Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-29 / 254. szám
1985. október 29. • PETŐFI NÉPE » 3 FINN SZEMMEL Az Európai Kulturális Fórumról Immár munkabizottságokban tanácskoznak az Európai Kulturális Fórum résztvevői. A 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldöttségvezetői a fórum első hetében mondták el nyitó felszólalásaikat, most a szakértőké a szó, a feladat, hogy megtalálják azokat a területeket, ahol lehetőség van a kulturális együttműködésre, annak bővítésére. Finnország álláspontját Jaak- ko Numminnen államtitkár ismertette az első héten. Személye nem ismeretlen azok előtt, akik szívügyüknek tekintik a magyar—finn barátságot. Ki tudja, hányszor járt már Magyarországon. Az ő irányításával dolgozott például az a finn szerkesztőbizottság, amelynek tagjai magyar kollégáikkal együtt összeállították a Barátok, rokonok című kötetet. Azt a könyvet, amelyet most a fórumon minden résztvevő kézhez kapott — azzal a nem titkolt szándékkal, hátha e két kis európai nép kulturális együttműködésének történetéből is ösztönzést meríthetnek a küldöttek az eredményes munkához. — Milyenek az első benyomásai a fórumról? — Véleményem szerint a fórum jól indult, — mondta finn vendégünk. — Elmondhatom, hogy a felszólalások — néhány kivételtől eltekintve — nagyon konstruktívak és átgondoltak voltak. Ezekből úgy tűnik, az a törekvés, hogy konkrét eredményeket hozzon a fórum. Másrészt már a fórum elején sok érdekes kérdés merült fel, ami előre sejteti, hogy a budapesti fórum kétségkívül a legfontosabb, egyedülálló eseménye lesz a kultúrának egész Európában. Ahhoz bonyolult időket élünk, hogy előre lássuk, milyen sikerrel zárul majd a fórum. Feltételezem, azonban, hogy a munkabizottságokban folyó viták ér• A finn küldöttség vezetője, Jaakko Numminnen. dekesek és gyümölcsözőek lesznek. A legnagyobb értéke ennek a fórumnak az, hogy Európa különböző részeiből prominens kulturális személyiségek találkoznak és tanácskoznak egymással minden kérdésről, a művészetekről és a kulturális politikáról. — Hogyan vélekedik a finn— magyar kulturális kapcsolatokról? — Finnország és Magyarország kulturális kapcsolatai a nyelvrokonságra és bensőséges összetartozásunk érzésére épülnek. Kulturális együttműködésünk 150 esztendőre tekint vissza. A második világháború után ezek a kapcsolatok a művészetek és a kulturális élet csaknem minden területére kiterjedtek. Például a Magyar Tudományos Akadémia és a Finn Akadémia együttműködése az utóbbi években mind bensőségesebbé vált. Finn szempontból döntő fontosságú, hogy ilyen hídfőnk van Európa szívében, és mi mindent készek vagyunk megtenni azért, hogy kapcsolatainkat tovább fejlesszük. — A fórumon már eddig is többször szóba került a kisebbségek helyzete. Tudjuk Finnországban ejlentős svéd kisebbség él. Miként biztosítják kulturális egyenlőségét? — Finnországban a lakosság mintegy 6—7 százaléka svéd. Főleg a tengerparti területeken és néhány nagyvárosban — Helsinkiben, Turkuban, Vaasában — élnek. Valamennyien megbecsült polgárai országunknak, és mi azon vagyunk, hogy igényeiket kielégítsük, hogy biztosítsuk kulturális egyenlőségüket Finnországban. A finn és a svéd egyaránt hivatalos nyelv nálunk. Minden törvényt és rendeletet, fontos döntést és minden hivatalos dokumentumot mindkét nyelven kiadnak. Ahol a svédek élnek, a köztisztviselők számára kötelező a perfekt svéd nyelvtudás, és másutt is legalább annyira kell beszélniük ezen a nyelven, hogy ha szükséges, dolgozni tudjanak vele. A svédeknek saját iskoláik vannak az általános és szakoktatásban, és bizonyos mértékig hasonlóak a lehetőségeik egyetemi szinten is. Azzal, hogy megfelelő feltételeket biztosítunk a nálunk élő svédek számára, azt is el szeretnénk érni, hogy hasonló elbánásban részesüljön a Svédországban élő nagyszámú finn kisebbség. Sókan közülük, őszintén szólva, úgy vélekednek, hogy a lehetőségeik nem olyan jók, mint a svédeké nálunk. Tehát fontos feladata az európai kulturális po- lifikának az, hogy a kisebbségeknek gondját viselje. Kocsi Margit A Kodály iskola a hívogató Tempós, pontos mozdulatokkal dolgozik a meglepően kis létszámú filmes stáb a kecskeméti Kodály iskolában. Amíg a nagyterembe szállítják a kamerát, amíg fölszerelnek' a világosítók — ott készü- »lődikia- szakközépiskola ének- és zenekara Kiss Katalin tanárnő vezetésével — előkerülhet a jegyzetfüzet. Az ország dolgaiban naprakészen tájékozott Magyar Józsei Balázs Béta-díjas rendező kecskeméti ügyekről kérdezget. Szívesen beszél arról, hogy elkészült egy - magyar falut (Ost- fiasszonyfát) bemutató filmje. Azt vizsgálta: hogyan él együtt múltjával a mai faliu. A napokban rendezték meg A mi családunk című, többszörösen díjnyertes, a nézőket állásfoglalásra késztető film százhutvan.hete- dik alkotó—közönség találkozóját. (A mi iskolánkról ötszáz ankétot szervezlek!) Ez a mostani —, részben Kecskeméten forgatott —, film némileg eltér korábbi munkáimtól — mondja. — A Magyar Kereskedelmi Kamara pályázatán bizonyult legjobbnak a hazánkat szinte szöveg nélkül külföldieknek bemutató filmforgatókönyvem. így kaptam megbízást a film elkészítésére. Az első ének-zenei iskola keretezi a húszperces bemutatkozást. A feladatból adódóan nem • A kamera előtt Szirtes Edina negyedik osztályos tanuló, zongorán kíséri Szűcsné Sátorhelyi Erzsébet tanárnő. (Méhes! Éva felvétele) a tanulási folyamatokat, az oktató-nevelő munkát fényképezték, hanem a látható-hallható eredményeket. Szebbnél szebb ének- és zeneszámoik alapozzák meg a film hangulatát, keltik föl hazánk iránt az érdeklődési. Miért a kecskeméti iskolát választotta? Mert régóta figyeli ezt a kitűnő, még további lehetőségeket tartalmazó kecskeméti kezdeményezést, mert a gyönyörű épületben derűsek, jó hangulatúak a tanárok, a diákok, mert egy ilyen intézményre bárhol a világon büszkék lennének. Magyar Józsefet várják a díszteremben. Abban a reményben búcsúzunk, hogy a párizsiak, a berliniek, a bécsiek, a tokióiak, a moszkvaiak olyan szívesen fogadják a magyar kultúráról, iparról, kereskedelemről, mező- gazdaságról tájékoztató kisfil- met, minit a rendező eddig külföldre jutott más alkotásait. H. N. Család védő jogalkotás Az Igazságügyi Minisztériumban folyamatban van a családot érintő jogszabályok felülvizsgálata. E munkálatok is kapcsolódnak annak a hosszú távú népesedéspolitikai koncepciónak az érvényesítéséhez, amelyről nemrég minisztertanácsi döntés született, kimondva, hogy a házasság és a családi élet stabilitását a jog és az igazságszolgáltatás esz: közeivel is támogatni kell. A kormányzati törekvés a családjogi szabályok korszerűsítésével arra irányul, hogy a házasság megkötésére és felbontására, a házastársak jogaira és kötelességeire, a szülők és a gyermekek közti viszonyra vonatkozó szabályok és ezek alkalmazása szilárdítsák meg a családi kapcsolatokat, a házastársak felelősségérzetét, csökkentsék az elkerülhetetlen házasságbontásoknak a volt házas- társakat érintő hátrányos következményeit. A tervezett jogszabálymódosítások során több intézkedés kerülhet szóba. Felvetődött például a nők házasságkötési korhatárának felemelése a jelenlegi tizenhatról tizennyolc életévre. Foglalkoznak a jogi szabályozás olyan változtatásával is, amely a bíróság békéltető tevékenységének fokozásával, valamint a szakszerű családterápiái tanácsadás és családsegítő szolgálat megszervezésével azt hivatott elősegíteni, hogy az együttélés alatt felmerülő különféle problémák lehetőleg ne fajuljanak a végletekig, a válásig. Amennyiben a válás mégis elkerülhetetlen —, a gyermek érdekében, az ő harmonikus fejlődését elősegítendő —, olyan intézkedéseket is kívánnak hozni, amelyek a gyermekétől külön élő, de egyébként annak nevelésére alkalmas elvált szülő számára szélesebb körű lehetőségeket biztosítanak a gyermekkel való érintkezésben. A gyermektartásdíj-fizetési kötelezettséget az összes érdekelt anyagi helyzetére tekintettel, a gyermek szükségleteiből kiindulva, a jelenleginél életszerűbben kívánják szabályozni. Foglalkoznak egyébként egyes olyan — nem kifejezetten családjogi — szabályoknak a felülvizsgálatával is, amelyek a gyakorlati tapasztalatok alapján gátolják a házasodási, különösen az újraházasodást, mert előnyösebb helyzetet teremtenek azok számára, akik házasságkötés helyett élettársi kapcsolatot létesítenek. Üzletek ECU-ban Várható, hogy a jövőben a magyar cégek közös piaci partnereikkel a régió közös pénznemében, az ECU-lban is kötnek üzletet. Az ehhez szükséges egyik feltételt teremtette meg a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban azzal, hogy megkezdte az ECU (European Currency Unit) forintárfolyamának rendszeres jegyzését. Mint ismeretes, az Európai Gazdasági Közösség 1979-ben hozta létre a nyugat-európai valuta- rendszert, amelynek közös pénzneme az ECU. Árfolyamát valutakosár-módszerrel naponta rögzítik az angol font, a belga frank, a dán korona, a francia frank, a görög drachma, a holland forint, az ír font. a luxemburgi frank, az NSZK márka, és az olasz líra piaci árfolyamai alapján. A közös pénznem használata a magyar vállalatok számára több szempontból is előnyös lehet. Az utóbbi néhány év során, amikor egyik-másik nemzeti valuta árfolyama rövid idő alatt jelentősen megváltozott, az ECU árfolyama viszonylag stabilnak bizonyult. így a közös valutában kötött szerződések kisebb kockázatot jelentenek az üzleti partnereknek. Egy vita — nevezetesen a tokaji írótábor tapasztalatainak összefoglalása és közreadása — volt a kiindulópontja annak a polémiának, amely az elmúlt hetekben bontakozott ki lapunkban. Amikor a cikket közöltük, számítottunk hozzászólásokra. Várakozásunkban nem csalatkoztunk. Tolláit fogott téesz- elnök és KISZ-vezető, ifjúsági titkár és országgyűlési képviselő — egyaránt képviselve a fiatalabb és az idősebb korosztályt. A vitába bekapcsolódók természetesen nem általában foglalkoztak a cikkel és témájával: az ifjúsággal. A szerteágazó mondandó egy-egy részletét emelték ki. s azt járták körbe ismét, példákra, a konkrét. megvalósult gyakorlatra hivatkozva megerősítették vagy cáfolták a vitaindító megállapításait, bővebben kifejtettek egyes, esetleg félreértésre okot adó megjegyzéseket. A gondokat nem tagadva, nem szépítve mutattak rá azokra a tényezőkre, amelyek adott esetben a diagnózison túl a cselekvés irányát is ielzik. s másutt is követésre szolgáló mintát adnak. Fölsorakoztatták azokat a felelős politikai testületék által hozott határozatokat. állásfoglalásokat, amelyek a témakör alapos ismeretében születtek, s számba vették azt is: mi történt a döntés óta? Mi a kisebb közösségben, s mi szélesebb kitekintésben; hogyan sikerült az elképzeléseket valóra váltani? Ezt a fajta összevetést hiányolták a hozzászólók a tokaji írótábor munkájából Számos kérdésben fogalmazódtak meg a vitaindítótól eltérő álláspontok, abban azonban teljes az egyetértés, hogv a fiatalság ügyét változatlanul napirenden kell tartani — mégpedig e sokszínű, összetett, eltérő érdekeket felmutató, feszültségektől sem mentes réteg valós helyzetének tükrében, s* miként a tokaji táborról beszámoló írás is említi: a lehetséges jobbítás szándékával. Megadva a fiataloknak az önállóságot. de nem magukra hagyva őket. Mint azt az egyik hozzászólásban is olvastuk, az ifjúság egy szőkébb csoportjára vonatkoztatva: ..Fejlődésüket ne bízzuk a véletlenre, hanem türelemmel és kollegiálisán egyengessük útjukat. Az. ilyen segítőkész viszonyulás nélkülözhetetlen kelléke töretlen fejlődésüknek, teljes értékű alkotó emberré válásuknak.” Váczi Tamás VITAÖSSZEFOGLALÓ HELYETT Gondunk: a fiatalság? • A fák;m«#nrfarádták. » sorofcj# között mélyftett árokba pedig ^ lefektették a.^vízvebeteket. L4 KITELEK vízvezetéket lefektették, a fák állva maradtak Segített az állami gazdaság Lakiteleiken újabb utcákra terjesztik ki a vezétékesvíz-szolgáltatást a helyi tanács és a lakosság összefogásával. Az Ugi utca kilenc családi otthonába is minden bizonnyal hamarosan eliut az egészséges ivóvíz, hiszen lakói még tavaly befizették a kivitelezéshez szükséges pénzügyi hozzájárulás öszegét. A szóban forgó utcában — akárcsak a községben másutt — a dicséretes helyi szokásoknak megfelelően gyümölcs- és örökzöld fákat ültettek, melyek az utóbbi egy—másfél évtized alatt szépen megerősödtek. Balázs Ferencék háza előtt kis liget növekedett, ékessége az utcának. Sajnos, a közelmúltban éppen ezek estek útjába — az író- és rajzasztaloknál megalkotott tervek szerint — az építendő vízvezetéknek. Balázsék hivatalos értesítésit is kaptak erről, de nem nyugodtak bele. A helyi tanács segítségét kérték, melynek közbenjárására a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaság olyan gépet adott kölcsön, amellyel a fasorok között sikerült a vízvezetékcsövek lefektetésére alkalmas árkot mélyíteni. A csöveket azóta elhelyezték, az árkot betemették. a kivágásra ítélt gyümölcsfák és örökzöldek állva maradtak. Ahányan vannak, annyi embernek termelnek évről évre éltető oxigént 25, 30 vagy 50 esztendőn át. K. A. ALKOHOLTERM FI.ÉS F.S -FOGYASZTÁS Rámegy a jövedelem 10,9 százaléka — és az egészség Mérsékletre intő statisztika A Központi Statisztikai Hivatal felmérést készített arról, hogyan alakult az utóbbi években hazánkban a szeszes italok alapanyagául szolgáló gyümölcsök termelése, mekkora az alkoholfogyasztás, s milyenek annak kimutatható következményei. A felmérés adatai 1983 óta adnak átfogó képet arról, miként alakult a sör-, illetve sr bortermelés Magyarországon. Eszerint 1983-ban 204 ezer hektárnyi területen csaknem 500 ezer tonna szőlő termett. Á legutóbbi adat: 1984-ben mindössze 127 ezer hektáron több mint 800 ezer tonna szőlőt takarítottak be. Az előállított bormennyiség ugyanezen idő alatt 3 millió hektoliterről 5 millió hektoliterre növekedett. Napjainkban a legnagyobb bortermelő megye „ Bács.-Kiskun— több mint 1,3 millió hektoliterrel —, a legkevesebb — 24 ezer hektoliter — bort pedig Nógrád megyében termelik. A pálinkafőzés alapanyagául szolgáló gyümölcsökből a legutóbbi esztendőben több mint 1,6 millió tonna termett, ez valamivel kevesebb, mint az 1980-as évek elején volt. , A szeszes italok fogyasztásának adatai azt mutatják, hogy 1950 óta fokozatosan növekszik mind a bor, mind a sör, mind pedig az égetett italok egy főre jutó fogyasztása. Egyedül a sörnél mutatkozik némi visszaesés, ami arra utal, hogy az utóbbi években csökkent az importsörök beszerzési lehetősége. Tanulságos táblázat mutatja be, mennyit fordít bevételéből a lakosság szeszes italokra. Jelenleg minden magyar állampolgár jövedelmének 2,6 százalékát költi borra, 3,8 százalékát sörre, 4,5 százalékát tömény szeszes italokra, tehát keresetének összesen 10,9 százalékát fordítja alkoholra. Ez az arány az elmúlt húsz esztendőben nem nagyon változott, mindössze annyi a különbség, hogy korábban többet költöttek -borra, s a jelenleginek felét égetett szeszes italokra. Nemzetközi összehasonlításban hazánk a szeszfogyasztás területén „előkelő” helyet vívott ki: 100 százalékos alkoholra átszámítva a világranglista 5. helyén állunk. Mindössze Portugália, Franciaország, Spanyolország és Olaszország szeszfogyasztói előzik meg a magyarokat, de szorosan felzárkóznak a svájciak, az -NSZK-beliek, a belgák, a dánok és az NDK- beliek is. A skandináv országok — Svédország és Norvégia, valamint Finnország lakói — a szeszes italok fogyasztásában a statisztikusok által összeállított lista végén szerepelnek. A statisztikai adatok szerint Magyarországon 1984-ben összesen 3452-en haltak -meg alkoholfogyasztásra visszavezethető betegségek miatt. Ez az adat többszöröse az 1970. évinek, amikor 283 alkalommal regisztráltak alkoholfogyasztásra visszavezethető halálokot. Az országos átlagnál kevesebb az alkohol áldozatainak száma a városokban, mint a községekben, a megyék között azonban „élen jár” Pest megye, ahol a legutóbbi esztendőben 455-en haltak meg az alkohol miatt. Beugrottunk Globulka asz- szonyésrt, hogy magunkkal vigyük Pataszanskiékhoz, ahol névnapot ünnepeltek. Globulka asszony éppen a tükörben nézegette az orrán a pattanást. A pattanás nagy volt és csúnya. Solowijczyk asszony megjegyezte: — És ez még csak a kezdet. Majd meglátod, mi lesz belőle egy pár nap múlva! — Éppen most nőtt ki — mondta Globulka asszony —, de így mégsem akarok Pata- szonskiéknál mutatkozni. — El kellene menned orvoshoz — mondta Bezpalczyk. — Vagy egy kozmetikushoz — mdndta Koszon, a költő. — Inkább orvoshoz — mondta a társaság egy másik tagja. — A pattanásokkal nem szabad tréfálni. Ha még nagyobb lesz, forradás maradhat a helyén. — Nem is áll neked olyan rosszul ez a pattanás — próbálta menteni a helyzetet egyikünk, de a többiek nem értettek vele egyet. — Merni orvoshoz vagy próbáld meg te kinyomni — tanácsolta Splowiejczyk asz- szony. — A fene egye meg, hogy éppen akkor kellett történnie, amikor Pataszonskiéknál névnap van. Holnap pedig Zle- wékhez vagyok meghíva vacsorára. Ekkor valaki bejött a lakásba. Lunia asszony volt a szomszédból. Rögtön megértette, miről van szó. — Pattanás? Azt el kell tüntetni, akárhogy is. — Elővett egy kis púdert, összekeverte krémmel, beleszórt egy kevés lisztet is, azután ezzel a keverékkel bekente a pattanást, j — Volt pattanás, nincs pattanás! — mondta vidáman. — Tényleg, egyáltalán nem látszik! — örvendezett Globulka asszony. — Hát ez megvolna. De mi lesz holnap? — Majd lesz valahogy! — mondta Lunia asszony. — Ez most egyelőre jól van így, holnap pedig kenje be még vastagabban! Ezzel kiment a lakásból, Globulka asszony pedig öltözködni kezdett. — Ez a szomszédasszony kozmetikus? — kérdezte Koszon, a költő. — Lunia asszony? — csodálkozott Globulka asszony. — Nem, társadalmi munkás. Egy kicsit zavarban voltunk. Tulajdonképpen buta kérdés volt. Hiszen gondolhattuk volna!... Megan (Ford.: Lipcseyné Bánfalvi Júlia) A javulás