Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-13 / 137. szám
1985. június 13. • PETŐFI NÉPE • 3 ÉPÍTŐANYAG-ELLÁTÁS, CSALÁDIHÁZ-ÉPÍTÉS Kedvnövelő intézkedéseket! Kedvére válogathat a legkülönbözőbb anyagok közül az, aki most határoz úgy, hogy házat épít magának. Olyan cikkék is a kínálatot gazdagítják, amelyek egy éve még beszerezhetetlenek voltak, ráadásul — ki emlékszik ily paradicsomi időkre? — a választék fölülmúlja az elképzelhetetlent is. A három megyét — Bács-Kis- kunt, Csongrádot, Békést — ellátó Alföldi Tüzép illetékeseinek komoly gondokat okoz a kialakult helyzet; ugyanis megítélésünk szerint nem túlkínálatról van szó, hanem keresletcsökkenésről. Elemzéseik szerint az elmúlt évekhez képest jelentősen megcsappant az építkezők száma, éspedig azért, mert az új hőszigetelési szabványok miatti többletköltségeket . nem tudják miből kifizetni az emberek. Ma 100 ezer forinttal kerül többe az átlagos családi ház, mint egy éve; ennyi pénzt azonban egy átlagos család — statisztikai adatokra alapozott tüzépes számítások szerint — csak kétévi megfeszített spórolással tud félretenni. Az ellátásért felelős vállalat kénytelen lemondani rendelkezésre álló anyagok átvételét, hä — készletei túlzott növekedése miatt — nem akar tönkremenni. A fizetőképes kereslet hirtelen leapadásában észre kell venni a nem pusztán forint-alapú okokat, körülményéket is. Ezek közül nem az utolsó: Bács-Kis- kunban 88, Békésben 93, Csong- rádban pedig 83 százalék a magánerőből készült otthonok aránya, ezen belül négyötödre tehető a családi házak részesedése. Tekintve, hogy — csak Bács-Kis- kunnál maradva — a települések többségében kizárólag a családi- ház-építés az otthonhoz jutás lehetősége és módja, az építők pénzügyi ellehetetlenülése már nemcsak financiális, hanem politikai kérdés is. Az év első három hónapjában a három megyében a tavalyinak 93,3 százalékára csökkent a csa- ládiház-építésre engedélyezett OTP-kölcsönök összege. Az elemzők ekkor még a téllel próbálták magyarázni a helyzetet, s „késésre” gyanakodtak. Űjabb egy hónap elteltével azonban be kellett látniuk, hogy erről szó sincs, sőt, még tovább csökkent az — adatokkal igazolható — építési kedv: a tavalyinak 90,25 százalékára. Országos adatok az év első három hónapjára vonatkozóan állnak rendelkezésünkre, és ugyanezt a tendenciát bizonyítják: 1985 első három hónapjában a családiház-építési kérelmek száma 12 százalékkal, az engedélyezett hitelösszeg pedig 7 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. (Zárójelbe kívánkozik maga a mérce: 1984 minden tekintetben átlagos esztendőnek számít, tehát nem arról van szó, hogy egy kiugró évi eredményhez hasonlítanánk az utána következőt). A helyzet magyarázata ennyi — de vajon mi lehet a megoldás? Vannak szakemberek — közöttük Búza Endre, az Alföldi Tüzép kereskedelmi igazgatója is —, 'akik szerint kamatmentes állami hitellel kellene pótolni az építkezők pénztárcájából hiányzó forintokat. Indoklásul hozzáfűzik: jelenleg az energiaköltségek 60 százalékát ‘viseli — dotáció formájában — az állam. A takarékoskodás nem elsősorban magán-, hanem legfőképpen államérdek, tehát a kamatmentes hitel — ami ráadásul vissza is csorogna a költség- vetésbe — ugyanígy államérdek lenne. A rend kedvéért utánanéztünk, hogy az új hőszigetelési szabványnak megfelelő építési anyagok vajon vannak-e a Tüzép- telepeken. Túlkínálatot találtunk — egyedül cserépből nem tudják kielégíteni a keresletet. Az első negyedévi forgalom azonban nem éri el a tavalyi 60 százalékát ! Még egy lehetőség kínálkozik: feloldani bizonyos építési tilalmakat. Ma a kiskorú gyermeK számára a szülő nem építhet házat. Ebben a helyzetben legalábbis meggondolandó, hogy helyes-e ezt a tilalmat fenntartani. Ha mondjuk egy jómódú tsz-gazda felhúzhatna egy családi házat a — tegyük fel — általános iskolás gyerekének, valamelyest enyhíthető lenne a feszültség, hiszen — minden valószínűség szerint — a ház addig sem maradna üresen, míg a gyerek felnővén, valóban használatba venné. Más oldalról: a fiatalok talán kevésbé kívánkoznának máshová, tehát az intézkedés népességmegtartó hatással is járna. Ballai József Fogyókúra gyermekeknek Fogyókúrát tartanak elhízott gyermekeknek Budapesten június 24-től a Heim Pál Kórházban. A kórház húsz kis betege vesz részt az egyhónapos kúrán, amelyet az Országos Élelmezes- és Táplálkozástudományi Intézet szervezett. Miként dr. Greiner Erika, az intézet néptáplálkozási osztályának orvos-főmunkatársa az MTI munkatársának elmondta, a különleges fogyókúrát immár harmadik . alkalommal tartják meg. Korábban az elhízásban szenvedő serdülőknek szervezték, az idén a 7—12 éves olyan gyermekeknek tartják, akik elsősorban a túltápláltság miatt betegek. A kúra résztvevőinek olyan étrendet állítottak össze, amely megfelel a gyermekek fiziológiai szükségleteinek, tartalmazza a legfontosabb tápanyagokat, ugyanakkor csökkentett energiatartalmú ételeket kínál nekik. A diétától azt várják a szakemberek, hogy a gyermekek hetente legalább fél kilogrammot fogyjanak. Biztató eredmények eseten a különleges étrendet ajánlani fogják a hosszan tartó otthoni gondozásra is. A kúrán egyúttal kipróbálják a különböző élelmiszer-vállalatok energiaszegény új termékeit is. Felhasználják többek között a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet több, forgalomba még nem került készítményét — a gombamártást húsgombóccal, magyaros burgonyát sertéshússal, sóskamártást, gyümölcsleves-alapanyagokat — s a Szol- janka-levest. A Gabona Tröszt rostban dús termékeit, valamint a Fehérjetechnológiai Tudományos Termelési Egyesülés legkorszerűbb szójás készítményeit is kipróbálják. A diéta mellett a gyermekeket a helyes táplálkozásra is megtanítják, s különleges tornagyakorlatokat is végeztetnek velük. A fogyókúrát július elejétől egy szolnoki egészségügyi gyermektáborban is megszervezik, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szaktanácsadásával. (MTI) KIOSZTOTTÁK A BORVERSENY DÍJAIT Van jövője a homoki Napjainkban gyakran felteszik a kérdést: Érde- mes-e az Alföldön szőlőt termeszteni, a Duna—Tisza köti homokon ültetvényes gazdálkodást folytatni? Ugyanis esztendők óta a kemény téli hideg, a kora tavaszi fagy és az aszály tizedeli, harmadolja a termést. Az idén is több ezer hektár ültetvényt sújtott elemi csapás. Vajon ekkora kockázatot elbír-e az ágazat? Aki kedveli a szőlőt, az költséget, fáradságot nem kímélve műveli. A gyengén termő homoktalajon csak ebből várhat jövedelmet. Bács-Kiskun sok ezer hektárján a kalászos gabona legfeljebb pár száz kilogrammos átlagterméssel fizet. A feketefenyőt sem könnyű ilyen talajon meghonosítani. A szőlő az, ami legjobban elviseli a mostoha viszonyokat. Kecskeméten és környékén, beleértve a szomszédos Pest megyét is, a sivó homokot szőlővel, gyümölcsössel fogták meg az egykori földművelők. Világhírűvé tették a kiskunsági homok gyümölcsét. A késő utódok ismét feltámasztják a táj kertészeti kultúráját, aminek jövője van! Ebben a munkában fontos szerepet vállalt Kecskemét tanácsának mezőgazdasági szakigazgatása a körzeti borversenyek megrendezésével. Az idén már ötvenkilenc kistermelő 104 bormintával nevezett az italok vetélkedőjére. A megyeszékhely lakóin kívül 16 település, közöttük Kunszentmiklós, Orgovány, Izsák, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Nagykőrös, Tiszakécske, Ágasegyháza, Tiszaalpár, Lakitelek, Lajosmizse szőlősgazdái vettek részt 1983-as és 1984-es évjáratú boraikkal a körzeti versenyén. A Kertészeti Egyetem Szőlészeti Borászati Kutató Intézetének kisfái központjában neves szakértők minősítették a versenyre nevezett 35 borfajtát. Húsz százalékuk szerzett díjat, s mivel egyet sem kellett minőségi kifogás miatt kizárni, a díjakon kívül valamennyi borminta oklevelet is kapott. Egyöntetű vélemény az, hogy a kecskeméti versenyre nevezett italok jól kezelt, tiszta ízű borok voltak többségükben. Az észrevételek inkább a feldolgozás kisebb hibáira utaltak. A Szőlészeti Borászati Kutató Intézet-számottevő segítséget nyújtott a kistermelőknek ahhoz, hogy a korszerű borkezelést megismerjék, széles körben alkalmazzák. A szőlőtermesztő nagyüzemek és a kisgazdaságok borászati kapcsolata, együttműködése kölcsönös érdekű. Az itthon és a külpiacon értékesített kiváló minőségű Duna—Tisza közi borok között ott van a megyei kistermelők, a kecskeméti, valamint a vonzáskörzetben lévő 16 település szőlősgazdáinak bortermése is. Kedden a kecskeméti városi tanácsházán összegezték a körzeti borverseny tapasztalatait. Horváth Antal, a városi tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Dr. Bognár Károly, a bíráló bizottság elnöke ismertette a borverseny eredményét, majd dr. Herényi Zoltán, a Szőlészeti Bo® Petri Gyula kecskeméti kistermelő átveszi az oklevelet. Bora nemcsak a körzeti, hanem a megyei versenyen is díjat szerzett. (Straszer András felvétele) rászati Kutató Intézet főosztályvezetője vázolta a a hazai bortermelés helyzetét, követelményeit. Pfenning Gyula nyugalmazott megyei főkertész elemezte Bács-Kiskun szőlőtermesztését, s az ágazat jövőbeni feladatait. Végül Horváth Antal elnökhelyettes átadta a körzeti versenyben nyertesek díjait, okleveleit. A rendező szervek a kecskeméti verseny legkiemelkedőbb bormintáit a megyei versenyre nevezték. A 18 italmintából 13 ott is elismerést szerzett. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának képviseletében Papp István nyújtotta át a megyei dijakat Csillik László, ‘Dobosy János lajosmizsei, Tekes Móric, Szabó Győző kecskeméti, K. Szabó Imre, Virágh József, Kon- fár József orgoványi, Kecskésné Papp Judit szabadszállási, Ónozó Imre, Telegdi Sándor, Petri Gyula kecskeméti és Pesti Imre nagykőrösi bortermelőnek. Kiss Antal VÁLASZ CIKKÜNKRE Eltérő nézőpontból Lapunk május 22-i számában olvasói levelet közöltünk Névjegyek szemétből | kiskunhalasi piacon címmel. Ebben Dudás István, a fogyasztók helyi tanácsának alelnöke teszi szóvá a piac elhanyagolt állapotát. A vásárlói észrevételekre a tanács illetékest osztályvezetője részletes levélben válaszolt, melyet terjedelmi okokból rövidítve adunk közre: „Megítélésem szerint, aki a piac területén elad, vásárol, vagy ott bármilyen tevékenységet folytat, i meggyőződhet róla, hogy megalapozatlan a levélíró azon megállapítása, hogy a kiskunhalasi piacon szervezetlenség és rendetlenség uralkodik. A piac üzemeltetése, rendjének biztosítása, a helyfoglalási díjak beszedése, a vonatkozó tanácsrendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzése a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának es az irányítása alatt álló piac- kezelőségnek a feladata. Az osztály alkalmazásában álló öt helypénzszedő' gondoskodik a helypénz beszedéséről. Amellett, hogy anyagilag érdekeltek a helypénzek beszedésében, a megfelelő ellenőrzésük is biztosított. Hetipiaci napokon a piaccsarnokban gombaszakértő tel iesít szolgálatot, aki azon túl, hogy a vizsgálóhelyiségben megvizsgálja az árusítási szándékkal bemutatott gombát, az árusítás helyén is ellenőrzi, hogy vizsgálatra be nem mutatott gombát .nem árusíta- nak-el A piacra felhozott élő és vágott baromfi, valamint állati eredetű élelmiszer minőségét és árusítási feltételeit a Bács-Kiskun megyei Állal’ egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás kirendelt higiénikus szakállatorvosa rendszeresen ellenőrzi. Áz elárusító téren kívüli adásvételről nincs tudomásunk, piaci ellenőrzés során azt nem tapasztaltuk. Napok-hetek alatt a piac- csarnokban, így a húsboltok környékén sem gyűlik össze szemét, piszok, mivel egy személy csak a csarnok takarításával foglalkozik teljes munkaidőben. Á szabad területű piacon előfordul, hogy az árusok után marad vissza szemét, azonban a városi tanács kommunális költségvetési üzeme piac után azt összetakarítja. Az utóbbi időben előfordult. hogy az üzem szombati piac után nem takanított, azonban erre a megjelent olvasói levéltől függetlenül intézkedtünk. Mindemellett nem állítom, hogy az ellenőrzés alól időnként sikerül magát kivonnia valakinek, vagy piaci időben lehet — akkor keletkezett — szemetet találni, azonban ösz-\ szességében nem ez a jellemző. ' Mint eddig is, a iü.űben is ügyelni fogunk arra, hogy az olvasói levélb'en leírtak ne foi- duljanák elő. Várnai Iván osztályvezető” A válaszlevélhez mindenképpen kívánkozik egy megjegyzés. A tanács osztályvezetője első mondatában megalapozatlannak nevezi Dudás István megállapításait. Ez különösen azért elgondolkodtató, mert a fogyasztói tanács alelnöke többek nevében fogott tollat s fogalmazta meg véleményét. Hogyan lehetséges, hogy a hivatal és a vásárlói testület képviselője ennyire eltérően látja a halasi piaci állapotokat? Sem e kérdés eldöntése. sem a piaci rend minősítése nem feladatunk. Ezt helyben, s közösen kell az érintetteknek elvégezniük. Egy javaslatunk azonban van: mi lenne, ha egyszer tanácsi dolgozók és a fogyasztói testület tagjai együtt mennének , ki a piacra, s személyesen beszélnék meg a tennivalókat? Talán attól kezdve a hivatal álláspontja sem lenne eleve elutasító a vásárlói észrevételekkel szemben. Elvégre a piacot néhány ezer .éve az utóbbiakért találták ki... Tanácstagok az újságban Ki legyen a képviselő, a tanácstag? Minden választásra jogosult állampolgár legalább egyszer, a szavazáskor, feltette magának ezt a kérdést, mielőtt leadta voksát. De a legtöbben jóval előbb és alaposabban elgondolkoztak ezen. Már a jelölőgyűléseken, majd az azt követő találkozókon is igyekeztek megismerni a jelölteket, a munkával kapcsolatos elképzeléseiket, hogy valóban jól dönthessenek a szavazáskor. A hallottakról sokan szót ejtettek az egymás közti baráiti beszélgetéseken is, s ez megsokszorozta a személyes találkozások hatását. A fokozott érdeklődést igyekezett kielégíteni a sajtó is azzal, hogy nyomon követte az eseményeket, felvillantva képeket mind a képviselői, mind a tanácstagi választások folyamatából. S a választások befejezése után, amikor a bizalmat kapottak megkezdik a munkát, joggal kíváncsiak az előkészületekbe bevont állampolgárok, végül is kik képviselik őket, kihez fordulhatnak, kik vesznek részt a testületek munkájában. Az országgyűlési képviselőválasztás eredménye már ismert, ezután — a közéleti demokratizmus szélesítése is azt kívánja — a megválasztott helyi tanácstagok nevét is közöljük, vagy lapunk helyi kiadásaiban, vagy — ahol ilyen nincs — a Petőfi Népében. S hogy az érdeklődésnek elébe menjünk, azt is pontosan megírjuk, hogy mikor. Íme: Június 14. Dunamenti Hírek Félegyházi Közlöny Kalocsa város Kiskunfélegyháza város Június 19. Bajai Hírlap Halasi Hírek Baja és környéke Kiskunhalas és 'környéke Június 20. Petőfi Népe Kiskőrös város Június 21. Petőfi Népe Dunamenti Hírek Félegyházi Közlöny Kecskemét város Kalocsa környéke Kiskunfélegyháza környéke Június 25. Petőfi Népe Kecskemét környéke Június 26. Petőfi Népe Bajai Hírlap Halasi Hírek Kiskőrös környéke Bácsalmás és környéke Kiskunmaisa és környéke Június 27. Petőfi Népe Petőfi Népe Kunszentmiklós és környéke Tiszakécske és környéke TRÉNINGRUHÁK VÁCRÓL • Hazánk egyik legidősebb kötőipari vállalata, a Váci Kötöttárugyár Adidas és Puma melegítőket konfekcionál. A tőkés export növelése érdekében a gyár tovább korszerűsíti gépállományát. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI Kutyaper és postaper Egy mezőgazdasági tsz ágazatvezetőjét másik tsz-hez helyezték át. Különböző nézeteltérések miatt azonban nem sokáig tartott a munkaviszonya. Kilépése után a szövetkezet ellen pert indított. Egyebek közt arra hivatkozott, hogy előző munkahelyén 14 nap szabadságot nem vett ki, a itsz-től pedig, amelytől megvált, 4 szabadságnap illeti meg, tehát 18 nap megváltását kéri. A Legfelsőbb Bíróság, a munka, ügyi 'bíróság elutasító ítélete el* len emelt törvényességi óvásra kimondta: — Az áthelyezett dolgozó megelőző munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt is az új munkáltatónál töltötte volna el. Az ágazatvezető áthelyezéssel került a tsz-hez, tehát nemcsak az ott fennállott munkavi- szQEyávaüi arányos 4 nap, hanem a korábbi munkáltatójánál még ki nem vett 14 nap szabadság is megilleti. Vagyis ha a dolgozót év közben más munkáltatóhoz helyezik át, szabadságát — új munkahelyén — együttesen kell megkapnia. Tekintve, hogy az ágazatvezető MIL-ktpjára a korábbi szövetkezet feljegyezte, hogy 14 nap ki nem vett szabadság jár neki, ezért a perbe vont szövetkezettől a 4 nappal együtt 18 szabadságnap megilleti. Ennek ellenértékét a munkaügyi bíróságnak új eljárásban kell tisztáznia. Személyautó hajtott az országúton és hirtelen két kutya került a kocsi elé. A vezető fékezett és a kormányt balra fordította. Ennek következtében az autó a bal - oldali árokba 'csúszott és ott felborult. A vezető felesége súlyosan megsérült, és a kocsi is alaposan megrongálódott. A házaspárnak sikerült kiderítenie, kié voltak a kuyák, és a 'tulajdonos ellen pert indított. Az eljárt bíróságok a kutyák gazdáját teljes kártérítés fizetésére kötelezték. Az ítéletek indokolása szerint a kutyákat úgy kell tartani, hogy azok másnak kánt ne okozzanak, de főleg veszélyhelyzetet ne idézzenek elő. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság határozatában rámutatott: az eljárt bíróságok helyesen állapították meg a kutyák tulajdonosának kártérítő felelősségét. De a házaspárt a baleset közlekedés — vagyis az autó. mint veszélyes üzem, hasz- nálaita — közben érte, és ezt is figyelembe kell venni. Ebből következik: a kárnak azt a részét, ami a veszélyes üzem jellegével jár, maguknak kell viselniük. A Legfelsőbb Bíróság az igazságügyi1 műszaki szakértő véleménye és az összes körülmények figyelembevételével úgy döntött: a kár harminc százaléka az autótulajdonos házaspárt terhel. Ezért a jogerős ítéleteit hatályon kívül helyezte, és a marasztalás összegét ennyivel csökkentette. Egy vállalat a postaigazgatóságon bejelentette, hogy rendszeresen nagyobb mennyiségű csomagot szokott feladni. Ezekből azonban kilenc darab elve-, szett. Bemutatta átadási könyvét is. Ebben a postai alkalmazottak igazolták az elkallódott csomagok átvételét. A posta a vállalatot kártalanította. Nem sokkal később kiderült, hogy a vállalat feladással megbízott dolgozója sikkasztotta el a kilenc csomagot. Uzelmeit megkönnyítette, hogy a postai dolgozók a csomagok átvételét anélkül igazolták, hogy azokat megszámlálták volna. A sikkasztó ellen, aki más bűncselekményeket is elkövetett, rendőrségi eljárás indult. Ilyen előzmények után a postaigazgatóság a vállalat ellen pert indított, amelyben a kilenc csomagért kifizetett kártérítés visszatérítését kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mondván: a sikkasztást a postai alkalmazottak mulasztása tette lehetővé. FéBebe- zésre a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az volt, hogy a történtekért mind a vállalat, mind a posta alkalmazottad egyformán felelősek. Ezért a vállalatot a kártérítésül kapott összeg fele részének visszafizetésére kötelezte. H. E.