Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-18 / 167. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. július 18. KÖTVÉNYPIACI SÉTA II. Lakások — olcsóbban Már önmagában az is megérne egy misét, hogy az első lakossági kötvényt egy Bács-Kiskun megyei kisvállalat, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat (KUNÉP) bocsátotta ki. 1983 májusától nyolc kemény hónapig alkudoztak, hadakoztak a feltételek meghatározásán. A lakáselővásárlási kötvényük 7, az építési kötvényük pedig 10 százalékos kamatot fial. A múlt: ráfizetés — Huszonegy millióval azonnal túljegyezték ez utóbbi kötvényünket, emlékszik — nem minden büszkeség niélikül — Tanács Miklós áíibalánas igazgatási helyettes. — Meglepetést csak az okozott, hogy — számításainkkal ellentétben — az ötezer forintos címletű kötvényből alig kelt el 6, ebből is egyet én magam vettem meg, ellenben az 50 ezer forintos értékpapírból valóságos sláger lett. ' Ha e szálon megyünk tovább, igazat mondunk, de csupán a kötvényről szálunk. Holott ez esetben más a lényeg: a KUNÉP a kötvény segítségével olyasmire képes, amire — pillanatnyilag — egyetlen más cég sem. Egyetlen árat illusztrációul ■ százhúsz négyzetméteres, egyedien különleges lakást kínálnak 830 ezer forintért Ennek a hogyanja a nagy kérdés. — Lakást fennállásunk 18 évében mindig kellett építenünk. Csináltunk is — legyint nagyot a levegőbe Csapó István ICUNÉP-igazgiató — de ráfizetéssel Keresett a lakáson a tervező, a beruházó, az OTP. No és a várospolitikád „szempontok” is a mi vállunkat nyomták: a főutcán, a lakások alatt illett üzleteket kialakítani, de mivel a kereskedelmi (Ségek áltailában kispénzűek, ezeket végül is jóval a valóságos érték alatt tudtuk csak eladni. Ezt persze nem tudtuk lenyelni, itehát a kiesést ráterheltük a lakásárra. Ezért lakásonként 50—70 ezer forintot mindig ráfizettünk, ennyivel kevesebb lehetett csak a ' nyereségünk. — Múlt időfygn, fogalmaz, ami-. bői azt gyanítom, a jelen: más. — Más bizony! Vállalkozásszerűen építünk — a lakossági kötvényből származó pénzeszközök felhasználásával — lakást, és — az áremelkedések ellenére — olcsóbban, mint három-négy éve. „Ha magunk csináljuk” — Kíváncsi vagyok a receptre! — Ha mi vállalkozunk építés-, re, ha magunk csináljuk a terveket, magunk szervezzük a munkát, tetemes költséget. spórolunk. Nem fogja elhinni: a végső árak kialakításánál a ráfordításokat adtuk össze, 'rászámoltunk 8 százalékot, így jött ki négyzetméterenként 8—12 ezer forintos összeg. Ez még nem a lakás végéra, mert bizonyos munkákat a tulajdonosnak kell elvégeznie, de — szerintünk — ezzel szintén takarékoskodik. A burkolásokat nem végezzük el nem szerelünk semmilyen beépített szekrényt, mosdót, kádat, nem tapétázunk: felméréseink szerint ugyanis a tulajdonosok kilencven százalékának nem tetszik a szabvány szerint beépít- hető-ibes zenélhető járulék, és csak azért nem változtat meg mindent, mert nincs rá pénze. — Téglából építkeznek, egyedi terv szerint. Eddigi tapasztalatom szerint ez kifejezetten drágítja a munkákat. — Szerintünk meg éppen így lehet csökkenteni a költségeket. A panelból csak egyfélét lehet csinálni,, a téglát pedig úgy rakja az ember egymás mellé, ahogy akarja. Kiskunhalason a 44 készülő lakásból 26 különböző típusú, Kiskunfélegyházán a 36 lakás. 9-féle. Hozzá kell mindehhez tenni, hogy mi az utolsó négyzetcentit beépítjük, holt padlástér tehát nincs. És azt is: a pincében — 44 lakás alatt — 52 garázst is elkészítünk. Muskátli az ablakban Aki ezek után sem akar Halasra költözni, annak egy 830 ezer forintos,' kétszintes lakás alaprajzát vázolom fel. A főutcára egyedi tervezésű korláttal ellátott körerkély nyílik — apró barna mozaiklappal fedve — dupla ajtón át egy 30 négyzet- méteres nappaliból. Kamra), WC, konyha és fél szóba található az alsó szinten, a padlástérben négyablakos nappali, fürdőszoba, s még egy nagyszoba található. (63 négyzetméteres panellakásért Kecskeméten már többet kell fi- zétrii, pedig — itt és ez a példa — lehetne olcsóbban!) — Muskátlit ültetünk a virágládákba. Sasadról rendeltük meg — magyarázza Tanács Miklós, aki kísérőm’"’, szegődött. Szemben DUTÉP-panellakások épülnek — mivel szépet nem tudok róluk írni. inkább nem is szólok róluk. Ha a KUNÉP is nyereséges, százezrekkel olcsóbban, miért nem ez az uralkodó építési mód — kérdezheti az olvasó. El lehet ütni a választ azzal. hogy a panel a ráfordítási árán kel el. míg a téglát a mai napig dotálja az állam, de ez a kérdésnek csupán egyetlen szeglete. Hisz a KUNÉP saját magi ráfizetését volt képes felszámolni: ugyanazit csinálja most is. mint pár éve. csak veszteség helyett nyereséggel, amiből — na lehetséges — azt a tapasztalatot AZ IZSÁKI SÁRFEHÉR MG. TERMELŐSZÖVETKEZET a 38/1980. (IX. 30.) MT. sz. rendelet és a 14/1980. (IX. 30.) BKM. rendelet alapján pályázatot hirdet a XIV. sz. Büfé (31) II. osztály, Nagykőrös, Losonczi u. 15. sz. vendéglátó-egység üzemeltetésére. Pályázhat bárki, aki szakképesítéssel rendelkezik, vagy a szakmai ismeretek megszerzését igazolja, vagy legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik, nem esik foglalkozási tilalom alá és kötelezettséget vállal, hogy sikeres pályázat esetén a termelőszövetkezettel munkaszerződést köt. Nyilvános versenytárgyaláson dől el a pályázatban meghirdetett üzlet szerződéses üzemeltetésére történő átadása. A versenytárgyalás 1985. augusztus 27. napján de. 10 órakor lesz megtartva Izsák, Kossuth L. u. 119. szám alatt. A pályázatokat a versenytárgyalást megelőzően 8 nappal írásban kell benyújtani az előbbi címre. A pályázati feltételekről részletes tájékoztatót és felvilágosítást ad a termelőszövetkezet jogtanácsosa. 1475 • A 44 kiskunhalasi lakás alatt 52 garázst épít a KUNÉP A padlástér minden négyzetcentijét kihasználják. szűröm le, hogy aki akar, aki nem a kényelmes „majd más megszervezi” megoldásokhoz ragaszkodik, az képes spórolni. Témánk szempontjából mellékes, az ügy gazdasági vonatkozása kapcsán azonban fő helyre kívánkozik: a KUNÉP átlagbérszínvonala 70 ezer forint, míg Kiskunhalason 55—60 ezer közt állt be a béfS?