Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

augusztus 31. események sorokban helsinki____________________ Áczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, aki a Finn Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívásá­ra Finnországban töltötte sza­badságának egy részét, megbe­széléseket folytatott a finn poli­tikai élet több vezető képviselő­jével. A magyar politikust fo­gadta Mauno JKoivisto, ■ a Finn Köztársaság elnöke és Kalevj Sorsa miniszterelnök. FOKVAROS __________________ Ti zenkilenc tüntető feketét lőt­tek agyon, és 120 személyt tar­tóztattak . le a rendőrök szerda déltől csütörtök estig Fokváros feketék lakta elővárosaiban. Tün­tetés volt csütörtökön Fokváros' fehéreknek fenntartott egyete­mén is. NEW YORK__________________ A Biztonsági Tanács tagjai úgy döntöttek, hogy szeptember 26- án külügyminiszteri szintű ülést tartanak az ENSZ meg­alakulásának negyvenedik évfor­dulója alkalmából. A döntést a testület szovjet soros elnökének, Oleg Trajainovszkjjmaik az ENSZ székhelyén nyilvánosságra hozott ■nyilatkozata ismertette. Az ün­nepi ülés napirendjén két Kér­dés szerepel majd: az ENSZ-nek egy jobb viliág megteremtésében játszott szerepe, valamint a Biz­tonsági Tanács . felelőssége a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában. A DÉL-AFRIKAI HELYZETRŐL Szovjet kormánynyilatkozat MOSZKVA A Szovjetunió kormánya hatá­rozottan elítéli a dél-afrikai rendszernek a fekete lakossággal szemben alkalmazott tömeges megtorló intézkedéseit. A szovjet kormány követeli, hogy szüntes­sék be azonnal ezeket az akció­kat, és bocsássák szabadon a börtönökben fogva tartott több ezer politikai foglyot, köztük Nel­son Mandelát. Biztosítani kell az Afrikai Nem­zeti Kongresszus, és minden olyan szervezet szabad tevékenységét, amely egységes és demokratikus társadalom, kialakításáért lép fel Dél-Afrikában — hangsúlyozza a Szovjetunió kormányának pénte­ken közzétett nyilatkozata'. A do­kumentumot ugyanaznap Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyet­tes ismertette a Moszkvában dol­gozó afrikai diplomáciai képvise­letek vezetőivel. Erről a Szovjet­unió külügyminisztériuma sajtó- osztályának képviselője tájékoz­tatta az- újságírókat. Horn Gyula felszólalása Genf ben Az atomsorompó-szerződés meg­valósulását vizsgáló genfi konfe­rencia általános .vitájában pénte­ken felszólalt Horn Gyula kül- ügyminisztériumi •államtitkár, a magyar küldöttség vezetője. Megállapította, hogy a leg­utóbbi felülvizsgálati konferencia óta eltelt öt év. során is gyakran kerültek veszélybe az 'enyhülés eredményei, egyes államok kap­csolataiban yeszélyes feszültsé­gek alakultak ki. Hangoztatta a magyar kormány ayon állásfog­lalását, hogy van reális lehető­ség a nemzetközi események ked­vezőtlen menetének megváltozta­tására, az államok .közötti köl­csönös megértés 'és együttműkö­dés erősítésére. Ennek-előfeltéte­le a kontaktusok fenntartása, ’ a kölcsönösen előnyös kapcsolatok bővítésére és fejlesztésére kínál­kozó lehetőségek kihasználása, és mindenekelőtt a problémák tény­leges megoldására irányuló poli­tikai akarat. Az államtitkár megerősítette a magyar kormány elkötelezettsé­gét az atomsorompó-szerződés el­vei, céljai és a szerződésből reá háruló feladatok teljesítése mel­lett. Horn Gyula kiemelte, hogy az atomsorompó-szerződés alapgondolata a nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítása. Hang­súlyozott jelentőséget tulajdoní­tott az államok által a szerződés­ben vállalt azon kötelezettségek teljesítésének, amelyek szerint az aláíró államok jóhiszemű tárgya­lásokat folytatnak a nukleáris fegyverkezési verseny mielőbbi megszüntetése, a nukleáris lesze­relés érdekében hozandó haté­kony intézkedésekről. A történelem figyelmeztet 1939 szeptember elsején megkezdődött az em­beriség történelmének legpusztítóbb háborúja: a német—lengyel határon feketekeresztes tankok gázolták le a határpóznákat, és aztán lánctalpaik taposták el a hősiesen harcoló lengyel gyalogo­sokat és lovasokat... Anglia és Franciaország hadbalépett... Két esztendővel később Európa nagyobb része felett a fasizmus horogkeresztes zászlaja lengett, amikor a szovjet—német határ teljes hosszában újra támadásba indultak a fa­siszta hadak: megkezdődött a második világhá­ború különösen vérás sorsdöntő szakasza, amely­ben végül „fordult a kerék”: Moszkva alatt és Sztálingrádnál... Nincs háború, amelyről többet írtak volna, mint a második világháborúról, de nincs hábo­rú, amelyről több hazugságot vagy féligazságot írtak volna le. Pedig a második világháború elő­története pontosan ismert, és a- tegnapelőtt szi­gorúan titkos dokumentumok ma hozzáférhetőek mindenki számára. Az okmányok arról vallanak, hogy a háború elkerülhető lett volna. Mielőtt Daladier és Chamberlain a szégyenle­tes müncheni egyezménnyel utat nyitott a fasisz­ta hódításnak, a Szovjetunió volt az, amely szov­jet—francia—csehszlovák katonai tárgyalásokat javasolt, hogy az annexióiíak útját lehessen áll­ni. Moszkva még arra is kész lett volna, hogy francia segítség nélkül katonai segélyt nyújtson Csehszlovákiának, ha Prága azt kéri. És 11 hónappal München után, 1939 augusztu­sában, amikor brit—francia—szovjet magas szin­tű katonai tárgyalások kezdődtek — a történe­lem ugyan nem ismer feltételes 'módot, de az nyilvánvaló, hogy Lengyelországot akkor még meg lehetett volna mentemi — a nyugati hatal­mak megint elzárkóztak attól, ami új menetet adhatott volna az eseményeknek. Ma már ismert annak a titkos utasításnak szövege, amit a Moszk­vában tárgyaló angol küldöttség kapott: „A brit kormány nem óhajt olyan kifejezett kötelezettség­vállalásokat, amelyek megkötnék a kezünket.” A nagy koalíció — o Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia szövetsége, amely a szabad­ságszerető népek támogatásával végül térdre- kényszerítette Hitlert — ezért jöhetett csak ak­kor létre, amikor Európa nagyobb részét már leteperte a fasiszta hadigépezet. Európa drága árat fizetett azért, hogy a nyugati hatalmak nem voltak hajlandóak Moszkvával összefogni a fa­sizmus ellen. A történelem tanulságai éppúgy elfeledhe- tetlenek, mint a München után szabad utat ka­pott fasizmus rémtettei. Auschwitzban a gáz­kamrák tőszomszédságában a krematórium láng­ja festette az eget vérszínűre, Oradourban és Lidicében asszonyokat és gyermekeket állítottak a kivégzőosztag elé, Budapesten háztól házig védték — Berlint. És az út, amely milliók pusz­tulásához, kevés híján az egész emberiség új jégkorszakához vezetett, a „keleti fenyegetés”, a szovjet veszély” hamis mítoszával kezdődött. Ma is ezzel operálnak mindazok, akik a fegyver­kezési verseny új, minden eddiginél veszélye­sebb szakaszát kívánják elindítani. Azok a javaslatok, amelyeket a Szovjetunió a legutóbbi hetekben-hónapokbán tett az Egyesült Államoknak, egyszerre jelentik egy hagyományos békepolitika folytatását, s tükrözik azt, hogy a diplomácia elvi következetessége és az új hely­zethez alkalmazkodó rugalmasság nem mond egymásnak ellent. Hozzátehetjük: ezek az indít­ványok is, s úgyszintén mindaz, amit a magyar külpolitika tesz, legfontosabb érdekeinket feje­zik ki, hiszen a békére irányulnak. Meggyőződé­sünk, hogy amiképp a második világháború „Nagy Koalíciójában" testet ölthetett a közös érdek — amihez képest akkor eltörpült minden különbség — úgy most is felülkerekedhet az, ami összefűzi a népeket és nemzeteket. Ezt — úgy is fogalmazhatnánk, a józanság új „Nagy Koalí­ciójának” megteremtését — sugallja szeptember elsején a história, amelyet a régi rómaiak az élet tanítómesterének neveztek. Vajda Péter HÉTI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Most már nyolc latin-amerikai állam szólította fel tárgya­lásra az Egyesült Államokat és Nicaraguát. KEDD: Világértekezet^öenfben az atomsorompó-szerződés végrehaj­tásáról. — Vértelen államcsíny Nigériában. — Mihail Gorbacsov Moszkvában fogadta a laoszi kormányfőt. SZERDA: Amerikai javaslat a Moszkva—Washington légiforgalom felújítására. — Szovjet—vietnami külügyminiszteri találkozó Moszkvában. — Leváltották a nyugatnémet hírszerzés főnökét. CSÜTÖRTÖK: Mihail Gorbacsov Moszkvában a Mongol Népi For­radalmi Párt főtitkárával folytatott megbeszélést. PÉNTEK: Gorbacsov üzenetet intézett Craxi olasz miniszterelnökhöz. — Közös piaci Külügyminiszterek Dél-Afrikában. A hét három Hatásosan tudja-e megakadályozni az . atomfegyverek elterjedését az „atomsorompó”? Immár másfél évtizede ismeri a világ az ,atomsorompó” kife­jezést* Szemléletes a szó, hiszen •mint egy sorompó áll néhány ál­lam útjában az 1970-ben -életbe lépett szerződés. Nem engedi, hogy atomfegyverekre tegyenek Szert. A sorompó leeresztése óta egyetlen újabb állam sem lépett az atomfegyverekkel rendelkező hatalmak sorába. A .genfi értekezlethez üzenetet intézett Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan is. Az SZKP főtitká­kérdése ra rámutatott: a Szovjetunió min­den tőle telhetőt elkövet, hogy ne csak meggátolja az atomfegy­verek elterjedését, hanerii az atamfegyverkézési hajszát is leál­lítsa. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió moratóriumot jelen­tett be minden atomrobbantásra. Reagan üzenetében történelmi si­kernek minősítette az atomso­rompó-szerződés létrejöttét. Azt is hangoztatta, hogy az USA és a Szovjetunió közös érdeke a há­ború elkerülése, .és a fegyverek korlátozása. Az üzenetben meg­említi Reagan, hogy várakozással tekint a Gorbacsowal való no­vemberi találkozója elé. Megrontja-e a két német állam viszonyát a sok kémhistória? Mint egy kémregényben. vagy valami politikai krimiben, az el­múlt napok során új, meg úi hí­rek borzolták a kedélyeket az NSZK-ban, letartóztatásokról és átszökésről. A kémelhárítás és a hírszerző szerv működését meg­kérdőjelező hírek kisebbfajta bel­politikai válságot idéztek elő. Zim­mermann belügyminiszter ugyan­is a bajor CSU, s így Franz Josef Strauss embere. A politikai játéK- szabáiyok szerint Le kellene mon­dania. hiszen az ő hatáskörébe tartoztak azok a szervek, ahol a meghökkentő dolgok történtek. Zimmermann fejét követelte a szociáldemokrata ellenzék is. Kohl kancellár azonban — nyilván Strauss követelésére — egyelőre kiállt a belügyminiszter mellett. Az egész — állítólag — azzal kezdődött, hogy a londoni limes- bán megjelent egy gyászjelentés egy nem létezett hercegnő halálá­ról... Ez adott volna jelet arra. hogy áltszökjék az NDK-ba Hans- Joachim Tiedge, ,a kémelhárítás egyik főnöke, s hogy eltűnjék egy­néhány bonni hivatalból titkárnő vagy küldönc, akik azonban hoz­záférhettek titkokhoz is. Ügy mondják, hogy Tiedge nem keve­sebb, mint 160 nyugatnémet kém névsorát vitte magával* Az NDK- han e nélkül is 166 bonni ügynö­köt lepleztek le, tartóztattak le hat hónap alatt! Mind Berlinben, mind Bonn­ban hivatalos helyeken olyan nyi­latkozatok hangzottak el, hogy a kémügyeknek nem szabad káro­san befolyásolnak a két német állam viszonyát. Lezárult-e a Rainbow Warrior ügye? A még júliusban az aucklandi kikötőben felrobbantott Rainbow Warrior (magyarul: Szivárvány Harcos) ügyében a héten a fran­cia—új-zélandi vita érdekesen alakult. A környezetvédő mozga­lom, a Greenpeace (magyarul: Zöld Béke) ugyan továbbra sem nyugszik bele abba, hogy ismeret­ién tettesek, gyaníthatóan a fran­cia titkosszolgálat emberei me- <,r&jjdet, fy&ijatadmeg a Rainbow Warrior kifutását a Mururoa korallzátqny felé, az ot­tani francia kísérleti robbantások elleni tiltakozás kifejezésére. A környezetvédők a hágai nemzet­közi bíróság elé akarják vinni az ügyet, ott ültetnék a Vádlottak padjára titkosszolgálatának viselt dolgai miatt Franciaországot. Űj-Zéland kormányfője, David Lange előbb gúnyos és kemény szavakkal bocsánatkérésre szó­lította fel a párizsi kormányt. Nem adott hitelt annak a jelen­tésnek, amelyet egy feddhetetlen­nek mondott idős gualleista poli­tikus, Bemard Tricot állított ösz- sze vizsgálódásának eredményei­ről. Laurent Fabius francia mi­niszterelnök aztán elismerte, hogy hibák, hiányosságok adódnak a titkosszolgálatnál, elrendelte, hogy ezután működéséről számol­jon be a parlamentnek, s kilátás­ba helyezte, hogy a nyomozást tovább folytatva az esetleg meg­talált bűnösöket felelősségre von­ják. Lange ezt már úgy tekintette, mint Üj-Zéland hivatalos megkö­vetését ... Azért, persze, a kiin­dulási pont nem változott: Fran­ciaország . változatlanul ragasz­kodik ahhoz, hogy a Mururoa ko­rallzátonynál újabb atomkísérle­tet hajtson végre. Amit sem a környezetvédők, sem az új-zélan- di politikusok nem látnak, szíve­sen. P. J. • (2.) A katonai ügyekben nem járatos laikus­nak is feltűnhetett, hogy a műholdelhárító fegyver kipróbálásával időben csaknem egy­beesett az MX mintájú, tíz nukleáris robbanó­töltettel felszerelhető interkontinentális bal- . lisztikus rakétával végzett csendes-óceáni re­pülési kísérlet, A hadászati rendeltetésű raké­ta nukleáris eszközök gyorsított ütemű fej­lesztése és rendszerbe állítása arról tanúsko­dik, hogy az amerikai politikai és katonai fel­ső vezetés az SDI-al, továbbá a szárazföldi, a .tengeri, a légi telepítésű atomfegyver-arzenál korszerűsítésével, és a nyugat-európai elhe­lyezésű Pershing—2-kkel, .a robotrepülőgépek­kel együtt komplex módon igyekszik megte­remteni a büntetlennek vélt első csapásmérési ■képességet. , Ennek a törekvésnek felel meg a jelenlegi washingtoni politikai vonalvezetés, amely a .másik tárgyaló fél zsarolására, az „erő pozíció­jának” kiharcolására spekulál, noha az effé­le taktikának — akárcsak a múltban — a'jö­vőben sincs esélye a sikerre. Az adott idő-í pontban elkerülhetetlenül szükséges szovjet . válaszlépések nem maradnak el, így az Egye­sült Államok fölényszerzési vágyai — csak vágyak maradnak. A Novoje V rém ja a Moszk­vában nemrégiben megjelent „Csillag-hábo­rú — illúziók és veszélyek” című katonai ki­adványt ismertetve, mindazonáltal figyelmez­tet a várható fejlemények nem lebecsülendő kockázataira. Az SDI-ről szólva kimutatja, hogy ez rendkívül agresszív jellegű és magá­ban hordja a nukleáris konfliktus kirobbaná­sának lehetőségét. „Az atomkonfrontáció lo­gikája — írja a lap —, olyan hogy egy lép­csőzött rakétavédelemnek semmiképpen nem lehet védelmi célja; ennek elemei a katonai fölény kivívásának egymáshoz kapcsolódó láncszemeit képezik.” Amennyiben az ameri­kai hadászati védelmi kezdeményezés meg­valósul, olyan mértékben bomlik meg a Szov­jetunió és az Egyesült Államok között kiala­kult katonai paritás, és olyan mértékben de- stabilizálódik a világhelyzet. És ezért valakinek — valakiknek — teljes mértékben vállalniuk kell a súlyos felelőssé­get. Ami a Szovjetuniót illeti, az ENSZ-köz- gyűlés őszi ülésszakán, a genfi leszerelési bi­zottságban, s minden egyéb tárgyalási csator­nán — így a Gorbacsov—Reagan találkozó al­kalmával is — a középpontba akarja állítani a békés világűrért vívott‘harc alapkérdéseit. Minden azon múlik majd, — az erő szokásos demonstrálásán túlmenően — milyen érdemi lépést kíván tenni az amerikai kormányzat?! % Az elképzelések szerint így festene egy, az űrrepülőgépekkel felkereshető amerikai űrállomás, kozmikus harcálláspont. A pillanatnyi előjelek mindenesétre nem túl­ságosan biztatóak.,. (Folytatjuk.) Losonczi Pál fogadta a sziriai fegyveres erők vezérkari főnökét Loiaonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap hivatalában fogad­ta Hikmat A1 Shehabi had test­iá bometkot, a Szíriái Arab Köz­társaság Fegyveres Erőinek ve­zérkari főnökét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózko­dott Magyarországon, A talál­kozón jelen volt Pacsek József altábornagy, a Magyar Néphad­sereg vezérkari főnöke, minisz­terhelyettes, valamint Abdul Aláz Masharika, a Sziriai Arab Köztársaság budapesti nagy­követe. A sziriai vezérkari főnök és az általa vezetett katonai delegáció pénteken elutazott hazánkból. A vállalati irányítás új formái és a jövő évi üdültetés (Folytatás az 1. oldalról.) szervezeti változtatásokról. A vállalati szakszervezeti bizottsá­gok is sikeresen oldották meg előkészítő feladataikat. Az elő­zetes besorolás szerint a minisz­tériumi vállalatok 21 százaléka — 190 vállalat — államigazgatási, 62 százaléka — 558 vállalat — vállalati tanácsi, 17 százaléka — 151 .vállalat — pedig közgyűlési, Illetve küldöttgyűlési irányítás alá kerül. Az ipari vállalatoknak döntő többsége 1985. második, illetve 1986. első félévében áll át az új Irányítási formára, így az irányí­tó szervek munkájáról általános tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre. A MÉM-hez tar­tozó vállalatok többségében már ez év június 30-ig megtörtént — gyorsan és zökkenőmentesen — az átállás. A viszonylag rövid előkészítés ellenére az átállást a dolgozók nagy aktivitása jelle­mezte. A választásokon a dolgo­zók [75—80 százaléka vett részt. A jelölőbizottság által javasolt sze­mélyeknek mintegy 60 százalékát választották meg. Az igazgatók döntő többségét az új testületek megerősítették, mindössze hat vállalat eddigi igazgatója nem kapta meg a bizalmat. Az elnökség fontosnak tartja, hogy a vállalatirányítási rend­szer korszerűsítése ne veszítsen kezdeti lendületéből, s minden se­gítséget meg kell adni az új tes­tületeknek, hogy jól láthassák el feladataikat. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Szanyl világbajnok szakításban. Södertaáljében a súlyemelő-világbajnokságon pénteken este a 100 kilósok súlycsoportjában Szanyl Andor nyerte a szakítás világbajnoki .címét 185 kilós országos csúccsal, Bökfi János pedig 5. lett 175 kg- maL • Bárdos és Krizsán vezet a díjhajtás .után. Pénteken Szilvásváradon a bemutatással, és a díjihajtással meg­kezdődött az I. IBUSZ-Bükki Kupa elnevezésű nemzetközi fogathaj_ tó-verseny, amelyen a teljes magyar élmezőnyön kívül három 'kül­földi — egy NSZK-bell, egy csehszlovák, és egy brit hajtó indult; Az első versenynap nem Szórta szét a mezőnyt, az első helyezett Bárdos, és a hatodik Bálint között mindössze 11 pont a különbség. Eredmények: 1. Bárdos (Szilvásvárad) 32 és Krizsán (Mezőhegyes) 32 hibapont, 3. Juhász (Kiskunfélegyháza) 36, *4. Bozsik (Tápiószent- márton) 41, 5. Flntha (Hortobágy) 42, 6. Bálint (Kiskunfélegyháza) 43; &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom