Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

1985. június 4. • PETŐFI NÉPE • 5

IGAZI ALKOTÓMŰHELY VOLT A GYAKORLÓISKOLA

T*"

1949-ben ismertem meg. Egyszer bemutató tanítást kellett tartanom, többek közt olvasás—írásból is.

Ilonka néni is ott volt, mint az első osztályos tanítók munkaközösségének vezetője. Azután már ilyen jeles esemény sem kellett ahhoz, hogy többször eljöjjön, megnézze a — munkámat és tanítványai- mat. Sokat beszélgettünk szakmáról, hivatásról; mindarról, ami foglalkoztat bennünket.

Megyénkben először

Az a kor a béke kezdete volt, az újjáépítés, a fényes szellők, a szocialista társadalmi rend építésének kezdete, az államosítás és az iskola reformjának a kora. Igazán mélyen, szisztematikusan e kor pedagógiájának történetét ma még nem tárták fel. Ezért esik kevés szó azokról a pedagógusokról, akik pedig történelmet csináltak. Ünnepelni kell tehát azokat a ritka alkalmakat, amelyek egy-egy évforduló vagy névadóünnepség során módot adnak arra,, hogy legalább f felsoroljuk pedagógusaink jeles tetteit. Magyar Ilona ilyen pedagógus volt.

1889. október 13-án született, és 1968. július 11-én, Budapesten halt meg. 1920-tól 1960-ig a kecskeméti tanítóképzőben végzett eredményes munkát. Fáradhatatlan munkálkodásáért és egy nagy jelentőségű útmutató kidolgozásában való közreműködéséért 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették'ki. Megyénkben először ő kapta meg ezt a magas kitüntetést.

Nemcsak Bács-Kiskunnak, de a magyar pedagógiának is első Kossuth-díjasa volt, három társával együtt. Egyidőben vette át a páratlan kitüntetést Kodály Zoltánnal. A megtisztelő díjat egyrészről a módszertani útmutatóért, másrészről a pedagógiai munkásságáért kapta.

Magyar Ilona pedagógiai munkássága

*

Fontos kézikönyv

Miféle nagy jelentőségű művet alkotott? Az akkori tanügyi reform kapcsán a megújuló olvasás—írás tanításához készített útmutató Volt ez. Nem vaíárrir díszes kötésű, ám 1950-től fontos kézikönyve lett az első osztályban tanítóknak. Magában foglalta az új, a hangoztató—elemző— összetevő módszer lényegét és szisztémáját. Akkor sokan nem értették meg a koncepciót, és titokban fonomikával tanítottak tovább. Ezzel pedig az akkori tár* Elhangzott 1985. május 14-én Kecskeméten, a Hoffmann János Utcai Általános Iskola névadó ünnepségén.

sadalompolitikai célokat sértették meg.

Milyen volt hát ez a ma már természetesnek tartott módszer? Azt hiszem, akkor válik egészen érthetővé, ha a korábban alkalmazott fonomikai eljárással ösz- szevetjük. A fonomika a hangok és a mozgást összekapcsoló módszer volt, amely Franciaországból került hozzánk. Ott a siketnémák tanításánál vált be.

A hangoztató—elemző—összevető módszer koncepciója a Szovjetunióból került hozzánk. Ez az analízis—szintézis alkalmazásával a nyelvet voltaképpen teljes összefüggésében mutatja meg. A részletet pedig, mint az egész szerves részét. A tanítók a részletet, a nyelvi elemet nem elszigeteltségében, hanem mindig a beszéd szerves részeként, összefüggésében tárták fel.

A fonomika az olvasás technikai elsajátításának útját lerövidítette, és lemondott a képességek más szféráinak a fejlesztéséről. A hangoztató—elemző—ösz- szetevő módszer más úton, hosz- szabb idő alatt jutott el a technikához, mert a nyelvtanítást felvállalta. Közben olyan fontos képességeket fejlesztett ki, melynek segítségével a megismerő tevékenység fejlődött, a tanulás folyamatát és módját tudta a gyermek megismerni, elsajátítani.

A szemléletváltáshoz, az új bevezetéséhez sok segítséget k illett nyújtani akkoriban. Ezért ilyen segédanyagnak szántóit azt a módszertani kéziköiyvet is, amelynek megírására munka- közösséget hozott létre a Közoktatásügyi Minisztérium nevelés: főosztálya. Munkaközösség négy helyen alakult: Budapesten, Kaposvárott, Salgótarjánban és Kecskeméten. A kecskeméti munkaközösség megalakításával, és a munka irányításával Magyar Ilonát bízták meg.

Tehát e módszertani kézikönyvbe kerülő írásoknak nem— csak színvonalasaknak kellett lenniük, hanem szakmailag és politikailag olyanoknak, amelyek a pedagógusok számára érthetővé teszik az új koncepciót, és a változtatás szükségességét. Felkeltik az érdeklődést a tanítóban, és meggyőzőek is annyira, hogy a koncepció mellé állítják őket. Olyan óraterveket kellett írni, amelyek metodikailag is kifogástalanok voltak. Bizonyos tekintetben alapfokú képzést kellett adni, más tekintetben pedig továbbképzést is jelentett.

pRMMlitpító,

kitűnő tanító

A kecskeméti gyakorlóiskolát Mggyar Ilona alapította. Ennek létrehozása, a tanítási feltételek megteremtése sok munkát, nem kevés erőfeszítést igényelt. De ennél is sokkal nagyobb horderejű dolog és eredmény, egy iskolába lelket lehelni, meghatározó szellemiséget teremteni, azt szüntelen ápolással fenntartani. Aki erre képes, magának is sugárzó szellemmel kell bírnia, ö ilyen örökké sugárzó ember volt. Olyan légkört tudott teremteni, amelyben tanító és tanuló — a tanítójelölteket- is beleértve — megismertethették egymás személyiségének értékeit, kibontakoztathatták saját képességeiket.

Kitűnő tanító volt. Soha nem szakadt el a pedagógia realitásaitól. Csak olyan célokat és feladatokat tűzött ki. amelyekhez megvoltak a feltételek, tevékenységrendszerek. Nagyfokú autonómiát adott minden munkatársának. Nyugalommal, biztonsággal és jó munkakörülményekkel tette lehetővé, hogy a tanítók csak tanítsanak, a tanulóik csak tanuljanak a munkaidő alatt. Igazi pedagógiai alkotóműhely volt a gyakorlóiskola.

A képzésben kitűnő partnere volt a pedagógia szakos és a me- todikus tanároknak. Nemcsak a szakma fogásait tanította meg a jelölteknek, hanem tanítóvá nevelte őket. Azaz a tanítói magatartás, gondolkodásmód, élet- szemlélet kibontakoztatásával nagyon sokat törődött. Ezt tudatosan, a jelöltekre egyenként és testreszabottan végezte. Megváltoztatta a nála tanulókat, és tanítói gyakorlatozókat.

Tíz évig volj; a városi nőtanács elnöke, lelkes és fáradhatatlan aktivista volt ;

Az aktív politikai élet lehetősége a felszabadulással nyílt meg a pedagógusok előtt. Sok politizáló pedagógusra volt akkor szükség. Sokan közülük csak félve léptek erre az útra. ö bátran, szívesen, példamutatóan. Az emancipált, a független nők közül való volt, aki a választott élet keretei között az emberi élet kiteljesítésével tudott élni.

Dr. Fülöp Tamásné

VÁROSFÖLDI

KIÁLLÍTÁS

Róna Emy illusztrációi

Grafikai pályafutása 1922-ben, vagyis 63 évvel ezelőtt kezdődött, s két esztendővel később már felvette 'tagjai közé az Üj Művészek Egyesülete. Ezt követően Párizsban, majd — ösztöndíjasként — Rómában élt, tanult. dolgozott. Itthon és külföldön egyaránt sok kiállítást rendeztek képedből. 1939-ben a New York-i Világkiállítás grafikai díját nyerte el. Mindenekelőtt könyvi llus/ztrációiva 1 szerzett hírnevet magánjak, a hazad és nemzetközi képzőművészeti életben.

Róna Emy 1950-ben a Magyar Képzőművészek Szövetségének alapító tagja volt, s 1945-től szinte valamennyi hazai könyvkiadónál, jelentősebb orgánumnál dolgozott Illusztrátorként. Hosszú pályafutása során mintegy négyszáz kötet jelent meg Hóna Emy képeivel. Csak néhány a sok közül: Fáy András Állaitmesék, Kassák Lajos Dal a kenyérről. Petőfi Sándor János Vitéz, Arany László Fehér ló fia, Frank Baum Öz a csodák csó- dája című könyve, Beschstein, Andersen, Grimm, valamint a Ezeregyéjszaka legszebb me séi... Az illusztrációk melllett autonóm grafikával, illetve táblaképfestészettel is foglalkozik az idős művésznő.

Nemrég nyílt kiállítás Városföldön. a klubkönyvtárban, amelyen Róna Emy 70 meseillusztrációja látható, június 20-ig.

=1

fiatalokról - fiataloknak

T öbb mint ezer Bács-Kis-,

1 kun megyei középiskolás indult az idei tanévben különböző tanulmányi versenyen. Ezek közül az egyik legjelentősebb az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny volt, a. gimnáziumok és a szakközépiskolák harmadik és negyedik osztályos tanulói számára. Ebben az évben tizenhárom tantárgy huszonöt ketegóriájában mérhették össze tudásukat a diákok az OKTV fordulóiban. (Az egyes kategóriák aszerint különböztek, hogy az adott csoportban induló versenyzők milyen óraszámban tanulják a tantárgyakat.)

A legelső megméretés száztizenöt Bács-Kiskun megyei középiskolást juttatott a második fordulóba, innen tizenheten kerültek be az országos döntőbe. Nyolcán a kecskeméti Katona József Gimnáziumból, hárman a Kodály Zoltán Ének-zenei Gimnáziumból, ketten a Bányai Júlia Gimnáziumból szerepeltek sikerrel. Három diák képviselte a bajai 111. Béla Gimnáziumot és egy a Sugovica-parti város Türr Istvánról elnevezett közgazdasági szakközépiskoláját. Közülük kilencnek sikerült megszereznie az egyetemek kapuit felvételi vizsga nélkül megnyitó első tíz helyezés valamelyikét.

Legsikeresebben a „katonások” szerepeltek, akiket az alábbiakban mutatunk be.

A bajai III. Béla Gimnáziumnak két diákja jeleskedett: Pencz Rudolf, a harmadik osztály tanulója Harmadik díjat kapott kiváló némettudásáért, amit Rostné Gaugesz Teréz tanárnő segítségével sajátított el. A Végzős Tubákos Zsuzsanna orosz nyelvből végzett a negyedik helyen. (Felkészítő tanára: Szentjóbi Szabó Tiborné.) Ugyancsak Bajáról, a Türr István Szakközépiskolából került ki a negyedikesek orosz nyelvi versenyének harmadik díjasa, Barta Erzsébet, (öt Kertész Benjámin szaktanár készítette fel.)

A Bányai Júlia Gimnáziumból Mészáros Róbértnek nem kell érettségiznie és felvételiznie kémiából: az- OKTV-n elért hetedik helyezése mindkét erőpróbán ötös feleletet ér. Az irigylésre méltó előnyért Fodor Istvánná szaktanár közreműködésével dolgozott meg.

• A sikeres diákok,, balról jobbra: Görög Nóra, Ikrényi Zsolt, Szekeres Krisztina, Kiss Tóth Endre és Kovács Róbert.

Öten a Katonából

Aratott az idei országos középiskolai tanulmányi versenyen a kecskeméti Katona József Gimnázium: a különböző tantárgyak első tíz helyén végzett kilenc Bács-Kiskun megyei diák több mint fele „katonás”. A siker titkáról faggattam Szekeres Krisztinát, a biológiai verseny I. kategóriájának harmadik díjasát, aki a IV. C-be járt, Görög Nórát, aki ugyanennek a tantárgynak a II. kategóriájában a negyedik helyen végzett, s a IV. B osztály tanulója volt, Ikrényi Zsoltot, aki a történelemverseny ötödik helyezésével szerzett dicsőséget a IV. C-nek és Kovács Róbertét, a III. D diákját, aki a fizikában elért kilencedik helyezésével biztosította be magának a jövő évi érettségi és felvételi vizsga ötösét ebből a tárgyból, ötödik társuk, a IV. D-foe járt Kiss Tóth Endre, a kémiaverseny hetedik helyezettje nem vehetett részt a beszélgetésen, fontosabb elfoglaltsága miatt: a nemzetek között folyó szaktárgyi diákolimpia kerettagjaként éppen budapesti „edzőtáborozáson” volt.

— A siker titka? — gondolkodik el Nóra. — Szerintem tudás és szerencse együtt. Az első fordulóban sok, a bennmaradókéval azonos képességű gyerek is ic;- szóródik.

— Ez hogy lehet?

— Nem egyértelműek a feladatok '— folytatja Kriszta. — Volt olyan példa, amit a tanárnőnk is

másképp oldott meg itthon, mikor a verseny után átnéztük a kérdéseket, mint amit a bíráló bizottság jónak tartott. Ez a teszteknél fordult elő, ahol a felsorolt válaszok közül tulajdonképpen több is helyes volt.

— Fizikából ez nem eshet meg — mondja Róbert —, mert ott vagy kijön az eredmény vagy nem. Legfeljebb az múlhat a szerencsén, hogy olyan témakörből kapja-e az ember a feladatokat, ami egyébként is „fekszik” neki.

— Hogy volt ez a történelemnél?

— Az első két fordulóban arra voltak kíváncsiak, mennyire sajátítottuk el a gimnáziumi tananyagot. Ezen értsd azt, hogy a legapróbb betűktől kezdve szinte a tartalomjegyzékig. A döntőben már arról kellett számot adnunk, hogy átfogóan látunk-e egy-egy kort, értjük-e a gazdasági, társadalmi folyamatok összefüggéseit.

— Hogyan készültetek a versenyre?

— Én hétfőtől péntekig az egyéb tárgyakat tanultam, hiszen abból sem volt szabad lemaradni — folytatja Zsolt —, szinte csak hét végén maradt időm a történelemre.

— Mi mindennap öt-ihat óráig benn voltunk a gimiben, és kísérleteztünk — mondják a biológusok.

— Megérte. Ezekből a tárgyakból nem kell felvételiznetek, és az érettségin is ötösnek számit az első tíz közé jutás. Hol kamatoztatjátok ezt az előnyt?

— Én a Szegedi Orvostudományi Egyetemre jelentkeztem mondja Kriszta.

— Én pedig állatorvos szeretnék lenni — így Nóra.

— Azért Robinak a legjobb — „irigykedik” a pécsi közgazda- sági egyetemen továbbtanuló Zsolt —, felemelő érzés lehet harmadikban tudni, hogy jövőre nem kell érettségiznie, meg felvételiznie fizikából!

— Ki ne hagyd a tanárainkat — figyelmeztet a valóban irigylésre méltó előnyért keményen megdolgozó Róbert. — A mi sikereinkért, legtöbbször szabad idejüket feláldozva, ők is nagyon sokat tettek.

Íme a kiváló eredmények felnőtt részesei: Sóvágó Katalin, Németh Ágnes, Sándor Zoltán, Vetéssy Katalin, Kovács Ervinné. Nekik is gratulálunk!

Szabó Klára

Pénztárcátokhoz mérten

Közeleg a nyár, a vakáció. Indulhattok a túrákra, a táborokba, jegyet válthattok a szórakoztató programokra, s arra is gondolnotok kell, hol ebédeljetek. Mindezt a legolcsóbban persze, hiszen pénztárcátok nincs kitömve bankókkal. Segítünk! Telefonon érdeklődtünk néhány helyen; mit ajánlanak viszonylag elfogadható áron?

— Melyik a legolcsóbb külföldi, illetve hazai út?

Válaszol: Mihálik Lászióné, az Expressz Bács-Kiskun megyei kirendeltségének munkatársa;

— Romániába, a Fekete-tenger partjára 3950 forintért utazhatnak vonattal a nyaralni vágyók. Július 18-tól 27-ig kapnak teljes ellátást. Ajánlom még az NDK-be- li Szász-Svájcot. Július 15-től 21- ig 2200 forintért kapcsolódhatnak ki a kirándulók — lenyűgöző környezetben. Mindkét útra elfogadunk még jelentkezést. Népszerűek a szaktáboraink. Június 30-tól július 13-ig Baján angol, illetve német nyelvi tábort szervezünk (ez utóbbit július 14-től 27-ig). A részvételi díj 2100 forint, és ebben benne van az étkezés összege is. A játszótábor Kecskeméten lesz — július 7-től 13-ig — 2550 forintért, s ugyanannyit kell befizetniük, akiket a gokart érdekel. Az országjáróknak is segítünk a szervezésben. Olcsó (40—100 forintos) szálláshelyeket javasolunk nekik.

— Melyek a legolcsóbb — fiatalok számára ajánlott — ünnepi könyvheti kiadványok?

Válaszol: Nagyné Tóth Mária, a Kecskeméti Katona József Könyvesbolt vezetője:

Az idei ünnepi könyvheti kiadványok nem drágák, csak a sikerkönyvekért kell többet fizetni. A kevesebb pénzű diákok a Ra-Re köteteit keressék: Schwajda György: A rátóti legény anya, Császár István: Gyilokjáró, Csur- ka István: Dagonyázás című munkája 16 forintba kerül. Fenéket Judit: Itt járt a házmesterné — 15 forint, Hegedűs Géza: A méneskúti családirtás — 20 forint. Ennyit biztosan minden olvasni szerető fiatal áldoz a könyvekért ...

— Melyek az Ifjúsági Rendező Iroda legolcsóbb nyári programjai?

Válaszol: Jánosi Katalin, az IRI művészeti osztályának munkatársa :

— Azok a Bács-Kiskun megyei diákok, fiatalok, akik a Balaton partján töltik a vakációt, felkereshetik a ! siófoki szabadtéri színpadon rendezendő koncertjeinket: Varga Miklós (VI. 25-én), a Korái (VII. 9-én), a P. Mobil (VII. 30-án), a KFT (VIII. 6-án) és az Első Emelet (VIII. 13- án) lép dobogóra. Az előadások este kilenckor kezdődnek, a jegyek pedig nyolcvan forintba kerülnek. VIT-hajót indítunk július elsején — végig a Dunán. Amikor kiköt a hajó, akkor kezdődik a P. Mobil ingyenes koncertje. A közönség a partról hallgathatja őket: Baján július 6-án, Pakson 7-én, Dunaújvárosban pedig 8-án. Ide könnyen eljuthatnak a megyében élő fiatalok is.

— Hol lehet legolcsóbban étkezniük a vakációzó diákoknak?

Válaszol: dr. Csőszi Tibor, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátóipari Válallat kereskedelmi igazgatóhelyettese :

— Örömmel közlöm, hogy a nyáron minden diáknak tudunk előfizetéses ebédet adni. A megye városainak nagyobb éttermeiben találnak lehetőséget: Kecskeméten a Hírősben, a Toronyházban, az Aranyszarvasban, Félegyházán a Kiskunságban, Baján a szállodához tartozó egységünkben, Halason az Alföldben, Kalocsán a Piros Arany étteremben kaphatnak olcsó menüt. Akik a tanév során is előfizettek, a vakáció ideje alatt szintén megtehetik ezt. Üzletenként változnak a díjak, általában 20—21 forintot kell kiadniuk az ebédért. Az üzemekben, gyárakban szintén ennyi az étkezés díja. Előre gondoskodjanak a gyerekek a következő heti ebédjükről, csütörtökön és pénteken kell bejelenteniük az igényüket. S ha lemondják, azt egy nappal előbb közöljék az illetékes étteremvezetővel.

—bor—

Dallal a békéért

A KISZ Hajdú-Bóíhar megyei Bizottsága kezdeményezésére az Országos Béketanács Ifjúsági és Diákbizottsága, valamint a KISZ Központi Bizottsága közösen hirdette meg a múlt év végén az országos békedalpályázatot. A pályázatra beérkezett kompozíciók legjobbjait májusban nagylemezen is kiadták, melynek címe: Dallal a békéért. A Miagyar Hanglemezgyártó Vállalat a teljes bevételit ® KISZ Központi Bizottsága Gyermek- és Ifjúságvédelmi alapja javára ajánlotta fel. A lemezen szerepel a többi között Varga Miklós és a Szélkiáltó együttes első díjas dala, az Európa, illetve a Lesz-e még nemzedék?

Összeállította: Borzák Tibor