Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-03 / 232. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1385. október 3. VÁLSÁGBAN AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS? Broilertermelés a rémi Dózsa Tsz-ben A hazánkban tartott broilercsirkék a világ élvonalába tartoznak. Az EUROHIBRID által forgalmazott hib- ro típus paraméterei állandóan javultak, és ma ez az állat — amennyiben biztosítják számára a technológiában előírt feltételeket — képes 49 napos korára 1,90 kilogrammos testsúlyra növekedni. Természetesen ez a „madár” — biológiai háttérből adódóan — a megszokott technológiánál többel vár, igényesebb. Lényeges szempont tehát az eddiginél gondosabb fertőtlenítés, a fertőzési lánc teljes megszakítása stb. Termelőszövetkezetünknél, a rémi Dózsában ilyen technológiát alakítottunk ki, amelyet minden körülmények között betartunk, és valamennyi boilertartó gazdaságnak ajánlunk. Az olcsóbb a drágább Minden árutermelő tevékenység csak akkor életképes, ha azt a termelőüzem gazdaságosan végzi, tehát nyereséget hoz számára. A nyereséget döntően befolyásolják a közgazdasági tényezők (a termék ára), valamint az előállítási költségek. Sajnos, az elmúlt évek folyamán ezek a tényezők nem hatottak pozitívan a broilerter- melésre. Amíg a csirke ára évek óta lényegesen nem változott, addig a költségek évről évre számottevően növekedtek, és ma már megkérdőjelezik a baromfihústermelés gazdaságosságát. Ahhoz, hogy a tőkés országok termelőivel szemben versenyképesek tudjunk maradni — márpedig ez a mérce —, szükséges az állat igényének megfelelő intenzív takarmányok gyártása, forgalmazása. Az elmúlt évek folyamán, elsősorban az importfehérjék korlátozása miatt, központilag meghatározták a fehérjehordozók arányát. Ez csak látszólagos takarékosság volt, véleményünk szerint takarmánypazarlás, mert megnőtt a hizlalási időszak és romlottak a fajlagos mutatók. Télen: ráfizetés Ma már — elsősorban a gyakorlati szakemberek egységes állásfoglalása alapján — ez feloldódott, és megfelelő, az állat igényeit figyelembe vevő tápok kerülhetnek forgalomba. Jelenleg gondot okoz, és a takarmánypazarlás egyik oka, hogy energia- szegény tápok kerülnek forgalomba. Tehát szükséges lenne a magasabb kukorica-részarány, esetenként a zsírral dúsított tápok gyártása. Döntő tényezője a broilerhús- termelésnek az energiafelhasználás. Napjainkban — elsősorban az olajárak korábbi robbanásszerű emelkedése miatt — a fűtési költségek többszörösükre emelkedtek. Példaként megemlíthetjük azt a tényt, hogy az 1970-es évek első felében 1 liter fűtőolaj ára 1,10 forint volt, ma 10 forint. Éves szinten a körzet broilertermelő gazdaságai kilogrammonként 4 fo- ■ rint fajlagos fűtési költséggel számolnak, ami téli időszakban esetenként és állományonként eléri a 8 forintot is. Ez már egyértelműen veszteségessé teszi az ágazatot. Miután nincs nyereség, nem jut pénz a technológiai berendezések pótlására, javítására, és ez a kiváló biológiai háttérrel rendelkező állat nem kapja meg azokat a feltételeket sem, amelyeket évekkel ezelőtt még a kevésbé igényes állat számára is megadtunk. Az 1970-es évek elején épült telepeken érdembeni korszerűsítés nem történt. A technológiai berendezések elhasználódtak, jobb esetben csak a szükséges karbantartásokat, állagmegóvó javításokat végezték el. Ezek a telepek nem felelnek meg a mai, korszerű termelés követelményeinek. Így az eredmény elmarad, és a gazdaságok csak azért tartják a broilert, mert termelésszerkezetük (istállók, meglevő berendezések, munkaerő) miatt nem képesek váltani. Ezek a tényezők késztették a broilerrel foglalkozó kistermelők egy részét arra, hogy megszüntessék tevékenységüket. A broilercsirke a szabadpiacon kilogrammonként 50—55 forintért kapható, szemben a hivatalos 34 forintos árral. Körzetünkben több termelőszövetkezet — ezek közül is a legnagyobbak — a csirke téli nevelésének szüneteltetését fontolgatják. Ez milliós nagyságrendű broilertermelés-ki- esést jelent — ami népgazdasági- lag is jelentős —, időleges exporthiányt okozhat. De beláthatatlan következményekkel jár a törzs- állománnyal és a keltetővel rendelkező gazdaságoknál, valamint a baromfiiparnál is. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot a nagyüzemekben megállítsuk, feltétlen szükséges a felvásárlási árak emelése, mert a baromfi népélelmezési cikk, de fontos devizatermelő ágazat is. Szükséges tehát a feldolgozóipar folyamatos termelése érdekében — a fűtési költségek kompenzálására — egy téli ár kialakítása. Lehetőség a költségmérséklésre A rémi Dózsa Tsz-ben a fűtési költségek csökkentése érdekében áttértünk a gázolajtüzelésről a fafűtésre. Szakembereink újításaként saját tervezésű és kivitelezésű fatüzelésű kazánokkal fűtünk, és így elértük, hogy fűtési költségeink lényegesen csökkentek. Jelenleg a fűtési költségünk csirke-kilogrammonként 1,33 forint, tehát a körzet átlagához viszonyítva 2,67 forintot takarítunk meg, ami a nyereség része. Az újítást felajánlottuk valamennyi broilertartó gazdaságnak, és né- hányán már sikerrel alkalmazzák. Komoly gondot okoz az említetteken kívül a munkaerőhelyzet, mert itt nagyobb az igénybevétel; vasárnapokon és ünnepnapokon éppen úgy kell három műszakban dolgozni, mint az év bármely napján. Hirth László, a rémi Dózsa Tsz kereskedelmi osztályvezetője Napjainkban a termelés minden ágában törekednek az energiatakarékosságra. A nap melegét, mint a természet ajándékát, már sokféleképpen igyekeznek — elmés berendezések segítségével — hasznosítani. Talán kissé meglepően hangzik, de a napenergia hasznosításában Svédország az elsők között van a világon, pedig itt viszonylag kevés a napfény. Az ottani tapasztalatokat próbálják hasznosítani Kalocsán, a Petőfi KISZ-lakásszövetkezet egyik új építkezésén. FŰTÉS NAPENERGIÁVAL Kísérlet Kalocsán Versenytárgyalási felhívás Nyilvános versenytárgyalást hirdetünk építőipari kivitelező szervezetek részére A LAJOSMIZSEI TÜZÉP-TELEP kfvitef&zésére a rendelkezésre álló engedélyszintű tervek felhasználásával. Megvalósítandó létesítmények: — eladási és szociális épület + egy 30 t hídmérleg, — 350 fm drótfonatos kerítés, — 5000 m2 betonút-térburkolat, — 300 fm térvilágítás 10 lámpaoszloppal, — ivó- és tűzivíz-vezeték, — 2 könnyűszerkezetes raktárépület, 576 m2/dt> alapterületű. Felvilágosítást ad: Topa Gyula feji. ov., telefon: 21-699/40. Vállalkozási feltételek: — első osztályú minőség, — bekerülési irányár 10 000 eFt, amely a kivitelezés teljes költségét tartalmazza, — 1000 eFt 1985. évi beépítés. A teljesítés legkésőbbi határideje: 1987. március 30. Kivitelezésre alkalmas munkaterület rendelkezésre áll, átvehető a vállalkozó igénye szerint. Az ajánlattételért díj nem számolható fel. A pályázat beadási határideje: 1985. október 10. Versenytárgyalás időpontja: 1985. október 11., de. 10 óra. A versenytárgyalás helye: Alföldi Tüzép Vállalat 6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32., I. emeleti tanácsterem 2040 Huszár Mihály, a lakásszövetkezet ügyvezetője: — Az Építéstudományi Intézet pályázatot hirdetett a svéd Hult- markt and Andersson iroda által ajánlott napsugárzást gyűjtő berendezések alkalmazására. A pályázatot mi nyertük meg, többek között amiatt is, mert a napfényes órák száma elérte évente a kétezret városunkban. A munkát megkezdtük. A svéd cég gondoskodott a szükséges alkatrészekről, és hozzáfogtak a szereléshez. Kimegyünk a helyszínre, a Jókai utcában épülő új házakhoz, ahol Jonas Graslund svéd mérnök irányításával dolgozik a lakásépítő szövetkezet hattagú brigádja. A mérnök kérdésemre elmondja, hogy a napkollektorokat már széles körben alkalmazzák. Négy éve kezdték szerelésüket hazájukban, közben állandóan tökéletesítették a technológiát. Főként a háztartások melegvíz-ellátására használják. — Itt most egy 140 négyzetméteres napkollektort építünk a tetőre — magyarázza —, ez 18 lakás melegvíz-ellátására elegendő hőenergiát tárol, családonként 400 liter, 55 C-fokos vizet számolva. A hőelnyelő lemezek csőrendszer útján továbbítják a meleg vizet. Azt is megtudom, hogy a lemez különlegessége: a szórt fényt is elnyeli, tehát borús időben is tárolja a hőt. Egyébként erről magam is meggyőződök: az árnyékban levő lemezek is forrók. A különleges hőtároló lemezeket akrylüveggel borítják. Az anyagot a svédek ingyen adják, tekintettel arra, hogy ez még csak kísérlet, amelynek eredményét számítógép rögzíti. A lakásszövetkezet segítséget kap az Építéstu• Jonas Graslund: — A munka rendkívüli pontosságot kíván (Méhesi Éva felvételei) dományi Intézettől, ez utóbbi pedig együttműködik a Svéd Építés- kutatási Tanáccsal. A szerelést irányító mérnök dicséri a magyar munkásokat pontosságukért. A lemezek összeillesztése ugyanis rendkívüli precizitást igényel. A lakásszövetkezet ügyvezetője kint járt Svédországban és tapasztalta, hogy ott széleskörűen hasznosítják a napenergiát. Sőt, a kollektorokat a geotermikus energiával együtt alkalmazzák. Ha arra gondolok, hogy nálunk ez utóbbit alig hasznosítják, akkor még inkább dicsérni lehet a kalocsaiak kezdeményezését. Elképzeléseik szerint ebben is együtt lehetne működni a svédekkel. A napkollektor szerelését egyébként mintegy két hét múlva fejezik be, és ezzel megkezdődik a kísérlet. Kereskedő Sándor OlfcÄHI \7kdhem Harmincöt év krónikája Megyénk lakossága sokat szenvedett a II. világháborúban, valamennyi város és több község is légitámadást kapott. Különösen azok a városok — Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza — szenvedtek sokat, amelyek a front mozgása következtében többször cseréltek gazdát. Amikor véget ért a világháború, az ország, megyénk lakossága fellélegzett a fojtogató félelem után. A Magyar Kommunista Párt meghirdette programját és vezetésével népünk megkezdte a romokban heverő ország újjáépítését. A politikai, társadalmi, gazdasági eredmények mellett pártunk kénytelen volt figyelmet fordítani a védelmi képességek növelésére, így a hadsereg fejlesztése mellett napirendre került az új típusú légoltalom megszervezése. Erre igen jelentős okok is kényszerítették. Alig gyógyultak be a háború okozta sebek, még elevenen élt az emberekben a rettegés, amikor az imperialista hatalmak meghirdették a hidegháborút. A támadó-, az atomfegyverek birtokában afct remélték, hogy az egykori szövetséges Szovjetuniót olyan politika folytatására tudják kényszeríteni, amely megfelel az imperialista céloknak. Szocialista szervezet A párthatározat nyomán megjelenő állami intézkedések az 1950-es évben már előírták az országos, a megyei, a városi, a járási légoltalmi vezető szervek létrehozását. így megyénkben is az 1950-es évet tekintjük az új típusú, szocialista védelmi szervezet megalakulása időpontjának. Megyénkben elsőként a megyei törzs alakult meg, majd a Kecskemét városi, ezt követte a többi város, majd a járások törzseinek létrehozása. A megyei tanács folyosóján megjelentek a légoltalmi tisztek, tiszthelyettesek, kezdetiben civilben, majd sötétkék egyenruhában. Szívvpl-lélekkel, hozzáértéssel tervezték-szervezték megyénk légoltalmi szervezeteit. A szervezés nem volt könnyű feladat, az embereket meg kellett győzni a légoltalom társadalmipolitikai, gazdasági szükségességéről. A légoltalom célját meg kellett értetni az emberekkel. Ebben jelentős szerepe volt a légoltalmi-politikai felelősi hálózat kiépítésének. A politikai felelősök, akik a területi pártbizottságok, illetve a pártszervezetek irányításával működtek, és a felelős parancsnokok politikai meggyőző munkával, személyes agitációval bebizonyították, hogy szocialista társadalmunk, ha önvédelméről nem gondoskodik, az ellenség szabad prédájává válik. A régi légoltalmi szervezésre támaszkodva, abból átvéve a jót, sorra megalakultak városainkban a lakóházi légoltalmi szervezetek, lakóterületi önvédelmi szervezetek. Ezek olyan sajátos közösséggé kovácsolódtak az ismeretek elsajátítása során, hogy az államigazgatás aktíváivá is váltak, társadalmi munkák szervezésében, az út, járda, vízvezetékek építésében, ugyanakkor több helyen már akkor tanácstagi körzet is volt egy-egy önvédelmi körzet. Ebben az időszakban alakultak meg a szak- szolgálatok — műszaki, vegyi, egészségügyi —, amelyek létszámát ugyancsak a lakóterület szerint válogatták ki, illetve a kiegészítő parancsnokság átadta az 50. évüket betöltött férfiakat. Sokan közülük háborús tapasztalattal rendelkeztek, zömmel ezeket tették meg alegységparancsnokoknak, akik kiképző munkájukat szakmai hozzáértéssel, lelkesen végezték. szabályzat, alig volt szemléltetőeszköz, a gyakorláshoz felszerelés. Már akkor előtérbe került a szükség-védőeszközök használata. Később javult a helyzet, alegységgyakorlatokat, városi légoltalmi szakszolgálatok közötti együttműködő gyakorlatokat is szerveztek. A légoltalmi tisztek néhány hetes tanfolyamon szerezték meg a légoltalmi ismereteket. A városokban általában csak egy tiszt volt, és csak úgy tudta munkáját elvégezni, ha széles körű aktívahálózatot épített ki és jól választotta meg a parancsnoki állományt. Az atomeszközök megjelenése után a légoltalom újabb feladatok elé került. Meg kellett szervezni az emberek tömeges védelmét, később ez kibővült a túlélés feltételeit biztosító anyagi javak (élelmiszerek, ivóvíz, állatállomány, takarmány radiológiai, biológiai, vegyvédelmi) védelmével, valamint a mentő-mente- sítő feladatok megtervezésével és végrehajtásával. Ezek csak a kezdeti lépések voltak. Amikor a tömeges atomcsapások elmélete kialakult, a feladatok sora kibővült a kitelepítéssel és a befogadással. A polgári védelem minőségi változása 1962-ben következett be, amikor a légoltalom a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe került. Megyénkben 1965 és 1970 között a Magyar Honvédelmi Szövetséggel közösen megszerveztük a lakosság 10—15 órás tájékoztató oktatását. Megyénk tiszti állománya aktívan bekapcsolódott a tanulóifjúság honvédelmi nevelésébe, ezen belül a polgári védelmi oktatás segítésébe, a polgári védelmi úttörőgárda, ifjú- gárda felkészítésébe. Sikeres gyakorlatok Az 1968-ban végrehajtott megyei polgári védelmi gyakorlat — az Aranyhomok akció — már mennyiségében és minőségében más volt, mint a korábbi légoltalmi gyakorlatok. Jellemzője volt a szakszolgálatok, üzemi dolgozók és a lakosság bevonása a társadalmi tömegméretű védekezés megszervezésébe. Ez már bizonyította a korábbi névváltozás szükségességét, amelyet a honvédelemben elfoglalt helye, szerepe, tevékenysége bizonyított. Ekkor gyakorolták először a távolság- védelem, a kívülről való mentés hadműveleti elvek alkalmazását. Gyakorlatban végrehajtották több ezer ember befogadását, elhelyezését, a befogadott területen a megelőző RBV és a kollektív védelem feladatait, a kiszóródási védőlétesítmények kiépítését, a feltételezett tömegpusztító fegyverek által mért csapások men- tő-mentesítő munkáinak végrehajtását. Kiemelkedő gyakorlat volt a megyei irányítású, több fokozatú Szelíd ’79. Ez szintén magas követelményt támasztott minden parancsnok, gazdasági vezető és beosztott elé. Ezt a kialakult korszerű • védekezési elveknek megfelelő mentésre-mentesítésre alkalmas technikai eszközökkel hajtották végre. Bebizonyosodott, hogy a mindennapi termelésben használt eszköz, technika óriási jelentőségű az emberi élet és a népi vagyon védelmében. Ezeket követték a sikeres katasztrófa- gyakorlatok, amelyek szinte napjainkban zajlottak le, ahol szintén bebizonyosodott, hogy a polgári védelem elemi csapások, vagy ipari katasztrófák esetén is megállja a helyét. Köszönet a helytállásért Széles körű aktívahálózat A társadalmi fejlődés hozta az ipar kialakulását, és szükségszerűvé vált az üzemi légoltalmi szervezetek kiépítése. Ez sem volt könnyű feladat, itt elsősorban a vezetőket kellett meggyőzni a pártszervek segítségével, hogy sorolják be tevékenységükbe saját gazdasági egységeik védelmi képességeinek kiépítését, a légoltalmi üzemi önvédelmi szervezetek létrehozását. Nehezítette a légoltalmi szervezést a túlzott konspiráció, leírni szinte semmit, beszélni csak zárt ajtók mögött lehetett; szerencsére később ez megváltozott és nyíltabbá vált a védelmi tevékenység. A törzsek a legnagyobb munkát a kiképzés megszervezésére fordították, amelynek a nehézsége abban állt, hogy kevés volt a A 35. évfordulón köszönet illeti a megyében dolgozó párt- és tanácsi szerveket, az üzemek, intézmények vezetőit, dolgozóit, hogy a polgári védelem kialakításában, eredményeinek elérésében, a felsőbb párt- és kormány- határozatok végrehajtásában, az új típusú védelmi szervezet létrehozásában és működtetésében segítették a hivatásos állományt. El kell mondani: az útnak nincs vége, nem zárult le a védekezés fejlődése. A körülmények szükségszerűen megkövetelik, hogy szervezetünk felkészült legyen, hogy társadalmi összefogással minden tőle telhetőt megtegyen népünk védelméért. Tisztelettel köszöntjük az évforduló alkalmából a polgári védelemtől nyugállományba vonult, volt hivatásos állományúakat és polgári dolgozókat. Kívánunk nekik hosszú, boldog életet és jó egészséget! Benke László alezredes
