Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

2 m PETŐFI NEPE • 1985. december 30. TASZSZ-nyilatkozat a szerződésekről DUNAVECSE, SZALKSZENTMÁRTON (Folytatás az 1. oldalról.) kötelezettségeit? — írja a TASZSZ. A 'nyilatkozat a továbbiakban emlékeztet arra, hogy az 1972- ben a rakétaeLhárító rendsze­rekről kötött szerződésnek nincs határideje. A szerződésben vál­lalt kötelezettségekkel ellentétben az Egyesült Államok meghirdet­te a saját és NATO-szövetségesei- nek területét egyaránt fedő raké- taelháritó rendszer létrehozásának programját. Washington nem ta­gadja, hogy ez a rendszer olyan kozmikus állomásoztatású ele­meket foglal magában, amelyek­nek a létrehozását a szerződés szintén megtiltja. Több milliárd dollárt irányoztak elő olyan mun­kálatokra, amelyek lényegében megsértik a szerződést. A szerződés megsértése az is, hogy az Egyesült Államok Grön- landon új nagy teljesítményű lo­kátorállomást épít és hasonlót tervez Angliában is létrehozni, jóllehet a szerződés csak az or­szág területén, a határok köze­lében engedélyez ilyen állomást. Ezzel párhuzamosan Washington azt állítja, hogy a Szovjetunió már csaknem létrehozta a saját teljes területét befedő rakétaelhá- ritó rendszert. A Krasznojarszk- ban épülő kozmikus megfigyelő­állomásról pedig azt állítja, hogy más célokra fogják felhasználni, mint amelyeket bejelentettek. A nyilatkozat megállapítja, hogy* az Egyesült Államok több tekintetben megsérti a SALT—II. szerződést is. A szerződéshez csatolt jegyzőkönyvben vállait kötelezettség fi lenére megkezd­te a földi és tengeri telepítésű naev hatótávolságú r’obotrepülő- gépek gyártását és hozzálátott tömeges telepítésükhöz. Űj bal­lisztikus rakétákat és robotrepü­lőgépeket telepítettek Nyugat- Európába, vagyis magával a SALT—II. szerződés alapjával, a benne meghatározott szovjet— kapcsolatos megállapításokkal amerikai hadászati egyensúllyal kerültek ellentmondásba. Ez egy­értelműen a szerződés 12. cikke­lyének megsértése, hiszen az megtiltja, hogy bármilyen mó­don megkerüljék a szerződésben foglalt tilalmakat. A nyilatkozat emlékeztet rá, ■hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között tárgyalások vannak a nukleáris és az űrfegy­verekről. Ezek célja olyan haté­kony megállapodások kidolgo­zása, amelyeknek a célja a vi­lágűrben fegyverkezési hajsaa megakadályozása és a földi be­szüntetése. Ezt novemberben a genfi szovjet—amerikai csúcsta­lálkozón is megerősítették. A Szovjetunió a genfi tárgya­lásokon javaslatot tett a csapás- mérő űrfegyverek betiltására és a nukleáris fegyverzetek 50 szá­zalékos csökkentésére. A szovjet javaslat a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti hadászati egyensúlyt meghatározó nukleá­ris fegyverekre vonatkozik. Az amerikai fél álláspontja minded­dig lényegében a tárgyalások tárgyára és céljára vonatkozó ■megállapodás végrehajtásának megtagadását jelentette. Az amerikai fél nem mutatott mindeddig készséget a nukleáris fegyverek számának tényleges csökkentésére: a tárgyalások leg­utóbbi fordulójának végén tett javaslatai külsőleg hasonlítanak ugyan a szovjet javaslatokra, va­lójában meghagyják a hadászati hordozóeszközök és a rajtuk el­helyezett rot\banótöltetek korlát­lan növelésének csatornáit és nem állítják me_g európai nuk­leáris fegyverkezési hajszát — állapította meg a nyilatkozat. Rendkívül fontos kérdés a nukleáris robbantások beszün­tetése. Ha ez megtörténnék, az a nukleáris fegyverek kihalása fo­lyamatának kezdetét jelentené. A TASZSZ-t illetékes helyen felhatalmazták a következők köz­lésére: ' A Szovjetunió határozottan sík- raszáll valamennyi szovjet—ame­rikai megállapodás hatályban tartásáért, azok szigorú betartá­sáért és végrehajtásáért, tekin­tettel arra, hogy e szerződéseket az egyenlőség és egyenlő bizton­ság elvei alapján dolgozták ki. Nem szabad megengedni a ra­kétaelhárító rendszerekről kö­tött megállapodás szétbomlasztá­sát. E szerződésnek alapvető je­lentősége van az űrfegyverkezé- sí verseny megakadályozásában, a nukleáris fegyverzetek kórláp tozásának és csökkentésének kö­vetkezetes fejlesztésében. Tartóz­kodni kell minden olyan lépés­től, amely ellentétes a szerződés­sel, vagv árt annak. A szovjet fél megerősíti a SALT—II. szerződéssel kapcso­latos álláspontját. Abból indul ki, hogy a két fél legpusztítóbb fegyverei mennyiségi növelésének és minőségi tökéletesítésének gát­jává vált szerződés előírásainak betartása a jövőben is nagy je­lentőségű lenne abból a szem­pontból, hogy fennmaradjon a hadászati egyensúly és kedvező körülményeket lehessen kialakí­tani a lehetséges új fegyverzet- korlátozási és -csökkentési szer­ződések kidolgozásához. Gyakorlati intézkedéseket kell tenni a nukleáris és űrfegyver­zetek témaköréről folyó genfi tárgyalások meggyorsítására az­zal a céllal, hogy végül is ’ meg­kezdődjék olyan döntések kidol­gozása, amelyek valóban bizto­sítják a világűrbeli fegyverkezési hajsza megakadályozását és a földi megfékezését. Sajtóértekezlet Moszkvában A vasárnap közzétett TASZSZ- nyilatkozattal kapcsolatban tar­tott sajtóértekezletet Moszkvá­ban Vlagyimir Lomejko, a kül­ügyminisztérium sajtóosztályá­nak vezetője, Viktor Sztarodubov altábornagy, a Szovjetunió fegy­veres erői vezérkarának főosz­tályvezető-helyettese és Vagyim Csiliokij, a külügyminisztérium főtanácsosa. Sztarodubov altábornagy rámu­tatott, hogy az Egyesült Államok­ban karácsony után végrehajtott kísérleti robbantás egyszerre több reményre is csapást mért. A Szovjetunió mindeddig bízott abban, hogy az Egyesült Államok csatlakozik a nukleáris robban­tásokra meghirdetett moratóriu­mához, a ..haladó emberiséggel együtt remélte, hogy Washington abbahagyja a csillagháborús programmal kapcsolatos munká­latokat. E robbantás a „hadá­szati védelmi kezdeményezés” ke­retében történt, és egyidejűleg megsérti a rakétaelhárító rend­szerekről kötött szerződést. A szerződés ugyanis csak két kísér­leti terepen, a Kwaialein Atollon és a White Sands kísérleti tere­pen engedélyez előre bejelentett robbantásokat. Ezt viszont a ne- vadai telepen hajtották végre és nem jelentették be előre. Az úgynevezett SS—25-ös ra­kétákkal kapcsolatban felhozott amerikai vádakra válaszolva a szovjet katonai szakértő rámuta­tott: a Szovjetunió a SALT—II szerződés előírásaival szigorú összhangban korszerűsíti RSZ— 12-es régi rakétáit. A korszerű­sítés elsősorban a rakéták túl­élési képességének javítására irá­nyul. Ezeket a korszerűsített, mozgatható indítóállású rakétá­kat minősíti a nyugati propa­ganda „új SS—25-ös” rakéták­nak. Az amerikai állítások célja nyilvánvaló: tekintettel arra, hogy a Szovjetunió már elkészí­tette a SALT—II szerződésben engedélyezett, a NATO kódrend­szerében SS—24-esnek nevezett rakétáit, azt akarják bizonyítani, hogy most a második rendszer kidolgozásán dolgozik. Valójá­ban az Egyesült Államok sze­gi meg a SALT—II szerződést azáltal, hogy az MX—rakéták után a Midgetmanek kifejlesz­téséhez látott hozzá. Vlagyimir Lomejko szóvivő kifejtette, nem arról van szó, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kölcsönösen vá­dakkal illeti egymást, hanem arról, hogy a Szovjetunió csupán visszautasítja a címére intézett alaptalan amerikai vádakat. A Szovjetunió továbbra is bízik a megállapodásokban, s abban, hogy a józan ész végül is felül­kerekedik az Egyesült Államok­ban. Ünnepségek a Petőfi-évfordulón A Szovjetunióba látogat az argentin külügyminiszter Dante Caputo argentin kül­ügyminiszter január 27-e és 30-a között hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban — közölték szombaton hivatalosain Buenos Airesben. Dante Caputo személyében ar­gentin külügyminiszter 1917 óta először látogat el Moszkvába. Az argentin külügyminiszter Moszkvában Eduard Sevardnad1 ze szovjet külügyminiszterrel tárgyal a két ország közötti kap­csolatok javításáról és időszerű nemzetközi kérdésekről. Az EFE spanyol hírilgvnökség szerint Dante Oaputót Moszkvában fo­gadja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Az argentin diplomácia veze­tője a Szovjetunióiban várható­lag különböző megállapodásokat ír alá a két ország közötti ke­reskedelmi és kulturális cserék fokozásáról. Buenos Aires-i hi­vatalos források szerint Caputo látogatásának legfontosabb cél­ja az, hogy előkészítse Raul Al- fonsin argentin államfő nyárra várható látogatását a Szovjet­unióban. Ezernyi szállal kötődik Bács- Kiskunhoz a költőóriás, Petőfi Sándor. Itt született, itt élt gyer­mekkorában, később ezen a vi­déken írta sok szép költemé­nyét. Hogyan emlékeznek ró, születésének 162. évfordulóján, Szilveszter napján» az emlékhe­lyeken ? A hagyományos megemlékezés a szokásosnál valamivel szeré­nyebb, de az alkalomhoz illő lesz szülőhelyén, Kiskőrösön. Holnap késő délután — mint minden év­ben — a szülőháznál tartanak emlékünnepséget. A helyi Pető- fi-társaság elnöke, Takács Ist­ván, majd a múzeum Igazgatója, Tokács Gáborné Alter Judit méltatja Petőfi költői, emberi nagyságát. Ezután megkoszorúz­zák a szülőház emléktábláját. Az Intézmény egész éjszaka nyitva lesz a látogatók előtt. A költő gyermekéveinek váro­sában, Kiskunfélegyházán is tisztelettel adóznak emlékének. Főtéri szobránál és emlékházá­nál (a Hattyúháznál) kosaorúzá- si ünnepséget rendeznek hoLnap délelőtt, a város diákifjúságá­nak és a költő nevét viselő in­tézmények dolgozóinak részvé­telével. Dunavecsén az úttörők, a nép­frontbizottság tagjai és a nagy­község vezetői helyeznek el ko­szorúkat az emlékháznál. Szalkszentmártonban, ahol 112 verset írt a költő, gyertyákat gyújtanak az emlékház ablakai­ban holnap este. Éjfél előtt né­hány perccel pedig a helyi mú­zeumbarát kör tagjai égő gyer­tyáikkal vonulnak a Petőfi-szo- iborhoz, amelyet megkoszorúz­nak. A hagyomány eredete már kideríthetetlen, de az köztudo­mású, hogy nem volt még olyan hideg, zimankós Szilveszter-éj­szaka, amikor elmaradt volna ez a gyertyafényes találkozó. S. K. Űj község a megyében: Érsekhalma Szigorú biztonsági intézkedések Európa számos repülőterén A bécsi repü­lőtéri merény­let két életben maradt elkö­vetőjét gyil­kosság vádjá­val osztrák bí­róság elé állít­ják — közölte' vasárnap az osztrák belügy­minisztérium szóvivője. El- nrtohdta,'' hogy jogászok már elkezdték a vádiratok meg­fogalmazását. Az egyik me­rénylőt, akinek javult az egész­ségi állapota, a közkórház­ból átszállítot­ták egy börtön- kórházba. A másik, ugyan­csak r,ebesült merénylő egye­lőre marad a polgári kór­házban, álla­potát kielégí­tőnek mond­ják. Hivatalos bécsi közlés szerint a merényletnek 23 osztrák és 16 külföldi sebesültje van; közülük húsz személy sérülése súlyos. Ez utóbbiak 'között van Szegedi Mol­nár Géza. Az ő állapota válto­zatlanul súlyos — közölték Bécs- ben a kezelőorvosai. II. János Pál pápa vasárnap • súlyos szavakkal ítélte el a ró­mai és bécsi merényletet. (Folytatás az 1. oldalról.) MSZMP XIII. kongresszusa, és a Hazafias Népfront nemrég le­zajlott kongresszusa is. A továb­bi fejlődés záloga — s most nem­csak a VII. ötéves tervre, hanem azon túl is kell látni, legaláíbb 2000-ig: jól felismerni a felada­tokat, kezdeményezni és ösz- szefogni. Minden kis faluban, vá­rosban többet kell építeni az em­beri közösségre, a családtól a te­lepülés egész lakosságáig. Az előrehaladásnak egyik for­rása Érsekhalmán is a munka, az itteni emberek szorgalma, Igé­nyeinek, műveltségének emelke­dése. A másik forrás a nagyüze­mi mezőgazdaság, itt különösen a Hosszúhegy! Kombinát, amely fejlesztette a területet is, és a többi üzemmel együtt helyben teremtett munkaalkalmat, míg a harmadik forrás Hajós nagyköz­ség, amely a hajdani járás szer- ;.\i vézetével együtt segítette, e tele­pülést. E forrásokra a jövőben is. ^■ szükség.ilesz. A. településsé!. vá!ás ' folyamata sokszor évszázadokig is eltart, de az itteniek már ma­guk megalapozhatják szép fejlő­désüket — mondta a megyei párt­bizottság első titkára, s boldog új esztendőt kívánt Érsekhalmá­nak, a jelenlevőknek. Ezután dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese át­adta a községgé nyilvánítást meg­örökítő oklevelet Boromissza Ti­bornak, rakit megválasztottak az Érsekhalma tanácstagi csoport­jából megalakult elöljáróság ve­zetőjének. Farkas József, a nép­front megyei titkára is köszön­tötte az ünnepi ülés résztvevőit, majd Nemes Imre és Deli Ferenc helyi tanácstagok saját életük, munkájuk kapcsán, személyes élményeik felelevenítésével szól­tak a külterületen — Hild, Do­hánytelep. Szentgyörgy, Május­telep, Savanyútelep — élőkkel együtt mintegy nyolcszáz lakosú község eddigi fejlődéséről és a további feladatokról. A tanácsülés a Szózat hangjai­éval ért véget, majd az általános iskola diákjai adtak nagy tetszés­sel fogadott, a község múltját és jelenét idéző műsort. V. T. Alkalmazkodó szövetkezeti ipar • Az izraeli légitársaság irodái ellen elkövetett támadásoknak 17 thalálos áldozata és 117 sebesült­je van. A ■felvétel a római áldozatok egy részét mutatja. A merényletek óta még szi­gorúbb biztonsági intézkedése­ket foganatosítottak számos euró­pai' repülőtéren. Szombaton Pá­rizsiban az Oriy repülőtérien az El A1 izraeli légitársaság gépé­nek indulása előtt már a beve­sse tő autóutakon is igazoltattak minden gyanúsnak vélt személyt a rendőrök. FÖLDRENGÉSTŐL A VILÁGBAJNOKSÁGIG Dr. Simon János, a me­gyei pártbi­zottság okta­tási igazgató­ságának taná­ra tízhónapos ösztöndíjjal tar­tózkodik Mexikóban. Lapunk­nak várhatóan havonta beszámol élményeiről. Azt mondják, Mexikó a világ legizgalmasabb városa, egyszeri és megismételhetetlen. A Külügy­minisztérium hipermodern épü­letének szomszédságában két kultúra találkozik. Az azték in­diánok kezemunkáját dicsérő pi­ramisok mellétt a hódító Cortéz idején épült kéttornyú spanyol templom dacol az idővel. A négy és fél évszázaddal ezelőtt ezen a helyen egymással élet-halál har­cot vívott két kultúra küzdelme nem volt sem győzelem, sem ve­reség. hanem egy új mesztic ci­vilizáció hosszú, fájdalmasan va­júdó születése. Mexikóváros épí­tészete szimbolizálja a nagy tör­ténelmi megbékélést és folyama­tosságot kultúrában és társada­lomban egyaránt. E modernkori 80 milliós Mexikóban emelkednek ma Latin-Amerika legmagasabb éoíf menyei. harminc-negyven emeletes márvány és üveg felhő­karcolói. Azt mondják. Mexikó a világ I - crmberte’cnebb várára. Ha nem mozog a levegő, a hegygerincek­kel övezett óriási völgykatlanban > Mexikóváros megül a szmog. Ilyenkor nappal 25 Celsius-fokos hidegben vacog­nak az emberek. Máshol a leve­gő éltet, Itt kétmillió személy- gépkocsi, buszok és teherautók tömege okádja a szennyező mér­gét. Napi 12 ezer mázsa korom és füst kerül a város levegőjébe. A levegő szennyezettségének és a kétezer méteres tengerszint fe­letti magasságnak következmé­nye a fejfájás, szemfájás, szív­ritmuszavar, fogszuvasodás. A víz fertőzött, európai ember gyomra csak a palackos vizet bír­ja, aminek litere drágább á ben­zinnél. Mexikóváros neve 1985-ben a nagyerejű földrengéseket juttat­ja eszünkbe, 1986-ban pedig már mindenki csak mint a labdarúgó- világbajnokság színhelyét emle­geti majd. A szeptemberi ka­tasztrofális földrengés híre be­járta az egész világot: húszezer halott, több mint százezer haj­léktalan. A kártyavárként össze­omlott felhőkarcolók, multinacio­nális bánkok és luxusszállodák maradványait hamar elbontották, megtisztított helyükön már új épületek alapjai emelkednek. Csak a hajléktalanná vált kisemberek sátrai nem fogynak. A parkok és terek vöröskeresztes sátrakkal vannak tele, ahol még az ivóvi­zet is fejadagra mérik. Mexikó 95 milliós tartozásával a világ egyik legeladósodotfcalbb országa, a természeti katasztró­fa csak fokozta az amúgv is sú­lyos nehézségeket. Ma már nem kúszóinflációról, hanem repülő­inflációról beszélnék, öt évvel ezelőtt egy dollárért 20 pesót ad­tak, ma már ötszázat. A gigam- tlkus méretű 17 milliós metro­poliszban másfélmillió munka- nélküli lézeng. A mlncstelenség elkeseredett kiszolgáltatottságot, vagy mindenre elszánt erőszakot szül. Ok azok, akik pénzért, éle­lemért könyörögve ellepik a ban­kok és szállodák bejáratát elő­retartott kézzel, kinyújtott te­nyérrel. De ők azok is, akiknek keze ökölbe szorul és kést vagy pisztolyt szorongat, „Nekem is élnem kell, ha nem adsz, hát el­veszem!” — és erőszakoskodnak, rabolnak, ha kell, ölnek is- A bűnözés napjainkban eddig so­ha nem tapasztalt méreteket öl­tött. Az utcai járókelő sötétedés-’ kor már csak a főútvonalakon, a belterületeken mozoghat bizton­ságosan, de külföldinek akkor sem ajánlatos egyedül közleked­nie. Nagy tehertétele az ország­nak a munkanélküliség és a ma­gas népszaporulat. — Trés por cien! Hármat száz pesóért! — hangzik állandóan minden metrókijáratnál a ciga­rettát, rágógumit áruló gyerekek éles könyörgő-kérő hangja. Egy feketeszemű indiános arcú kis­lány hátán batyu, benne szutykos kistestvére alszik. A 10—12 éves kislány gyermeki bájjal, de na­gyon komor arccal: árulja a rágó­gumit és a nyalókát. Ma még csak azt, de holnap talán már ő Is ott lesz azok között, akik es­ténként fásultan támasztják a neonfényben úszó sugárutak hi­permodern házalnak falát, akik a díszes lámpaoszlopok sápadt fényében kelletik magukat. Elél­ni holnapig, aztán holnaptól hol- naputánig ... Mexikóváros felhő­karcolóinak árnyékában csak ez a fontos, az életösztön éltet. A héten megérkeztek a várva várt magyar labdarúgók is. A magyar foci hírét ma is Puskásék, az egykori aranycsapat táplálja. A szenzációra éhes helyi sajtó­nak, fotósoknak Mezei György csak tíz percet adott: a rossz időben — edzés közben — alkal­matlankodó tévéseket pedig ud­variasan, de határozottan el­küldte. „Mi focizni akarunk — mondta a szövetségi kapitány —, eredményes játékunkból csinál­janak sajtószenzációt, ne játéko­saink magánéletéből." A hallga­tás, a zárt kapuk mögötti edzés még inkább misztifikálja a ma­gyar futballt, hírek terjengtek titkos magyar fegyverről, takti­kai meglepetésékről. Simon János (Folytatás az 1. oldalról.) Beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket az úgynevezett faház- program, amely keretében a mélykúti, a bácsalmási és a katy- mári ipari szövetkezet különböző típusú faházakat gyárt. Ezek iránt a tőkés vásárlók is érdek­lődnek. Fellendült a cipőipari szövet­kezetek termelése, szocialista és tőkés exportja, ebben a kecske­métiek léptek nagyot az utóbbi időben. A majsaiak évről évre nagy sikerrel jelentkeznek im­portkiváltó termékeikkel — női lábbelikkel — a belföldi piacon. A kiskunfélegyháziak árui is versenyképesek. Az autójavításra vállalkozó ipari szövetkezetek számára az látszik kedvezőnek, ha e tevé­kenységüket leányvállalatot ala­pítva végzik. Gazdasági eredmé­nyeik, munkájuk színvonalának javítása érdekében megteszik ezt a lépést a jövő év elejére.' A nép_ művészeti, háziipari szövetkeze­tek hagyományaink őrzői. Ter­melésük zömét azonban inkább a konfekcióruha-készítés adja. Termékeik nagy részét exportál­ják, de egyre nagyobb jelentő­ségű importkiváltó termelésük, mint például a halasi háziipari szövetkezeté. Lehetőség nyílt az utóbbi években kisszövetkezetek alakí­tására, illetve a kisszövetkezetté alakulásra: ezek a kis szerveze­tek egyrészt gazdaságosabban termelnek, másrészt rugalma­sabban. gyorsabban alkalmaz­kodnak a változó piaci igények­hez. szerepük a választékbőví­tésben is jelentős. összegezve elmondható, hogy ipari szövetkezeteink az elmúlt öt esztendőben a mintegy tizen­öt százalékos létszámcsökkenés ellenére az előző tervidőszakhoz képest tizennégy százalékkal nö­velték termelési értéküket, amelynek összege az idén meg­közelíti! a nógymilliárd forintot. A. M. A magyar—svéd vízumkényszer megszüntetéséről 1986. január 1-én lép hatály­ba a Magyar Népiköztársaság és a Svéd Királyság kormányának 1985. november 29-én kötött. egyezménye a vízumkényszer megszüntetéséről. Január 1-től az érvényes útlevéllel rendelke­ző magyar, Illetve svéd állam­polgárok vízum nélkül utazhat­nak a (két országba, s ott 90 nar pig tartózkodhatnak külön en­gedély nélkül. A Svédországba utazó magyar állampolgároknak e 90 napba be kell számítaniuk beutazásukat és átutazásukat az észaiki államok — Dániai, Finn­ország, Izland és Norvégia — te­rületén, illetve azt az időt, ame­lyet az utazásukat megelőző fél­évben töltöttek el az említett or­szágokban. Az egyezmény nem érinti a külföldi utazásról és az útleve­lekről szóló jogszabályok ren­delkezéseit. Ezért a magyar ál­lampolgárok továbbra is csak érvényes kiutazási engedéllyel hagyhatják el az országot, és a magyar hatóság által engedélye­zett ideig tartózkodhatnak Svéd­országban. Az egyezmény csak a szolgálati, a látogató, Illetve a turisztikai célú utazásokra vo­natkozik, így a letelepedési, dl- letve munkavállalási céllal uta­zóknak továbbra Is vízumot kell kérniük. Ugyancsak nem utaz­hatnak be hazánk területére ví­zummentesen azok a svéd útle­véllel rendelkező magyar állam­polgárok, akik 1963. március 22. után hagyták el a Magyar Nép- köztársaságot és az illetékes ma­gyar hatóságok engedélye nélkül tartózkodnak külföldön, őket a külképviseletek és a határátke­lőhelyek a jelenlegi gyakorlat­nak megfelelően látják el beuta­zási engedéllyel. Az általános nemzetközi gyakorlatnak meg­felelően mindkét állam fenntar­totta azt a jogát, hogy az általa nem kívánatosnak tekintett sze­mélyek beutazását megtagadja, illetve tartózkodási engedélyét megvonja. Az egyezmény értel­mében a 'hazánkba látogató svéd állampolgároknak adatlapot kell kitölteniük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom