Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-21 / 247. szám

V** W/A X*< j HÁZTÁJIBAN ES NAGYÜZEMBEN H A<SÍ»JL.i r\ .OwÄli >tev Üffiril 19-1989 üfíbt I -■tót rtfirl'rri Kedvezőbb feltételek a sertés- és baromfitartásban ' '■■■. ■ szik át a felvásárlók a vág- nivaló csirkéket. Ugyanakkor a nyári hónapokra sem alkalmaz­zák az egyforintos árcsökken­tést. Az említettek mellett 1985. november 1-től a jövő év már­cius 31-ig még ötven fillér idősza­ki felárat is fizetnek minden ki­logramm baromfi után. Az inten­zív és félintenzív baromfitápok beltártalmi értékét (minőségét) ugyancsak javítják. Bízhatunk abban, hogy az in­tézkedések kedvező hatásúak lesznek. Szükséges volt ez ahhoz is, hogy a sertés- és baromfiállo­mány megyénkben tovább ne csökkenjen, mint ahogyan a Vál­ságban az állatenyésztés? című sorozatunkból is kiderült. Vágó­baromfi és sertés a hazai húsel­látásban (és az exportban is) ve­zető helyet foglal el, aminek meg­őrzése, sőt a külföldi eladások növelése országos érdek. Az ÁHV kiskunfélegyházi vál­lalatának szaemberei, valamint a szövetkezetek, állami gazdasá­gok háztáji ágazatának vezetői részletes felvilágosítást adnak, ugyanakkor felkeresik a kisüze­mi állattartókat, hogy az új ár­rendszer alapján kössenek szer­ződéseket. Bizonyos, hogy a nagyüzemek „lépéseit” is befolyásolják a mos­tani intézkedések, és ahol az ága­zatok megszüntetésén gondolkod­tak, ezután a fejlesztés lehetősé­geit és módjait fontolgatják ezek­ben a napokban. Cs. I. • A Kiskunhalasi Állami Gaz­daságban Péli Ferenc családjával két nap alatt szüretelte le a ré- szesművelésű kékfrankost. Ahogy anyósa, Kovács Istvánné mondta, a termés Jó. • • Megyénk lakosságát, az állattenyésztési és háztáji ágazatok vezetőit élénken foglalkoztatja a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium által kidolgozott és meghirdetett — a jövő évtől alkalmazandó —, sertés- ,és baromfifelvásárlási ármódosítás, valamint az intézkedések a tápok minőségének javításáról. Erről Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője is tájékoztatta a múlt hét végén az agrár- és élelmiszer-ipari szakembereket. Ösztönző árrendszert alkalmaz­nak január 1-től a nagyüzemi és háztáji sertésátvételnél. A nagyüzemi sertések átvételi árát átlagosan 1,50 forinttal növe­lik, ugyanakkor a nagyüzemi prémium és a hasított sertésekért az idén fizetett minőségi felár át- legártéke beépül az alapárba. Ez azt jelenti, hogy a hasított serté­sekért — mind a 4 minőségi osz­tályban — 3,10 forinttal többet kapnak az idei átlagárnál 1986- tól a nagyüzemek. Megmarad még az első negyedévi időszaki meny- nyiségi felár is, a korábban alkal­mazott módon. A kistermelőknek, háztáji ál­lattartóknak ugyancsak kedvező a most hozott rendelkezés. Bizo­nyára sokaknak megnyugvást je­lent, hogy a minőség szerinti át­vételt egyáltalán nem vezetik be, és a fekete-tarka (pigmentált) sertések átvételi alapára sem csökken. A kistermelők élő ser­téseiért január elsejétől kilo­grammonként 1,30 forinttal töb­bet fizetnek az átvevők. Az alapár — a több éves szer­ződéses módon hizlalók számára — még 2,50 forinttal nej, ugyanis a szerződéses átlagfelárat itt is az alapárhoz kapcsolták. Mindez még kiegészül mennyiségi, és az első negyedévi időszaki felár (a korábban már alkalmazott) ösz- szegével. A súlyhatárt osztályon­ként 1985. november 1. és 1986. március 31. között öt kilogrammal növelték. A fehér (pigment nélküli) hús- sertés-hizlalási kedv fokozása érdekében a minőségi felárat ki­logrammonként 1,20 forintra emelték. Az ilyen jellegű tenyész- koca-süldők (és kanok) kihelyezé­sét a húsipar az ártámogatás nö­velésével is elősegíti. A takarmányok minőségének javítása érdekében külön intéz­kedés történik. Erről november­ben jelenik meg részletes ismer­tető. A baromfipiac 'élénkülése teszi lehetővé a broilercsirke-tartás ösztönzését. Már az idén novem­ber elsejétől kilogrammonként kétforintos időszaki felárral ve­* Az Izsáki Állami Gazdaság feldolgozójában egyszerre érkezett Kecskeméti József kunadacsi gazda pótkocsis Ladájával és az ágas­egyházi Mathiász János Szakszövetkezet traktora. • A Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetében az egész országból érkező szőlőket vizsgálják. Az eddigi eredmények szerint megállapították, idén nemcsak a mustfok, hanem más bel- tartalmi tulajdonság is magasabb, jobb' az átlagosnál. Dr. Fodor Ist­ván tudományos osztályvezető és Ladányi Gabriella azt vizsgálja, hogy a tőketerhelés milyen hatással van a borok úgynevezett finom- szerkezetére. • A hajósi pinceroson is zajlik az élet. Mayer János és Arnold János befejezte már a szüretet. Most a pincék kör­nyékén tüstén­kednek, prése­lik a szőlőt. Kétszáz négy­szögöles par­cellájukról 8— 9 hektoliter bort várnak. NAPKÖZBEN Változnak az idők — változik az élelmiszerboltok kínálata is. Felfedezünk egy-egv új cikket. Örömmel látunk a polcokon olyan új termékeket — mint például a közkedvelt NDK-beli halkonzerveket —, amelyeket egy időben ritkán vásárolhattunk. A kereskedelmi munka igényességét példázza a változatosságra törek­vés. Néhol azonban furcsán hat a változatosság. Számolgatok a kecskeméti 1102- es, Katona József téri élelmiszer­Ebédre kisüsti? üzletben. Húskonzerv imitt-amott, néhány fajta. A felvágottak pult­ja s:em vevőt csábító. Párizsi, krinoliin, kenőmájas és egy-ikét szalámivég. Nézelődöm: melyik éri meg az árát? Melyikből len­ne érdemes venni? Miközben szemlélődöm, egy­szerre csak fényességes látvány vonja el a figyelmem az egy­hangú töltelékáru-kínálatról. Fő helyen, a bejárattal szemközt, „oltárképpen” jókora itailállvány ragyog csalogatóan a vásárlókra. Engem ús bűvkörébe vonz pár percig, míg megszámolom: het- venféle szeszes ital utasítja itt maga mögé a háttérben szeré­nyen helyet kapott ikonzerveket és szalámifeléket! Visszapillantva a tündöklő és tényleg sokszínű alkoholos ital­kínálatra, rájövök: a hiba nem a kereskedelemben van. Nem az llC2resben. Bennem kell keres­ni. Miért ném ebédelek kisüsti barackot vagy rumot, netán pezsgőt?! ­K—1 1985. október 21. • PETŐFI NÉPE VENDÉGÜNK VOLT Jevgenyij Nyesztyerenko Értékőrző számvetés A koncert után interjút adott lapunknak a világhírű művész. Derűvel, hangula­tosan előadott több dalának hatá­sa arra késztetett, hogy megtuda­koljam: „vidám ember?” A be­szélgetésen jelenlevő feleségét kérte a válaszadásra, aki szerint: „Nagyon is komoly, és szigorú . . A meglepő válasz után kérdeztem Jevgenyij Nyesztyerenkótól: ’— Mi okoz Önnek gondokat, és hoz boldogságot? — A legnagyobb bánatom, hogy nem lehet elérni a tökéletességet az éneklésben, a szerepek megfor­málásában. Többször kesergek emiatt, és sok munkával igyek­szem minél közelebb jutni ahhoz, amit elérni aligha lehet. A leg­nagyobb öröm számomra az ének­lés, ezt semmivel sem cserélném fel. Nagy boldogság számomra, ha olyan lelkes zeneértő és szere­tő közönségnek énekelhetek, mint ma este. itt Kecskeméten. Szor­galmas taníványaim örvendeztet­nek még és természetesen csalá­dom. Makszim fiam, akivel saj­nos, elég ritkán találkozom a sok külföldi fellépésem miatt. C sodálatos élményben volt részük" azoknak, ákik pénteken este helyet foglaltak Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központ színháztermében: a kiemelkedő tudású, nagyszerű basszista Jevgenyij Nyesztyerenko énekelt, akit Jevgenyij Senderovics kísért zongorán. Szimpatikus, szerény művész Jevgenyij Nyesztyerenko, akinek ti­nédzser kora nem kötődött a zenéhez. Leningrádban haditengerészeti középiskolában tanult majd a Néva-parti város műszaki egyetemén építészmérnöknek készült, s eközben kezdte énektanulmányait. Az egyetemtől hamarosan elbúcsúzott, s a konzervatórium hallgatója lett. Vaszilij Lukanyin professzor (máig példaképe) irányításával csiszolta csillogóvá énekhangjót. Pályája töretlenül fölfelé ívelt, s ma már a világ legnagyobb énekesei között tartják számon. Az öreg kontinens valamennyi neves operaházában, hangverseny- termében sikert sikerre aratott. Tagja a Moszkvai Nagyszínháznak, n Budapesti Operaház tiszteletbeli tagjai közé fogadta, professzora a moszkvai konzervatóriumnak, és a budapesti zeneművészeti főiskolán mesterkurzus vezetője. S hogy hány operai alakítását fogadták kitörő lelkesedéssel a világ különböző színházaziban? Hosszú lenne felsorol­ni. ezért csak néhányat említünk szerepei közül: Mefisto, Don Carlos. Borisz Godunov, Ruszlan ... Jevgenyij Nyesztyerenko gazdag repertoárjából, énekművészetéből ismét ízelítőt kaphatott a zenét szerető hallgatóság a pénteki koncert­jén. Azt az érzést keltette bennünk: könnyedén játszik hangszálhúr­jain, puhán és markánsan, érzékeny lágysággal és kacagó kajánság- gal... És nemcsak énekek hanem megjelenít, szuggesztív interpre­tációjával magával ragadja, a művek átélésére bírja hallga­tóságát, Csajkovszkij, Muszorgszkij. Szvridov, Borogyin, Gounod, Ros­sini dalait, áriáit szólaltatta meg, s a szűnni nem akaró vastapsot még Glinka, Hi-enyikov, Rahmanyinov műveivel, valamint magyar nyelven Bartók: Elindultam szép hazámból című népdalfeldolgozásá­val köszönte meg. — Többször járt hazánkban és Kecskeméten is. Most milyen gon­dolatokkal és érzésekkel érkezett? — Mondhatom, hogy Magyaror­szágon és Olaszországban vendég­szerepelek a legtöbbet. Mindig szí­vesen tóvök hazájukba, Kecske­métre is. ahol ugyancsak jártam már, és itt is sok barátom van Korábban voltam a Kodály Inté­zetben, s a látottak, tapasztaltak ugyancsak örömeim közé tartoz­nak: boldogító, hogy nagy tiszte­let és szeretet övezi Kodály mun­kásságát, nyomdokain haladnak az énekkultúra felvirágoztatásában, a zenei műveltség szélesítésében. Erre is gondoltam, amikor ideér­keztem. — Milyen szerepekre, koncer­tekre készül? — Megtisztelő, nagy feladat sza­momra. hogy januárban először énekelhetem, mégpedig Budapes­ten magyar nyelven. Bartók A kékszakállú herceg várának cím­szerepét. Ugyancsak a jövő év elején a Moszkvai Nagyszínház­ban Rimszkij-Korszakov Arany- kakasában lépek fel, a nyáron Ausztriában Donizetti-operában mutatkozom be, és a jövő eszten­dőben még NSZK-ban. Japánban. Lengyel-, és Olaszországban kon­certezem. — Köszönöm a beszélgetést. Csabai István A mozgalom hetedik kong­resszusára készülve újjává­lasztják a Hazafias Népfront bizottságait. A községek leg­nagyobb részében a közeli na­pokban megtartott falugyűlé­sek adtak erre alkalmat, míg a nagyobb helységekben, váro­sokban a körzeti népfronttes­tületek üléseztek előbb, s kül­dötteik választják meg a köz­ségi, városi bizottságokat, ott pedig a november 23-án össze­ülő megyei értekezlet delegált­jait. Ez a folyamat — a XIII. pártkongresszus, valamint a ta­nácstagok és országgyűlési képviselők választása után — újabb közéleti mozgást, politi­kai, társadalmi felpezsdülést vitt a falusi és városi közössé­gek, lakóhelyek életébe. Arra is alkalmat nyújtott, hogy a korábban elhangzott javasla­tok. vélemények ismeretében a népfront és a helyi tanács ve­zetői számot adjanak a telepü­lés gazdasági, társadalmi hely­zetéről, az új ötéves tervre előirányzott feladatokról, s rea­gáljanak a lakosság felvetései­re. Itt tárták a lakosság elé a népfrontbizottságok ötéves munkájuk mérlegét, amely természetesen nem tükrözhe­tett mást, mint amit az embe­rek is ellenőrizhettek saját te­vékenységük, lakóhelyük gond­jai és fejlődése alapján. Mégis, mint minden átfogó értékelés, sokszor tartogatott meglepetést még azok számá­ra is,' akik pedig közelről is­merik ezeket a .folyamatokat. A gyakran kedvezőtlen jelen­ségek mögött a nagyobb össze­függések sok tekintetben az előbbre jutást mutatják. A mozgalom számvetése me­gyei szinten a 186 népfrontbi­zottság tevékenységének ösz- szegezéseként készül majd el rövidesen, ezt terjesztik no­vember 23-án a megyei érte­kezlet elé megvitatásra, jóvá­hagyásra. A magyar népfrontmozgalom csaknem három évtizede tö­retlenül fejlődik, s nemcsak kiheverte a korábbi évek poli­tikai torzulásait, hanem sok te­kintetben megújulva, társadal­mi önállóságát, tekintélyét el­nyerve és megerősítve tűzheti ki céljait, határozhatja meg feladatát. Azt is mondhatnánk, hogy a nagy múltú népfront­mozgalom ezekben az évtize­dekben alakíthatta ki igazi ka­rakterét, s kapta meg helyét és szerepét a szocializmust építő magyar társadalomban. Ami azt jelenti, hogy nem csupán a politikai és társadalmi célok közvetítője, de mindenkori ala­kítója is hazánkban. Ezt igazolják a legutóbbi vá­lasztások is, amelyeknek a közjogi feladatokon túl való­ban programadója, cselekvő ré­szese, szervezője és országos felelőse volt a népfront. De ez mondható el az elmúlt évek településfejlesztési feladatai­nak vállalásáról, s megyénk­ben elért eredményeiről is. Ritkán tapasztalható más te­rületeken olyan jó együttmű­ködés, mint amely a tanácsok és a népfrontbizottságok tele­püléspolitikai céljainak meg­határozásában és a feladatok végrehajtását segítő együtt- munkálkodásában megnyilvá­nult. Másként hogyan lehetett volna Bács-Kiskun megye — a végzett munka értékét is te­kintve — élenjáró a társadal­mi összefogásban, amelyet 17 nemzeti zászlóval, több millió forintos jutalommal, országos elsőséget elismerő serlegekkel és oklevelekkel is kifejezett, jutalmazott a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa. Talán felesleges is mondani, hogy a jószándékú patriotizmus, a la­kóhely szeretete és megbecsü­lése mennyire közrejátszott eb­ben, s ez motiválta a környe­zetvédelemben, -szépítésben, tájrendező akciókban való tisz­tes részvételt is. A kézzelfogható, forintokban is mérhető eredmények termé­szetesen igen meggyőzőek, még akkor is, ha ezt majd minden szervezet a magáénak tudja és így könyveli el. Végső so­ron nem is ez a lényeg, ha­nem az a tény, hogy sikerült a szűkösen csörgedező fejlesz­tési pénzeket megnövelni, né­hol szinte sokszorozni, s en­nek minden tekintetben az ál­lampolgár veszi a hasznát. A népfrontmozgalom szerte­ágazó — néha talán már túl­ságosan is sokat vállaló — ténykedése közül az elmúlt időszak kiemelkedő megmoz­dulása volt a fogyasztók érde­kében létrejött tanácsok folya­matos, igen aktív munkája. Nagy népszerűségre tett szert megyénkben a kertbarátok közhasznú körének szakmai tanácsadása. Hasonló fejlődés mondható el a közművelődés, az olvasó- és a honismereti mozgalom, a közjogi propagan­da területén is. Lesz tehát mit a mérlegre tenni a megyei eredményeket összegező, a gon­dokat sem elhallgató beszámo­lóban. Amit nagyon nehéz mérni, de szólni kell róla: az embe­rek demokratikus, közösségi moráljának, szellemi igényes­ségének a színvonala, az egyé­ni érdekeken felülemelkedő, más népek sorsáért is aggódó felelősségvállalás, illetve mind­ezek kívánatos állandó fejlő­dése. S a tennivalóknál az a célkitűzés, melyet az MSZMP XIII. kongresszusa a népfront­mozgalomra vonatkozóan így fogalmazott meg: „Vállaljon »agyobb szerepet a szocialista építést, a társadalmi viszonyok szocialista fejlődését szolgáló erőfeszítésekben.” A jó szellemű, őszinte ta­nácskozások bizonyára a még hátralevő időszakban is segí­tik majd az önkritikus szám­vetés elkészítését, a feladatok távlatokra kitekintő meghatá­rozását. F. Tóth Pál i Megy esze rte szüretelnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom