Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-17 / 218. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. szeptember 17. TÖLTELÉKÁRU, HÚSPOGÁCSA, KONZERV Korszerűsödő termékszerkezet a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál „Az élelmiszer stratégiai cikk” — olvashattuk az elmúlt években jó néhányszor a hazai sajtóban. Az állítás igazságát eszünkbe sem jul kétségbe vonni, különösen ha a Szahel-övezet éhezőiről látunk filmtudósítást a televízióban Ám az országban termelt húsféleségeket mégis egyre nehezebb a világpiacon értékesíteni, a számunkra kedvezőtlenül változó külső körülmények miatt. A gondokat a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat is érzi, de keresi a kiutakat is. Hogyan? A hagyományos baromfihús-termelés a nemzetközi munkamegosztásban ma már nem tartozik a legnagyobb „kunsz- tok” közé. A fizetőképes országok bőséges kínálatban válogathatnak. A piacot már évekkel ezelőtt elárasztotta a brazil csirke, s a hagyományosan nagy vásárlónak számító közel-keleti térségben is gyors ütemben fejlesztik a termelőkapacitásokat. Aki tehát a barom trhús-terme- lésből akar a jövőben is megélni, annak a költségek folyamatos csökkentése mellett olyan 1 új termékeket kell piacra dobnia. amelyek előállítására mások nem képeseik, s amelyekért a legigényesebb vásárló is hajlandó jó árat fizetni. Ezzel próbálkozik a kecskeméti vállalat is. s hogy nem eredménytelenül, art az OMÉK-on elért sikerek is bizonyítják. — Arra törekszünk, hogy minél nagyobb arányban kínáljunk magasabb feldolgozottsági fokú, -■ konyhakész' állapothoz ■közeli termékeket. — mondja Daruid János termelési igazgató. — Ilyen a darabolt pecsenyekacsa, amely az Országos Mezőgazdasági Kiállítás nagydíját kapta. A gyártás előkészítését 1983-ban kezdtük, az idei esztendő pedig már a pjaci áttörés éve. — Pedig a verseny kiélezett, nem könnyű az értékesítés — veszi át a szót Gerhardt Antal áruforgalmi főosztályvezető. — Francia, holland, nyugatnémet, angol és dán cégek kínálatával hasonlítják össze áruinkat a fogyasztók. 1983-ban még csak 20, tavaly már 140 tonna darabolt pecsenyekacsát adtunk el határainkon kívül. Az idei export remélhetőleg eléri majd a 200 tonnát, a hazai piacon pedig 40—50 tonnás igénnyel számolunk. — Nem titkolt szándékunk, hogy továbbfeldolgozobt termékeinket is exportálni kívánjuk — folytatja a beszélgetést dr. Tobak István vezérigazgató. — Ezek közé a töltelékáruk, a pa- nírozott, elősütött húspogácsák és a konzervek tartoznak. Jelenleg heti 8—10 tonna töltelékárut gyártunk, legkeresettebb az OMÉK-on második díjat kapott kolbász, a Kecskeméti páros. Termelésünket a közeljövőben heti 16—18 tonnára szeretnénk felfuttatni. Épülő' konzervüzemünk az idén elkészül, a .próbaüzem azonban áthúzódik 1986- ra. Rövidesen libamájkonzer- vekkdl jelentkezünk, de ezek piaci elhelyezése nem problémamentes. Ausztriában ugyan már tartottunk sikeres termék- bemutatót. de az igazi áttöréshez hiányoznak a megfelelő konzervdobozok. Alumíniumból készült, tépőzáras- fedéllel ellátott. mélyhúzott konzervdobozokra volna szükség. Ilyeneket a magyar ipar jelenleg nem gyárt, az import viszont • évi 30 millió forintunkba kerülne. Tudjuk, hogy ezután keményebben kell dolgoznunk mint eddig, de bízunk a jövőben — fejezte be mondanivalóját dr. Tobak István. A régi hagyományokra visz- szatekintő Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat nem ül tehát eddig megszerzett babérjain, hárem kivívott piaci pozícióinak megőrzésére törekszik. De meglesznek-e ennek forrásoldali feltételei, vagyis lesz-e elegendő feldolgozandó baromfi? A kérdésre Arató Sándor termelési igazgatóhelyettes próbál meg választ adni. — Nem könnyű biztosítani ■évente. -30—35 \ ezer tonna baromfit; vállalatunk folyamatos, működéséhez ennyi szükséges. A? állattenyésztési kedv utóbbi időben tapasztalható visszaesése bennünket is érzékenyen érint. A Hunnia hibrid broiler- csirkéből az elmúlt évben 140 ezerrel csökkent a szülőpárok száma. Bács-Kiskun megyében olyan gazdaságok hagytak fel a' baromfitartásisal. mint a lászló- falvi Egyetértés és az orgová- nvi Sallai Tsz. Pedig Csirkehúsból az ország a VII. ötéves terv porán is jelentős dollárbevételre számít. Szomorúan vettük tudomásul. 'hogy az állattartás fejlesztésére felvett világbanki hiteleket teljes egészében a sertés- és sz á rva ima rína-ten vesztés k<mia. A baromfiágazatnak a jelenleginél nagyobb támogatásra van szüksége. Bálái F. István 9 Főzés, füstölés előtt a Kecskeméti páros. (Méhesi Éva felvételei) Szolgáltat-e a szolgáltatás? Ha elromlik a bejárati ajtó zárja, ha kitörik az ablaküveg, ha a csap csöpögésére ébredünk, szakemberért fohászkodunk, s igyekszünk elültetni magunkban a reményt, talán nem kell napokig várni, hogy megérkezzen a mester és elhárítsa a hibát. Sajnos, rosszak a tapasztalataink, sokszor órák, napok mennek veszendőbe a hiábavaló várakozás miatt; a szolgáltató ágazat ma még sok kívánnivalót hagy maga után. Nálunk és Európában Amikor szolgáltatásról beszélünk, szívesen példálózunk tengerentúli adatokkal: az Amerikai Egyesült Államokban a foglalkoztatottak csaknem nyolcvan százaléka a harmadik szektoriján, a szolgáltató ágazatban dolgozik, Nálunk ez az arány az ötven százalékot sem éri el. Na, de, ne menjünk messzire, nézzük meg mi a helyzet Európában,? Frissebb statisztika nem lévén, hasonlítsuk össze az 1979. évi adatokat, Magyarországon 37, a Szovjetunióban 41, Csehszlovákiában 38, Romániában 25, Belgiumban 64, Ausztriában 48 százalék a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. Az európai országok között hazánk harmadik szektora fejlődött a legdinamikusabban a hetvenes években, ma viszont még a szinten- tartás is nehezen megy. Mi ennek az oka? — adódik a kérdés. A válaszadásban segítségünkre volt a Szolgáltatáskutató Intézet, amely tanulmányokban vázolta fel a múltat, a jelent, és előzetes becsléseket készített a VII. ötéves tervidőszakra. A kutatók megvizsgálták a vas-, a fa-, a fém- és a gépipari, az elektromos háztartási gépek, a híradástechnikai cikkek javítási helyzetét, a textiltisztítást, a fogyasztási cikkek kölcsönzését, a személyeknek végzett fordítást, gépírást, takarítást, a gépjármű-, az építőipari, a fodrászipari és a fényképészeti, valamint a cipőjavító Szolgáltatásokat, a használt fogyasztási, cikkek ■ felvásárlását, a teherszállítást. Mindebből látható: nagyító alá tették a lakosságot legközvetlenebbül érintő területeket. Olcsóbb a falusi Magyarországon a hatvanas évek végén a szolgáltatásokban érzékelhető volt, hogy a kereslet messze meghaladja a kínálatot. Iparengedéllyel dolgozó kisiparos nemigen volt, az állami vállalatok viszont nem bírták az „iramot”. Változást a kormány „vitamininjekciója” hozott. Különböző csatornákon összesen 20 milliárd forintot juttatott a gazdaságba, hogy lakossági szolgáltatásra ösztönözze a vállalatokat. Kedvezményeket, vissza nem térítendő hiteleket nyújtott. A hatás nem maradt el. Egymás után épültek a szolgáltatóházak, a javítóközpontok, egyre több kisiparos kért főállásra iparengedélyt. Am a nyolcvanas években nem volt ilyen gyors ütemű a fejlesztés, a meglévő hálózat szintep- tartása is mind nagyobb gondot okoz, annak ellenére, hogy akadnak még ma is olyan vállalatok, amelyek kapnak támogatást. A mosatást például csaknem száz százalékkal támogatja az állam. Voltaképpen minden más szolgáltatás a szabadáras kategóriába került, ami jelentős mértékben befolyásolja a kereslet alakulását. Ebből viszont nem lehet lemérni a valós igényeket. Az emberek jövedelme a meghatározó abban, hogy ki milyen szolgáltatásra költ, de mindenki igyekszik fenntartani eddigi életszínvonalát, szokásait, miközben kiadásai csökkentésére törekszik. Ebből következően mind többen veszik igénybe az olcsóbb, úgynevezett fusi-munkát. Ez viszont bizonyos értelemben elfedi a harmadik szektor hiányosságait. Másféle hatások is fellelhetők. A kutatók megállapították' a lakossági szolgáltatás nem elég nyereséges, az itt dolgozók bére alacsony, s a kisiparosok is a több hasznot biztosító állami vállala - toktól,., szövetkezetektől,. fogadnak el megrendelést: . Mondván: nagyon megemelkedtek a társadalombiztosítási járulékok, szükségük van a nagyobb bevételre. Országiul korkép A városi emberek jobb helyzetben vannak, mint a kisebb településen élők. A kutatók készítettek egy térképet, amely szemlélteti, hogy 1983-ban megyénként milyen volt az egy lakosra jutó szolgáltatási ellátottság. E szerint a fővárost övező megyék gyengén ellátottak, hasonló a helyzet Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Ugyanakkor például Somogy, Baranya, Tolna, Zala, Bács-Kiskun és Heves megyét, valamint a fővárost jól ellátottnak látták. Összességében tehát nem lehet kiegyensúlyozottnak mondani az ország szolgáltatási helyzetét. Éppen ezzel magyarázható, hogy a kormány újabb rendelkezésekkel igyekszik javítani a helyzeten. Január elsejétől az anyagár nélküli munkáért tízszázalékos adóvisszatérítés illeti meg a lakossági szolgáltatást végzőt. A kisvállalatoknak, kisszövetkezeteknek tizenöt százalékra mérséklődik a jövedelemadójuk, ha lakossági szolgáltatást vállalnak. Ez egyébként várhatóan megnöveli a kisvállalatok, kisszövetkezetek számát. Annak ellenére, hogy a decentralizálás, a -szétválás megtörtént, ez nem minden esetben hozta meg a várt, a kedvező változást. Például továbbra is gond az anyag- és alkatrész- hiány. Továbbá: januártól a vezetők prémiuma az eddiginél jobban függ a lakossági szolgáltatásban végzett munkától. Csináld magad! Mindenképpen fellendülés várható, azonban még nem bizonyított, hogy a bevezetett ösztönzők elegendőek lesznek-e. Mire számíthatunk tehát? Becslések szerint egyre több szerep jut majd a „csináld magad’’ mozgalomnak. És" érre a kefeskfedőkrték“ iflSV most fel kellene figyelniük, hogy a szakboltokban, áruh ázakbátt mind több, sokféleképpen hasznosítható kisgép várja a vásárlókat. Miután ilyeneket nemigen gyártanak idehaza, megfelelő barkács-háttériparra van és lesz szükség. Persze bizonyos munkákat el sem lehet otthon végezni, még ha a jószándék, a vállalkozókedv meg is van az emberben. Példaképpen említjük a vi- deokészülékek, a színes televíziók javítását. Ilyen és ehhez hasonló szolgáltatásoknak viszont meg kell erősödniük. A kutatók szerint 1990-re 1975-höz viszonyítva, összehasonlító áron számolva, több mint 180 százalékkal növekedik majd az egy lakosra jutó szolgáltatás Magyar-- országon. H. T. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Önbíráskodók Teljesítik vállalásaikat a halasi szövőnők Három bajai jóbarát önfeledten szórakozott tavaly december 13-án este a helyi Stop vendéglőben. Ott sorakoztak előttük az üres vagyi félig tele söröskorsók és a fröccsös -poharak. A társaságból László Gyula bontott asz- • lalt, aki fél nyolc körül úgy gondolta, ideje hazamenni. Csakhogy a kocsma előtt, nem találta az előzőleg óda-támasztott kempingkerékpárját. Hiába tette tűvé a környéket, csak annyit tudott meg egy elhaladó járókelőtől, hogy valaki a Peller-tanya irányába tolt el egy biciklit. László .Gyula szólt erről az éppen kifelé jövő cimboráinak, így vele Pluszul József és Sáfár József is elindult a megadott irányba. Mindhárman úgy tudták, hogy a Pel- ler-tanyában a Szauter házaspár lakik, akik 1984-ben költöztek be, miután megegyeztek a tulajdonossal. hogy aríakbér fejében elvégzik a szőlőmunkákat. Odabenn a lámpa fénye mellett Szautemé egy regényből részleteket olvasott fel a férjének. Amikor a dörömbölést meghallották. mindketten rpegrémültek, mert nem értették, miről van szó. Kintről hangos szidalmak közepette üvöltötte valaki, -hogy adják ki a kerékpárt. Szauter István erre kiszólt, hogy semmiféle bicikliről nem tud, s kérte, hagyják békében pihenni őket. Egyben azt is kijelentette. Rogy nem engedi be a dörömbölőket, csak akkor, ha hivatalos személy- lyel együtt, jönnek. Ám a cimborák már olyannyira dühtje jötték, hogy benyomták a külső ajtót. Egyikük betörte az üveget, majd beljebb haladva a szobai ajtói ' is benyomva, könnyedén behatoltak a helyiségbe. Szauter István félelmében felkapott egy baltát, de a túlerőben lévő csapat egyik tagja. Sáfár József kivette a kezéből, s kimen ve messze elhajította a kertben. De nem üres kézzel, hanem egy karóval jött vissza, amivel fejbevágta Szautert. Majd megszabadulva eszközétől, társai segítségével az ágyra hianyatt- lökite a semmit sem értő férfit. László Gyula ekkor ököllel ütni kezdte a fejét. Sáfár pedig a nyakát szorította meg. Nuszpl is csatlakozott, és most már hárman ütlegelték puszta kézzel a hanyatt fekvő férfit. A 'bántalmazás közben végig üvöltve kérdezték, hogy hol van a kerékpár. László Gyula még azt is megjegyezte. hogy „itt döglenek meg”, ha nem adják vissza. Ám hiába tiltakozott a férfi, s állította továbbra isi,' hogy nem tud semmiről. a támadók az ágyat összetörték. a berendezést felfőrgatták, a szőnyegeket összegyűrték. Szautemé közben a férje védelme érdekében hátulról elkapta Nuszpl kabátját. De a férfi ügyesebbnek bizonyult, mert hirtelen megfordulva ököllel homlokon csapta az asszonyt. Majd mindkét csuklóját megfogva a férje mellé hanyattlökte az ágyra. A nő kétségbeesett helyzetét még • csak tetézte, hogy László Gyula az egyik kezével a hajába markolt, a másikkal pedig a nyakát szorongatva, üvöltve tovább követelte a kerékpárt. Eredményre persze a kérdőrevonás e különös módja sem vezetett; akkor sem találtak semmit, amikor távozóban végigkutatták az egész tanyát. 1 Amint a hívatlan „vendégek” eltűntek a környékiről, Szauter István és felesége gyalog elindult a tanyáról a városba, hogy a rendőrségen feljelentést tegyen. Az ügyeletes tiszt azonnal intézkedett a megfelelő orvosi ellátásról és látleletet is készíttetett a sérülésekről. Bár mindkettőjüknek nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket akoztak a támadók, s ez elegendő lett volna, hogy kérjék a megbüntetésüket köny- nyű testi sértés vétsége miatt, ezzel a magánindítvány-tételi jógiikkal a sértettek nem éltek. *, * * A Bács-Kiskun megyei Főügyészség a három jóbarátot magánlaksértés és ön-bíráskodás vétségével vádolta, amely bűncselekmények hivatalból (s nem magánvád alapján) üldözendők. A Bács-Kiskun megyei Bíróság a bizonyítékok, az intézkedő rendőr helyszíni szemlén készült jegyzőkönyve, valamint az orvosi vélemény alapján megnyugtatóan bizonyítottnak látta a bűncselekményeknek a vádlottak általi elkövetését Bár mindhárman azzal védekeztek, hogy a sértett és felesége — kihasználva a helyzetet — maguk dúlták fel a lakást és egymásnak okozták a sérüléseket, a bíróság ezt az állítást minit teljesen valószínűtlent, nem fogadta el. Igaz, az elsőként -intézkedő rendőr szerint a Szauter házaspárral már többször volt probléma, mert különböző lopásokat követtek el. Ám olyan emberek, ‘hogy csak akikor fordulnak a rendőrséghez, ha igen nagy sérelem éri őket, mint például az említett tavaly december 13-i estén. A bíróság végül az összes kö-' rülményak mérlegelése alapján az alkalmi munkás Nuszpl József. a téglaégető Sáfár József, valamint az ugyancsak téglaégető László Gyula bűnösségét egy- rendbeli magánlaksértés bűntettében és egyrendbeli önbíráskodás vétségében állapította meg Ezért mindhármójukat halmazati büntetésül egy-egy év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogarős. Tuza Béla A Szegedi Textilművek kiskun- halasi gyáregységében 260-an munkálkodnak a tervek teljesítéséért. Az első féléviben háromféle ágynemű-alapanyagot készítettek, s ezekből 2 millió 520 ezer négyzetmétert adtak át a BUDAPRIINT kikészítő üzemeinek. Ez a teljesítmény 105,1 százaléknak felel meg. Az eredmény dicséri a hét 6izocialisita brigádot is. Ezek a kollektívák becsülettel teljesítik vállalásaikat, s közülük egy már a gyáregység kiváló brigádja oímmel, a többi pedig az ananyjelvénnyel rendelkezik.-Elismerés illeti a gyáregység kollektíváját azért is, mert a közelmúltban egy hónappal a határidő előtt telepítettek és vettek használatba 28 automata szövőgépet. Jelenleg naponta átlag 20 ezer négyzetméter szövet kerül ki az egyre nagyobb szakmái tapasztalattal rendelkező szövőnők -kezéből, illetve a szövőgépből. I Képünkön a szövődébe kerülő fonalgombolyagokat ellenőrzi Kádár Ferencné. O. L.
