Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-05 / 285. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. december 5. ALAPTEVÉKENYSÉGGEL A LEGJOBBAK KÖZÖTT- - Kiemelkedő eredményt ért el 1984-ben a madarasi J Béke Tsz. A MÉM Statisz- • tika és Gazdaságelemző Központján?’', értékelése szerint gazé. ssági mu- jf tatóik alapján bekerültek If Magyarország száz legjobb l| termelőszövetkezete közé. Ez a teljesítmény különöli sen elismerésre méltó, ha figyelembe vesszük,' hogy ff hazánkban ezerháromszáz | tsz gazdálkodik, s a madarasnak, akik csak alaptevékenységet folytatnak, hu- * szónkét aranykoronás foils deken dolgoznak. Sikeres madarasi kísérlet A sertéstelepen télen-nyá- ron atkad bőven tennivaló. — Földjeink valóban közepesek — kezdi a beszélgetést. — öt- ezer-nyolcszáz hektáros területünk legnagyobb részén úgynevezett mezőségi vályogtalaj található, de van öt—hatszáz hektárnyi rossz minőségű lepelhomokunk is. Székét a részeket főleg erdőtelepítéssel próbáljuk hasznosítani. A szántó jelentősebb részén búzát és kukoricát vetünk, de háromszáz hektáron őszi árpa, négyszázötven hektáron pedig napraforgó terem. Nagy területen van még szálástakarmányunk, ami az állattenyésztési ágazatunkat szolgálja ki. Szarvasmarhatelepünkön háromszáz tehenet tartunk. Évente ezernégyszáz tonna hízót, sertést tenyészanya- got értékesítünk. Melléküzem- águnk nincs, csupán egy építőbrigádunk. Mintegy végszóra belép a szobába Barfos József, a szövetkézét elnöke. Mikor megtudja, hogy jövetelem Célja a múlt esztendő sikereinek felidézése, hosszan élgondolkodik, majd így szól: — Én valahol ott kezdeném, hogy amikor 1971 végén hazakerültünk a főkönyvelővel Katymár- ról, az akkori Béke, Tsz bizony súrolta a mérleghiányt. Első feladatunk volt, hogy a korábban eltávozott, jó képességű fiatal szakembereket visszahozzuk. Hetvenötben aztán egyesültünk a helyi Kossuth Tsz-szel. Az ottani szakemberek zöme itt maradt. Azóta gyakorlatilag folyamatosan együtt dolgozik egy vezetői stáb, és szavára hallgat a tagság. Az íróasztalon megcsördül a telefon. Az elnök elnézést kér: őt keresik. Mundweil Józseffel a dohányzóasztalnál félrehúzódva kicsit halkabban folytatjuk a beszélgetést. — Tavaly kimagasló, 235 millió forint volt a termelési értékünk, 32 millió a nyereségünk — mondja a főkönyvelő. — Az eredményeket nagyrészt a 83-ban bevezetett kísérleti nagyüzemi keresetszabályozásnak tulajdonítjuk. Ennek kapcsán a szövetkezet egész területére önelszámoló rendszert vezettünk be. Lényege, hogy minden egység önálló költség-, nyereség- és létszámtervvel rendelkezik. Az eredmények alapján történik a díjazás. Meglepően rövid idő alatt javultak a mutatók. Mondok egy példát: ugyanazzal a gépkocsi- és traktorállománnyal egymillió forinttal több lett az árbevétel, mint az előző évben. A „pilóták” érdekeltek voltak abban, hogy megfelelő bérfuvarozási munkákat keressenek. Sokkal kevesebbet ácsorogtak a járművek. De sorolhatnám az állattenyésztés példáit is: az utóbbi időben a tejtermelésnél jobban ügyelnek a minőségre. Eddig nem figyeltünk a pár méterrel arrább telefonáló elnök beszélgetésére, de már ha akarjuk, ha nem, hallanunk kell az egyre ingerültebb szavakat. A szolid, csendes ember láthatóan igyekszik fékezni magát, de kipirult arccal egyre indulatosabban beszél a kagylóba: — ... Önök nagyon jól tudják, hogy csak tíz tonnát vagyunk képesek egy nap kirakodni. Arról nem is beszélve, hogy milyen állapotban jött meg a szállítmány! Legközelebb így nem fogjuk átvenni az árut! No jó — folytatja kicsit nyugodtabban — majd a jövő hét közepén felkeresem, és személyesen megbeszélünk mindent. Leteszi a kagylót, s maga elé mered. Nem lehetett könnyű beszélgetés. Pár másodpercnyi csend után felpillant, s szinte bocsánat- kérőén mondja: — Elnézést, de ilyenkor felszalad az ember cukra. A műtrágya szállítóival beszéltem. Megállapodásunk ellenére jóval nagyobb mennyiségen, és nyitott vagonban küldték az árut. Ráesett az eső, meg a hó... Csoda, ha ilyenkor nem tudok indulatok nélkül beszélni? Rögtön más témára terelődik a beszélgetés, mikor megjelenik ’ Müller József főagronőmus. A szűk szavú, kemény kötésű fiatalember mondanivalója a közvetlen tennivalókra korlátozódik. — öít-hat napra valló mélyszántás van még hátra — veszi sorra a feladatokat. — Jól jött mostanában a csapadék. Szépen kelnek a vetések. Nem bánnám,' ha pár napig enyhébb maradna . az idő. Most pihen a növénytermesztés. Az állattenyésztésben azonban minden nap „vetünk és aratunk”. Itt folyamatos a munka. Kérésemre szívesen vállalja a sertéstelep bemutatását. Sima aszfaltozott úton haladunk. A NIVA ablakán kipillantva jobbra, az enyhe hajlatú dombokon ■ olvadó piszkosszürke hó a! >1- tokban itt-ott zöldellő vetés mukkan elő. A telep kapujában Schneider József sertéstenyésztési ágazat- vezető vár bennünket. Az ajtó mellett tábla hirdeti, hogy a Béke Tsz is partpergazdasága az ISV-nek. — Megvan ennek a partnerkapcsolatnak az előnye — mondja Schneider József. — Az ISV-től rendszeres siaktanácsadást kapunk, s besegítenek a tenyészállat forgalmazásába is. Terveik alapján hajtottuk végre pár éve a telepen a rekonstrukciót is. Az akkor háromszáz kocás telepet hatszáz kocásra fejlesztettük. Ehhez építeni kellett négy batériás malacnevelőt, három kocaszállást, és négy energiatakarékos hizlaldát. Fehér köpenyt veszünk magunkra. Barna színű fertőtlenítő folyadékban leöblítjük kezünket. Ugyanilyen vegyszerrel átitatott szivacs lábtörlőre lépünk, s csak utána mehetünk be a telepre. Indokolt itt minden szigorú higiénés szabály. Belegondolni is szörnyű, milyen károkat okozhat egy komolyabb fertőzés. Első állomásunk a batériás malacnevelő. Megemelt, rácsos aljú ketrecekben nevelik a növendéksertéseket. Ez a tartásmód is elsődlegesen a tisztaságot szolgálja: A ketrecek végén található vályúba Irányi Lajosné rakja az ennivalót. A szorhszédos épületben kifejlett kocákat tartanak. Egy fürge mozgású, vékony arcú ember átlép a korláton, s szakértő szemmel vizsgálgatja az állatokat. Szegi Sándor inszeminá- tor. Pár percre feltartjuk munka közben. — Hetvenkilenc óta dolgozom a szövetkezetben — mondja Szegi Sándor. — A Bácsalmási Állami Gazdaságból jöttem ide. A tanya, ahol lakom, közelebb van ehhez a telephez, de elsősorban az tart itt, hogy megtalálom a számításomat. , Nyolcvanégyben, ha beleszámolom a nyereséget is, kilencvenezer fölött kerestem. Idén is ekörül lesz. A pénz mellett az is számít, hogy a telep szempontjából nagyon fontos a munkám. Igaz, itt a nyolcórás munkaidőt végig kell dolgozni! Szavait igazolva rápillant órájára és elsiet. A Béke Termelőszövetkezet központjában búcsúzóul még bekopogok az elnök ajtaján, ösz- szegzésként az ő szavait idézem: — Sokan csodálkoznak, amikor hallják, hogy szövetkezetünk csak alaptevékenységet folytat, és mégis eredményes. Pedig ebben nincs semmi csoda. Itt születtem, és régóta látom: az emberek (értenek p földhöz, és nagyon szorgalmasak. Ha látják, az értelmét, a háztájiban és a közösben egyaránt sokat és jól dolgoznak. Gaál Béla NAGY ELŐNYÜK A SZERVEZETTSÉG Szakmai tanulmányút — tanulságokkal Betekinteni egy másik földrész lakóinak életébe mindig érdekes. Ha ehhez még szakmai érdeklődés is párosul, nemcsak az utazó, hanem — esetünkben — a kertészeti kutatás is nyer. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az amerikai mezőgazdasági minisztérium szakemberek cseréjében, tanulmányút]ainak bonyolításában állapodott meg. Hazánkból a nyáron dr. Hamar Norbert, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat főosztályvezetője járt az Amerikai Egyesült Államokban. Ütja során felkeresett déltől északig — kelettől nyugatig több zöldségtermesztési kutatással foglalkozó mezőgazdasági állami egyetemet. — Mennyiken más az amerikai mezőgazdasági kutatás felépítése, szerkezete, mint a miénk? — A mi kutatóintézeteink egyes növénycsoportokkal foglalkoznak, például Kecskeméten a zöldségfélékkel, a szőlővel, másutt a gabonafélékkel, a gyümölccsel, vagy éppen a dísznövényekkel. Amerikában kertészeti és mezőgazdasági kutatóintézetek vannak, ami azt jelenti, hogy az alapkutatások eredményeihez szinte azonnal hozzáférnek valamennyi növényféleség kutatói. így az adaptáció lehetőségeit is jobban ki lehet használni. Csak egy példa: az alma és a paradicsom betakarítás utáni élettani folyamatai hasonlóan zajlanak. A vizsgálatok összevetése nem jelenthet gondot, miután ezzel a témával — a növények betakarítás utáni „viselkedésével” ugyanaz a team- (csoport) foglalkozik. Nem beszélve arról, hogy az egy- így intézetben lévő műszereket, berendezéseket jobban ki leihet használni. Az elmélet és a gyakorlat is közelebb kerül egymáshoz. Kimondottan csak kutatással nagyon kevesen foglalkoznak. A szakemberek kutatnak és oktatnak, vagy kutatnak és szaktanácsot adnak. — A termelésben milyen hasznosítható tapasztalatokat gyűjtött? — Sokan — gondolom — a technika fejlettségéről beszélnének, én inkább a nagyon magasfokú szervezettségről szólnék. Csak egy példa: a csemegekukorica a szedéstől számított negyedik órában már a konzervdobozban van. A koordinálásba belefér a kombájnok akár ötperces késleltetése, vagy gyorsítása. Igaz sokan foglalkoznak a munkák megszervezésével és ehhez is megfelelő technika áll rendelkezésre: a telefoni, a CB-rádtó, az autótelefon. Ezekkel a szó szoros értelmében állandó kapcsolatot tart fenn a termesztő, a feldolgozó, és a munkák szervezője. A technológiai fegyelmet, az érdekeltségi rendszert mind a legjobb végtermék előállításának rendelik alá. Ismét egy példa: ha szervezési hiba miatt a termelő kénytelen a feldolgozó előtt várakozni az árujával, sikkor a feldolgozóüzem álláspénzt fizet. És még egy: ott a telefonon elmondott szó is any- nyit ér, mintha leírták volna! — Nyílik-e lehetőség együttműködésre a hazai és az amerikai kutatók között? — Tulajdonképpen ennek a lehetőségnek a felmérése volt egyik célja az utazásomnak. Úgy érzem, kölcsönös érdeklődés alapján, egy- egy kutatóval lehetne kialakítani tartós kapcsolatot. Ennek első lé- piéise már meg is történt: a mi- chigani állami egyetem tanszék- vezető professzora már ellátogatott hazánkba és a ZiKI-ban is járt, érdeklődött a munkánkról. Igen jónak tartanám egy vendégkutatási program megvalósítását. Ezt úgy képzelem, hogy egy kutatási téma kidolgozását a helyszínen követné — és természetesen tevékenyen részt is venne benne — egy-egy kutató. Az Egyesült Államokban ugyanúgy, mint nálunk. Már most kölcsönösen felfedeztünk egymás munkájában dolgokat, amelyekkel érdemes lenne bővebben foglalkozni. A hajtatási gyakorlatunk, a termálvíz-hasznosításunk őket érdekelné. Az agrotechnika, a rezisztencia — ellenállóképesség fokozása — bennünket.- — Saját kutatási témájában is talált számottevő, munkáját továbbsegítő újdonságokat? — Sokat beszéltünk a kelésgyorsító vetőmagkezelési eljárásokról, ami hasznos volt mindkét félnek. Eddig még nyilvánosságra nem hozott összefüggésre hívták fel a figyelmet, ami nagytőkést” ad a további itthoni kutatásomhoz. A hibridvető mag-termesztésben a *vetőmagkihozatal és a táp- amyag-eíMiátottság összefüggéséről van szó, ha ezt itthoni viszonyainkra is igazolni tudjuk, már annyit nyertünk vele, amennyiért érdemes volt átrepülni az óceánt. Gál Eszter NEMZETKÖZI INNOVÁCIÓS DÍJ Űj fabeton födémkonstrukció Az Alkotó Ifjúság Egyesülés kollektívája az általuk menedzselt fabeton födémkonstrukcióval a napokban elnyerte a Delta Kiadóvállalat és a spanyol Edicion Nemzetközi Kereskedelmi Kiadó Vállalat által közösen kiirt innovációs pályázat trófeáját. A konstrukció új magyar szabadalom, kizárólagos hasznosítója az Alkotó Ifjúság Egyesülés, s lényege, hogy általa a régi födémeket megerősítve, a tető- szerkezet teherbírását a korábbinak sokszorosára növelhetjük. Lakásfelújítások esetében a fa—beton öszvérs^erke- zet alkalmazásával nincs szükség a lakók kiköltöztetésére, műemléki épületek esetében pedig ezzel a módszerrel tökéletesen megmenthetők a meny- nyezeti freskók, stukkók. A szabadalom anyag- és energiatakarékos is, mert kihasználja a meglévő fafödémet. Az új födémkonstrukció teljes értékű szilárd födém, amely mind statikai, mind tűzrendészet! szempontból megfelel a hatósági követelményeknek. Sikerrel alkalmazták eddig a csombárdi Pong- rácz-kúria rekonstrukciójánál, valamint budapesti és kaposvári lakóházak felújításakor. A Széki János, Bodor János és Hodics István vezette feltalálói csoport, és az Alkotó Ifjúság Egyesülés most az eljárás további elterjesztésén fáradozik, s a kísérletek biztatóak arra vonatkozóan, hogy a fabeton öszvérszerkezetet a jövőben új födémek kialakítására, és függőleges falak felújítására is alkalmazzák. Ne érjen felkészületlenül senkit! A FÖLDRENGÉSRŐL A tudományokban elért sikerek kiegészítették az emberek ismereteit a természeti jelenségekről. Megismertük és meg- tanultuk a legtöbb pusztító természeti jelenség elleni véde- kezés módjait, de a természet elemi erőit nem tudjuk meg- fékezni. A legveszélyesebb elemi csapások közé tartoznak a földrengések, mivel váratlanul, felkészületlenül érik az em- bert. Pillanatok, alatt romhalmazzá válhatnak a virágzó vá- rosok, az ember által létrehozott javak. A földrengések a lelki megrázkódtatásokon túl, sok emberéletet követelnek és nagy anyagi veszteségeket okoznak az érintett lakosságnak A váratlanság nehezíti mind az egyes ember, mind az állami szervek munkáját. i Váratlan, gyors csapás... Különösen n^héz helyzetbe kerülhetnek azok az emberek, akik nem isimerik a tennivalókat. Az ismeretlenség és a tehetetlenség a félelem fokozódásához, pánikhoz vezet. A földrengés hatásai, az általa okozható károk és a katasztrófát követő munkák megtervezése, végrehajtása és irányítása nagyjából azonos az atomcsapás esetén várható hatásaikkal, károkkal, és ebből eredően a feladatokkal is. Azonos vonások: a váratlanság, a gyors lefolyás és a mentési munkák folyamata. Az eltérés abban jelentkezik, hogy a mentő erők és a kárt szenvedett lakosok nincsenek kitéve a radioaktív sugárzásnak. A földrengéskor keletkező tüzeket általában a gázvezetékek okozzák, míg az atomcsapás elsősorban fény- és hősugárzással rombol, szedi áldozatait. A földrengéskor keletkező tüzek kis kiterjedésűek, s természetesen a romtorlaszok is kisebbek lesznek földrengés esetén, mivel itt nem keletkezik lökőhullám. A leomlott anyagok nagy része helyben marad, ezekből torlaszok keletkeznek, amelyek területileg kisebbek, a romok viszont magasabbak lesznek, mint atomcsapás esetén. Mivel radioaktív sugárzás nincs, a kárterületen korlátlan ideig tartózkodhatnak a mentőerők és a kimenekítettek. A földrengés által okozott károk és veszteségek a lakosság és a vezető szervek kiképzettségi fokától függően nőhetnék vagy csökkenhetnek. A felkészítésnek ki kell terjednie a megelőzés és a földrengés utáni helyzet felszámolásával kapcsolatos tudnivalók oktatására, illetve a szükséges rendszabályok foganatosítására. • A megelőzést szolgálja a polgári védelmi oktatás, amely átfogja a lakosság és a vezető szervek minden rétegét, szintjét. Ugyanakkor a megelőzés érdekében szükséges olyan intézkedéseket hozni, amelyek betartásával, foganatosításával növelhetjük a lakott települések, az üzemek állóképességét a földrengés hatásaival szemben. Mit kell tenni? Földrengéskor fontos, hogy az épületben tartózkodók rövid idő alatt elhagyják a lakást. Ha ez nem lehetséges, rejtőzzenek el az ajtónyílásokban, a szilárdabb bútorok alatt, használják ki a főfalak által képzett sarkokat. Amennyiben számolni kell utó- rezgésekkel, készítsék elő a saját és családtagjaik részére a kitelepítéshez (áttelepítéshez) szükséges csomagot. Ez mintegy 20 kiló lehet, és a legszükségesebb személyi tárgyakat tartalmazza (tisztálkodóeszközök, orvosság, takaró, igazolványok, okmányok, pénz, legalább egy napi élelem stb.). Legyenek kéznél a kötözéshez, fájdalomcsillapításhoz szüksége« felszerelések, eszközök és ezek alkalmazására készüljenek fel. Elérhető közelségben kell tartani a tűzoltáshoz szükséges eszközöket, anyagokat. Amennyiben az épület fő elemein — tartófal, födém- és tetőszerkezet — rongálódást, repedést észlelnek, tilos a lakásba visszatérni. Mielőtt az ideiglenes elhelyezés megtörténik, a lakásban áramitalanít- sanak, a fűtést szüntessék meg, a gázt zárják el! Ha a hű ágak másképpen nem intézkednek, csak forralt vizet fogyasszanak, a vízvezeték-hálózat esetleges sérülése miatt. Kútvizet csak tisztálkodáshoz használjanak! Amennyiben a lakásba vissza lehet költözni, előtte alaposan meg kell vizsgálni az épületek főbb szerkezeteit; falakat, pilléreket, oszlopokat, ajtókat, ablakokat, áthidalókat, gerendákat, födémeket, tetőket és kéményeket. A repedés, süllyedés, ferdülés, ajtók és ablakok torzulása, tető szétnyílása esetében az épületeket szakemberrel külön is meg kell vizsgáltatni. A részben, vagy nagymértékben romosodott épületbe beköltözni tiillos! Előbb el kell végeztetni az épület vizsgálatát! Állandóan figyelni kell az épületek minden részének és tartozékának állapotát. Ismét meg kell vizsgáltatni az épületeket, ha időközben hajszálrepedéseket, repedéseket észlelnek a falakon. Ha szükséges; megtámasztással, alá- dúcolással kell az épületet ideiglenesen megerősíteni. Sorrend és helytállás A földrengés után azonnal meg kell szervezni és el kell kezdeni a sérültek kimenekítését a romok alól, illetve a romosodott házakból, épületekből; átjárók.?t kell létesíteni a mentő, polgári védelmi és más alakulatok részére; a közműveket (víz, gáz, villany) ki kell kapcsolni, és a károk továbbterjedését megakadályozni. Meg kell kezdeni az életre veszélyes épületék lebontáséit, a megmaradt falrészek megerősítését, a sebesültgyűjtő helyek kijelölését, a lakosság vízzel és élelmiszerrel való ellátását. A munkák és a kárfelszámolás sorrendjét, idejét a polgári védelem helyi parancsnoka (tanácselnök) határozza meg. Megfeszített munkát, helytállást követel minden részfeladat. Ehhez viszont szükséges, hogy a polgári védelmi oktatást ne vegyük könnyelműen. Az ember ma sokféle veszélynek van kitéve. A felkészült ember — legyen az vezető vagy egyszerű lakos — köny- nyebben elviseli a megpróbáltatásokat, fel tudja venni a harcot az elemi csapás okozta következmények ellen. A katasztrófa okozta anyagi veszteségek csökkentésére, az emberek életének védésére csak alapos felkészüléssel vagyunk képesek. Dr. Berki Mihály ) A földrengés góca.
