Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. augusztus 6. tagság forintjaiból • Épül a termelőszövetkezet új zöldségboltja. Fejlesztés a Fenyvesi Jenövei, a városföldi Dózsa Termelőszövetkezet elnö­kével járjuk a határt a nyári hőségben. — Sajnos, az aszály az idén Is keresztülhúzta számításunkat. Nemrég értékeltük félévi gazdál­kodásunk eredményeit. Azt is megállapítottuk, hogy az idén hat hónap alatt még a tavalyi­nál is mintegy 25 milliméterrel kevesebb csapadék hullott, pe­dig az elmúlt év is aszályos volt — panaszkodik. A learatott kalászosok tarlóit elhagyva a „furulyázó”, sárguló kukoricatáblákhoz érünk, ame­lyek kissé lehangoló látványt nyújtanak. — Szerencsére a kalászosok nyereséget hoztak. — tájékoztat az elnök — kukoricából pedig mentjük, ami menthető. Azokról a táblákról, amelyekről tudjuk, hogy már nerf képesek csövet nevelni, szecskázzuk a növényt. Ez az egyik hasznosítási mód, a másik a legeltetés. A szabad- tar tá^os húsmarhaállomány ta­karmányellátását ezzel is pótol­juk. Hozzáteszem: ez az ágazat az elmúlt évben még jövedelme­ző volt, de az idén már — mi­vel nem tudjuk továbbfejleszte­ni, és emiatt nem kapunk álla­mi dotációt — előreláthatóan veszteséggel zárjuk az évet. A fejlesztést akadályozza a korlá­tozott legelőterület. Arra a kérdésre, hogy miként igyekeznek leküzdeni a gondo­kat, bajokat, az elnök elmondja: — Foglalkozunk sertéstenyész­téssel is. Nemcsak közös állo­mányunk van, hanem 35 kilo­grammos süldőket helyezünk ki a tagokhoz, mi adjuk a takar­mányt, ők pedig a férőhelyet és a munkát. Az idén is mintegy 1500-zal 'növeljük ily módon az értékesített hízók számát. A ta­gok úgy vélik, hogy a bérhizla­lással megtalálják számításaikat. Közös beruházásokba a tagság, célrészjeggyel is besegít. Egy­millió forinttal járultak hozzá a gazdák a sertéstelep kiegészítő épületeihez. Egyébként a féléves értékelés szerint az állatforgal­mazásból származó árbevételüket 15 százalékkal túlteljesítették, s a nyereség is meghaladja az elő­irányzottat. A termelőszövetkezet határa több községre kiterjed. Nyárlő- rincre érünk. Itt épül a közös gazdaság új zöldségboltja. Ehhez is segítséget nyújtott a tagság 600 ezer forint értékű célrész­jeggyel. A községben még nincs ilyen üzlet, építésével a lakosság kérésének tett eleget a termelő- szövetkezet. Azt is megtudom, hogy már van két vegyesboltjuk, és 13 helyen értékesítenek ta­karmányt. A sok gond ellenére az elnök bizakodik. Elmondja, hogy min­den lehetőséget megragadnak a vezetőcéggel és a tagsággal együttműködve, hogy az aszály okozta nyereségcsökkenésit vala­miképpen pótolják. Ezzel kapcso­latban már intézkedési tervet ké­szítettek. Kereskedő Sándor VILÁGGAZDASÁGI KAPCSOLATOK A Szovjetunió és Észak-Áfrika A Szovjetunió 1984 szep­temberében egy 3, egyenként 210 megawattos blokkból álló hőerőmű létesítéséről irt alá szerződést Algériával. Djidjel- li közelében eröfhű épül, amely a bellari vas- és acél- kombinátot látja el energiá­val. El-Haidjariban az idén kezdte meg a termelést egy évi 540 ezer tonna kapacitá­sú szovjet gyártmányú drót- hengermű. Azzaba közelében egy horganybánya épült szov­jet szakemberek segítségével. Szovjet vállalatok is részt vesznek a Hasi Messaoud és Tlnfuje között létesítendő földgázvezeték építésénél. A Szovjetunió . által elkészítendő vezetékszakasz hossza 421 ki­lométer. A Szovjetunió kapcsolata Líbiával igen széles körű, nem­csak a nyersanyag-kiterme­lésihez nyújt segítséget, ha­nem a mezőgazdaság és az egészségügy fejlesztéséhez is. Tajurában atommagkutató intézet létesült, és a tervek között szerepel egy 800 me­gawattos atomerőmű is. A szovjet szakemberek részt vgsznek a Misurata-i vas- és acélkombinát kiépítésében is. Hatéves sízünet után, 1983 végén Egyiptommal is nor­malizálódtak a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatai. A két ország 1984—85-ben 700 millió dollár fölé akarja nö­velni az árucsere-forgalmat. Egyiptom főleg pamutfonalat, 'textíliákat, dtrusgyümölcsö- ket szállít a Szovjetunióba. A szovjet fél ezért gépi beren­dezéseket, szenet, fát, vegyi anyagokat, újságpapírt, üve­get és fagyasztott halat szállit Egyiptomba. Szovjet segítség­gel épült az ■ el tabbini ce­mentgyár, és szovjet Beren­dezésekkel dolgoznak a heluani acélkombinátban. A régebbi szovjet beruházások közül a legjelentősebbek közé tarto­zik az asszuáni gát és a Nag Hammad-i alumíniumkohó. Tunéziának a Szovjetunió 1983 októberében 19 millió rubeles hitelt folyósított a vízellátási program megvaló­sításához. Ved Djumin köte­lében épül a 70 millió köb­méter befogadóképességű víztároló, amely 1500 hektár földterület öntözés?!; teszi le­hetővé, és (biztosítja Bizerta városának vízellátását. Marokkóban a Szovjetunió a meskalai foszfátlelőhely kiaknázásában nyújt segítsé­get. Marokkó elsősorban mű­trágyát és citrusgyümölcsöt szállít a Szovjetunióba. GYERMEKC1PÖGYÁRTÁS 1985 ‘ S < Offenzíva Sabaria-módra Top ánkaár-kocogás Egyetlen területen sem vonulunk vissza, erősítjük pozíciónkat a bel- és külpiacokon, minőségjobbító offenzívánk tovább tart — hallom Börzsönyi József határozott szavait, aki a legnagyobb hazai gyermekcipőgyárnak, a szombathelyi Sabariának kereskedelmi igazgatója. — Milyen lábbeliket gyártanak és hová szállítják? — kérdésre a következőket válaszolja: — Női, férficsizmákat, félci­pőket és szandálokat, szabadidő­cipőket, a gyermekek részére pedig mindenféle csizmát és oi- pőt. Gyártmányainknak mintegy felét exportáljuk. Legtöbbet, egy­millió 700 ezer párat a Szovjet­unióba, valamint az NDK-ba, az NSZK-ba, Lengyelországba és Ausztriába, hogy csak a legfon­tosabb piacainkat említsem. Két NSZK-beli céggel kooperációs kapcsolatunk van, ez minőségi és divat szempontból jelentős. A belföldi forgalomban a Sabaria- termékek .90 százaléka gyermek­cipő, 2,<j—2,7 millió párat adunk át a kereskedelemnek. — Nem tapasztalják, hogy ke­vés? Többet, s főleg nagyobb vá­lasztékot szeretnének a vásár­lók... — Teljesítményünk véges, töb­bet gyártani' most még nem tu­dunk. Viszont az áru terítése sem tökéletes. Vannak időszakok, amikor képtelenek vagyunk el­adni nagykereskedelmi partnere­inknek. Ezek általában a félévi zárást megelőző hónapok, ami­kor a készletfelmérés történik. Ez egy olyan gazdasági gyakor­lat hazánkban, aminek kellemet­lenségeit minden esztendőben (és minden cikknél) megszenvedik a vásárlók. Ilyenkor dugig telnek a mi raktáraink is. Különösen a Siesta gyermekcipőink iránt nagy a kereslet minden időszak­ban, mert ez gyógyítja is a lábat. — Két megjegyzésem is van. Az egyik: sok szülőtől hallottam, hogy a gyermeke talpán a betét íves része vízhólyagot tört... — Igen, elismerem, egy időben volt ezzel gondunk. A technoló­giát módosítottuk, most már nincs „éle” a talpbetétnek, ami a törést okozta. Egyébként a Si­esta cipőinket a KERMI rend­szeresen vizsgálja, s hogy jó órá­ban mondjam: nincs panasz, reklamáció nem érkezett. — A másik megjegyzésein _—, s ez már valamennyi termékük­re vonatkozik — sokba kerül, drága a cipő. — A cipőár szemlélet dolga is, • Börzsönyi József: Gyakran az olcsóbb a drágább ... őrről vitatkozhatunk. Nekem az a véleményem, hogy gyakran az olcsó a drágább, és fordítva. Másrészt a jobb minőségűre van igény. Szóval, azt akarom mon­dani, hogy minél kiválóbb minő­ségű a lábbeli, annál többe ke­rül. — On szerint a Sabaria-cipők mitől jók, mármint azok, ame­lyek drágák? £s mitől drágák a jók? — Az utóbbi években a cipő árának erőteljesebb növekedése az alapanyagok, legfőképpen a bőrár emelkedésének a követ­kezménye. Huszonöt százalékkal nőtt a bőr ára a tavalyi júliu­si értékekhez képest. Egyébként ötször többe kerül egy négyzet- méter bőr, mint az a textil- anyag, amiből ugyancsak cipőt készítünk. A műanyag talp ára is nőtt, és a rezsiköltségek is: energia, munkabér, hogy csak a legnagyobb tételeket említsem. A mi gyermekcipőink többsége finom borjúbőrből készül, köny- nyűek, a talpuk rugalmas, lazán összehajtható. Tehát cipőinket első osztályú anyagok felhaszná­lásával gyártjuk, amely értéké­nek 70 százalékát teszi ki. A ma­radék 30 százalékból hozzuk kd a készítést, tervezést. — Fontosnak tartják, hogy di­vatos is legyen? — Nagyon is! Szülők és gyer­mekek egyaránt szívesebben vi­selik és meg. is fizetik a legdi­vatosabb cipőt és csizmát. — Mennyi állami támogatás „épül bele” a gyermekcipőbe? — Egy 30-as gyermekcipőhöz, ami a boltokban 250 forintba kerül, 91 forint állami támoga­tást kapunk. — Változott a támogatás mér­téke? — öt év óta számottevően nem, minden gyermeklábbelire vonatkozik, kivéve a 35—40-es méretű csizmákat. A 18—22-es gyermekcipőket egyébként már Valamikor bőrgyár volt a Perint patak partján, amelyet 1899- ben alapítottak. Itt létesült cipőüzem is 1937-ben. Évente akkor kétszázezer pár lábbeli készült. A gyár teljes egészében 1956 után lett a cipőkészítőké. Termelésüket gyorsan felfuttatták, kétmillió pár cipőt gyártottak, de egy nagyszabású rekonstruk­ció — 1966-ban fejezték be — után már négymillió pár cipó került ki évente. Újabb átalakítást fejeztek be 1975-ben. Ekkor alakult ki a mai gyárkép, a hatalmas csarnokok, amelyekben korszerű gépek segítik a még mindig sok kézi munkaerőt kívá­nó cipőgyártást. Évente 400—500 modell szerint hatmilliónál több cipőt gyártanak. Árbevételük az idei tervben kétmilliárd, a nyereség pedig 220 millió forint. A vállalat két gyáregységé­ben; valamint három telephelyén báromezer-nyolcszázan dol­goznak. 90—200 forint között meg lehet vásárolni... — Igaz, csakhogy a jobb mi­nőségűek ára megduplázódott az öt-hat évvel ezelőttihez képest. Mi, vásárlók készüljünk fel a legrosszabbra: a továbbra is fel­felé vágtató cipőárakra? — Nem erről van szó, kedvező hírt is mondhatok: lelassult a bőr világpiaci áremelkedése, másrészt termelékenységünket, hatékonyságunkat javítottuk. Olyan belső érdekeltségi rend­szert alkalmazunk, amely a mi­nőség javítását és a költség- csökkentést egyaránt szolgálja. — Felsorolna néhányat? — Teljesítmény szerinti bére­zés és premizálás van, és min­denkor figyelembe vesszük, hogy a termék hibátlan-e, valamint honoráljuk az anyagtakarékossá­got is. Gyártó egységeink önel­számoló rendszerben termelnek. Előtérbe helyeztük az alacso­nyabb árfekvésű cipők gyártását, például textilből és hasított bőr­ből. Szélesítjük az árukínálatot. Importkiváltó pályázatot nyer­tünk, amelynek lényege, hogy az ipar csak bőrt és alapanyagot importál, amiből mi a gyárunk­ban cipőt csinálunk. Az idén tervünkön, vállalásunkon felül 70 ezer párat. Ez így féle devi­zába keiül, mintha ugyanennyi cipőt külföldről vásárolt volna meg az ország. Nyilvánvaló, hogy olcsóbb is lesz. Jelentős változás még az is, hogy jövőre' azonos méretű gyermekcipőket kétféle bőségben gyártunk, hogy a dun- dibb lábúaknak is kényelmesek legyenek. — Milyen lesz az őszi-téli di­vat? — A sportos és az „ültetett talpú” cipők oldalán föntebb lesz a műanyag talp, így a fele bőr távolabb kerül a talajtól, a víz­tócsáktól, télen pedig a markáns, robusztus hótaposó csizmák Irán- I ti keresletnövekedést várjuk. Színben a világoskék és zöld, I valamint a fehér dominál. — Mint a gyár kereskedelmi főnöke, tudna valamit tenni an- I nak érdekében, bogy Bács-Kis- kunban (például Kecskeméten) javuljon a Sabaria-cipök válasz­téka? Nyitnának saját üzletet? — A dunántúli városdkiban öt saját üzletünk van, hatot pedig más cégékkel együttesen üzemel-1 tétünk. Pillanatnyilag pénzünk nincs új üzlet nyitására, de mdn-l den ezzel összefüggő jó ötletet szivesen fogadunk, hiszen az Al-I földön is pozícióink erősítésére! törekszünk, Csabai István Iparosított betonelőállítás Néhány évtizede az építőipar egyre növekvő mennyiségi és minőségi igénye már csak a beton­keverés iparosításával, korszerű betonüzemek mű­ködtetésével elégíthető ki. Napjainkban a legfej­lettebb országokban az összes felhasznált beton­mennyiség 80 százalékát magas szinten automati­zált központi betongyárak termelik. A gyárak töl- töhídjairól a mixerkocsikba ^záraz vagy kész (ned­ves) állapotú betonkeverék kerülhet a kívánt szem­szerkezettel, konzisztenciával, szilárdsággal. A komplex betonkeverő telepek fejlődése során a technológiai elrendezés, valamint a mozgathatóság szempontjából többféle típus alakult ki: egy- és két­lépcsős, torony- és parterrendszerű, stabil, áttele­píthető és mobil berendezés. Az utóbbi években in­tenzív fejlesztés folyik a részegységek és az auto­matizálás tökéletesítéséért. * Korábban megszokottnak tekinthető volt a kény­szerkeverésnek az a módja, amikor az összes beton- összetevőt egyidejűleg keverték szabadesés, illetve forgólapátok felhasználásával. Bebizonyosodott, hogy- ez a módszer nem elég hatékony, hely-, anyag- és energiaigényes. Újabban már nem tartják ele­gendőnek azt az eredményt, hogy a beton összeté­tele minden mintavételi helyen azonos arányú. Ki­derült, hogy intenzívebb átkeveréssel, „gyúrással” a betonok szilárdsága 15—45 százalékkal növelhető. Erre alkalmasak az újabban kifejlesztett kettős ten­gelyű lapátos, a vibrációs, a spirálos és a gyors for- dulatú keverőcsillagos mixerek. Képünkön: egy korszerű keverőkocsiból (mixer­kocsiból) való motorizált betonürítést láthatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom