Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

1985. augusztus 31. • PETŐFI NÉPE • 3 Éleslövészeten a munkásörök Romány Pál is részt vett a bemutatón Tartalmas és érdekes találko­zásra került sor csütörtökön a dé­li órákban Kiskunhalason, a vá­rosi pártbizottságon. Romány Pált, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint a városi és városi jogú nagyközségek pártbi­zottságainak első titkárait, a me­gyei rendőrfőkapitányság veze­tőit Vízin Miklós, a munkásőrség megyei parancsnoka köszöntöt­te abból az alkalomból, hogy részt vesznek a munkásőr-éleslövésze- ten. Tájékoztatójában röviden vá­zolta a munkásőrség helyzetét, s mint mondta: feladataikat a párt- határozatoknak megfelelően, a kiképzési, harckészültségi pa­rancsok figyelembe vételével kel­lett elvégezniük. Jelentette: e cé­lokat a megye munkásőrei ma­radéktalanul, elérték. Helytálltak az építőmunkában, az állomány kétharmad része tagja a szocia­lista brigádoknak. Ebben az év­ben aktívan készültek a párt XIII. kongresszusára, annak elő­készítésére, a felszabadulás 40. évfordulójára, valamint az ország- gyűlési- és tanácsválasztásokra. A munkásőrök kitűntek a rájuk bízott feladatok megvalósításá­ban. Ezt követően az állomány­építésről, a párttaggá nevelésről szólt. Gál Mihály, a Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett Brinkus Lajos munkásőregység parancs­noka mutatta be azokat az okta­tási, technikai eszközöket, ame­lyek jól segítik a kiképzést, amel­lett hasznosíthatók a polgári élet­ben is. é Lőbemutató különböző gyalogsági fegyverekkel, előtérben Horváth Sándor, a kiskőrösi egység parancsnoka. • Romány Pál, a megyei párt- bizottság első titkára és dr. Tóth Antal rendőr ezredes "ti puskagránát . becsapódásának hatását vizs­gálja. A program egy közeli lőtéren folytatódott, ahol a pártbizottsá­gok első titkárai megtekintették a lőtér technikai eszközeit. A munkásőrségben rendszeresített fegyverekről Cseri József, a mun­kásőrség megyei parancsnokhe­lyettese adott ismertetést. Ezt be­mutató követte. A géppisztollyal, golyószóróval és géppuskával be­mutatott lőgyakorlat szabályossá­gában, kivitelében, hatásában igazán hibátlan. volt. Oj dolog­nak számított az AMP puskagrá­náttal történő lövészet, amely ar­ról győzte még a látogatókat, hogy munkásőreink- jól-értik- e fegyve­rek kezelését. A berriu ta tó után 'Romany' tál szívélyesen elbeszélgetett a mun­kásőrökkel. Gémes Gábor KISKUNHALASI ALKOTÁSOK Bányásznapi tárlat Komlón A szolidaritási hónap előkészületei Festmények­ből, grafikák­ból, szobrokból, hímzésekből, szíjgyártó és bőrdíszmű­ves mester­munkákból nyílt kiállítás Komlón. Az alkotók vala­mennyien Kis­kunhalasról ér­keztek n me­cseki bányász- városba, ahol éppen ünnep­re készülődtek. Hz alföldi képző- és ipar­művészek be­mutatkozása rangos ese­ménynek szá­mít az idei 35. bányászna- ' pon. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint­hogy munká­ikból egyidő- ben három he­lyen nyílt kiál­lítás: a szilvási és a Kossuth munkásklub­ban, . valamint a Május 1. Művelődési Házban. Diószegi Ba-I lázs festőmű- L_ vész tárlatát Szabó Károly, a kiskunhalasi ta­nács elnöke, Bodor Miklós grafi­kus kiállítását Simon Gábor, a kiskunhalasi pártbizottság tit­kára, idős és ifjabb Tóth Abonyi Balázs, Osztrogonácz Péter fafara­gó, valamint a halasi díszítőmű­vészeti szakkör bemutatóját Vincze Ferenc, a Hazafias Nép­front kiskunhalasi bizottságának elnöke nyitotta meg. Diószegi Balázs sajátos alföldi hangulatot idéző vásznai a művész egész életútját reprezentálják. Bodor Miklós Kék szamárkenyér című sorozatának rajzait állította ki. Idősebb és ifjabb Tóth Abo- nyi Balázs a régi mezőváros kun tfF\ ‘SrTstJ ■ • -• • Bodor Miklós: Kun-puszta. parasztjainak lószeretetét átörö­kítő népi iparmúvesség terméke­it mutatja be. Osztrogonácz Pé­ter népi ihletésű faszobraival, a díszítőművészeti szakkör palóc, matyó, kalocsai, udvarhelyi és széki hímzéseivel szerepel a kom­lói kiállításon. A kiskunhalasi bemutató szep­tember 10-ig fogadja a látogató­kat. Valószínűleg azonban foly­tatása is lesz, hiszen az alkotáso­kat készítőik elkísérték az első baranyai bemutatóra, amelyen egy Kiskunhalasra szóló viszont- i meghívást is átadtak a bányavá­ros képviselőinek. F. D. Tegnap ülést tartott a Hazafias Népfront megyei Elnöksége mel­lett működő béke- és barátsági munkabizottság. Az elmúlt idő­szak békemoagalmi tevékenységé­ről Seremet László, a bizottság titkára adott tájékoztatást, majd az őszi szolidaritási hónap megyei eseményeinek,. rendezvényeinek, feladatainak megtárgyalására ke­rült sor. A társadalmi és tömeg­szervezetek jelenlevő képviselői az akciósorozatban való aktív részvételről adtak számot és meg­állapodtak a békemozgalmi tevé­kenység további összehangolásá­ban. a tervek egyeztetésében. Kü­lönösen • az ifjúság bevonására fordítanak a jövőben még na­gyobb figyelmet Az őszi szolida­ritási hónap nyitó megyei esemé­nyére — minit arról már lapunk­ban hint adtunk — a SZlM kecs­keméti gyárában kerül sor szep­tember 2-án. melyen a könnyező üzemek, gyárak dolgozói közül is sokan résztvesznek. Növekvő sörárpaexport Eredményesen gazdálkodik a Sörárpa Termesztési Társaság. A Kőbányai Sörgyárban levő köz­pontból látják el szaktanáccsal és szolgáltatással azokat az üzeme­ket, amelyek a nagyobb jövedel­mezőség érdekében igyekeznek ja­vítani a termelési feltételeket. A társaság a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem szakembereinek be­vonásával bővítette a fajtaválasz­tékot és a korszerű agrotechnikát is elterjesztette partnerei körében. A társaság közreműködésével jelentősen nőtt a söránpa-export. 1981 -ben 6 ezer torma volt a kivi­tel, az elmúlt évben már több mint 34 ezer tonnát szállítottak külföldre. Remény van arra. hogy az idei termésből — az Agrimpex közvetítésével — a tavalyinál is nagyobb tételeket értékesítenek külföldön-, döntő részben konver­tibilis elszámolású piacon. —MM A PÁRTOKTATÁSI ÉV ELÉ I Az eredményesség záloga C zeptemberben nemcsak az iskolákban ^ kezdődik meg a tanítás, hanem a párt- oktatási év is kezdetét veszi. Az elkövetkező napokban induló tanévnek — a politikai tá­jékoztatást végzők, a propagandisták, előadók és résztvevők számára egyaránt — megkülön­böztetett jelentőséget ad, hogy fő célkitűzése az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak megismertetése, feldolgozása, értelmezése. A pártoktatásnak hozzá kell járulnia — a párt­tagság felkészítésével — a határozatok vég­rehajtásához szükséges egységes szemlélet kialakításához, a párton belüli eszmei, poli­tikai, szervezeti és cselekvési egység megújí­tásához, az összehangolt cselekvést, tetteket igénylő szocialista építőmunka ideológiai-po­litikai feltételeinek biztosításához. Ez a feladat csak akkor valósítható meg, ha a párttagság kellő elméleti igényességgel, körültekintő alapossággal tanulmányozza és helyesen értelmezi a kongresszuson elhangzot­takat. Fontos követelmény az is, hogy a kom­munisták a leírtakat összevessék gyakorlati tapasztalataikkal, a helyi gondokkal, eredmé­nyekkel és kollektív erőfeszítésre, össztársa­dalmi tenniakarásra mozgósítsanak. Minde­nekelőtt pedig maguk cselekedjenek. Arra is szükség van, hogy a Hazafias Népfrontban, a szakszervezetekben, a KISZ-ben politikai ok­tatást végzők hasonlóan gondolkodjanak és cselekedjenek. A politikai tömegoktatásban a korábbi évek különféle tanfolyamtípusai helyett most va­lamennyi pártalapszervezetben egységesen egy tanfolyamot indítanak. Ez a kongresszus anya­gára épül „Társadalmi fejlődésünk időszerű kérdései”' címmel. A központilag kiadott te­matikát 8—10 foglalkozás keretében dolgozzák fel a hallgatók. A káderképzésben is ismertetik, értelme- zik a XIII. kongresszus határozatait. Fő törekvésünk a Politikai Bizottság határo­zata szellemében: megyénk valamennyi kom­munistája — és minél több pártonkívüli — részese legyen a kongresszusi anyag -feldol­gozásának, ezáltal erősödjön politikai cselek­vési készsége, elméleti és gyakorlati útmuta­tást kapjon a szocializmus építésében rá váró feladatok elvégzéséhez. Az elkövetkező hónapokban a pártoktatás tanfolyamain a résztvevők sokrétűen meg­ismerik a XIII. kongresszus által megerősített politikai irányvonalat, pártunk álláspontját társadalmi fejlődésünk időszerű kérdései, ről. Elemzik jelenlegi helyzetünk, szocialista céljaink és az elkövetkező időszak feladatai közötti reális összefüggéseket. A kongresszu­si határozat feldolgozása alkalmat ad a szo­cializmus építése történelmi tapasztalatainak, a XII. kongresszus óta megtett út eredmé­nyeinek és folyamatainak bemutatására is. A szocialista fejlődés során kibontakozó tár­sadalmi folyamatok áttekintésére, a társadal­mi fejlődés objektív lehetőségeinek és szub- j jektív feltételeinek számba vételére mind­annyiunknak, szüksége van. Ez adja reális alapját a teendők meghatározásának. Az 1985/86-os pártoktatási év anyagának részletes feldolgozása 8 témakörben történik. E témakörök értelmezése során természetesen a párts^ervek, -szervezetek és az oktatási igaz­gatóság számára is célkitűzés — mind a ká­derképzésben, mind a tömegoktatásban — a pártértekezletek határozataiból adódó helyi feladatok ismertetése. Kötelességünk azoknak a tapasztalatoknak a hasznosítása, amelyek a kongresszus előkészítésekor, az irányelvek vitájában, a pártértekezleteken, az országgyű­lési képviselő- és tanácstagválasztások során halmozódtak fel. Szükséges a tanfolyamok tartalmi tapasztalataink folyamatos összegzé­se, az embereket foglalkoztató kérdések meg­válaszolása, a hallgatók által jelzett problé­mák figyelembe vétele a politikai munkában. Nagy gondot kell fordítani a különböző ré­tegérdekekre, a hallgatók eltérő általános és politikai műveltségét, érdeklődését szem előtt tartva a kellő rugalmasságra, módszertani g változatosságra. Űj igényeket elavult mód­szerekkel nem lehet kellően kielégíteni. t 1VÁegyénkben az 1985/86-os politikai okta- tási év körültekintő előkészítése már az esztendő elején megkezdődött. A propagan­disták körét szinte mindenütt bővítették a pártbizottságok, a Hazafias Népfront, a szak- szervezetek és a KISZ. Számos helyen kap­tak felkérést, illetve megbízást a párt-, gaz­dasági, állami és tömegszervezeti vezetők, tisztségviselők. Az elmúlt hetekben a Kossuth Könyvkiadó a szükséges tananyagokat is meg­jelentette. A XIII. kongresszus és a pártértekezletek határozataiból következő feladatok pontos is­merete, az országos és helyi célkitűzésekkel való értelmi, valamint érzelmi azonosulás, az egységes gondolkodás és cselekvés az elkövet­kező évek eredményességének záloga. Ezért a most kezdődő politikái oktatási év körülte­kintő megszervezése, színvonalas és haté- » kony megvalósítása a megye valamennyi kommunistájának, mozgalmi aktivistájának közös érdeke és kötelessége. • Kisné dr. Csányi Anikó a megyei pártbizottság osztályvezetője Tfffvr,i vni ? ua "XMSf'"ÁtíŐiCÁ^ÉBEREKNEK, AZT VISSZA IS A kútjavítók mestere Nem ma kezdődött Rács-Kiskun megyében az olajbányászat, az átlagos Duna—Tisza közi olvasónak mégis elég kevés ismerete van erről a tevékenységről. Jó húsz éve már, hogy messzire látszó acél­tornyok teszik változatossá a tájat. Olajkutak — mondjuk az au­tóban, ha elsuhanunk mellettük, holott az üzemelő olajkutak fö­lött nincs már ott a torony. Amiket látunk, azok rendszerint a ku­tak fúrásához használatosak, s ekkor még nem lehet tudni, hogy lesz-e valami a dologból, hiszen előfordulhat, hogy nem találnak semmit. Vannak azonban kisebb acéltornyok is, ezek vagy a lyuk­befejező, vagy a kútjavító berendezés részei. A három említett acél- szerkezet közül a legkisebb valóban olaj (gáz)-kút fölött áll, de csak akkor, ha az alkatrész-karbantartásra, -javításra, vagy a ter­melési mód megváltoztatására szorul, tehát éppen nem működik. A szóban forgó tevékenységek — fúrás, lyukbefejezés, javítás — közül az utolsó igényli a legszélesebb körű szakmai ismereteket, ez a leg­mostohább körülmények között végzett munka. Magasi Gyula főfúró­mester irányítása alá két Salzgitter ZA—292-es kútjavító berendezés tartozik. A főmester kissé zavartan- fo­gadott, látszott, hogy nem szereti a felhajtást. Nehezen állt a fény­képezőgép lencséje elé, csak ak­kor oldódott fel, amikor UAZ— 452-.es szolgálati kisteherautóján kettesben robogtunk a kiskunha­lasi. északkeleti mező 74-es tót­jához. Az olajosok — térképen nem látható — kiváló minőségű műúti a megyénk egyik legszebD részén vezet keresztül. Homok­buckák és nyárfaligetek váltogat­ják egymást, néhol egy-egy feny­ves színesíti a vidéket. — Látja, ezt is hamar megszok­tam. Korábban csak Petőfi-ver- sékből ismertem az alföldi tájat — mondja zalai kiejtéssel a mesz- sziről ideszármazott főmester —. de már otthon érzem magam. Pe­dig ailig több mint öt éve, 1980- ban kiültem ide a bázakerettyei üzemből. — Hogyan lett olajbányász? — Gyenesdiáson születtem 1932- foen. Apám Becsehelyen volt mol­nár, én is a nyomdokaiba akar­tam lépni, de államosították a szakmáit. Mivel a környéken nem volt más miunka. 1951-ben beáll­tam az olajosokhoz. Mindjárt a kútjavítóknál kezdtem, voltam segédmunkás, kulcsos, kapcsoló, majd fúrőmester. 1963-ban elvé­geztem a szakmunkásképzőt. A zalai olajmezőkön — az apadó­félben levő kutaknál — már az ötvenes években elkezdődött a hozamnövelő technológiák beve­zetése Amíg a rétegnyomás meg­felelő. addig az olaj magától a felszínre jön. Ha ez csökken, ak­kor termelési módot kell változ­tatni. Előbb a kútba komprimált segédgázok, később a mélyszivaty- tyú alkalmazásával érhetjük el a 'korábbi teljesítményt. Ráállunk a kútra és elvégezzük a szükséges módosítást, miközben persze egy sereg nehéz szakmai feladatot kell megoldani. Ezekkel foglalkozunk mi, kútjavítók, A kiskunsági üzem területén is előtérbe került ez a munka, az utóhbi időben a vízbesajtolásos technológia alkal­mazása is. Mivel én már foglal­koztam hasonló dolgokkal, áthív­tak ide. — Mennyiben más ez a tevé­kenység. mint a zalai? — Más a táj, mások az embe­rek, mások a kutak. Zalában egy nagy eső után hetekig sár van. Itt a hámokon könnyebb a köz­lekedés. Megszerettem a tanyai embereket is. Értenek a gazdálko­dáshoz, ezért nehezebb őket rá­venni, hogy közénk álljanak. Igye­keztem! rászolgálni, hogy az itteni kollektíva befogadjon. Mára már túlvagyok az átállás nehézségein, egyenesbe jöttém. Pedig nem könnyű 48 évesen új közösségbe beilleszkedni, különösen, ha csa­ládi problémákkal is jár a hely- változtatás — mondja kissé keser­nyésen Magasi Gyula, s a dolgot nem firtatom tovább. Közben elértük úticélunkat, az olajkutat, ahol az egyik berende­zés dolgozik. A főmester nem örül a látványnak. KAPOM t Mxß kVv — Kaptunk egy „ólajfröccsöt” — mondja a szolgálatos fúrómes­ter. A laikus annyit ért az egészből, miszerint előfordul, hogy munka, közben időnként — kikerülhetet­lenül — elönti az ólai a javító- torony egész környékét A leve­tett munkaruhákat ilyenkor csak kombinált fogóval lehet megfog­ni. Más probléma is van. A daru­kötél elhasználódott balesetve­szélyes. ezért áll a munka. Ma­gasi Gyula mérgelődik egy kicsit az alkatrész-utánpótlásra panasz­kodva. majd megbeszélik a továb­bi teendőket. A dolgozók magán­jellegű gondokkal is előállnak. — Meg kell érteni az embere­ket — mondja. — Amit így adok nekik, azt vissza is kapom, ha a szükség úgy kívánja. Csak ilyen légkörben végezhetjük el a fel­adatunkat a két berendezéssel évente 20—22 kút javítását és 50 —55 mélyszivattyú cseréjét. A kiskunsági homok nem Ará­bia. Kis túlzással elmondható, hogy míg a sivatagi sejk tevéjé­nek pihenőhelyére szinte találom­ra lefúrt kút évtizedekig magától ontja az olajat, addig a Duna— Tisza közén a szénhidrogénmező széttagolt, a kutak hozama gyor­san csökken, csak magasabb költ­séggel és nehezebb munkával boa- ható felszínre a kincs. Maga4 Gyula főfúrómester tegnap Kiváló Bányász kitüntetésben részesült. Bálái F. István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom