Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-04 / 129. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. június 4. Műszaki hónap után Véget ért a XX. műszaki hónap. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei Szervezetének tagjai 69 rendezvényen ismerkedhettek meg az úi műszaki-tudományos eredményekkel s a programot hét kiállítás tette színesebbé. Az előadások többsége valóban műszaki témákat tárgyalt, de a Magyar Agrár- tudományi és az Országos Erdészeti Egyesület is részt vett az eseménysorozaton. Ez nem meglepő, hiszen ők is a rendező MTESZ tagjai, s arra is bizonyíték, hogy a műszaki ismeretek az agrárgazdaságban és az erdészetben is nélkülözhetetlenek. A mérleget megvonva — az ilyen összejövetelek jelentőségét hangsúlyozó általánosságokon túl —. három dologról kell bővebben szólni. Az első a rendezés. Ez általában kielégítő volt, néhány összejövetel, mint például az iparjogvédelmi nap. a vegyésznap. a műanyagfeldolgozási ankét, vagy a számítógéptudományi társaság bemutatóval egybekötött rendezvénye különösen jól sikerült. A legtöbb előadáson azonban nem volt több 10—20 résztvevőnél, ami — különösen. ha az egyes témák jelentőségét nézzük — alacsony arány a szakterületeken dolgozók számához képest. Volt olyan — mikroelektronikai fejlesztésről szólói!) — összejövetel is. ahol az előadón és a tudósító újságírón kívül hárman ültek a teremben. Itt és máshol is különösen szembetűnő volt a hiányos előkészítés. A második fontos dolog könnyen kapcsolható az előzőhöz. A legtöbb előadást követő eszmecserén szóba került a műszaki értelmi:..';, anyagi és erkölcsi megbecsülése, érdekvédelmének fontossága. Örömmel hangsúlyozták azt a tényt, hogy a MTESZ egyesületből társadalmi szervezetté lépett elő. s ez a körülmény elősegítheti a nagyobb megbecsülés i kivívását. De „ki” a MTESZ? Maguk a műszaki értelmiségiek, akik — mindennapi tevékenységük mellett — éppen a mind magasabb színvonalú egyesületi munka révén kovácsolódhatnak összeforrot- tabb társadalmi réteggé, olyanná. amely — az egész közösség előrehaladását is segítve — nagyobb hatékonysággal tudja érvényesíteni saját érdekeit. Ezt a célt nerrí szolgálják az elmaradt, vagy néhány résztvevővel megtartott rendezvények. A harmadik fontos dolog, az egész eseménysorozat legnagyobb szakmai tanulsága: a résztvevő mérnökök szinte egyhangúlag aggodalmukat fejezték ki a műszaki fejlesztő beruházások visszaesése miatt. Borúlátóan elemezték a legkorszerűbb gépek, berendezéseik, csúcstechnológiák alkalmazását, a hazai gyakorlat késlekedését. Mindenütt szóba került a pénzhiány, a háttéripar elmaradottsága. ,s hogy a műszaki fejlődést még mindig hátráltatja a nem megfelelő érdekeltség. Az előrelépéshez szükséges összegeket az emberi tényező szerepének növelésével, színvonalasabb szervezéssel részben elő lehet ugyan teremteni, de mindenképpen szükségesnek látszik a központi elvonások csökkentése is. Bálái F. István Jói sikerült az ügyfélankét A napokban ügyfélankétot tartott a Kiskunhalasi Autójavító Vállalat á Dácia gépkocsik tulajdonosai részére. Az érdekelt autósokon kívül ott voltak a Dácia- gyár mérnökei, a Merkur Vállalat, az Állami Biztosító, valamint az OTP munkatársai. Visnyei Károly, a vállalat igazgatója elmondta, hogy a múlt évben is rendeztek hasonló ankétot, a Lada-tulajdonosoknak. Tájékoztatta a rendezvény résztvevőit arról, hogy a vállalat a második félévtől megkezdi a használt alkatrészek árusítását. Újdonság lesz, hogy bevezetik az üdülésre, túrára indulók részére az egység- csomagok átvételi" lehetőségét. Különböző cserélhető alkatrészekből állítják össze a csomagot, csekély térítési díj ellenében adják át az autósoknak, akik azután szükség szerint vehetik igénybe. A túra után a vállalat visszaveszi a csomagot, s csak azoknak az alkatrészeknek az árát kell megfizetni, amelyeket az út során felhasználtak. Tájékoztatta a résztvevőket az igazgató arról is, hogy hamarosan megkezdik a gépkocsik átalánydíjas javítását. Ezt követően filmvetítést tartottak a román gépkocsik gyártásáról. Nyisztor György, a Dácia- gyár mérnöke részletesen ismertette a filmen látottakat. A film után számos kérdésre válaszoltak a gyár képviselői, valamint a Merkúr, az OTP és az Állami Biztosító munkatársai. O. L. Takarmány ózó gépek, automaták — közös fejlesztéssel A mezőgazdasági beruházási iroda, az AGROBER közös fejlesztésekkel igyekezik segíteni az állattenyésztő nagyüzemeket. A vállalat mintegy 15 üzemmel, szövetkezettel kötött olyan megállapodást, amelynek alapján együt- tés beruházással és többnyire közös kockázattal dolgoznak ki új műszaki megoldásokat A beruházó vállalat korábban megvásárolta az európai hírű osztrák Durisol-cég licencét ennek alapján építőszerkezetek gyártására nyílik lehetőség. Az együttműködő társát áz Űjféhértöl Fáipari" Szövetkezeiben találták meg.' 'Höz'záv'étőlég '20 "millió fiö- rintos beruházással új üzemcsarnokot építettek, ahol közös érdekeltséggel megkezdték a Durisol- födémpanel gyártását. A mintadarabokkal folytatott kísérletek eredményesek A fahulladékból előállított szerkezetek amelyek cement felhasználásával speciális kötőanyag segítségével készülnek, kitűnő műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek. Különösen alkalmasak az energiatakarékos mezőgazdasági létesítmények, épületrekonstrukciók megvalósításához. A partnerek még az idén megkezdik a Durisol-építő- blokk gyártását is. Az AGROBER a Szabadszentkirályi Fémipari Szövetkezettel közösen korszerűsítette a sertésetetési technológiát Magajáró takarmánykiosztó kocsit tervezték, amely állandó keverés közben juttatja az állatok elé az eleséget. s ezzel számos hibalehetőséget megelőznek. A Pápai Állami Gazdaságban az AGROBER közreműködésével új sertéstakarmányozási rendszert alakítottak ki. Számítógépet alkalmaznak. amely a sertéskutricák- ba adagolja a takarmányt. ® Az ankét előtt a vállalat szerelői több mint ötven Dácia gépkocsi fényszóróinak és gyújtásának beállítását végezték el díjtalanul. meggyes Az agronómus boldogan állított be az elnökhöz. — Végigjártam a meggyest. Ügy látom, a téli fagy nem tett kárt a fákban. Pedig az idei hideg... Szóval nagyon féltem. A meggyes, a tsz meggyese fiatal gyümölcsös volt. öt éve telepítették, s az agronómusnak azért volt különösen fontos a meggyfák sorsa, mert ez volt élete első nagy munkája. Alig került a szövetkezetbe, az elnök rábízta a telepítést. — No, fiú, most megmutathatod, mit tudsz. Hz lesz a diplomamunkád, nem az, amit az egyetemen csináltál. A fák jól megeredtek, álig kellett közülük néhányat pótolni, s úgy nőttek évről évre, hogy öröm volt rájuk nézni. Mikór aztán az idén a meggyes virágba borult, az agronómussal alig lehetett bírni. — Mit szól a fáimhoz, Sanyi bácsi? — fordult az egyik öreg tanyasi emberhez. — Hát... szépek, az szent. — Ezek a fák már az idén behozzák a ráfordítást. — Adja isten! Aztán az egyik nap a rádió fagyot jelzett éjszakára, s a hőmérő higanyszála valóban vészesen süllyedni kezdett. — A legszívesebben letakarnék minden fát egy- egy fóliával — mondta az agronómus Sanyi bácsinak. Az öreg csak hümmögött. . — Azt hiszem, mindennek vége — mondta a fiatalember. _No azért mi is tudunk még tenni valamit. — Mit? ■ — Amit a régi öregek: füstölünk. — Szentelt víz az. — Majd meglátjuk. Az egész brigádot riasztották. Kijelölték a füstölés helyeit, és nem sokkal éjfél után hozzá is kezdtek a munkához. Olyan füstfelhő borította be a meggyfákat, hogy látni sem lehetett őket, pedig tiszta, holdfényes éjszaka volt. Nem dolgoztak hiába: a meggyes megmenekült. — Köszönöm, Sanyi bácsi, köszönöm — hálálkodott az agronómus. — Ha maga nincs, minden elveszett, Maga a hitemet adta vissza.-r- Tanuld meg fiam, hogy sosem szabad föladni. Sosem. A virágok szépen kötöttek, s nemsokára látni lehetett a kis gömbölyű szemeket. Az agronómus ettől kezdve a legszívesebbén éjjel-nappal a meggyesben tartózkodott volna. Aztán az egyik délután egy fél óra alatt elvert mindent a jég. A fák alja terítve volt nemcsak borsónyi, gálámb- tojásnyi jégszemekkel, hanem pici zöld meggyel ts meg falevelekkel, sőt még gallyakkal is. Olyan volt a meggyes, mintha háború pusztította volna végig. Az agronómus csak állt, és nem tudott szólni. A szeméből folyt a könny. Senki nem mert odamenni hozzá. Végül Sanyi bácsi erőt vett magán, és melléje lépkedett. — Jövőre meg sem látszik rajtuk a jég, fiam. Jövőre kétszer ennyi termés lesz. Jövőre behozzák ezek a fák az idei kárt is, ne félj! Jövőre... érted? Az agronómus az Öregre nézett. Kemény szempár nézett vissza rá, a tanyai emberek konok szeme, mely nem ismer vereséget. — Értem: sosem ... szabad ... föladni. — Sosem — bólintott az öreg, és kérges keze megszorította az agronómus fiatal kezét. Tóth Tibor AZ ELSŐ AKÁC HAZÁJÁBAN Méhegészségügyi őrjárat Talán csak méhész berkekben közismert: Bács- Kiskun megye nevezetessége többek között az is, hogy az országban először itt bontja fürtös virágait az akác. Hazánk legtávolabbi szegletéből is eljönnek ilyenkor a fehérré változott erdőkbe a vándorméhészek, hogy szorgalmasan zümmögő bogaraikkal kicsalogassák a virágok édes tartalmát. Az elmúlt hétfőn dr. Springer József, megyei szakállatorvossal egészségügyi ellenőrző körútra indultunk.; — Oda kell figyelni a vándorméhészekre — mondta a megyei szakállatorvos — miközben Kecskemétről az Érsekcsanád környéki Kékhegyi erdőbe tartottunk. — Sokan közülük állatorvosi igazolás nélkül indultak a távoli vinágnyílásokhoz, s így hozzájárulnak a fertőző méhbetegségek terjedéséhez. Most a vándoroltatási szabályok betartását fogjuk ellenőrizni, vagyis azt, hogy rendelkeznek-e a méhészek állatorvosi igazolással, bejelentkeztek-e a helyileg illetékes tanács szakigazgatási szervénél, és mi is belenézünk egy-két kaptár belsejébe. | — Miért fontos a bejelentkezés? — A mezőgazdasági nagyüzemek a tanácsokon keresztül értesítik a méhészeket a növényvédelmi munkákról. Amelyik méhész elmulasztja a bejelentkezést saját „dolgozóit” teszi ki a teljes pusztulás veszélyének. — Gyakoriak a mérgezések? — Sajnos igen. De nem kerülne rá sor, ha a mezőgazdasági nagyüzemek és a méhészek minden esetben betartanák a rájuk vonatkozó előírásokat. A méhpusztulással a mézexport egy részétől esünk el, és akkor még nem beszéltünk a megporzás hiánya miatti gyümölcstermés-csökkenésről — magyarázta Springer József. A Kékhegyi erdő előtt csatlakozott hozzánk Kusz- tor József, az ország legnagyobb méhész-szakcsoportjának, a bajainak az elnöke. O kalauzolt minket a területen. — Most kevesebben jöttek mint tavaly — mondta, miközben egy erdei földúton himbálózott velünk az autó. — A téli fagyok sok gyenge méhcsaládot megtizedeltek. A vándoroltatás dotációja is megszűnt, így kevesen vállalják a kockázatot. Egy kis tisztáson szeremlei méhészeket találunk. Molnár Zoltán, Farkas Balázs, valamint Nagy István 120 méhcsaládot költöztetett pár napra az akácosba. Elégedettek. Jó volt a hordás, szépen gyarapodott a kaptárok súlya. • A méhegészségügyi bizonyítvány otthon maradt ... • Springer József megyei szakállatorvos és Kusz- tor József szakcsoportelnök vizsgálatot végez. — Nézze meg — mutatott a kaptárok felett zsongó méhfelhőre az ellenőrzést végző szakállatorvos. — Amelyik családot szakszerűen gondozták azt még a tél sem gyengítette meg. A méhesgazdák bólogatva erősítették meg szavait. Tovább menve, egy alig észrevehető erdői mei- lékúton négy-öt védőálarcban tevékenykedő méhészt vettünk észre. Ä frissen gyűjtött mézet pergették. — Jó napot kívánok! — köszönt a szakállatorvos — A méhegészségügyi bizonyítványt kérem. — Hú, az meg otthon maradt! — hangzott a zavart felelet. Mint kiderült a Somogy megyei méhész még a tanácsnál sem jelentkezett be. — Az élelmiszer-higiéniai feltételek sem voltak meg. A szabálysértési eljárás nem marad el. — mondta az állatorvos, miközben továbbhajtottunk. Megint fékeztünk. Kicsit gyalogolnunk kellett a sűrű aljnövényzet között, míg kezet foghattunk Pandúr Sándor helybeli méhésszel és fehérköpenyes segítőtársaival, ö maga egy rövidnadrágban dolgozott a szúrásra kész bogárfelhőben. Neki, és úgy látszik méheinek is, ez így természetes. — Mintaszerű méhészet — jegyezte meg Kusztor József elnök a papírok ellenőrzése után. — Pedig nem is kötelező a fehér köpeny — adott hangot csodálkozásának a szakorvos. Egy Győr-Sopron megyei méhésszel már az erdő szélén, találkoztunk. — Most küldtem be a tanácsra az orvosi igazolást bejelentkezés végett — válaszolta érdeklődésünkre. Jó munkát kívánva továbbindultunk. Utunk éppen az érsekcsanádi tanácsra vezetett. Megtudtuk, hogy negyvenegy méhész jelentkezett be, ,s, jöttpk többek i dőzött Pécsről, Szekszárdid), Pécsiről. Kiderült, az Is, hogy a Győr.-Sopron megyei vándorrnéhész, igazat mondott. Utunk végén Berente Istvánnál, a Bács-Kiskun megyei méhész- áfész titkárával találkoztunk. Érdeklődésemre elmondta, hogy összességében az eddigi eredmények a közepesnél jobbak, és ha az időjárás kedvez a mézhordásnak, akkor a Hungaronektárral kötött szerződéseket túl tudják teljesíteni a megyei me- hószszövetkezetek. L. Szabó László MINŐSÉG SZERINTI ÁTVÉTEL A napraforgó karrierje Az 1961—1970-es évek átlagá- bam 122 ezer hektáron termelték az olajtartalmú növényeket — a napraforgót, a repcét és a szóját — hazánkban. Az alacsony átlagok miatt csak 126 ezer tonna termést takarítottak be. A következő tíz esztendőben a termőterület kétszerese, a termés mennyisége pedig háromszorosára emelkedett. A 80-as években megközelítően 400 ezer hektáron termelik e növényeket, s a betakarított termés 800 ezer tonna körül ingadozik. A látványos emelkedésnek jól követhető okai vannak. Az olaj- tartalmú növények termelése érdeke. a gazdaságoknak, mert az átlagosnál nagyobb jövedelmet hoznak, agronómiái szempontból illeszkednek a gabonatermesztéshez. nincs szükség különleges technikai felszerelésre művelésükhöz, így a terület növelése nem igényel újabb beruházást. Ötszörösére nőtt az export A növényolajnak kedvező a piaca, ezért a közgazdasági szabályozás is ösztönözte a termelés bővítését. Az egészségesebb táplálkozás igényli a növényt olajokat. Jól érzékelteti ezt, hogy 1975-höz képest 75 százalékkal emelkedett az étolaj, 41 száza-1 lékkai a margarin hazad értékesítése, az export pedig ötszörösére nőtt. A -legkedveltebb olajos növény a napraforgó. Érthető, 'hiszen ez hozza a legtöbb jövedelmet a termelőknek, 100 forint befektetéssé! 40 forintot. Az Idén hazánkban 340 ezer "hektáron vetettek tányérrózsát a gazdaságok. Ennek 10 százalékát a megyéiben termesztik, a vetés- terület az élmúlt évhez képest 7 százalékkal nőtt, a Bácskában és a Duna mellékén pedig több mint 8 százalékkal. A Bácsalmási Állami Gazdaság által kezdeményezett termesztési rendszer jelenleg az ország vetőmagszükségletének mintegy 90 százalékát állítja elő, 19 pantnergaizdaság 2700 hektáron foglalkozik szaporítóanyag-termesztéssel. A Növényolaijipari és Mosószer- gyártó Vállalat jól érzékelhető ösztönzési módszert dolgozott ki. Az olajos növény felvásárlási alapára ugyan nem változott, de akik nagyobb mennyiségű és jobb ihimöségű termést aidnak át a vállalatnak, lényegesen növelhetik bevételüket. Az idéh a feldolgozóipar olajtartalom szerint veszi át a termést. A 46,5 százalék olajtartalmú napraforgó felvásárlási 'ára tonnánként 9310 forint, de 'ha legalább 3 százalékkal emelkedik az olajtartalom, 450 forinttal nőhet az ár is. Ezen túl többlet- termesztési felárat is kapnak, akik növelték a vetésterületet. Tonnánként 200 forinttal ösztönzik azokat, akik korábban értékesítik a termést. Az elérhető bevétel behatárolt, a háromféle ösztönzési módot csak akkor használhatják ki a gazdaságok, ha a felvásárlási ár 9900 forintnál nem magasabb tonnánként. A jövedelmezőséget tekintve így is messze lekörözi ez az olajos növény az átlagos bevételt. Nélkülözhetetlen retésváltás v-----------------U Az anyagi ösztönzésre a nem- g kiváló vállalati kitüntetést kapott feldolgozóüzem egyedül vállalkozott. Tehette, hiszen az exportból elért jövedelemből jut a termelőknek is. A jövedelmezőség az átlagosnál magasabb, ám agronómiái szempontból vitatható a terület növelése. Jelzi ezt mindenekelőtt az, hogy csökken a hektáronkénti átlagtermés. Tavaly 1,8 — a megyéiben 1,9 — tonna termést takarítottak be hektáronként, ezzel szemben az előző esztendőkben meghaladták már a 2 tonnát. A különbség nem csak az aszályos időjárás hatása miatt jelentkezett. A szakemberek szerint a napraforgó vetését a kedvező jövedelmezőség miatt erőltetik a gazdaságok és nem mindenütt tudják az agronómiái szempontból nélkülözhetetlen vetésváltást megoldani. Ennek következménye, hogy elszaporodnak a kórokozók, csökken a termés. A legutóbbi években az olaj- tartalom is mérséklődött. Ugyanaz a hibrid az egyik gazdaságban 42. a másikban 48 százalékos olaj tartalmú. Nem tisztázott, hogy az agrotechnikai, az időjárás milyen hatással van a magok olajinennyiségére. A hektáronkénti olajhozam a 20 óv előttihez képest jelentősen emelkedett, de nem szükségszerű, hogy a további növelésről lemondjunk. Kutatási program A termésátlagok, az olajhozam és az agrotechnika összefüggéseinek felderítésére kutatási program indul. A mostaninál több növényi olaj adható el a világpiacon. Ezért a termelés bővítése népgazdasági érdek. Jó minőségű földeken, ésszerű vetésváltást feltételezve mintegy 300 ezer hektáron termelhető a tányérrózsa. A bővítés elsősorban a gyengébb termőterületeken képzelhető el, azokon pedig magasabb a költség, kisebb a hozam, tehát az ösztönzés más módszereire van szükség. Ennek kidolgozásával mintegy 50—60 ezer hektárral növelhető a terület és vele együtt emelkedhet az exportból származó bevétel is. B. F. Sí
