Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-24 / 224. szám

1985. szeptember 24. 9 DETOFI NÉPE 9 75 ÉVE SZÜLETETT VAS ISTVÁN EHSHgl fiatalokról - fiataloknak Mit akar ez az egy ember? bízta tó express-mérleg a nyárról A Kortárs legfrissebb számá­ban, a szeptemberiben. Tornai Jó­zsef és Sumonyi Zoltán enilékezik meg Vas Istvánról, a hetvenöt esztendeje, született költőröl. Az ő jeladásukat — íme, egy ember ismét kellemetlenül nevezetes szü­letésnapját ünnepli — bizonyára pagyon sok fogja követni,' hiszen Vas Istvánról, á költőről, a mű­fordítóról, a finom irodalomértő­ről, a kiadói szerkesztőről van szó. a huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb alak­járól. Tornai József a racionalizmu­sát emeli ki: „Racionalizmusa olyan volt, mint egy sokfogású ebéd: változatos és minden puri­tanizmustól tökéletesen mentes. Azt hiszem. e?it .szerettem benne a legjobban, ez vonzott hozzá a leginkább. (..-.) Az a kemény igazságkeresés, amivel pályatár­saikat, hírességeket megítélt, meg­becsült (a szó mindkét értelmé­ben), mindig ennek az eredendő racionalizmusnak a 'fölényét, sőt előnyét biztosította számomra.” : Sumonyi Zoltán, a költő tanít­vány, a rádió irodalmi rovatának állandó szerkesztője, aki Vas Ist­vánt újra meg újra megszólaltat­ja g Társalgóban, csak egy szig­ligeti téli nap történetét írja meg. hiszen megírta már az Arcok és vallomások sorozatában Vas Ist­ván -monográf iáj át. S emlékezzünk Juhász Ferenc áhitatos vallomására! Az a vallo­más Vas István legkeservesebb esztendeit, az ötvenes évek eleiét idézi föl, amikor a költő csak mű­fordítóként élhetett. Noha Shakes­peare ímeg más nagyságok mű­fordítójaként. olyanként. mint amilyen Arany János. Vas István legkedvesebb költője is volt. Három vallomásra emlékeztet­tünk, de nagyon sokan vannak még. akik beszéltek róla. a het­venötévesről. Hetvenötéves, 1910. szeptember 24-én született Budapesten. Kö­vetkezetesen. makacsul budapesti, igaz, csak úgy. ahogyan Móricz Zsigmond írta: minden budapesti­ről kiderül, hogy az apja vagy a nagyapja még vidéki volt. Az ő nagyapja is bátaszékd — szóval így alakul ki sok-sok ember bu- dapestisége. Vas István Budapes­tet programszerűen vállal ja., s ez­zel valóban különbözik jó néhány költőtársától. József Attila jut eszembe: ki mondaná, hogy pesti, budapesti. Vas István például eb­ben is más. Persze szuverén köl­tő. Nem szégyellte bevallani, hogy József Attilát nem tartotta akko­ra költőnek fiatalkorában, mint később. Ez az őszinteség ez a pőre véleménykimondás nagyon is jellemző Vas Istvánra. Pőre. azaz védtelen. Emlékirataiban sem takargatja, kiről mi a véle­ménye, noha tudja, hogy vélemé­nye csak egyetlenegy emberé. Ak* meg akarja őt ismerni, olvassa el a verseit, olvassa el emlékiratait, s .talán még akikor sem jut el a végső arcig. A hatkötetes magyar irodalom- történet a két világháború közötti szakasz tárgyalásakor a polgári humanista költők' közé sorolja például Fodor József, Nadányi Zoltán. Jékely Zoltán. Weöres Sándor társaságában. „A társa­dalmi problémákra éberebb, in­tellektuális városi embert képvw seli nemzedékében”. „Korai ver­seinek első patrónusa, Kassák La­jos ad teret. Ezután a hagyomá­nyos én-lírához pártol.” „Életked­vének ma is ösztönző forrása az alkotásba, az értékek megmara­dásába vetett hite.” — A kijegy­zett mondatok a kezdetre, s* az ötvenéves költőre vonatkoznak — a végső arc még most is alakul. Vas Istvánt' szerencsére úira meg újra olvashatjuk, ír. még • Vas István arcképe most is alkot. Irodalmunk doyen­je. de nem szent-tehén, ezt a sze­• repet sohasem vállalná. Termé­szetes alkat, egyszerű ember, egy­szerű Jcölto a legnagyobbakból. Egyszerűsége Arany János-i. Mit .akar ez az egy ember? — kérdezzük, amint ő kérdezte egyik legemlékezetesebb versében. Kos- suth-díjjal, a Magyar Népköztár­saság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjével tüntették ki. de ezt akarta? ,jMit akarsz, hát te Egy ember? Mit akarsz öreg Szeptember? Vaskor, szeptember, arany láng: mit akarsz egyik mi hazánk?” — kérdezi Juhász Ferenc. Csak len­ni „egyik mi hazárik”-nak — a felelet bizonyára ennyi volrih csak Győri László Növelni apálya PEDAGÓGUS-UTÁNPÓTLÁS erejét Nemcsak pedagógusok szakmai köreiben, hanem szülőik, tanácsi szakemberek, főhatóságok berkei­ben is gyakorta szó esik arról: milyen is jelenleg a nevelői ellátottság az iskolákban? Benne van a feltett kérdésekben ntindaz, ami „iskolaügyben”, ezt a témát tekintve, foglalkoztatja az embereket. Ne­vezetesen: milyen is lesz á holnap, a holnapután is­kolai élete, meddig kell a tantestületekben képesí­tés nélküli fiatalokat felvenni szeptemberek táján? Milyenek a kilátások a teljes és megfelelő ellátott­ságra? Hullámok és hatások A demográfiai mutatókból lehet következtetni ar­ra — hagy a következő mintegy huszonöt éviben — mekkora lesz, lehet az iskolák terhelése. Vagyis, mely iskolatípusokban várható rövid időszakaszban csúcs, miként és mikör húzódik át a nagytömegű gyerekhad a középiskolákba, illetve jut el a főisko­lák és áz egyetemek kapuihoz. E megközelítésből elemezve a születések adatait körülbelül a következőkről van szó: a gyermekgon­dozási segély bevezetését követően, 1967 után a szü- • letések számában változás • következett be, a meg­előző öt év mélypontjához képest. 1970—79 között a korábbi évek átlagánál évii 30—40 ezerrel több gyer- I írnek jött a világra. Ezután lassú, majd — a nyolc­vanas évek elejétől gyorsuló — csökkenési folyamat figyelhető meg. (Jelenleg már csak évi 115—120 eze­körül mozog a születési szám, szemben a csúccsal, amikor a 170, sőt 180 ezret is meghaladta.) Az is­kolád osztálylétszámokat nézve: az általános isko­lák alsó négy osztályában a nagy diáklétszám je­lentkezése a nyolcvanas évek elejére esett. Onnan a hullám most, ezekben az években húzódik át, il­letve tetőzik a felső tagozatban. A középiskolák első osztályaiban első ízben tavaly növekedett meg a diáklétszám, s a nyomás eltart a nyolcvanas évek végéig, kissé átnyúlik a század utolsó évtizedébe is. Azután .mindenütt kisebbek lesznek.az osztálylét- számak. Elkövetkezik viszont — úgy az évezred vé­gére, illetve az ezredforduló idején, — az.az idő, amikor az említett nagyobb ifjú korosztályok lesz­nek szülőkké, s feltehetően „visszaköszön” majd új­ból a népesebb gyermekkorosztályok jelentkezése, némileg kiegyenlítettebb számokkal. Mindezek kap­csán még nem számoltunk a most bevezetett gyer­mekgondozási díj várható, remélhető pozitív hatá­sával, ami a fiatal nők szülési kedvét illeti megteremtésére? (Szerepel-e például Békés megyé­ben, Pest megyében egy későbbi időpontban?) Kevéssé ígérhető meg — így az elemzés, — hogy a katedrákon rövid idő alatt már nem lesz szükség a képesítés nélküli nevelőkre. (Akiknek mai, tekin­télyes hányada amúgy is megszerzi két-három év leforgása alatt az oklevelet.) Jelenleg az arányuk 4 százalék körüli. Számolni kell, hosszú távon azzal is, hogy a pálya elnőiesedése miatt a nevelők 9—10 százaléka továbbra is tartósan távol lesz a munka­helyétől. Ugyancsak mérce a képzés mértékében, hogy jelenleg legalább 10—12 ezer neyelői képesí­tésű szakember nem dolgozik az oktatásban, s felte­hető, hogy az egyetemek, főiskolák változatlanul más területeknek is képeznek pedagógus végzett­ségű fiatalokat. A fizetés, amelynek rendezésére, tel­jes megoldására célszerű törekedni, még ugyancsak nem pályán tartó erő. Képzési feladatok A holnapra gondolva PSnmIissál l / 81 x iS Egy nemrégiben készült alapos, mélyreható elem­zéseket tartalmazó művelődési minisztériumi felmé­résben a pedagógusképzéssel foglalkozó szakembe­rek arra kívántak feleletet adni, hogy megfelelő-e a jelenlegi képzési ütem? Kell-elmajd az a tanítói létszám, ami most alakul, illetve, mennyiben kell megtartani azokat a megemelt keretszámokat, ame­lyek a holnapra vonatkozóan is jellemzik a mérté­ket? Figyelembe vették az elemzések azt a tényt is, elméletileg elsősorban; hpgy mely megyék, mely ha­zai régiók nélkülözik ma legjobban a kellő pedagó­gusgárdát. Hol van, lenne igény —s mennyire ki­elégíthető ez — esetleges újabb képző intézmények Már a síszezonra készülnek A szeptemberi iskolakezdéssel lezárul a nyári tá­borozások, a vakáció alatti világjárás időszaka. Az ifjúsági turizmus főszezonja egyik, napról a másikra hirtelen véget ér. Tanulmányi kirándulást is keve­set szerveznek az őszi hónapokban. A diákság ilyen­kor a tankönyvek mellett — vagy épp a betakarí­tást segítve a földeken — munkával tölti a napokat. Milyen eredménnyel, zárta az idei nyarat az Ex­press Ifjúsági- és Diák Utazási Iroda? Varjú Zoltán mégyei kirendeltségvezető jellemző példával kezdi az értékelést: — Nemrég egy kerékpáros osztrák fiú kopogtatott be a kecskeméti irodába, megkér­dezni, hogyan utazhatna vissza hajóval Bécsbe. Ez is jelzi: több lett az idén a hátizsákos érdeklődő, s megszaporodtak a megye útjain a fiatal, zömében külföldi kerékpáros turisták. Az autóbuszos, repü­lőgépes csoportok száma is nőtt. Az Express ven­dégei negyven százalékkal több vendégéjszakát töl­töttek el a megyében'. Az érkezők listáját évek óta a szovjet és NDK- beli fiatalok vezetik. Üj színfoltot jelentettek az idén az Egyesült Államokból érkező amatőr művé­szeti együttesek, akik útjuk során több helyen elő­adásokat is tartottak. Az amerikai fiatalok — s hoz­zájuk hasonlóan jó néhányam Ausztriából — ma­gánházaknál laktak. Középiskolás diákok családjai látták vendégül őket. Szívesen jönnének hasonló formában Nyugat-Európa több országából, sőt Ja­pánból is. Az Expressnél várják azok jelentkezését, akik beszélik áz angol vagy német nyelvet, és szí­vesen fogadnának, akár csere alapon is külföldie­ket. A korábbinál több úttörő-vándortábor járta vé­gig az idei nyáron a-Kiskunsági Nemzeti Park ter­mészetvédelmi területeit, összességében valamelyest csökkent a hazai látogatók száma, nőtt viszont a Bács-Kiskumból -máshová utazóké. Merre indultak útnak az Express ügyfelei, akik zömében diákok? Az úttörők ‘közüli huszonhatan — az idén először — az NDK-iba utazhattak nyári táborozásra. Jövőre a tervek szerint jelentősen bővül a külföldi úttörő- üdültetés. Jól sikerült a Szórakaténusz játszóház­zal közösen szervezett országos tábor, a kecskeméti gokart-tábor, a bajai nyelvi táborozás iránt viszont a korábbinál kisebb volt az érdeklődés. Ugyancsak a vártnál kevesebb középiskolás jelentkezett a me­gyéből az Express központi táboraiba — Balaton- szemesre, Kiliántelepre, Velencére. Az itteni számí­tógépes, kézműves- vagy sport szaktáboroknak nagyságrendekkel több vendége volt más megyék­ből. Mint kiderült, sok középiskolában el sem ju­tott a tanulókig e rendkívül kedvezményes üdülési forma híre. • Térképböngészés a továbbindulás előtt. Sokan útbaéjtik a pusztavacsi jeltornyot. A külföldi úticélok közül legtöbben az NDK-t, és a bolgár tengerpartot választották. Nőtt az érdek­lődés az idén a. Szovjetunióba szervezett utak és az erdélyi körutazások iránt. Az ősz a természetjárás, a túrázás évada. A jövő hét végén Verőcemaroson rendezik meg az ország- ■ járó diákok évadnyitó túráját. A háromnapos tábo­rozásra több mint ötszáz középiskolás jelentkezett a megyéből. Az Expressnél ezekben a napokban már a sísze­zonra és a szilveszteri utazásokra készülődnek. Bő­vülnek a csoportos és egyéni síelési lehetőségek a legnépszerűbb síterepekén: Csehszlovákiában és Lengyelországban. Október közepétől már a jövő évi üdülési, táborozási lehetőségekről is tájékoztatást tudnák adni a fiatalok utazási irodájának munka­társai. Még néhány hét, s lehet kezdeni á készülődést a következő vakációra ... L. D. Berhidán járt, segített A most következő tervidőszakban is mintegy hat­ezer új óvónőrp lesz szükség a gyermekintézmé­nyekben, hogy megmaradhasson a jelenlegi, euró­pai rangsort tekintve is igen szép, 85—90 százalé­kos ellátottság. Jelentős, több ezres az igény — s nem jelez csökkenést — az általános iskolai tanítók, majd tanárok iránt is. A mennyiségi fejlődés feltét­lenül módot ad arra, — ezért is célszerű tartani a mai képzési keretszámokat —, hogy az alsó tagozat­ban kellemesebbé és tartalmasabbá lehessen tenni a tanulást, a felső tagozatban pedig hatékonyabb lehessen a nyelvoktatás, a testnevelés, hogy csak néhány példát említsünk. Fejleszteni kívánják a gyógypedagógiai ellátottságot is. Kétségtelenül a középiskolákban, érződik most, úgy három-négy évig, a szaktanárok helyenkénti hiánya. Ezért is kívánják kiegészítő tanárképzéssel, egyéb munkaerő-gazdálkodási intézkedésekkel is enyhíteni a hiányt. Az előrejelzések szerint a jövő évtized közepére kielégíti majd az igényeket a je­lenlegi megemelt mértékű középiskolai tanárkép­zés. Levelező oktatással segítik elő a szakmai peda­góguslétszám gyarapítását, például a gyakorlatve­zető szakoktatókét. A másoddiplomák megszerzése — Budapesten és Veszprémben a mérnöktanárok képzése — kellő számú jelentkező esetén sokat se­gít a gondokon. Sok város segíti jelenleg is és fogja meg erőtelje­sebben segíteni a pedagógusképzést, az országos gondok enyhítésében. Az óvónőképzés bővítése Zsámbékon és Szekszárdon már megkezdődött, Ba­ján és Esztergomiban az előkészítésére folynak mun­kálatok. A tanítóképzésiben bizonyos hiány észlel­hető, a délkelet-magyarországi régióban, de az or­szágban másutt is figyelni kell arra, miként tartható ímeg, illetve hívható a fiatal tanítók, tanárok vég­zős seregéből -minél több — és , minél hosszabb idő­re. A pálya megtartó erejét növelni: valahogyan ilyesformán lehet megfogalmazni azt a követel­ményt, ami a mennyiség mellé — az életminőség javítását is felsorakoztatja. Benne foglaltatik a fi­zetések kellő rendezése, csakúgy, mint a letelepe­déshez múlhatatlanul szükséges anyagi segítség, a lakáshoz juttatás és a törődés ezer más lehetősége. • Várkonyi Margit Székely Zsolt, a Kecskeméti Városi KlSZ-bizottság tagja is ott volt az ötven KIS2L.es fiatal kö­zött, akik a múlt héten a földren­gés sújtotta Berhidán a helyre- állítási munkákban segédkeztek. Így emlékezik az ott történtekre: — Szerdán késő délután érkez­tünk meg. A kezdődő szürkület­ben szomorú látványt nyújtottak a gondoséin vakolt házak falait átszövő repedések, a megrogy- gyant tetőszerkezetek. Itt is, ott 'is vaskos fagerendákkal ' voltak megtámasztva az épületek. Egy idevalósi szerint', szinte hullám­zott a föld. Segíteni mentünk, de ezt az ösztönös szándékot a lát­vány — úgy éreztem — tudatos­ságra emelte. Egy tornateremben szállásoltak el .bennünket. A munkához más­nap reggel láttunk hozzá. Hat órától este hétig dolgoztunk. Az általános iskola tetőtér-beépítését bontottuk le, hogy kisebb teher 'nehezedjen a padlás gerendázatá- ra. Én végig ezen a munkahe­lyen dolgoztam. Többen segédkez­tek magánházaknál, egyedülálló, cselekvésképtelen embereknek. Vasárnap jöttünk el. Három—há­rom és fél nap alatt nem tud­tunk sokat segíteni, de úgy gon­dolom, biztos lesz egyJkét ember, aki majd évek múltán így em­lékszik vissza: az én házamat á KISZ-esek hozták rendibe. Talán még a nevünkre is em­lékezik majd... L. SZ. L. JAZZ, ROCK, ÚJHULLÁM Polifon — harmadszor Kedvező fogadtatásra talált a ’ fiatalok — és a „könnyű” műfajt kedvelő idősebbek — körében az új zenei folyóirat a Polifon. Ma­gyarosabb, megjegyezhetőbb kife­jezésit is választhatott volna a lap címéül a lelkes szerkesztőgárda, ám — mint azt az olvasói levelek bizonyítják —. a Polifont már is­merik. olvassák, keresik az ér­deklődők. (A legutóbbi számban Schuster Lóri édesanyja panasz­kodik, hogy Tatabánya környékén milyen nehéz hozzájutni e régi hiányt pótló orgánumhoz...) Bács-Kiskunban — a megye- székhelyi és vidéki postákon, új­ságos pavilonokban — még több helyen kapható a képes folyóirat harmadik száma. Folytatódik ben­ne. a kevéssé ismert szibériai jazz-t feltérképező sorozat, s kör­képet ad a magyar táncházmoz- 1 galom jelenlegi helyzetéről. In­terjút készítettek a lap munkatár­sai a Kaja (volt Kajagoogoo) úi frontemberével, és Orszáczky Miklóssal, a közelmúltban újra itthon szerepelt énekes ^basszus- gitárossal. Tudósítás olvasható a „fémből sikert kovácsoló” Eins- türzende Neubauten és a „bozon­tos charmé’-ú Elizabetl) Weiner budapesti fellépéséről, s az új Ed­da miskolci koncertjéről. De ta­lálhatnak kedvenceikről szóló Írá­sokat — többek között — a Bi­zottság az Első Elméiét és a Rol’s hívei is. A műfaj első valóiban színvo­nalas — a zenét a társművésze­tekkel szoros egységben kezelő —, folyóiratának következő száma október elején várható. öásseálUtotta: Saabé Klára Diákoknak olcsóbb Különböző kedvezmé­nyekkel igyekszik meghódí­tani a fiatal közönséget az idei évadban a Kecskeméti Katona József Színház. Pár év után ismét bevezették a bérletrendszert. Újdonság: külön bérlet-előadásokat szerveznek a főiskolások­nak. középiskolásoknak és a kisdiákoknak. A főiskolások a felnőtt­bérlet árának 33 százalé­káért — az előzetes egyez­tetések szerint — csütörtöki napon nézhetik meg a szín­ház hét előadását. Hasonló kedvezménnyel, ugyancsak hétköznapokon — eseten­ként délutánonként — vár­ják a középiskolák, szak­munkásképzők tanulóit Míg a legdrágább felnőtt- . bérlet 620 forint, a főisko­lás és if júsági bérlet vásár­lóinak ugyanezért csak 280 forintot kell fizetni. De aki­nek még ez is nagyon sok. akár 70 forintért is vehet bérletet: egy-egy színházlá­togatásért egy tízes — már senkinek sem lehet megfi­zethetetlen. A kedvezmé­nyeket nemcsak az iskolá­kon keresztül lehet igénybe venni: október végéig min­denki egyénileg is elsétál­hat bérletet vásárolni, csak a diákigazolványát feltétle­nül vigye magával! Kombinált bérletet indít a színház az általános isko­lásoknak. Két — nekik is élményt nyújtó — felnőtt- darab és két gyermek-be­mutató megtekintése a leg­jobb helyről 140. a „kakas- ülőről” pedig mindössze 40 forintba kerül. Ha valaki nem jut bérlet­hez — vagy a műsorterv alapján úgy dönt: nem akar minden darabot megnézni — diákigazolvánnyal a be­lépőjegy árából 20 százalék kedvezményt kap. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom