Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-24 / 224. szám

4 ® PETŐFI NÉPE © 1985. szeptember 24.

MI LESZ A TANYÁKKAL?

. „A városi lakosságot leszámítva Bács- Kiskun megye lakosságának csaknem a fele még tanyán él” — nem kisebb súlyú dokumentum, mint az MSZMP -X. kongresszusának jegyzőkönyve rögzítette ezt.

1971-ben.

A 188 973 lakásból 55 910 volt a külterületi (tanya), s ez utóbbiakból alig 10 354-« ben használhattak villanyt.

■ 1980-ra 205 219-re gyarapodott a lakás- állomány. Egy évtized alatt 16 246-tal nőtt.

A tanyák száma ezenközben 43 354-re — 12 556-tal — csökkent.

Tizenkét és fél ezer ház megszűnt: Kiskőrösnél nagyobb település!

Valószínűsíthető: az emberi élet céljaira alkalmatlan, a bolttól, ormostól messzire eső tanyák néptelenedtek el.

Miközben megduplázódott a villamosított tanyák száma.

Rajtunk áll, hogyan hangsúlyozzuk: már a tanyák több mint felében ott a villany, vagy emígy: még csak a tanyák fele villamosított.

A tendencia kettős: megszűnnek a tanyák, a maradék pedig komfortosodik.

Föl lehet ezt úgy is fogni: jobb az ott lakóknak.

Meg így: nekünk .város- és községlakóknak is jobb.

A tanya — kell-e magyarázni — elsősorban termelőhely, másodjára lakóház, ezért a villany szebbé teszi ugyan az életet, de fontosabb: könnyebbé, hatékonyabbá, jövedelmezőbbé a gazdálkodást..

• A sertés és a baromfi 62—66, a nyúl, a nyest, a méz csaknem 100, a borszőlő 50—55, a . paprika, a paradicsom, az uborka, a karfiol, a hagyma, a krumpli 70 százalékát a háztáji adja — elengedhetetlen nagyüzemi együttműködéssel. Életbevágóan fontos tehát, hogy megmaradjon — ha lehet: nőjön — a termelési kedv.

Életbevágóan fontos tehát, hogy — ahol csak lehet — ott legyen a villany.,

2. Adatok, lehetőségek, javaslatok

• Akkor jár hitei, ha állandó lakás céljait szolgálja a tanya.

TrtDirirvtictfir a

A TAKARMÁNYOZÁS JAVÍTÁSÁRA

Növeli a választékot a gabonaipar

Mostanában elég sokat foglalkozunk azzal, hogy milyen tényezők csökkentették az állattenyésztési kedvet egyes ágazátokban. Az állattenyésztésben nagy jelentősége van a takarmányozásnak, az ár- és jövedelemviszonyoknak, az eszközigényeknek, az állattartás technikai fejlesztésének, a genetikai adottságoknak, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Azt egyöntetűen minden szakember állítja: a takarmányozásnak nagy jelentősége van, hiszen a tartás költségeinek mijitegy 55—

60 százalékát adja. Szoros függvénye a végtermék minőségének és előállítási idejének. . .

Az ellentmondások ellenére a VI. ötéves terv időszakában, színvonalában, hatékonyságában is — elmaradva ugyari néhány élenjáró országtól — sokat fejlődött hazánkban,a takarmáhyipar. Valastyán Mihállyal, a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesével erről a témáról beszélgetünk.

A víz és a villany: minden

A megyei tanács építési és vízügyi osztályéin Molnár litván főelőadó á tanya villamosítás gazdája»

— Ha.víz és villany van: minden van a tanyán — kezdi a beszélgetést. — Vizet viszonylag egyszerű „fakasztani”, a villanyt oda kell vezetni: van rá igény.

— És pénz?

— A megyei tanács költségvetési pénzeszközökből a költségek 30 százalékát ^vállalja fedezni. A jövőben is. A VI. ötéves tervre kötött megállapodások érvényben maradnak 1990-ig, ami azt jelenti, hogy van — és lesz — pénz és kapacitás; a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat elvégzi a munkákat.

— Mik a tanyavillamosítási pályázat féltételei?

— Az első és legfontosabb: a tulajdonosnak vállalnia kell a költségek 70 százalékát. A továbbiak adminisztratív jellegű kötöttségek: be kell tartani bizonyos határidőket, meg kell rendelni a munkákat.

— Mekkorák a költségek?

— 1981-ben átlagosan 36, 82-ben 34. 83-ban 32, 84-ben 41 ezer forintba került egy tanya árammal való ellátása. A villamosítás ennél persze jóval többe. Legkevesebb 20 ezer a ház hálózatának kiépítése, s ezien felül értendő a vízszívómotor* a mosógép, a centrifuga, a hűtőgép, a tévé. egyszóval a villamos berendezések ára.

— 'Miből adódik az árnövekedés?

— Részint az anyagárak nőnek, részint pedig a tanyák vannak messzebb a vezeték végpontjától. Először természetesen ott vezették be a villanyt, ahol a legolcsóbb volt, mert egy kilométernyi vezetékre több ház is ráköthető volt. Most van, ahol egy kilométert „üresen” megy a huzal, s persze ezt is meg kell fizetni.

— Felméréseik szerint 23 villamosított tanya üres. ön, a kérdés szakembere hogyan kommentálja ezt a tényt? ,

— Ahhoz a 'nagy számhoz képest. ahány tanya Bács-Kiskun- ban van. ez még elhanyagolható. De már figyelmeztető jel..

— Mire figyelmeztessen és kit?

— 'Elsősorban a helyi tanácsokat: tegyenek meg mindent a területükön fekvő tanyák hasznosításáért. Ez egyébként kötelességük is, hiszen ellátási felelősséget vi selnek, s ha sorra megüresednek a tanyák, gondok lehetnek a zöldség-. a tojás-, az egyéb tipikus tanyai termékek kínálatával.

— Arra a tanácsoknak eddiq sem volt pénzük, hogy megvegyék e tanyákat — valószínűleg nem Ss lesz |..

— Odaszervezni, odacsalogatni az embereket nem pénz kérdése,' hanem jó ötleteké. Érdeklődő mindig van!

— önnek van tanyája?

— Egyelőre csak hobbim. De a villany ott van, és szeretnék rá egy kis házat — tanyát? — is.

OTP-hitellel?

A 23 villamosított mellett százszámra állnak üresen a tanyák Bács-KÍSkuntoan. Milyen segítséget kap a városlakó, ha vásárolni akar belőlük?

Az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei Igazgatósága, Szabó György:

— Ha a tanya állandó lakás céljait szolgálja, s az illetékes tanács igazolja. • hogy tartósan — legalább 10 évig — fennmarad, akkor az OTP bankkölcsönt ad a vásárláshoz.

— Mennyit és milyen feltételekkel?

— Tízévi lejáratra, 100 ezer forintig 8. 200 ezerig 10, 300 ezerig 12, .300 ezren feliül pedig 14 százalékos kamatra. A hitelt az igénylőik) együttes havi jövedelme állapján egyedileg bíráljuk el, úgy, hogy a törlesztőrészlet maximum a havi jövedelem egyharmadá lehet. Alapvető: kinek-krnek a vételár 25 százalékával rendelkeznie kell.

— Tehát csak akkor adnak hitelt ha állandó lakás céljaira veszik a tanyát. É$ ha hétvégi háznak akadják?

— Akkor legföljebb személyi kölcsönt adhatunk.

— Mennyit?

— A mlegyeä igazgatóság vezetője maximum 20 ezer forintot engedélyezhet.

— Milyen kölcsönt kaphat a tanyai. ha már rossz a ház?

Kiss Lászlóné:

— Ha igazolja, hogy a tanya tartósan fennmarad, s ha állandó lakása a tanya, akkor a költségvetés 70 százaléka erejéig, legföljebb azonban 100 ezer forintot

kaphat, 15 évi lejáratra, 3' százalékos kamattal.

— Ennél többet nem?

— De igen: bankkölcsönt.

— Ugyanezek a feltételek, ha a hiteligénylő mondjuk egy lakótelepi lakásban lakik? {

— Csak az kaphat felújítási hitelt, akinek ez az állandó lakása. Akinek hobbi'a tanya, annak nem jár kölcsön, már csak azért sem, mert két hosszúlejáratú hitele ■— szabályaink értelmében — nem lehet. •

— Milyen hitellel segít az OTP a tanyai termelésben?

Gazdik Ferencné (körzeti fiók):

— A mezőgazdasági 'kölcsön keretében szőlő- és gyümölcstelepi- tésre, állatállomány, illetve állat- férőhelly 'bővítésére és takarmány- vásárlásra. 30 százalékos saját erőt feltételezve, maximum 25 ezer forintot tudunk adni. Igazolást kérünk a tulajdonjogról és — 90 napon belül, számlával — a kölcsön rendeltetésszerű felhasználásáról.

— Kisgéphitel?

— Szintén 25 ezer forintos.

— Dehát a Rába — kistermelőknek reklámozott, ajánlott — traktora 160 ezer forint?!

— Véleményünk szferint egy háztáji kisgazdaságba indokolatlan a Rába-trakitor. De, ha azt vesz is a gazda: 25 ezret tudunk hozzá adni.

Kemény feltételek! Tudnivaló: a bankkölcsön a legdrágább. Hozzá kell azonban tenni: ennek is érdemes örülni, hiszen 1983 előtt ennyi lehetőségük sem volt!

Mégis: mi ént nem kaphat OTP- kölcsönt az, aki nem lakást akar magának, hanem hétvégi házat, ahol — mellékesen, de egyáltalán nem mellesleg — megteremthetne) az egész évi gyümölcs, zöldség sót. talán még piacra is jutna? A jobb ellátás, a nagyobb árufoőség lenne — lehetne — az eredmény, ami pedig egybeesik a politika szándékával is.

Aki ma kölcsönt ad

Amikor tehát azt mondjuk: százszámra állnak üresen a tanyák, tegyük hozzá: és sajnos hitelt sem adnak, hogy ezáltal — mindannyiunk céljával,' érdekével egyezően — hasznosulhatnának.

Ehhez csak annyit: a Bács-Kiskun megyei Tanács saját kockázatára és felelősségére — jószerével akkor adott nagyobb lendületet a tanyavillamosításnak, akkor ismerte föl az ország érdekeit, amikor a hivatalos dokumentumokba foglalt „cél” még a tanyarendszer felszámplása volt.

Elgondolni is rossz, mi lett vol- mm ha a „célt” elérjük: 66 százalékkal kevesebb sertés és baromfi, 50—55 százalékkal kevesebb borszőlő teremne, hiányozna a piacról a krumpli 70, a nyúl. a méz csaknem 100 százaléka!?

Aki ma a tanyaivásárlónak kölcsönt ad, a holnapi jobb ellátásért tesz.

Nem keveset.

Ballai József (Folytatjuk)

Pályázati felhívás

Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága. a TIT Bács-Kiskun megyei szervezete, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága pályázatot hirdet, melynek témája: Bács-Kiskun megye nemzetközi kapcsolatainak alakulása

A pályázaton ' kollektívák es egyéni jelentkezők vehetnek részt a megye nemzetközi kapcsolatainak feldolgozásával, különös tekintettel az elmúlt harminc évre. A ipályázók feldolgozhatják egy település (testvérváros), testvérüzem, szövetkezet. HNF-bizottság, iskola. , (úttörőcsapat), MSZBT- tagcsopoht — nemzetközi kapcsolatait az elmúlt negyven évben. Pályázni lehet, csak egy szakaszt feldolgozó művel is. Lehetőség nyílik sajtótörténet! feldolgozásra, krómifcaírásra, elemző tanulmányra stb.

A pályázatok terjedelme 20—50 gépelt oldal. A beérkezési határidő: 1986. szeptember 20. Az első díj: 5000. a második 4000, a harmadik pedig 3000 forint. Ifjúsági díjat is kiadunk, mely 3000 forint.

A pályázat i jeligés. A jeligét feldolgozó zárt .borítékot kérjük a dolgozattal együtt 'beküldeni. A feldolgozás tartalmazza a szerző nevét, személyi számát és levelezési címét. A pályamunkákat •. az MSZMP Oktatási Igazgatóság archiválja, s 1986 novemberében ,a pályanyertes és kiemelkedő dolgozatokból tudományos konferenciát rendez a TIT Bács-Kiskun megyei szervezetével közösen. A pálvaművekét az alábbi címre kérjük küldeni, két példányban: TIT Bács-Kiskun megyei Szervezete. 6000 Kecskemét, Rákóczi út

2.

— Mit tudunk mondani a takarmányozás színvonaláról?

— A javulás ellenére korántsem lehetünk elégedettek. Ezért jó néhány intézkedést tettünk. Kidolgoztuk a fehérjeelláitás hosszú távú tervét, bővült a választék, bevezettük a szabad receptúra- gazdálkodást. Megjegyzem: megyénkben az állattenyésztés létszáma országos szinten is meghatározó. Bizonyítja ezt az is. hogy az értékesített vágósertésből és juhból az első. baromfiból a má-. sodi'k, vágómarhából, tojásból a negyedik, tejértékesítésben pedig hetedik helyen szerepel Bács-Kiskun az országos ranglistán.

— Hogyan felel meg az igényeknek a vállalat?

— A gabonaipar a megyei állatállomány több mint 50 százalékát látja el takarmánnyal. Érdemes külön megemlíteni az abrakot. mint a legnagyobb értéket, amelynek forgalma meghaladja a 6 milliárd forintot. Az ipar hosz- szabb időtarta«npa. garantálja, megfelelve a vonatkozó rendele- téknefc —a'é 'égyes tápok fontosabb beltartalmi értékeit. Ezek igazodnak az egyes állatfajok speciális igényeihez. A takarmányokat kis- és nagyüzemeknek egyforma 'minőségben forgalmazzuk. Megszűnt az az évekkel ezelőtti gyakorlat, miszerint gyengébb összetételű —, igaz olcsóbb — keveréktakarmányt adtunk a kistermelőknek. A megyében a nagyüzemek ellátása mellett 106 helységben 274 elárusítóhelyen" szerveztük meg a. takarmányértékesítést. Ebből 13Ö a vállalat tulajdonában levő. illetve bizományos együttműködésben árusító bolt. Évente megközelítően félmillió tonna különböző takarmányt értékesítünk.

— Manapság az állattartó és a feldolgozóipar és természetesen a fogyasztó egyaránt igényli a jobb minőséget.

— A gabonaipar számol ezzel. Az általa gyártott keveréktakarmányok tartalmazzák mindazokat az összetevőket, ami a jószágoknak kell. Fontos azonban az is, hogy a takarmányt azzal az állatfajjal etessék, amelynek készült. Sajnos, nem minden esetben van ez így. Főként a kistermelőkre vonatkozik a megállapítás: a rosz- szul értelmezett megtakarítás pazarlás lehet. A túlzott adagolás nemcsak drágítja a hizlalást dí a húsmimőség szeppontjából is káros. A gabonaipar által gyártóit tápok énergiászintje zsírpor adagolásával szabályozható. A zsír — mint energiaforrás — különösen a fiatalkorú állatok számára jelentős. A hazánkban forgalmazott tápsorokkal végzett etetési kísérj letek szerint a zsíradagolás a súlygyarapodásban és a takarihányértékesítésben ió eredmény- nyel jár.

— A csökkenő kocalétszám miatt a megszületett malacokra égető szükség van. A statisztikai adatok szerint ezek 26 százaléka nem jut el a vágóhídig, mert időközben elpusztul.

—• Ezen az arányon javíthatunk, ha a malacokkal a takar- mányboltjaiinkbah kapható lak- . tostarter tápszert etetünk. . Ez a termékünk, amely a legutóbbi O'MÉK-on bronzérmet 'kapott, a •baktériumok „munkáján” alapszik. Élő tejsavtermelő baktériumot és cellulózbontó enzimkészítményt tartalmaz. A malacok hétnapos kortól a választást követően még 10—12 napig elletik. 3—4 kilogramm elfogyasztása után gyorsabban nőnek, egészségesek és később is jobban gyarapodnak.

— Milyen további fejlesztésről adhatnak számot?

— Már a közeli időszakban .nemcsak, a nagyüzemeket,-- de »-a kistermelőket is el- tudjuk látni granulált takarmáiíhyáí'- A 8-^4H* hetes malacokkal folytatott angol kísérletek eredményei' azt mutatják-hogy az ilyen .táppal 7,1 szá- ■ zalékkal magasabb súlygyarapodást értek el. A juhoknál 9 százalékkal jobb á takarmányértékesi- tés. A granulált tápokat hozam* fokozó adalékokkal is dúsítjuk.

— A boltok nemcsak kész keve- rékfakarmányokat forgalmaznak, miképp igyekeznek növelni a választékot?

— Folyamatosan be lehet szerezni elárusítóhelyeinken növényi és állati fehérje adalékanyagokat, szemes takarmányokat. Ezekből mindenki vásárolhat, keverhet takarmányt. Megjegyzem: a fehérje hasznosíthatóságát az eszenciáLis aminosavak döntik el, a biológiai értéket ezek határozzák meg. Ez utóbbiban segítségünkre vannak a, számítógépek. Vállalatunk beprogramozott receptek alapján készít takarmányt. Javítottuk keveréktakarmányaink beltartalmi értékét.» A minőségjavítással párhuzamosan nem növeltük az árat. Az összetevők közül kiszorítottuk a gyengébb hatékonyságú alapanyagokat.

— Ellenőrzik-e a forgalomba kerülő takarmányok minőségét?

— A felügyeleti szervek és az illetékes hatóság rendszeresen megvizsgálják, hogy eleget teszünk-e a beltartalmi előírásoknak. Vállalatunk továbbra is kiemelten kezeli a keveréktakar- mány-gyártást, az új hózamfoko- ?ók alkalmazását, a tudományos kutatások eredményeinek felhasználását.

Kereskedő Sándor

A LASKAGOMBA VEVŐRE VÁR

Az OMÉK-nagydíjas gondjai

Borotán, a termelőszövetkezetben tíz éve foglalkoznak laskagomba termesztésével. Tóth László, a feltaláló szabadalma alapján '— amelyet hazánkon kívül még harmincöt országban bejegyeztek — kifejlesztették a laskagomba termesztésének nagyüzemi technológiáját. Ezért az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron a kertészeti termékek nagydíját kapták meg. Ma már alapanyagot is gyártanak és a végtermék a szövetkezet által integrált kistermelőktől kerül ki.

• Az OMEK-nagydíjas borotai laskagomba. (Tóth Sándor felvétele)

A közelmúltban korszerűsített gombaüzemben évente ötezer tonna alapanyagot állítanak elő, amelyet az ország szinte minden részében forgalmaznak. Ezt a munkájukat szeretnék kiterjeszteni a, nagyobb iparterületekre, például Észak-Magyaror- szágra is. Az ott élőknek a kis csomagolású laska- gomba-alapanyagot ajánlják. Ahogy a szakemberek elmondták, így még a lakásokban — akár egy nagyobb cserépben levő fikusz földjére állítva — erkélyen, kiskertben is megtermelhető a család asztalára szükséges gomba. Ezenkívül a Vas megyei, a Szentes környéki mezőgazdasági üzemek integrációba kapcsolását szintén tervbe vették.

A Borotai Termelőszövetkezet által szervezett "termesztésből évente mintegy négyszázezer kilogramm laskagomba piacra szállításával számolnak. Ennek egy részét a kistermelők maguk értékesítik, nagyobbik részét a csepeli Duna Termélőszövetké- . zet közvetítésével külföldön, vagy a budapesti üzletekben adják el. Nagyobb gond az ipari felhasználásra alkalmas gomba elhelyezése. Eddig egy NSZK- beli vásárló vitte szinte az egész tételt, de most nem kell. Emiatt a gazdaság a jánoshalmi ZÖLDÉRT-tel bérmunkában leszárította. A termék zsákolva várja, egyelőre Ismeretlen, további sorsát.

A nyers ipari gomba felhasználási lehetőségeit a konzervipar teremthetné meg. Csakhogy a „mindennapi vásárló” pénztárcájához viszonyítva magas ‘ árat vár, tehát gombakonzervje nem a legkeresettebb termék, nagy mennyiségben nem érdemes vele foglalkozni. A kör tehát' (egyelőre) bezárul. Nyitni kellene, mégpedig minél sürgősebben.

Az OMÉK-nagydíj „fényét” természetesen az értékesítés, piackeresés gondjai cseppet sem homá- lyosítják el, csak az ünnepeltek, a borotai gombások szájízét keserítik meg.

G. E.

„Szedd magad!” akció

a helvEciai Állami gazdaság

JAKABSZALLÁSI ALMÁSKERTJÉBEN 1985. szeptember 20-tól, naponta 7—16 óráig. (Elérhető: a Halasi úton, az orgoványi elágazás után.)

Ár: 6,50 Ft/kg.

Szedhető fajták: Jonatán, Starking, Golden delicious. Jelentkezés: a jakabszállási 17-es telefonon, vagy személyesen a helyszínen.

1932