Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. június 4. Műszaki hónap után Véget ért a XX. műszaki hónap. A Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun me­gyei Szervezetének tagjai 69 rendezvényen ismerkedhettek meg az úi műszaki-tudomá­nyos eredményekkel s a prog­ramot hét kiállítás tette szí­nesebbé. Az előadások többsé­ge valóban műszaki témákat tárgyalt, de a Magyar Agrár- tudományi és az Országos Er­dészeti Egyesület is részt vett az eseménysorozaton. Ez nem meglepő, hiszen ők is a ren­dező MTESZ tagjai, s arra is bizonyíték, hogy a műszaki is­meretek az agrárgazdaságban és az erdészetben is nélkülöz­hetetlenek. A mérleget megvonva — az ilyen összejövetelek jelentősé­gét hangsúlyozó általánosságo­kon túl —. három dologról kell bővebben szólni. Az első a rendezés. Ez általában kielégí­tő volt, néhány összejövetel, mint például az iparjogvédel­mi nap. a vegyésznap. a mű­anyagfeldolgozási ankét, vagy a számítógéptudományi társa­ság bemutatóval egybekötött rendezvénye különösen jól si­került. A legtöbb előadáson azonban nem volt több 10—20 résztvevőnél, ami — különö­sen. ha az egyes témák jelen­tőségét nézzük — alacsony arány a szakterületeken dol­gozók számához képest. Volt olyan — mikroelektronikai fej­lesztésről szólói!) — összejöve­tel is. ahol az előadón és a tu­dósító újságírón kívül hárman ültek a teremben. Itt és más­hol is különösen szembetűnő volt a hiányos előkészítés. A második fontos dolog könnyen kapcsolható az elő­zőhöz. A legtöbb előadást kö­vető eszmecserén szóba került a műszaki értelmi:..';, anyagi és erkölcsi megbecsülése, ér­dekvédelmének fontossága. Örömmel hangsúlyozták azt a tényt, hogy a MTESZ egyesü­letből társadalmi szervezetté lé­pett elő. s ez a körülmény elő­segítheti a nagyobb megbecsü­lés i kivívását. De „ki” a MTESZ? Maguk a műszaki ér­telmiségiek, akik — minden­napi tevékenységük mellett — éppen a mind magasabb szín­vonalú egyesületi munka révén kovácsolódhatnak összeforrot- tabb társadalmi réteggé, olyan­ná. amely — az egész közösség előrehaladását is segítve — na­gyobb hatékonysággal tudja érvényesíteni saját érdekeit. Ezt a célt nerrí szolgálják az elmaradt, vagy néhány részt­vevővel megtartott rendezvé­nyek. A harmadik fontos dolog, az egész eseménysorozat legna­gyobb szakmai tanulsága: a résztvevő mérnökök szinte egy­hangúlag aggodalmukat fe­jezték ki a műszaki fejlesztő beruházások visszaesése miatt. Borúlátóan elemezték a leg­korszerűbb gépek, berendezé­seik, csúcstechnológiák alkal­mazását, a hazai gyakorlat késlekedését. Mindenütt szóba került a pénzhiány, a háttér­ipar elmaradottsága. ,s hogy a műszaki fejlődést még mindig hátráltatja a nem megfelelő érdekeltség. Az előrelépéshez szükséges összegeket az emberi tényező szerepének növelésé­vel, színvonalasabb szervezés­sel részben elő lehet ugyan te­remteni, de mindenképpen szükségesnek látszik a központi elvonások csökkentése is. Bálái F. István Jói sikerült az ügyfélankét A napokban ügyfélankétot tar­tott a Kiskunhalasi Autójavító Vállalat á Dácia gépkocsik tulaj­donosai részére. Az érdekelt autó­sokon kívül ott voltak a Dácia- gyár mérnökei, a Merkur Válla­lat, az Állami Biztosító, valamint az OTP munkatársai. Visnyei Károly, a vállalat igaz­gatója elmondta, hogy a múlt év­ben is rendeztek hasonló ankétot, a Lada-tulajdonosoknak. Tájé­koztatta a rendezvény résztvevőit arról, hogy a vállalat a második félévtől megkezdi a használt al­katrészek árusítását. Újdonság lesz, hogy bevezetik az üdülésre, túrára indulók részére az egység- csomagok átvételi" lehetőségét. Különböző cserélhető alkatrészek­ből állítják össze a csomagot, cse­kély térítési díj ellenében adják át az autósoknak, akik azután szükség szerint vehetik igénybe. A túra után a vállalat visszaveszi a csomagot, s csak azoknak az alkatrészeknek az árát kell meg­fizetni, amelyeket az út során felhasználtak. Tájékoztatta a résztvevőket az igazgató arról is, hogy hamarosan megkezdik a gépkocsik átalánydíjas javítását. Ezt követően filmvetítést tar­tottak a román gépkocsik gyártá­sáról. Nyisztor György, a Dácia- gyár mérnöke részletesen ismer­tette a filmen látottakat. A film után számos kérdésre válaszoltak a gyár képviselői, va­lamint a Merkúr, az OTP és az Állami Biztosító munkatársai. O. L. Takarmány ózó gépek, automaták — közös fejlesztéssel A mezőgazdasági beruházási iroda, az AGROBER közös fejlesz­tésekkel igyekezik segíteni az ál­lattenyésztő nagyüzemeket. A vállalat mintegy 15 üzemmel, szö­vetkezettel kötött olyan megálla­podást, amelynek alapján együt- tés beruházással és többnyire kö­zös kockázattal dolgoznak ki új műszaki megoldásokat A beruházó vállalat korábban megvásárolta az európai hírű osztrák Durisol-cég licencét en­nek alapján építőszerkezetek gyártására nyílik lehetőség. Az együttműködő társát áz Űjféhértöl Fáipari" Szövetkezeiben találták meg.' 'Höz'záv'étőlég '20 "millió fiö- rintos beruházással új üzemcsar­nokot építettek, ahol közös érde­keltséggel megkezdték a Durisol- födémpanel gyártását. A minta­darabokkal folytatott kísérletek eredményesek A fahulladékból előállított szerkezetek amelyek cement felhasználásával speciális kötőanyag segítségével készülnek, kitűnő műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek. Különösen alkal­masak az energiatakarékos me­zőgazdasági létesítmények, épü­letrekonstrukciók megvalósításá­hoz. A partnerek még az idén megkezdik a Durisol-építő- blokk gyártását is. Az AGROBER a Szabadszentkirályi Fémipari Szövetkezettel közösen korszerűsí­tette a sertésetetési technológiát Magajáró takarmánykiosztó ko­csit tervezték, amely állandó ke­verés közben juttatja az állatok elé az eleséget. s ezzel számos hi­balehetőséget megelőznek. A Pá­pai Állami Gazdaságban az AG­ROBER közreműködésével új ser­téstakarmányozási rendszert ala­kítottak ki. Számítógépet alkal­maznak. amely a sertéskutricák- ba adagolja a takarmányt. ® Az ankét előtt a vállalat szerelői több mint ötven Dácia gépkocsi fényszóróinak és gyújtásának beállítását végezték el díjtalanul. meggyes Az agronómus boldogan állított be az elnökhöz. — Végigjártam a meggyest. Ügy látom, a téli fagy nem tett kárt a fákban. Pedig az idei hideg... Szó­val nagyon féltem. A meggyes, a tsz meggyese fiatal gyümölcsös volt. öt éve telepítették, s az agronómusnak azért volt különösen fontos a meggyfák sorsa, mert ez volt élete első nagy munkája. Alig került a szövetkezetbe, az elnök rábízta a te­lepítést. — No, fiú, most megmutathatod, mit tudsz. Hz lesz a diplomamunkád, nem az, amit az egyetemen csináltál. A fák jól megeredtek, álig kellett közülük néhá­nyat pótolni, s úgy nőttek évről évre, hogy öröm volt rájuk nézni. Mikór aztán az idén a meggyes virágba borult, az agronómussal alig lehetett bírni. — Mit szól a fáimhoz, Sanyi bácsi? — fordult az egyik öreg tanyasi emberhez. — Hát... szépek, az szent. — Ezek a fák már az idén behozzák a ráfordítást. — Adja isten! Aztán az egyik nap a rádió fagyot jelzett éjsza­kára, s a hőmérő higanyszála valóban vészesen süllyedni kezdett. — A legszívesebben letakarnék minden fát egy- egy fóliával — mondta az agronómus Sanyi bácsi­nak. Az öreg csak hümmögött. . — Azt hiszem, mindennek vége — mondta a fia­talember. _No azért mi is tudunk még tenni valamit. — Mit? ■ — Amit a régi öregek: füstölünk. — Szentelt víz az. — Majd meglátjuk. Az egész brigádot riasztották. Kijelölték a füstö­lés helyeit, és nem sokkal éjfél után hozzá is kezd­tek a munkához. Olyan füstfelhő borította be a meggyfákat, hogy látni sem lehetett őket, pedig tisz­ta, holdfényes éjszaka volt. Nem dolgoztak hiába: a meggyes megmenekült. — Köszönöm, Sanyi bácsi, köszönöm — hálálko­dott az agronómus. — Ha maga nincs, minden el­veszett, Maga a hitemet adta vissza.-r- Tanuld meg fiam, hogy sosem szabad föladni. Sosem. A virágok szépen kötöttek, s nemsokára látni le­hetett a kis gömbölyű szemeket. Az agronómus ettől kezdve a legszívesebbén éjjel-nappal a meggyes­ben tartózkodott volna. Aztán az egyik délután egy fél óra alatt elvert mindent a jég. A fák alja terítve volt nemcsak borsónyi, gálámb- tojásnyi jégszemekkel, hanem pici zöld meggyel ts meg falevelekkel, sőt még gallyakkal is. Olyan volt a meggyes, mintha háború pusztította volna végig. Az agronómus csak állt, és nem tudott szólni. A szeméből folyt a könny. Senki nem mert odamenni hozzá. Végül Sanyi bácsi erőt vett magán, és melléje lépkedett. — Jövőre meg sem látszik rajtuk a jég, fiam. Jö­vőre kétszer ennyi termés lesz. Jövőre behozzák ezek a fák az idei kárt is, ne félj! Jövőre... érted? Az agronómus az Öregre nézett. Kemény szempár nézett vissza rá, a tanyai emberek konok szeme, mely nem ismer vereséget. — Értem: sosem ... szabad ... föladni. — Sosem — bólintott az öreg, és kérges keze megszorította az agronómus fiatal kezét. Tóth Tibor AZ ELSŐ AKÁC HAZÁJÁBAN Méhegészségügyi őrjárat Talán csak méhész berkekben közismert: Bács- Kiskun megye nevezetessége többek között az is, hogy az országban először itt bontja fürtös virágait az akác. Hazánk legtávolabbi szegletéből is eljön­nek ilyenkor a fehérré változott erdőkbe a vándor­méhészek, hogy szorgalmasan zümmögő bogaraikkal kicsalogassák a virágok édes tartalmát. Az elmúlt hétfőn dr. Springer József, megyei szakállatorvos­sal egészségügyi ellenőrző körútra indultunk.; — Oda kell figyelni a vándorméhészekre — mond­ta a megyei szakállatorvos — miközben Kecskemét­ről az Érsekcsanád környéki Kékhegyi erdőbe tar­tottunk. — Sokan közülük állatorvosi igazolás nél­kül indultak a távoli vinágnyílásokhoz, s így hozzá­járulnak a fertőző méhbetegségek terjedéséhez. Most a vándoroltatási szabályok betartását fogjuk ellenőrizni, vagyis azt, hogy rendelkeznek-e a mé­hészek állatorvosi igazolással, bejelentkeztek-e a helyileg illetékes tanács szakigazgatási szervénél, és mi is belenézünk egy-két kaptár belsejébe. | — Miért fontos a bejelentkezés? — A mezőgazdasági nagyüzemek a tanácsokon ke­resztül értesítik a méhészeket a növényvédelmi munkákról. Amelyik méhész elmulasztja a beje­lentkezést saját „dolgozóit” teszi ki a teljes pusztu­lás veszélyének. — Gyakoriak a mérgezések? — Sajnos igen. De nem kerülne rá sor, ha a me­zőgazdasági nagyüzemek és a méhészek minden esetben betartanák a rájuk vonatkozó előírásokat. A méhpusztulással a mézexport egy részétől esünk el, és akkor még nem beszéltünk a megporzás hiánya miatti gyümölcstermés-csökkenésről — magyarázta Springer József. A Kékhegyi erdő előtt csatlakozott hozzánk Kusz- tor József, az ország legnagyobb méhész-szakcso­portjának, a bajainak az elnöke. O kalauzolt min­ket a területen. — Most kevesebben jöttek mint tavaly — mond­ta, miközben egy erdei földúton himbálózott velünk az autó. — A téli fagyok sok gyenge méhcsaládot megtizedeltek. A vándoroltatás dotációja is meg­szűnt, így kevesen vállalják a kockázatot. Egy kis tisztáson szeremlei méhészeket találunk. Molnár Zoltán, Farkas Balázs, valamint Nagy Ist­ván 120 méhcsaládot költöztetett pár napra az aká­cosba. Elégedettek. Jó volt a hordás, szépen gyara­podott a kaptárok súlya. • A méhegészségügyi bizonyítvány otthon ma­radt ... • Springer József megyei szakállatorvos és Kusz- tor József szakcsoportelnök vizsgálatot végez. — Nézze meg — mutatott a kaptárok felett zson­gó méhfelhőre az ellenőrzést végző szakállatorvos. — Amelyik családot szakszerűen gondozták azt még a tél sem gyengítette meg. A méhesgazdák bólogatva erősítették meg szavait. Tovább menve, egy alig észrevehető erdői mei- lékúton négy-öt védőálarcban tevékenykedő méhészt vettünk észre. Ä frissen gyűjtött mézet pergették. — Jó napot kívánok! — köszönt a szakállatorvos — A méhegészségügyi bizonyítványt kérem. — Hú, az meg otthon maradt! — hangzott a za­vart felelet. Mint kiderült a Somogy megyei méhész még a ta­nácsnál sem jelentkezett be. — Az élelmiszer-higiéniai feltételek sem voltak meg. A szabálysértési eljárás nem marad el. — mondta az állatorvos, miközben továbbhajtottunk. Megint fékeztünk. Kicsit gyalogolnunk kellett a sűrű aljnövényzet között, míg kezet foghattunk Pandúr Sándor helybeli méhésszel és fehérköpenyes segítőtársaival, ö maga egy rövidnadrágban dolgo­zott a szúrásra kész bogárfelhőben. Neki, és úgy látszik méheinek is, ez így természetes. — Mintaszerű méhészet — jegyezte meg Kusztor József elnök a papírok ellenőrzése után. — Pedig nem is kötelező a fehér köpeny — adott hangot csodálkozásának a szakorvos. Egy Győr-Sopron megyei méhésszel már az erdő szélén, találkoztunk. — Most küldtem be a tanácsra az orvosi igazo­lást bejelentkezés végett — válaszolta érdeklődé­sünkre. Jó munkát kívánva továbbindultunk. Utunk ép­pen az érsekcsanádi tanácsra vezetett. Megtudtuk, hogy negyvenegy méhész jelentkezett be, ,s, jöttpk többek i dőzött Pécsről, Szekszárdid), Pécsiről. Kiderült, az Is, hogy a Győr.-Sopron me­gyei vándorrnéhész, igazat mondott. Utunk végén Berente Istvánnál, a Bács-Kiskun megyei méhész- áfész titkárával találkoztunk. Érdeklődésemre el­mondta, hogy összességében az eddigi eredmények a közepesnél jobbak, és ha az időjárás kedvez a mézhordásnak, akkor a Hungaronektárral kötött szerződéseket túl tudják teljesíteni a megyei me- hószszövetkezetek. L. Szabó László MINŐSÉG SZERINTI ÁTVÉTEL A napraforgó karrierje Az 1961—1970-es évek átlagá- bam 122 ezer hektáron termel­ték az olajtartalmú növényeket — a napraforgót, a repcét és a szóját — hazánkban. Az alacsony átlagok miatt csak 126 ezer ton­na termést takarítottak be. A következő tíz esztendőben a ter­mőterület kétszerese, a termés mennyisége pedig háromszorosá­ra emelkedett. A 80-as években megközelítően 400 ezer hektáron termelik e növényeket, s a be­takarított termés 800 ezer tonna körül ingadozik. A látványos emelkedésnek jól követhető okai vannak. Az olaj- tartalmú növények termelése ér­deke. a gazdaságoknak, mert az átlagosnál nagyobb jövedelmet hoznak, agronómiái szempontból illeszkednek a gabonatermesztés­hez. nincs szükség különleges technikai felszerelésre művelé­sükhöz, így a terület növelése nem igényel újabb beruházást. Ötszörösére nőtt az export A növényolajnak kedvező a piaca, ezért a közgazdasági sza­bályozás is ösztönözte a termelés bővítését. Az egészségesebb táp­lálkozás igényli a növényt ola­jokat. Jól érzékelteti ezt, hogy 1975-höz képest 75 százalékkal emelkedett az étolaj, 41 száza-1 lékkai a margarin hazad értéke­sítése, az export pedig ötszörö­sére nőtt. A -legkedveltebb olajos növény a napraforgó. Érthető, 'hiszen ez hozza a legtöbb jövedelmet a termelőknek, 100 forint befekte­téssé! 40 forintot. Az Idén hazánkban 340 ezer "hektáron vetettek tányérrózsát a gazdaságok. Ennek 10 százalékát a megyéiben termesztik, a vetés- terület az élmúlt évhez képest 7 százalékkal nőtt, a Bácskában és a Duna mellékén pedig több mint 8 százalékkal. A Bácsalmá­si Állami Gazdaság által kez­deményezett termesztési rendszer jelenleg az ország vetőmagszük­ségletének mintegy 90 százalékát állítja elő, 19 pantnergaizdaság 2700 hektáron foglalkozik szapo­rítóanyag-termesztéssel. A Növényolaijipari és Mosószer- gyártó Vállalat jól érzékelhető ösztönzési módszert dolgozott ki. Az olajos növény felvásárlási alapára ugyan nem változott, de akik nagyobb mennyiségű és jobb ihimöségű termést aidnak át a vállalatnak, lényegesen növelhe­tik bevételüket. Az idéh a fel­dolgozóipar olajtartalom szerint veszi át a termést. A 46,5 százalék olajtartalmú napraforgó felvásárlási 'ára ton­nánként 9310 forint, de 'ha leg­alább 3 százalékkal emelkedik az olajtartalom, 450 forinttal nő­het az ár is. Ezen túl többlet- termesztési felárat is kapnak, akik növelték a vetésterületet. Tonnánként 200 forinttal ösztön­zik azokat, akik korábban érté­kesítik a termést. Az elérhető bevétel behatárolt, a háromféle ösztönzési módot csak akkor használhatják ki a gazdaságok, ha a felvásárlási ár 9900 forint­nál nem magasabb tonnánként. A jövedelmezőséget tekintve így is messze lekörözi ez az olajos növény az átlagos bevételt. Nélkülözhetetlen retésváltás v-----------------­U Az anyagi ösztönzésre a nem- g kiváló vállalati kitüntetést kapott feldolgozóüzem egyedül vállalkozott. Tehette, hiszen az exportból elért jövedelemből jut a termelőknek is. A jövedelme­zőség az átlagosnál magasabb, ám agronómiái szempontból vi­tatható a terület növelése. Jelzi ezt mindenekelőtt az, hogy csök­ken a hektáronkénti átlagtermés. Tavaly 1,8 — a megyéiben 1,9 — tonna termést takarítottak be hektáronként, ezzel szemben az előző esztendőkben meghaladták már a 2 tonnát. A különbség nem csak az aszályos időjárás hatása miatt jelentkezett. A szak­emberek szerint a napraforgó ve­tését a kedvező jövedelmezőség miatt erőltetik a gazdaságok és nem mindenütt tudják az agro­nómiái szempontból nélkülözhe­tetlen vetésváltást megoldani. Ennek következménye, hogy el­szaporodnak a kórokozók, csök­ken a termés. A legutóbbi években az olaj- tartalom is mérséklődött. Ugyan­az a hibrid az egyik gazdaságban 42. a másikban 48 százalékos olaj tartalmú. Nem tisztázott, hogy az agrotechnikai, az időjá­rás milyen hatással van a ma­gok olajinennyiségére. A hektá­ronkénti olajhozam a 20 óv előt­tihez képest jelentősen emelke­dett, de nem szükségszerű, hogy a további növelésről lemondjunk. Kutatási program A termésátlagok, az olajhozam és az agrotechnika összefüggései­nek felderítésére kutatási prog­ram indul. A mostaninál több növényi olaj adható el a világ­piacon. Ezért a termelés bővíté­se népgazdasági érdek. Jó mi­nőségű földeken, ésszerű vetés­váltást feltételezve mintegy 300 ezer hektáron termelhető a tá­nyérrózsa. A bővítés elsősorban a gyengébb termőterületeken képzelhető el, azokon pedig ma­gasabb a költség, kisebb a ho­zam, tehát az ösztönzés más módszereire van szükség. Ennek kidolgozásával mintegy 50—60 ezer hektárral növelhető a terü­let és vele együtt emelkedhet az exportból származó bevétel is. B. F. Sí

Next

/
Oldalképek
Tartalom