Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

Ez már történelem! (A Kecskeméti Lapok híradása alapján) ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 198S. OKTÓBER TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS Az év végéig minden családot felkeresnek Kecskeméten is a lakosság véleményét kérik: akarnak-e településfejlesztési hozzájárulást (tefa) fizetni vagy sem? Ha a családok többsége (50 száza­lék -f- 1) önként óhajtja a tefát, akkor a többiek­nek már kötelező fizetni. A településfejlesztési hoz­zájárulás a megszűnő községfejlesztési hozzájárulás (KÖFA) helyét foglalja el — ha a többség úgy akarja. Minden — állami és magántulajdonú — la­kás bérlője, illetve lakás, üdülő, hétvégi ház tulaj­donosa hozhat olyan döntést, hogy tefát szeretne fi­zetni, ezt az önkéntes adót meghatározott cél(ok)ra költheti csak a tanács. Évente 300—2000 forint kö­zötti összegű tefa fizetését vállalhatják á családok. A megyeszékhely szépen és jól fejlődik, a lakos­ság részvétele a közös feladatokban, anyagi áldo­zatvállalásban kiemelkedő, amit az is bizonyít, hogy már öt éve mindig elnyerte a város a Hazafias Nép­front településfejlesztési országos versenyében a ka­tegória szerinti első helyezést, és az azzal járó 2 millió forintos jutalmat. A következő — hetedik — ötéves terv célkitűzé­seinek eléréséhez a családok pénzbeli hozzájárulá­sa is szükséges lehet. Évi 600, de legföljebb 1000 fo­rintos tefára gondolnak a tanács illetékesei, ez ha­vi 50 illetve 83 forintot jelentene. Milyen célok megvalósításához várják a kecske­métiek hozzájárulását? 1. Mivel minden családban van vagy lesz idős ember, 200 lakást kívánnak részükre építeni, orvo­si rendelővel, klubbal, gyógyszertárral, étkezdével, bevásárló üzlettel. 2. Mivel minden családban van gyermek, részük­re hegyvidéki táborozási lehetőséget, nyári napkö­zisellátást, középiskolai tantermeket építenek. 3. Pótolják az árpád- és Széchenyi városi — el­maradt — út-, park- és járdaépítéseket, beleértve az aszfaltozást is. 4. Mindenkinek egyformán érdeke a biztonságos vízellátás: ez is a program része. 5. Segítik a fiatal házasokat, sokgyermekeseket, rászorulókat a lakásgondok enyhítésében a családi­házas telekellátás javításával. A településfejlesztési hozzájárulás megfizetése alól mentesülnek azok, akik jövedelme (egy főre eső) 2500 Ft alatti, illetve egyéb szociális indokuk van. Természetesen azoknak sem kell tefát fizet­niük, akik utcájuk, házuk út-, közmű- (víz-, gáz-, csatorna, stb.) vezetékének építésében társulatban részt vesznek, és a tefánál nagyobb összeget fordí­tanak e célra. A döntést, hogy akarnak-e a kecskeméti családok, tefát fizetni, az év végéig kell meghozniuk az érin­tetteknek. A tanács megbízottai minden családot fel fognak keresni és írásban kérnek majd nyilat­kozatot: vállalják-e, s ha igen: mely célra az önkén­tes befizetést. LAKÓTELEPI ZÖLDÖVEZETEK Mikor? Hogyan? Mennyiért? Talán nem mindenki tudja: az új lakótelepek épí­tési tervei tartalmazzák 'a részletes környezetrende­zési elképzeléseket is.' Kezdve a leendő útburkolat fajtájától a majdani parkban található fák, cserjék, játszótéri tárgyak tételes felsorolásáig. Azt azonban mindenki tapasztalja: az/utóbbiak a házak felépül­te után gyakran évekig váratnak magukra. Marad­junk most csak a parkoknál. Mi az oka, hogy az egyébként sem a legesztétikusabb látványt nyújtó új épületblokkok körül oly hosszú ideig legfeljebb a derékig érő gaz alkotja a „zöldövezetet”? A való­színűleg sokakban felvetődő kérdésre a városi ta­nács építési és költségvetési üzeménél, a megye- székhely egyetlen parképítéssel foglalkozó intéz- ményénélí keressük a választ. — A városi tanács tervosztálya határozza meg az anyagi lehetőségek alapján, hogy hol, milyen ütem­ben folyjék a zöldterületek kialakítása — kezdi a felvilágosítást Nagy Gábor, az üzem műszaki veze­tője. — Éves tervet készít, aminek alapján megbíz bennünket a kivitelezéssel. A terv tartalmazza az elvégzendő feladatokat, az előirányzott keretössze­get, valamint a munkakezdés és -befejezés határide­jét. — Mit várhatnak idén a kecskemétiek? — Nézze csak, itt vannak az idei tervek — mond­ja, s lepedőnyi nagyságú lapokat rak elém. Segítségével kiböngészem: a tanács ebben az év­ben hétmillió 160 ezer forintot szán parkosításra. Egymás alatt felsorolva az ebből megvalósítható — vagy év elején ennyiből még megvalósíthatónak vélt — célkitűzések: a felszabadulási emlékmű környe­zetének kialakítása, árpád- és széchenyivárosi park­építés, a Hornyik János utcai üzletsor udvarrende­zése, az Űjkollégium „rohampályájának” létrehozá- za. Ennyi. Szám szerint kevés, az előirányzott rá­fordításhoz képest azonban úgy tűnik: sok. A gép­pel írt számok mellett ugyanis ceruzás bejegyzések sorakoznak: a tervezett és a tényleges költségek különbözetei. A — szó szerint — egyik napról a má­sikra kivirult felszabadulási emlékpark például 500 ezer helyett több mint egymillióba került. Mivel az éves keret végösszege a papíron (még?) nincs mó­dosítva, megkérdezem: — Honnan került ki a különbözet? Csak arra va­gyok kíváncsi: az itt felsoroltakra tervezett pénzek „átcsoportosításából” vagy külső forrásból? — Erre nem tudok válaszolni. Mi szerződés alap­ján vállaljuk a munkát, amit a városi tanács fizet. De nem hiszem, hogy emiatt — mondjuk — keve­sebb játszótér épülne az idén. — Látok itt a tételek között másfél millió forintot, „széchenyivárosi parképítéshez anyagbiztosítás” címen. Ez mit jelent? — A tervezők egyre inkább számítanak a lakosság társadalmi munkájára is. Ez a másfél millió a Lánc­híd utca—Nyíri út—Március 15. utca és az Ifjúsá­gi ABC vonalával határolt területen élők, és a Már­cius 15. utca lajosmizsei oldalán lakók önálló kör- nyezetszépítési akcióira van szánva. — Vagyis egyfajta szükségmegoldásra: a tanács­nak nincs pénze a munkadíjra is, csinálják a lakók, ahogy tudják. De tudják-e, mert végül is: ez egy külön szakma. — Én nem tartom szükségmegoldásnak, szerin­tem természetes igény kellene, hogy legyen; tenni valamit szűkebb környezetünkért. Az a tapasztalat, hogy ahol saját kezűleg gyepesítettek, ültették a virágokat, később is nagyobb gondot fordítanak rá. Szakmai segítséget pedig tudunk adni, sőt, szeret­nénk is, ha időben értesítenének bennünket, mikor, hol szerveznek társadalmi munkát. A szakszerűt­lenül végzett parkosítás ugyanis több kárt okoz, mint hasznot. Hozzánk csak a zöldterületek kiala­kítása tartozik, a későbbi gondozást a tanács kom­munális üzeme végzi. Ha valamit nem találnak rendben, egyszerűen nem veszik át tőlünk, s ránk hárul a kontármunka helyrehozása. De igazuk is van, nekik erre nincs fedezetük: egy-egy négyzet- méterre 80 fillért tudnak költeni évente. — Milyen a lakosság hozzáállása a „sajáterős” parkosításhoz? — Sajnos, nem a legjobb. Alig fogyott még az erre fenntartott pénzből. — Lehet, hogy sokan nem is tudják, milyen úton- módon élhetnek ezzel a lehetőséggel. — A városi tanács tervosztályán kell jelentkezni az igénnyel. Ha nincs akadálya a munkának — már elkészültek az utak, járdák stb. —, ők továb­bítják nekünk a kérést, s mi a megbeszélt időpont­ra a helyszínre szállítjuk a termőföldet, fűmagot, facsemetéket. De ha valaki közvetlenül hozzánk ide, a Reiszmann Sándor utcai üzemhez fordul, akkor sem zavarjuk el. Szabó Klára válaszcikkünkre"| Kecskeméten is kötelező... A városi közgyűlésen Laczi Pál főjegyző terjesztette elő a polgármesteri jelentés szám­beli adatait A jelentéshez hoz­zászólt Sahin Tóth Sándor, Blau László, Kovács Jenő, dr. Révész László. Szabó Ferenc. Konferszky Lajos. Tompos Sándor. Kovács László, Kal­már Imre és Horváth Béla. Rázsó Ernő (MKP) általános helyeslés mellett indítványoz­ta: küldjön a bizottság hála­táviratot Vorosilov marsallhoz, azért a nagylelkű gesztusért, hogy a Szovjetunió a békekö­tés előtt hazaengedte a magyar hadifoglyokat. Tóth László polgármester a város közellátási helyzetéről a következőket mondotta: A tél nehézségei közelednek. Arra kell törekednünk, hogy kenyér, zsír, illetve olaj, tej, burgonya, só, esetleg cukor. fa. szén és némi ruházati cikk a meglevő készletekhez képest arányosan kerüljön azokhoz, akik a de­mokratikus ország felépítésé­nek részesei, munkásai. A cséplés július 30-án kez­dődött 54 helybeli és 8—10 vidéki géppel. Az eddigi ered­mény 228 vagon búza. 540 va­gon rozs, 200 vagon árpa és 30 vagon zab. Várható eredmény még ennek 10—15 százaléka, tehát körülbelül 900 vagon ke­nyérgabona. Ha ebből vetésre kerül 330 vagon és beszolgál­tatásra 100 vagon, akkor a közellátás céljára maradhat 470 vagon Számolva Kecske­mét 70 ezer lakosával, egy la­kosra egy évre 150 kg fejadag helyett 67 kg kenyérgabona áll majd rendelkezésünkre. Kecskeméten folyik a rom badőlt házak és kiégett üzle­tek újjáépítése. A város belső terein nap nap után nyílnak meg a rendbehozott üzletek. Az ember jóleső érzéssel látja, hogy a romok felett újra meg­indul az élet. Az arcokon ed­dig nem látott könnyebbség látszik, a szemekben remény­sugarak ébrednek: hazatérnek az oroszországi magyar hadi­foglyok! Az elmúlt évek kál­váriája után Kecskemét újjá­született és dolgozik a szebb magyar jövőért. Hatalmas gólaránnyal győ­zött a KAC. A KAC végig nyomasztó, szinte már una'- mássá váló fölényben játszott a Nagykőrösi Egyetértéssel és P. Kovács 4. Garassv 4, Kun 2. Berende 2, Szabó S. 2, Bo­ros és Szabó Z. góljával 16:0- ra győzött. A csapat 9 kapufát és 8 szögletet rúgott, a KAC kapujáig a mérkőzés alatt négy ízben jutottak el nagykőrösi csatárok. A kecskeméti elemi iskolák­ban megkezdődött a tanítás A háború okozta rendkívüli nehézségek ellenére valamenv- nyi veszte-egeket még június­ban kétmillió pengőre becsül­ték. Azóta ez az összeg a két­szeresére emelkedett. Kecske­méten a tankötelesek száma körülbelül ötezer. Egy tanítóra átlag 30—50 tanköteles esik. Tanerőben nincsen hiány. So­kan jöttek üde Szlovákiából. Jugoszláviából és Romániából. Az idei tanév egyik legnagyobb problémája, a tankönyvhiány. Az új könyvek még nincsenek készen, részben most írnak újakat, részben nyomás alatt vannak. Ebben az évben kizá­rólag a tanítói karon múlik, hogy az elemi iskolai tanulók demokratikus szellemtől át­itatott oktatást és nevelést kapjanak. Másik nagy problé­ma a fűtőamyaghiány. Szénre lenne szükségük az iskolák­nak. Arról nem beszélve, hogy a kályhák legnagyobb része el­veszett és üveghiány miatt az ablakok tökéletes befedése nincs megoldva. Lelketlen lakbéruzsora dúl az egész országban, de ami Kecskeméten történik, az több mint uzsora. Kihasználják egyes háziurak, hogy az eszte­len háború következtében sok lakás tönkrement, elpusztult, így aztán nem ritkaság az. hogy vacak kis kétszobás vis­kóért havi bérként 4—5000 pengőt kémek, de az sem rit­kaság. hogy 1 mázsa tiszta bú­zát, és hogy valahogy rá ne fizessenek, még naponta 1 li­ter lefölözetlen tejet kérnek. Oda kell hatni az illetékes ha­tóságnak, hogy az 5—6 és 8 szobás lakásokat kisebb. 1 és 2 szobásokra kell felosztani. Méhesi Imre volt városi al­tiszt 1944-ben a Gestapónál feljelentést tett egy zsidó csa­lád ellen és azok gyermekeit többször származásuk miatt durva szavak kíséretében bán­talmazták. Sághy nópbíróság' tanácsa Méhesit kétévi börtön- büntetésre ítélte. A Világosság bécsi szerkesz­tősége jelenti, hogy Hitler „sasfészkében”. Berchtesga- denben az amerikai katonák német őrnagyi egyenruhában elfogták Grassy József tábor­nokot. a kecskeméti ezred volt véreskezű, hírhedt parancsno­kát, az újvidéki főhóhért a magyar háborús bűnösök listá­jának „rangsorban” ötödik tag­ját. Grassy és sátáni cimborái, Feketehalrny-Czeidner tábor­nok és Zöldi Márton csendőr százados vitték véghez az em­beri történelem egyik legelve­temültebb, leggyalázatosabb gonosztettét, több mint kétezer szerb és zsidó családot irtva ki a legkegyetlenebb, legem­bertelenebb kínzások között, ök hajtották végre a magyar­országi deportálásokat is, maid kiszöktek az országból és SS- tisztnek beöltözve Németor­szágban folytatták becstelen munkájukat. A Hajdú Ernő elnöklete alatt működő II. sz. igazoló bizott­ság a napokban súlyos ítéletet hozott. Nyugdíjnélküli állás­vesztésre ítélte Dömötör Sán­dor városi gazdasági intézőt a következő indokolással: a vá­ros kiürítésekor Dömötör gondjaira bízták a város népé­nek tulajdonát képező, óriási vagyont érő állatállományát, amelyet el is hajtatott, de rö­videsen számadó gulyásra bíz­ta. magára hagyta, ő pedig el­lenkező irányban családjához elvonult. Az előző esztendők­ben katonaságtól vett igénybe munkásokat, ám azt, aki a munkát meg akarta tagadni, mert rendkívül alacsony bére­ket fizetett, feljelentette. Tisz­ti uniformis és vadászat vol­tak a kedvencei. Az igazoló bizottság szabad meggyőződés alapján állapította meg. hogv nem alkalmas közszolgálat tel­jesítésére a demokratikus Ma­gyarországon. Nemes gesztus volt, amikor a felszabadító Vörös Hadsereg a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére segítségére sietett a dolgozó parasztság­nak. A Földigénylő és a Ter­melési Bizottság hétfőn dél­után Feldmann orosz őrnagy és Safranikó Emánuel terület’ párttitkár jelenlétében ünne­pélyes külsőségek között adták át az új és régi birtokosoknak az őszi munkálatokban annyi­ra nélkülözhetetlen 300 ökröt. Akiknek az igavonókból nem jutott, újabb 300 ökröt bocsá­tanak rendelkezésükre. Legutóbbi Megyeszékhely oldalunk Fekete sarok című rovatában szóvá •tettük: az utóbbi időben nagyon so­kam Tiiem kapnak Idézést tüdőszűrés­re. Talán móx nem Is kötelező? — kérdeztük. írásunkra dr. FülBp Zol­tán, a tüdőgondozó vezető főorvosa ezt a választ küldte: „A Petőfi Népe Írása a tüdőszürés- ról nemcsak az elvárható felvilágosí­tásra, hanem az egészségügyben egy­re nagyobb teret képviselő megelőző szemlélet propagálására és <a szűrő- állomások munkájának közhasznú hírverésére Is Jó alkalmat kínál. Először: a tüdőszűrés 1960 óta kö­telező Magyarországon. Bevezetését elsősorban az akkor még népbeteg­ségnek számító tüdőtuberkulózts gya­kori előfordulása Indokolta, fenntar­tását pedig napjainkig a tüdő nem csupán tbc-s eredetű, de ugyancsak népbetegség jellegű egyéb megbete­gedései. (Daganatok vagy Idültté váló. és kóros iröntgenárnyékot mu­tató más mellkasi elváltozások.) l&Bl óta a kötelező mellkasszüréssel egy­idejűleg bővített lakossági szűrővizs­gálatot végzünk. Ennek a körébe tar­tozik: a magas vérnyomás, a vizelet­vizsgálattal kiszűrhető lappangó cu­korbetegség, egyes vesebetegségek gyanúja, továbbá az emlő tapintással történő átvizsgálása vagy például a festékes bőrelváltozások felderíté­se Is. (1,986-tól teljes nőgyógyászati szűrést szeretnénk bevezetni, szakor­vosok közreműködésével.) Másodszor: A lakosság szűrővizsgá­latra történő mozgósításának két­ségkívül a számítógép lenne a leg­korszerűbb eszköze. Ez anyagi esz­közök híján egyelőre nem valósít­ható meg. Marad tehát a hagyomá­nyos módszer: 'kézzel megírni az ldézőlapokait. Kecskemét szűrésben érintett lakosainak a száma mintegy 80 ezer fő. Minél nagyobb egy város felnőttkorú népessége, annál Jelen­tősebb mértékű az adott városon be­lül és más települések között a moz­gás, a fluktuáció. Ezt sem Kecskemé­ten, sem más nagyvárosban nem le­ihet maradéktalanul nyomon követni. A szűrőállomás rendelkezik egy la­kossági kataszterrel, amelynek alap­ját a választási névjegyzék képezi. A lakossági kataszter „élőbbé” té­tele érdekében az utóbbi három év­ben a városi tanács ügyfélszolgála­ti Irodája az újonnan be-, Illetve ki- jeOenitkezőknek úgynevezett egész­ségügyi nyilvántartási lapot ad át: ezeket összegyűjtve módosítjuk a címlistánkat, hetenként. Harmadszor: a nyilvántartás, a be- idézés, a szűrés nem mentes a buk­tatóktól. Az egészségügyi nyilván­tartó lapot nem mindenki tölti ki —i, és erre nem is kötelezhető. A szűrőállomás a lakossági kataszter „ikarbantartása” mellett hetenként legföljebb l«00 idézőt tud postázni. További — nem kis — gondot Jelent a meg nem Jelentek újbóli beidézése. Sokan a .kilátásba helyezett pénzbír­ság ellenére sem jönnek el tüdőszű­résre. Az elmúlt években számos esetben a röntgen géphibája, és a .hetekig, hónapokig tartó Javítás oko­zott fennakadást. Végezetül: akik szívesen jönnének szűrővizsgálatra, de nem kaptak idé­zést. jelentkezhetnek önként Is a szűrésre bármely munkanapon .reg­gel fél 8-től este fél 7*lg. (Kecské­imét. Kom számol tér 7. I. emelet Sta­bil Ernyőfényképszürő Állomás). Nem tudunk olyan esetről, hogy a szűrőállomás dolgozói elutasítottak volna bárkit is, ha nem az Idézőn fel­tüntetett időpontban, vagy ha Idéző nélkül jelentkezett vizsgálatra. Ez Így lesz a Jövőben Is.” HUNYADI-SZOBOR A városi tanács illetékeseitől kapott tájékoztatás szerint Kiss István Kossuth-díjas szobrászmű­vész Hunyadi-szobrát a Hunyadi- városban, az Április 4. téren ál­lítják fel. A téren levő játszóbe­rendezéseket a Kiskunsági Nem­zeti Park Igazgatósága és a Pan­nónia Filmstúdió közötti területre helyezik el — egyidőben a szobor környezetrendezésével. A város vezetői kérik a hunyadivárosia­kat: társadalmi munkával is se­gítsék a játszótér kialakítását. LAKÄSHlREK Átadták a Vacsihegyben épült 205 és 206 jelű épületek 31 laká­sát, 930, illetve 950 ezer forint volt a 78 négyzetméteres ottho­nok ára. E területen az év végé­ig még újabb épületekbe is be­költözhetnek. összesen 28 lakás­ba. A 2 szoba 2 félszobások és a 3 szoba 1 félszobások egyaránt 103 négyzetméteresek, áruk 930 ezertől 1 millió 280 ezer forintig terjed. A Batthyány utcában készülő 6-emeietes, liftes épület jegtöbb lakásának tulajdonosát már kije­lölték a tanács illetékesei. Talán még az idén átadnak két lépcső­házat (a város felől számolva a harmadikat és a negyediket), _a többit pedig a jövő év első felé­ben. Íme, az árak, zárójelben a lakás alapterületével: 1 szobás: 430—530 ezer (33), 2 szobás 650— 810 ezer (53), 1 szoba 2 félszobás 740—870 ezer (63), 3 szobás 870 —1 080 ezer (72) és 2 szoba háló­fülkés 720—850 ezer (61). Rövidesen költözhetnek a Do­bó körúti új társasház második lépcsőházába is a tulajdonosok. 32 otthont — 74 négyzetméteres­től 84 négyzetméteresig — épí­tettek itt., két és fél. illetve 2 szoba 2 félszobás elrendezéssel. Az alsóbb szinteket szabad keret­ből értékesítette a takarékpénz­tár. a felsőbbek árai közül most 5. emeletit közlünk: 910 ezertől 1 millió 260 ezer forintig húzó­dik a skála. SZEMLE — FÉNYSZEDÉSSEL A város havilapja, a Kecske­méti Szemle e hónaptól kezdve fényszedéssel készül: a legkorsze­rűbb eljárás a korábbiaknál is szebb, olvashatóbb szöveget ad. Az új szám a város következő ötéves elképzeléseit hangsúlyoz­za: a cikkekben a Hunyadi-, az Árpád- és a Széchenyiváros meg­oldandó gondjairól esik szó. Be­mutatják Kecskés Jánosné ta­nácsitagot. nyilatkozik a Paraszt dekameron rendezője, és olvas­ható a kis kecskeméti sakktör­ténet is. KISIPAROSOK összesen ezerkétszázkilencven —ezerháromszáz kisiparos dolgo­zik Kecskeméten. Legtöbben a teherfuvarozók vannak: 130-an. Őket a villanyszerelők követik — számuk 80 — szobafestő—mázo­lok 70-en — női szabók 65-en — taxisok 55-en. Egy, illetv^ két kisiparos dolgozik a következő szakmákban: fémöntő. ötvös, ács, kefekötő, pék, kútfúró, köteles, kesztyűs, hentes, fazekas. A me­gyeszékhelyen nincs: faesztergá­lyos. kalapos, mézeskalácsos és bútorasztalos. ÚJ TELEFONOK Októberben helyezik üzem­be az ezer állomásos telefon- központot a Széchenyiváros- ban a posta távközlési üze­mének dolgozói. November­ben megkezdik a Március 15-e utca páros oldalának, a Lóverseny, a Nyíri, a Lánc­híd utca, valamint az Aka­démia körút, a Stádium, a Gőzhajó és a Néphadsereg utcai igénylők lakásainak folyamatos bekötését. A Március 15. utca páratlan oldalának igénylőit előre­láthatóan 1986 végén tud­ják kielégíteni. TURISTA-SZÜRET A kecskeméti Pusztatourist szervezésében az elmúlt vasárnap a bécsi kereskedelmi kamara negyvenöt tagja érkezett Helvé­cia-Köncsögpusztára, turista-szü­retre. Szombaton, október 5-én az NSZK-ból várnak népes cso­portot a fülöpházi szüreti mulat­ságra, köncsögpusztai szüretre, Magony-tanyai lovasbemutatóra. Az idegenforgalmi hivatal szer­vezésében október folyamán to­vábbi tíz csoportot várnak az NSZK-ból, Ausztriából szüreti munkával kombinált szalonnasü­tésre, lovasprogramra. Szerkeszti: Ballal József W. D. FEHÉR SAROK Levelet kaptam az OTP-től. Azt írták: két legutóbb befizetett csekkemről hiányzik az azonosítási szám, ezért még az is megeshetett volna, hogy máshová köny­velik. Kértek: legközelebb erről se feledkezzem meg. Mellékeltek tucatnyi olyan csekket, amire eleve ráírták, amit kell. Egy kicsit még most is e levél hatása alatt vagyok: meglepetten olvasgatom, már másodszorra. Nem oktatnak ki benne. Nem fenyegetnek semmivel. Csak a figyelmemet hívják föl, értelmes emberi sza­vakkal. Tulajdonképpen azon csodálkozom, hogy csodálko­zom: mint ügyfél, az én saját pénzemért (az OTP pedig a saját üzleti hasznáért) eddig is hasonló elbánásra- stílusra tarthattam igényt, de persze azért csodálkozom, mert eddig kioktattak, felszólítottak, megfenyegettek. Spongyát arra, ami a múlt. Szebb — emberibb — a jelen. Remélhetőleg: nem egyszeri kivétel... —if.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom