Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-06 / 183. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. augusztus 6. tagság forintjaiból • Épül a termelőszövetkezet új zöldségboltja. Fejlesztés a Fenyvesi Jenövei, a városföldi Dózsa Termelőszövetkezet elnökével járjuk a határt a nyári hőségben. — Sajnos, az aszály az idén Is keresztülhúzta számításunkat. Nemrég értékeltük félévi gazdálkodásunk eredményeit. Azt is megállapítottuk, hogy az idén hat hónap alatt még a tavalyinál is mintegy 25 milliméterrel kevesebb csapadék hullott, pedig az elmúlt év is aszályos volt — panaszkodik. A learatott kalászosok tarlóit elhagyva a „furulyázó”, sárguló kukoricatáblákhoz érünk, amelyek kissé lehangoló látványt nyújtanak. — Szerencsére a kalászosok nyereséget hoztak. — tájékoztat az elnök — kukoricából pedig mentjük, ami menthető. Azokról a táblákról, amelyekről tudjuk, hogy már nerf képesek csövet nevelni, szecskázzuk a növényt. Ez az egyik hasznosítási mód, a másik a legeltetés. A szabad- tar tá^os húsmarhaállomány takarmányellátását ezzel is pótoljuk. Hozzáteszem: ez az ágazat az elmúlt évben még jövedelmező volt, de az idén már — mivel nem tudjuk továbbfejleszteni, és emiatt nem kapunk állami dotációt — előreláthatóan veszteséggel zárjuk az évet. A fejlesztést akadályozza a korlátozott legelőterület. Arra a kérdésre, hogy miként igyekeznek leküzdeni a gondokat, bajokat, az elnök elmondja: — Foglalkozunk sertéstenyésztéssel is. Nemcsak közös állományunk van, hanem 35 kilogrammos süldőket helyezünk ki a tagokhoz, mi adjuk a takarmányt, ők pedig a férőhelyet és a munkát. Az idén is mintegy 1500-zal 'növeljük ily módon az értékesített hízók számát. A tagok úgy vélik, hogy a bérhizlalással megtalálják számításaikat. Közös beruházásokba a tagság, célrészjeggyel is besegít. Egymillió forinttal járultak hozzá a gazdák a sertéstelep kiegészítő épületeihez. Egyébként a féléves értékelés szerint az állatforgalmazásból származó árbevételüket 15 százalékkal túlteljesítették, s a nyereség is meghaladja az előirányzottat. A termelőszövetkezet határa több községre kiterjed. Nyárlő- rincre érünk. Itt épül a közös gazdaság új zöldségboltja. Ehhez is segítséget nyújtott a tagság 600 ezer forint értékű célrészjeggyel. A községben még nincs ilyen üzlet, építésével a lakosság kérésének tett eleget a termelő- szövetkezet. Azt is megtudom, hogy már van két vegyesboltjuk, és 13 helyen értékesítenek takarmányt. A sok gond ellenére az elnök bizakodik. Elmondja, hogy minden lehetőséget megragadnak a vezetőcéggel és a tagsággal együttműködve, hogy az aszály okozta nyereségcsökkenésit valamiképpen pótolják. Ezzel kapcsolatban már intézkedési tervet készítettek. Kereskedő Sándor VILÁGGAZDASÁGI KAPCSOLATOK A Szovjetunió és Észak-Áfrika A Szovjetunió 1984 szeptemberében egy 3, egyenként 210 megawattos blokkból álló hőerőmű létesítéséről irt alá szerződést Algériával. Djidjel- li közelében eröfhű épül, amely a bellari vas- és acél- kombinátot látja el energiával. El-Haidjariban az idén kezdte meg a termelést egy évi 540 ezer tonna kapacitású szovjet gyártmányú drót- hengermű. Azzaba közelében egy horganybánya épült szovjet szakemberek segítségével. Szovjet vállalatok is részt vesznek a Hasi Messaoud és Tlnfuje között létesítendő földgázvezeték építésénél. A Szovjetunió . által elkészítendő vezetékszakasz hossza 421 kilométer. A Szovjetunió kapcsolata Líbiával igen széles körű, nemcsak a nyersanyag-kitermelésihez nyújt segítséget, hanem a mezőgazdaság és az egészségügy fejlesztéséhez is. Tajurában atommagkutató intézet létesült, és a tervek között szerepel egy 800 megawattos atomerőmű is. A szovjet szakemberek részt vgsznek a Misurata-i vas- és acélkombinát kiépítésében is. Hatéves sízünet után, 1983 végén Egyiptommal is normalizálódtak a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatai. A két ország 1984—85-ben 700 millió dollár fölé akarja növelni az árucsere-forgalmat. Egyiptom főleg pamutfonalat, 'textíliákat, dtrusgyümölcsö- ket szállít a Szovjetunióba. A szovjet fél ezért gépi berendezéseket, szenet, fát, vegyi anyagokat, újságpapírt, üveget és fagyasztott halat szállit Egyiptomba. Szovjet segítséggel épült az ■ el tabbini cementgyár, és szovjet Berendezésekkel dolgoznak a heluani acélkombinátban. A régebbi szovjet beruházások közül a legjelentősebbek közé tartozik az asszuáni gát és a Nag Hammad-i alumíniumkohó. Tunéziának a Szovjetunió 1983 októberében 19 millió rubeles hitelt folyósított a vízellátási program megvalósításához. Ved Djumin kötelében épül a 70 millió köbméter befogadóképességű víztároló, amely 1500 hektár földterület öntözés?!; teszi lehetővé, és (biztosítja Bizerta városának vízellátását. Marokkóban a Szovjetunió a meskalai foszfátlelőhely kiaknázásában nyújt segítséget. Marokkó elsősorban műtrágyát és citrusgyümölcsöt szállít a Szovjetunióba. GYERMEKC1PÖGYÁRTÁS 1985 ‘ S < Offenzíva Sabaria-módra Top ánkaár-kocogás Egyetlen területen sem vonulunk vissza, erősítjük pozíciónkat a bel- és külpiacokon, minőségjobbító offenzívánk tovább tart — hallom Börzsönyi József határozott szavait, aki a legnagyobb hazai gyermekcipőgyárnak, a szombathelyi Sabariának kereskedelmi igazgatója. — Milyen lábbeliket gyártanak és hová szállítják? — kérdésre a következőket válaszolja: — Női, férficsizmákat, félcipőket és szandálokat, szabadidőcipőket, a gyermekek részére pedig mindenféle csizmát és oi- pőt. Gyártmányainknak mintegy felét exportáljuk. Legtöbbet, egymillió 700 ezer párat a Szovjetunióba, valamint az NDK-ba, az NSZK-ba, Lengyelországba és Ausztriába, hogy csak a legfontosabb piacainkat említsem. Két NSZK-beli céggel kooperációs kapcsolatunk van, ez minőségi és divat szempontból jelentős. A belföldi forgalomban a Sabaria- termékek .90 százaléka gyermekcipő, 2,<j—2,7 millió párat adunk át a kereskedelemnek. — Nem tapasztalják, hogy kevés? Többet, s főleg nagyobb választékot szeretnének a vásárlók... — Teljesítményünk véges, többet gyártani' most még nem tudunk. Viszont az áru terítése sem tökéletes. Vannak időszakok, amikor képtelenek vagyunk eladni nagykereskedelmi partnereinknek. Ezek általában a félévi zárást megelőző hónapok, amikor a készletfelmérés történik. Ez egy olyan gazdasági gyakorlat hazánkban, aminek kellemetlenségeit minden esztendőben (és minden cikknél) megszenvedik a vásárlók. Ilyenkor dugig telnek a mi raktáraink is. Különösen a Siesta gyermekcipőink iránt nagy a kereslet minden időszakban, mert ez gyógyítja is a lábat. — Két megjegyzésem is van. Az egyik: sok szülőtől hallottam, hogy a gyermeke talpán a betét íves része vízhólyagot tört... — Igen, elismerem, egy időben volt ezzel gondunk. A technológiát módosítottuk, most már nincs „éle” a talpbetétnek, ami a törést okozta. Egyébként a Siesta cipőinket a KERMI rendszeresen vizsgálja, s hogy jó órában mondjam: nincs panasz, reklamáció nem érkezett. — A másik megjegyzésein _—, s ez már valamennyi termékükre vonatkozik — sokba kerül, drága a cipő. — A cipőár szemlélet dolga is, • Börzsönyi József: Gyakran az olcsóbb a drágább ... őrről vitatkozhatunk. Nekem az a véleményem, hogy gyakran az olcsó a drágább, és fordítva. Másrészt a jobb minőségűre van igény. Szóval, azt akarom mondani, hogy minél kiválóbb minőségű a lábbeli, annál többe kerül. — On szerint a Sabaria-cipők mitől jók, mármint azok, amelyek drágák? £s mitől drágák a jók? — Az utóbbi években a cipő árának erőteljesebb növekedése az alapanyagok, legfőképpen a bőrár emelkedésének a következménye. Huszonöt százalékkal nőtt a bőr ára a tavalyi júliusi értékekhez képest. Egyébként ötször többe kerül egy négyzet- méter bőr, mint az a textil- anyag, amiből ugyancsak cipőt készítünk. A műanyag talp ára is nőtt, és a rezsiköltségek is: energia, munkabér, hogy csak a legnagyobb tételeket említsem. A mi gyermekcipőink többsége finom borjúbőrből készül, köny- nyűek, a talpuk rugalmas, lazán összehajtható. Tehát cipőinket első osztályú anyagok felhasználásával gyártjuk, amely értékének 70 százalékát teszi ki. A maradék 30 százalékból hozzuk kd a készítést, tervezést. — Fontosnak tartják, hogy divatos is legyen? — Nagyon is! Szülők és gyermekek egyaránt szívesebben viselik és meg. is fizetik a legdivatosabb cipőt és csizmát. — Mennyi állami támogatás „épül bele” a gyermekcipőbe? — Egy 30-as gyermekcipőhöz, ami a boltokban 250 forintba kerül, 91 forint állami támogatást kapunk. — Változott a támogatás mértéke? — öt év óta számottevően nem, minden gyermeklábbelire vonatkozik, kivéve a 35—40-es méretű csizmákat. A 18—22-es gyermekcipőket egyébként már Valamikor bőrgyár volt a Perint patak partján, amelyet 1899- ben alapítottak. Itt létesült cipőüzem is 1937-ben. Évente akkor kétszázezer pár lábbeli készült. A gyár teljes egészében 1956 után lett a cipőkészítőké. Termelésüket gyorsan felfuttatták, kétmillió pár cipőt gyártottak, de egy nagyszabású rekonstrukció — 1966-ban fejezték be — után már négymillió pár cipó került ki évente. Újabb átalakítást fejeztek be 1975-ben. Ekkor alakult ki a mai gyárkép, a hatalmas csarnokok, amelyekben korszerű gépek segítik a még mindig sok kézi munkaerőt kívánó cipőgyártást. Évente 400—500 modell szerint hatmilliónál több cipőt gyártanak. Árbevételük az idei tervben kétmilliárd, a nyereség pedig 220 millió forint. A vállalat két gyáregységében; valamint három telephelyén báromezer-nyolcszázan dolgoznak. 90—200 forint között meg lehet vásárolni... — Igaz, csakhogy a jobb minőségűek ára megduplázódott az öt-hat évvel ezelőttihez képest. Mi, vásárlók készüljünk fel a legrosszabbra: a továbbra is felfelé vágtató cipőárakra? — Nem erről van szó, kedvező hírt is mondhatok: lelassult a bőr világpiaci áremelkedése, másrészt termelékenységünket, hatékonyságunkat javítottuk. Olyan belső érdekeltségi rendszert alkalmazunk, amely a minőség javítását és a költség- csökkentést egyaránt szolgálja. — Felsorolna néhányat? — Teljesítmény szerinti bérezés és premizálás van, és mindenkor figyelembe vesszük, hogy a termék hibátlan-e, valamint honoráljuk az anyagtakarékosságot is. Gyártó egységeink önelszámoló rendszerben termelnek. Előtérbe helyeztük az alacsonyabb árfekvésű cipők gyártását, például textilből és hasított bőrből. Szélesítjük az árukínálatot. Importkiváltó pályázatot nyertünk, amelynek lényege, hogy az ipar csak bőrt és alapanyagot importál, amiből mi a gyárunkban cipőt csinálunk. Az idén tervünkön, vállalásunkon felül 70 ezer párat. Ez így féle devizába keiül, mintha ugyanennyi cipőt külföldről vásárolt volna meg az ország. Nyilvánvaló, hogy olcsóbb is lesz. Jelentős változás még az is, hogy jövőre' azonos méretű gyermekcipőket kétféle bőségben gyártunk, hogy a dun- dibb lábúaknak is kényelmesek legyenek. — Milyen lesz az őszi-téli divat? — A sportos és az „ültetett talpú” cipők oldalán föntebb lesz a műanyag talp, így a fele bőr távolabb kerül a talajtól, a víztócsáktól, télen pedig a markáns, robusztus hótaposó csizmák Irán- I ti keresletnövekedést várjuk. Színben a világoskék és zöld, I valamint a fehér dominál. — Mint a gyár kereskedelmi főnöke, tudna valamit tenni an- I nak érdekében, bogy Bács-Kis- kunban (például Kecskeméten) javuljon a Sabaria-cipök választéka? Nyitnának saját üzletet? — A dunántúli városdkiban öt saját üzletünk van, hatot pedig más cégékkel együttesen üzemel-1 tétünk. Pillanatnyilag pénzünk nincs új üzlet nyitására, de mdn-l den ezzel összefüggő jó ötletet szivesen fogadunk, hiszen az Al-I földön is pozícióink erősítésére! törekszünk, Csabai István Iparosított betonelőállítás Néhány évtizede az építőipar egyre növekvő mennyiségi és minőségi igénye már csak a betonkeverés iparosításával, korszerű betonüzemek működtetésével elégíthető ki. Napjainkban a legfejlettebb országokban az összes felhasznált betonmennyiség 80 százalékát magas szinten automatizált központi betongyárak termelik. A gyárak töl- töhídjairól a mixerkocsikba ^záraz vagy kész (nedves) állapotú betonkeverék kerülhet a kívánt szemszerkezettel, konzisztenciával, szilárdsággal. A komplex betonkeverő telepek fejlődése során a technológiai elrendezés, valamint a mozgathatóság szempontjából többféle típus alakult ki: egy- és kétlépcsős, torony- és parterrendszerű, stabil, áttelepíthető és mobil berendezés. Az utóbbi években intenzív fejlesztés folyik a részegységek és az automatizálás tökéletesítéséért. * Korábban megszokottnak tekinthető volt a kényszerkeverésnek az a módja, amikor az összes beton- összetevőt egyidejűleg keverték szabadesés, illetve forgólapátok felhasználásával. Bebizonyosodott, hogy- ez a módszer nem elég hatékony, hely-, anyag- és energiaigényes. Újabban már nem tartják elegendőnek azt az eredményt, hogy a beton összetétele minden mintavételi helyen azonos arányú. Kiderült, hogy intenzívebb átkeveréssel, „gyúrással” a betonok szilárdsága 15—45 százalékkal növelhető. Erre alkalmasak az újabban kifejlesztett kettős tengelyű lapátos, a vibrációs, a spirálos és a gyors for- dulatú keverőcsillagos mixerek. Képünkön: egy korszerű keverőkocsiból (mixerkocsiból) való motorizált betonürítést láthatunk.
