Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

A. ^ A I E 1985. augusztus L PETŐFI NÉPE • 3 Közpénz, közegészség A táppénzen levők napi átlagos száma 1983-bán 258 ezer löt tett ki. Ami nemzetközi összehason­lításban is sok. Az iparban az összes foglalkoztatottnak átlago­san hét százaléka van táppénzen, azaz gyakorlatilag ennyivel“ ki­sebb létszámmal kell megoldani a folyamatosan növekvő, nehe­zedő feladatokat. Kiterjedt körben, sokféle for­mában nyílik lehetőségünk egészségünk felügyeletére, hely­reállítására. így például megem­lítjük . a tüdő-, a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat, a rákszűrést,' a család- és nővédelmi tanács­adó-szolgálatot, a munkahelyi, munkaköri ártalmak felderítésé­re megindított következetes ku­tató- és ellenőrző munkát. Utal­hatunk a már százezer felett le­vő kórházi ágyak mennyiségére is, ám arra úgyszintén, hogy az osztályok — az ágyak — össze­tétele, szervezete lassan igazodik a megváltozott és a változóban levő igényekhez. A házi szociá­lis gondozás keretében ötvenezer idős ember kap mindennapos se-. gítséget, gyakran azonban sze­mérmességük okán a hivatalos szerveknek nem jut a tudomásá­ra a rászorultságuk. A Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusának hatá­rozata kimondja: „Az egészség- ügyi ellátás színvonalának eme­lése, az intézményhálózat és az •irányítás fejlesztése továbbra is fontos feladat.’,’. A legfőbb há­rom terület, ahol az elértekre tá­maszkodva lépni kell: az alapel­látás, a járóbetegek ellátása — némi leegyszerűsítéssel a szakor­vosi rendelők hálózata kapcso­lódik ide —, a .közegészségügyi tevékenység. Lépni'kell; lépni le­het, mert vannak tartalékok,, le­hetőségek ehhez. A többif között ilyen mind az irányítás, mind a tárgyi feltételek korszerűsítése, a jobb szervezés, a meglevő esz­közök célszerűbb hasznosítása, az ellátás indokolatlan • területi különbségeinek csökkentése, a szociális otthoni hálózat fejlesz­tése, (mert ennek híján a csupán gondozást igénylők a kórházi ágyakat foglalják le a tényleges kórházi ápolásra szorulók elől,) ilyen tartalék, lehetőség a házi beteggondozás bővítése, a beteg­ségek megelőzése.... fekete és fe­hér váltakozásából .. bőségesen kiemelhetők a teendők. Nagy kér­dés persze, miként látják ezt el­látók és ellátandók. Jelenleg Magyarországon — az orvosokat és az egészségügyi szakdolgozói létszámot tekintve — 165 ezer ember próbálja meg­előzni megbetegedésünket, illetve fáradozik gyógyításunkon. Erős sereg ez! Csak éppen abban nem lehetünk bizonyosak, hogy ereje mindig osztatlan, egységes, s a hátország pedig > megfelelően szi­lárd. Sok vita volt a szakembe­rek, a laikusok körében egyaránt például a központi orvosi ügye­letek létjogosultságán, hasznos­ságán. Ma már az orvosi körze­tek több, mint háromnegyedét átfogják, ám ezeknek az ügyele­teknek az elhelyezése, felszerelt­sége területenként szembeszökő eltéréseket mutat... Jelentős anyagiak fejében korszerűsödött, bővült a szívgyógyászat, -sebé­szet eszköztára, de még napja­inkban is az összes halálozás öt­venhárom százalékát a keringési rendszer betegségei okozzák, nj^rt sokak hajszája, egészségte­len életmódja ellen milyen me­dicinát kínálhat a szakterület? Esztendők óta 29 millió napot töltünk el — mi, az ország la­kossága — kórházi ápoltként, 2,1 millió elbocsátott beteg áll az adat hátterében. Valóban eny- nyire betegek lennénk, s ha be­tegek, kizárólag rajtunk kívül álló, meg- és elkerülhetetlen okok következtében? Áz belügy- nek látszik, hogy az orvosi kar Több millió laposelem Kunszentmiklósról Az Akkumulátor- és Száraz­elemgyárban megszüntették a papírborítású másfél voltost gó- liátelemek gyártását; s helyettük fémházban,' a korábbiaknál tar- tósabb és nagyobb teljesítményű terméket kínálnak. Ugyanakkor megkezdték a másfél váltós bé- bielemek hazai előállítás: ' 'is, a góliátokhoz haso.Jó korszerű ki­vitelben. A termékszerkezet korszerűsí­tésére a szárazelemgyártás re­konstrukciója adott lehetőséget. Az összességében mintegy 100 millió forint értékű felújítás ke­retében a 4,5 voltos laposelemek gyártását átadták kunszentmik- lqsi telepüknek, ahol erre a cél­ra új üzemcsarnokot építettek. A vidékre elszállított berendezések helyébe pedig a budapesti gyár­ba angol gépsorokat vásároltak. A külföldi gyártósorokon új tech­nológiával' készülnek a korszerű góliát- és bébielemek. A igóliátelemek új változata tovább tárolható, akár egy évig is minden károsodás nélkül meg­őrizhetők az üzletek polcain, míg korábban fél évig sem leheteti raktározni, mert veszítettek erős­ségükből Élettartamuk most már megfelel a nemzetközi mércének, az eddigieknél több mint egy- harmadával tovább üzemeltethe­tők, A teljesítmény növelésével felhasználási lehetőségük is bő­vült, alkalmasak lettek a mai tranzisztoros magnók és rádiók jó minőségű üzemeltetéséhez. A fémházas HnirkŐTatnak pedig az az előnye, hogy nem engedd ki­folyni a savat, ami a papírház- trnál óhatatlanul bekövetkezett, ■ha a kimerült energiaforrást ben­ne hagyták a készülékben. Mind­ezekkel az előnyökkel rendelke­zik a hazai bébielem is. Az új góliátokból mintegy 6 milliót készítenek az idén, s vár­hatóan ennyit adnak át a keres­kedelemnek a ibébielemekből is. Ennyivel az idén még nem tud­ják maradéktalanul kielégíteni az igényeket, ezért továbbra is érkezik elem külföldről. Lapos- elemből a keresletnek megfele­lően csaknem 15 milliót gyártanak. A szárazelemek gyártásának rekonstrukciója tovább folytató- ‘dik. Jelenleg az elemek belsejé­ben levő massza előállítását automatizálják. Jövőre pedig új gépeket állítanak munkába, amelyeken a most még külföld­ről beszerzett fémházak, illetve a kooperációban /gyártott belső horganyhüvelyek készülnek majd. Mindez -lehetővé teszi, hogy a későbbiekben annyi ele­met állítsanak élő, amennyivel biztosítani tudják a teljes hazai ellátást. .. Cél: az egészséges, józ^n életmód Az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság ajánlást adott ki az egészséges, józan életmódot elő­segítő, és az alkoholfogyasztást visszaszorító munkahelyi prog­ramokhoz. . Javasolja a vállala­toknak, az intézményeknek, hogy hozzanak létre alkoiholizrhus el­leni bizottságokat, amelyek a vállalati társadalmi szervezetek közreműködésével munkacso­portokat, akiávagárdákat alakít­hatnak. Ezek aztán együttmű­ködhetnek a lakóterületek alko­holizmus elleni bizottságaival, a szociál- és családpolitikai, mun­ka-, gyermek- és ifjúságvédelmi szervekkel. Az állami bizottság ajánlja a vállalatoknak és vezetőiknek: szerezzenek érvényt azoknak a jogszabályoknak és intézkedé­seknek, amelyek megtiltják al­kohol bevitelét és fogyasztását a munkahelyeken. Szakelőadások, •ankétok szervezésénél ismertes­sék a túlzott mértékű szeszes­ital-fogyasztás egészségkárosító hatását, következményeit, segít­sék elő az egészséges táplákozá- .si, szokásók, az egészséges élet­mód kialakítását. A munkavé­delmi oktatáson is tudatosítsák a • mértéktelen alkoholfogyasztás veszélyeit. A munkahelyi bizott­ságok, illetdr siaktíyák szükség esetéin kezÜWméi^y^zzék a válla­latok munkavédelmi, üzemren­dészeti szerveinél: szigorú ellen- őrzéssél — többek között szúró­próbaszerű alkoholszondás vizs­gálattal — gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók munka közben és azelőtt ne fogyasszanak al­koholt. Rendszeresen kísérjék figyelemmel: a dolgozókat ellát­ják-e meghatározott mennyiségű védőitallal», a büfékben kapha­tó-e üdítőital. Fontos az is, •hogy a munkatársak, a bizottsá­gok felhíyják az üzemegészség­ügyi szervek figyelmét a gyakran és mértéktelenül italozókra, se­gítsék élő ezek gyógyítását, utó­gondozását. Az~ alkoholizmus el­leni bizottság aktivistái vegyék pártfogásba az alkoholizmus miatt szenvedő betegeket, rend­szeresen látogassák őket és csa­ládjukat, érdeklődjenek problé­máikról, segítsék azok megoldá­sát. Kezdeményezzék védett mun­kahelyek, üzemrészek létrehozá­sát. Azoknál a vállalatoknál, ahol az alkoholisták száma indokolja, és adottak a feltételek, ajánlatos alkoholizmus elleni klubok lét­rehozása — olvasható az Ipari Közlönyben megjelentetett aján­lásban. Öregedő járműpark — • ,:í KEVÉS AZ ALKATRÉSZ TSSm A KNEB országos vizsgálatának tapasztalatai Befejeződött a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a szmélygépkocsi- és alkatrészforgalmazás, valamint a hazai járműjavítás helyzetét feltáró országos célvizsgálata, ame­lyet 1984 elején indított lakossági bejelentések alapján. A vizsgálatot az tette szükségessé, hogy az utóbbi két évben jóval több panasz érkezett az autó- és alkatrészforgalmazás­sal, valamint a járműjavítással kapcsolatban, mint a meg­előző esztendőkben. A célvizsgálat az 1983 óta eltelt idősza­kot tekintette át, de egyes kérdések előzményeinek vizsgálata visszanyúlik 1979-ig. 11,3 százaléka belgyógyász — mi­vel így különböző ún. nem nép­szerű szakmák helyeinek betöl­tése egyre nehezebb —, ám az már a szó szoros értelmében mindannyiunk ügye, hogy átlago­san 1955 lakosra jut égy körzeti — általános és gyermekkörzeti — orvosra, de az átlag mögött je­lentős területi kiegyensúlyozat­lanságok húzódnak1 meg, orvos és orvos, rendelő és rendelő közötti különbségekről csupán említést téve. Az előbbi képre azután olyan ecsetvonásokat is meg kell húznunk, mint az például, hogy egy-egy körzeti orvosra négyszáz­ötven, hatvan évnél idősebb em­ber jut átlagosan, de sok olyan körzet van, ahol ennek az egy- tizede, illetve kétszere! Tükröző­dik ez vajon a körzetnek nyúj­tott tárgyi ellátottságban, az or­vos javadalmazásában? Megha­ladja a kétezer-háromszázat azoknak a vállalatoknak a szá­ma, ahol üzemegészségügyi szol­gálat tevékenykedik, de mint az előzőekben kérdeztük, itt is meg­fogalmazhatjuk, milyen indoko­latlan eltéréseket kényszerül tu­domásul venni, aki a vizsgálatra jelentkezik. . Szakmapolitikai ' irányelvek készülnek a hetedik ötéves terv időszakára. Ezek éligazítást kí­nálnak a helyi szerveknek bizo­nyos átfogó feladatok megítélé­séhez, a maguk viszonyaira való alkalmazásához. A hetedik öt­éves terv mai — kialakítás alatt levő — koncepciója szerint 1986 és 1990 között a jelenleginél jó­val több jutna az egészségügyi intézmények felújítására, gép- és műszervásárlásokra, hiszen ez utóbbiak esetében rendkívül el­öregedett a meglevő állomány. A kiragadott példa érzékelteti, hogy bár a népgazdaság nem bővelke­dik fölös forrásokban, a szüksé­ges többletet igyekszik előterem­teni az országos irányítás az egészségügyben is, a kongresszu­si határozatnak megfelelően. Mészáros Ottó Kutatóintézetek A magyar mezőgazdasági termelés számos nemzetközileg elismert sikert ért el az utóbbi esztendőkben. A nö­vénytermesztés és az állattenyésztés eredményeit — a többi között — a kísérleti és gépfejlesztő intézetek ku­tatásai, a magas színvonalú növény­nemesítő munka alapozta meg. A hagyományokhoz híven a gazdaságok és intézetek a hamarosan sorra ke­rülő Országos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállításon is a szakem­berek és a közvéleménéy elé tárják műszaki-technikai kísérleteik és ag­ráripari kutatásaik legújabb eredmé­nyeit. A Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutatóintézete az elmúlt években kikísérletezett AUGUSZTUS 3-4.: Béketalálkozó Pusztavacson Az idén augusztus 3-án és 4-én rendezik meg a már ha­gyományos békefesztivált az ország geometriai középpont­jában, az Örkény melletti Pusztavacson. Programja ké­szen ' van, már építik a szín­padokat és a sátrakat. A politikai események — előadások, viták, fórumok — színhelye az idén is az Orszá­gos Béketanács által szerve­zett politikai centrum lesz. Ebben neves közéleti szemé­lyiségekkel találkozhatnak, s cserélhetik ki véleményüket a békéért való küzdelem és a leszerelés időszerű kérdései­ről az érdeklődők. . A szabadtéri színpadokon az ország különböző tájairól érkezett népi- és nemzetiségi táncegyüttesek, szólisták ad­nak műsort. A képzőművé­szet kedvelőinek amatőr fes­tők mutatják be alkotásaikat. Lesz számos sportrendezvény, a többi között autó-motoros vetélkedő, MHSZ repülős-, ej­tőernyős- és technikai bemu­tató. Szerepel a programban a Magyar Néphadsereg több művészegyüttese, szövetkeze­ti zenekarok és szólisták is. A látogatók megtekinthetik számos ipari üzem és szövet­kezet termékbemutatóját is. Kedvükre válogathatnak a programok között a könnyebb műfaj kedvelői; koncertet ad több együttes. Éjfélkor film­vetítés és hajnalig tartó vi- deoműsor kezdődik. Az idei fesztivál eseménye­it a tavalyinál nagyobb terü­leten, több helyszínen rende­zik meg, úgynevezett hangu­latközpontokat alakítanak ki. az OMÉK-on anyagtakarékos juhtartási tech­nológiát mutatja be. A tervezett juhhodálynak nincs oldalfala, de tetőzete egészen a lábazatig ve­zet, s így építési költsége 20—30 százalékkal kevesebb a hagyo­mányosnál. A Magyar Tudományos Akadér mia Martonvásári Mezőgazdasá­gi Kutató Intézetében évtizedek óta sikeresen foglalkoznak búza­nemesítéssel. Az intézetnek ed­dig 13 új fajtája kapott állami minősítést. Az OMÉK-on a mar­tonvásári kutatóintézet nemcsak új búzáinak kalászait és szeme­it mutatja be, hanem szakembe­rei gyakorlati tanácsokat adnak az új fajták elterjesztéséhez. A KNEB összefoglaló jelenté­se megállapítja: a személygép­járművek javításához szükséges pótalkatrészek és szerkezeti ele­mek iránti kereslet alapvetően a hazai autópark típus és életkor szerinti összetételétől, illetve az ezt meghatározó személygépko­csi-importtól függ. A hazai sze­mélygépjármű-állomány kor sze­rinti összetétele — évente 100 ezer autó importja ellenére — fokozatosan romlott, s 1983 vé­gén az autóknak már mintegy 30 százaléka volt öregebb a nem­zetközileg még elfogadott 10 év­nél. Azóta a személyautók 7,9 éves átlagkora tovább nőtt és 1984 végére megközelítette a 8,4 esztendőt. A járművek cseréje, valamint az autóval még nem rendelkezők igényének fokoza­tos kielégítése a VII. ötéves terv­időszakban — a számítások sze- rirít — évente mintegy 130 ezer gépkocsi behozatalát teszi szük­ségessé — állapítja meg a jelen­tés. A személygépkocsi-állomány mennyiségi növekedését — 1981— 1984 között mintegy 30 százalék — az elmúlt öt évben nem kö­vette arányos mennyiségű, üte­mes alkatrészimport. Ennek egyik oka, hogy az alkatrészfor­galmazó vállalatok — a gépkocsi­tulajdonosok érdekeivel ellentét­ben — 1984-re az előző évinél mintegy 8 százalékkal kevesebb alkatrészt és szerkezeti elemet rendeltek az autógyáraktól. Az ellátást nehezítette at is, hogy a külföldi gyártók egy része a meg­rendelt alkatrészeknek csak 85— 90. százalékát szállította le. Problémák vannak a személy­gépjárműveket és a pótalkatré­szeket forgalmazó cégek, vala­mint a szervizek kapcsolatában is; a forgalmazóknak a megren­delések .gyakoriságát csökkenteni kívánó kezdeményezésével szem­ben a szervizek arra törekednek, hogy a javítási feladatokat mi­nél kisebb készletekkel oldják meg, s így növeljék gazdálkodá­suk hatékonyságát. Az alkatrészellátási gondokat növelte, hogy az AFIT tröszt megszűnése után a megfelelő pénzeszközökkel rendelkező önál­lósult egységek a javításokhoz leggyakrabban szükséges alkat­részekből nagyobb készleteket raktároztak. Az ilyen készletfel-. halmozás más autójavító szerve­zetek elől vonta el a zökkenő- mentes munkához elengedhetet­len alkatrészeket, s így sok eset­ben mesterséges hiányhoz is ve­zetett. A KNEB-vizsgálat tapasz­talatai szerint a szervizek a mun­kák 15 százalékát csak akkor tudták elvégezni, ha az autótu­lajdonos maga szerezte be a szük­séges alkatrészeket a kiskereske­delmi hálózatból. A forgalmazásban és felhasz­nálásban érdekelt szervezetek a vizsgált időszakban több kezde­ményezést tettek az alkatrész- gyártás és -felújítás szélesebb körű elterjesztésére. A nagyobb mennyiségű alkatrész-felújítást azonban akadályozza, hogy egye­lőre hiányoznak a felújításhoz szükséges gépek, célszerszámok, illetve a beszerzésükhöz szüksé­ges pénzeszközök. Emellett az is hátráltatja e tevékenységet, hogy a javíttatok többsége még bizal­matlan a felújított alkatrészekkel szemben, s az új, illetve a felújí­tott alkatrészek ára közötti, mindössze 10 százalékos különb­ség sem hat ösztönzően a meg­rendelőkre. Az alkatrészgyártásba mind nagyobb mértékben kapcsolódik be a magánkisipar: 1984-ben 500 kisiparos csaknem 100 millió fo­rint értékű — többségében tartós hiánycikknek számító — pótal­katrészt állított elő. E termékek­kel kapcsolatban azonban gya­kori a panasz, hogy minőségük — a magasabb árak ellenére — nem éri el az import alkatrészek mi­nőségét — állapítja meg a KNEB jelentése. Az alapos elemzés után a KNEB több javaslatot tett az illetéke­seknek az alkatrész-forgalmazás és -felhasználás területén tapasz­talt' kedvezőtlen jelenségek meg­szüntetésére. NYÁRI PILLANATOK Dunaegyháza — kánikulában A dunaföldvári hídtól alig néhány kilométerre található a dunaegyházi holtág. Ha valaki rászánja magát, hogy Solt után le­kanyarodjon az országú t- ról, s végigdöcögjön a köz­ségből kivezető dűlőűton, az egyik leghangulatosabb szabadstrandot fedezheti fel. A hatalmas fák árnyé­kában, vagy a parti ho­mokon a kánikulai hétvé­géken sincs zsúfoltság. A túloldali Majomszigetre ilyenkor gyalogosan is át lehet gázolni, s aki a vízen szerét napozni, néhány fo­rintért ócska gumibelsőt is bérelhet a strand őrénél, Suska János bácsinál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom