek az .értékpapirok kibocsátá­sát az eddiginél jobban összehangolják, javítva ezzel a forgalomba hoza­tal feltételeit. Nagyobb összegű értékpapír ese­tén több pénzintézet is részt vehetne a kibocsá­tásban, megosztva a kockázatot. Ennek felté­teleit az Állami Fejlesz­tési Bank szakemberei jelenleg vizsgálják. NYELVTANULÁS, HOBBI, SPORT Express-ajánlatok, -kedvezmények 1986-ban harmincéves lesz az EXPRESS, a fiatalok utazási irodája. E jubileum jegyében tervezik íiz eddigieknél színe­sebb, gazdagabb áfjánlaituklat, természetesen elsősorban fiata­loknak. Szám szerint egymillió ■magyar iDajtail bel- és külföldi programját kívánják iebonyo- lítani. Kétszáz különféle országjáró túrát, kirándulásit szerveznek diákoknak, iskolásoknak. • Ezek között aiz egy-két-három napos tanulmányi kirándulások között olyan olcsó, gazdag látnivalót ígérő utak vannak, minit az épí­tészeti vagy viántúrálk, városlá­togató és irodalmi kirándulások, üzemlátogatások. Mind a négy évsáaiklbtaini aján­lanak üdülést — ötvenféle hely­szín ép 420 időpont között vá­logathatnak az érdeklődők. Kül­földi fiatalokkal közös nyelv- gyakorlás, sport- ás hobbiltábo- rok, számítógép-programozási, tenisz-, lováé tanfolyamok sze­repelnek a programban. Az Ál­lami Ifjúsági Bizottság anyagi támogatásával üdültet az Ex­press kedvezményesen, egyhetes turnusokban, Vélencón, Bala- Umszemesen és Tiszafüreden. Tervek szerint az Express jö­vőre 120 ezer magyar fiatal kül­földi utazását szervezi meg. A legtöbb csoportot — ihat barát- íágvor.atot, testtvérvárcsi láto­gatást — a Szovjetunióba indít­ják. Bővültek a feikete-ítengen (•.-•»portos és egyéni üdülési le­hetőségek a Szovjetunióban, Bulgáriában és Romániában. Több sportprogram, sítúra sze­repel a programban Bulgáriá­ban, Csehszlovákiában, az NDK- bisln, Lón gye 1 o rslzágban, Jugo­szláviában, Ausztriában. Az eg­zotikumot kedvelők elutazhat­nak Mongóliába, Algériába, Ko­reába, vagy Kubába. A korábbi nagysikerű nyelvtan föl yiaim.dk folytatásaként a következő sze­zonban is utazhatnák magyar fiatalok a Szovjetunióba, az NDK-ba, Angliába és Francia- országba 3—4 hétre nyelvet ta­nulni. Újdonság az iroda ajánlatai között az úttörők külfölldi tábo­roztatása. 1986-ban ötezer úttö­rő utazhat NDK-beli, csehszlo­vákiai táborokba. Cserébe kül­földiek érkeznék magyar úttö­rőtáborokba (az NDK-ból pél­dául íhia|tszázlan, s közös táboro­zásuk jó lehetőség a magyar gyerekek nyelvtanulására is. Külföldről 120 ezer fiatal ér­kezésére számát az Exprests — elhelyezésükről salját szállóiban és nemzetközi üdülőtelepein gondoskodik. Az Express' útjain, szálláshe­lyeim, programjaiban számos kedvezményt nyújt. Vannak diákkedvezmények (utazási, ét­kezési, szállás sltb.). Olyanok, amelyeket családosok, mászuta- sok, egyetemisták, középiskolá­sok vehetnek igénybe. Kedvez­mény illeti a szüléikkel utazó gyerekeket, a itamülmányi kirán­dulásén csoportosan résztvevő­ket. A 30 éves Express jubileu­ma alkalmábód külön kedvez­ményben részesíti a Vele egyko­rú utazó, üdülő fiatalokat if>. Jugoszláv könyvek külföldön Jugoszlávia több mint 100 országgal tart fenn kulturális kapcsolatokat. Az országban évente körül­belül 60 irodalmi rendez­vényt szerveznek, ezek egy- harmada nemzetközi talál­kozó. A Jugoszláv Szerzői Jog­védő Hivatal adatai szerint tavaly 20 országban 92 ju­goszláviai irodalmi alkotást fordítottak le 18 nyelvre. Az idegen nyelvekre átülte­tett művek közül 22 anto­lógia volt. A legtöbb jugo­szláviai könyvet — húszat — a Szovjetunióban adták ki, a legkevesebbet — mindössze egyet — az Egyesült Államokban jelen­tették meg. Hetven hazai író művei közül ötvenki­lencnek csak egy, kilenc­nek két, háromnak pedig több könyve jelent meg idegen nyelven. A leggyak­rabban Miroslav Krleza, Ivó Andric és Desanka Maksimovic műveit adták ki külföldön. Jugoszláviában tavaly — nem teljes adatok szerint — 213 külföldi író legújabb művét fordították le, köz­tük 37 angol, 33 amerikai és 30 francia könyvet. A Házi Jogtanácsadó az ügyvédségről Az ügyvéd és az állampolgár kapcsolata majd­nem egyidős a joggal, hiszen a jogvitába bonyoló­dott vagy bajba került ember szükségét érezte és érzi annak, hogy mellette álljon valaki, aki kellő jár­tassággal rendelkezik a jogszabályok sűrűjében, tud­ja, hogy mikor mit kell és mikor mit nem szabad tenni a hatóságok, elsősorban a bíróságok előtt. Társadalmunk rohamos fejlődését az ügyvédi szervezeteknek is követni kell. Ez tükröződik ab­ban, hogy 1983-ban új törvényerejű rendelet szü­letett az ügyvédségről. A legutóbbi számban megjelent összeállításban, amely az Országos Ügyvédi Tanács közreműködé­sével készült, természetesen ezt az újabb szabályo­zást is figyelembe vették. Néhány cím a tartalomból: Ki lehet ügyvéd? Milyen ügyekben fordulhatunk ügyvédhez? Mikor nem vállalhat az ügyvéd kép­viseletet? Mit jelent az ügyvédi titoktartási kötele­zettség? Melyek a szabad ügyvédválasztás alóli ki­vételek? Mitől függ az ügyvédi munkadíj összege? Mennyi lehet a munkadíj szerződések, okiratok ké­szítésekor? Mi az ügyvédi önkormányzat? Ki látja el az ügyvédség állami felügyeletét? Mi képez ügy­védi fegyelmi vétséget? Melyek az ügyvédi fegyel­mi Iható súgok? Ki felelős az ügyvédi tevékenység so­rán az ügyfélnek okozott kárért? Melléklet: a budapesti és a vidéki munkaközös­ségek címjegyzéke. A folyóirat 'közűi ai tv Jogi esetek augusztusi adá­sának teljes szövegét. Felhívjuk a figyelmet a gmk- postához csatlakozó összeállításra, amelyben — az ol­vasók kérésére — a gazdasági munkaközösséget lét­rehozó szerződés, a vállalati gazdasági munkakö­zösséget alapító társasági szerződés, a társasági szer­ződést kiegészítő megállapodás, a társasági szerző­dést módosító megállapodást és a gazdasági munka- közösséget megszüntető szerződés iratmintáit kö­zöljük. A Házi Jogtanácsadó kapható az újságárusoknál, előfizethető a postahivatalokban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom