Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-26 / 226. szám

198S. szeptember 26. • PETŐFI NÉPE =* V ENDÉGEINK' VOLTAI I ! Orvos a Szovjetunióból és az Egyesült Államokból Az elmúlt héten Magyarországon tartották a Nemzetközi Igazságügyi Orvosi és Szociális Orvostani Akadémia három évente rendezendő kongresszusát. A negyven országból ha­zánkba érkezett mintegy hatszáz résztvevő egy napot Bács- Kiskun megyében töltött. E látogatáskor beszélgettünk két tudóssal. Egyikük az amerikai William G. Eckert, orvos és szakkönyv-kiadó a wichitai Saint Francis kórházból, másikuk a szovjet Alexandr Petrovics Gromov, a Szecsenovról elne­vezett moszkvai Igazságügyi Orvostani Tudományos Kutató Intézet tanszékvezető tanára. William G. Eckert Alexandr Petrovics Gromov — Mivel nem először járnak hazánkban, sokfelé megfordultak. Milyennek látják Magyarországot? W. E.: — Tetszik az ország. Ér­dekel a történelme, szeretem az embereket és a magyar borokat. Harmadszor vagyok itt, megnéz­tem Budapestet, Esztergomot, Pé­cset és Debrecent, s most Kecs­kemétet is. Ami ezen túlmutat — jó munkakapcsolatban állok évek óta egy pécsi kollégával. — Az önök munkaterületén mi gyan értékelik e mostanit? W. E.: — Fontos ez a három­évente megtartott találkozó. Ko­rábban a kommunikáció, az egy­másnak küldött levelekkel, köny­vek, kiadványok cseréjével ne­hézkes volt. így jobban tudunk segíteni egymásnak. A másik, nem elhanyagolható szempont, hogy az ilyen konferencia ren­dezése révén a házigazda, adott esetben kis ország, munkáját köz­vetlenül is megismeri a világ, az itteni szakemberek tudományos oldalról is bemutatkozhatnak. A. G.: — Ötödik alkalommal járok Magyarországon, s meg kell mondanom, •miil'dig jobban és jobban tetszik. Nemcsak az olyan nagyvárosokkal ismerked­tem meg, mint Budapest, Debre­cen, Pécs, Eger, hanem utazás közben figyelem a vidéket is. Nagy hatással vannak rám a szép tájak, a gazdag történelmi emlékek és a vendégszerető em­berek. A mostani házigazdával, Somogyi professzorral a többszö­ri találkozás során szoros baráti kapcsolatom -alakult, ki-?1— a szerepe a kongresszusnak, s ho­A. G.: — Rendkívül gazdag és tartalmas tematikát állítottak ösz- sze számunkra a rendezők. A nagyelőadások és a szekcióülések egyaránt érdekesek. A lebonyolí­tás is zökkenőmentes, a legna­gyobb szervezettséget tapasztal­tuk mind a tudományos, mind az egyéb kiegészítő programokon is. — Melyik témát emelnék ki, mit tartanak a legfontosabbnak? W. E.: — A különböző szak­mai kérdéseket nem rangsoro­lom, mindegyik hangsúlyos. Még­is, ami szerintem a legfontosabb, s amit már említettem is, a sze­mélyes kapcsolat, a közvetlen ta­pasztalatcsere. A. G.: — Legjobban a trau­matológia érdekel, ez a szakte­rületem. De foglalkoztatnak a toxikológia kérdései, s az orvosi etika problémái, különösen .azok az esetek, amelyek bírósági ügy- gyé váltak. — Hogyan értékelik a magyarországi igazságügyi orvostani munkát, összehasonlítva a saját országukban folyó tevékenységgel? W. E.: — Magyarországon ma­gas .fokú a szervezettség, de az Egyesült Államokhoz képest az ország méretei jóval kisebbek, így ez az esetek mennyiségében is megmutatkozik. Ügy látom, hogy itt a hagyományos sziszté­ma szerint dolgoznak, s igen jól. A. G.: — Magas színvonalúnak tartom az itteni munkát. Gon­dok természetesen Magyarorszá­gon éppúgy léteznek, mint az USÁHban és a Szovjetunióiban, éppen ezért megnyugtató, hogy komolyan, s kellő szakmai .igé­nyességgel foglalkoznak a felme­rülő kérdésekkel. Ennek bizonyí­téka, hogy Magyarország ilyen jelentős konferencia házigazdája lehetett, mert a rendezés jogát egyértelműen az itteni színvona­las munkával érdemelte ki. Váczi Tamás TENGERÉSZETI VILÁGNAP Ünnepségek a hajókon Szeptember 26-án ünnepli a hajózó világ a tengerészeti világ­napot. Az utóbbi években világszerte megnőtt a hajóforgalom, ugyan­akkor elszaporodtak a tengeri balesetek, a hajók elleni táma­dások. Ez ad jelentőséget az ün­nepi megemlékezések idei jel­mondatának — amelyet az IMO, az ENSZ Nemzetközi Tengeré­szeti Szervezet« hirdetett meg —: „Felkutatás és mentés”. Nemzetközi egyezmény szabá­lyozza a tengereken bajbajutot­tak megsegítését, mentését. En­nek előírásai valamennyi hajó, így a magyar tengerjáró hajók számára is, kötelező érvényűek. A szabályok mellett mind moder­nebb berendezésék, mentő- és navigációs segédeszközök állnak a tengerészek szolgálatában. Ezek, valamint a különleges mentőha­jók, repülőgépek, helikopterek, továbbá a hírközlést megkönnyí­tő mesterséges holdak segítséget nyújtanak a veszélyben levő ha­jó, vagy a tengerbe zuhant re­pülőgép utasainak, személyzeté­nek megmentéséhez. A magyar hajózásban különö­sen fontosnak tekintik a bajba­jutottak segítését. Rendszeresen tartanak riadógyakorlatokat a ha­jókon abból a célból, hogy baj esetén zökkenőmentesen és ösz- szehangbltan vegyenek részt a mentésben. A tengerészképzésben is folyamatosan növelik a hajózó személyzet mentéssel kapcsolatos szakmai és gyakorlati tudását. A világnap alkalmából vala­mennyi magyar tengeri hajón ün­nepséget rendeznék, a tengeré­szeket a MAHART vezérigazga­tója táviratban köszönti. PRÓBAVÁSÁRLÁSOK — TANULSÁGOKKAL Fogyasztói Fél kilogramm spárga, egy la- pójsecset. négy szál gyertya, egy Dörzsi edénytörlő és egy doboz Neolux fekete autózománc Szé- csényi László né kereskedelmi társadalmi ellenőr kosarában. Próbavásárlás. Az asszony nem fizet. A pénztárnál igazolványt mutat, az árukat és a blokkot Dobos Istvánná helyettes vezető­nél becsomagolja. Mielőtt lepe­csételné, egy szelet papíron üze­netet , hagy a kecskeméti Rákóczi úti háztartási boltban. Udvaria­san kiszolgálták. A kirakat ren­dezett. Azonban a pénztár kör­nyéke szemetes a pénztárgép-cé­duláktól. Ha lenne ott egy doboz, a vevők bizonyára abba dobnák a szalagdarabokat. Rendet az árak körül! Kisvártatva jön Kása András- né hálózati ellenőr a Szigma Ke­reskedelmi Vállalat kirendeltsé­géről. Egyezteti az ötféle termé­kért „beütött” árakat a számla- árakkal. Négynél nincs eltérés, az ötödiknél viszont igen. A fekete laposecset nyelén 130 helyett 180 forint fogyasztói ár olvasható. — Biztosan elírás — mondja magyarázatképp egy régi dolgozó, és hozzáteszi: — .Évente néayezerfé'Le termé­ket árusítunk. Ennyinek az árát ki tudná fejben tartani? Ez igaz. De hát mire váló a számla? S mire való az azonosí­tási * jel. amelyet minden gyártó köteles, (volna) termékeire rányo­matni? Azonban egyik lapos­ecseten sem látunk ilyet; a szál­lítótól, egy dunántúli kisiparostól enélkül veszik át a különben jó minőségű árut. Az árkülönbözetét az ellenőr jegyzőkönyvezi. Felhívja az el­adók figyelmét: az üzletben pon­tosan jelöljék a termékek árát! Ne úgy. mint az Ultra fresh spray-ét — amelyen egy áthú­zott 54-es mellett „még egy -őáj-es, és alatta egy 52-es szám látható; vagy mint a Dörzsi mosogató­szivacsét, amelyre nem ragasz­tottak árcédulát. Észreveszünk más, a fogyasz­tók érdekével ütköző dolgot is. A Családi Tomi dobozából, a rossz csomagolás következtében szóródik a mosópor, a bolt vagy érdeket és forintokat védenek • Jó napot kívánok! Társadalmi ellenőrzés. (Szécsényi Lászlóné a Rákóczi úti háztartási boltban.) a vevők kárára. Egyenként borot­vapengét venni ma már kivéte­les szerencsének számít. A job­bakat, mint például a Schicket, csak tízesével forgalmazzák. Olyan a csomagolásuk, hogy le­hetetlen a megbontásuk. Ellenőrzés 2300-szor Ezen a napon még öt kecske­méti iparcikküzletben járt pró­bavásárló, és nyomukiBan a Szig­ma ellenőre. Az árak mellett az évszak szerinti kínálatról is tá­jékozódtak. Nem hagyták meg­jegyzés nélkül: szeptemberben, amikor napról napra korábban sötétedik, a Rákóczi úti kerék­pár-műszaki boltban nincs kem­pingkerékpárhoz való dinamó. A fogyasztók érdekeinek védel­méért a kereskedelemben és a vendéglátásban erősödik a társa­dalmi ellenőrzés szerepe. Sereg­nyi információval bizonyítják ezt azok. akik többnyire a főmun­kaidőn kívül, próbavásárlóként járják az üzleteket és a vendég­látó helyekét. 'A' szakszervezetek városi szakmaközi bizottságának száz társadalmi aktivistája végzi Kecskeméten ezt a feladatot. Szlavitsek Endre, a bizottság tit­kára mondja róluk: — Az elmúlt öt évben 2300- szor ellenőrizték a vevők kiszol­gálását és segítették a kereske­delmet hibáinak kijavításában. Arról, hogy mit tapasztaltak mostanában, szóljanak a jegyző­könyvek! Megcsonkított féldecik Augusztus 13.; Ahol nem ad­nak számlát, ott már valami gya­nús. Ezt 'gondolta Török Istvánná, Kanalas Józsefné és Széplaki Jenő ellenőr a kecskeméti Pálma cukrászdában, ahol kétszer fél deciliter konyakkal, és szintén ugyanennyi vodkával tettek pró­bát. A Pálma üzleti tisztessége azonban elhajlott (elbukott) ezen a próbán. Ugyanis megmérték a négy próbaitalt: a két konyak 5-5 helyett csupán 3,8-3,8 centi­liter volt. A vodkával sein jár­lak különbül. Az egyik 3,9. a másik 3,7 centiliternek felelt meg. A négy, csonka töltésű po­hárból így összesen 4,8 centiliter, Vagyis 24 forint értékű ital hi­ányzott! Augusztus 29.: A Konzum 1168-as Széchenyi téri ABC-jé- ben háromféle árut vásároltak. Sem mennyiségben, sem fogyasz­tói árban nem találtak eltérést. A próbavásárlás mégis rosszul végződött. A pénztáros tíz forint­tal kevesebbet adott vissza. A Komszomol éri rendelőinté­zet büféje is sorra került augusz­tusban. Árcédula sehol. Ám az ellenőr — Törökné — ezúttal sem bizonyult gyanútlan „vásár­lónak”. Tudva, hogy egy kilo­gramm Pick szalámi 260 forint, kiszámította: 60 dekagrammért az eladó nem számolhat 162 fo­rintot — mint tette —, csak 156- ot. d Szeptember 5.: A Zöldért 5-ös számú, Csongrádi úti boltjába lá­togatott két ellénőr. Furcsa el­lentmondást figyeltek meg: míg az üzlet, jókora árumennyiséggel várta a vevőket — egyébként le­hangoló látványt nyújtott a mus­licák lepte termékekkel, a fony- nyadt őszibarackkal és — a mi­nőségtől elrugaszkodott, indoko­latlanul magas árakkal. Szenny és piszok mindenhol — állapítot­ták meg egyhangúlag — jelezve, hogy ezen az állapoton sürgősen változtatni kell. Tízezer forint bírsággal sújtható... Ha nem használ a figyelmezte­tés, következik a bírságolás. Mint Hagy Jánosnak, a Magyar—Szov­jet Barátság Tsz Szélmalom csár­dája kiszolgálójának esetében, aki nem véste elég jól a fejébe a vendéglátók körében sem is­meretlen kormányrendéletet. Aki az árunak közvetlenül a fogyasz­tó részére történő forgalombaho- zatala során, vagy más, gazdasági jellegű szolgáltatás alkalmával hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontásá­val a vásárlót megkárosítja, tíz­ezer forint bírsággal sújtható. A kiszolgáló ezekben a napokban várja a tanács szabálysértési ha­tóságának határozatát a hamis mérésért és számolásért. Hat de­ciliter Csengődi olaszrizlingért 35 forint 2ű fillér helyett 40,80 forintot kért. Az a három fél de­ciliter (?) Barackpálinka pedig, amelyet a próbavásárlók aszta­lára tett, csak 4,3, 4,3, illetve 4.2 centiliter volt. A fogyasztókat ez alkalommal 17 forinttal akarta megkárosítani. Nem rajta múlott, hogy nem sikerült! A próbavásárlók a fogyasztók érdekeit — a vásárlók forintjait is — védik. Stefán Lajos, Bokor Pál. Fekete Sávidorné, dr. Orosz Anialné. Végh László vagy Tö­rök Istvánné — aki tavalyi 73 ellenőrzésével a szó szoros értel­mében élenjár — társaival pó­tolhatatlanul hasznos társadalmi megbízatást teljesít. Munkájuk­kal hozzájárulnak a szakszerve­zetek érdekvédelmi tevékenysé­gének erősítéséhez. Kohl Antal TANÁCSÜLÉS! JEGYZŐFÜZET Magyarról — magyarra Nem szűkölködnek mostanában olvasnivalóban a tanácstagok. A Kalocsai Városi Tanács legutóbbi ülésén hét napirendi pon­tot tárgyalt, köztük olyan fontos témáikat, mint a VII. ötéves tervkoncepció és a településfejlesztési hozzájárulás. A tanács­tagok összesen 66 sűrűn gépelt oldalt kaptak kézhez az ülést előkészítő szakapparátustól. A kiskunfélegyházi tanácstagok az ötéves tervjavaslatot tár­gyaló ülést „megúszták” 57 oldalnyi előterjesztéssel. Igaz, ebből 12 oldalt tettek ki a nehezen kibogozható, egész oldalas tábláza­tok. A megértés nehézségeit jelezte az a tucatnyi' kérdés, ami az érdemi vita előtt az előterjesztőkhöz érkezett. Az egyik ta­nácstag, Sipos Lajos szóvá is tette ezt felszólalásában. A vaskos paksamétát magasra emelve a következőket mondta: — Nem tartom helyesnek, hogy ennyi napirendet tárgya­lunk egyszerre. Egy-egy téma alapos megvitatásához idő kell. Így psak mindent jóvá­hagyunk, amit elénk terjesz­tenek. Célszerűbb lenne, ha az írásos anyagokat is rövidebb- re fognák. Lehet, hogy egy szakember el tud igazodni a tizenhat mellékleten, de biz­tos vagyok benne, hogy több­ségünknek ez nehezen megy. A tanács ne csak a szakembe­rek, hanem a lakosság sze­mével is nézze az előterjesz­téseket. Az érdemi vitainditás ott kezdődik, ha úgy tudjuk kifejezni magunkat, hogy mindenki megértse. A további hozzászólók egyetértettek, hogy valóban fe­leslegesen hosszúak, kompli­káltak az élőterjesztések. Mint egyikük megfogalmazta: a ta­nácstagi kerületben mind­egyiküknek aprópénzre kell váltani az itt elfogadott hatá­rozatokat. Kiskunfélegyházán végül úgy döntöttek — külön megbeszélést, felkészítőt szer­veznek a tanácstagok szá­mára, hogy választóiknak rö­viden, érthetően el tudjak ma­gyarázni az ötéves ■ tervjavas­lat és a településfejlesztési hozzájárulásról elfogadott ál­lásfoglalás lényegét. Az igazi megoldás persze az lenne, ha a tanácsi határozatok már ele­ve érthetőek lennének a „köz­emberek” számára is, nem kellene őket lefordítani ma­gyarról' — magyarra. L. D. A KICSIRE IS FIGYELNI KELL Városkörzeti fórum Baján A helyi önállóság növekedésének eredményeként egyre élénkebb közéleti tevékenység színtereivé válnak a lakóhe­lyek. így van ez Baján is, amit legutóbb a kettes városkörzet­ben működő népfrontbizottság gyűlése igazolt: hétfőn este csaknem háromszáz érdeklődő jött össze a körzeti pártszer­vezet székházában, hogy — Földvári Imrének, a Hazafias Népfront városi titkárának, valamint a városi pártbizottság és a városi tanács képviselőinek jelenlétében — meghallgas­sák Sánta Ferencnek, a körzeti népfrontbizottság elnökének beszámolóját az utóbbi öt esztendőben végzett munkáról. Az elhangzottaknak különös jelentőséget adott az a tény, hogy a kettes körzetben csaknem tízezren élnek, s hogy itt működ­nek a város legrégebben alapí­tott üzemei, s több jelentős okta­tási intézmény is, köztük példá­ul az Eötvös József Tanítóképző Főiskola. A beszámoló érzékel­tette: a város vezetői tudatában vannak a kiemelkedő szerepnek, s ennek megfelelően szorgalmaz­zák a körzet fejlesztését. Az el­múlt öt esztendőben például több mint öt kilométernyi járda épült itt, s ezzel gyakorlatilag minden utcából sikerült száműzni az eső­zések idején térdig érő sarat. Át­adtak továbbá három kilomé­ternyi szilárd burkolatú utat, aminek révén végre a József­várost is bekapcsolhatták a helyi autóbuszjáratok hálózatába. Az ilyen és az ehhez hasonló létesítmények természetesen a helyi összefogás eredményeiként Űj típusú konténerek Mosonmagyaróvárról Üj típusú konténereket fejlesztett ki a mosonma­gyaróvári Flexum Kommunális Vállalat. Vállalati szabadalom alapján megépítették a tömörítős kon­téner 5, illetve 10 köbméteres változatát, amely a könnyű fajsúlyú, de nagy térfogatú ipari, keres­kedelmi és lakossági hulladékok gazdaságos gyűj­tésére alkalmas. A -gyűjtőedényben villanymotor­ral és hidraulikával működtetett tolólap nyomja össze a szemetet. Tömörítőképessége révén négy­szer akkora térfogatú hulladékot tud felvenni, mint maga a konténer, vagyis az 5 köbméteres konténer­be 20 köbméternyi szemét- belefér. Így számottevőt en csökkenthetők a szállítási költségek,' növekszik a szállítás hatékonysága, a járművek kihasznál­hatósága. A prototípust már használják, s jövőre megkezdik az új termék szériagyártását. 1986-ra osztrák megrendelésük is van a tömörítős konté­nerből. A másik újdonság a kiskonténeres gyártmány­család, amelyet a vállalat fejlesztőgárdája elsősor­ban a műemléki városnegyedek számára dolgozott ki, ahol a szűk utoákbam nagykonténeres hulladék- gyűjtő járművekkel nehezen lehet megközelíteni a gy ülőhelyet. is értékelhetők, mert tény: a la­kók közül százak járultak hozzá társadalmi munkájukkal a körzet szebbé tételéhez. Hasonló akti­vitást tanúsítottak a helyi ügyek megvitatásában is: a körzeti nép­frontbizottság rendezvényein az utóbbi öt esztendőben összesen mintegy háromezer ember vett részt, s közülük több százan kér­tek szót. Mozgalmassá vált az elmúlt fél évtized eredményeinek megvita­tása is, különösen azt követően, hogy dr. Stang Jenő, a városi ta­nács vb-titkára ismertette a he­tedik ötéves tervkoncepció főbb — a körzet lakóit közvetlenül- is érintő — elképzeléseit. A hozzá­szólók fölhívták a figyelmet né­hány olyan — látszólag .talán apróságnak tűnő — mulasztásra, amelyek már évek óta rontják a környékben élők közérzetét: ilyennek tartották egyebek mel­lett a gázvezeték lefektetését kö­vető tereprendezések elhúzódá­sát, a vonatkerti illemhely el­hanyagolását, továbbá a város több pontján található piszkos­ságot, rendetlenséget. Sókan aggódnak például a Béke tér állapotáért, mert megítélésük szerint a mind nagyobb számban parkírozó kamionok nem tesznek jót a tér már amúgy is megron­gálódott kövezetének. A gyűlés a negyvenhárom tagú < körzeti népfrontbizottság meg­választásával fejeződött be: az elnök és a titkár Sánta Ferenc és Elmer Jánosné — ismét bizal- , mat kapott. /k. j.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom