Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-15 / 139. szám
1083. június IS. • PETŐFI NÉPE • S • A megyeszékhelyen a Jókai Utcai Általános Is- • A kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola úttörői a legutolsó tanítási napokon is közre- kola t. c. osztályos tanulói már az ötödikes működtek a forgalom irányításában. tankönyvekkel ismerkednek. Alakuló tanácsülés Dunavecsén Túl vagyunk a választási izgalmakon, most már természetes, hogy megkezdődik az érdemi munka — vélhették Duna- vecse frissen tisztségbe emelt tanácstagjai. Csakhogy még minden gondolatukban ott bujkált a hogyan, miként iís kellene kérdése. S a választók bizalmának való megfelelni akarás még nagyobb izgalmat váltott ki, mint maga a 'Választás. A 31 tanácstag közül egy nem tudott egyéb elfoglaltsága miatt eljönni a csütörtök délelőtti alakuló ülésre. Meghívottként tanácskozási joggal részt vettek a póttagok lis, akiknek a munkájára a testület éppúgy számít, minit 'a választópolgárok. Majer Imre levezető elnök elsőként az ügyrendi bizottság megválasztását javasolta, amelyre az ülésen a legtöbb feladat várt. Ezt követően a választási elnökség beszámolója hangzott el. Dunavecsén 3075 választópolgár járult az urnákhoz, s adta le szavazatát. Mindössze egy tanácstagi kerületben kell pótválasztást 'tartani;, mert egyetlen jelölt sem kapta meg a szükséges többséget. Az ülés elönti beszélgetésen az derült ki, hogy a mai „téma” leginkább az, ki fogja képviselni ni a megyei tanács testületében Dunavecsét és Apostagot? Miül án országszerte csökkent a tanácstestületek létszáma, így itt sem maradt más megoldás, mint a két helyről egy képviselőit választani. Az első javaslatot Iván Istvánná, a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében tétté, amikor Szvorény Jánost, a Bács- K is kun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét ajánlotta ebbe a tisztségbe. Ám utána kéz emelkedett a magasba, s egy tanácstag Majer Imrének, a megyei tanács volt tagjának a felvételét javasolta a szavazólapra. Mdu(tán Dunavecsét és Aposta- igot közösen képviseli a megyei tanácstag, ez utóbbi község — szintén ülést tartó — tanácsait ■is értesíteni kellett az újabb jelölésről. A megyei válaszási elnökség is téTexértesóitést kapott a történtekről, s amíg a válasz megérkezett, folytatódott az alakuló tanácsülés. Megállapították a végrehajtó bizottság létszámát — 9 főben —, majd személyi javaslatok következtek. A szavazólapra felkerült a tanácselnök és a társadalmi tanácselnökhelyettes-je- löltek neve is. A titkosságot ebben az esetben is előírja a tanácstörvény, ezért a tanácstagok a kialakított fülkékben adták le szavazatukat. A végeredmény szerint egyhangúan ismét Szalui Pétert választották Dunavecse Nagyközség Tanácsa elnökének. Társadalmi helyettese Erdélyi László lett. Ezt követően a számvizsgáló, valamint a szabálysértési bizottság megválasztására került sor. Miután a megyei választási elnökség megerősítette a jelölés törvényességét, Szvoirény János és Majer Imre neve mindkét községben felkerülhetett a szavazólapra. összesítve, a két tanács tagjai közül Szvoré ny János mellett érvényesen 29-en voksoltak, Majer Imre 20 szavazatot kapott, így a megyei NBB elnöke képviseli a következő, öt évben Dunavecsét és Apostagot a megyei tanács testületében. Ezután 'az új tanács megtartotta eOső zárt ülését. T. B. SZÁZMILLIÓS KÁR A MÚLT ÉVBEN Az Országos Vízügyi Hivatal elnöksége áttekintette a folyók, a tavak és a felszín alatti vízkészletek minőségének helyzetét. Megállapította, hogy az utóbbi étiekben az. osztrák, a csehszlovák és a hazad beavatkozások eredményeként folyamatosan javul a Duna ydzének minősége. A következő években főként a Séd és a Nádor-csatorna vízrendszerében megmaradt szeny- nyezési források fölszámolását kell meggyorsítani, hogy folytatódjon a javulás a Dunán. A Tiszán lényegében vállltozátlam a helyzet, s inkább az a gond,, hogy megőrizzék a víz első osztályú minőségét. Ezért a Tisza egyes mellékfolyói — a Szamos, a Kraszna, a Berettyó, a Sebes- Körös, a Maros — mentén a szennyezettség növekedésének megállítására, a Sajón pedig a javulás meggyorsítására kell nagyobb erőfeszítéseket tenni. Vízvédelem Legértékesebb tavunk, a Balaton vizének minősége sokoldalúan összehangolt intézkedések hatására nem romlott tovább, sőt a parti sávban már jól észlelhető a javulás. A jelenlegi tervidőszak végére — úgy számítják — létrejönnek az általános vízminőség-javulás feltételei is. A felmérések szerint az utóbbi egy évben 228 esetben érte rendkívüli szennyezés vizeinket, s ebbői 204 esetben a felszíni, 24 alkalommal pedig a felszín alatti vizek károsodtak. Az eseteknek majdnem a feleiben kőolaj- és egyéb szénhidrogén- származék okozott szennyeződést. A szennyvíz, a különböző mérgező vegyszer, a víz oxigéntartalmának jelentős csökkenése és egyéb kedvezőtlen körülmények egy év alatt 59 esetben okoztak halpusztulásit. A vízügyi igazgatóságok a védekezési költségeket a szennyezőkkel fizettették meg: tavaly több miint 52 miflilió forintnyi bírságot vetettek ki. A károk megállapításánál még nincs egységes mérési és nyilvántartási módszer, de a becslések szerint a rendkívüli vízszennyeződésekkel okozott közvetlen és közvetett károk értéke a múlt évben jóval meghaladták a százmillió forintot. A vízügyi igazgatóságok ez év végére 'hozzák létre azt a gépállományt, amely alkalmas arra, hogy az ország folyóln,' tavain bármilyen káros szennyezés ellen sikeresen védekezhessenek. A vi'zminőségvódelmi laboratóriumok fölkészültek a nehézfémek és a radioaktív szennyezések elemzésére. ) TAPASZTALATOK, ÚTKERESÉS mm Nagybani piac Nagy a buzgalom ma országszerte a nagybani zöldség—gyümölcs-piacok létesítése, és a meglévők működtetése tekintetében, szinte minden megye a fővárossal együtt lázasan azon tüsténkedik, hogy ilyen piacot, sőt piacokat nyisson. Amikor a mélyére nézünk a dolognak, akkor jövünk csak rá, hogy nem is olyan egyszerű ügy ez. Aztán hosszabban elgondolkodva oda jutunk: nem is biztos, hogy mindenütt, minden városban, minden megyeszékhelyen kell az ilyen piac. Csakis az objektív szükségszerűség kényszerítheti ki annak létét. Értékarányos ár Korabeli dokumentumok szerint Európa zöldség—gyümölcs-piacai egy tőről fakadtak. Száz évvel ezelőtt a kölni és a kecskeméti hetipiacok szinte azonos hangulattal és tartalommal voltak töltve. Ugyanezeken a helyeken ma más a piaci rend, a forma, a módszer és az eredmény. Pedig a cél alapvetően ma is azonos: a termelő a maga megtermelte áruját igyekszik minél gyorsabban a számára lehető legoptimálisabb áron eladni, a vevő pedig ugyancsak minél gyorsabban szeretne a legjobb minőségben és a számára lehető legoptimálisabb áron áruhoz jutni. Azt, hogy az évszázad kezdetén milyen tényezők kölcsönhatásai eredményezték a mai piaci helyzetet a zöldség—gyümölcs-kereskedelemben Európa keleti és nyugati pólusán, itt célszerűtlen lenne elemezni, ezt velem együtt más írásokban sokan érintették. A feladat most az, hogy a meglehetősen kuszáit hazai helyzetet — a maga reális lehetőségeinek szintjén — a helyére fegyük. Ehhez nyújthat segítséget, esetleg példát is a kecskeméti gyakorlat és további elképzelések. Kecskeméten (Bács-Kiskun megyében) az alapcélból indultak ki, vagyis első helyre tették a kínálati piac életrehívását, az elfogadható piaci viszonyok feltételeit, a rendet, a versenyt és a korrektséget. Így érvényesülhet csak a kereslet—kínálat piaci törvényein keresztül mindenki számára elfogadhatóan az értékarányos ár. Mindezeken kívül önámítás lenne, ha nem számolnánk a feladatok meghatározásánál néhány olyan tényezővel, mint a termelésben jól irányított állami dotáció alkalmazása, a forgalomban pedig a helyes arányú intervenciós alapok megteremtése, azzal, hogy Magyarországon a régi értelemben vett „olcsó” zöldség és gyümölcs többet nem lesz, csax az lesz, amit megfizetünk; „olcsóbban” termelni csak a nagyüzem lesz képes azoknál a termékeknél (burgonya, hagyma stb.), amelyek termelése teljesen gépesíthető; a zöldség—gyümölcspiac (nagybani piac) legyen termelő-érdekeltségű és üzemeltetésű; a különböző helyeken lévő nagybani zöldség—gyümölcs-piacok működése azonos feltételekhez igazodjon, mert nem lehet egyszerre „szabad” és „kötött” piacot működtetni (lásd: Bos- nyák téri piac és Nagyvásárte- lepi piac bizonylati rendje). Ma már világosan látható, hogy a felsoroltak és még sok más körülmény figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy kialakítható legyen a módszer a nagybani zöldség—gyümölcs-piac működéséhez, a lakosság zavarmentes ellátásához. Egyedülálló előny Kecskeméten a városközpontban a piaccsarnok környezetében és területén folyik, a nagybani piacokra jellemzően, a kora esti óráktól másnap hajnalig ilyen tevékenység. A rendet a piacfelügyelet biztosítja. Területet ad és helypénzt szed, forgalmat- terel, igény esetén mérlegel, informál az ország más-más nagybani és termelői piacainak árairól, valamint éjszaka is nyitva tart egy vendéglátó üzletet és a szociális helyiséget. Ez önmagában csaK szűk lehetőségeket ad, az igények ezt messze kinőtték nagyságban, korszerűségben és működtetésben egyaránt. Az igazi kecskeméti zöldség—gyümölcs nagybani piacot ezután kell megépíteni. A kecskeméti nagybani piacot az aktív termelői háttér spontán hozta létre, szokásait, rendjét és nagyságát a sokéves gyakorlat alakította, fennmaradását pedig két tényező kikényszerítette. Egyik oldalról az egyre szaporodó és a megyei zöldség—gyümölcs-termelésnek mintegy 70 százalékát nyújtó kisüzemi termelés, és hasonlóan a környező megyékből ideirányuló felhozatal, valamint a szakosodott mezőgazdasági nagyüzemek termelő háttere biztos és teljes szortimentű tömegárualapot biztosít. Másik oldalról pedig a kereskedelemben szabad teret kapott új üzemelési formák elterjedése és Budapest közelsége, de gyakran távolabbi ipari és idegenforgalmi körzetek centrumaiban (Pécs, Miskolc, Gyér, Veszprém, Siófok stb.) működő kereskedők is biztos vevőt jelentenek. Nem hagyható figyelmen kívül a térség zöldség—gyümölcs- exportja sem, ami 11—12 százalékkal részesedik az országosból. A kecskeméti piac szinte egyedülálló előnye még a termőhely közelsége mellett az országon belüli kedvező földrajzi elhelyezkedése is, ami feltétele eladó (termelő) és vevő gyors egymásra találásának. Ma is érvényes megállapítások Ezekről 51 évvel ezelőtt így vall Szabó Kálmán „Kecskemét szőlő- és gyümölcstermesztésének 'múltja” c. munkájában : „Amikor 1853-ban a kecskémét— budapesti vasútvonal megnyílik, elindul világhódító útjára a kecskeméti gyümölcs, viszik mindenfelé; Budapestre, Bécsbe, Berlinbe, Szentpétervárra ..., a később épülő vicinálisvonalak pedig nagy homokterületeket kapcsoltak Kecskemét piacához. A kecskeméti gyümölcs, különösen a barack, nemcsak minőségével, de mennyiségével is kivívta a maga első helyét a világ piacán. Állami támogatással ki kell építenünk a vásárlás, pakolás és szállítás minden kívánalmának megfelelő rakodóállomással összekapcsolt gyümölcspiacunkat. Meg kell győznünk az ország vezetőit arról, hogy ha Kecskemét adja a külföldre irányuló gyümölcsszállításának egyharmadát, tehát a legjelentősebb tényezője a külföldi gyümölcsexportnak, akkor nemcsak helyi, hanem országos és nemzeti érdek az, hogy Kecskemét a fejlődésben meg ne álljon. Biztosítani kell a meglévő külföldi piacokat, újakat is kell szerezni, hogy terményeinket minden évben megfelelő árért el tudjuk adni. Hűtőházakat kell létesíteni, hogy a gyümölcs szükség esetén hosszabb-rövidebb ideig eltartható legyen ... Hozzá kell szok- tatni a termelőket a gyümölcs helyes válogatásához, pakolásához és szállításához. Meg kell akadályozni, hogy Kecskemétről ... silány vagy másodrendű gyümölcs szállíttassák. A kecskeméti barackot védjeggyel kell ellátni. A termelés szempontjából kötelezni kell a helyi faiskolákat, hogy csak a talajunkra alkalmas, néhány kiváló fajtát termesszék és árusítsák. A város által újabban parcellázott területeken csak a meghatározott fajok volnának ültethetők stb ... Az eredmény elérésére, mint a múltban, szükség van a város vezetőinek bölcsességére, ... áldozatkészségére és kitartására éppúgy, mint a kecskeméti nép szorgalmára és verejtékére.” Eddig az idézet,- mondanivalója szinte szó szerint érvényes ma is, és egyes megszívlelendő ajánlataival sajnos nem sáfárkodtunk jó gazda módján, amivel masszívan elpalántáztuk mai gondjainkat. Mégis a kecskeméti zöldség— gyümölcs és szőlő, ezen keresztül azok piaca, természetes adottságainál fogva mindig és potenciális konkurrenciát teremtett más piacoknak, külföldinek és hazainak egyaránt — ma főleg már csak a Bosnyák téri nagybani piacnak. A versenyképesség minden bizonnyal fokozható lenne, ha a tervnek megfelelően sikerül kialakítani a programszinten lévő új és korszerű eszköz- rendszerével minden tekintetben előnyösebb nagybani piacot. Eladási biztonság Az új kecskeméti nagybani zöldség—gyümölcs-piac a kulturált működéshez biztosítja majd az eszközhátteret. Működési rendjére pedig az a terv, hogy mellőzni kell a sok és felesleges adminisztrációt. A ' lényeg az értékesítési biztonság és az áruút rövidítése, amit fenntartóinak közvetlen anyagi érdekeltsége révén kell megvalósítani. Ez az érdekeltség a szervezettség és a hagyományosan spontán piaci mechanizmusok szabad érvényesülésének optimális ütköztetésével teremthető meg. Hangsúlyozni kell, hogy szervezett kereteket pusztán a kulturált, korszerű és ezen keresztül az érdeklődésre számot tartó működési feltételek jelenthetik. A piac önszabályozó, önszervező spontán mechanizmusába való bármiféle direkt beavatkozás csak kárára lehet az elérni kívánt célnak. Olyan adásvételi körülményeket kell biztosítani, ahol a termelő és a vevő egyaránt megtalálja számításait, és az érdekek találkozása a zöldség— gyümölcs-forgalmazás mennyiségi, minőségi és árkondícióit az optimális mederbe tereli. Az igy szervezett második lépcsős kecskeméti nagybani piac kedvező fogadtatása és a pozitív működési tapasztalatok alapján képezhetik majd a mai magyar szabadpiac korszerűbb formáját, amely közelít a nyugat-európai mintákhoz, az objektív alapokon működő árveréses értékesítéshez. Dr. P. Kovács István a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője Az Izsáki Állami Gazdaság részes meggyszedést hirdet Szedés helye: Izsáki Állami Gazdaság I. kerület, Kosztka-telep, a KISZ-tábor mellett. Jelentkezni lehet: személyesen, és az alábbi telefonszámon: Kecskemét: 20-220/56 és Izsák 26 Szedési időpontok: június 24—30. (Érdi bőtermő) július 4—7. (Pándy) 1250 JAPAN VIRÁGKÖTÉSZET • A modern japán virágkötészetből tartott bemutatót a Kertészeti Egyetem aulájában Minami professzor, a SAGA Virágrendezési Főiskola tanára. A mester a sok szép, szemet gyönyörködtető ikebanát mintegy 100 féle virágból készítette el.
