Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-04 / 259. szám
1985. november 4. • PETŐFI NÉPE • 3 EZREK MUNKÁJÁVAL így készül az ötéves terv A hagyományokhoz híven, a karácsony előtti napokban minden bizonnyal összehívják az ország- gyűlést, hogy a hetedik ötéves terv törvényjavaslatát megtárgyalják. Ahogy ilyenkor szokás, ezúttal is milliók ülnek majd otthon a tv-készülékek előtt, s hallgatják majd az expozét, amely szerint 1986—90. között a nemzeti jövedelem termelése 14—17, az iparé 13—16, a mezőgazdaságé 10—12 százalékkal növekedik. Az előadó várhatóan kifejti, hogy bár a tervcélok látszatra mértéktartók, szerények, 1981— 85-höz képest mégis a gazdasági élet megélénkülését és biztató javulását tükrözik. De ne folytassuk tovább a jövőbe tekintést, már azért sem, mert, (bár a felsorolt számok már biztosnak ígérkeznek), az új, középtávú terv egyes részletkérdéseiről még vita folyik. Nézzük meg inkább, mi történik addig, amíg a törvényjavaslat a honatyák elé kerül? Mikor kezdték meg az előkészületeket, kik vesznék benne részt, s ki felelős a tervjavaslat kidolgozásáért, a munkák irányításáért? A Tervhivatal irányításával Az utóbbi kérdésre válaszolni a legkönnyebb, hiszen nyitván az OT tölti be a „karmester” szerepkörét. A nagyarányú munka résztvevőinek felsorolása viszont már sokkal nehezebb. Értelemszerű, hogy minden minisztérium és országos főhatóság (köztük például az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, Anyag- és Árhivatal, Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal stb.) kiemelt részt vállal a tervjavaslat kidolgozásából. Hasonlókat mondhatunk a Magyar Tudományos Akadémia és egy seregnyi kutatóintézet (Világgazdasági, Közgazdaság-tudományi, Szociológiai Kutató Intézet, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, a Konjunktúra- és Piackutató, az Ipargazdasági, Agrártudományi Intézet, illetve Kutatóintézet) szerepköréről is. Végtére is egy ötéves terv kimunkálása tudományos igényű és mélységű elemzéseket, prognózisokat követel. A segítőtársak közé tartozik még mintegy 110 vállalat (róluk még részletesebben szólunk, a 19 megyei, és természetesen a Fővárosi Tanács és 11 érdekképviseleti szervezet, vagyis a KISZ, SZOT, TOT, Hazafias Népfront, Nőtanács, MTESZ, Magyar Kereskedelmi Kamara stb. De minthogy a SZOT az ágazati szakszervezetekhez is elküldte a tervjavaslatot — az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete is megtárgyalta például — még felmérni is nehéz volna, hány ember munkájával, aktív közreműködésével készül el a törvénytervezet. Csak egy a biztos: több ezerre tehető az alkotók és segítők száma. A népgazdaság és a vállalatok Már utaltunk rá: az OT mintegy 110 ipari, mezőgazdasági, építőipari, közlekedési, belkereskedelmi vállalatot kért fel arra, hogy készítsék el stratégiai fejlesztési elgondolásaikat, s juttassák el azt a Tervhivatalba. Nehéz lenne ugyanis megalapozott tervet kidolgozni, ha azt sem tudnánk, mire számítanak, készülnek a gazdálkodó szervezetek? A 110 koncepciót áttanulmányozva egyértelművé vált, hogy az alapvető dolgokban szinkronban vannak a vállalati és népgazdasági elképzelések: mindkét szinten dinamikusabb gazdasági növekedésre számítanak például. De az is kiderült, hogy minden vállalat növekedni, fejlődni akar. Csakhogy ez a világ egyetlen országában sincs így. Ha kitekintünk az országhatáron azt látjuk, hogy külföldön egyes iparágak, alágazatok igen gyorsan, mondhatnánk látványosan izmosodnak (elektronika, robot- technika, biotechnológia stb.), mások pedig stagnálnak, sőt relatív vagy abszolút mértékben is veszítenek a súlyukból. (Ilyen például a kohászat és hajógyártás.) Még a nálunk gazdagabb országok is a nagy jövőjű iparágakba összpontosítják az erőforrásaikat. Tehetjük-e mi másképp? Mindez szónoki kérdés, amely önmagában hordja a választ is. Ezért a tervjavaslat — az örökzöld témának látszó anyag-energiagazdálkodás további korszerűsítése mellett — kiemelt támogatásiban részesíti például a gyógyszer-, növényv'édőszer- és in-terme dier-gyártás, illetve az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fejlesztésének programját. Üj program is indul az elektronika alkalmazása ás széles körű elterjesztése címmel. S magától értetődik: az államilag preferált vállalati akciók közé tartozik a biotechnológia, robottechnika, videotechnika gyártása, meghonosítása, elterjesztése is. A megyék is terveznek Három és fél évtizede, amióta ötéves tervek készülnek Magyar- országon, mindig az volt a szokás, hogy a 19 megyei, s természetesen a Fővárosi Tap ács is elkészítette a maga középtávú programját. Ebben most sincs változás. Mégis felületesség volna egyenlőségjelet tenni a múlt és a jelen közé, mert szembeötlőek a különbségek is. Hogy -miért, az némi indoklást igényel. Ismeretes, hogy 1986. január elsejével új gazdálkodási rendet vezetnek be,a tanácsoknál. A változásnak az a lényege, hogy több pénz marad a városi és -községi tanácsoknál, ami egycsa- pásra -igencsak megnöveli az önállóságukat, s vele együtt a felelősségüket. Bár 1968, a gazdaságirányítási reform első szakaszának bevezetése óta a tanácsok önállósága fokozatosan növekedett, mégis érvényben maradtak bizonyos terv- lébontásos módszerek. Ennék egyik példája a célcsoportos lakás-építési keret: a költségvetés adta, előírva, hogy csak erre a célra lehet felhasználni. Január elsejétől ez a keret is megszűnik. A pénzügyi kormányzat ugyanis joggal -mondhatja a tanácsoknak: jóval több pénz marad nálatok, döntsetek a legjobb belátásotok szerint! Az új helyzet persze új tervezési módszereket követel. Idáig például csak a népgazdaság ötéves terve jóváhagyását követően készítették el a megyék sajátjukét. Most, a növekvő önállóság és -felelősség időszakában ez az út már nem járható. Ezért a nép- gazdasági tervjavaslat kidolgozásával párhuzamosan — a megyék is kimunkálták a maguk tervkoncepcióját és alaposan megvitatták. Ezt követően — ugyancsak a népgazdasági tervvel egyidőben annak részeként — elkészült a megyék ötéves tervjavaslata is. A megyék tervikoncepciójáról is azt mondhatjuk, amit a 110 iparvállalatéról: az alapvető dolgokban összhangban vannak a makroökonómia-i elgondolásokkal. De akadnak ellentmondások, vitatott részek is. A legtöbb -megye például kevesebb állami lakásépítésit tervez, -mint ahogy a nép- gazdasági tervjavaslatban elképzelték. E megyék arra hivatkoznak, hogy nagyon -elmaradtak a csatornázással, szennyvíztisztító- művek létesítésével, nem (halogatható tovább ez a beruházás. A szakszervezetek -meg mások v-iszont azt mondják: -már így is kevés az olcsó bérű lakás, nem csökkenhet tovább az arányuk. Ez bizony súlyos dilemma, amire rövidesen -megoldást kell találni. Vigyázó szemeteket... Vigyázó szemeteket Párizsra vessétek — írta hajdan a költő, amikor még Franciaország volt a forradalmak szülőhazája. Napjainkban — a gazdaság -meghatározó szerepét ismerve — így -módosíthatjuk ezt a mondást: vigyázó szemeteket a KGST-re vessétek ! A tények: Magyarország nemzeti jövedelmének föl-ét, a külkereskedelmi forgalomban, mindenekelőtt az európai KGST-or- szágo-kb-an, azok -között is ekső- sor-ban a Szovjetunióban kell -realizálnunk. Értve ez alatt: bevételeink felét külföldön kell „megkeresnünk”. Olyan termékek tömeges exportjával, amelyekre ezeknek az országoknak szükségük van. Ezért immár 1983 ősze óta — akkor kezdődött el a hetedik ötéves terv kimunkálása — tervegyeztető tárgyalások folynak szocialista partnereinkkel. Az elképzelések összehangolása jól ■ halad, több országgal aláírtuk -már az öt évre szóló kölcsönös áruszállítási, gazdasági együttműködési szerződéseinket. Csak ilyen előzmények, és eny- nyi .munka után vállalkozhattak a szakemberek az ötéves tervjavaslat paragrafusokba foglalt megszövegezésére. A textus persze még most is változhat, hiszen gondosan át kell tanulmányozni majd az érdekképviseleti fórumok — KISZ, SZOT, TOT -meg másak — módosító javaslatait. Mire ezzel végeznek, közeledik a karácsony, a parlamenti vita időszakát. Magyar László Ősz Leningrádban Néva-part. Fodros hullámok, még a víz is megborzong egy pillanatra: hideg van. Fáznak a sirályok. Sietősebbek a leningrádiak. A turistáknak mindegy: a néznivaló, a látvány a fontos. Borongós időben nem csillognak az Ermitázs csipkéi, aranyfodrai. Egy kicsit morcos a Palota tér. A forradalom lelkesítette emberek hajdanán mit sem törődtek a hideggel. Az ostrom hozta tűzbe őket. Itt, a Téli Palotánál. Mi, fiatalok legfeljebb a történelem beszédes fejezeteiből, archív felvételekből tudhatjuk a megrengető eseményeket. A villamoskerekek csikorognak. Az ablakon eső koppan. Az Admi- railitás — matróznövendékeivel együtt — látszik ugyan, dé nem mosolyognak az edzett legények ... Figyelik, megjegyzik: múlik az ősz Leningrádban. A kávéházaklban többen/ melegednek, nincs nagy tolongás a magazinokban, aki teheti mielőbb siet ha-zá, megpihenni. GAZDASÁGOSABBAN • Az építkezés 20 millió forintba kerül, ígérik, hogy egy év múlva itt már újra sajtot gyártanak. Egy éve kezdte meg a termelést Bácsboikodon a felújított tejüzem. Naponta 115 ezer liter tej érkezik a telepre, ebből 30 ezret zacskókba töltenek. 12 tonna túrót tudnának gyártani naponta, de sajnos a kereskedelem csak 6—7 tonnát igényel. így a megmaradt tejet kénytelenek továbbszállítani Pécsre ős Szeikszárdra. Ezen a gondjukon akarnak most segíteni. A régi épületet felújítják és újból megkezdik a sajt gyártását. A túró készítését is takarékosabbá, korszerűbbé akarják alakítani. Már szerelik egy angol gyár korszerű, ultrafilteres szűrőberendezését. Ennek üzembe helyezésével 15 millió forint értékű fehérjét nyernek évente, melyet eddig nem tudtak hasznosítani. • Rozsdamentes kádakban érik a túró. • Eddig 630 liter tejből készült egy mázsa túró, az új szűrőberendezés üzembe helyezése után 380 liter is elég lesz. (Pásztor Zoltán felvételei.) TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS SZEGEDEN Erdei Ferenc öröksége Az ember gyakran jár úgy, hogy egy emlékülésen meghallgatja a dicsérő, a túl kerek életrajzot, azután a folyosói beszélgetéseken szóba kerülnek a méltatott ember vélt vagy valódi tévedései. Nem ilyen volt az a tudományos ülés, amelyet a Magyar Szociológiai Társasáé, a Politikatudományi Társaság éts a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezett Szegeden Erdei Ferenc közelgő 75. születésnapja tiszteSZOTtanfolyamok Egyhetes tanfolyamokat szervez a SZOT központi iskolája vállalati tanácsok dolgozói képviseletet ellátó tagjai és a vállalati választott vezetőségek tagjai számára. A tanfolyamokon olyan ismereteket nyújtanak a közelmúltban megválasztott demokratikus testületek képviselőinek, amelyek segítik őket mindennapos feladataik ellátásában. A húszfős csoportokban a hallgatók többek között a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének kérdéseivel, a vállalatok gazdasági környezetével, a vállalati tanács vezetésével működő vállalatok belső irányítási rendszerével foglalkoznak. A SZOT központi iskolája december 20-ig összesen nyolc turnusban tartja m,eg az oktatást. Kép és s2Öveg: Börzék Tibor letére. „A kelet—közép-európai régió fejlődési problémái,, a társadalmi /megismerés dilemmád Erdei Ferenc munkásságában” címmel dolgozó tagozat vitaindító előadását Huszár Tibor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetének igazgatója tartotta, mint erről a Petőfi Népi pénteki tudósításában beszámolt. Sajátos időtagolásban tárgyalta az életművet. Kiemelte: mindig jelen volt Erdeiben a tudós és a politikus, csak -más-más arányban. A tanyás gazdálkodó makói hagymás parasztok fia sorsában élte .meg a magyar parasztság 'helyzetét, -megtapasztalta a parasztság fejlődését bénító körülményeket. Képes volt közvetlen környezetéből kilépve a /magyar parasztságban és az egész társadalomban gondolkodni. 1935—36-os nyugat-európai körutazásán találkozott a polgári társadalmak szabad, szakember, egyenjogúsított parasztjaival. Világosan látta, hogy a /hazai feudál-kapitalista társadalmi képződmény által „alsórendként konzervált” parasztság csak a polgárosodás révén emelkedhet fel. Előbb a népírók mozgalmában, a Márciusi Frontban, majd a Nemzeti Parasztpártban kereste a felemelkedéshez az erőt. A negyvenes években írt tanulmányaiból kider-ült, hogy a paraszt- pölgár-fej'lődést csak a parasztság szabadságának, a falvak önigazgatásának megteremtésével tartja elérhetőnek. Elvetette az iparosításnak'azt típusát, mely a mezőgazdaság károsításával jár együtt, elvetette az olyan tanács- rendszert, mely -minden szerv önállóságát korlátozva megszünteti a paraszti autonómiát. Erdei életművének nagy kérdése, hogy az ötvenes évek elején miért fordított hátat saját politikai tevékenységében ezeknek az elveknek, földművelési miniszterként miért vált egy más irányú politika kiszolgálójává. Levéltári anyagok feltáratlanságára hivatkozva az előadó nem vállalkozott az okok magyarázatára, de kifejtette, hogy Erdei eme hibáit a hatvanas években közéleti mun- kásságával többszörösen jóvátette. „Ítélet nincs, ezt majd az idő hozza -meg”: így kezdte előadását Márkus István szociográfus, Erdei barátja. Kétségeit fejezte ‘ki, hogy célravezető-e -Erdei munkásságát tíz szakaszra bontani — ahogy ezt Huszár Tibor tette — és ezzel a gyorsan változó politikai folyamatokat az alkotói életre rávetíteni. Márkus István inkább az egyénnek á nagyívű társadalmi-politikai folyamatokhoz való viszonyulását tekintette tagolási szempontnak. Ügy vélte: a vitaindító előadással ellentétben Erdei az ötvenes évek első felében nem egy esapdahelyzet áldozata volt, ha-nehi egy saját ambíciói és környezete sugallatára politikai karriert futó ember útjának tragikus kitérője. Szentpéteri István szociológus -több oldalról -bizonyította Erdei megállapításának igazát: a /magyar parasztság elnyomásának a közigazgatás intézménye -volt egyik legerősebb fegyvere. A tudományos emlékülés másik tagozatában a településszerkezet és a közigazgatás -korszerűsítésével foglalkoztak. Romány Pál kandidátus, az -MTA Agrártörténeti Bizottságának elnöke, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára — nagy érdeklődéssel kísért előadá- sában napjainkban különösen időszerű /kérdésekkel foglalkozott. A faluhoz valóban méltó .’közigazgatási feltételek megteremtése csak a 'nyolcvanas évek második felére várható, hangoztatta. Minden probléma megoldásának alapvető feltétele — /mondotta egyebek között —, hogy lényeges különbségek va-nnak az ország egyes régiói között, csak ilyen nézőpontból oldható /meg a tanya, a falu és a város viszonyának rendezése, a /településszerkezet és a közigazgatás reformja. A fejlődéssel lépést kell tartani a közigazgatásnak is. Az előadásokat tartalmas viták követték, amelyben új észrevételekkel árnyalták grdei Ferenc máig ható életművét. Simon János j
