Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-12 / 136. szám

1985. Június 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Állampolgár és állam írta: Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Most, amikor a választópolgár bizalmából, az 1983-as választási •törvény pozitív aktivitást hozó alkalmazásával létrejönnek az új népképviseleti szervek, a ta­nácsok, az országgyűlés, — ér­demes ismét szólni állam és ál­lampolgár viszonyának elvi kér­déseiről. Fontos mindenekelőtt arról szólni, hogy állam és ál­lampolgár együttműködésének fejlesztésében óriási jelentősége, szerepe van a Hazafias Népfront­nak, mint széles körű tömeg- mozgalomnak; amely ebben a kapcsolatban az állampolgárok közösségét valósítja meg. s al­kotmányos szerepet tölt be a népképviseleti szervek létreho­zásában. A szocializmus — Marx sza­vaival — még a szükségszerűség birodalma, ahol bonyolult társa­dalomszerkezet és bonyolult munkamegosztás van, ahol nagy a szakadék a szükségletek és a kielégítésükhöz rendelkezésre álló eszközök, javak között. A szükségletek kielégítése itt is még az érdekek mozgatta konf­liktusok megoldása, kompro­misszumok eredményeként ki­alakuló közmegegyezés útján tör­ténik. Egység és kiegyensúlyozottság Ez a bonyolult, történelmileg meghatározott korlátok közé szo­rított szerkezet az oka, hogy a szocializmusban szükség van azokra a hatalmi szervezetekre, állami intézményekre, melyek képesek biztosítani a rendszer stabilitását, és megfelelő orien­tációját, haladását. Ugyanakkor a szocializmus — minden korlátja ellenére — az ember felszabadításának első foka is. Ezért az állam itt már, a politikai demokrácia segítsé­gével, az ember felszabadulásá­nak eszköze is. A szocialista viszonyok Ura­lomra jutásával és általánossá válásával megszűnt ugyan vala­mely osztály politikai elnyomá­sának szükségessége, de nem szűnt meg a társadalmi-gazdasá­gi folyamatok politikai irányí­tásának szükségessége. A párt­irányítás eszköze: a központilag j szervezett államhatalom és igaz­gatás. A társadalom állanii igaz­gatása szükséges, mert az érdek- különbségekből és érdekellenté­tekből keletkező ellentmondáso­kat fel kell ismerni, és megol­dásukat államigazgatási, poli­tikai eszközökkel elősegíteni. Az állam funkciói között vál­tozatlanul kitüntetett helyet fog­lal el a gazdasági folyamatok szabályozása. Az állam feladata megteremteni — főleg gazdasági és gazdaságpolitikai, de szükség esetén adminisztratív eszközök­kel is — a társadalmi újrater­melési folyamat és a vállalati önállóság közötti összhangot. Természetesen a társadalom alap­vető érdekeinek szem előtt tar­tásával. Feladata a szocialista tulajdonviszonyok alapján szer­vezni az elosztást, a kooperációs viszonyokat, a termelési ágaza­tok koordinációját. Még hosszú ideig csak az ál­lam lesz képes rendelkezni és megfelelően élni azokkal az esz­közökkel, amelyek segítségével ki lehet számítani és jelezni a tudományos-technikai forrada­lom várható gazdasági és társa­dalmi hatását. Továbbra is az állami eszkö­zök ígérkeznek legmegfelelőbb­nek a természet és társadalom viszonyának szabályozására, az emberi környezet tudatos védel­mére. Az állam felmérheti és befolyásolhatja a demográfiai viszonyokat, elháríthatja vagy mérsékelheti a természeti csapá­sokat. • Az ideológiai-kulturális fel­adatok tekintetében belátható ideig csak állami módszerekkel lehet megszervezni ,az egész tár­sadalom megfelelő képzését, ne­velését, a műveltség színvonalá­nak emelését. Csak a többség jóváhagyásával A két világrendszer létéből adódó ellentmondások miatt az állam irányítja a külkapcsolato- kat, fenntartja a szükséges ka­tonai erőket, szervezi a nemzet­közi gazdasági kooperációt és a nemzetközi munkamegosztást. Ezeket a feladatokat azonban csak akkor láthatja el eredmé­nyesen, ha bírja az állampolgá­rok többségének jóváhagyását, támogatását, az elhatározásban és a kivitelezésben a többség részvételét. A társadalmi fejlő­dés jelenlegi fokán ugyanis nincs rá lehetőség, hogy az állampol­gárok közvetlenül és naponta irá­nyítási funkciókat töltsenek be a társadalomban. A legtöbb irá­nyítási funkció folyamatosságot, szervezettséget igényel, és meg­követeli az irányítóktól, hogy kü­lönleges szakképzettséggel, fel- készültséggel rendelkezzenek. A termelőerők mai színvona­lán nagy intenzitású és egyúttal nagy energiákat lekötő társada­lomigazgatásra van szükség. Eközben a társadalom igényt tart minden ember munkájára a munkamegosztás más-más terü­letén. Ilyen körülmények között megengedhetetlen, hogy a leg­különbözőbb képzettségű em­berek, időnként otthagyva a mun­kamegosztásban rájuk szabott feladatokat, közvetlenül részt vegyenek a társadalom igazgatá­sában. (A szabad idő ehhez még nem elegendő!) Napjainkban még a társadalom igazgatását el­különült. szakjellegű tevékeny­ségnek kell tekinteni, amely ré­sze a munkamegosztásnak, és ezt a funkciót az államappará­tusba tömörült szakemberek hi­vatásszerűen látják el. Az elkü­lönült igazgatási gépezet^ meg­szűnése csak a nagyón távoli jö­vőben következhet be. Messzi még az az idő, amikor az embe­rek igazgatása helyébe a dolgok igazgatása lép. Addig az egész társadalomnak messzemenő ér­deke fűződik egy szakszerűen, hatékonyan működő, jól ellenőr­zött államigazgatáshoz. A hivatalnokuralom: passzivitás Kétségtelenül jogos az aggo­dalom, hogy az igazgatás elkü­lönülése az igazgatottaktól ki­termelheti az igazgatási szervek lélektelen formalizmusát, bü­rokratizmusát és konzérvativiz- musát. Ennek következménye , az emberek passzivitása lehet, hi­szen ha az apparátusok magukat a mindentudók testületének te­kintik, és az állampolgárokat megvetéssel kezelik, nem is le­het másra számítani. Ha a hiva­talnokok figyelmét túlzottan le­köti az agyonrészletezett szabá­lyok gondos alkalmazása, meg­történhet, hogy tevékenységük célját teljesen szem elől tévesz­tik. Az állam apparátusa a szocia­lizmusban is magában hordja a bürokratizálódás veszélyét. E veszély ellen a szocialista de­mokrácia fejlesztésével lehet fel­venni a harcot, kiépíteni a bü­rokratizmus elleni biztosítéko­kat. A bürokratikus tendenciá­kat nem lehet egyetlen huszár­vágással megszüntetni. Folya­matos, kitartó küzdelemre Van szükség, mert meg-megújuló le­hetőségről van szó. A harc két .síkon folyhat: egyrészt az ál­lamélet demokratikus intézmé­nyeinek fejlesztése terén, ame­lyekben aktivizálódhat az állam­polgár, és mint az állam alanya, mint megbízó, figyelemmel kí­sérheti az államapparátus mű­ködését. Ezt a szerepet kell be­töltenie az állampolgár bizal­mából az országgyűlésnek és a helyi tanácsnak. Másrészt ma­gában az államapparátusban, úgy, hogy erősítik benne a de­mokratikus szervezetre jellemző vonásokat, azaz az államappará­tus dolgozói kialakítják saját munkahelyük demokratizmusát, és maguk is küzdenek a bürok­ratikus jelenségek ellen. Tehát a szakigazgatási szervezetek de­mokratikus ellenőrzésének biz­tosítása érdekében magának a szakigazgatásnak demokratizá­lására is szükség van. Az egyén és társadalom egy­máshoz való viszonya a szocializ­musban is még alapvetően az ál­lampolgár és az állam egymáshoz való viszonyában nyilvánul meg. Ez a legtöbb esetben különböző intézmények közvetítésével való­sul meg. De ez a viszony lénye­gében különbözik attól, ami az állampolgár és állam viszonyát a szocializmus előtti társadalmak­ban jellemezte, mert ma a külön­böző intézmények segítségével a dolgozó ember saját államával kerül kapcsolatba. Ennek az elvnek az érvényesü­lését segíti a szocialista demok­rácia fejlesztése az államéletben, vagyis az államintézmények át­alakítása úgy, hogy következete­sen megvalósulhasson a marxi követelmény: „az állam a társa­dalom fölé rendelt szervből a tár­sadalomnak mindenben alárendelt szervvé váljék”. A népszuverenitás legfőbb megtestesítője Természetesen e tekintetben nem a követelményeket nehéz megfogalmazni, hanem azt az al­kalmas módot megtalálni, aho­gyan ezeknek a követelmények­nek eleget lehet tenni. Az előb­biekben ugyanis éppen arról be­széltünk, 'hogy a termelőerők mai színvonala és a munkamegosztás követelményei miatt az állampol­gárok nem vehetnek részt nap mint nap közvetlenül a társada­lom iigazgatásában. erre a célra hivatásos szakapparátusokat kell fenntartani. Ez az ellentmondás azonban feloldható, mert az ál­lampolgároknak messzemenő le­hetőségeik vannak szervezetek és képviseleti intézmények létreho­zására. Lehetőségük van arra. hogy ' különböző szervezeteikben mint 'meghatározott érdekcsopor­tok lépjenek fél. Emellett a köz­vetlen demokrácia különböző in­tézményei állnak rendelkezésük­re. (Ezek elsősorban a választó­jogban, tehát a képviselet létre­hozásában megfogalmazott intéz­mények: ielölőgyülések: képvise­lői, tanácstagi beszámolók: visz- szahívási jog.) A másik eszköz az állampolgá­rok birtokában az állami szerve­zetben kiépített képviseleti intéz­mények rendszere: a tan á csők minit népképviseleti-önkormány­zati szervek, és az országgyűlés, a törvényhozás. A cél az. hogy & szocialista demokrácia fejleszté­sének következtében ezek a kép­viseleti intézmények egyre ered­ményesebben, töltsék be ha táró- zathozúi. törvéhytíbzói' !funkcföjü- kat, és az állampolgároktól kapott megbízás szellemében ellenőrzői funkciójukat az állam igazgatási tevékenysége fölött. Országgyűlé­sünk a népszuverenitás legfőbb megtestesítője, országunk legfőbb törvényhozói szerve. Társadalmi előrehaladásunk gyorsítása, rend­szerünk szocialista jellegének fej­lesztése céljából szükséges, hogv az országgyűlésben erősödjék a törvényalkotói tevékenység, növe­kedjék az országgyűlés szerepe a kormányzati munka alkotmányos ellenőrzésében. Ugyanennek a kö­vetelménynek a tanácsok akkor felelhetnek meg egyre eredmé­nyesebben, ha tovább erősödnek önkormányzati szerepükben a he­lyi politika alakításától a bevéte­leikkel való önálló rendelkezésig, gazdálkodásig. Az emberek jogérzéke A szocialista állam eredményes működése. demokratizmusának fejlődése feltételezi azt az állam- apparátust. amelynek fejlett a jogtudata és jogérzéke, s amelv természetesnek tartja, hogy a jog­rend a kötelezettség rendje is. Az ilyen állampolgár azoknak a vi­szonyoknak a terméke, amelyek­ben az emberek az államhatalmat nem kényszerűen elviselendő kül­ső erőnek .tekintik, hanem saját eszközüknek saját rendjük meg­szervezésére. Olyan eszköznek, mely hatalmát attól nyeri, hogy az állampolgárok közvetlenül vagy képviselőik útján nemcsak véleményükkel, hanem cselekvő részvételükkel is támogatják. Ez a követelmény a szocialista állam demokratikus intézményei, és a felvilágosult, tudatos állampolgár találkozásával valósul meg. A napokban lezajlott országgyűlési és tanácsi választások, az új vá­lasztási törvény első és nagy sike­rű alkalmazása, a választások népfrontos jellegének kidomboro- dása nagy lépést jelentett előre a szocialista demokrácia fejleszté­sében, az állampolgár és a szocia­lista állam együttműködésének erősítésében. Szennyeződés elleni védekezés a Berettyón Kedden folytatódott a szennyeződés elleni védekezés a Berettyón. A tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok szakemberei ed­dig négy helyen: közvetlenül a román határnál Pocsajnál, majd Dar­vasnál, Füzesgyarmat és Szeghalom térségében építették merülő fa­lakat, amelyekkel részben sikerült felfogni a folyót szennyező ola­jat, illetve pakurát. A két igazgatóság 'területén kedden reggelig csaknem 2300 liter olajat szedtek fel a Berettyó vízfelületéről. Az erőfeszítések1 ellenére a lokalizálás még nem sikerült. A Körös-vidéki igazgatóság ezért Szeghalomnál, a vasúti hídnál még egy merüÄr-fa- lat telepít. A partmenti növényzetre vastagon rakódott otajáftlffipÉfes^t kúrát összegyűjtik és eregetik. ORSZÁGOS1 KIRAKODÓVÁSÁR KECSKEMÉTEN a Május 1. téren június 15 és 16-án, egész nap. « Telefon: 28-212 21-123 Zsöllyeszékek Vlagyivosztokba ímmmm A Fővárosi Faipari- és Ki­állításkivitelező Vállalat keceli üzemegysége évente 30 mil­lió forint ér-- tékben gyárt zsöllyeszékeket. A képen látha­tó bútorok a' Iszovjetunióbeü Vlagyivosztok­ba kerülnek. Július 1-től önelszámoló gyár lesz a ke-^ celi,' s már kedvező jelek mutatkoznak arra, hogy a második félév, ben kooperáci­ós szerződést kötnek egy NSZK-beld partnerrel. Ez-* zel fejlett nyu­gati' technoló-V gia honosul meg Kecelen. CIKKEINK NYOMÁN Hétvégén is árusítottak •Talán olvasóink emlékez­nek rá, hogy két alkalom­mal, . május 27-én „Áram­szünteit” a kecskeméti ke­reskedelemben, és június 3-án Toválbb tart az „áram­szünet” címmel bíráltuk a megyeszékhelyire (láltögató vendégek elégtelen hét végi áruellátásán. Június 8-án és 9-én, vég. re, úgy láttuk, vannak már kedvező jeled a kis­kereskedelem szombati— vasárnapi élénkülésének. Mindkét 'napon nyitva ta­lálták a vásárlók a Két- templom közi Pezsgőbánt. a Háry-éttermet, a Puszi TatöüriSt' üzletét, a Rákó­czi » úti ‘ édesség"; ;s ‘a'• méh lette levő ajándékboltot, valamint az Arany János utcai dohányüzletet. Eze­ken kívül három fagyial­tos is árusított a város- központban, s megjelent egy hordóáruda. A Dózsa György úti szerződéses Rózsa cukrászda üdítő­vel, cukorkával, csokolá­déval és cigarettával ki­települt a Kossuth-szo- bor közelébe. A kecske­méti Városi Tanács portá­ján 'helyi képeslapokat lehetett kapni. Több üzlet egyelőre nem jelezte szándékiát, hogy a vendégj árassal nö­vekvő forgalmú hét végi napokon * — ügyeletben, yagy felváltva — kíván-e árusítani a megyeszékhe­ly®"- K a ÉLENJÁRÓ HATÁRŐR Zászlóssá léptették elő A BM Határőrség élenjáró kiskunhalasi magasabb egysé­génél bensőséges csapatünnepséget rendeztek a leszerelő ha­tárőrök részére. Búcsúztak a csapatzászlótól, amely előtt másfél évvel ezelőtt tettek esküt a haza fegyveres szolgála­tára, a Magyar Népköztársaság államhatárának őrizetére és védelmére. Itt beszélgettünk Tóth Lászlóval, a határőrség háromszoros élenjáró katonájával. — Kalocsán születtem, az általános iskola elvégzése után Szegeden, a Vedres Istvánról elnevezett építőipari szakközép- iskolában érettségiztem, majd a Pollack Mihály Műszaki Főis­kolán szereztem üzemmérnöki diplomát. Édesanyám az Arany­kalász Termelőszövetkezetben dolgozik Homokmégy en, édes­apám Kalocsán a BV Intézetnél vezető beosztásban vain, lánytest­vérem általános ’ iskolába jár. Az újoncbevonulás napján szüleim és testvérem kísértek el a műve­lődési házba, ahová társaimmal vegyes érzésekkel érkeztünk ... Tóth László határőr főtörzs­őrmester őszinte, határozott, fe­gyelmezett, .példamutató. A po­litikai, a katonai és a szakmai kiképzésben folyamatosan ki­emelkedő iteljeisítményeket ért el. az ifjúsági munkában aktí­van dolgozott. A szolgálatban, a szak felada tok ellátásában jól tudta hasznosítani a tanultakat — így jellemezte parancsnoka. Beosztásában példásain helyt­állt az utolsó percig, katonai szolgálata alatt sok dicséretet, elismerést kapott, büszkén vi­selte a háromszoros élenjáró címet. Munkája, magatartása és szakfeladatalimak maradéktalan teljesítéséért — leszerelése al­kalmával — a BM Határőrség országos parancsnoka határőr zászlóssá léptette elő. Tóth László hattárőr zászlós kezében szorítva a fegyvert, leszerelő társai nevében búcsúzott a csa­pat zászlótól, parancsnokaitól. Köszönjük a szolgálatot, a helytállást! Tóth IstváB JÓ TANÁCSOK MELEG NAPOKRA Hogyan előzhetjük meg az ételmérgezéseket? Az elmúlt hetekben országszerte nőtt a háztartásokban előforduló ételmérgezések száma. Az Egészségügyi Miniszté­riumtól kapott tájékoztatás szerint ebben jelentős szerepet játszott, hogy a nagy melegben — higiénés rendszabályok el­mulasztása miatt — az ételbe jutott kórokozók rendkívül gyorsan szaporodnak. Ezért felhívják a figyelmet: a megbe­tegedések megelőzése céljából meleg időben a szokásosnál is gondosabban ügyeljenek arra, hogy az élelmiszerek a be­vásárláskor, a tároláskor és az ételkészítéskor kórokozókkal ne fertőződjenek, illetve megfelelő főzéssel, sütéssel elpusz­tuljanak. Az élelmiszernek a hűtőtérben való tárolása gátolja a kórokozóik szaporodását. A megbetegedések megelőzhe­tők, ha a gyorsan romló élelmi­szerekből csak frisset vásárol­nak, illetve olyant,' amelynek még nem járt le a csomagoláson feltüntetett szavatossági határ­ideje, továbbá ha csak annyit vesznek meg, amennyit egy-két napon belül elfogyasztanak. A bevásárlásnál és az otthoni tá­rolásnál a kórokozókat nagy va­lószínűséggel tartalmazó nyers élelmiszereket — húst, zöldsége­ket, tojást — megfelelő csoma­golással el kell különíteni, az eközben használt eszközöket pe­dig csak mosogatószeres meleg vízben elmosva lehet ismét hasz­nálni. A nyershúst, a zöldsége­ket — főleg a nyersen fogyasz­tott salátát — alaposan meg kell mosni. A kacsa-, a liba- és a pulykatojás legfeljebb kemény­tojásként, tíz percig tartó főzés után fogyasztható. Egyéb célra nem, még tészta gyúráshoz sem szabad felhasználni. Nyáron ma­dártejet, krémest és egyéb főtt •krémet tyúktojásból se készítse­nek. Másnapra csak olyan ételt szabad eltenni, amely fogyasztás előtt ismét átsüthető, forrásig hevíthető. Nem tehetők el más­napra a belsőségből, halból, gom­bából készült ételek. A meleg idővel nem jár együtt feltétlenül az ételmérgezés, ha viszont a higiénés rendszabályo­kat nem tartják be, az valószí­nűleg bekövetkezik. Fontos, hogy ismétlődő hányás, hasmenés, láz esetén azonnal forduljanak or­voshoz. A mérgezést okozó ételt — vigyázva arra, hogy belőle senki se fogyaszthasson — szük­séges megőrizni, hogy el lehes­sen végezni a laboratóriumi vizs­gálatot. Ez a betegnek és kör­nyezetének egyaránt érdeke, mert az ételmérgezéstől szenvedő egyén fertőzheti a környezetében élőket is. Csehszlovák taneszköz­bemutató Kedden Budapesten, az Országos Tanszer gyártó és Értékesítő Vállalat Báthori • utcai bemutató termében megnyílt a csehszlovák Ar- tia és magyar partnere, a , Kultúra Külkereskedelmi Vállalat taneszköz-bemuta­tója. Az Artia szakemberei már az új tanévre való tét- készülés jegyében hozták d Magyarországra a Tesla cég oktatást segitó legmo­dernebb eszközeit, amelyek a hazai szakemberek érdek- | lődésére egyaránt számot tarthatnak. Itt mutatják he egyebek között a Tesla új. hordozható nyelvi labora­tóriumát. amely kis mére­tének és mozgékonyságá­nak köszönhetően a kisebb .jj létszámú iskolák számára P§. is elérhetővé teszi é korsze- | rű nyelvoktatási segédesz­közt. Ugyancsak most első Ízben láthatják az érdeklő­dők azt az írásvetítőre sze­relhető szemléltetőeszközt, amely a mikrovilág — az atomok és a molekulák — „rejtelmeivel’’ ismerteti meg az általános iskolás ta­nulókat A most bmniWaH . tott modern - csehszlovák 's taneszközök várhatóba már ji' Sas . 1985—86-os MKÉ&tÉáiatba kerülnek Isko­láinkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom