Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-06 / 131. szám
4 • PETŐFI NÉPE « 1985. június 6. Ami az egy százalék mögött van Interjú dr. Magyar Gábor miniszterhelyettessel MEZŐGAZDASÁGUNK IDEI TERVE Néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságra került: a magyar mezőgazdaság — természetesen összhangban az egyéb népgazdasági ágakkal — 1985-ben egy százalékkal kívánja emelni termelését. Mit is jelenthet ez? Mi van az egy százalék mögött? Erről beszélgetünk Magyar Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — Az egyszázalékos termelésnövekedés meglepően kicsi, a közvélemény nagyobb tervszámokhoz szokott. Miért csak ilyen — kevésnek tűnő — fejlődést terveznek? — Igaza van. az egy százalékról tényleg úgy tűnhet, hogy kevés — ez viszont csak a látszat. Fordítsuk ezt le a számok nyelvére. Ha ezt megtesszük, akkor kiderül — az egy százalék 150 ezer tonna gabonát, vagy körülbelül 21 ezer tonna vágóállatot ielenl. Ez viszont már nem kevés, ugye? Kétségtelen, a közvélemény nagyobb, tetszetősebb tervszámokhoz szokott, jelen esetben viszont meg kell nézni azt is, mennyi az amit egy százalékkal kívánunk emelni? Ma nagyobb teljesítmény mezőgazdaságunk termelését egy százalékkal emelni, mintha húsz évvel ezelőtt ötszázalékos növekményt kívántunk volna elérni. A tervszámot vizsgálva eszünkbe keli jutni annak is, hogy ezt a növekedést olyan időszakban szeretnénk dlérni, amikor mezőgazdaságunk több ágazatában folyik a korszerűsítés, amikor ezekben az ágazatokban a következő év tized még nagyobb terméseredményeinek megalapozásán dolgozunk. Határozottan ki merem jelenteni1, hogy ha e tények által megvilágítva tekintjük az egy százalék egyáltalán nem kevés! — Növénytermesztésünket kellemetlen helyzetbe hozta az utóbbi két év csapadékhiányos időjárása. Mik a célkitűzések ebben az ágazatban? — Terveink szerint a növény- termesztésben kétszázalékos termelésnövekedést kell dlérni. Ez a szám annak ellenére is reális hogy az ágazaton belül bizonyos feszültségek tapasztalhatók. Ilyen feszültség alakult ki például aví elmúlt két gazdasági év aszályos időjárása miatt a Közép-Alföldön. és az ország délkeleti szögletében. Ezek a területek adják az országnak .a legtöbb gabonát, s mivel az aszály ezt a vidéket sújtotta a legjobban, az itteni, főként gabonát termelő gazdaságok kevesebb nyereséget értek el. gmi — egy kicsit — elbátortalanította őket. A másik feszültség a kalászosok és a kukorica vetés- területi arányának felbomlása, ami a két növényfajta termelési költségei között mutatkozó különbség miatt állott elő. Az egy hektáron elérhető nyereség — elsősorban a megnövekedett műtrágya. és növényvédőszer-árak miatt — a kukoricatermesztésnél lényegesen kevesebb, mint kalászos gabonánál. Ezért a kukorica vetésterülete csökkenni látszik, bár különböző kedvezményekkel igyekszünk megállítani ezt a csökkenést. Emelnünk kell viszont az ésszerűség adta határokon belül a ^napraforgó és a szántóföldi zöldség termelését. Az étolajnak mind a forgalma, mind az ára jelentékenyen megemelkedett a világpiacon, s a nálunk termelt étolaj változatlanul igen kelendő. A szántóföldi zöldségtermelés növekményét meg a konzervipar igényeihez kívánjuk alakítani, mivel a magyar zöldségkonzerv is kitűnően értékesíthető. Hagyományos piacainkat kívánjuk megőrizni azzal a törekvésünkkel is. hogy néhány százalékkal emelni szeretnénk a szőlő és a bor. valamint a csonthéjas gyümölcsök termelését. — Mit mutatnak az állattenyésztés idei tervszámai? — Állattenyésztésünkben mindössze 0,4 százalékos növekedési tervezünk. Ennek oka elsősorban az, hogy az állattenyésztés a terepe a bevezetőben már említett, korszerűsítő fejlesztéseknek. Ügy véljük, a lakosság tejellátása szempontjából elegendő a tehén- állományunk, különösebb gyarapítására nincs szükség. Szarvasmarha-állományunk átalakulóban van. a következő négy-öt év alatt úgy kell átformálnunk, hogy növekedjen a ..húshasznú egyedek” száma. Rekord létszámú a magyar sertésállomárty'—"valamivel több. mint tízmillió — ezen a szinten kívánjuk tartani. A baromfihúst illetően kívánatos volna elérni egy körülbelül ötszázalékos termelésnövekményt, de itt is van egy komoly gátló tényező. A tartási technológia elöregedett, korszerűtlen a fűtési rendszer a baromfinevelőkben, a teremfűtést fel kell váltania a sugárzó fűtésnek. A technológia átalakítása ugyan költséges dolog de ezt legalább olyan fontosnak tartjuk — a jövő miatt1 — mint a termelésnövekményt Az ideális az lenne —, s erre van lehetőségünk — ha egymással párhuzamosan valósítanánk meg mindkét célt. A juhászat állattenyésztésünk válságágazata. annak ellenére, hogy a közelmúltban négy százalékkal emelkedett a gyapjú, kilenc forinttal a vágóju'h felvásárlási ára. Meg kell 'barátkoznunk azzal a ténnyel, hogy a világpiacon a miénknél sokkal kelendőbb a jobb minőségű és olcsóbban előállított ausztrál és új-zélandi gyapjú. Ez arra sarkall bennünket, hogy fokozzuk a vágójuk felvásárlását és külpiaci értékesítését. Ennek érdekében meg kell kezdeni a juhállomány tejre, húsra és gyapjúra irányuló szakosítását. — Hallhatnánk valamit a kiegészítő tevékenységek ez évi terveiről is? — Mezőgazdaságunk termelési értékének mintegy harminc százalékát a kiegészítő tevékenység adja. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt ez az ágazat szinte kizárólag a folyamatos foglalkoztatást szolgálta, manapság viszont azt kell mondanunk róla, hogy teljesen beépült gazdálkodásunk egészébe, jóformán nélkülözhetetlenné vált. E téren a termelés növelését a szükségletekhez kívánjuk igazítani, olyan formában, hogy rugalmasan tovább szolgálhassuk az ipart, mivel ez nálunk könnyebben megy, mint a nagyüzemekben! — Elszoktunk az olyan kemény telektől, mint az idei volt, nem használt a későn jött tavasz sem, ráadásul az április végi kifejezetten hideg időjárás is jócskán hátráltatta a vegetáció kibontakozását, erőre kapását. Véleménye szerint ennek ellenére is sikerül megvalósítani az egyszázalékos termelésnövekedést? — Meggyőződésem, hogy igen. Sokféle összetevő alakítja majd ki ezt az eredményt, s az eddigiekhez hozzá kell tennem valamit. Amennyiben nem lesz aszály, tehát normális időjárási-éghajlati viszonyok között termelhetünk, akkor egyedül a növénytermelés eredményének növekedése biztosíthatja a tervezett egy százalékot s a többi ágazatban nyugodtan folytathatjuk a megkezdett korszerűsítéseket Hegyes Zoltán A PÉNZZEL TELI TÁSKA ÉS AZ AKUSZTIKUS RIASZTÓBERENDEZÉS Tökéletes zár-kulcs nélkül A fülbántóan vijjogó hang gyakran hallható Gyulán. Az Apor tér egyik épületében biztonsági riasztóberendezéseket szerelnek össze, próbálnak ki —, s ez utóbbi nem megy csendben. A Pécsi Pannónia ÁFÉSZ „Munkácsy” Ipari Szolgáltató Szakcsoportjának központja van itt. Vagyon- és személyvédelem — egyaránt fontos a lakosságnak, vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek, magánosoknak. A fokozott biztonsági igényeket korszerűen kielégítik a Békés megyei városiban működő szolgáltató-szakcsoport saját fejlesztésű készülékei. Náluk a gondolat és a megvalósítás között j csupán egy-két hónap telik el, s már piacképes is a termék. E nagyfokú alkalmazkodóképesség, rugalmasság a vezetők szemléletével, a magas szakmai képzettséggel, s a harminc év alatti átlagéletkorral magyarázható. A gyártmány- fejlesztésnél nemcsak az igényeket veszik figyelembe, hanem a jövőbeli anyag- beszerzési lehetőségeket, biztosítva egyben a készülékek minél tökéletesebb működését, valamint gondolnak a külső megformálásra is, egy festőművész- tanácsadó segítségével.- Szerejöüzem nincs, a kiegészítő tevékenységet . végző szakcsoporti tagok otthonukban forrasztják rá az alkatrészeket a sárisápi termelőszövetkezettel gyártatott nyomtatott g áramkörökre. Bemcsik Pál szakcsoporti elnök, és Locskai Mihály üzemágvezető néhány termékükkel ismertet meg — közben a rögtönzött bemutatótól néha-néha hangos lesz Gyula e környéke. Lakások, hétvégi házak, garázsok, kisebb üzletihelyiségek védelmére az egycsatornás riasztókészülék alkalmas. Lakótelepi lakások bejárati ajtajára 3100 forintért szerelnek fel iljyen berendezést. A védelmet óhajtó lakó egyénileg 'is beszerezheti és felszerelheti a riasztót, (2200 forintért egységcsomagként árusítja a Ramovül Budaipesten), rendelhet közvetlenül a gyártótól 1». Az elektronikus számkombinációs kódzár nemcsak a lakások ajtajánál használható, hanem lépcsőházak bejárati kapujánál is. Csak a kódot ismerő juthat be a házba — kulcs nélküL Az ajtónyitás lakásból is megtörténhet, így például a látogatóba érkező, számkombinációt nem ismerő vendéget a házigazda engedi be. Kifelé menet sem árt tudni a kódot: a besurranó, alibiszöveggel bekérezkédő 'betörő ugyanis bentragad! A zárat riasztóberendezéssel is ki lőhet egészíteni. Pénz- és értékszállításra a szakcsoport két mérnöke kifejlesztett egy akusztikus riasztóberendezéssel' ellátott, speciális táskát, háromféle méretben. Ha netán valaki felkapja a földre tett táskát vagy például kiragadja a táskavivő kezéből’ — azonnal megszólal a vijjogó hang. Gyártani tudnák a táskát, szinte korlátlan mennyiségben, de nincs nagykereskedelmi megrendelésük, saját raktárra pedig nem termelhetnek. Áruházak, középületek, vállalatok vagyonvédelméhez különböző többcsatornás riasztókat szerelnek fel. Az akkumulátorról működtetett készülője sokszoros védelmet biztosít az érzékelőkön keresztül. Gyártanak pénztároló kazettát (Gyula nevű), ehhez kapcsolható ultrahangos érzékelőt, mely körülbelül 20 négyzetméteres területen jelzi a mozgást. Zárt terek védelmére fejlesztették ki az iníraérzékeíőt — ez megakadályozza élő személy észrevétlen behatolását Annak érdekében, hogy a rezsiköltségek csökkenjenek, a szakcsoport kirendeltséget hozott létre Debreceniben, Szegeden, Budapesten, Miskolcon és Pécsett. Itt veszik fel a megrendeléseket, kötnek szerződést az ügyfelekkel; s néhány fős műszerészgárdával végzik a helyszíni felméréseket, majd a légyártott riasztók felszerelését. A kirendeltségek léte egyben azt is biztosítja, hogy az ország minden részében azönoS áron jut a megrendelő a. készülékekhez. L. Cs. K. Keresse fel a KECSKEMÉTI ZÖLDSÉG—GYÜMÖLCS- nagykereskedelmi piacot. Jó lehetőség a termelők és a felvásárlók kapcsolatára, az ára értékesítésére Nyitva: hétfőn és csütörtökön 12 órától másnap reggel 05 óráig. Utána a kimaradt árut a hetipiacon külön díjazás nélkül értékesíthetik. Várjuk a termelőket és a kereskedőket. 509 Autóvillamossági szerelők • Adorján Zoltán és Bóta József az oszcilloszkópos gyújtásvizsgálón állítja be a motor gyújtását. VIZSGA ELŐTT • Kovács Csaba másodéves az elektromos próbapadon ellenőrzi a dinamó működését. Kecskeméten két ipari szakmunkásképző intézet végzi az autószerelők, a karosszérialakatosok és az autóvillamossági szerelők oktatását. A három szakma közül az autóvillamossági szerelők képzése jelentős beruházást igényel, ugyanis a különböző ellenőrző, beállító és hibakereső műszerek, próbapadok, alkatrészek nélkül aligha tudnák mesterségükre megtanítani a fiatalokat. A 623-as Vágó Béla Ipari Szakmunkásképző és Szakközép- iskola — ahol a leendő autóvillamossági szerelők szereznek szak- képesítést — nem rendelkezett tanműhellyel. Ezért korábban a Volán 9-es számú Vállalatot kérték fel egy ilyen létesítmény kialakítására. A vállalat a szakemberképzés érdekében ötömmel tett eleget a kérésnek, s kialakította a korszerű tanműhelyt. A két szakoktató, Molnár Károly és Farkas Antal nagyon elégedett. — Nekünk az a feladatunk, hogy kövessünk el mindent a fiatalok szakmai műveltsége és nevelése érdekében — mondta Farkas Antal. — A szakmai ismeretek átadásához, elsajátításához hatékony segítséget kapunk a vállalattól, a legmodernebb műszerek, korszerű eszközök és anyagok állnak rendelkezésünkre. Ezenkívül tanmotor és más, gépkocsikban alkalmazott elektromos berendezések, írás- és diavetítővel rendelkezünk. Igazán csak hálásak lehetünk. Az ipari tanulók két évig a tanteremben és a tanműhelyben ismerkednek meg az autóvillamosság elméletével és gyakorlatával. Utána egy éven át a Volán 9-es számú Vállalatnál tapasztalt szakmunkások mellett gyarapítják tudásukat. A második évben kezdik tanulni a Műszerek és mérés című tantárgyat, amelyből a szakmunkásvizsgán is számot kell adniuk. — Ebben az évben 75-en szereznek szakképesítést — folytatta Farkas Antal —, de sajnos, a végzetteknek csupán a fele marad a szakmában. Ez a foglalkozás pedig nemcsak jól fizetett, de nagyon keresett is. A Volán 9-es számú Vállalattól általában 12-en tanulnak évente, a többiek más vállalatoknál, kisiparosoknál vannak alkalmazásban. • Boda Zoltán generátort javít. Az autóvillamosságiszerelő-ta- nulóknak a Volán 9-es számú Vállalatnál kialakított tanműhelyben rövidesen bizonyítaniuk kell, mennyit sajátítottak el a szakmából. A siker' igazán nem a szakoktatókon. a vállalat adta műszereken, berendezéseken múlik ... Gémes Gábor KISKUNSÁGI NEMZETI PARK A természetvédelmi nevelés szolgálatában A Kiskunsági Nemzeti Park alapító határozata kimondja: a természeti értékek oktatási, ismeretterjesztési célokat szolgáló bemutatásával — a természetben történő élményszerzéssel és felüdüléssel — szolgálja az intézmény a közművelődést, segítse elÖ a szabad idő kulturált felhasználását. Elvek és utak Az alakuláskor azonban még nem rendelkeztünk önálló székházzal és felszereltségünk is hiányos volt. A helyzet lÜ78-ban — a kecskeméti székház átadásával — változott meg. Üj fejezet kezdődött az intézmény pedagógiai tevékenységében. Hetven személyt befogadó előadóteremmel, területeink növény- és állatvilágát bemutató állandó kiállításokkal és kerttel bővültek oktatási lehetőségeink. A Kiskunsági Nemzeti Parkot évente több ezer általános és középiskolai tanuló, egyetemi és főiskolai hallgató keresi föl. Részükre rendhagyó órákat, terepgyakorlatokat, előadásokat és szakmai bemutatókat szervezünk. Az ilyen foglalkozások célja az adott tananyaghoz kapcsolódó ismeretterjesztő kiegészítés. egy-egy terület bővebb, szakmailag alaposabb ismertetése. Az oktatási feladat jelentősebbé vált az UNESCO—MAB, Ember és Bioszféra program keretébe 'tartozó, Kiskunsági Bioszféra Rezervátum létrehozásával. Ami a környezet- és természetvédelmi nevelésnek — elsősorban a szakmai továbbképzések területén — még nagyobb lendületet adott. Újabb eredmények 1983-ban fogadta első vendégeit a Fülöpházán kialakított nyári oktatási központunk. Egy használaton kívüli tanyai Iskolát. újítottunk fel, s azóta rendszeresen szervezünk ott környezet- és természetvédelmi táborokat. A nyaranta 10—12 turnusból álló sorozat résztvevői többnyire általános iskolai tanulók, de elfogadjuk középiskolás, egyetemista és főiskolás csoportok jelentkezését is. A táborozok — biológia szakos tanárok irányításával — önálló hövény. és állattani megöléseket végezhetnek; a védett terület egy részén, és a laboratóriumiban tel is dolgozhatják azokat. Ugyanitt alakítottuk ki a nemzeti park növény- és állatvilágát bemutató kiállítást. A KNP az elmúlt tíz évben — a társintézményekkel közösen — aktívan kivette részét a biológia szakos pedagógusok továbbképzéséből. A nemzeti park alapításával egyidőben alakult meg a Madártani Egyesület helyi csoportja, mely kezdettől fogva igazgatóságunk támogatásával működik. Az egész megyére kiterjedő szervezet tagjai iskolások. felnőttek és nyugdíjasok: részükre is rendszeresen szervezünk programokat. Táborok , természet barátoknak A Kiskunsági Nemzeti Park természeti adottságai kiválóan alkalmasak ornitológiái szaktáborok szervezésére. A Madártani Egyesülettel közösen 1975 óta minden nyáron szervezünk madárgyűrűző tábort, ahová az ország minden pontjáról érkeznek természetbarátok. A „gyűrűzök” főhadiszállása^ a fülöpházi, Kondor-tavi madárvárta, ahol szakmai irányítással végzik a tudományos kutatás számára is fontos munkát. A tábor célja — az oktatási és nevelési feladatok mellett — a vonuló parti madarak és a nádi énekesek mind nagyobb számban történő megjelölése. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az éviről évre több visszajelzés a madarak vonulási útvonalairól. Az elmúlt tíz évben a KNP különböző létesítményeit több ezefr vendég látogatta meg. A bugaci és kunszentmiklósi múzeumunkat több mint háromezren keresték fél, s kecskeméti székházunkbain is megközelítőleg harmincezer látogató fordult meg. Munkatársaink tíz év alatt 1068 előadást tartottak — ennek jelentős részét vidéken—, s csaknem 50 ezer érdeklődővel ismertették meg a környezet- és természetvédelem területén élért eredményeinket. Lisztes János oktatási felügyelő • Biológiaóra a szabadban. Középiskolai tanulók az Izsáki Bikatorokban.
