Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
A NÉPGAZDASÁG 1986. ÉVI TERVE (Folytatás a: I. oldalról.) A fő célok 1986-ban a gazdaságirányítás alapvető feladata, hogy megkezdje a VII. ötéves népgazdasági terv gazdaságpolitikai irányvonalának megvalósítását. A gazdálkodás hatékonyságának jelentős növelésével átfogóan javítani kell a népgazdaság e§yen' súlyi helyzetét és mindkét fő külkereskedelmi viszonylatban csökkenteni szükséges az adósságállományt. Ehhez a népgazdaság kiviteli többletét összességében, gzon belül a konvertibilis elszámolású forgalomban számottevő mértékben növelni kell. Élénküljön a gazdasági növekedés üteme, jöjjenek létre az átlagos reálbérek és a beruházási színvonal megőrzésének feltételei. A célok elérését a gazdaság- irányítási rendszer átfogó továbbfejlesztésének folytatásával, egyes elemeinek célirányos módosításával, a VII. ötéves tervidőszakra kidolgozott központi gazdaságfejlesztési és cselekvési programok feladatainak konkretizálásával és megvalósításával, továbbá más kiegészítő intézkedések megtételével kell alátámasztani. Céltudatos állami tevékenység segítse a műszaki fejlesztésre és a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló vállalati aktivitás felerősödését, a gazdaságos kivitel növelését, a fajlagos energia- és anyagráfordítások csökkentését, a munka szervezettségének és termelékenységének fokozását. Az 1986. évi fő előirányzatok Az 1986. évi terv az 1985. évi várható teljesítés százalékában. Nemzeti jövedelem 102,3—102,7 Belföldi felhasználás 100,2—101,0 Ipari termelés 102,0—102,5 Országos építés-szerelés 101.0— 101,5 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0—103,5 Lakossági fogyasztás 101,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101.0— 101,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 201—204 milliárd forintot lehet fordítani. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban 350—400 millió dollár, a rubel- elszámolásúban 100—200 millió rubel közötti kiviteli többletet kell elérni. A műszaki fejlesztés állami irányításában a fő figyelmet az 1986—90 évekre szóló Országos Középtávú Kutatás-Fejlesztési Terv programjainak megszervezésére és megkezdésére kell fordítani. A termelés fejlődése mSmi Í '**■ . ' " 'trow Az ipar — elsősorban a feldolgozóipar — fő feladata a kivitel és ezáltal is a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás gyors növelése. A középtávú tervvel összhangban meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, rugalmasan és eredményesebben alkalmazkodva a hazai és a külpiaci kereslethez. A termelésben és a kivitelben emelkedjen a gazdaságosan előállított, magasan feldolgozott termékek aránya. Üj értékesítési piacok feltárásával is gyors ütemben bővüljön az ipari termékek konvertibilis valutákért történő kivitele. Rubelben elszámolt kivitelük az államközi megállapodások szerint növekedjen. Az ipar megbízhatóbban elégítse ki a hazai keresletet is. Folytatni kell a gazdaságos termeléssel helyettesíthétő behozatal kiváltását, az alkatrészek, féltermékek és egyéb háttéripari termékek gyártásának fokozását. A központi gazdaságfejlesztési programok eredményes végrehajtásával, a fajlagos anyag- és energiaráfordítások csökkentésével, az anyag- és energia- igényes termékek gyártásának visszaszorításával javuljon az ipar hatékonysága. Kiemelt cél, hogy az összes belföldi energiafelhasználás ne haladja meg az 1985. évit. Az igények kielégítéséhez — mérséklődő fajlagos költségek mellett — 24 millió tonna szén kitermelése szükséges. A villamos- energia-termelés emelkedik, a kőolajtermelés lényegében az 1985. évi színvonalon marad. A földgáztermelés megközelíti az ez évit, a behozatal viszont növekszik. A vaskohászatban intézkedések történnek, a termelés, valamint a kivitel szerkezetének javítására, a belföldi kereslet jobb minőségű kielégítésére, a ráfordítások mérséklésére, a jövedelmezőség növelésére. Az alumíniumkohászatban is a kivitel gazdaságosságát kell elsősorban javítani. A gépipari termelés a piaci • követelményekhez való eredményesebb alkalmazkodás esetén az ipari átlagot meghaladóan bővülhet. Növelni kell a konvertibilis elszámolású kivitelt, ez irányban hasznosítani a nem kellően kihasznált kapacitásokat. A vegyipar termelése a magasabban feldolgozott, gazdaságosabban értékesíthető termékek termelésének fokozásával, a termelési kooperációk bővítésével, á drága behozatal hatékony kiváltásával emelkedhet. A könnyűiparban, különösen a ruházati iparban fontos feladat az államközi szerződésekben vállalt szállítási kötelezettségek maradéktalan megvalósítása és a belföldi kereslet javuló kielégítése. Az élelmiszeriparban átfogó intézkedések történnek az igényekhez való alkalmazkodás javítására, a jövedelmezőség, a hatékonyság fokozására. Indokolt esetben sor kerül szervezési, szervezeti változtatásokra is. Az építőipar legfőbb feladata, hogy a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználásával, az igényekhez való alkalmazkodással jobb minőségben elégítse ki az építés-szerelési keresletet. További intézkedések történnek a vállalatok közötti verseny erősödésének előmozdítására, az építési árak növekedésének mérséklésére. Folytatni kell az építőipar szervezetének korszerűsítését, a vállalatoknál a rugalmas vállalkozási politikához igazodó belső érdekeltségi rendszer kialakítását. Fontos feladat a növekvő építési-szerelési kivitel gazdaságosságának javítása. A lakásépítésben nagyobb figyelmet kell fordítani a jó minőségben, határidőre történő teljesítésre. A mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem legalább a termeléssel azonos ütemben emelkedjen. Ezt a hozamok növelésével, az anyag- és energia- ráfordítások mérséklésével kell megalapozni. A termelés szerkezetének korszerűsítését az értékesítési feltételekhez való fokozottabb alkalmazkodás, a termékek feldolgozottsági fokának, csomagolásának javítása, új termékek gyártásának és értékesítésének bevezetése is segítse. A növénytermesztésben a gabonatermesztési program folytatásával, a növekvő hozamokkal és a kukorica vetésterületének számottevő emelkedésével legalább 16 millió tonnás termelést kell megalapozni. Az olajosmag-, a. zöldség- és gyümölcstermelésben előreláthatóan az ideinél magasabb színvonal érhető el. Az állattenyésztésben alapvető feladat a termelés stabilizálása, a fajlagos ráfordítások mérséklése, a hústermelés gazdaságosságának javítása. A tehénállomány szintentartása, ezen belül a húshasznú állomány növelése szükséges. Fontos cél, hogy a sertések számának emelkedése a tenyészállomány minőségi cseréjének gyorsításával együtt valósuljon meg. Növelni kell a baromfitermelést is. Mindezek előmozdítására összehangolt intézkedésék történtek a hústermelés, -feldolgozás és -forgalmazás területén. Fejlődjön a nagyüzemek kiegészítő (mindenekelőtt az élelmiszer-feldolgozó, a háttéripari, a szolgáltató) tevékenysége. A belföldi ellátás színvonalának fenntartása és javítása mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét is növelni kell. Ehhez új piacok feltárására, a termelő és külkereskedelmi gazdálkodó szervezetek munkájának összehangolására, a kiszállítások jobb megszervezésére is szükség van. A termelő infrastruktúra területén a kapacitások jobb kihasználásával, szervezési intézkedésekkel, a teljesítmények fokozásával javítani kell a termelés és a lakosság szükségleteinek kielégítését. A közlekedésben meg kell kezdeni annak az ágazatközi programnak a megvalósítását, amely lehetővé teszi az áruszállítás jelenleginél racionálisabb megszervezését és a szállító-kapacitások egyenletesebb kihasználását. További megtakarításokat kell elérni a közlekedés fajlagos anyag- és energiafelhasználásában. A távközlésben kiemelt feladat a rekonstrukciós és fejlesztési programok a népgazdaság lehetőségeivel összehangolt folytatása, a hálózat működőképességének javítása. Az év folyamán mintegy 40 ezer új távbeszélőállomás kapcsolható be. A vízgazdálkodásban meg kell gyorsítani az egészséges ivóvíz- ellátás fejlesztését, ezen belül kiemelten kell kezelni a dél-al- földl térség ellátásának és a Balaton vízminőségének javítását. Fokozni kell a vizek minőségének védelmét és meg kell kezdeni a nyolc kiemelt város szennyvíztisztítási programjának végrehajtását. Beruházások A szocialista szektor beruházásainak mennyisége az 1985. évihez hasonló lehet. Mindenekelőtt a megkezdett beruházások ütemes megvalósítása folytatódjék, új fejlesztések elsősorban a középtávú tervben megjelölt legfontosabb célok érdekében kezdődhetnek. A nagyberuházásokra az 1985. évinél kevesebbet lehet fordítani. Az államközi szerződésben foglaltaknak megfelelően történik a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kivitelezése és megkezdődik az atomerőmű bővítésének előkészítése. Az ötéves terv céljaival összhangban jelentősen nőnek a célcsoportos beruházások előirányzatai: a szénhidrogéniparban, továbbá az infrastruktúra kiemelt területein, mindenekelőtt a távközlésben, emellett az út- és a vasúthálózat, a vízgazdálkodás fejlesztésénél. Az egyéb központi beruházások az 1986-tól jelentkező új feladatok miatt növekednek, többek között az elektronika elterjesztéséhez kapcsolódó oktatás, valamint a mezőgazdasági kutatások alátámasztása érdekében. Az egyéb fejlesztéseknél a folyamatban lévő beruházások folytatására, a legszükségesebb gép- és műszerbeszerzésekre nyílik mód. A tanácsok beruházásainak előirányzata némiképp meghaladja az 1985. évit. A vállalatok és szövetkezetek körében a beruházások fokozottabban segítsék elő a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítását. A hitelek, az állami kedvezmények és támogatások növekvő arányban szolgálják az exportképesség erősítését, a ráfordítás-mérséklő és más kiemelt programok megvalósítását. Foglalkoztatás, a lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülményei A foglalkoztatottak száma demográfiai okokból kismértékben csökken. Ez a foglalkoztatás hatékonyságának, a munka szervezettségének és a munkafegyelemnek a javítását igényli, amit a szabályozók változtatása is előmozdít. A szükségessé váló munkaerő-átcsoportosítások zavartalan végrehajtását az állami eszközök (átképzési támogatás, munkaerő-közvetítés) is elősegítik. Az átlagos reálbérek 1985. évi színvonalának fenntartása előreláthatóan oly módon valósul meg, hogy a keresetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átlagosnál gyorsabban, míg a kevésbé hatékonyaknál lassabban emelkednek. Az átlagkeresetek növekedése — a fogyasztói árszínvonal emelkedésével összehangolva — 5,5 százalék lehet. A keresetszabályozáson keresztül a szocialista szektorban 5—5,5 százalékos átlagkereset-növekedés valósulhat meg. Bérpolitikai intézkedésekre kerül sor a szén- és uránbányászatban, a megváltozott munka- képességű dolgozókat foglalkoztató vállalatoknál, a bírók és ügyészék, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, valamint az ingatlankezelést végző egyes vidéki költségvetési üzemek meghatározott területein dolgozók körében. Emellett egyes kiemelt célok elérését bérpreferenciák is alátámasztják. A költségvetési intézményeknél a béremelés mértéke 5 százalékos. A kisvállalkozásból származó jövedelmek bővülésének üteme várhatóan tovább mérséklődik. A szociálpolitikai eszközrendszer továbbfejlesztése során központi intézkedések történnek: a gyermekes családok támogatása céljából a gyermekgondozási díj a gyermek másfél éves koráig vehető igénybe; a 70 éven felülieknél, valamint az első és második rokkantsági fokozatba tartozóknál a reálérték teljes körű megőrzése érdekében a nyugdíjak 5 százalékkal (minimum 150 forinttal) emelkednek; a többi nyugdíjasnál havi 120 forintra nő a nyugdíjemelés minimális ösz- szege; bővülnek a tanácsi szociális segélyezési keretek. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal emelkedhet. A piaci hatásokra bekövetkező áremelkedéseken kívül új központi árintézkedésekre csak szűk körben — az árszínvonalat mintegy 0,5 százalékkal növelő hatással — kerül sor. Ez utóbbi keretében emelkedik például a személygépkocsi ára; havi 20 forinttal nő a tv előfizetési díja; az év közepétől 1,50 forint helyett 2 forint lesz az előfizetők telefonbeszélgetéseinek díja; és néhány más, nem alapvető fogyasztási cikk ára is változik. Az élelmiszer-kínálat színvonala fennmarad. Az árukínálatot az iparcikkek körében — elsősorban ruházati cikkekből — javítani indokolt. Tüzelőanyagokból az illetékes szervek megfelelő ellátásról gondoskodnak. Tovább kell javítani a lakásellátottságot. Az állami és a lakossági pénzeszközök együttes felhasználásával 63—65 ezer lakás épülhet fel. A magánlakás- építés növekvő terheinek mérséklésére emelkedik a szociálpolitikai támogatás összege és javulnak a hitelfeltételek is. Előreláthatólag 56—58 ezer személyi tulaidonú lakás készül el, ezt az építési szerelvények javuló kínálata is segíti. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a leginkább rászoruló rétegek kapjanak állami bérlakást, illetve jussanak helyi támogatáshoz. Jelentős eszközök szolgálják a lakóház-felújítási tevékenységet. A közoktatás társadalmi-gazdasági programja végrehajtásának megkezdésével meggyorsul a középfokú oktatás feltételeinek javítása. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem rekonstrukciója, épül az Eötvös Loránd Tudományegyetem új lágymányosi épülettömbje- \ . Az egészségügyi—szociális ellátás javítását többek között 1300 kórházi ágy és 900 szociális otthoni férőhely létesítése szolgálja. Az egészségügy műszerellátottsága elsősorban minőségi cserék révén korszerűsödhet. Nemzetközi kapcsolatok A terv előirányozza, hogy a kivitel az 1985. évinél dinamikusabban, a behozatal lassabban emelkedjen. A rubel elszámolású áruforgalomban a kivitel lényegében a behozatallal azonos ütemben bővülhet. Az energiahordozók behozatala nő és emelkedik az anyagok, alkatrészek importja is. A beszerzési lehetőségek kihasználásával, a belföldi fizetőképes kereslettel összhangban törekedni kell a beruházási gépek behozatalának átlagosnál gyorsabb növelésére. Az energia- és nyersanyag-behozatal jobb megalapozása érdekében részt veszünk a KGST keretében megvalósuló fejlesztési programokban. A kivitel áruösszetétele az államközi kötelezettségeknek megfelelően módosul. Fontos követelmény a kivitel gazdaságosságának javítása. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel elsősorban a feldolgozóipari termékek körében bővüljön. Ehhez új vállalkozási formák, vegyes vállalatok létesítése, a harmadikpiaci együttműködés intenzívebbé tétele, célirányos termeltetési és értékesítési tevékenység is járuljon hozzá. A kivitel növelését az exportképes termelés fejlődését elősegítő kedvezmények, pályázati rendszer és megállapodások alkalmazása is alátámasztják. A konvertibilis elszámolású behozatal elsődlegesen a termelés műszaki színvonalának korszerűsítését, a gazdaságos kivitel fokozásának előmozdítását szolgálja, az energiahordozók importja csökken. A megvalósítás eszközrendszere Az 1986. évi népgazdasági terv fő céljainak megvalósítááa érdekében folytatódik a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, hozzáigazítva a változásokat az aktuális gazdasági helyzetből és gazdaságpolitikai célokból adódó követelményekhez. Ennek keretében a gazdasági szabályozórendszer módosításának célja — elősegíteni a termelés hatékony, exportorientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését és ezzel a konvertibilis elszámolású kivitel növelését, a fejlesztéssel járó terhek csökkentését, a szelektivitás erősítését, a jövedelemképzésben való érdekeltség fokozását; — az indokolatlan kedvezmények és kivételek csökkentésével a szabályozás kényszerítő erejének erősítése; — a pénzügyi egyensúly javítása, az árak növekedésének mérséklése, a vásárlóerő és az árualap összhangjának biztosítása. 1986-ban lényegében befejeződik az új vállalatvezetési formákra való áttérés. A szervezeti rendszer fejlesztése olyan irányban folytatódik, hogy minél nagyobb teret adjon a szabályozott piaci viszonyok érvényre jutása számára. Folytatódik továbbá a bankrendszer továbbfejlesztése, a tőkeáramlás új formáinak elterjesztése, a gazdaságpolitikai célok szolgálatában álló jogrendszer korszerűsítése, a piacfelügyeleti munka hatékonyságának javítása. A terv megvalósítását segíti, hogy az 1986. évi gazdaságpolitikai célokról és feladatokról, a gazdasági szabályozás ezek megvalósítását elősegítő változtatásáról a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok a terv kidolgozásának menetében már tájékoztatást kaptak, így éves terveik kidolgozását időben megkezdhették. * A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és szövetkezeteket, a tanácsokat és az intézményeket, hogy saját terveiket a népgazdasági tervvel összhangban dolgozzák ki és hajtsák végre. Felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a terv céljainak megvalósításához. Megéri a szövetkezetnek, jó a fogyasztónak Sütőipari áruk a Magyar-Szovjet Barátság Tsz-böl — A sütőipar talán túlságosan is elkényezteti a fogyasztókat! — hallottam valakitől. Csakugyan, széles a pékek készítette élelmiszerek választéka. A Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalatnak például 233-féle áruját ismerik itthon és külföldön. A hasonló kecskeméti vállalat 13-fajta: félbarna, fehér-, Alföldi, rozsláng, sajtos, Dabasi rozsos, Bakonyi barna-, egy- és kétkilogrammos Bácskai, francia-, félkilogrammos zsemle- és diétás kenyeret s oipót gyárt. Azonban szükség van arra, hogy mindezek mellett, a kereskedelem útján más termelők — mezőgazda- sági üzemek vagy kisiparosok — házias jellegű sütőipari árui is eljussanak a vásárlókhoz. Sokak számára ismert, hogy a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz Szarvas-tanyai sütödéjének fogyasztási cikkei javítják, színesítik a város él el miszer-kínálatát. Termékeiből 56 értékesítő helyre szállítanak. Kezdetben, amikor a termelőszövetkezet e tevékenységéhez hozzáfogott,“ 1—2 ezer kilogramm kenyeret sütött naponta. Manapság 6—8 tonnánál tartanak, aszerint, mikor, mennyit kér a kereskedelem. A kenyéren kívül kis- és nagykiflivel (köztük sóssal-kö- ménymagossal is), buktával, pereccel, kaláccsal, büfé- és zsúr- kenyérrel,, hrióskaláccsal szintén részt vállalnak a lakosság ellátásából. Amíg idáig eljutottak, nem kevés pénzt áldoztak a termelésfejlesztésre. Annak idején a sütőüzem építésére mindössze 10 százalék állami támogatást vettek igénybe. Viszont a malmot, ahol a kenyérnek való liszt készül, saját erőből létesítették. Az idén negyvenmillió forintnál többet fordítottak beruházásra; építettek egy cukrászüzemet is. Ám ne kalandozzunk hosszan a múltban! Bara József feldolgozóüzem-vezetőtől elsőként azt kérdezem: — Hogyan gyártják a jó kenyeret? — Aratáskor különválasztjuk a búza legjavát, a Tiszatájt és néhány martonvásáti fajtát, és ezeket küldjük a malomba. Az, hogy a jó lisztből jó kenyér lesz-e, már a pékeken és a sütésen múlik. A kovászt hosszabb ideig, nyolc órán át érleljük, majd további művelet után a már kész tésztát szakajtókba töltjük. Ezekben kel 20—30 percig, 30 Celsius- fok hőmérsékleten, hogy azután 6 kemencébe vetve, kétóránként 840 kilogramm kenyeret süssünk. — Kik a legjobb pékek? — Tormási István, Varga Ferenc és Molnár József, de még mások nevét is említhetném. Vannak köztük olyanok, akik már 20 éve dolgoznak a szakmáiban. Kevés szombatjuk meg vasárnapjuk szabad, ennek ellenére számíthatunk rájuk ilyenkor, ünnepek idején is. Karácsony másnapján 18 órakor munkába álltak, hogy majd hajnalban friss kenyérrel útnak indulhassanak a szállítók. Január 1-én is ková- szol egyik emberünk, és befűtjük a kemencéket, hiszen január 2-án már újra nyitnak az üzletek. Korántse gondoljuk, hogy a szövetkezet feldolgozói tevékenységében mindennel elégedettek. A kenyér és a többi sütőipari áru szállítását a jövőben szeretnék gyorsabbá tenni. Tovább akarják csökkenteni a gyártás * közbeni selejtet. Ehhez a dolgozóknak is érdekük fűződik. Bara József mindennap ellenőrzi az éjszakai sütést és a szállítmányok hajnali indítását. Az ellátás javításáért és azért, hogy áruival megőrizze, sőt erősítse helyzetét a sütőipari termékek piacán, 30 millió forintért új sütőüzemet épít a tsj." Két kemence kivételével a berendezések nagyobb része már itt van, így 1986-ban az új beruházás eredményeként korpás kenyeret és pogácsát is gyártanak. Ezzel az üzemmel nyereségesebbé válik a feldolgozói tevékenység. Nyernek a vevők is a gazdaság élelmiszergyártásának fejlődésével. Az innét származó napi áruk keresett cikkek. Az úgynevezett nagymama-féle technológiával, azaz gyorsdagajztás helyett kovászos érleléssel készült kenyér hosszabb ideig frissen márad. így csöppet sem baj, hogy a tsz sütőüzeme kényezteti a fogyasztókat! Kohl Antal • Milyen a friss sfitésű kenyér? Király János sütöde- vezető és Bara József elégedett. • Tormási István, dagasztás közben. (Pásztor Zoltán felvételei) • Varga Ferenc vetés, azaz a kenyér kemencébe rakása előtt.
