Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-17 / 166. szám

4 • PETŐFI NÉPE * 1985. július 11.

m

I ehetséges-e a gyártósor kapacitását 20 százalékkal növelni úgy, ihogy nincs mód sem a létszám növelésére, sem pedig az adott technikaii-technológliai feltételek megváltoztatására? A feladattal külföldi szervezőket bíztak meg, és gyorsan kiderült, 'hogy a kívánt kapacitás- bővítés — csakis a munka átszervezésével — bizony megoldható. És még mindég maradtak bőséges teljesítménytartalékok, ugyanis a külföldi szakemberek által javasolt szervezési módszent sajátságos magyar specialitásokkal fűszerezték.

A jórészt szakképzetlen segédmunkásokat foglalkoztató munkahely átszervezése közben érzékenyen ügyeltek, vigyáztak árra a néhány szakmunkásra. akiknek munkája a minőség és a mennyiség szempontjából meghatározó, s akik ily módon a munkafolyamat kulcsfigurái. Ugyanis ha az átszervezéssel a munkahelyi hierarchiában elfoglalt helyüket veszélyeztették volna, akkor az egész átszervezés kudarcával is. számolni kellett», volna. Ügyelni kellett a közvetlen munkahelyi vezetők „szervezés-érzékenységére” i,s: anyagi ösztönzési rendszerük ugyanis nem a teljesítménytartalékok robbanás- szerű. hanem csak fokozatos, lassú feltárására készteti őket. S persze vigyázni kellett a se- gédmunkásgárdára is. mert ha ■nem ■ érzik az átszervezés azonnali — és kedvező — anyagi következményeit, akkor egyszerűen odébb állnak. A módszer: az átszervezést

Szervezési szigetek

követő azonnali és általános órabéremelés — minden teljesítménynövekedés nélkül, így aztán mindenki jól járt, csak a külföldi szervezők távoztak csalódottan, mert be kellett látniuk,' hogy munkájuk jó esetben is fél sikerhez vezetett. Á «teljesítmények és a bérek valamicskét közelebb kerültek ugyan egymáshoz, de a kereketek közötti különbségek nem annyira a' teljesítménykülönbségeket, hanem inkább a szóban forgó munka- szervezetre jellemző hatalmi viszonyokat tükrözték. Márpedig az általuk végzett munka sikerének, alapfeltételeként a teljesítmények és a bérek közvetlen kapcsolatát jelölték meg...

Más példa: a gépipari nagy- vállalatnál egyre többe került, és még több gomddt okozott a tmk-munka. Az átszervezéssel megbízott külföldi szakemberek első figyelmeztetése: ha egyszer „tervszerű megelőző karbantartás”, akkor semmi helye az utólagos és tervsze- rűtlenül kapkodó javítgatásoknak. Tehát a szervezési javaslat: előre megrendelni az esedékes karbantartási munkákat, ezeket — a megrendelések alapján — előre tervezni és szervezni, jó előre kidolgozni' az egyes munkafolyamatok irányítását, megoldani e munkálatok hatékonyságának mérésiét, hozzárendelni a megfelelő ösztönzési eszköz- rendszert, és végül az egész

folyamatról pontosan Informálni az illetékes vezetőket.

A tagadhatatlanul racionális elképzelés annyira megtetszett a vállalat vezetőinek, hogy a módszert „egy az egyben” alkalmazni kívánták a váratlan üzemzavarok elhárításával foglalkozók — vagyis a hagyományos értelemben vett tmk-sok — körében is. A következmény: teljes csőd. A gyors reagálást, a hirtelen támadt zavarok esetén nélkülözhetetlen mozgékonyságot és rugalmasságot tanúsító javító- brigádok egyszerűen nem tűrték meg a folyamatosan tervezett. a géphibák megelőzésére kitalált — ráadásul a hatékonyságot szolgáló ' szigorú normázási módszerekkel kombinált — szervezési eljárást. (Nem is csoda! A tűzoltók munkáját sem előre megállapított normaadatok szerint értékelik...) De mert bele- kényszerítették őket e rendszeribe. a karbantartó munka minden korábbinál mélyebb mélypontra süllyedt: egyre több volt a váratlan géphiba, s egyre nehézkesebben ment a javítás.

Az akció végül is odavezetett, hogy közös megegyezéssel tartósították a felemásra szervezett karbantartási rendszert; fokozatosan enyhítették a rendszer szigorát, lazították a prémiumfeltételeket, a mun- í< a meg rendelés és az elszámolás rendjét.

Az imént vázolt két — és az ezekhez hasonló sok más — példának közös a 1 lényege és a tanulsága: úgy látszik,hogy a vállalatvezetők, s mégdn- kább a termelést közvetlenül irányítók cselekvését a kelleténél jóval kevésbé motiválja a termelékenység növelésével elérhető eredményesség. S ez mindeddig a vezetők érdekeltségi rendszerének hibáira, ellentmondásaira volt visszavezethető. Másrészt; a hazai szervezési gyakorlat többnyire inkább a termelő muhkaíhe- lyekre szorítkozik; az irányító munkában és a termelés előkészítésében alig-alig fedezhetők föl az átszervezésekből szükségképpen adóidó konzekvenciák, Nem Is nagyon lehet ez másként, mert — és harmadsorban — a vezetők kezében sincs annyi és olyan hatásos eszköz, amely a szervezési akciókkal megmozdított tartalékok folyamatos és hosz- szabb távon is jellemző hasznosításához kellene.

Köviden. és kényszerű egyszerűsítéssel fogalmazva: a teljesítmény-visszatartásra ösztönző érdekeltségi viszonyok közepette jó esetben is csak afféle szervezési szigetek tűnnek fel a vállalatoknál, hogy aztán előbb-utóbb eltűnjenek, visszasüllyedve a gazdálkodás általános feltétel- rendszerébe.

Nem kellene meghosszabbítani, tartóssá tenni e szervezési szigetek létét? Első lépésként sokat jelentene ez is.

Vértes Csaba

IGAZODÁS A SZABÁLYZÓKHOZ

Szakosítás, gazdaságosság, minőség

Törekvések a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetben

A fsaknem 5400 hektáros jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet a megye egyik legjobban gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzeme. A területi szövetség rangsorolása szerint tavaly a gabonatermesztésben a legjobb eredményt érte el, a húsprogram teljesítésében pedig második volt. A baromfitenyésztésben is már évek óta kiváló, a megye negyedik baromfitenyésztő gazdasága. A vezetőség és a tagság közös erővel igyekszik a gazdálkodásban rejlő tartalékokat feltárni, a technológiát fejleszteni, a termelési költségeket csökkenteni. Az eddig elért eredményekről és az idei tervekről beszélgettünk Bátyai. József elnökkel. i?á7iibédSs«íöl *

— Kezdjük egy aktuális témával, milyen lesz a gabonatermés?

— Elmondhatjuk, hogy többet tettünk a kalászosokért mint tavaly. Korszerűsítettük a technológiát. bővítettük a fajtaválasztékot. bevezettük a művelőutas módszert, ami lehetővé teszi, hogy a búzában az érésig bármikor be tudunk menni gépekkel, el tudjuk végezni a szükséges munkát, a tápanyag-utánpótlást. Szemre rekordtermést ígértek a búzák, azonban az utólhbi hetek gyakori esőzése következtében — a növényvédelem ellenére — a fuzá- riumos fertőzés . csökkentette a várható hozamokat. Az árpa aratását már befejeztük, a vártnál kevesebb a termés. Igaz, lényegesen gyengébb minőségű területen vetettük a kalászost, mint az előző évben, ezenfelül az eső és a vihar következtében mintegy 50 százalékban eldőltek a kalászok.

— A jelenlegi gazdasági körülmények között hogyan valósítják meg a bővített újratermelést?

— A termelési szerkezetet tudatosan, adottságaink kihasználásához igazítva alakítottuk ki. Ez együtt járt a szakosodással, s menet közben állandóan igazodnunk kellett a mindenkori szabályozókhoz. Ez a legnehezebb, 'hisz a szakosodott termelésnél nincs mód arra, hogy a szerkezetet

. évedként változtassuk. Eszközként maradt a gazdaságosabb, hatékonyabb termelés. Eddig sikerült ellensúlyoznunk —, ha nehezebb körülmények között is — a költségnövekedéseket. Az utóbbi időszakban- a gazdasági körülmények arra ikényszerítettek bennünket, hogy a mennyiségi szemléletről próbáltunk rátérni a minőség javítására. Más szóval nem a termelés növekedését alapozzuk meg a fejlesztéssel, hanem a termelőkapacitás gazdaságosabb kihasználását. a technológia korszerűsítését. így el tudtuk érni. hogy ha a bővített újratermelés nem is volt .dinamikus, de mérsékelten fejlődött.

— Miben 'nyilvánult ez meg?

— A gazdasági növekedés lehetőségeit negyedévenként 'felülvizsgáljuk, így elérjük, hogy mindig azt az ágazatot fejlesztjük, amely a legkedvezőbb a szövetkezetnek és állami támogatásban is részesült. A társadalmi és a osooortérdek ily módon találkozik. A gabonaprogram mind az ö+ ütemébe bekapcsolódtunk és ennek köszönhetjük, hogy a szövetkezet a növénytermesztésben viszonylag magas színvonalat tudott elérni. A korszerű agrotechnika, a fajta, a KITE termelési rendszer technológiája és a tagság lelkiismeretes munkája eredményeként az elmúlt évben hektáronként 8,1 tonna átlagtermést takarítottunk be búzából. Kukoricából — a tavalyi jégkár ellenére — három év átlaga hektáronként 9.2 tonna volt.

■ . I

— Ezek az eredmények befolyásolták az állattenyésztés hozamait is.

— Természetesen elősegítették a többi ágazataink gazdaságosabb termelését. Szövetkezetünk igazi erőssége ugyanis abban van, hogy a szakosodás melletti olyan üzemi szerkezetet hoztunk létre, ahol az ágazatok egymásra épülnek. A viszonylag alacsony önköltségű takarmányból saját keverőüzemünkben tápot gyártunk és ezt etetjük fel a törzstelepen, valamint a 'keltetőállomáson kikelt naposcsibével', amelyet pecsenyebaromfiként értékesítünk. Évente 2,5 milliót adunk a feldolgozóiparnak. Ebben az esetben tehát az eredményesség a pecsenyecsirkénél jelentkezik. Az elmúlt évben — a romló hatékonyság ellenére is — a megyében — a Magyar Nemzeti iBank mérése alapján — a 'legtöbb nyereséget értük el. Űj keltetőüzemet építünk, amelyet szeretnénk az idén .befejezni, Évente 4 millió naposcsibe kibocsátására lesz alkalmas. A beruházás saját erőből történik, 40 millió forint összegből.

— Az utóbbi időben fejlesztették a juhtenyésztést is.

— A korábbi ötéves terv időszaka alatt kisegítő ágazatnak tartottuk, jelentősége nem volt számottevő. Tekintettel arra, hogy a fejlesztés viszonylag a legkisebb ráfordítást igényelte, ugyanakkor az állami támogatás, is megmaradt, elértük, hogy bár a tenyésztés 30 százalékkal növekedett osak, a pecsenyebárány-érté- kesítés — elsősorban a háztájiból történt alapanyag-felvásárlással — 2 ezerről 15 ezerre nőtt. Az ágazat fejlesztése segítette a gyengébb termőképességű területek takarmánnyal történő hasznosítását.

— A növekvő költségek mellett hogyan tudnak takarékoskodni?

— A takarékosság nálunk nem azonos a spórolással, hanem — egyik legfontosabb eszköz eredményeink megőrzésében. Termelési szerkezetünk ugyanis rendkívül anyagigényes, a termelési érték több mint 'lO százaléka anyagi eredetű, az' igaz, hogy ennek nagy része szűkített önköltségen

* Bátyai József elnök Taskovics készülésről beszélget.

számolva kerül a termelésbe. A tétel a növénytermesztés korszerű gépeinél, valamint a baromfi- ágazat , importtakarmány-igényénél jelentős, viszont szükséges is a termelékenység emelése szempontjából. A pecsenyecsirke-te- nyésztés gazdaságossága az utóbbi három évben romlott. Ezt a folyamatot az elmúlt évig a költségek csökkentésével ellensúlyozni tudtuk, a fűtőolajat például gázzal cseréltük fel, ezenkíyül korszerűsítettük a férőhelyeket is.

— Mi várható az idén?

— Ebben az évben — a jelenlegi kilátásaink szerint — már érint bennünket a költségek emelkedése. Sajnos, ezt nem ellensúlyozták a felvásárlási árakkal. Termelési Szerkezetünkön belüli szakosodás nem teszi lehetővé, hogy a tenyésztést mérsékeljük. s helyette gazdaságosabb ágazatot válasszunk. Lehetőségként maradt az ahyagtakarékos- ságon alapuló hatékonyabb termelés. Bízunk abban, hogy a Baromfi Egyesülés tanácskozásán megvitatott ez évi program, valamint a VII. ötéves terv elkép-; zelései — árintézkedésekkel is — megelőzik az ágazat jövedelmezőségének további csökkenését. Ez a szervezet az ország legnagyobb baromfitenyésztőinek, feldolgozó vállalatainak, termelési rendszéreinek összefogása.

— A baromfin kívül export- ágazat a bárányhizlalás is.

— A pecsenyebárány-értékesítés minden évben biztatóan indul. Év végére azonban gondok jelentkeznek a felvásárlásnál. Ebből eddig is sok kár származott, hiszen sokszor hónapokig kellett tartani -a kész pecsenyebárányt értékesítési nehézségek miatt. Értesüléseink szerint jelenleg a kereslet növek-v

Zoltán kombájnossal az aratási felszik, a piac élénkül. Bízunk abban, hogy az elmúlt évben történt intézkedések, az értékesítési lehetőségek javítása kedvezően ''hat erre az ágazatra is.

— Optimista-e az idei gazdálkodási eredményeket illetően?

— A tagság szorgalma, kezdeményezései átsegítenek bennünket a gondok nagy részén. Egyik főnövényünk, a kukorica, rekord- termést ígér az idén. Igaz, hogy a hozamot az időjárás még számottevően befolyásolhatja.

Kereskedő Sándor

I KÖTVÉNYPIACI SÉTA I»

Mi ebben az üzlet?

Mibe fektessem a pénzem?

A kérdés alig két-három éve még illetlennek számított. Azonkívül értelmetlennek is: vállalkozni csak körülményesen lehetett.

A mai válasz sem nélkülözhet némi előzetes magyarázatot. Rá kell mutatni arra, hogy a lakosság nagyjából egyharmad része — többletmunkával, pluszenergiával — nemcsak megőrizte korábbi életszínvonalát, hanem javítani is képes volt. Nyilvánvalóan fontos, hogy a rendelkezésükre álló pénzt úgy használják fel, hogy abból a népgazdaságnak is haszna származzék. A lehetőségek egyike a kötvényvásárlás.

Aki tehát ma Magyarországon azon töpreng: mibe fektesse pénzét, gyakran jut árra a következtetésre, a legjobb — mert legbiztosabb — a kötvényvásárlás.

A legfrissebb adatok szerint a lakossági megtakarítások összege 227,5 milliárd forint: ennyi van betétkönyvekben, takaréklevélen.

A lakossági kötvények összértéke ehhez képest nerh számottevő: 1 milliárd forint. Ha azonban úgy számítjuk, hogy ni ár minden magyar állampolgár 100 forintot szánt kötvényre, elgondolkodhatunk. Különösen, ha azt is tudjuk: ez az összeg nem a takaréktoetétállományt csappan- totta meg, hanem egyéb — eddig mozdíthatatlan — forrásból származik.

A legfrissebb kötvény-hír két hetes: július. 1-től az Országos Takarékpénztár eladhat, vásárolhat és közvetíthet értékpapír-üzleteket. A piac — egyelőre — szimulált és „szervezett’1, 'az árfolyamok megállapítása központi (Állami Fejlesztési Bank) döntésből származik. A kötvénypiac — korántsem a legnagyobb és legmeghatározóbb színhelye a pénzügyieteknek — tehát élénkülhet. Már önmagában ennyi is elég indok volna, hogy feltérképezzük a helyzetet, ám ne feledkezzünk meg a kötvénykibocsátókról sem: mire fordítják ők a mi pénzünket?

Hatásos afj propaganda

ins

Dr. Szűcs Sándor, az OTP Bács-Kiskun megyei igazgatóságának helyettes vezetője még nem tud egyetlen megkötött üzletről sem. Érdeklődő is csak egy volt.

— Olyan házaspár keresett fel bennünket, akik azt tudakolták, milyen feltételekkel adhatják el kötvényüket.

— Mit mondtak nekik?

— Amit másnak is mondtunk volna: 10 százalék alatti kamatozású kötvényt bizományba veszünk át, s hatvan napig hirdetjük. Ha nincs rá kereslet, visz- szaadjuk.

— Hogyan állapítják1 meg az árat?

— Az Állami Fejlesztési Bank által a Magyar Hírlapban közölt árfolyam az irányadó.

— A kijelölt OTP-fiókok tehát számítógépes összeköttetésben vannak az ÁFB-vel, amelynek központi komputere átlagot számol, keresletet és kínálatot regisztrál és így átlagol árat?

— Ez volna az ideális, de erről egyelőre szó sincs, őszintén szólva nem tudom, mi az árfolyam-megállapítás alapja.

— Ha lenne félmillió a zsebemben, melyik kötvényt ajánlaná megvételre?

— Nagy bajiban lennék, készletünk ugyanis egyáltalán nincs.

— Mekkora konkurrenciának érzik a kötvények magas — kétAZ ALFÖLDI TÜZÉP VÄLLALAT KECSKEMÉTI

JÜZ

.^filti illan l,»..l»iiili.iiiii«^t»»»l»"'l»»''l»»»»l».»»l»l».»il»i ui...il..»ii.ii-i.»i».

MEGÉRKEZTEK AZ

új típusú SOFA bejárati ajtók

További ajánlataink:

— import és hazai belső ajtók teljes választékban kaphatók,

— engedményes hőszigetelt DUFA-ABLAKOK és ERKELYAJTÚK,

amíg a készlet tart.

VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT.

számjegyű — kamatát az OTP ' szolidabb ajánlatával szemben?

— Azt semmi esetre se feledje el, hogy a kötvénykamat merev, azaz változatlan összegű, míg az OTP kamatos kamatot fizet. Ennek senki sem nézett utána, holott például a takaréklevél esetében legalább 12—13 százalékos' a mereven számított kamat.

— Az, hogy milyen módon propagálják, nyilván nem központi szabályozás kérdése, tehát az OTP is hirdeti másképp a takaréklevelet, nem?

— Éppen ezt mondom: a kötvények propagandája igen hatásosra sikerült.

— Nagyjából biztos vagyok ugyan a válaszában, de azért megkérdezem: ön miben tartaná inkább a pénzét, kötvényben vagy takarékban?

— Takaréklevélben. Számomra ez a garancia.

^^;; SUIHiatbÓI !s értékpapírt

Az Alföldi Tüzép 39 millió forint értékű lakossági kötvényt bocsátott ki 11 százalékos kamattal.

— Plusz húszmillióval azonnal túljegyezitek bennünket, de a többletet sajnos nem állt módunkban igénybe venni — tájékoztat Brummel János, gazdasági igazgatóhelyettes. — Célszerűségi okokból 15 ezer forintos címleteket bocsátottunk ki, mert így még a nyomdaköltségen is spóroltunk.

— Mi ebben az önök üzlete?

— Ha ugyanilyen lejáratú bankhitelt veszünk fél, 13 százalékos kamatot kell fizetnünk; s ez ráadásul kamatos kamat. így sok- kak olcsóbban jutottunk pénzhez.

_ Mit szól ön ahhoz, amit az

OT

P-nél hallottam: a kötvény kamata voltaképpen kevesebb, mint amennyit a takarékpénztár fizet.

' _Ha valaki csak a kamatszelv

ényt váltja be, akkor ez igaz. De a lehetősége megvan, hogy & kamaton is kötvényt vegyen, és ezzel további pénzhez jusson. Általában ezt is csinálják az emberek.

_Mit tud arról, mi volt a legnagyobb összeg, amit a tüzépes kötvényből jegyeztek?

— Egy összegben másfél millió.

— Számítsa már ki, mennyit jövedelmez ennyi pénz öt év alatt?

— Ha nem fekteti be a kamatokat, csupán felveszi, éppen 660 ezer forintot.

_A végére hagytam a legfontosabb kérdést: mire fordítják a kötvénypénzt?

T- A forgóalapunkat töltjük fel, ez a vevők számára azt jelenti, hogy a jelenlegi — kínálati — piaci helyzetben is tudunk választékot tartani, míg egy kevésbé tőkeerős cég kénytelen csökkenteni készleteit. Azaz, a mi számunkra azért jó a kötvénypénz, mert segítségével nemcsak „átvészelhetjük” a kedvezőtlenebb időszakokat, de még pluszbevételt is elérhetünk, hiszen máshonnan is megnyerhetünk vevőket.

— Mennyire tükrözi a piaci keresletet az AFB árfolyama?

— Ügy ítélem meg, hogy a mai „eldöntött” árfolyamok lényegesen eltérnének, ha a pénzpiac maga alakítaná ki az értékítéletét a vállalati bonitást is figyelembe véve. Azt hiszem, néhány éven belül ilyen módon' állapítják meg az árfolyamot.

1471□ □ □

Következő állomásunk Kiskunhalas. A KUNÉP kötvénye azon-jl ban már újabb cikkbe kívánkozik, mert sokkal-sokkal többet je-, lent, mint egyszerű értékpapírt; vállalkozást, költségmegtakatí-j! tást, egyszóval olyasmit, amire a’ mai lakásínségés világban a le-j hető legnagyobb szükség — ,len-| ne.

Erről tehát — holnap.

Ballal József