Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-04 / 259. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. november 4. MUNKÁSPORTRÉ — Itt tanultam a szakmát a gyárban, itt léptem be a KISZ-be 1969-ben. Két év múlva kaptam meg a szakmunkás -bizonyítványt, de akkor már a KISZ- alapszervezet vezetőségi tagja voltam, s maradtaim 1975-ig, katonai szolgálatom kezdetéig. Bevonulá­som után alapszervezeti KISZ-titkárrá választottak, s tagja lettem az egység KISZ-bizottságának. Le­szerelésem után 1979-től KISZ-titkár, KlSZ-bizott- sági tag voltam. Ezt a két funkciót egy hónapja már nem töltöm be ... Nem leváltás történt, csupán mentesítették, s nem ok nélkül. A pártba 1974-ben vették fel, s ez év ta­vaszán fejezte be az egyéves pártiskolát. Tavasz óta a gyár, pártvégrehajtó bizottságának, 1980 óta a pártbizottságnak a tagja, tanácstag, tanul az esti egyetem szakosító tagozatán. Nős, két fia van, a keresetkiegészítéshez szüksége van a gmk- ra. Nem so'k teendő ez egy ember számára? — Sokszor úgy érzem, hogy rengeteg az elfoglalt­ságom, főleg, amikor egy napon két tanácskozásra is várnak. Ennek ellenére, minden feladatomnak ele­get teszek, sőt, a gyerekekre is szakítok időt. Telje­sítményben dolgozunk, 110—120 százalékot teljesí­tek, de ennél többre is képes lennék. Sajnos a fia­talok nem érik el ezt a szintet, és ebből adódnak a gondok. A fizetésem? Hét—hét és fél ezer forint, de ehhez még hozzájön a vgmk ... Nem a pénz a ke­vés, hanem az OTP-törlesztés a sok. Aki ismeri Czakó Ferencet, az tudja, gyors felfo­gású, mindig kész a vitára. Munkamódszeréről kér­dezem. — A pártmunkám alapja a meggyőzés. Egy-egy határozat megjelenése után beszélgetek a kommu­nistákkal, s a pártonkívüliekkel is. A véleményeket meg kell hallgatni, hiszen az emberek jól látják a dolgokat. Az objektivitásra törekszem, igyekszem az emberek értelmére, érzelmére hatni. Ehhez nagy se­gítséget adott a pártiskola, mert gyarapodtak isme­reteim, megalapozottabb a véleményem. A testüle­ti üléseken próbálok a hibákra rámutatni, mert úgy vélem, az eredményeket nem szükséges unos-unta- lan ragozni. Szerénységének, munkabírásának köszönheti,nép­szerűségét a műhelyben, .az egész gyárban. A szak­mában az elsők között tartják nyilván, s nyugodt, megfontolt alaptermészete bizalmat, biztonságot éb­reszt társaiban. A gyárban töltött 12 órás műszak után otthon sem mindig a pihenés várja. —. Mint tanácstag, új körzetbe kerültem. A lakó­telepiek rám szavaztak, s én vállaltam képviseletü­ket. Aránylag könnyebb dolgom van, mint koráb­ban, de gondok itt is vannak. A lakótelepet nem A z Április 4. Gépipari Művek forgácsolóüzemében a hű­tésre használt olaj és a felhevült vas szaga keveredett. Az eszterga­kések alól sivítva, hosszú spirál­ba kunkorodott a fémforgács. Czakó Ferenc esztergályost nem volt könnyű elhív­ni a géptől, annak ellenére, hogy már több mint 12 órája állt az esztergapad mellett. A műhelyiroda „csendjében" faggattam pártmunkáról, közéleti te­vékenységről, amelyekből jócskán kiveszi részét, pe­dig mindössze 30 éves. Az eszterga mellett, elkötelezetten járdával, parkosítva adják át, kicsi az ABC, az or­vosi rendelő. Tanácstagi munkám alapja, hogy a la­kótelepet képviselem, de a város összhangjában ... A feleségem sokszor mérgelődik, ugyanis legtöbb­ször otthon kell megírnom az előterjesztéseket. Ed­dig erről nem beszéltem, de elárulom: van még egy funkcióm. A Hazafias Népfront megyei Béke és Barátság munkabizottságának vagyok a tagja tizen­egy éve... ' Gondolatban összeadtam: ez a fiatalember a négy társadalmi funkciót is betölt, s nem is rosszul. — Pénzért ezt nem lehet csinálni, ehhez, bár tu­dom elkoptatott a szó, de jobbat nem találok: elkö­telezettség kell! Gémes Gábor | SZŐLŐ-SZŰK ESZTENDŐ Fegyelmező érdek Borúlátóak a szőlősgazdák. Van is rá okuk, mert amíg más években csaknem 6 millió hektoliter bort tudtak előállítani, az idén ennek legfeljebb a felére számíthat­nak. Jó előre tudták, hogy kis termés várható, hiszen a hosszan tartó kemény tél megtizedelte a szőlőtőkéket. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felmérései szerint az ország nagyüzemi szőlőterületének — 154 ezer hektár — 6 százalékát teljesen ki kell selejtezni a fagykár miatt, 32 ezer hektáron csak két év alatt iehet újranevelni a termőkarokaí, 29 ezer hektáron pedig a termőrügyek fele elpusztult. Árverseny a borvidékeken Ez ugyan már kiderült kora tavasszal, ám akkor még senki nem gondolt arra, hogy a mos­tanihoz hasonló, csekély lesz a termés. Tavasz óta ugyanig két­szer sújtotta elemi kár a szőlő- táblákat. Május végén jég érte a történelmi borvidékek egy ré­szét, ^ a szőlő Virágzásakor pedig, a. hűvös, csapadékos időjárás miatt nem tudtak megterméke­nyülni a virágok. S bármilyen furcsa, a napfényes ősz sem se­gíti a szőlőtermelést. Igaz ugyan, hogy a bogyók cukortartalma nö­vekszik a napsugár hatására, ám a hosszú ideje tartó szárazság miatt kis súlyúak a fürtök, s ke­vés must préselhető belőlük. Az egri borvidéken például azt ta­pasztalják, hogy amíg tavaly az 5 tonnát is meghaladta a szü­retelőkonténerekben a szőlő súlya, aiz idén csak ennek a fe­lénél valamivel többet nyom. Másutt arra kellett rádöbben­niük, hogy a korábbi 75 liter "helyett most jó, ha 60 liter mus­tot tudnak kipréselni egy mázsa szőlőből. Kevés tehát a szőlő, s ez ne­héz helyzetbe hozza a gazdasá­gok egy részét. Különösen a jó bortermő vidékeken — például Bács-Kiskunban — gazdálkodó termelőszövetkezetek. állami gazdaságok érzik meg a mostoha időjárás hatását, hiszen náluk a fő bevételi forrás a szőlő, amelynek nyereségére az idén nem számíthatnak. A csekély mennyiség azonban más problé­mákat is felszínre hozott. A szüret megkezdése után rövide­sen kiderült, hogy a hosszú távú /szerződéseknek sincs becsülete. A kevés szőlőt ugyanis ugyan­annyian akarják megvenni, mint a más évek jó termését, s így megindullt az árverseny a borvidékekeken. Szabályozták a felvásárlást Erre lehetett korábban is szá­mítani, hiszen a termelés és a feldolgozás hagyományosain el­különül egymástól hazánkban. A feldolgozók pedig úgy okoskod­nak, ha ők beindítják üzemüket, akkor azt a lehető legteljesebb mértékben ki kell használniuk, hogy az egy tonnára, vagy az egy hektoliterre jutó költségeik minél kisebbek legyenek. Másfe­lől a borkombinátoknak, pince­gazdaságoknak kialakultak az értékesítési kapcsolataik is, s piacaikat csak áruval tudják megtartani. így aztán egyebeket az sem érdekel, hagy mekkora veszteséget hoz az idén a szőlő felvásárlása és feldolgozása; a piac megtartásáért hajlandók anyagi áldozatokat hozni. Végül a versenyzők nem is azonos esé­lyekkel indulnak, hissen például a pezsgőgyártásnak lényegeken jobb a jövedelmezősége, mlint a minőségi bor előállításáé. A szűkök termés miatt tehát számítaná lehetett a termelők és a feldolgozók közötti vitákra. Azon sem lepődik meg senki, hogy ilyen helyzetben mindig akadnak, akik csupán saját ér­dekeiket tartják szem előtt, s a magyar bor hírnevének megőr­zésére keveset adnak. Számított erre a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium is, s ren­deletben szabályozta a szőlő fel­vásárlását. Kimondták, hogy tör­ténelmi borvidékeken csak azok a felvásárlók vehetnek szőlőt, akiknek július végéig érvényes szerződésük volt. Ezzel a magyar bor jó hírnevét igyekeztek vé­deni. A tapasztalatok szerint azon­ban a MÉM intézkedésének ke­vés a foganatja. A történelmi borvidékeket felvásárlók hada lepte el, s két-három forintot ráígérve a helyi pincegazdasá­gok áradra, viszik el a szőlőt. Kétségtelen, a nagyobb ár pilla­natnyilag kedvezőbb a szőlőter­melő gazdaságoknak, hiszen ily módom veszteségeiket mérsékel­hetik. Sok helyen azonban így sem kerülhetik el azt, hiszen most nem az a baj, hogy ala­csony a szőlő ára, hanem á ke­vés termés miatt nehéz a hely­zet. Elemi csapás érte a szőlő­ket, s ennek közgazdasági hatá­sait aligha lehet csak az árak­kal kiegyenlítem. Mint ahogy ar- v ra sem gondolt senkii, hogy két éve, amikor az aszály megtize­delte a kukoricatermést, a gaz­daságok veszteségét a kukorica árának emelésével pótolják. Az persze kétségtelen, hogy a bajiba jutott nagyüzemeken segíteni kell. de ezt más pénzügyi mód­szerekkel kell elérni. Ennek rész­leteit ki is dolgozták a minisz­tériumban. Tisztességes egyezkedés Egyebek között a veszteség rendezésének lehetőségei is arra ösztönzik a termelőket, 'hogy hosszabb távú érdekeiket ve­gyék figyelembe, amikor a tör­ténelmi borvidékeken megjelenő, de távoli vidékeken gazdálkodó felvásárlókkal tárgyalnak. Ez voltaképpen saját érdekük is, hiszen már most keli a várha­tóan nagy termésekre gondol­niuk, amikor megint csak szer­ződéses partnereikre számíthat­nak biztonsággal. Azokra a fel­vásárlókra, akik 1982 őszén is, amikor nagy termés volt, mara­déktalanul átvették a szőlőt a termelőktől. A tisztességes egyezkedésre tehát nemcsak a szerződéses fegyelem, hanem az üzleti érdek is figyelmeztet. V. F. J. SAJTOPOSTA Kirakatok, esetek — intézkedések Mielőtt belép az ember egy szaküzletbe, áruház­ba, megszemléli a kirakatát, vagy legalább futó pil­lantást vet rá. Ugyanis az a tapasztalata, hogy ott mindig talál va'ami érdekeset, például vadonatúj terméket; vagy éppen régit, leszállított áron. A jó kereskedő tudja, a kirakat szüntelenül csá­bít a vásárlásra. Ha azonban nem így gondolkodik, abból olyan kellemetlenségek származhatnak, mint amilyenekről az-alábbiakban számolunk be: Erőss Lajosné, Kecskemét, Liszt Ferenc u. 15/B. szám alatt lakó olvasónk mondotta: ,,Férjem hívta fel a figyelmet a helyi Pajtás Áru­ház kirakatában lévő szép, fekete színű, indiai ru­hára. Mivel régi vágyam volt ilyet venni, azonnal siettem a helyszínre, ahol kiderült: az eladótérben már csak egyetlen darab van, az is elszakadt álla­potban. Látva elkeseredésemet, az ott dolgozók kész­séggel vállalták, megőrzik részemre az egyetlen ép árut, melyet a kirakatrendezés után rendelkezésem­re bocsátanak. Körülbelül két hét elteltével került be a közszem­léről az import ruha, de mikor érte mentem, már hűlt helye volt, közben eladták másnak. Emiatt ki­fejeztem nemtétszésemet, s kértem a vásárlók köny­vét, de nem kaptam kézhez, arra hivatkozva, fölös­leges beírnom, az ilyen reklamációt nem vizsgálják ki. Oppelt Richárdné nyugdíjas tanítónő — Kecske­mét, Bocskai ü. 10. szám alatti lakos — ezeket sé­relmezte: Ízléses kirakatával, gazdag árukínálattal invitál­ta a női járókelőket a Komszomol téri harisnyaüz­let, ahová betértem. Piros csipkével díszített, vilá­gos színű, úgynevezett combfix harisnyát kértem, mire azt válaszolták, már csak a kirakatban van, melyet talán két hónap múlva vesznek ki. Ugyan­így reagáltak az eladók, amikor harisnyanadrág után érdeklődtem. Mikor tudomásukra hoztam rosszalló véleményemet, közölték: a kirakatban csak minta­darabok vannak... A fogyasztói érdekvédelem e kissé furcsa meg­nyilvánulása ügyében felkérésünkre vizsgálatot vé­geztek, intézkedtek az illetékesek, s a hozzánk el­juttatott válaszuk lényege: Schaffer József, a Bácska Kereskedelmi Vállalat kecskeméti kirendeltségének vezetője szerint: a Pajtás Áruház kirakatában elhelyezett áruval azon­nal ki kellett volna szolgálni a vevőt, de legkésőbb akkor, mikor a vele való megegyezés alapján szá­mított arra. Ami a vásárlók könyvét illeti, az az áruházi bejárat mellett, jól láthatóan, elérhető ma­gasságban van kifüggesztve, s abba bárki, bármit bejegyezhet, s az így jelzett panasz orvoslására a legrövidebb Időn belül sor kerül. A történtek tanulságát a kollektíva rendkívüli ér­tekezleten leszűrte, ahol a megelőzést célzó teen­dőkről is döntés született. Az UN1VER Szövetkezet elnökhelyettese, Piuko- vics Miklós arról informált, hogy a iharisnyaüzle- tük dolgozóit azonnal utasította a szabálytalanság megszüntetésére, pontosabban a mintadarabként megjelölt áruk folyamatos eladására. * A vásárlók nevében is köszönjük a két kereske­delmi szerv gyors, tárgyilagos és érdemi reagálását! CIKKÜNK NYOMÁN Javaslat már van... Szeptember közepén tettük szóvá e hasá­bokon a sze- remtei ifjú Juhász Imre panaszát arról, hogy a hús­ipartól garan­ciával vásárolt sertése rövid időn belül el­pusztult, még­is ki kell fi­zetnie az árát, a jelentős ál­latorvosi költség után. Az emiatt kedvét vesztett kistermelő érde­kében a megyei főálllatorvos közbenjárását kértük. A Bács-Kiskun megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer-ellen­őrző állomás igazgató főálilartor- vosa, dr. Kovács Gyula így rea­gált a történtekre: Olvasójuk a BÁCSHÜS közve­títésével vásárolt sertéseket, me­lyek közül az egyik, 26 nappal Minit kistermelő, örömmel ol­vastam a Petőfi Népe egyik pénteki számában megjelent ajánlatukat a gyümölcsfák ül­tetéséről. Hasznos dolgokat tet­tek közzé, melyekre a kezdő és gyakorlott gyümölcstermesztőnek egyaránt érdemles volt odafigyel" nie. Az írásból azonban hiányol­tam valamit, nevezetesen, hogy rmlyten minőségű, állapotú cse­meték kerüljenek a földbe. A majdani jól jövedelmező — a családi szükségletet kielégítő, sőt piacra is jutó — gyümölcs- termésnek pedig döntő feltétele, hogy mennyire életképes az el­ültetett fa. Bevallom, effélére én sem for­dítottam különösebb gondot az idei év elején, amikor hozzákezd- tem gyümölcsöskerterrf létrehozá­sához, s e könnyelműségemet meg is bántam. E történetet mondom el most, remélve, talán mások számára tanulságul szolgál. Szakszerűen előkészített itala j­Vendégünk volt című rova­tunkban közöltük nemiégen a hazai libatenyésztés első számú szakértőjével, dr. Bögre János professzorral folytatott beszélge­tésünket. Arról szólt a tudós, hogy jelenleg számos kérdés fog­lalkoztatja, például, hogy a toll- iermelés növelése érdekében miként lehetne a libákat téten is tépni? E sorokat olvasta a Kiskun­félegyháza, Bessenyey u. 1. szám alatt lakó Térjék Józsefné is, aki már a 30-as években foglal­kozott libatenyésztéssel. Sokak­kal együtt. Most annak remé­nyében adja közire a magángaz­dasagában szerzett tapasztalato­kat, hogy azok talán a nagyüze­mekben is hasznosíthatók: tegség következtében elhullott. Ekkor — mert birtokában van a közvetítővel kötött, 60 napos határidejű garanciális szerződés — kérte a kártalanítást, amit a vállalat elutasított, azzal az in­dokkal, hogy az ilyen okból be­következett állatpusztulásért nem felelős. A szakirodalom szerint a ser- tésonbánc lappangási ideje álta­ba ültettem a borbási faisko­lától vásárolt 74 darab kis fát, melyeket jó gazda módjára ápol­tam. Mégis csupán 15 eresztett gyökeret, a többi nem sokkal a földbe kerülése után kiszáradt. Az eladók megkértek, hogy augusztusiban tájékoztassam őket a csemeték sorsáról. Ézít meg is tettem, mire azt vála­szolták, hogy ha a vásárlástól számított 1 hónapon belül rek­lamálok, orvosolják sérelmemet, most viszont már nem. Ez az el­lentmondás kissé zavar engem, nemkülönben az a tény, hogy a kórom megtérítéséről hallani sem akarnak azok, akiktől szár­mazik az áru. Szerintem valamilyen minő­ségtanúsító bizanyíitvániny’ail kel­lene ellátni a facsemetékét, s térítési 'kötelezettséget vállalni arra az esetre, ha a termelő hi­báján kívüli okból pusztulnák ki az elültetésük évében .. . (El­mondta: Sóméi János soltvad- kerti olvasónk.) A libákat a hideg időszakban mindig egyforma hőmérsékletű, meleg helyen tartottuk. Mielőtt hozzákezdtünk a folyamatos tö­mésükhöz — ezt történhetett no­vemberben, decemberben, ja­nuárban —, már ötven évvel ez­előtt is tudtuk,''hogy meg kell. őket tépni, mert a sűrű tollazat miatt nem híznak jól, s később óhatatlanul elveszítik „ruháju­kat". Való igaz, mi nem tudo­mányos igénnyel csináltuk e dol­gunkat, hanem az idősebb em­berekre, valamint a saját, affé­le tenyésztési ösztöneinkre hall­gatva, de a hizlalás, illetve a tolltermelés akkori szép eredmé­nyei ma is jó érzéssel, sőt büsz­keséggel töltenek el. Iában 3—5 nap, s ezért a 26. naip bekövetkezett elhullásért való­ban nem hibáztatható az eladó. A méltányosságból valló részkór- térítést mégis javasoljuk, annál is inkább, hiszen a szerződésben vállalt 60 napos szavatossági jog félrevezető lehet. Ami pedig a kifogásolt 550 fo­rint állatorvosi költséget illeti, annak összege megfelel az elő­írásoknak. * Szívesen közreadjuk ezt a ja­vaslatot, bízva abban, talán se­gítheti az illetékes vállalatot ér­demi döntés meghozatalában, s annak felismerésében is, hogy arról a bizonyos 60 napos sza­vatossági jogról-kötelezettségről célszerű egyértelműbben tájé­koztatni az állattartókat! ÜZENJÜK Hargitai Bélának, Csengődre: Tör­vényes előírás, hogy a tulajdonos megtarthatja a földjére áthajtó ágak­ról lehulló gyümölcsöt, feltéve, ha azt (elsőbbségi joga alapján) nem szedi össze a (gazdája. Az ilyen ágak és az átnyúló gyökerek levágására szintén nem jogosult önhatalmúlag a szomszéd, kivéve, ha az ágakat és gyökereket felszólításra sem távolít­ja el a tulajdonosa, s azok gátolják a föld rendes használatát. Jancsa Ferencnek, Mélykútra: Ille­tékesek arról tájékoztattak bennün­ket, hogy ön a kecskeméti Műkert­város óvodájában eltöltött munkaide­jének megfelelően részesült bérezés­ben, illetve táppénzellátásban. A már számfejtett és kiutalt összeget re­mélhetőleg kézhez vette, szabadság- idejének elszámolása azért késett, mert az alkalmazásához szükséges munkajogi okmányokat nem bocsá­totta idejében a munkáltató rendel­kezésére. Ami pedig munkaviszonyá­nak egyoldalú megszüntetését illeti, az jogos volt, hiszen a jogszabály ér­telmében, aki egymást követő hat munkanapon át igazolatlanul van tá­vol munkahelyétől -a mint ön Is tet­te —, annak munkaviszonyát jogel­lenes kilépés címen megszűntnek kell tekinteni, az utolsó munkában töl­tött nappal. „Várom a sürgős választ” jeligére, Kecskemétre: A Munka Törvényköny­ve értelmében a terhesség idején, valamint a szülést követő hatodik hó­nap végéig nem szüntethető meg fel­mondással a kisgyermekes nő mun­kaviszonya. A határozott időre szóló munkaviszony azonban ez esetben is megszűnik, ha a tartama lejár, s nem hosszabbították meg. Másik kér­désére válaszolva közöljük: az anyát a gyermeke hároméves korának be­töltéséig akkor illeti meg a gyes, ha a szülést közvetlenül megelőző két éven belül összesen 270 napig állt legalább 4 órás munkaviszonyban, ugyanilyen munkaidejű ipari szövet­kezeti tagsági viszonyban, vagy be­dolgozóként volt biztosított. „Rokkantsági nyugdíjas” jeligére, Kerekegyházára: Anyagi nehézségei mérsékléséhez a kérelemre adott ese­tenkénti szociális segély révén járul­hat hozzá a helyi szakigazgatási szerv, mely azonban lagásigényt, sajnos, nem tud kielégíteni. Egyszerűen azért, mert e községben nem épülnek — költségfedezet híján — tanácsi kiuta- lású otthonok. Ha ön — .aki egye­dül neveli óvodás korú gyermekét — el akar költözni a jelenlegi tanyai lakhelyéről, csak lúgy teheti meg, ha valamelyik településen vásárol, vagy bérel házat, illetve lakást. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecikemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: JT-111 FOGADÓSZOBA VISSZHANG Már ötven évvel ezelőtt csináltuk...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom