Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-13 / 137. szám

1985. június 13. • PETŐFI NÉPE • 3 ÉPÍTŐANYAG-ELLÁTÁS, CSALÁDIHÁZ-ÉPÍTÉS Kedvnövelő intézkedéseket! Kedvére válogathat a legkü­lönbözőbb anyagok közül az, aki most határoz úgy, hogy házat épít magának. Olyan cikkék is a kí­nálatot gazdagítják, amelyek egy éve még beszerezhetetlenek vol­tak, ráadásul — ki emlékszik ily paradicsomi időkre? — a válasz­ték fölülmúlja az elképzelhetet­lent is. A három megyét — Bács-Kis- kunt, Csongrádot, Békést — el­látó Alföldi Tüzép illetékeseinek komoly gondokat okoz a kiala­kult helyzet; ugyanis megítélé­sünk szerint nem túlkínálatról van szó, hanem keresletcsökke­nésről. Elemzéseik szerint az el­múlt évekhez képest jelentősen megcsappant az építkezők szá­ma, éspedig azért, mert az új hőszigetelési szabványok miatti többletköltségeket . nem tudják miből kifizetni az emberek. Ma 100 ezer forinttal kerül többe az átlagos családi ház, mint egy éve; ennyi pénzt azonban egy átlagos család — statisztikai ada­tokra alapozott tüzépes számítá­sok szerint — csak kétévi meg­feszített spórolással tud félreten­ni. Az ellátásért felelős vállalat kénytelen lemondani rendelke­zésre álló anyagok átvételét, hä — készletei túlzott növekedése miatt — nem akar tönkremenni. A fizetőképes kereslet hirte­len leapadásában észre kell ven­ni a nem pusztán forint-alapú okokat, körülményéket is. Ezek közül nem az utolsó: Bács-Kis- kunban 88, Békésben 93, Csong- rádban pedig 83 százalék a ma­gánerőből készült otthonok ará­nya, ezen belül négyötödre tehe­tő a családi házak részesedése. Tekintve, hogy — csak Bács-Kis- kunnál maradva — a települések többségében kizárólag a családi- ház-építés az otthonhoz jutás lehetősége és módja, az építők pénzügyi ellehetetlenülése már nemcsak financiális, hanem poli­tikai kérdés is. Az év első három hónapjában a három megyében a tavalyinak 93,3 százalékára csökkent a csa- ládiház-építésre engedélyezett OTP-kölcsönök összege. Az elem­zők ekkor még a téllel próbálták magyarázni a helyzetet, s „ké­sésre” gyanakodtak. Űjabb egy hónap elteltével azonban be kel­lett látniuk, hogy erről szó sincs, sőt, még tovább csökkent az — adatokkal igazolható — építési kedv: a tavalyinak 90,25 száza­lékára. Országos adatok az év első három hónapjára vonatko­zóan állnak rendelkezésünkre, és ugyanezt a tendenciát bizo­nyítják: 1985 első három hónap­jában a családiház-építési kérel­mek száma 12 százalékkal, az engedélyezett hitelösszeg pedig 7 százalékkal alacsonyabb a ta­valyinál. (Zárójelbe kívánko­zik maga a mérce: 1984 minden tekintetben átlagos esztendőnek számít, tehát nem arról van szó, hogy egy kiugró évi eredmény­hez hasonlítanánk az utána kö­vetkezőt). A helyzet magyarázata ennyi — de vajon mi lehet a megol­dás? Vannak szakemberek — közöttük Búza Endre, az Alföl­di Tüzép kereskedelmi igazga­tója is —, 'akik szerint kamat­mentes állami hitellel kellene pótolni az építkezők pénztárcájá­ból hiányzó forintokat. Indok­lásul hozzáfűzik: jelenleg az ener­giaköltségek 60 százalékát ‘vise­li — dotáció formájában — az állam. A takarékoskodás nem el­sősorban magán-, hanem legfő­képpen államérdek, tehát a ka­matmentes hitel — ami ráadá­sul vissza is csorogna a költség- vetésbe — ugyanígy államérdek lenne. A rend kedvéért utánanéztünk, hogy az új hőszigetelési szab­ványnak megfelelő építési anya­gok vajon vannak-e a Tüzép- telepeken. Túlkínálatot talál­tunk — egyedül cserépből nem tudják kielégíteni a keresletet. Az első negyedévi forgalom azon­ban nem éri el a tavalyi 60 szá­zalékát ! Még egy lehetőség kínálkozik: feloldani bizonyos építési tilal­makat. Ma a kiskorú gyermeK számára a szülő nem építhet há­zat. Ebben a helyzetben leg­alábbis meggondolandó, hogy helyes-e ezt a tilalmat fenntar­tani. Ha mondjuk egy jómódú tsz-gazda felhúzhatna egy csalá­di házat a — tegyük fel — ál­talános iskolás gyerekének, va­lamelyest enyhíthető lenne a fe­szültség, hiszen — minden való­színűség szerint — a ház addig sem maradna üresen, míg a gye­rek felnővén, valóban használat­ba venné. Más oldalról: a fiata­lok talán kevésbé kívánkozná­nak máshová, tehát az intézke­dés népességmegtartó hatással is járna. Ballai József Fogyókúra gyermekeknek Fogyókúrát tartanak elhízott gyermekeknek Budapesten jú­nius 24-től a Heim Pál Kórház­ban. A kórház húsz kis betege vesz részt az egyhónapos kúrán, amelyet az Országos Élelmezes- és Táplálkozástudományi Inté­zet szervezett. Miként dr. Greiner Erika, az intézet néptáplálkozási osztá­lyának orvos-főmunkatársa az MTI munkatársának elmondta, a különleges fogyókúrát immár harmadik . alkalommal tartják meg. Korábban az elhízásban szenvedő serdülőknek szervez­ték, az idén a 7—12 éves olyan gyermekeknek tartják, akik első­sorban a túltápláltság miatt be­tegek. A kúra résztvevőinek olyan étrendet állítottak össze, amely megfelel a gyermekek fiziológiai szükségleteinek, tartalmazza a legfontosabb tápanyagokat, ugyan­akkor csökkentett energiatartal­mú ételeket kínál nekik. A dié­tától azt várják a szakemberek, hogy a gyermekek hetente leg­alább fél kilogrammot fogyja­nak. Biztató eredmények eseten a különleges étrendet ajánlani fogják a hosszan tartó otthoni gondozásra is. A kúrán egyúttal kipróbálják a különböző élelmiszer-vállala­tok energiaszegény új terméke­it is. Felhasználják többek kö­zött a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet több, forgalomba még nem került készítményét — a gombamártást húsgombóccal, magyaros burgonyát sertéshús­sal, sóskamártást, gyümölcsle­ves-alapanyagokat — s a Szol- janka-levest. A Gabona Tröszt rostban dús termékeit, valamint a Fehérjetechnológiai Tudomá­nyos Termelési Egyesülés leg­korszerűbb szójás készítménye­it is kipróbálják. A diéta mellett a gyermekeket a helyes táplál­kozásra is megtanítják, s külön­leges tornagyakorlatokat is vé­geztetnek velük. A fogyókúrát július elejétől egy szolnoki egészségügyi gyer­mektáborban is megszervezik, az Országos Élelmezés- és Táplál­kozástudományi Intézet szakta­nácsadásával. (MTI) KIOSZTOTTÁK A BORVERSENY DÍJAIT Van jövője a homoki Napjainkban gyakran felteszik a kérdést: Érde- mes-e az Alföldön szőlőt termeszteni, a Duna—Ti­sza köti homokon ültetvényes gazdálkodást folytat­ni? Ugyanis esztendők óta a kemény téli hideg, a kora tavaszi fagy és az aszály tizedeli, harmadol­ja a termést. Az idén is több ezer hektár ültetvényt sújtott elemi csapás. Vajon ekkora kockázatot el­bír-e az ágazat? Aki kedveli a szőlőt, az költséget, fáradságot nem kímélve műveli. A gyengén termő homoktala­jon csak ebből várhat jövedelmet. Bács-Kiskun sok ezer hektárján a kalászos gabona legfeljebb pár száz kilogrammos átlagterméssel fizet. A feketefe­nyőt sem könnyű ilyen talajon meghonosítani. A szőlő az, ami legjobban elviseli a mostoha viszo­nyokat. Kecskeméten és környékén, beleértve a szomszé­dos Pest megyét is, a sivó homokot szőlővel, gyü­mölcsössel fogták meg az egykori földművelők. Vi­lághírűvé tették a kiskunsági homok gyümölcsét. A késő utódok ismét feltámasztják a táj kertészeti kultúráját, aminek jövője van! Ebben a munkában fontos szerepet vállalt Kecs­kemét tanácsának mezőgazdasági szakigazgatása a körzeti borversenyek megrendezésével. Az idén már ötvenkilenc kistermelő 104 bormintával neve­zett az italok vetélkedőjére. A megyeszékhely la­kóin kívül 16 település, közöttük Kunszentmiklós, Orgovány, Izsák, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Nagykőrös, Tiszakécske, Ágasegyháza, Tiszaalpár, Lakitelek, Lajosmizse szőlősgazdái vettek részt 1983-as és 1984-es évjáratú boraikkal a körzeti ver­senyén. A Kertészeti Egyetem Szőlészeti Borászati Kutató Intézetének kisfái központjában neves szakértők minősítették a versenyre nevezett 35 borfajtát. Húsz százalékuk szerzett díjat, s mivel egyet sem kellett minőségi kifogás miatt kizárni, a díjakon kívül va­lamennyi borminta oklevelet is kapott. Egyöntetű vélemény az, hogy a kecskeméti versenyre neve­zett italok jól kezelt, tiszta ízű borok voltak több­ségükben. Az észrevételek inkább a feldolgozás kisebb hibáira utaltak. A Szőlészeti Borászati Kutató Intézet-számotte­vő segítséget nyújtott a kistermelőknek ahhoz, hogy a korszerű borkezelést megismerjék, széles körben alkalmazzák. A szőlőtermesztő nagyüzemek és a kisgazdaságok borászati kapcsolata, együttműködése kölcsönös érdekű. Az itthon és a külpiacon értéke­sített kiváló minőségű Duna—Tisza közi borok kö­zött ott van a megyei kistermelők, a kecskeméti, valamint a vonzáskörzetben lévő 16 település sző­lősgazdáinak bortermése is. Kedden a kecskeméti városi tanácsházán össze­gezték a körzeti borverseny tapasztalatait. Horváth Antal, a városi tanács általános elnökhelyettese kö­szöntötte a résztvevőket. Dr. Bognár Károly, a bí­ráló bizottság elnöke ismertette a borverseny ered­ményét, majd dr. Herényi Zoltán, a Szőlészeti Bo­® Petri Gyula kecskeméti kistermelő átveszi az oklevelet. Bora nemcsak a körzeti, hanem a megyei versenyen is díjat szerzett. (Straszer András felvétele) rászati Kutató Intézet főosztályvezetője vázolta a a hazai bortermelés helyzetét, követelményeit. Pfenning Gyula nyugalmazott megyei főkertész elemezte Bács-Kiskun szőlőtermesztését, s az ága­zat jövőbeni feladatait. Végül Horváth Antal el­nökhelyettes átadta a körzeti versenyben nyertesek díjait, okleveleit. A rendező szervek a kecskeméti verseny legkiemelkedőbb bormintáit a megyei ver­senyre nevezték. A 18 italmintából 13 ott is elis­merést szerzett. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának képviseletében Papp Ist­ván nyújtotta át a megyei dijakat Csillik László, ‘Dobosy János lajosmizsei, Tekes Móric, Szabó Győ­ző kecskeméti, K. Szabó Imre, Virágh József, Kon- fár József orgoványi, Kecskésné Papp Judit sza­badszállási, Ónozó Imre, Telegdi Sándor, Petri Gyu­la kecskeméti és Pesti Imre nagykőrösi borterme­lőnek. Kiss Antal VÁLASZ CIKKÜNKRE Eltérő nézőpontból Lapunk május 22-i számá­ban olvasói levelet közöltünk Névjegyek szemétből | kis­kunhalasi piacon címmel. Eb­ben Dudás István, a fogyasz­tók helyi tanácsának alelnöke teszi szóvá a piac elhanyagolt állapotát. A vásárlói észrevé­telekre a tanács illetékest osz­tályvezetője részletes levélben válaszolt, melyet terjedelmi okokból rövidítve adunk közre: „Megítélésem szerint, aki a piac területén elad, vásárol, vagy ott bármilyen tevékeny­séget folytat, i meggyőződhet róla, hogy megalapozatlan a levélíró azon megállapítása, hogy a kiskunhalasi piacon szervezetlenség és rendetlen­ség uralkodik. A piac üzemeltetése, rendjé­nek biztosítása, a helyfoglalá­si díjak beszedése, a vonatko­zó tanácsrendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzése a városi tanács termelés- és el­látásfelügyeleti osztályának es az irányítása alatt álló piac- kezelőségnek a feladata. Az osztály alkalmazásában álló öt helypénzszedő' gondoskodik a helypénz beszedéséről. Amel­lett, hogy anyagilag érdekel­tek a helypénzek beszedésé­ben, a megfelelő ellenőrzésük is biztosított. Hetipiaci napokon a piac­csarnokban gombaszakértő tel iesít szolgálatot, aki azon túl, hogy a vizsgálóhelyiségben megvizsgálja az árusítási szán­dékkal bemutatott gombát, az árusítás helyén is ellenőrzi, hogy vizsgálatra be nem mu­tatott gombát .nem árusíta- nak-el A piacra felhozott élő és vágott baromfi, valamint álla­ti eredetű élelmiszer minősé­gét és árusítási feltételeit a Bács-Kiskun megyei Állal’ egészségügyi és Élelmiszer El­lenőrző Állomás kirendelt hi­giénikus szakállatorvosa rend­szeresen ellenőrzi. Áz elárusító téren kívüli adásvételről nincs tudomásunk, piaci ellenőrzés során azt nem tapasztaltuk. Napok-hetek alatt a piac- csarnokban, így a húsboltok környékén sem gyűlik össze szemét, piszok, mivel egy sze­mély csak a csarnok takarítá­sával foglalkozik teljes mun­kaidőben. Á szabad területű piacon előfordul, hogy az áru­sok után marad vissza szemét, azonban a városi tanács kom­munális költségvetési üzeme piac után azt összetakarítja. Az utóbbi időben előfordult. hogy az üzem szombati piac után nem takanított, azonban erre a megjelent olvasói levél­től függetlenül intézkedtünk. Mindemellett nem állítom, hogy az ellenőrzés alól időn­ként sikerül magát kivonnia valakinek, vagy piaci időben lehet — akkor keletkezett — szemetet találni, azonban ösz-\ szességében nem ez a jellemző. ' Mint eddig is, a iü.űben is ügyelni fogunk arra, hogy az olvasói levélb'en leírtak ne foi- duljanák elő. Várnai Iván osztályvezető” A válaszlevélhez minden­képpen kívánkozik egy meg­jegyzés. A tanács osztályveze­tője első mondatában megala­pozatlannak nevezi Dudás Ist­ván megállapításait. Ez külö­nösen azért elgondolkodtató, mert a fogyasztói tanács alel­nöke többek nevében fogott tollat s fogalmazta meg véle­ményét. Hogyan lehetséges, hogy a hivatal és a vásárlói testület képviselője ennyire el­térően látja a halasi piaci ál­lapotokat? Sem e kérdés el­döntése. sem a piaci rend mi­nősítése nem feladatunk. Ezt helyben, s közösen kell az érin­tetteknek elvégezniük. Egy ja­vaslatunk azonban van: mi lenne, ha egyszer tanácsi dol­gozók és a fogyasztói testület tagjai együtt mennének , ki a piacra, s személyesen beszél­nék meg a tennivalókat? Talán attól kezdve a hivatal állás­pontja sem lenne eleve eluta­sító a vásárlói észrevételekkel szemben. Elvégre a piacot né­hány ezer .éve az utóbbiakért találták ki... Tanácstagok az újságban Ki legyen a képviselő, a ta­nácstag? Minden választásra jo­gosult állampolgár legalább egy­szer, a szavazáskor, feltette ma­gának ezt a kérdést, mielőtt le­adta voksát. De a legtöbben jó­val előbb és alaposabban elgon­dolkoztak ezen. Már a jelölőgyű­léseken, majd az azt követő ta­lálkozókon is igyekeztek megis­merni a jelölteket, a munkával kapcsolatos elképzeléseiket, hogy valóban jól dönthessenek a sza­vazáskor. A hallottakról sokan szót ejtettek az egymás közti baráiti beszélgetéseken is, s ez megsokszorozta a személyes ta­lálkozások hatását. A fokozott érdeklődést igye­kezett kielégíteni a sajtó is az­zal, hogy nyomon követte az eseményeket, felvillantva képe­ket mind a képviselői, mind a tanácstagi választások folyama­tából. S a választások befejezése után, amikor a bizalmat kapottak meg­kezdik a munkát, joggal kíván­csiak az előkészületekbe bevont állampolgárok, végül is kik kép­viselik őket, kihez fordulhatnak, kik vesznek részt a testületek munkájában. Az országgyűlési képviselővá­lasztás eredménye már ismert, ezután — a közéleti demokratiz­mus szélesítése is azt kívánja — a megválasztott helyi tanácsta­gok nevét is közöljük, vagy la­punk helyi kiadásaiban, vagy — ahol ilyen nincs — a Petőfi Népében. S hogy az érdeklődés­nek elébe menjünk, azt is pon­tosan megírjuk, hogy mikor. Íme: Június 14. Dunamenti Hírek Félegyházi Közlöny Kalocsa város Kiskunfélegyháza város Június 19. Bajai Hírlap Halasi Hírek Baja és környéke Kiskunhalas és 'környéke Június 20. Petőfi Népe Kiskőrös város Június 21. Petőfi Népe Dunamenti Hírek Félegyházi Közlöny Kecskemét város Kalocsa környéke Kiskunfélegyháza környéke Június 25. Petőfi Népe Kecskemét környéke Június 26. Petőfi Népe Bajai Hírlap Halasi Hírek Kiskőrös környéke Bácsalmás és környéke Kiskunmaisa és környéke Június 27. Petőfi Népe Petőfi Népe Kunszentmiklós és környéke Tiszakécske és környéke TRÉNINGRUHÁK VÁCRÓL • Hazánk egyik legidősebb kötőipari vállalata, a Váci Kötöttárugyár Adidas és Puma melegítőket konfekcionál. A tőkés export növelése érdekében a gyár tovább korszerűsíti gépállományát. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI Kutyaper és postaper Egy mezőgazdasági tsz ágazat­vezetőjét másik tsz-hez helyez­ték át. Különböző nézeteltérések miatt azonban nem sokáig tar­tott a munkaviszonya. Kilépése után a szövetkezet ellen pert in­dított. Egyebek közt arra hivat­kozott, hogy előző munkahelyén 14 nap szabadságot nem vett ki, a itsz-től pedig, amelytől meg­vált, 4 szabadságnap illeti meg, tehát 18 nap megváltását kéri. A Legfelsőbb Bíróság, a munka, ügyi 'bíróság elutasító ítélete el* len emelt törvényességi óvásra kimondta: — Az áthelyezett dolgozó megelőző munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt is az új munkáltatónál töltötte volna el. Az ágazatvezető áthelyezés­sel került a tsz-hez, tehát nem­csak az ott fennállott munkavi- szQEyávaüi arányos 4 nap, hanem a korábbi munkáltatójánál még ki nem vett 14 nap szabadság is megilleti. Vagyis ha a dolgozót év közben más munkáltatóhoz helyezik át, szabadságát — új munkahelyén — együttesen kell megkapnia. Tekintve, hogy az ágazatvezető MIL-ktpjára a ko­rábbi szövetkezet feljegyezte, hogy 14 nap ki nem vett sza­badság jár neki, ezért a perbe vont szövetkezettől a 4 nappal együtt 18 szabadságnap megille­ti. Ennek ellenértékét a mun­kaügyi bíróságnak új eljárásban kell tisztáznia. Személyautó hajtott az ország­úton és hirtelen két kutya ke­rült a kocsi elé. A vezető féke­zett és a kormányt balra for­dította. Ennek következtében az autó a bal - oldali árokba 'csú­szott és ott felborult. A vezető felesége súlyosan megsérült, és a kocsi is alaposan megrongá­lódott. A házaspárnak sikerült kiderítenie, kié voltak a kuyák, és a 'tulajdonos ellen pert indí­tott. Az eljárt bíróságok a kutyák gazdáját teljes kártérítés fize­tésére kötelezték. Az ítéletek indokolása szerint a kutyákat úgy kell tartani, hogy azok másnak kánt ne okozzanak, de főleg veszélyhelyzetet ne idéz­zenek elő. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság határozatában rá­mutatott: az eljárt bíróságok helyesen állapították meg a ku­tyák tulajdonosának kártérítő felelősségét. De a házaspárt a baleset közlekedés — vagyis az autó. mint veszélyes üzem, hasz- nálaita — közben érte, és ezt is figyelembe kell venni. Ebből következik: a kárnak azt a ré­szét, ami a veszélyes üzem jel­legével jár, maguknak kell vi­selniük. A Legfelsőbb Bíróság az igazságügyi1 műszaki szakértő véleménye és az összes körül­mények figyelembevételével úgy döntött: a kár harminc százalé­ka az autótulajdonos házaspárt terhel. Ezért a jogerős ítéleteit hatályon kívül helyezte, és a marasztalás összegét ennyivel csökkentette. Egy vállalat a postaigazgató­ságon bejelentette, hogy rend­szeresen nagyobb mennyiségű csomagot szokott feladni. Ezek­ből azonban kilenc darab elve-, szett. Bemutatta átadási köny­vét is. Ebben a postai alkalma­zottak igazolták az elkallódott csomagok átvételét. A posta a vállalatot kártalanította. Nem sokkal később kiderült, hogy a vállalat feladással meg­bízott dolgozója sikkasztotta el a kilenc csomagot. Uzelmeit megkönnyítette, hogy a postai dolgozók a csomagok átvételét anélkül igazolták, hogy azokat megszámlálták volna. A sik­kasztó ellen, aki más bűncse­lekményeket is elkövetett, rend­őrségi eljárás indult. Ilyen előzmények után a pos­taigazgatóság a vállalat ellen pert indított, amelyben a ki­lenc csomagért kifizetett kárté­rítés visszatérítését kérte. Az el­sőfokú bíróság a keresetet el­utasította, mondván: a sikkasz­tást a postai alkalmazottak mu­lasztása tette lehetővé. FéBebe- zésre a Legfelsőbb Bíróság ál­láspontja az volt, hogy a történ­tekért mind a vállalat, mind a posta alkalmazottad egyformán felelősek. Ezért a vállalatot a kártérítésül kapott összeg fele részének visszafizetésére köte­lezte. H. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom