Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-12 / 136. szám

2 * PETŐFI NÉPE • 1985. június 12. A svéd kormányfő, életrajza Gorbacsov a gazdaság korszerűsítéséről Olof Palme svéd miniszterel­nök, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt elnöke 1927. január 30-án született Stockholmban. A sigtunai gimnáziumban-érettségi­zett 1944-ben. majd az Egyesült Államokban folytatta tanulmá­nyait. Jogi diplomát a Stockholmi Egyetemen 1951-ben szerzett. Nem sokkal később a Svéd Diákszövet­ség elnökévé választották. Ebben az időben tevékenyen vett részt a nemzetközi szociáldemokrata if­júsági mozgalom megszervezésé­ben. 1953-tól — 15 éven keresztül — Tage Erlander szociáldemokrata miniszterelnök pártelnöki szemé­lyi titkáraként dolgozott. Ebben az időben a svéd Szociáldemokra­ta Ifjúsági Szövetséa Végrehajtó Bizottságának tagjaként aktívan részt vett a gyakorlati politikai feladatok megvalósításában. Par­lamenti képviselőnek 1957-ben választották meg, s több bizott­ság — szociális, oktatási, nemzet­közi segélyügyi — tagja lett. A szociáldemokrata kormány­ban 1963-tól tárcanélküli minisz­teri tisztet töltött be, majd 1965- től közlekedési miniszter és a tö­megtájékoztatási kérdések felelő­se volt. Később. 1967,-tői közokta­tási és kulturális miniszter lett. Olof Palme 1965 és 1968 között a vietnami kérdésben tanúsított Amerika-ellenes nyílt kiállásával Reagan elnök június 10-i nyi­latkozata, amely a hadászatifegv- ver-korlátozás területén érvényes szerződésekkel és megállapodá­sokkal kapcsolatos amerikai poé­tikát ismertette, egyértelművé te szí: az Egyesült Államok kormá­nya úgy döntött, hogy tovább ha­lad az atomfegyverkezési hajszát visszafogó szerződésrendszer meg semmisítése útján, s e tevé­kenységet a szovjet—amerikai SALT—2. szerződés aláásásával kezdi. Ezt állapította meg a TASZSZ keddi nyilatkozata, amelynek közlésére illetékes he­lyen felhatalmazták a szovjet távirati irodát. Vlagyimir Lomej- ko. a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője kedd este sajtóértekezleten hangsúlyoz­ta, hogy hivatalos szovjet reagá­lásról vám szó.' A nyilatkozat emlékeztet: az Egyesült Államok vezetői az utób­bi időben több változatot is ki­dolgoztak arra vonatkozóan, mi­ként szabaduljanak meg a szer­ződésben foglalt korlátozásoktól. Közben elvetették annak lehető­ségét. hogy az amerikai fél be fogja tartani a SALT—2 szerződés előírásait. Ez ugyanis nem fért volna össze a kormányzat kato­nai-hadászati terveivel. Ugyanak­kor az Egyesült Államok — az ország szövetségesei és az egész világ közvéleményének hangula­tát figyelembe véve — túlzottan kockázatosnak tartotta a szerző­dés nyílt és közvetlen elvetését; ezért kerestek olyan megfogalma­zásokat, amelyek elködösítik a Fehér Ház döntésének valódi ér­telmét. Végeredményben a szerződéstől való fokozatos eltávolodás útjára léptek; egymás után elvetik a hívta fel a közvélemény figyel­mét. A Szociáldemokrata Munkás­párt 1969 októberében — a távo­zó Tage Erlander után — a párt elnökévé választotta, s azt köve­tően 1976-ig a szociáldemokrata kormány miniszterelnöke volt. A polgári pártok 1976. évi választá­si győzelme után is megőrizte pártelnöki tisztét, s egyidejűleg több nemzetközi megbízatást is vállalt. A Szocialista Internacio- nálé alelnökeként behatóan fog­lalkozott a dél-afrikai és más nemzeti felszabadító mozgalmak helyzetével. Tagja volt a Brandt Bizottságnak és 1981-től aktivi­zálta a róla elnevezett leszerelési bizottság nemzetközi tevékenysé­gét. E bizottság 1982 júniusában terjesztette az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszaka elé jelentését Közös biz. tonság címmel. Az ENSZ főtitká­rának megbízásából 1980-tól több ízben tett kísérletet a közvetítés­re az iráni—iraki háborús konf­liktusban. Svédországban a szo­cialista blokk 1982-es győzelme nyomán a megalakított szociálde­mokrata kormánynak ismét mi­niszterelnöke lett. Olof Palme nős. 1956-ban kö-, tött házasságot Lisbet Beck-Friis gyermekpszichológussal. Három fiuk van: Joakim. Märten és Mat­ti as. szerződésben foglalt korlátozáso­kat. Az amerikai vezető körök annak mértékében vetik el a szerződés életbevágóan' fonljos tételeit, amilyen mértékben azok éppen akadályozzák a hadászati fegyverek létrehozásának és nö­velésének tervezett programjait. Emellett a szerződéstől való eltávolodást használják fel ürügy­ként az említett programok eről­tetett ütemű végrehajtására. Az elnök kijelentette: utasítást adott a Pentagonnak, hogy „bővítse az Egyesült Államok hadászati erőinek korszerűsítésére irányuló programját”. Washingtonnak világosan meg kell értenie, milyen következmé­nyeket von maga után a Fehér .Háznak a SALT—ll szerződéssel kapcsolatban elfoglalt álláspont­ja. Nem szabad abba a tévedésbe esni, hogy az Egyesült Államok önkényesen, a saját belátása sze­rint döntheti el, mely rendelke­zéseket fog betartani, és melyeket nem Veszélyes tévedés azt várni, hogy a másik fél igazodni fog az Egyesült Államok ilyen irány­vonalához. A Szovjetunió mindebből le­vonja a megfelelő következteté­seket, amelyeket a saját és szö­vetségesei biztonsága megkövetel — szögezi le a TASZSZ-nyilat- kozat. Kérdésre válaszolva Vlagyimir Lomejko elmondta, hogy az ame­rikai vádaskodások célja, hogy „Moszkvával temettessék el a SALT'—II szerződést”. A Szovjet­unió ebbe sohasem fog beleegyez­ni; minden tőle telhetőt megtett és meg fog tenni a jövőben is a fegyverzetkorlátozási folyamat si­keréért. (Folytatás az í. oldalról.) Kisebb ráfordítással több ered­ményt kell elérnünk; ez a gaz­dasági, sőt, ha úgy tetszik, a po­litikai feladat. Mihail Gorbacsov a továbbiak­ban részletesen beszélt a beruhá­zási politika és a gazdasági szer­kezet átalakításának kérdései­ről. Kifejtette, hogy a fő hang­súlyt vállalatok műszaki korsze­rűsítésére, az anyagtakarékos­ság javítására kell helyezni. Rá­mutatott, hogy a következő évek­ben az egész országban a re­konstrukcióra szánt eszközök­nek az összes beruházásból való részesedését a jelenlegi egyhar- madról legalább 50 százalékra kell növelni, az újonnan létesülő objektumoknál pedig körülte­kintően tisztázni kell; melyek építését kell meggyorsítani, me­lyeket keiregy időre visszafogni vagy éppenséggel félbehagyni. Az új ötéves tervidőszakban az eddiginél határozottabban kell törekedni arra, hogy a tőkebefek­tetéseket a leggazdaságosabb irányokra koncentrálják; ez vo­natkozik például az agrár-ipari komplexumra, is, ahol a beruhá­zások már elérték az optimális szintet, ám megtérülésük még nem kielégítő. A haladás katalizátora a mik­roelektronika, a számítástechni­ka, a műszergyártás, az egész informatikai ipar; ezek gyorsított fejlesztést követelnek — húzta alá. Természetesen nemcsak a számítógépgyártás növelése fon­tos, hanem azoknak a népgazda­ságban történő ésszerű felhasz­nálása is. Ezzel kapcsolatban je­lentős határozatok születtek, vég­rehajtásukat szigorúan ellenőriz­ni kell. A tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítása szempontjá­ból kell értékelni a nagyberuhá­zások helyzetét is, a technoló­giai fejlesztési terveket. Mihail Gorbacsov elmondta, hogy ezek­nek nem kis részét évről évre átdolgozzák, folytatódik a tőke- befektetések szétforgácsolása, hihetetlenül elhúzódnak az épí­tési határidők. Ezért még a leg­jobb tervek is reménytelenül el­öregednek. — Így tovább nem építkezhe­tünk. Rendet kell teremteni a be­ruházások tervezésében és kivi­telezésében, biztosítani kell a tőkebefektetések ii koncentráció­ját,^. létesítmények átaóási, ha­táridejének megtartását, az épí­tőipari tevékenységet egységes ipari folyamattá kell átalakítani — vonta le a következtetést. Mihail Gorbacsov új szemlélet érvényesítését sürgette a külgaz­dasági tevékenységgel kapcso­latban is.'Megállapította, hogy az ország külkereskedelmi forgal­ma 140 milliárd rubelt ért el, A Magyarok Világszövetségének kedden tartott elnökségi ülésen megválasztották a világszövetség új főtitkárát. Az ülésen a Haza­fias Népfront Országos Elnöksége nevében Pozsgay Imre, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­de növekedési ütemét lehet és kell is növelni. — Továbbra is termékeink mi­nősége, műszaki-gazdasági szín­vonala gazdaságunk egyik leg­sebezhetőbb pontja, számos ne­hézségünk, problémánk forrása. Mindez súlyos társadalmi-gazda­sági, erkölcsi-politikai károkat okoz. Megengedhetetlen, hogy az új technika már a műszaki tervezés szakaszában erkölcsi­leg elavult legyen, hogy elma­radjon a legjobb mutatóktól a megbízhatóság, a gazdaságosság és a 'munkaerőforrások kihasz­náltsága terén. Gorbacsov javasolta, hogy az állami tervbizottság szervezeti­leg fogja össze a legkiemelkedőbb tudósokat és vezető szakembere­ket. A tervézésben kapjanak ve­zető helyet a minőségi mutatók, amelyek a tartalékok kiaknázá­sának hatékonyságát, az újrater­melés méreteit, valamint azt tük­rözik, hogy a tudományos és a műszaki fejlődés alapján hogyan növekszik a munka termelékeny­sége. Az új feltételek között meg kell változnia a minisztériumok szerepének és funkciójának. Je­lentősen csökkenteni kell az ága­zatokban az irányítói apparátust. Gorbacsov felhívta a figyel­met arra, hogy az irányítás szer­vezeti átalakítását szervesen ösz- szé kell kötni az önálló gazdasá­gi elszámolás, a gazdasági ösz­tönzők erősítésével. Olyan rend­szerre van szükség, amelyben az elavult, gazdaságtalan termékek gyártása előnytelenné válik. Az egyesüléseknek és a válla­latoknak a valóságban is az ön­álló gazdasági elszámolásra kell áttérniük, jelentősen csökkente­ni kell a központilag meghatáro­zott tervfeladatokat. A szónok végül rámutatott, hogy a szovjet dolgozók előtt az idei terv és az egész ötéves terv sikeres befejezésének felelősség- teljes feladata áll. Fontos, hogy a pártszervezetek gondot fordít­sanak az üzemanyag és más nyersanyagok termelésének nö­velésére, a mezőgazdasági mun­kák magas színvonalú és ideje­korán való elvégzésének meg­szervezésére, az egész termés be­gyűjtésére és elraktározására. Az a tét, hogy az ország jelentős tartalékokkal és szervezetten lép­jen az új ötéves terv időszaká­ba — mondotta. Á tanácskozáson felszólalt Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB politikai bizottságának tag­ja, az Ukrán Kommunista Párt központi bizottságának első tit­kára és Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, az OSZSZK minisz­terelnöke. A tanácskozás szerdán folytatja munkáját. nak főtitkára a Magyarok Világ- szövetsége főtitkárának Dr. Ran­de Jenőt, a Magyar Népköztársa­ság volt bécsj nagykövetét java­solta. A javaslatot a világszövét- ség elnöksége egyhangúlag elfo­gadta. (MTI) TASZSZ-NYILATKOZAT USA-manőverek és a SALT—II Dr. Randé Jenő a Magyarok Világ- szövetségének új főtitkára Egy látogatás margójára Mennyit tudunk Svédországról? Egyszerre sokat és keveset. Nevét hallva mostanában az ember először arra a konferenciára gon­dol, amelynek résztvevői 33 európai és két tengerentúli állam képviseletében a helsin­ki folyamata továbbviteléről, a nemzetközi bizalom és biztonság erősítéséről tanácskoz­nak 1984 januárja óta. Aki érti s átérzi nz európai biztonsági és együttműködési folya­mat jelentőségét, annak természetes, hogy odafigyel a stockholmi konferencia esemé­nyeire. Aztán Svédországról eskünkbe jut Olof Palme, a nagy tekintélyű szociáldemok­rata politikus, aki most hazánkba látogat. Ez lesz az első magyar—svéd kormányfői ta­lálkozó, amely minden bizonnyal ösztönzést ad majd kétoldalú kapcsolataink fejlődésé­nek. S felötlik, persze, hogy felötlik bennünk a „svéd csoda”, amelyről széltében-hosszá- ban írtak-beszéltek éveken át, és nyomában a kérdés: vajon a svédek a válságterhes vi­lággazdasági időkben is olyan jól élnek, mint egykor? Csodák és prózai szempontok Svédország Európa negyedik legnagyobb állama,, lakóinak száma 8,3 millió, akik ma is a világ egyik legmagasabb életszínvonalával büszkélkedhetnek. A gazdasági viharfelhők ugyanakkor őket sem kerülték el, s ezért a csaknem évszázadokon át kormányzó szo­ciáldemokratákon csattant az ostor: a válasz­tók hat esztendőre megvonták tőlük a bizal­mat, és csak 1982-ben helyezték újra a kor- mányrudat Palme pártja kezébe. Szeptem­berben a svédek újra szavaznak, és a válasz­tási csata már javában zajlik. A mindent el­döntő kérdés — úgy tűnik — ezúttal is a gazdaság állapota lesz. Palmeék csaknem három éve ambiciózus terveket dolgoztak ki a válságjelenségek felszámolására. A kor­mányrúd átvétele után rögtön 16 százalék­kal leértékelték a svéd koronát. Ezt egy kö­zéptávú fejlesztési program megvalósításá­val párosították, amelynek eredményeként — igaz, nagyon óvatosan — ismét „svéd cso­dáról” beszélnek a világban. A bruttó nem­zeti termék tavaly több mint három száza­lékkal, az ipari termelés nyolc százalékkal növekedett. A svédek azonban sokkal prózaibb szem­pontok alapján döntenek majd a szavazóur­náknál. Nyugtalanítja őket a munkanélkü­liség, amely a foglalkoztatottak — nyugat­európai méretekben elenyésző — három szá­zalékát sújtja a mintegy hétszázalékos infláció, amely pedig a jobboldali kormány­zás idején kétszámjegyű volt,. Mindemellett idén májusban a svéd állami szektor törté­netének legnagyobb sztrájkjára került. sor, amely kompromisszumos bérmegállapodás­sal ért véget. Előzőleg a Palme-kabinet a bérkövetelések mérséklését kérte a szakszer­vezetektől, s cserébe azt ígérte, hogy az esz­tendő végére három százalékra szorítja le az inflációt. Ma már nyilvánvaló, hogy sem a bérkövetelések visszafogását, sem a drá­gulás ütemének jelentős csökkentését nem sikerül elérni. Stockholm — jelkép A kérdés az, hogy szeptemberben mi lesz fontosabb a svéd polgár szemében: a hetve­nes évek első felében megélt szociális biz­tonság iránti nosztalgia, vagy az a keményf gyakorta népszerűtlen munka, amellyel a szociáldemokraták — a jobboldal megrázkód­tatásoktól terhes országlása után — biztosították a talpraállást. A tapasztalat azt mutatja, hogy a svédek gyakorlatias embe­rek, nem döntenek könnyelműen, világosan látják napjaink politikai és gazdasági reali­tásait. A megfigyelők hajlanak arra, hogy az őszi választásokon fontos szerepe lesz majd a külpolitikának is. E külpolitika alapja a sem­legesség, értékét 170, háborúktól mentes év bizonyította a svédeknek. Ezért is tekintenek elismeréssel a Palme-kormány ténykedésé­re, amely több pozitív javaslattal és kezde­ményezéssel próbált hozzájárulni a leszere­lés és az enyhülés előmozdításához. Számuk­ra is jelkép lett fővárosunk. Stockholm ne­ve: a feszültség enyhülését, a fegyverkezési hajsza megfékezését várják az Eürópa-kon- ferencián dolgozó európai és tengerentúli diplomatáktól. Ablak — hazánkra Bár Svédország és Magyarország messze van egymástól, kapcsolataink jól fejlődnek. A magyar és a svéd vállalatok eddig mint­egy 50 együttműködési szerződést kötöttek. Több mint másfél évtizedes kapcsolat szálai fűzik egymáshoz az AB Mecmant és az Egri Finomszerelvénygyárat, s e közelmúltban született megállapodás a bükfürdői gyógy­szálló építésében való svéd részvételről. „Ablak Magyarországra” címmel az esz­tendő elején iparunk, mezőgazdaságunk mu­tatkozott ,be Malmőben, azért ott, . mert a skandináv állam déli része a magyar termé­kek fő vásárlója, Svédországba irányuló ex­portunknak csaknem a fele odakerül. Ígére­tesen alakulnak kapcsolataink az élet más területein is. A Magyar Tudományos 1 Aka­démiát és a Svéd Királyi Tudományos Aka­démiát több mint tízéves, kölcsönösen jól hasznosítható megállapodás fűzi egymáshoz. Magyar szakos svéd tanárjelöltek töltötték szakmai gyakorlatukat Szombathelyen. Köl­csönös az érdeklődés egymás zene- és film- művészete iránt. Kiragadott példák ezek, ar­ra azonban alkalmasak, hogy a magyar—svéd kormányfői találkozó küszöbén bepillantást nyújtsanak kétoldalú kapcsolatainkba. K. M. Mi van a jövedelmek mögött? (Folytatás az 1. oldalról.) szonnal, 10—12 forintért adja el. Szó volt a házépíttetők kiszol­gáltatott helyzetéről, az órabér­ben végzett, indokolatlanul el­húzódó munkákról. Dr. Horváth , György és Fogarási Zoltán rend­szeresebb és hatékonyabb áru- és árellenőrzéseket sürgetett. Ugyanis semmivel sem magya­rázható, hogy a kerekdombi stran­don a magánkereskedő miért ad két forintért egy vékony szelet kenyeret. Mint ahogyan az is túlzás, hogy egy-egy butikban 150 forintért árusítanak olyan fürdő, sapkát, amely máshol ötször ol­csóbb. Erre az ^áreltérítésre” Ko­vács Pál mondott példát. Szilágyi László az árutermelő kisgazdaságok adózási rendsze­rének korszerűsítését, valamint a sertéshizlalásban és zöldségter­mesztésben tapasztalható né­hány ellentmondás megoldását szorgalmazta. A munkabizottsági ülés tanul­ságait Végül Molitórisz Emil tit­kár foglalta össze. K. A. Negyven éve gazdagodó együttműködés (Folytatás az 1. oldalról.) léséhez, segítik az aktivistákat, az érdeklődő embereket eliga­zodni korunk főbb politikai és gazdasági kérdéseiben. Az MSZBT a jövőben is fon­tos kötelességének tekinti, hogy bemutassa a szovjet emberek életét, törekvéseit, valamint a Szovjetunióban számot adjunk saját gazdasági építőmunkánk eredményeiről. E téren tevé­kenységünk középpontjában , a Szovjet Baráti Társaságok Szö­vetségével és az SZMBT-vel ki­alakított közös programok áll­nak — mondotta végezetül az MSZiBT elnöke. Apró Antal nagy tapssal fo­gadott beszéde után Berecz Já­nos emelkedett szólásra. Tol­mácsoltál az MSZMP Közponi Bizottságának üdvözletét, a párt elismerését azért, hogy a moz­galom betölti hivatását, ered­ményesen teljesíti a magyar tár­sadalom egészére kiterjedő kül­detését: ápolja és gazdagítja Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatait, a két inép barát­ságát. A továbbiakban kiemelte: — Nemzeti létünk, ibiztonsá­gunk, gazdasági fejlődésünk egyik legfontosabb forrása a negyven éve gazdagodó együtt­működés. Gazdaságunk ez idő alatt számára létfontosságú technikát és technológiai ta­pasztalatokat, nyersanyagot, energiát kapott, termékeinek pe­dig biztos piacot talált a Szov­jetunióban. Éneikül aligha őriz­hettük volna meg gazdaságunk stabilitását a mögöttünk levő, a világgazdaság válságától terhes években. — A Szovjetur ióhnz fűződő kapcsolatainknak vannak más meghatározó tényezői is a gazda­sági érdekek mellett — mondotta Berecz János. — Szövetségünk legerősebb összetartó ereje, hogy mindkét országban a marxizmus —leninizmus eszméi vezérlik a fejlődést mindkét országban a fejlett szocialista társadalmat épí­tik, tökéletesítik. Jól tudjuk és meggyőződéssel valljuk, hogy a szocializmus a Szovjetunió nél­kül, tőle eltávolodva nem létezik. A Központi Bizottság titkára rámutatott: a magyar—szovjet barátság és együttműködés ki­emelkedően fontos területe a bé­ke megóvása, a szocialista világ- rendszer biztonságának védelme és a fegyverkezési verseny meg­állítása. Berecz János a jövő feladatait körvonalazva kiemelte, hogy a cél, amelyért dolgozunk változat­lan: a két ország szoros és meg­bonthatatlan testvéri együttműkö­dése. Ezért kell még többet tenni ezt kívánja a szocializmus ügye és nemzetünk jól felfogott érdeke. E munkában sajátos és semmi­lyen más szervezet, intézmény által el nem végezhető feladatok várnak az MSZBT-re. a barátság tömegmozgalmára — mondotta. Végezetül további sikeres mun­kát kívánt az MSZMBT tagcso­portjainak, minden tisztségviselő­jének és aktivistájának, majd át­nyújtotta a társaság elnökének a Béke és Barátság Érdemrendet, amelyet az Elnöki Tanács adomá­nyozott az MSZBT-nek. Berecz János ezt követően át­adta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának a társasághoz inté­zett levelét. A Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság küldöttségének képviseleté­ben Filipp Jermas köszöntötte a társaságot a jubileum alkalmából Méltatta az MSZBT tevékenysé­gét, az SZMBT-vel meg­valósuló sokoldalú és gyümölcsö­ző együttműködés eredményeit. Rámutatott: kezdettől a baráti társaság aktivistái terjesztették az igazságot a Szovjetunióban fo­lyó szocialista építésről terjesz­tették a magyar dolgozó tömegek körében a Szovjetunióhoz fűződő barátság eszméjét. Munkájuknak hatalmas politikai jelentősége volt. A, szovjet emberek jól isme­rik az MSZBT maii tevékenysé­gét is, amelyben jelentős helyet kap a Szovjetunió bel. és külpo. litikájának ismertetése, a szov­jet tudomány, technika eredmé­nyeinek és a kultúra értékeinek a népszerűsítése — mondotta vé­gül az SZMBT elnöke. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége magas kor­mánykitüntetésben részesített több MSZBT-tisztségviselőt. Apró Antalnak, a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, Ligeti Lajos akadé­mikusnak, a társaság alelriöké- nék, Hegyes Ferencnek, és . Rab Zsuzsa költő-műfordítónak. az Országos Elnökség tagjainak a Népek Barátsága Érdemrendet adományozta. Az ülés után az Országos El­nökség fogadást adott az Ország­ház kupolacsarnokában. Az ünnepi ülést megelőzően az MSZBT Országos Elnöksége a tár­saság megalakulásának 40. évfor­dulója alkalmából kitüntetési ün­nepséget rendezett a Parlament Delegációs termében. A két nép barátságának elmélyítése érdeké­ben végzett több évtizedes ki­emelkedő munkájukért 34 sze­mély vehette át az MSZBT aranykoszorús jelvényét. Negy- venketten emlékplakettet és ha­tan emléklapot kaptak. A kitün­tetéseket Apró Antal nyújtotta át. A nap folyamán az MSZBT ko­szorúzás? ünnepséget rendezett Budapesten a jubileum alkalmá­ból. Ugyancsak ünnepséget rendez­tek az ELTE Természettudományi Kar épületében levő, az MSZBT megalakulásának tiszteletére el­helyezett emléktáblánál. Megko­szorúzták ez emléktáblát az MSZBT Országos Elnökségének, az ELTE Természettudományi Ka­ra tagcsoportjának, állami és párt­vezetésének, valamint az egyetem KISZ-szervezetének és hallgatói­nak képviselői. Elfogták a metrórongálókat A Június 1*1 Ferencváros—Tatabá­nya labdarúgó-mérkőzés utáni garáz­da bűncselekmények ügyében ered­ményes nyomozást folytatott a rend­őrség : a szemtanúk segítségével hét fiatalembert előzetes letartóztatás­ba helyeztek, illetve egyet gyorsított eljárással bíróság elé állítottak — jelentette be Mérges István rendőr ez­redes, a Budapesti Rendőr-főka­pitányság bűnüldözési osztályának vezetője kedden, a BRFK-n megtar­tott sajtótájékoztatón. Mérges István az előzményekről szólva elmondta: a mérkőzés után a Ferencvárosi Torna Club székháza előtt gyülekezett harminc—negyven 15—23 év körüli fiatal, akik később hangoskodva metróra szálltak. A sze­relvény két kocsijába tódultak be, s ott az üléseken ugráltak, fogantyúkat téptek le, lámpaburákat törtek össze, megrongálták a metrókocsi belső bur­kolatát. A metrókocsin 8—10 utas elsősorban nők és gyermekek — tar­tózkodtak, egy részük tehetetlenül szemlélte az eseményeket. A garázda­ságot a BKV dolgozói az Árpád-hídl végállomásnál fedezték fel, s csak há­romórás késéssel jelentették a rend­őrségnek. A bűnüldöző szervek ekkor azonnal megkezdték az elkövetők fel­kutatását. A nyomozás során megál­lapítottak. hogy a garázda bűncselek­ményeket a Népliget és a Felszaba­dulás téri megállók között követték el a fiatalok. Ott leszálltak a metró­ról, s a Váci utcában |s folytatták a randalírozást: a Párizsi udvarban szé­keket, asztalokat borítottak fel. Sze­nek magukért", ám erre már nem került sor, hiszen a rendőrség a cso­port hangadóit 6—8 nap leforgása alatt elfogta. Először, még a mérkőzés napján Forral Pál 26 éves bonyhádi lakos került rendőrkézre, aki a népligeti megállóban az automatákat rongálta. Gyorsított eljárással bíróság elé ál­lították, s tízhónapi — még nem jog­erős — börtönbüntetésre ítélték. Elő­zetes letartóztatásba helyeztek to­vábbi hét fiatalembert: Bondics Lász­ló 19 éves, foglalkozásnélküli Buda­pesti lakost, Bende Sándor 15 éves segédmunkás, büntetlen előéletű bu­dapesti lakost, Farkas Richárd 17 éves segédmunkás, büntetlen előéletű budapesti lakost, Baranyai László 23 éves szállítómunkás, büntetett előéle­tű, budaörsi lakost, Pataki Gábor Ist­ván 16 éves tanuló, budapesti, szarka Zoltán 16 éves tanuló, budapesti la­kost, Tomkó András 17 éves, rablás miatt büntetett, s feltételesen szabad­lábra helyezett miskolci lakost. A rendőrség körözi még Kóta Ernő 25 éves budapesti lakost, aki az egyik hangadója volt a csoportnak. A garázdaság nem marad büntetle­nül. hiszen a rendőrség ' rövid időn belül kézre kerítette a tetteseket. Ez hamarabb is megtörténhetett volna — tette hozzá —, ha a BKV-sok gyorsab­ban értesítették volna a rendőrséget. Mérges István kijelentette: a. rend­őrség egyetért azokkal, akik nem tű­rik el az ilyen, és az ehhez hasonló garázda cselekményeket, és mindent elkövetnek ezek megelőzéséért. Ehhez kérik a sportkörök vezetőinek, s az állampolgároknak a segítségét Is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom