Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

1985. májai 1. • PETŐFI NÉPE • t KÉTSZER AD, KI GYORSAN AD! KELL A KÖZPONTI TÁMOGATÁS! Majdnem 140 millió forintos anyagi kár a megye közútjain Egyre sürgetőbb a megye közúthálózatának rendbetétele, a téli felfagyások, kátyúk, megbomlott pályaszerkezetek kijavítása. A forga­lom jó néhány főútvonalon lelassult, akadozik a személy- és az áru­szállítás. Hasonló a helyzet a mellékútvonalakon is, ahol az útrom­lások a gyengébb pályaszerkezet miatt erőteljesebbek. Arra kértük Pogány Károlyt, a KM Szegedi Közúti Igazgatóság Kecskeméti Koordinációs Üzemmérnökségének vezetőjét, mondja el: jelenleg mi a helyzet a megye közútjain. Megbomlott földművek — A hosszantartó, rendkívüli tél, majd az azt követő csapadé­kos, olvadási időszak igen sok és jelentős kárt okozott a megye gyenge pályaszerkezetű közúthá­lózatán. Az április végi felmérés szerint a közutak helyreállítási­költsége eléri a 115 millió forin­tot — kezdte Pogány Károly. A legnagyobb gondot az 51-es számú Budapest—Baja—ország­határ közötti főút okozza. Ennek a solti átkelési szakaszán a be­tontáblák felpúposodtak, a köz­lekedés csaknem lehetetlenné vált. A solti üzemmérnökség meg­feszített munkával tudja csak a járhatóság minimális feltételeit megteremteni. A solti átkelésen megkezdett talajcserét a főút ár­védelmi töltésén folytatják, itt a töltés földműve több helyen meg­csúszott. Ezért a kátyúk kijavítá­sa mellett helyenként teljes pá­lyaszerkezet- és altalajcserét kell végezni. Nagy a burkolatromlás az 51-es számú főúton Dusnok térségében, valamint az 55-ös számú főúton Mélykút és Tata­háza környékén, valamint közsé­gi átkelési szakaszain. Kecske­méten a 44-es számú főút Beth­len körúti, valamint a Kuruc körút—DUTÉP munkásszálló előtti szakasza bomlott meg. A legrosszabb alsóbbrendű utak a bácskai térségben találhatók. Átcsoportosítás, kommunista szombatok A helyreállításokat a közúti igazgatóság szervezetten, nagy erőkkel végzi. Üzemel a kalocsai, a bajai, a solti és a kiskunhalasi aszfaltkeverő telep, Kecskemét környékén öntött aszfalttal, illet­ve a Közúti Építő Vállalat által gyártott aszfaltkeverékkel törté­nik a helyreállítás. Április végé­ig 2956 tonna anyagot dolgoztak be az utakba. A hibák kijavítása először a főúthálózaton, il­letve a fontosabb összekötő uta­kon történik meg. — A felfagyási károk helyreál­lítására szükséges pótlólagos pénzügyi keret — információink szerint — még ismeretlen — foly­tatta Pogány Károly. — A gépi eszközök és a munkaerő áteső- g Solivadkerti csomópont, ahol teljesen megbomlott as 53-as számú portositasa szükség szerint meg- ** burkolata történik, a kátyúk kijavítására, illetve a nagy felületű javítások­ra a kapacitásunk elegendő. - A burkolatmegerősítésre a Kecske­méti Közúti Építő Vállalat bevo­nását tervezzük, amennyiben ka­punk külön pénzt, mivel az 1985. évi betervezett munkára szüksé­ges összegből átcsoportosítani nem tudunk, ugyanis ezeken a helyeken is nagymérvű burkolat­romlás történt a tél folyamán. A helyreállítást kommunista szom­batok szervezésével gyorsítjuk, eddig három üzemmérnökségünk szervezett ilyet. Kevés a pénz! A megye tanácsi úthálózatán a tél végi burkolatkárok a leg­utóbbi felmérés alapján megkö­zelítik a 23 millió forintot. Az utak helyreállítási munkálatai megkezdődtek, a kátyúk kijavítá­sát a megyében működő négy útfenntartó társulás, a városok­ban a költségvetési üzemek vég­zik. A szükséges anyagot a Kecs­keméti Közúti Építő Vállalat, a KM Közúti Igazgatóság keverő­telepei, valamint a Lakiteleki Út­fenntartó Társulás saját telepén előállított emulziós keverékkel biztosítják. A,megye közúti igazgatósági, é?, tanácsi kezelésben levő utainak helyreállításánál igen jelentős • Solt belterülete. Az 51-es számú úton a talajcserét végzik. nehézségeket okoz a pénzügyi fe­dezet hiánya. Amennyiben erre külön központi keretet nem biz­tosítanak, úgy a megyében levő utak szükséges éves fenntartási, állagmegóvási munkálatainak jó része elmarad! Ebben az eset­ben viszo.Qt az úthálózat .tpvábbi romlására ■íehetj'és: keüi-számíta-, ni! rí «..íüfrigéqázo s lomtiii Eddig a megyében még útle­zárásra nem került sor, a burko­lathelyreállítások miatt alkal­mazták a félszélességű útlezárást, a sebesség- és súlykorlátozást. Bízunk a központi segítségben,' abban, hogy nem kell egyetlen megyei közutat sem ^kiiktatni” a forgalctmfaófc «*-'*■- @swagaKáiMsíwv! Gémes Gábor VISSZATÉRTEK A TURISTÁK Bugacpuszta tavaszi arca Haragoszöld gyepszőnyeg, lege­lésző ménes, megfontoltan balla-i gó szürkegulya — a tavaszi pusz­ta megkapó látvány. Míg a stran­dok, vízparti üdülők csak ezek­ben a napokban nyitják meg ka­puikat, Bugacon már javában tart a vendégjárás. Itt a tavaszi és az őszi hónapok a legforgalmasab­bak. Húsvét óta — hagyományo­san ekkor indul be a nemzetközi vendégforgalom — naponta több- százan fordulnak meg a csárdá­ban és a pusztán. • Messzi földön hires a bugaci csárda. • As érkezőket a rackanyáj lát­ványa fogadja. A bugaci puszta nevét távoli országokban is egyre többen is­merik. Tavaly 1048 külföldi cso­port, harmincötezer turista, s még egyszer ennyi hazai és a határo­kon túlról érkező egyéni uitazó nézte végig a lovasbemutatókat, ismerkedett a puszta látnivalói­val. Bugacpuszta a kiskunsági táj idegenforgalmi jelképe. Nem mindegy, hogy a látogatók milyen élménnyel távoznak, s a nemzet­közi vendégsereg fogadását úgy kell megszervezni, hogy közben ne károsodjanak a természetvé­delmi terület értékei sem. Az őshonos állatállomány gon­dozója, a létesítmények üzemel­tetője a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet. Amint Tóth Sándortól, a szövetkezet idegen- forgalmi főágazatv.ezetőjétől meg­tudom, ■ az évek során kivívott hírnév megőrzését, a vendéglátás színvonalának emelését tekintik legfontosabb feladatuknak. Milyen újdonságokkal fogadják az idén a Bugacra látogatókat? A négy éve kezdett tanyaprog­ram folytatásaként újabb üdülő- tanya készült el. így már hat össz­komfortos parasztház várja a lo­vaglás és a természetes életmód kedvelői.t. Az elsősorban a kül­földi vendégek ízléséhez és pénz­tárcájához igazodó üdülőtanyák szolgáltatásainak körét bővíti az új teniszpálya és a pecázótó. Ol­csóbb szállást is kínálnak az idei évtől. Az. ócSai téesztől megvásá­rolt faházakban negyven vendé­get tudnak egyszerre elhelyezni. A látogatók számának növekedése miatt „egyre' szűkebbnek bizonyul a nevezetes bugaci csárda. Bőví­téséhez ősszel fog hozzá a Lenin Tsz építőrészlege, addig a szaká­csok és felszolgálók megfeszített munkájára lesz szükség a színvo­nal megtartásához. A bugaci né- gyesfogat-hajtók. Juhász László és Bálint Mihály tavalyi világ­bajnoki sikere sajátos szellemi ex­port alapját teremtette meg. Nagy az érdeklődés külföldön fogat­hajtó-tanfolyamaik iránt. Két kurzust már szerveztek az idén és • a továbbiakra is vannak jelentke- I zők. / A turisták és a helybeliek száj mára egyaránt jó hír, hogy meg/- javítják a pusztára vezető kes­keny, kátyús utat. Jó lenne, ha minél előbb sikerülne eltüntetni a bekötőút mentén éktelenkedő hatalmas fatönköket is. Az előze­tes bejelentés nélkül érkező lá­togatók fogadásában jelent vál­tozást, hogy a puszta bejárati lé­tesítményeit az idei évtől a Pusz- tatourisit üzemelteti. I Kovács István, a Pusztatourist vezetője elmondja, hogy kibőví­tik az eddigi szolgáltatásokat. A -vendégek szállásit rendelhetnek a puszta bejáratánál, befizethetnek lovaglásra fogatozásra, és ha igénylik, idegenvezető kíséretében nézhetik meg a puszták a kül­földieknek lehetőségük nyílik va­lutabeváltásra, prospektusokat, ki­sebb ajándéktárgyakat, a büfé­ben pedig szeszmentes üdítőket kínálnak a turistáknak. Bugacpuszta nemcsak idegen- forgalmi látványosság, természet- védelmi terület is. A Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei fel­újították a néprajzi hagyományo­kat idéző nádépítményeket, a cse- rényt, a karámokat, új, több nyel­vű feliratokat helyeztek el a Pásztormúzeumban, nyárra pedig ifjúsági tábort szerveznek a terü­let rendbetételére. A tavaszi arcát mutató bugaci puszta, amint az az évadnyitó ide­genforgalmi megbeszélésen is megfogalmazódott, hagyományos arculatát őrizve, bővülő szolgálta­tásokkal várja a hazai és külföldi látogatókat. Lovas Dániel • Ai egyik üdülötanya a hatból. (Straszer András felvételei) ELHATÁROZÁSA Találkozzunk június 8-a után is! Találkozzunk a választások után is! Beszéljük meg rendsze­resen a problémáinkat! — hatá­roztak Tasson a 6. számú válasz­tókerület tanácstagi jelölőgyűlé­sein. Hogy mi volt a kiváltója a fogadalomtételnek? Talán az, hogy a jelölésre érkező állam­polgárok oly sok témáról, terv­ről, feladatról válthattak szót, hogy úgy látták, szükséges a foly­tatás. Talán magyarázza az ese­tet, hogy a jelölőgyűlés levezető elnöke, Devecsai Mária, a közsé­gi tanács szakigazgatási szervé­nek vezetője volt, aki bevezető­ben részletes tájékoztatást adott az aktuális községpojjtikai kér­désekről és a választásokról. Hogy a jelenlevők megértették az új választási törvényt, s élni is akarnak a jogaikkal, leginkább az bizonyítja: a jegyzőkönyvező Vorák Bélánénak a Lenin utcai öreg iskola egyik termében négy jelölt nevét kellett följegyeznie. A Hazafias Népfront tassi bi­zottsága úgy látta jónak, hogy ebben a kerületben is egy idő­sebb, nagyobb tapasztalattal ren­delkező személyt, valamint egy fiatalabb — legalább is a köz­életben — „pályakezdőnek” szá­mító személyt javasol jelölésre. Horváth Lajos, a helyi Dózsa Ter­melőszövetkezet nyugdíjas ága­zatvezetője, a kerület eddigi ta­nácstagja évtizede aktívan dol­gozik a lakosság elképzeléseinek valóra váltásáért. Jelölttársa: Fazekas Bálint, szintén a Dózsa Tsz tagja, fiatal szakmunkás, aki úgy gondolta: megért az idő ar­ra, hogy személyes elfoglaltságai mellett a közügyekre is áldozzon időt és fáradságot. A jelenlevők azonban amellett, hogy egyetér­tettek a HNF javaslatával, még két személy jelölését határozták el: Láng Mihályit és Gábor Fe- rencnéét. Ok életkoruk tekinteté­ben megegyeznek a jelölttársaik­kal. Láng Mihály fiatal munkás, Gábor Ferencné nyugdíjas. Mi­után a döntéseket jegyzőkönyv­be vették, s a jelöltek bejelen­tették, hogy vállalják a megtisz­teltetésnek számító feladatot, hosszú eszmecsere folyt a lakó­körzet gondjairól. Ila György régi témát hozott: az utcák, járdák építéséről és karbantartásuk fontosságáról be­szélt. Javasolta — mintegy prog­ramot ajánlva a majd megválasz­tandó tanácstagnak —, hogy a Halásztelken és a Rákóczi ut­cában minél előbb kezdjék meg a szilárd burkolat elkészítését. Ehhez természetesen személyes segítségét is ígérte. Gábor Fe­rencné annak okát tudakolta; miért csökkent a nyomás a víz­hálózaton, miután a faluhoz kap­csolták az üdülőkörzet kútjait is? Dér Csabáné sokak nevében kér­dezte: mikor számíthatnak az igénylők arra, hogy bekötik a ve­zetékes gázt lakásukba? Hiszen úgy hallották, megérkezett az il­letékesek engedélye a háztartá­sokba történő bekötésre. A jel'ölőgyűlés végén Devecsai Mária válaszolt a kérdésekre, majd a lakosság és a jelöltek «tá­mogatását kérte a településfej­lesztési tervek kivitelezéséhez. F. P. J. Előbb jelöltek, aztán beszéltek a kömpöciek A mintegy ezer lakosú Kömpöc nem tartozik megyénk állandó' reflektorfényben levő települései közé. Újságíró is ritkán jár erre. legutóbb 1983 őszén jelent meg egy riport a művelődési otthon vezetőjéről. Most az érdekelt ben­nünket, hogyan zajlik egy jelölő­gyűlés a megye nagyobb helysé­géitől távol eső — legközelebb a mái*. Csongrád megyei Kistelek -van — kiterjedte tanyavilágú-köz­ségben. Kömpöc tizenkét tanács­tagot választ, ebből a 9-es számú kerület jelölőgyűlését a Sivány- dűlőbeli Kónya-tamyára tervezték. S hogy az eseményre mégis a ta­nácsházán került sor, abban — gyanítjuk — a sajtó érdeklődésé­nek is szerepe volt. A gyűlésre tizenegy választó- polgár jött el. A hivatalos rész kezdete előtti eszmecserében nem a jelölőgyűlés várható kimenete­le, hanem a paradicsompalánták ültetésének legkedvezőbb időpont­ja volt a téma. Szóba került még a szél. a rossz utak. s a beszél­getők abbéli reménye, hogy nem lesz fagy az éjszaka. Mindez utalt a jelenlevők foglalkozására, min­dennapi gondjaira. A jélölőgyűlést Csókási Sándor- né népfronttitkár — levezető el­nök — nyitotta meg, majd Be­regszászi Istvánná vb-titkár emel­kedett szólásra Beszédében átte­kintette az ország és a község el­múlt negyven éves fejlődését, majd javasolta a hallgatóságnak. hogy a kerület tanácstag-jelöltjei­vé Kónya Antalné háztartásbelit és Minkó Ferenc gépkocsivezetőt válasszák meg. Nem sorolta fel nevezettek érdemeit, mondván, hogy mindenki ismeri őket. A levezető elnök ezután megkérdez­te, van-e valakinek egyéb javas­lata. Miután ilyen nem volt, a résztvevők a tanácstag-jelöltek személyére vonatkozó indítványt egyhangúlag elfogadták. Csókási Sándormé a már megválasztott je-_ léitekhez fordult, megkérdezve, hogy kívánnak-e szólni. Nem kí­vántak. s ezzel a jelölőgyűlés be­fejeződött Itt következett a csattanó. A vb-titkár közölte, hogy ha vala­kinek valamilyen közérdekű be­jelentése van, éljen az alkalom­mal. megteheti. Szóba is került rögtön a tamyavilágat behálózó utak állapota, a községi szemétle­rakás gondja, a postaépület hely­zete, s a körzeti mentőszolgálat működése. A legnagyobb hang­súlyt persze a hízó-, zöldség-, és gyümölcsfelvásárlás körülményei és árai kapták, de volt, aki azt is megkérdezte, hogy melyik jelölt­re kell szavazni. Mindez jól mutatja, hogy a résztvevőknek a jelölőgyűlésen iS lett volna mondanivalójuk, de nem érezték a felsorolt gondoüc és a megválasztandó tanácstag személye közötti összefüggést Pe­dig az nagyon szoros is lehet.. Bálái F. István RUMEN \ía BALABANOV: AUiaöö. Ivan Milanov egy este el­határozta, hogy megnézi, mi minden van a felesége fejé­ben. Fogta a csavarhűzót, és mialatt az asszony aludt, zaj­talanul kitekerte a három csa­vart. Fölemelté a tetőt és a következőket látta: 1. Egy darab szekrény, tele ruhával 2. Egy db szekrény, tele ci­pővel 3. Egy db szekrény, tele kozmetikai szerekkel 4. Három db párizsi képes­lap ■ 5. Két kolléga, szemükben lángolás 6. Betétkönyv az asszony nevére 7. Valuta 8. Egyéb apróság Ivan Milanov belenézett al­vó felesége fejébe, és elhatá­rozta, hogy rendet csinál ben­ne. Félig kiürítette a ruhás- szekrényt, kidobott húsz pár cipőt, a kozmetikai szerek kö­zül csak a legszükségesebbe­ket hagyta meg, a párizsi ké­peslapok helyére becsempész­te vidéki bungalójuk fényké­pét, a kollégák képét fölcse­rélte saját, retusált fotójával, a pénzt kivette a betétkönyv­ből, a valutát pedig hivatalos árfolyamon beváltotta tavá­ra... Ezután visszatette a tetőt és a három csavart, majd elége­detten lefeküdt. Reggel a felesége szörnyű fejfájásra ébredt. — Mintha valaki mindent összekavart volna a fejemben! — mondta, és megivott há­rom duplát. Ivan Milanov élete ezután a régi kerékvágásban telt tovább. Három hónap múlva Ivan Milanov nyugtalankodni kez­dett, és mialatt az asszony aludt, ismét fölnyitotta a fe­jét. Levette a tetőt és a kö­vetkezőket látta: í. Két db szekrény, tele ru­hával 2. Két db szekrény, tele ci­pővel 3. Egy közepes méretű koz­metikai szaküzlet 4. Három párizsi, öt nizzai és két budapesti képeslap 5. Két kolléga, szemükben lángolás, és egy ismeretlen fér­fi, komoly szándékkal 6. Csekkfüzet az asszony ne­vére 7. Valuta 8. Egyéb apróság Belenézett Ivan Milanov az asszony fejébe, fölsóhajtott, és zajtalanul visszatette a tetőt. Ezután kiment, és ellenőrizte a megtakarított pénzét. Csak feleannyi volt, mint koráb­ban. Ettől fogva gyakran oszto­gat tanácsot a barátainak: — Ne kutassatok a felesé­getek, fejében! Úgysem válto­zik meg semmi. Csak még rosszabbra fordulhat a dolog! Bolgárból fordította: AtSamecz Kátacán

Next

/
Oldalképek
Tartalom