ííty,onal. azaz a KUNÉP-esek havi ezer forinttal többet vihetnek haza: Kecskeméten — és mindenütt az országban — követendő példa, hogy nevetséges áron képesek garzönlakást építeni (Kecskeméten a Batthyány utcában 550 ezer forint lesz egy 30 négyzetméteres egyszobás lakás!!!), mert addig sakkoztak az alapterülettel, míg megtalálták a legkedvezőbb megoldást, lövőié a szerve*, •gett vallásait! ' építkezésnek — e*; az. 1 .Y--Ő - _ A KUNÉP a lakosság — a mi — pénzünk nélkül aligha foghatott volna ilyen építkezésbe. Hogy összejött a szükséges összeg, a saját kockázatára és a kötvénytulajdonosok hasznára vállalkozhatott. Kívánhatunk-e egyebet: bár minden.pénzügyiét hasonló nyereséget hozna! Amikor tehát lakossági kötvényekről hallunk, jusson eszünkbe, nemcsak arra jó ez, hogy néhányan komoly összeghez jussanak a kamatokból, hanem elsődlegesen arra, hogy korábban mozdíthatatlan pénzekkel új ötleteket, megoldásokat bontakoztathat ki — az egész népgazdaság hasznára. S hogy eközben jól jár a kötvénytulajdonos is, az egészen természetes. Így van jól. Ballai József RÁNYÜELZO A víziközlekedés és veszélyei Az időjárás melegre fordulásával megjelentek a vizeken és a vizek mentén a fürdőzők, az evezősök, a vitorlázók, szörfözők és a vízisítek. Közülük a legtöbben ismerik, és be is itartják a vizi- köalekedésre, vaiiamiiinit a fürdésre vonatkozó előírásokat, az egészségügyi rendszabályokat. Olyanok is vaninak, akiket a velük született óvatosság tart visz- sza a veszélyes magatartásitól. A kellemesnek ígérkező kirándulás, vagy üdülés azonban minden évben több száz esetben tragédiába torkollik, mert sokan nem ismerik, vagy lebecsülik a vizek veszélyeit. A megyében > 1983-ban 15-en fulladtak vízbe, 1984-ben pedig 8-an vesztették életüket fürdép. illetve vízi balesetiek következtében. A tragédiát a leggyakrabban a következő okok idézték elő: felhevült testtel vízbeugrás, úszni nem tudás, ismeretlen vízbe történő beugrás^ alkoholos befolyásoltság, helyismeret hiánya, a viza járművek túlterhelése, mentőeszközök hiánya, és végűi az alapvető víziközjlekedésd szabályok semmibe vétele. Fürdés előtt ajánlatos tájékozódni az adott vízterület meder- viszonyairól, meg keli győződni arról, hogy van-e olyan akadály, amely sérülést okozhat. Nem szabad fürödni azokban a vizekben, ahol ezt tábla tiltja. Jogszabály tiltja a fürdést a szabad vizekben különösen a hajóútban, a kikötőkben, a hajóutat jelző bó- lyák és a nagyhajók 50 méteres körzetében, valamint a hidak, zsilipek és egyéb vízi műtárgyak 100 méteres körzetében, a határvizekben és a városok belterületén levő vizekben. Ezenkívül tilos fürdeni aiz egészségre ártalmas vizekben is. A Balatonban vízi- jármű kísérete nélkül Somogy megye területén a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megye területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürdeni. Ajánlatos a következő előírások betartása is: vízbeugrás előtt "égyenlet^e^':)í§^®.^ai testünkét: ' Szeszes Icai; va|y egyéb hason-- Kán ható szer hatása alatt ne fürödjünk. Étkezés uit£n, vaigy egészségügyi problémák — vér- nyomási, szívbetegség — esetén lehetőleg kerüljük a fürdést. Csónakból, magasabb tárgyaikról1 vízbe ugrani veszélyes! A víz alatti tárgyak Sérülést okozhatnak! Úszni nem tudók csak úszni tudók társaságában, 10 éven aluli úszna nem tudó gyermekek csak felnőttek kíséretében fürödhetnek. Szintén fontos tanácsi hogy a 'betegek és mozgásszervi betegségben szenvedők ne füröd- jeimek egyedül. Igen fontosak a vízijárművek 'használatára vonatkozó előírások. A 125 köbcenti hengerűrtartalmat élérő belsőégésű, valamint a villamos motorral meghajtott csónakok és a 10 'négyzetméternél nagy óbb vitonlafelületű vitorlás csónakok vezetéséhez enge- ! dóly kell Vezetői engedélyt csak j 16. életévet betöltött, úszni tudó, egészségileg alkalmas személy kaphat, amennyiben a vizsgabi-1 znttság előtt eredményes vizsgát j, tett. Nem kell vezetési engedély a sport és a kedvtelési célú evezős csónakok és kishajók. 10; j négyzetmétennél kisebb vitorla- felületű vitorlás csónakok, a vi- ) torlásdieszkák (windsurf), továb-j bá a 125 köbcenti hengerűrlar- ; talmat el nem érő belsőégésű, illetőleg Villamos motorral üzemeltetett csónakok vezetéséhez. E ! I járműveket az vezetheti, aki a 14. 11 életévét betöltötte, úszni tud, és j a vízi közlekedési szabályokat ismeri. Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt vezetőit kell kijelölni. Tilos a ví-| zijármű vezetése előtt és alatt szeszes italt fogyasztani, a vízijárművet túlterhelni, a menetben levő csónakban állva tartózkodni. Csak műszakilag megfelelő vi- ! zi járművön vehetünk részt a1J víziközlekedésben. Az úszni nem j tudó személyek részére mentő- I eszközt kell biztosítani. Elindulni és haladási irányt változtatni j Csak úgy szabad, hogy az a vízi I közlekedés más résztvevőit ne 11 zavarja. Keresztezés esetén a } jobbról érkező csónaknak van el- f sőbbsége. Menetben levő hajó út- I ját 300 méternél,, hordszárnyas j j hajó útját pedig 1000 méternél I kisebb távolságban keresztezni, | j továbbá a menetben levő hajót [ 30 méternél kisebb távolságbanj S megközelíteni tilos. Csónakkal a I /fürdőteket legalább 5 méter tá- I volságban kell kikerülni. A Ba- j; Ja tanon csónakok — vitorláscsó- í nnkok kivételével — csak a part- f tói számított 1 kilométeres kör-J [ zetben közlekedhetnek. A Bala- I ionon és a Vielencei-tiaivon az el- I ső fokú viharjelzés után a cső- 1 nakok csak a parttól számított I 500 méteres itávolsáigon belül I közlekedhetnek, másodfokú vi- I har jelzés után azonban ki leellj |i kötniük. Hajóútban csónakban; napozni, aludni, vízsodrással ereszkedni tilos. . .. ™ Kjapl - f* fmfö - v-' • í ■-.>*/■ Szörfözni a Dunán és a, Tiszán 1 — kivéve a mellékágaKatf'es a víztározókat — tilos. Nem lehet szörfözni — többek között — kikö-1 tökben, a hajózsilipek és ezek j 200 méteres körzetében, a für- ji elésre kijelölt vízterületek terüle-j tén és ott, ahol ezt külön tábla I tiltja. Vízisízni csak jó látási viszonyok mellett szabad, a vízisí- zőnek mentőmellényt kell viselni, a vonbatóhajón a vezetőn kívül kísérőnek is kell tartózkodni. Fürdőző személyt 20 méternél ! kisebb távolságra megközelíteni j nem szabad. Tilos a vízisízés — többek között — a kikötőkben és azok 200 méteres körzetében, a I zsilipekben és az ezekhez tartozó vízterületein, továbbá a fürdésre kijelölt vízte teleteken. Dr. Ábrahám István közlekedési ügyész VIGYÁZZUNK, UTÁNOZNAK! Gyerekek a nyári szünetben Ribiszke az örök fagy vidékén • Ribiszkeültetvény, a Jakut Mezőgazdasági Tudományos Kutató- intézet kísérleti telepe. A Jakut Mezőgazdasági Tudományos Kutató Intézet munkatársai új rilbiszkefajtát kísérleteztek ki, amelynek íze a szőlőre emlékeztet. Az új fajta egyetlen bokra egy szezonban 9 kg termést hoz. Rendkívüli dolog ez különösen akkor, ba mindez Jakutföldön teremi, amely a Szovjetunió legzordabb éghajlatú területe, hatalmas kiterjedésű autonóm közitársaság Szibériában. Az ország hetedrészét foglalja el. Északon északi sarki, hideg vizű kristálytiszta tavak határolják. ’ Hatalmas folyók, végtelen tággá és a rideg tundra vidéke ez. Télien Jakut- földöm a hőmérséklet a mínusz 7<f fokot is eléri. A rövid nyár nem elég arra sem, hogy a talaj felmelegedjék. Eddig a Szovjetunióban csak az európai ég az ázsiai területeken termesztettek ribiszkét. Ma már a jakutok a ribiszkén kívül paradicsomot, uborkát és más zöldségféléket is termesztenek. Az óvódák, iskolák pedagógusai a közlekedési szakemberek segítségével az iskolaév befeiezése előtt készítették fel a gyermekeket a nyári szünetre. A balesetek és a közlekedésben részt vevők magatartásának tanulmányozása arra enged következtetni, hogy szükséges felhívni a szülők és a nevelők figyelmét néhány olyan különleges veszélyre, amelyek a vakáció alatt leselkednek a gyermekekre. A gyermekek a közúti közlekedés leginkább veszélyeztetett résztvevői. Ez részben az életkori sajátosságokkal magyarázható, részben pedig azzal, hogy a felnőttek többsége nem rendelkezik elegendő ismerettel a gyerekék magatartásáról, nincs tisztában saját szerepével. A példának mindenekelőtt „felülről” kell, jönnie. Á gyermek figyeli a felnőtteket és utánozza viselkedésüket. Nem látunk-e gyakran gyermeküket kisérő szülőket, akik nemcsak a legfontosabb közlekedési szabályokat szegik meg, hanem a legelemibb óvatosságot sem tartják be?Nem ritka, hogy a felnőttek kényszerítik a gyermekeket az áthaladásra, míg azok próbálnak óvatosak lenni. Néhány másod- percnyi idő nyerésével a legjobb pedagógusok türelmes erőfeszítése vész kárba. Hat-nyolc éves kor alatt a gyermekek figyelme köny- nyen elterelődik és saját mozgásuk kontrollja is gondot jelent. Az ilyen korú gyerekek nem képesek a következetesen biztonság I gos közlekedési magatartásra. Ej | egyúttal azt jelenti, hogy neri szabad engedni őket forgalonj közelében játszani, egyedül közi lekedni. A szülők óvódáskori gyermekeiket vezessék kézenfog r va. Ha nincs külön kerékpárút, is 1 kolás gyermekeink az úttesten ke L réhpároznak, bármilyen nagy t (■ a forgalom. A követelmények so« j kai nagyobbak a kerékpárosokká p mint a gyalogosokkal szember p Például: több közúti jelzést é közlekedési szabályt kell ismer L niök. Kerékpározó gyermekekné L természetesen a szülőknek kel L megítélni, hogy a gyermek ké pes-e a járművén uralkodni, forgalomban vezetőként viselkec ni. A gépjárművezetők legyene í tekintettel a gyermekekre. Á lei I gyakrabban elkövetett hibák ki I zé sorolható, hogy a gyereké I mellett elhaladva nem elég óv? | tosak, különösen az irányválto; H tatásnál' Ennek feltehetően az J magyarázata, hogy nem ismerj I eléggé az emberi magatartás Sí rj játos megnyilvánulásait egy-eg I- fej.lődési szakaszban. Utolsó ajánlásunk azoknak szc r akik autón viszik gyermeküket j akiknek viselkedésé gyakran vj L szélyeztetí még a saját gyermi I küket is, • például: a gyermek 1 az úttest felől engedik kiszálld az ajtót körültekintés nélkül nyl ják ki, a járműveket túlterheli) a gyermeket elöl szállítják stb. j Dr. Farkas József né' t
