Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

a «> PETŐFI NÉPE m 1985. október 29. TERÍTÉKEN A KÖZÉP-AMERIKAI HELYZET Sevardnadze Havannában • Havannában tárgyalt Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter (balról a második). Vasárnap Kubába érkezett Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügymi­niszter. A politikus a Kubai KP és kormány meghívására tesz ba­ráti látogatást a szigetországban. Kubában igen nagy jelentősé­get tulajdonítanak a szovjet kül­ügyminiszter látogatásának. A Havannában sorra kerülő tárgya­lásokon várhatóan a kétoldalú kapcsolatokon kívül több nem­zetközi kérdésről is szó lesz. Meg­figyelők különösen fontosnak tartják azt, hogy a steovjet és a kubai fél alaposan elemzi majd a közép-aprerikai helyzetet. A szovjet vendéget érkezése- 1 or, a havannai repülőtéren Fi­del Castro, a Kubai KP KB első titkára, állam- és kormányfő fo­gadta öt. s elkísérte a vendéget városnéző kőrútjára is. A kubai—szovjet tárgyalások hétfőn kezdődtek meg. Óvári Miklós kitüntetése Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete hét­főn a nagykövetségen rendezett bensőséges ünnepségen átnyúj­totta Óvári Miklósnalk, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a Központi Bizottság tit­kárának a Népek Barátsága Ér­demrendet. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa a két nép testvéri barátsá­ga és együttműködése erősítése érdekében kifejtett tevékenysé­géért, 60. születésnapja alkalmá­ból adományozta a magas ki­tüntetést. Oláh István Szíriából * Kuvaitba utazott Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter — aki Musztafa Tiassz hadtesttábornok­nak, a Szíriái Arab Köztársaság fegyveres erői főparancsndka . el 39 helyettesének, honvédelmi miniszternek a meghívására ka­tonai küldöttség élén hivatalos, baráti látogatást tett Szíriában — vasárnap befejezte tárgyalásait. A két miniszter és az általuk ve­zetett küldöttségek tárgyaláso­kat folytattak a kát testvéri had­sereget kölcsönösen érdeklő kér­désekről, a kapcsolatok tovább­fejlesztésének feladatairól. Oláh István hadseregtáborno- Icot és a delegációt fogadta Há- fez Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja (BAATH) fő­titkára, a'Szíriái Arab Köztársa­ság elnöke. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Musztafa Tiassz hadseregtábor­nok és Széphelyi Zoltán, hazánk damaszkuszi nagykövete. A magyar katonai küldöttség hétfőn továbbutazott Kuvaitba. OLASZ KORMÁNYVÁLSÁG Craxi folytatja tárgyalásait KÓMA F.ettino Craxi, az új kormány megalakításával megbízott mi­niszterelnök hétfőn folytatta konzultációit az olasz pártokkal, hogy mihamarabb sikerüljön ki­juttatni az országot a republiká­nusok által kirobbantott kor­mányválságból. Ezen a napon a volt kormánykoalíció öt pártjá­nak (kereszténydemokrata, szo­cialista, szociáldemokrata, re­publikánus és liberális) a veze­tőivel tanácskozott. Továbbra is az a benyomás áz uralkodó az olasz belpolitikában, hogy egy ugyanilyen ötpárti koalíció lét­rehozása jelentheti a megoldást. Először Ciriaco de Miitávai, a Kereszténydemokrata Párt főtit­kárával tárgyalt a miniszterel­nök. Ez a párt nem csupán a koalíció, de az ország legerősebb politikai erejének is számít. De Mita a tanácskozás után adott nyilatkozatában megállapította, hogy ,.három fő kérdés” van a jelen pillanatban: újjá kell ala­kítani az ötpárti koalíciót, fel kell számolni a kormányválsá­got kirobbantó nézeteltéréseket, s mindezt minél hamarabb meg kell tenni, hogy a parlament folytathassa munkáját a szőrös határidők között. Claudio Mar- teliig a Szocialista Párt (Craxi pártja) főtitkárhelyettese találko­zott Craxival, s a megbeszélés után ugyancsak a nézetek tisz­tázására hívta fel a figyelmet, elsősorban az olasz külpolitikát illető elvi kérdésekben. Giovan­ni Spadolininak, a republikánu­sok vezetőjének a Craxival foly­tatott konzultáció után adott nyilatkozatából nehezen lehet ki­hámozni, hogy milyen szándékai is vannak énnek a pártnak. PÁRIZSBAN MEGKEZDŐDÖTT A VÁLASZTÁSI HADJÁRAT T v-párbaj — döntetlennel Vasárnap este lezajlott a fran­cia parlamenti választási hadjárat első látványos erőpróbája: Lau­rent Fábius miniszterelnök és Jacques Chirac jobboldali ellen­zéki vezér televíziós vitája. A másfél órás tv-pártbajban a fel­mérésék szerint egyik fél sem aratott győzelmet. A két politikus két újságíró já­tékvezetésével fejtette ki állás­pontját a bel- és külpolitika, va­lamint a gazdaságpolitika kérdé­seiről. Mindketten csupán ismert pozícióikat fejtették ki, a még tiszjtázatlan pontokon pedig most sem kötelezték el magukat. Chirac kijelentette, hogy nem lép be olyan kormányba, amely­nek a fasiszta Nemzeti Front is részese lenne, de nem zárta ki az alacsonyabb vagy helyi politikai Szeretettel várt vendég érkezik via fővárosunkba: Erich Honec- ker, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának fő­titkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának el­nöke. Személyében olyan ország köztiszteletben álló vezetője lá­togat hozzánk, amely világszerte óriási tekintélyt vívott ki magá­nak, és amelyhez hazánkat a ba­rátság és együttműködés ezernyi szála fűzi. Az NDK-t most harminchat esztendeje kiáltották ki, válaszul arra. hogy az NSZK deklarálta önállóságát. A történelem első né­met munkás—paraszt állama mélyről indult: a háborús pusztí­tások után megmaradt ipar orosz­lánrésze a másik, a nyugat által patronált német államban kon- centrá.lódott. Az első időszakban nehéz gazdasági-társadalmi kö­zegben kellett tevékenykedni, de — ma már bízvást elmondhatjuk — sikerült megteremteni a prog­resszió, a béke és alkotás német államát. A kontinens mindössze egy szá­zalékán elterülő NDK ma a világ nyolcadik ipari állama: gazdasági és szociális eredményeit azok is kénytelenek elismerni, akik oly hosszú ideig akadályozták a de­mokratikus német állam nemzet­közi státusának rendezését, az NDK ENSZ-tagságát. Helsinki egyik legnagyobb eredménye ép­pen az volt. hogy a földrész. írn­ia mint az HSA és Kanada veze­tői szentesítették az új európai határokat — köztük az NDK szu­verenitását is. A magas rangú vendég orszá­gával hazánkat a célok, eszmék közössége köti össze. A Varsói Szerződés és a KGST tagállamai­ként vállvetve küzdünk a béke megszilárdításáért, a szocialista országok együttműködéséért, a nemzetközi érintkezés intenzí­vebbé tételéért. Kétoldalú kapcsolataink is rendkívül gyümölcsözőék. Ma­gyar turisták az Elbánál, NDK vendégek a Halászbástyán vagy éppen a Balaton körül, Ikarusok mondjuk a drezdai Zwinger kö­rül és Trabantok, Wartburgok se­rege a magyar utakon — ennyi is érzékelteti hétköznapjaink együtt­működését. De a számok ennél is többről árulkodnak. Az első, 1949-ben alá­irt árucsere-forgalmi egyezmé­nyünk huszonkilencmillió rubel értékű volt. Annak a megállapo­dásnak az értéke, amit nemrég írt alá Faluvégi Lajos és Gerhard Schüer, a két illetékes miniszter­elnök-helyettes, immár tizmilli- árd transzferábilis rubel a nagy­ságrendje. Ez tizenhat százalék­kal haladja meg a mostani (1981 —85-ös időszakét. Kapcsolatainkban rendszeresek — és meghatározóN jelentőségűek — a magas szintű kölcsönös lá­togatások. Erich Honecker utol­jára 1982-ben látogatott hozzánk, ezt 1983 novemberében Kádár Já­nos berlini útja követte. Mind a múlt tapasztalatai, mind a jelen realitásai és a jövő követelményei biztossá teszik, hogy Erich Ho- necker mostani látogatása még tovább erősíti országaink, népe­ink rendkívül termékeny kap­csolatrendszerét. H. E. á&i&feíí ’ tW* összefogást a szélső- jobboldallal a márciusi választá­sok után. Fabius kijelentette: ha az FKP vezetői (kitartanak mai irányvonaluk mellett, a szocialis­ta párt aligha lép velük koalíció­ra, inkább ellenzékbe vonul. A gazdasági 'kérdéseknél Chi­rac arra célzott, (hogy az RPR és az UDF leendő kormánya magán­kézbe adhatja a inéhai de Gaulle tábornok által államosított válla- laltokait, pl. a Renault-;t is. Fabius ezért „rombolónak”, a nemzeti vagyon el'herdálójának nevezte C hi rácot. A munkanélküliség csökkentéséről egyiküknek sem volt elképzelése, a vita abban, merült (ki, (kinek a politikája sú­lyosbítaná a helyzetet. A külpolitikában lényegében látszatell'entétek körül viaskodtak, mégis itt hangzott el a legkemé­nyebb kifaikadás: Fabius hazug­ságnak nevezte Chirac azon állí­tását, hogy ia szocialisták hata­lomra kerülése előtt Üj-Kaledó- nián béke és nyugalom honolt. Az FKP lapja, a l’Humamité értékelése: „A jövőt illetően a franciákat foglalkoztató nagy kér­désekről nem is lehetett igazi vita a profit elsőbbségét valló két bajnok között. Űj-Zéland bírálja a francia nukleáris politikát David Lange új-zélandi kor­mányfő igen erélyes szavakkal bírálta hétfőn a francia kor­mányt, amiért a múlt csütörtö­kön, majd vasárnap a csendes­óceáni Mururoa korallszigeten újabb nukleáris fegyverkísérle­teket hajtott végre. Az új-zélandi kormányfő „szemérmetlen magatartás” megnyilvánulásának minősítette azt, hogy a csütörtöki robbantás egybeesett az ENSZ megalapí­tásának 40. évfordulójával!, és azt megtekintette Laurent Fa­bius francia kormányfő is. Pá­rizs „igen vastag bőrrel” ren­delkezik nukleáris politikáját il­letően. mert sorra leperegnek róla Űj-Zéland, Ausztrália és a Csendes-óceán déi térsége más országainak a nukleáris robban­tásokat bíráló nyilatkozatai — hangoztatta Lange. Franciaország, úgy látszik, mindenáron nukleáris fegyver­tárának korszerűsítésére törek­szik, és az egyetlen" az atomha­talmak között, amely még csak fontolóra sem hajlandó venni atomfegyverzetének csökkenté­sét vagy befagyasztását — mon­dotta David Lange. Továbbra is első helyen az egyensúly (Folytatás az 1. oldalról.) Kedvezményekkel kívánja tá­mogatni a kormány azokat a vál­lalatokat, amelyek saját erőből vállalkoznak lakásépítésre, szak­munkásképzésre, csökkent mun­kaképességűek foglalkoztatására. Nyereségadó-kedvezményben ré­szesülnek azok az élelmiszerbol­tok, amelyek a kistelepülések el­látását javítják. Az idényjellegű boltok működési feltételeit javítja az az intézkedés, hogy az itt kifi­zetett műszakpótlékot jövőre nem terheli béradó. Ezután Kónya Lajos, az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese elmondotta, hogy az idén bevezetett vállalati kere­setszabályozási rendszer főbb elemei nem változnak. Az eddigi tapasztalatok szerint azok megfe­lelően szolgálják gazdaságpoliti­kai, s ezen belül is .bérpolitikai céljaink megvalósítását, a dolgo­zók keresetének a vállalati telje­sítményekhez kapcsolódó alaku­lását, a munkaerővel való haté­konyabb gazdálkodást. A kere­setszabályozás néhány elemének jövő évi módosítására azonban szükség van, hogy a bérpolitikai intézkedések igazodjanak az 1986. évi gazdasági célokhoz, elsősor­ban az áremelkedések mérséklő­déséhez. Az ideinél alacsonyabb­ra tervezett fogyasztóiárszint-nö- vekedést követve a nominál-kere- setek is csak az ideinél mérsé­keltebb ütemben emelkedhetnek. Ezért a keresetek 1986-ban átla­gosan 5—5,5 százalékkal nőhet­nek, szemben az ez évre várható 7,5—8 százalékos emelkedéssel. A jövőre tervezett változások azt kívánják elősegíteni, hogy a magas hatékonysággal működő vállalatok, szövetkezetek tovább­ra is az átlagosnál nagyobb mér­tékben emelhessék dolgozóik ke­resetét, a gyöngébben gazdálko­dók pedig tevékenységük ered­ményességének javítására kény­szerüljenek, s ne növelhessék megalapozatlanul a béreket. En­nek megfelelően jövőre kevesebb vállalat részesül kivételes elbírá­lásban, s szigorúbb feltételekhez kötik a béremelések lehetőségét. Az ideihez képest szűkítik azok­nak a vállalatoknak a körét, ame­lyek átmenetileg kedvezményben részesülnek. Így több, a verseny- szférában működő alágazat vál­lalatait a központi keresetszabá­lyozásból átsorolják a magasabb követelményekkel járó kereset- szint-szabályozásba. Egyedi el­bírálás alapján ugyancsak keve­sebb vállalat működhet tovább a központi szabályozásban. A keresetek növeléséhez kap-, csolódó adóterhek mind a kere­setszint-, mind pedig a kereset­növekmény-szabályozásban emel­kednek. Az általánosnál mérsé­keltebben nőnek az adóterhek a keresetszint-szabályozásban, ahol a változás csak a legalacsonyabb kereseti sávot érinti, itt öt szá­zalékról tíz százalékra emelkedik az adó mértéke. Ezért várható, hogy azoknak a vállalatoknak egy része, amelyek az idén — választási lehetőségükkel élve — a keresetek növekménye után adóztak, most áttérnek a kereset- szint-szabályozásra. Az irányí­tás egyébként is arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ahol erre meg­vannak a feltételek, ott a teljesít­ményekben nagyobb követelmé­nyeket támasztó, -de a keresetek növelésére az átlagosnál kedve­zőbb lehetőséget biztosító kere- setszint-szabályozást alkalmaz­zák. Ezért az átsorolást jövőre le­hetővé teszik azoknak a vállala­toknak is, amelyek egyébként há­rom évre vállalták, hogy a kere­setnövekmény-szabályozásban működnek. Az adózás szigorítása a kerese­tek növekménye után fizető vál­lalatokat a keresetszint-szabá- lyozást alkalmazóknál nagyobb mértékben érinti, itt ugyanis minden adósávban nőnek a ter­hek. Nem imarad változatlan a központi keresetszabályozás sem, ahol az idei 5,5 százalékos adó­mentes keresetnövelés lehetősé­gével szemben jövőre csak négy százalékkal emelhetik dolgozóik fizetését adó nélkül a vállalatok. Az érdekek egyeztetésével lehető­vé válik, hogy — az ideihez ha­sonlóan —, néhány ágazat, mint például a bányászat, a vasút, a posta, a városi közlekedés dolgo­zói a 4 százalékon felül további 1—2 százaléknyi adómentes bér­emelésben részesüljenek. A szi­gorított központi szabályozás ka­tegóriájába tartozó vállalatoknál az ideinél is szerényebb mértékű béremelésre kerülhet csak sor; ezek a vállalatok jövőre egy szá­zalékkal növelhetik a kereseteket adómentesen, s legfeljebb továb­bi két százalékkal, ha fizetik az ezután járó adót. A keresetszabályozás új eleme, hogy jövőre a vásárlóerő szabá­lyozása Érdekében az átlagkerese­tek 10 százalékon felüli növelését a vállalatok — bármely kategó­riába tartozzanak is — csak to­vábbi, magas különadó fizetésé­vel valósíthatják meg. Ezek a szigorítások nem csök­kentik jelentősebben a vállalatok ösztönzési lehetőségeit — mon­dotta az ÁBMH elnökhelyettese —, hiszen a jól működő vállalatok még így is négyszerte nagyobb béremelést valósíthatnak meg, mint a gyengébben gazdálkodók. Megfelelő munkaszervezéssel, a termelési szerkezet korszerűsíté­sével, illetve a teljesítmények nö­velésére az eddigieknél erőtelje­sebben ösztönző belső bérezési­érdekeltségi rendszer széles kö­rű alkalmazásával a vállalatok többsége előtt nyitva áll az út, hogy fokozzák jövedelemtermelő képességüket, jobban megfizet­hessék kiemelkedő munkát végző dolgozóikat. Felavatták az új légikikötőt (Folytatás az 1. oldalról.) 6 óra 40 perckor — ha nem lesz köd — érkezik meg Budapestre a MALÉV MA—261-es számú, Szaloniki—Budapest járata. En­nek a gépnek az utasai lesznek .az elsők, akik benépesítik a MA­LÉV új terminálját, a Ferihegy .,s3-t. Ezzel kezdi. .meg működését az új világszínvonalú létesít­mény. November 1-től tehát vala­mennyi MALÉV-járat — kivéve a Budapest—Párizs—Budapest Utat — innen indul, illetve ide érkezik. Ezekről szólt hétfői saj­tótájékoztatóján Jahoda Lajos, a MALÉV vezérigazgatója. Mint mondta, az Állami Tervbizottság 1977-ben határozta el a Ferihegyi repülőtér és légiforgalmi irányí­tás korszerűsítését, 1983 végére el­készült az új fel- és leszállópá­lya, a hozzá tartozó guruló-úthá­lózattal, az irányító torony, a hangár és a műszaki bázis. Ugyan­ebben az évben írták alá az osztrák—NSZK ARGE konzor­ciummal az új forgalmi épület megépítéséről szóló szerződést: az építési idő 24 hónap volt, a rögzített ár pedig 657 millió schilling. A rendkívül szép épületkomp­lexum háromszintes, a középső szint az indulócsarnok. Itt 20 jegykezelőpultot talál az utazó, a galérián eszpresszót, ajándék­boltot, postahivatalt. Az induló utasok a pult bármelyikénél ke­zeltethetik jegyeiket, s szállítósza­lag viszi innen tovább csomag­jaikat. Az útlevél- és vámvizsgá­lat után jutnak a tranzitváróba, s hat utashíd teszi lehetővé a re­pülőgépekbe való közvetlen be­szállást. Az eligazodás rendkívül könnyű, mindent közérthetően jeleznek. Érkezéskor az utashíd- ból a tranzitváróba érkeznek a repülőgép utasai, innen a tovább­utazókat autóbusz viszi Ferihegy 1-re, akiknek pedig Budapest az úticéljuk, azok a vám- és útle­vél-ellenőrzés után az érkező­csarnokban rendelhetnek taxit, válthatnak pénzt, foglaltathatnak szobát stb. G. G. Egészségügyi hónap Kalocsán (Folytatás az 1. oldalról.) dó kismama-találkozó. A nyugdí­jasok klubjába látogatók novem­berben — egyebek között.—..el­ismert gyógyszerészek előadásait ^hallgathatják meg •i.iaz-. újra.. oly népszerű gyógynövényekről és a házipaiti'ka veszélyedről. Az egészséges táplálkozást nép­szerűsítendő, kóstolóiéval egybe­kötött ételbemutatót tart maid a BÁCSHÚS; a divat és az egész­ség összegyeztethetőségét a Duna Áruház kísérli meg bemutatni sa­ját kollekcióival. De elmondható: a város szinte valamennyi intéz­ménye, gazdálkodó szervezete ki­veszi a részét a november 28-ig tartó egészségügyi hónai} sikeréért vállait feladatokból. Amely siker természetesen csak akkor lehet tartós, ha a helyes életvitelt cé­lul tűző felvilágosító munka a kampány után is folytatódik. Sz. K. Népfrontértekezlet Kiskőrösön Befejezésükhöz közelednek a megyében a Hazafias Népfront VIII. kongresszusát megelőző községi, városi értekezletek. Az országos ügyek mellett a tanács­kozások leggyakoribb témája annak áttekintése, mit tett a nép- frontbizottság a település fejlődé­séért, a kitűzött célok megvaló­sításáért az elmúlt öt évben. Ez a kérdés állt a kiskőrösi népfrontbizottság beszámolójá­nak középpontjában is a tegnap megtartott városi értekezleten. A beszámolót előterjesztő Újhe­lyi József titkár részletesen be­szélt a városfejlesztés eredmé­nyeiről, a lakosság társadalmi munkájáról, és azokról a kész­pénz-hozzájárulásokról, melyek­kel egy-egy létesítmény — pél­dául a Mohácsi úti óvoda — bő­vítését, korszerűsítését segítet­ték. A beszámolóban szó esett azok­ról a közérdekű kérdésekről, me­lyeket a városi népfrontelnökség az elmúlt időszakban megvita­tott: a háztáji termelés helyzeté­ről, a szülői munkaközösségek szerepéről az iskolák nevelőmun­kájában, az ifjúságpolitikai ha­tározat megvalósulásáról, a nemzetiségi kultúra ápolásában elért eredményekről. A több mint egyórás, részle­tekre is kiterjedő beszámoló nem csökkentette a mintegy 120 részt­vevő vitakedvét. Tizenegy hozzá­szóló mondta el véleményét, a legnagyobb hangsúlyt az ifjúság- és az idősek megoldásra váró problémái kapták a felszólalá­sokban. Végül az értekezlet meg­választotta az ötvenhét tagú vá­rosi bizottságot, s a megyei nép­frontértekezlet küldötteit. A kis­kőrösi városi bizottság elnökének Ferró Imrét, titkárának pedig Újhelyi Józsefet választották. L. D. VALUTA- (BANKJEGY­és csekk-) Árfolyamok ÉRVÉNYBEN: 1985. OKTOBER 22-TOL 28-IG Pennám Vételi Eladási *■ '’■■■ ' j árfolyam 100 egységre. forintban Angol font 6098,40 7112,74 Ausztrál dollár 3289.66 3493,14 Belga frank 85,68 90,10 Dán korona 489,72 520,02 Kinn márka 827.18 878,34 Francia frank 582.79 616,83 Güriig drachma a) 29,0« 30,86 Hollandi forint 1374,82 1672,24 Japán yen (1000) 219.92 233,52 Jugoszláv dinár 15,20 16,14 Kanadai dollár 3440,42 3653,22 Kuvaiti dinár 15914,«« 16899,08 Norvég korona 592,89 629,37 NSZK márka 1770,38 , 1886,48 Olasz líra (1000) •26,33 27,93 Osztrák schilling 252,79 268,43 Portugál escudo 28,93 30,71 Spanyol peseta 28.99 30,79 Svájci frank 2167,72 2301,80 Svéd korona 591,8« 628.46 USA dollár 4699.60 4990,30 Ecu (Kiizfts Piac) 3928,77 «71,79 a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: SOO-aa LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: NB I-es férfi kosárlabda-mér­kőzésen (Kecskeméten): KSC— Körmend: 83—82 (41—41). Sűrű köd — balesettel Az M 3-as autópálya Gödöllő­től Budapest felé vezető szaka­szán hétfőn sorozatos ütközés történt. A baleset során 49 gép­kocsi ütközött, s 11-en súlyosan, 15-en könnyen megsérültek. A sérülteket a mentők kórházba szállították. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint a járműve­zetők nem vették figyelembe, hogy a köd miatt csökkent a lá­tótávolság. NAPI KOMMENTÁR Vendégköszöntő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom