Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-26 / 148. szám

4 * PETŐFI NÉPE * 1985. június 26. ÁLLAMI GAZDASÁGOK MÉRLEGE Egyenletes fejlődés Bács-Kiskun megye tizenegy állami gazdasága mozgalmas, eredményes öt esztendőt hagy maga mögött. A mező- gazdaság állami szektorának üzemeiben is a legfontosabb cél az volt, hogy nö­veljék termelésüket, minden évben több és több terméket adjanak a fogyasztók asztalára, és mindez hatékony, eredmé­nyes gazdálkodással párosuljon. A me­gye állami gazdaságai 1980 és 1984 kö­zött nettó árbevételükéit 6,9 milliárd fo­rintról 11 milliárd forintra növelték. Az éves növekedés üteme 14,75 százalék. A termelési érték valamelyest mérsékel­tebb, 7,2 milliárdról 10 milliárdra emel­kedett. Kisebb létszámmal, többet Nemcsak az a fontos, hogy a .gazdaságok milyen termelésnövekedést, eredményjavu­lást értek el, hanem az is, hogy azt mi- ' lyen munkaerő-felhasználással, mekkora te. rületen, mennyi eszközráfordítással. Az ál- lami gazdaságoknak nincs szégyenkezni­valójuk, mert a nagyobb termelést kisebb létszámmal produkálták, az eszközállomány pedig évente csupán másfél százalékkal bő­vült. A szigorodó közgazdasági szabályozó- rendszer, a helyenként bevezetett kísérleti keresetszabályozás takarékosabb munkaerő­gazdálkodásra és eszközfelhasználásra ösz­tönzött. Elgondolkodtató, hogy 1984-ben a bruttó állóeszköz értéke kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A munkaerő- és eszközfelhasználás javu­lása .mellett a területi hatékonysági muta­tók is lényegesen jobbak, mint korábban. 1980-iban egy hektár mezőgazdasági terüle­ten 89 ezer forint nettó árbevételt és 94 ezer forint termelési értéket értek el. 1984-ben vi­szont már 166, illetve 151 ezer forintot. Csak összehasonlításul említem, hogy országosan ezek az értékek 80 ezer forint körül mozog­nak, tehát Bács-Kiskun megyében a hektá­ronkénti produktum csaknem száz százalék­kal, pontosan 83 százalékkal magasabb az or­szágosnál. Különbségek a gazdálkodásban Az ország állami gazdaságai — közöttük a megyeiek is — fennállásuk legjobb évét zárták 1984-ben, a legmagasabb vállalati eredményt elégve. Bács-Kiskun megyében összesítve 576 millió forint érdekeltség alap. ján szolgáló eredmény szerepelt a gazdasá­gok mérlegének zárósorában. Ugyanakkor az sem hallgatható el, hogy az egyes gazdasá­gok között lés ugyanazon üzem esetében az évek között is) meglehetősen nagy eltérések mutathatók ki a vállalati eredmény és jö­vedelem tömegében. •Az eredménytermelés szempontjából van­nak olyan üzemek, amelyek szinte minden évben ' növelték nyereségüket. Ezek sorába tartozik a Bácsalmási Állami Gazdaság, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát, a Kiskőrösi Állami Gazdaság (pedig még 1979- ben veszteséges volt), és a Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaság. Ugyanakkor vannak olyan üzemek is, amelyek eredménye egyik évről a másikra 10—15—20 millió forinttal válto­zott, az esetek többségében csökkent. Ez ter­mészetesen százmillió forint eredménytö­meg esetén, ha nem is öröm, de általában nem tragédia, viszont a szóban forgó üze­mek 10—30 millió forint jövedelemszinttel gazdálkodtak. Tehát az ingadozás számukra azt jelentette, hogy eredményük felére, har­madára csökkent, vagy éppen veszteségbe torkollott. A stabil üzemek kiegyenlítő szerepe azon­ban olyan jelentős, hogy az állami gazdasá­gok összesített mérlegében már csak 30—40 millió forint ingadozás mutatkozik. Nyersanyagtól a végtermékig A megyét három egymás utáni évben sújtó aszály általában nem ingatta meg a gazda­ságokat. Ebben közrejátszanak az ágazati vertikumok és a nagyszámú állattenyésztő telep. Sok helyen végtermékig dolgozzák fel a növényi kultúrákat és az állatokat. Míg országosan az állami gazdaságok termelésé­ben az alaptevékenység (növénytermesztés és állattenyésztés) 64 százalékot képvisel, és en­nek megfelelően 36 százalék az egyéb, ala­pon kívüli, ipari tevékenység aránya, addig Bács-Kiskun megye gazdaságai éppen for­dított arányszámokkal rendelkeznek. Mégsem mondhatjuk azonban, hogy az állami gazda­ságok eltávolodtak volna eredeti céljuktól, funkciójuktól. A 60 százalék ipari és kiegé­szítő tevékenység kétségtelenül magas, de ennek nagyobb része élelmiszer-feldolgozás, borászat, pezsgő-, vermut-, üdítőital-gyártás, sertés- és szarvasmarhavágás, -feldolgozás és egyéb élelmiszeripari munka. Dr. Horváth Gyula a megyei pártbizottság munkatársa TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL Naperőmű épül a Krímben # A Kr/.si- zsanovszkij nevét vt- . selő moszk­vai energe­tikai Inté­zet munka­társai mé­rési munká­latokat vé­geznek a naperőmű heliosz- tátjoin. .... 1985 végén a Krímben el­készül az első szovjet kísér­leti napsugárerőmű. (SZESZ —5.) Koncepcióját a Krzsi- zsanovszkij nevét viselő ál­lami energetikai intézetben dolgozták ki. Az APN tudó­sítója találkozott Kúsztam Berovics Ahmadovval, a mű­szaki tudományok doktorá­val, az intézet igazgatójának első helyettesével. — A megújuló energiaforrások — a víz, a szél, a nap — felhasz­nálásának problémája nem új. Előnyeik: a kifogyhatatlanság, az ökológiai tisztaság, az egyensúly megőrzésének lehetősége boly­gónk hőmérlegóben. • Külön kell szólnunk a Napról, amely az energia ' valóságos óceánját árasztja a Földre. En­nek az energiamennyiségnek egy kis hányada is elegendő lenne ahhoz, hogy az emberiség min­den szükségletét kielégítse. A napsugárzásban rejlő hőenergia, amely a Föld felszínét eléri. 5000. szerese a világon felhasznált ösz- szes tüzelő- és energiafajta bőr értékének. A napenergiát egyre több célra használják fel: há­zak fűtésére, sólepárlásra. Az űrhajókon elhelyezett napele­meik villamossáegá alakítják át a szoláris energiát. Az épülőfélben lévő SZESZ—5 az első lépések egyike a jövő nap- energetikájához vezető úton. Tel­jesítőképessége nem nagy: 5000 kilowatt. Megiegyezzük azon­ban. bogy a világ első atomerő­műve. amelyet 1954-ben a Szov­jetunióban építettek meg, pon­tosan ugvan,riven teljesítőké­pességű .volt, Napjainkban vi­szont egymás után helyezik üzem. be azoknak az atomerőművek- a blokkjait, amelyeknek egy­ségnyi teljesítőképessége eléri az 1 millió kilowattot. — Mi Is tulajdonképpen a nap­erőmű? — A komplexum közppntjá- ban 89 méter magas fémtornyot találunk. Ezt heliosztátokból ki­alakított eyűrű veszi körül. A he­liosztátok az erőműi optikai rend. szerének fő elemei. Az a rendel­tetésük, hogy koncentrálják a napenergiát. Visszaverő felüle­tüket, különálló, 5 milliméter vastag síktükrökből rakják ösz- sze. A heliosztáitok — az erőmű-, ben 1600 lesz belőlük — visz- szaverő felszínének összterülete 40 000 négyzetméter. A heliosz- tátok a napraforgóhoz hason­lóan mindig a Nap felé fordul­nak, és a napsugarakat megha­tározott irányban verik vissza. Ezek a „fény,pamacsok” minde­nünnen a torony tetején elhelye­zett gőzgenerátor hevítőfelüle­tére vetítődnek. Minden további folyamat úgy megy végbe, mint a szokványos hőerőműben. — S mi a helyzet éjszaka, vagy rossz idő esetén? — Borús napokon és éjszaka a vízgőz-akkumulátorok működ, tetik a turbinát. Az akkumulá­torok az előre tartalékolt hőt fogják leadni, s ezzel biztosít­ják a turbina munkáját négy órán keresztül, s az erő­mű további, legalább tíz óra hosszat képes lesz „kis áramot” — 2 vagy 2,5 ezer wattot szol­gáltatni. A Krímben a napsütéses órák száma lehetővé "teszi a SZESZ- berenjlezés számára, hogy évente 2000 órán át üzemeljen, 6 millió kilowattóra villamos energiát termelve. Ez körülbelül 2000 ton­na egyezményes tüzelőanyag megtakarításával egyenértékű. — Mennyibe kerül a Naptól szerzett villamos energia? — A SZESZ—5 berendezésben előállított villamos energia drá. gább lesz a hő- vagy atomerő­művekben előállított energiá­nál. Nagyok a kísérletre fordí­tott kiadások, hiszen új a be­rendezés, új a technológia. Per­sze mihelyt az SZESZ technoló­giáját itt a Krímben teljesen ki­fejlesztik, s megjelennek az új technikai megoldások, a naperő­művek gazdasági mutatói meg­javulnak. Ezzel összefüggésben helyén-' való emlékeztetni arra, hogy az első atomerőmű létesítésére történt fajlagos ráfordítások aránytalanul nagyok voltak, és sokszorosan meghaladták a mai atomerőművek költségét. — Milyen kilátások vannak új, nagyobb teljesítőképességű nap­erőművek építésére? — Intézetünk kidolgozta egy kombinált erőmű létrehozásá­nak tudományos-műszaki kon­cepcióját, amely napenergiával és különféle tüzelőanyagok fel- használásával ' egyaránt üze­melhet. Jelenleg a kombinált erőmű számara nagy teljesítmé­nyű — 300 megawattos — ener­giablokkot konstruálnak. Az erőmű építését a közeljövőben megkezdik Üzbegisztánban. A Szovjetunió déld körzeteiben a jövőben körülbelül JÓ 000 négy­zetkilométernyi területen lét­rehozzák a naperőművek háló­zatát. ami ugyanakkora meny- nyiségű energia termelését teszi maid lehetővé, mint amennyit ezekben a körzetekben jelenleg az összes erőműben előállítanak, Anna Sztirnyelszkaja „Eredményes volt az utunk” ■ ■ # Líbiában a kecske­méti laka­tosok, he­gesztők húsz nap alatt össze­szerelik a raktárak elemeit. Gyors és pontos I g 1 lukkal m elége­li dettek az arab meg­rendelők. Fémmunkás-raktárak Líbiában Négy éve szállítja termékei­nek egy részét Líbiába a Fém­munkás Vállalat kecskeméti gyára. Nemrég az afrikai meg­rendelőknél járt Tóth Imre,. a vállalat vezérgiaagatója, és Hor­váth János, a kecskeméti gyár igazgatója. Látogatásuknak három célja volt. A Fémmunkás a Líbiai Arab—Magyar Építő Vállalattal kötött szerződés alapján évente általában 20—30, különböző mé­retű raktárát gyárt, szállít és szerel össze Tripoliban, a Huni és a Lamluda térségiben. A szerződés szerinti pontos teljesí­tést lassabban követte a pénz­ügyi rendezés; ezt a kérdést tisz­tázták a magyar cég vezetői, s az araib megrendelők. Ütjük másik célja az volt, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek az eddigi munkájukról, vagyis érdeklődtek, a megrendelők elé­gedettek-e a kiszállított raktár- épületek vasszer,kezetedvel, ele­meivel, s ezek összeszerelésével, a kecskeméti gyár lakatosainak, he­gesztőinek teljesítményével ? Emellett a Fémmunkás vezetői piackutatást is végeztek: a jö­vőben milyen igényük van" a lí­biaiaknak a gyár által készített szerkezetekre? Közös vállalat — Eredményes, ugyaniakkor számomra emlékezetes volt az út — mondta beszélgetésünk elején Horváth János. — A 35—40 fo­kos hőmérséklet ott tavaszias időnek számít, rólunk patakok­ban folyt a víz. Több tízezer ki­lométert tettünk meg ,gépkocsik­kal az afrikai országban, átlag 150—160 kilométeres sebességgel. Príma az úthálózatuk, s az utak állapotát is megirigyelhetnénk. A nagy sebesség a kánikulát, a csomagatartókba berakott több kartonnyi vizespalack a szom­junkat csökkentette. Az utóbbira nagy szükség volt, mert 'végiig sivatagban utaztunk. — Említette, hogy útjuk ered­ményes volt. — Igen, mert minden lénye­ges kérdésiben megegyeztünk. Tripoliban tárgyaltunk a közös vállalat, vagyis a LAMKEV arab igazgatójával, aki kötele­zettségük késedelmes teljesíté­séért sajnálatát fejezte kii, de a gazdasági, pénzügyi helyzetük miatt nem tudlak teljes mérték­ben eleget tenni a szerződésben foglaltaknak. Ugyanakkor ígé­retet tett a Fémmunkásnak ar­ra, hogy a lehető legrövidebb időn belül pótolják a lemara­dást, sőt az idei szállításokhoz akkreditívet, vagyis bankgaran­ciát nyitnak nálunk. Elégedettek a minőséggel — Milyen véleményük van a kiszállított, s ott összeszerelt ter­mékekről? Jártunk Tripoliban, s az innen 1000—1300 kilométerre levő Hu­ni, valamint a Lamluda térség­ben, s valamennyi helyen elé­gedettek az általunk készített raktárakkal. — Hány méteresek az épüle­tek? — Különböző méretűek. v A hosszuk 99, 126 méter, a széles­ségük pedig 24, 36, 50 méter. — Hogyan juttatják ki a vas­szerkezeteket, ablakokat, ajtó­kat, s az épülethez szükséges egyéb elemeket? — A termékeinket a gyárban vagonba rakjuk, ß irány Olasz­ország. Onnan hajó viszi Észak- Afrikába, aztán a raktárelemek gépkocsikon folytatják útjukat. TIa minden jól megy, egy hónap alatt Líbiában van a raktár. Lakatosok, hegesztők Kecskemétről — S ezután elkezdődik az ösz- szeszerelés. — Igen. Gyárunkból húsz-hu­szonöt lakatos és hegesztő sze­reli össze az elemeket. Hvjsz nap alatt elkészítenek egy raktárát. Tehát gyorsan, pontosan dolgoz­nak a szakembereink. Természe­tesen csak olyanokat küldünk ki. akik- megfelelő minőségű munkát végeznek. Elégedettek velük, dicsérték őket. — Megéri nekik az afrikai ki­küldetés? Ha jól dolgoznak, igen. Egy-egy szakmunkás hat hóna­pig van kint, tehát félévenként váltják egymást. Itthon kapja a fizetését, s 600—650 dollárt ha- zaküldhet. Emellett teljes ellá­tásban részesül. — Mi a haszna a gyárnak, a vállalatnak, a népgazdaságnak? — Mint mondtam, évente ál­talában 30 raktárát szállítunk és szerelünk össze. Ezért 250 millió forintot kapunk. Igen kedvező a dollárkitermelési- mutatónk. Egy dollárt 37 forintból állítunk elő. Ezt csakis .ésszerű munkaszer­vezéssel, célszerű anyagfelhasz­nálással. pontos, jó minőségű teljesítményekkel lehet elérni. — A líbiaiak a jövőben is szá­mítanak a munkájukra? — Az idei évre is kaptunk elegendő megrendelést tőlük. Több különböző méretű raktárt kértek. — Mire használják? — Élelmiszert, gépeket, festé­keket tárolnak bennük. A Fémmunkás vezetőinek va­lóban eredményes volt az afri­kai útjuk. A cég helyzete stabil a líbiai piacon, s ez igen fontos a gyár, a vállalat, s a népgazda­ság számára. Tárnái László VITAMINOKBAN GAZDAG KÍNAI GYÜMÖLCS A kiwi és kiskőrösi honosítója A savanykás, zöld gyümölcsöt Bécsben járt isme­rőseimtől kaptam évekkel ezelőtt. A nevét is ekkor hallottam először: kiwi. Reménykedtem, hogy hoz­zánk ds elkerül a Kínában őshonos, vitaminokban oly gazdag gyümölcs. Az elmúlt napokban Kiskőrösön egy kiwikertész címét kaptam meg. No, persze nem postait, de na­gyon pontosat. így szólt: az 54-es úton, a 10-es ki­lométerkőnél át kell menni a vasúti síneken, majd egy kisebb fenyőerdőt elhagyva, jobb oldalon egy tanyaudvaron egyetlen nagy fóliasátrat találunk. Ott lakik a kiwi-kertész! A bonyolultan hangzó útbaigazítás alapján gyor­san megtaláltuk a Lászlófalváról az esztendő köze­pén ideköltözött Szebellédi Zsuzsa kertészt. — Csak pár hónapja élünk itt, mégis megtalál, aki keres — nevet jóízűen a fiatalasszony. — Hogyan jutott eszébe ezzel a különleges, ná­lunk alig ismert növénnyel foglalkozni? — kérdez­tem. — A férjem beszélt rá, akárcsak a fügére, fűszer- növényekre. Bár ő nem szakmabeli, csak „zöldujjú”, legalább annyira szereti a kertet, a kertészkedést, mint jómagam. Ezt a tanyát másfél hold földdel vettük meg, igaz, nincs jó állapotban, de van villany, és ez nagy szó. Már felépítettük a fűlhető melegházat, bontástéglá­ból. Lászlófalváról pedig áthoztuk a növényeket. Amikor egyetlen hirdetést feladtam a Szabad Föld­ben, ezer levelet kaptam, azok írtak, akik kiwit akarnak venni... Ügy tudom, rajtunk kívül nem foglalkozik más ezzel a növénnyel. Nekünk van pár ezer darabunk és folyamatosan készítjük elő a kö­vetkező „adagot”. Persze, jnem csupán ezzel a nö­vénnyel foglalkozunk, van fügénk, tudatosan gyűjt­jük a különleges paprikát, uborkát, szamócát, fű­szernövényeket. Van már lestyánunk. tárkonyunk és vegetánk. Szeretnénk jobban meghonosítani a zöidspárgát, mert szerintünk jó ízű, igénytelen, há­lás növény. — Kérem, mondjon valamit a kiwiről. — Kétlaki növény, évelő. Gyümölcse szelídgeszte­nye alakú és nagyságú, 8—10 dekás. Magas C- vitamin-tartalmú, savanykás, lédús. Néhány év múlva biztosan elterjed, itt a homokon is. A har­minc-negyven centiméteres példányokat árusítjuk, • Erőteljes kiwicsemete. földlabdával. A hobbikertészeknek pedig megmond­juk: egy növény csak i dísznek jő — a „lány”-kiwl- hez egy „fiút” is nevelni kell... • Az udvaron még nem tökéletes a rend, a hatal­mas fóliasátor alatt már igen! Az pedig már egy­értelmű, hogy két szorgalmas, növényszerető em­ber itt akar élni, dolgozni, boldogulni. Selmeci Katalin É ,1

Next

/
Oldalképek
Tartalom